Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-09-25 / 39. szám
A rendezett tanács rendetlenségei. A most tartott megyei közgyűlésen i Gyulaváros számadásaira nézve oly észre- j vételek tétettek, melyeket elhallgatnunk ■ nem szabad, melyekre fel kell hivnunk a város polgárainak figyelmét, s melyek miatt, ha azok úgy vaunak — a miben , kételkednünk alig lehet — a legnagyobb , megrovást érdemlik az illető városi kö- ; zegek. Gyulaváros 1886. évi számadásaiból kitűnik, hogy a költségelőirányzat nem lett megtartva; s nemcsak hogy nagyobb összeggel több kiadás tétetett mint a mennyi elő volt irányozva, hanem tekintélyes ösz- szeg lett másra fordítva, mint a mi meg; szavaztatott s nem lettek oly összegek kifizetve a melyek elő voltak irányozva. Az alább felsorolandó példákból meggyőződhetik mindenki arról, hogy fentebbi állításaink igazak, s kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy Gyulavárosában a költségvetés be nem tartásával a községi törvény megsértetett, s a város lakossága ily körülmények között ki van téve annak, hogy nem az történik amit az ő érdekébe a képviselő testület határoz, hanem az a mit a város illető tisztviselői önkény'iileg s - törvényellenesen akarnak. A költségvetésben előirányzott összegek túl lettek lépve, a következő czimek- nél: a község birtokai utáni állami adóban és egyenértéki illetékben több fizettetett 1178 frt 65 krral; a mérték hitelesítési tárgyak árának törlesztésében több fizettetett 200 frttal; napdijjakban 185 írttal nyomtatványokban 331 írtai; utczai lámpáknál több fizettetetett 304 frttal; járda palló és hidakra 274 írttal; adó végrehajtásokra, daczára annak hogy nem volt mi sem előirányozva kifizettetett 1724 frt, s az előre nem láthatók czimén daczára annak, hogy erre 3286 frt 87 kr. volt előirányozva, a mi egy 58 ezer frtos kiadási előirányzatnál már tekintélyes összeg több ett elköltve 2153 frttal; s igy több apró étellel együtt melyeket fel nem sorolunk íz előirányzott 58.756 írton felül elkölte- ;ett még a képviselő testület előleleges óváhagyása nélkül 6528 írt 14 kr. Hát mi készséggel concedáljuk, hogy i város érdekében történtek ezek a kia- lások, de az elöljáróságnak ösmernie kell » községi törvény 128. §-át, mely meg- nondja, hogy ha időközben előre nem lá- ;ott körülmények miatt rendkívüli kiadás fordulna elő, annak fedezése ugyanazon nődön eszközlendő, a mint az a költségvetés megállapítása és jóváhagyására nézve i 123. 124. és 126. §-okban meg van állapítva. Ha tehát rendkívüli kiadások váltak szükségessé, miért nem állottak elő pótköltségvetéssel, mért nem állottak ezzel a képviselő testület elé ? De ez még a kissebb hiba. A nagyobb hiba az, hogy annak daczára hogy a költségvetést 6528 frttal túllépték, az előirányzatban felvéve volt tételek közzül nem fizették ki az árvatári tartalék alap részére kamat fejében járó 288 frtot a polgári iskolának 1000 irtot a jegyzői nyugdíj alapnak 130 frtot, a laktanya pénztárnak, 1400 irtot s igy az itt fel nem sorolt apróbb tételekkel együtt nem lett kifizetve 3380 frt 75 kr olyan összeg ami elő volt irányozva, s miután ennek daczára a költségvetésben kitett összes összeg el- költetett, ezan 3380 írt 75 kr. hozzá adva a 6528 frt 14 krt, hoz a költségelőirányzat tulajdonképpen át lett lépve több mint 9900 frttal. S mind ehhez hozzájárul még az is, hogy az utczai lámpák viitágításához szükséges petroleum nem