Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-31 / 31. szám

31-ik szám. Gyula, 1887. julius 31-én, VI. évfolyam. f ^ Szerkesztőség: Fö-utcza 39. szám a. ház­ban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre .............5 irt — kr. Fé lévre ..............2 „ 50 „ Év negyedre .... 1 n 25 „ Egyes szám ára 10 Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tnlajdonos: IBod-Olr^ Zoltán. f--------------^ Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyllttér tor. 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-uteza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon A fogyasztási adó kezelése. Igen fontos Úgy fog e hét folyamán Gyula városa kép viselői elé utaltatni. Fontos iigy, mely minden képviselőt kipróbál, mennyit nyom előtte a város mint morá­lis testületnek érdeke akkor, amidőn eset­leg az ő — eddigelé törvénytelen utón kedvezményezett — magánérdekeinek el­ejtéséről van szó, s alkalom nyujtátik neki e fölött tanácskozni s határozatot hozni. Az a kérdés fog ugyanis a képviselő testület elé terjesztetni, hogy hajlandó-e most még saját kezdeményezéséből az ezer szőlő termelő közül legfeljebb száz ember érdekében álló, a többi termelőnek érde­keit pedig határozottan sértő, úgy neve­zett kaparendszerrel szakítani és a fo­gyasztási adót a törvénynek s szabályok­nak megfelelőleg kezeltetni, vagy pedig a kaparendszerrel leendő szakitást a fogyasz­tási bérszerződés felmondásának kell e megelőznie. Első esetben, ha ugyanis a képviselő testület a fogyasztási adó törvény szerinti kezelését határozza el, gyökeresen kiirtja a városunkban nagy mértékben elharapó­zott — és miután a regále a város tulaj­donába jött : első sorban a város jogát csorbító — tilos italmérést, mely tilos ital­mérésnek a kaparendnzerre kivetett fo­gyasztási adó valóságos melegágya volt; — másodsorban megszünteti azt az abszurdu­mot, hogy a fogyasztási adó nálunk voltaké- pen termelési adó; nem a leszűrt bor, hanem a szőlő terület lévén megadóztatva, akár ter­mett különbeni szőlőtőke akár nem; és miu­tán a szőlőt utóbbi években fagy, jég s aszály révén igen sűrűén érték elemi csa­pások: a szegény szőlősgazdák akárhány­szor többet fizettek be kapaszám szerinti fogyasztási adóba, mint a milyen értékű volt egész termésük, a minek ismét az volt a következménye, bogy a siőlők di­rekt a kapaszám utáni fogyasztási adók elvisellietlensége miatt irtattak ki, mely szőlő irtás a kaparendszer behozatala óta kétszáz holdon felüli területre terjed ki; a szőlőirtás egyik folyománya volt azután, V A „gyulai kör“ életéből. (Folytatás.) • A kör indítványa ezután küldöttség ál­tal terjesztetett elő. Foltényi Ignácz volt a küldöttség szó­noka.* A meghatottságtól rezgő, de biztos, emel­kedett hangon szólt a megye közönségéhez, s amint belemerült szónoklatába, mindinkább érczesebb, erőteljesebb lett az. A megye közönsége feszült figyelemmel hallgatta szavait. „Látni lehetett szónoklatá­nak hatását, a lelkesedéstől derült arczokon, a fénylő szemekből.“ Az indítvány egyes kimagasló részeinél szűnni nem akaró éljenzésben tört ki az elra­gadtatás s meleg kézszoritásokkal üdvözölték a kör küldöttségének tagjait. A gyulai kör indítványa a következő volt :** „Tisztelt bizottmány l A gyulai körben tegnap összegyűlt polgárok által közakarat tál elfogadtatott némely indítványok a tisz­telt bizottságnak, mint a megyében az ural­kodó eszméket és érdekeket képviselő testü­letnek egy -küldöttség által előadatni rendel­* Sajnálom, hogy a küldöttség tagjait nem sikerült megtudnom. 0. Gy. ** Az indítványt, a kezeim közt levő kézirat után ítélve néh. Terényi Lsyoa szerkesztette. bogy a megmaradt szőlőterületet mindig magasabb fogyasztási adóilletékkel kellett terhelni. Ez a visszásság is meg íogna szűnni; a szőlősgazda nem fog deriire-bo- rura fizetni, akár termett bora, akár nem, akár fogyasztott, akár nem; ezután csupán csak az általa tényleg elfogyasztott vagy kimért bormennyiség után kell a törvény­ben előirt fogyasztási adótételt megfizetnie. — És a házi kezelés nem fog koczkázat- tal sem járni, mert a városi regálejog bér­lője a városi Tanácshoz beadott ajánlatá­ban hajlandónak nyilatkozik a fogyasztási adót kezelni, még pedig oly formán, hogy kötelezi magát a kincstárral szemben el­vállalt évi 23,200 frt haszonbér pontos be­szállítására, a fogyasztási adónak saját személyzetével való kezelésére, úgy hogy a várost e czimen semmi kiadás nem ter­helné, sőt ezeken felül nemcsak hogy nem igényeli az 1200 frtot sem, melyet a kincstár a fogyasztási adó kezeléséért a közpénztárnak juttat, hanem kötelezi ma­gát úgy az 1888. valamint 1889. évekre két-kétezer forintot a regále pénztár gya­rapítására befizetni. A házi kezelés leirhatlan előnyökkel jár a városra nézve. Egy csapással meg-< szüntetné a tilos italmérést, melynek más utón való kiirtása illusorius kísérlet ma­radna ; korlátot vetne a közgazdasági szem­pontból is károsnak számító szőlőirtások elé; végét vetné ama abszurd állapotoknak, hogy szegény szőlőtermelők 20—60, sőt 100 forintnyi fogyasztási adót fizessenek olykor is, amidőn nincs egyetlen akó bor a pinczéjükben vagy kamrájukban, és mind ezt csak oly emberek érdekében, akik összevásárolják a borokat és saját borai­kon kivül száz meg száz akónyi idegen borokat árusítanak el fogyasztási adó fize­tés kötelezettsége és a legkisebb ellenőrzés nélkül; a házi kezelés egyúttal a törvé nyes kezelés talajára való lépés lenne, mely kezelés nem csak hogy koczkázattal nem volna összekapcsolva, hanem éven­ként háromezer kétszáz forint hasznot hozna a városnak, ami a mi viszonyaink között épen nem megvetendő összeg. Meg vagyunk győződve, hogy a kép­viselő testület mérlegelni fogja tudni ama erkölcsi s anyagi kényszerűséget, mely a regále megvétele után a fogyasztási adó kezelési rendszer megváltoztatásának kö­telességét eléje szabja és hogy elfogja fo­gadni a városi tanács és a jogügyi bizott­ság által eléje terjesztendő javaslatot a házi kezelésre nézve, annyival is inkább, mert minden képviselő meglehet győződve és amennyiben még nem volna, alkalma lesz meggyőződést szereznie, hogy a kép­viselő testület többségének esetleges oppo- sitiója legfeljebb csak azt az eredményt idézhetné elő, hogy a város elesnék évi 3200 frt jövedelemtől, de az eddigi kaparend­szert még sem lehetne fentartani; nem le­hetne fentartani pedig azért, mert az sza­bályellenes és mert homlokegyenesen el­lenkezik a város érdekeivel, különösen el­lenkezik attól a pillanattól kezdve, amidőn a regálejog a város tulajdonába jött, és mert végre a regálebérlő oda kényszerittetnék, hogy a fogyasztási adót közvetlenül a kincs tártól bérelje ki, ami — kölcsönös felmon­dási jog lévén a kincstárral kötött szerző­désben kikötve — a szerződés lejárta előtt is lehetséges és tartunk tőle, hogy be is fogna következni. TJti levelek. L Nürnberg, 1887. juL 20. Kedves Barátom ! ígéretemhez képest bekopogtatok hozzád egy pár sorral. Előre kell azonban bocsátanom, Hogy sokat ne várj tőlem, én nem azért utazom, hogy érdekes szép leveleket írhassak, hanem hogy elhanyagolt évek mulasztását pótoljam. A tapasztalatok egyetlen iskolájában akarok nehány hétig élni és ez