lett kifizetve 1886. évi május havától kezdve a mi szintén tekintélyes összeget képvisel, melylyel egy- gyütt az 1886. évi költségelőirányzat kicsi liián egy ötöd részével át lett lépve a kiadási tételekben, a mi bizonyára méltán aggodalmat kelthet. S ha már igy állottak a dolgok, az lett volna az elöljáróság kötelessége, hogy a képviselő testületnek jelentse be a tülköl tekezést, s vegye be az uj költségelőirányzatba; de nem ezt tette, hanem már 1887- ben azután kifizette például a polgári iskolának 1886. évre előirányzott, de 1887-re elő nem irányzott 1000 frtot. S mi lesz ennek a következménye, az hogy az 1887. évi költségelőirányzat se lész betartva. Az 1886. évi XXII t. czikk 127. §-a szerint „a községi elöljáróság felelős a költségvetés szoros megtartásáért.“ Fájdalom már többször tapasztaltak — nem akarunk most concret példákra hivatkozni, mert nem czélunk az ügy elmérgesítése, — hogy úgy az elöljáróság, mint a képviselő testület nem viseltetik kellő reverentiával a törvények iránt, s ha az nem egyezik az ő ízlésükkel, egyszerűen nem törődnek vele, félre dobják. A megye közönsége az általunk fentebb előadott szabálytalanságok miatt viza- gálatot rendelt el, melynek során a fegyelmi eljárások is megindittatnak, ha azok szükségesek lesznek. Nagyon helyes, mert a ki nem respektálja a törvényt az bűnhődjék. Véget kell már vetni annak a felfogásnak, hogy a törvényt azért csinálták, hogy legyeu mit meg nem tartani, véget kell már vetni annak a felfogásnak, hogy a költségvetést azért csinálják, hogy legyen mit meg nem tartani. Minek terjesztenek be költség előirányzatot, ha annak daczára arra költik a péuzt a mire nekik tetszik ? Valóban szégyenletes állapot, hogy nem képes a város a maga lábán járni a csaknem minden egyes kérdésben a megyére van szükség, hogy igazságot szolgáltasson s rendet csináljon. Polgármester ur, tessék rendet csinálni! Békésvármegye rendes közgyűlése. — (Szeptember 19—28.) — B e 1 i c z e y István főispán elnöklete alatt jelen voltak: Janceovics Pál ahspáD, Terényi Lajos h. főjegyző, Popovics Jusztin I. aljegyző, Lukács Endre II-od aljegyző, Nagy Károly m. árvaszéki elnök, Oláh György m. tiszti főügyész, Ujfalussy Dezső, Jancsovics Péter m. árvaszéki ülnökök, Parti Ferencz nyugalmazott m. főpénz- tárnok, Bandbauer György m. főpénztárnok, Szombathelyi Gyula m, főszámvevő, Kiss Gyula, Dái- mel Lajos m. alszámvevők, Dr. Kovács István m. főorvos, Kövér László gyulai, Sztraka György csabai, ifj. Jancsovics Pál békési, Salacz Ferencz szarvasi, Eördögb Lajos orosházi, Kovács Mihály szeghalmi és Fábry Sándor gyomai járási főszol- gabirák; Seiier Elek csabai és Huszka Kálmán békési szolgabirák; Ladies György, Keller Imre, Novák Kamii, Gőndccs Benedek, Jancsovics Emil, Schröder Kornél, Finta Ignácz, Dr. Fábry Károly, Sánta János, Kirileszkű Gyula, Kalmár Mihály, Sál Józsel, Szilágyi István, Petik Ambrus, Dr. Hajnal István, Benedikti József, Mondák György, Tatai János, Szucsu Béla, Haviár Lajos, Bajcsi Géza, Szántó Alajos, Kéri Kálmán, Miko- lai Mihály, Pólyák Károly, Zöldi János, HaViár Dániel, Dr. Ondroviczki Lajos, Herczeg Géza, ifj. Nagy Sáudor, Koncz Bálint, Kontúr József és Dáni Péter megyei bizottsági tagok. — A közgyűlés d. e. fél 10 órakor vette kezdetét a megye alispánjának rendszerinti időszaki jelentése egész terjedelmében felolvastatván, melynek tárgyalása során a megye alispánjának