által hiányos ismereteimet gya­rapítani. Első állomáson P a s s a u volt. Itt ugyan nem azért álltam meg, mintha valami sok tanulni való volna, korán sincs; ide főkép a vidék von­zott s ez barátom minden várakozáson felüli — már t. i. nekem, ki szt. Antallal tartok: meus codex natura creaturarum est. Te, ki mindenütt csak a történelmet, az emberiség múltját, a gal­leriákat és múzeumokat keresed, te itt roppan­tul unatkoznál, ba csak el nem mennél szt. Ist­ván özvegyének, Gizella királynőnek sírjához, vagy a bataviai cohorta téli táborának romjai­hoz, ahol mindenesetre sok követ és cserepet ta­lálnál de ne hidd, hogy azokat Marc Aurél ta­posta, mikor a markomannok ellen a hadjáratra indult, nem, a szomszédos ház Gretchene tavaly eltört egy sörös kancsót, s hogy úrnőjének, látva a cserepeket, ne jusson eszébe a hű élettárs, be­lelökte ama közös temetőbe, mely még sok ha­sonló és nem hasonló tárgyat elnyelt már s a melyeket azután egy pár év múlva, tudós arche­ológusok szent áhítattal kaparnak ki s titokzatos arckifpjezéssel magyarázzák annak genesisét, sejtve, hogy a cserép mégsem pótolhatja a fazekat, üe van itt az idealisták számára még egy másik nevezetes pont, az úgynevezett Oberhaus, hová én ugyan csak a páratlan kilátásért másztam, de a legtöbb tourista inkább azon nagy vérnyom bá­mulására megy fel, mely még a 30 éves háború­ból származik s melyet minden évben 2—3-szór bikavérrel frissítenek fel, hogy az eső el ne mossa, de ezt nagy bölcsen eltitkolják a csodálkozni vá­gyó idegenek előtt. Ha ezt is látta az utas, akkor befejezte Passauban tanulmányait, mert a csodá­latos kuglijáték, a sörös hordóvá vedlett bajor és a czigánybandát pótló stiglicz ketrecz olyan mindennapi dolgok, a melyek már nem érdekel­nek senkit. Magam is tehát már a délutáni vonattal in­dultam Rogensburgba, melyet részint kö- zépkorias jellege, résziut azon valóban nagyszerű két architektúrái alkotásért keresnek fel az ide­genek, melyeket a müvészetkedvelő I. Lajos emel­tetett Klenze által a maga valamint nemzete di­csőségére 30 millió írtért. (Innét a zilált pénz­ügyi helyzet Bajorországban.) Az egyik, a Wal­halla „Tempel deutscher Ehren“ a várostól keletre fekszik egy 98 m. magas erdővel borított hegyen s a várostól gőzhajóval egy óra alatt elérhető. A benyomás a mit már távolból tesz, meglepő. A styl anuyira athenies és minden részében oly erősen antiquisáló, bogy az ember azt hinné hogy a Perikies által az Acropolison emeltetett Part­henon Phönixként föltámadt romjaiból. Külseje 75 m. bosszú, 35 m. széles, 21. m. magas és szür­kés fehér márványból épült; a tetőzet 52 két méter átmérővel bíró cannelirozott dór már­tettek, nekünk jutott a szerencse önök előtt kijelenthetni, a nép óhajtásait, aggodalmait.* Küldőink úgy vannak meggyőződve, miként e megye az egész ország békéje, nyúl godalma, a rend érdekében múlhatatlanul szükséges, hogy oly rendkívüli események közepette a minduntalan újabb változásokban felmerülhető történetek nemcsak szorgos fi­gyelemmel kísértessenek, de rögtöni intézke­dések által vezéreltessenek is, tekintve annáll fogva országunk bel viszonyait, tekintve azon igényeket, melyeket a jogoktól fosztott nép kebelében régóta táplál s melyek hála az ég­nek, immár oda fejlődtek, mikép kielégitésök veszély nélkül tovább nem halasztható: tör­vény által kivánják küldőink biztosíttatni a polgári szabadság legmagasztosabb eszméjét; i törvényhozásbani befolyást; kívánnak és követelnek népképviseletet a lehető legszéle­sebb alapokon, mindenesetre az egyenlőség ilapján, mert megvannak győződve, miként szabadok csak igy s másként nem lehetnek, népképviselet nélkül, nyíltan kimondják, ve­szélyeztetve látják a közcsendet, népképviss- íet nélkül magyarországra nézve, nincs többé jékés átalakulás, az elnyomott igazságot, fegy­ver, erőszak fogja kivívni, küldőink a képvi­selet eszméjét a magyar nép szabadság élet­kérdésének tekinti, s ugyanazért határozott ikarata az, hogy ezen századokon által töltök negtagadott jog azonnali életbeléptetését sür­gesse és eszközölje a tisztelt bizottmány, mint i népérdek s akarat képviselője, minden te- íetségében álló utón módon, a magyar mi- ninisterium úgy az országgyűlésen is; terjessze el a nép e méltányos kívánatét s azonnal nert e nemzet perczei drágák, gyorspostán, sürgöny utján. Másik kivánata is van még küldőinknek lejártnak tudják azon időt, melyben a kivált­ságos osztály küldöttei egy ország, az alkot­mány jótékonyságaiból kizárt, az önkormány­zás jogától megfosztott nép, sorsa, boldogsága felett határozhassanak, a magyar országgyü-l lés kiváltságos elemet képvisel csak, a nép a nemzet bizodalmát nem bírhatja, követeik a most működő országgyűlés rögtöni eloszlatá­sát s a bezárástól számított hat hetek múlva, egy újnak s már legtágasabb képviseleti rendszer alapján választandónak Pestre való üsszehivását. Harmadik tárgy, mely küldőinkben ag­godalmat szült súlyosabb, mert a nemzet füg­getlenségét tárgyazza, a rend fenntartására megbízott választmány tegnap érkezett prok lamácziójából ösmeretes; a hadügy és pénz ügy a nemzet idege és vére, hogy ugyanazon szavakkal éljek szabadságunk és függetlensé­günk egyetlen bizonyítéka, királyi adott szó ellenére a nemzeti magyar kormány kezéből kivétetni czéloztatik, e czél ellen, mely leg­szebb reményeinket romba döntené, küldőink ünnepélyesen tiltakoznak tiltakozásuknak min den úton s kitelhető módon hatályt s erőt megadni kértek, érzik ők e szavak súlyát, előttük legszentebb a haza függetlensége. — Ugyanazért a magyar szabadság szent érde­kében felszólítjuk önöket, hogy a nemzet ily módoni kijátszása ellen erélyes és határozott fellépésre utasítsák. Még egy kivánata van küldőinknek, e nemzet sorsa, hogy miként fog eldőlni a jövő titka, nekünk saját érdekünkben fekszik min­denre készen lenni, A rend fenntartására Gyu­lán már alakult nemzeti őrsereg, a tegnap összegyűlt polgárok összesége küldőink fel­kérik önöket, hogy annak felfegyverzéséről czélszerü és elegendő fegyverekről gondos­kodni s az eziránt szükséges lépéseket meg­tenni szíveskedjenek. Ezekből állanak küldőink méltányos kivá- natai mi tisztelt bizottmány eljárásunkat e he­lyen bevégeztük azon meggyőződéssel, hogy ag­godalmaink hazafiui pártfogókra találandanak, ügyünk a haza ügye, e szó biztosítja a sikert. Isten vezérelje önöket intézkedéseikben, hogy a nép bizodalmát továbbra is megtart­hassák. Éljen a szabadság 1“ (Folyt, köv.) O. Qy. Eszmények között. Emlékezés egy elhunyt barátra. Irta : Dr. Serényi Ármin. (Vége.) János tudatára ébredt a harcznak, mely érzelmeit egymással szembeállitá, súlyosan ne­hezedett lelkére a tudat, hogy- válponton van, választania kell a fesztészet múzsája s Eliz között, a kiket egyaránt szeretett, imádott. De hát az összeütközést meg kelle oldani, az egyik eszmény győzelme, a másik elbukása elodázhatlanná vált az ostromban, mely a kö­rülmények kényszere alatt körülötte egyre fenyegetőbb alakot öltött, ha csak nem akarta mindkettőt elveszteni. Ha mint ígérte egy év leforgása alatt nejévé teszi Elizt, el kell uta­sítani a művészi ösztöndíjat, mert nős embert nem küldenek külföldre, hogy nyomorogjon,

Next

/
Oldalképek
Tartalom