indítványára elfgoadtatik, miszerint egy szakbizottság küldessék ki egy tüzrendöreégi szabályzat kidolgozására, e bizottságba beválasztattak a megye alispánjának elnöklete alatt: Bztraka György, Salacz Ferencz járási főszolgabirák, Dobay János Gyulaváros polgármestere, Dr. Hajnal István és Horváth János m. bizottsági tagok, és az állam* építészeti hivatal főnöke. Ugyancsak ez alkalommal sziute a megye alispánjának indítványára el- határoztatik, miszerint egy szakbizottság küldessék ki a megye alispánjának elnöklete mellett, egy középitkezési rendőri szabályrendelet kidolgozására, — e bizottságba beválasztattak: Gyulaváros polgármestere, a járási főszolgabirák, Szentmihályi Lajos, Haviár Dániel megyebizottsági tagok, az áliam-épité- szeti hivatal főnöke és a csabai, szarvasi, békési és orosházi községi mérnökök, mindkét bizottsági azon meghagyással küldetik ki, miszerint mindkét szabályrendeleti javaslatot még ez év folya* Békésvármegye utolsó követei. (Folytatás.) Mellőzöm a követigazolás, a nádori em lék, az országgyűlésre meg nem hivottak felett folyt vitatkozásokat, melyekben követeink élénk résztvettek. Áttérek a felirati vitákra. A november 22-ki kerületi ülésen Baranya követe Somsics Pál, a királyi előadásokért köszönő feliratot indítványozott. Történeti fejtegetésekbe bocsájtkozva, a pártok fejlődésének különösen az ellenzéknek 1790-től magatartását, eljárását jellemezte. Majd áttért az i84o-ki évre, mint a reform idejének kezdetére. Osmertette a politikai pártok alakulását, fejlődését. Felemlítette, hogy a conservativ párt az ellenzék által sürgetett javításoknak nem elmellözésire, de érlelésire törekedett. A királyi előadásoknak ponton- kinti taglalatába merült s a múlt országgyűlésen is felhozott sérelmek orvoslásának tárgyalását országos választmányra kívánta bízatni s a királynak jelen országgyűlés kezdetéről tisztán köszönő válasz feliratot indítványozott. Baranya követe a conservativ part nevében lépett a küzdtérre. Utánna Pestmegye követe Kossuth Lajos emelt szót. Szónoklatának hatalmas erejével fejtegette az Apponyi-féle kormánynak felróható mulasztásokat. Elkeseredéssel szólott azon időkről, midőn a trónt környező nemzetek, saját- szerű, de függetlenségöket mégis többé-ke- vésbé biztositó alkotmányaiktól megúsztattak, kijelentette, hogy az lesz a habsburgiház második alapítója, ki a monarchia különböző nemzeteinek alkotmányt ad. Csak ez biztositja az ausztriai koronát a szétbontástól. Majd áttért Magyarország sérelmeire. Mellőzte a régieket, csak a jelen kormány alatt és által elkövetett sérelmekről szólott. Az administra- tori rendszerről, a törvények végre nem hajtásáról, Horvátország helyzetéről, viszonyairól éles bírálattal beszélt. Felsorolta a nemzet ( sürgetőbb kivánatait — 9 pontban, melyekben , az ország politikai viszonyainak hű képét j tünteté fel s ily értelemben kívánt válasz fel- . iratot intézni a királyhoz. 1 Pestmegye követe az ellenzék elveit s , nézeteit tolmácsolta. , Azután a mosonyi követ Gr. Széchenyi István terjesztő elő indítványát. Sem a pesti, sem a baranyai indítványt j nem fogadta el. Az ő indítványa közvetítő . indítvány volt s azon czélt akarta azzal elérni, hogy a dynastia a legjobb kedélyben s hangulatban tartassék, a helyzet a nemzet s dynastia között élessé, esetleg veszélyt hozóvá ne tétessék s a sérelmekről is csak általános- ^ ságban kívánt megemlékezni. A mosonyi követ az országgyűlés mérsékelt részének politikai irányát jelezte. A három indítvány felett kifejlett viták- 2 ban Tomcsányi József vármegyénk egyik kö- c vete vett részt. ÍJ A 8-ik kerületi ülésen, november hó 23-án, 1 tehát, az indítványok megtétele után másnap 1 szólalt fel. 1 „A tegnapi napon tett két indítvány — gy szól — abban különbözik hogy Baranya :sak az előzetes sérelmet kívánja érdekeltet 11, Pest ellenben azokat is, melyek újabban örténtek. Mosony ebből akként választ, hogy , pesti indítvány szép, férfias és alkotmányos, le ki nem állhatja azon levegőt, melyben an- lak hatást gyakorolni kellene. De én ebben tőgy mi magunkat a bécsi levegőhöz alkal- naztassuk, olyan eszmét látok, melyet elvi- ag elfogadni nem akarok. Megvallom továbbá, logy készebb lennék a válaszfelirásból minien sérelmet kihagyni, mint csak az elóleges érelmet felterjeszteni, mert ebből azt lehetne lövetkeztetni, hogy nekünk azóta sérelmünk incs, ezt pedig semmi áron sem kívánom ki- íondani. Habár a kir. előadásoknak csatol- Anyai nem felelnek is meg várakozásomnak, römmel vallom mégis a nemzet szine előtt, ogy azok bennem nagyszerű reményeket tá- lasztottak, — sőt azon, nemzetünk történésben korszakot képező esemény, miszerint ltaladatásuk alkalmával koronás fejedelmünk jkairól nemzeti nyelvünk, az ismert kedves ang lebegett felénk, e reményeket hiedelem- lé érlelte; és most hiszem, és igen örö- iest hiszem, hogy a kir. előadásokban fog- ilt, valóban korszerű kérdések nem csupán iztatásul tűzettek élőnkbe, mert olynemü érdéseket, miknek fejlődési koruk megérke- itt, fölvenni s megoldatlanul odahagyni nem- sak nem tanácsos, hanem gyakran veszélyes oiitika volna; -— hiszem tehát, hogy a kor- lány részéről is létezik komoly szándék ezen érdések szerencsés megoldása felé vezetni, lert azok úgyis, egyenként és összesen a fejlődő közvélemény által rég felkarolva, teremben okvetlenül meghányattak volna azo esetben is, hahogy azok a kir. előadásokb foglalton ki nem tűzetnek. Találkozott tehs e pontban a kormány ezélzata a nemzet óha, tásaival, és ezt mindjárt a válaszfelirás elejéi a nemzet nevében kifejeztetni kívánom. D más oldalról, midőn köszönetét szavazun azért, mi köszönni való, nem kell megfelejl keznünk a dolgok árnyék oldalairól is, é mi nem volnánk törvényhozók, mi nem vol nánk méltó képviselői egy szabad, egy őszint nemzetnek, ha akkor, midőn kijelentjük, n az, minek örülünk, keblünk mélyébe temetv elnyomnák azt, mi fáj, a milyen kézséggé megmondjuk tehát az elsőt; szinte oly öszin teséggel be kell vallanunk a másikat is; - hogy pedig van, sőt igen sok van, a mi fáj annak bebizonyítására elegendő volna csupái a sérelmek tömkelegére utalnom. Ha mos már ezen bajoknak okait vizsgáljuk, kétsége nem szenved, hogy ebbeli bajainknak egyil fő oka az, hogy Magyarországnak alkotmá nyos, független kormányzata nincs ; hogy Ma gyarország kormánya alá van rendelve idegei szerű testületnek; szóval: hogy az 1790. 10. t ez. csak pium desiderium, ez az, mi magya kormányunkat cselekvési erőben megzsibbaszt a, mi öt a kivitellel tehetetlenné teszi. E helyzet t. rk I mindenkit meggyőzhet arról, hogy az 1790, 10. t. czikk csak a „corpus juris“-ban van, de azon két nagy könyv köréi túl semmi hatást nem gyakorol [ első kívánásom volna tehát annak helyreállítását s tulaj donképen valósággá érlelését a válaszfeliratban nyomósán sürgetni. — De továbbá t, rk.
