Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-01-16 / 3. szám

1 frt, Fekets Kálmán 1 írt, Újhelyi Meny­hért 50 kr, összesen 12 frt. — 10 leküldött Syüjtő-iven 84 frt 20 kr, mihez jön a lapunkban már nyugtázott 30 frt és igy tizenegy beküldött Gyűjt ő-iven összesen 114 frt 10 kr, a „Békés- Gyulai Híradó“ szerkesztőségének gyűjtése, — a mi Dömény Lajos urnák már szintén átadatott — 100 frt 59 kr, a „Békés“-hez beküldött adoraá- nyok, a mik az alábbi nyugta szerint szintén már átadattak 42 frt 50 kr, s igy eddig az em­lékkőre a bizottság rendelkezésére áll összesen 257 frt 29 kr. — Nyugta. Alólirott,, mint a Pfiffner Paulina sírjára emelendő emlékkő fel­állítására kiküldött bizottság pénztárnoka, ezen­nel elismerom, hogy a „Békés“ szerkesztő­ségétől a mai napon 42 frt 50 kr, azaz negyvenkét forint 50 krt, mint a Pfiffner Paulina emlékkövére hozzá beküldött adomá­nyok ősszegét hiánytalanul felvettem. — Ezen összeg átvételét nyugtatom. — Kelt B.-Gyula, 1887. január 5. Dömény Lajos s, k., pénz­tárnok. Felhívás. A bizottsági elnök ur nevében felkérem mindazokat, a kik a Pfiffner Paulina sírján emelendő emlékkőre való gyűjtés végett íveket kaptak s még ez ideig azokat be nem küldték, hogy a gyűjtő-íveket Dr. Kovács Ist­ván bizottsági elnök úrhoz legkésőbb f. hó 20-ig okvetlenül beküldeni szíveskedjenek. B.-Gyula, 1887. január 7. B o d o k y Zoltán, biz. jegyző. Irodalom és művészet. Magyar nyelv és magyar zene, — ez a két leg­drágább kincse nemzetünknek, E kettő az, a mi bennünk tulajdonkép nemzeti, ami magyar! De a mig nyelvünk ápolására és nyelvkincseink kutatására országos társulatok es folyóiratok léteznek, addig a nemzet összes dalainak egybegyűjtésével tömeges és jutányos kiadásával kevesen és csekély eredménnyel foglalkoztak. Hogy végre több kísér­let után létrejöhessen egy ily rég óhajtott egyetemes ma­gyar népdalgyüjtemény : indíttatott meg a „Magyar Dal­album“. Kitűzött fe1 adatának azonban ez csakis úgy felel hét meg, ha mindenki, bár csak egyetlenegy magyar dalt tudjon is, azt leírja és fenti folyóiratnak beküldi Győrbe. Ily egyesek által beküldött dalokból áll az egész gyűjte­mény, melynek hatodik folyamából most jelent meg a 3-ik füzet az 1011.—1060. számú, következő dallamokkal : 1. Bort iszom én még pedig jót. 2. Budát oh Hunnia. 3. Bujdosol árva legény. 4. Csak azt mondják a rádoczi le­ányok. 5. Csak egyszer voltam szivem nálad. 6. Csaplá­rosné galambom. 7. Darutollas kalapom. 8. De nehezen vá­rom a nap keletét. 9, Drága gyöngyöm elválunk hát örökre 10. Drága kincsem, galambocskám. 11. Dudás dudál dom­bóvári csárdában. 12. Dudás, dudás, dudás volt az öreg apám. 13. Egy két pár csók nem a világ. 14. Ej de nem jó este késő a kapuba kiállni. 15. Elmehetsz drága madár. 16. Elmennék én katonának, csak kötéllel ne fognának. 17. Elment Mádi Pista. 18. Elszáradt a bodzafa. 19 Elszá­radt a rózsafa. 20. Eltávozott kedves rózsám. — Előfi­zetéseket még mindig elfogad a kiadóhivatal, és pedig a hatodik folyam 1—10. füzetére 1 frt 80 kr., 1—5 füzetére 90 kr., egyes füzet ára 25 kr. Minden füzet bérmentve küldetik el. Előfizetéseket, valamint kéziratokat elfogad a „Magyar Dal-Album* kiadóhivátala Győrött. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Felhívás az iparpártoló nagyközönség, önálló iparosok és iparos segédekhez. A hazai iparos ifjúsági egyleteknek Gyulán 1883. évi augusztus hó 19- és 20-ik napjain tartott V. országos vándor­gyűlése többek közt azon elvi határoza­tot is hozta, hogy az iparos ifjúsági önképzö és betegsegélyzö egyletek lehetőleg odatöre­kedjenek, miszerint minden egylet kebe­lében úgynevezett „ szálló“ rendeztessék be és tartassák fen, hogy a városban átutazó, vagy megtelepedni akaró, munka és eset­leg anyagi segély nélkül levő iparos segé­dek — addig is mig munkába állhatnak— legalább éjjelre szállást s igy pillanatnyi szükségükben hajlékot és menhelyet talál­hassanak. Az önsegélyes - törekvésektől áthatptt iparos ifjúsági egyletek örömmel fogadtak ez eszmét, azonban sajnos, a kivitel alkjai­méval a különben üdvös és szükséges in­tézmény megvalósitása, anyagi alap hiá­nyában, nagyon sok egyletnél hajótörést szenvedett. így csak nagyon kevés azon egyletek­nek száma hazánkban, melyek e jelenté­keny anyagi áldozatot igénylő „szálló“-kát fentartani képesek. A mély tisztelettel alulírott iparos ifjúsági egylet egyike azoknak, melyek az „utas fogadó“ intézményét alakulása óta fentartja és ápolja, mert ennek létezését épen Gyulán, mint kiváló kézmü iparral biró városban azért tartja elodázhatlannak, mert évenként százakra megy azon iparos segédek száma, kik itt részben átutazóban vannak, részben munkába állani óhajtanak s akik pénz és szállás hiányában az egylet „utas fogadó“-jában minden dij nélkül men­helyet találnak. Ama mód azonban, amellyel egyletünk az „utas fogadó“ intézményt eddigelé nyolcz éven át fentartotta — mig egyrészről őszinte köszönetét és leróvhatlan háláját igényli egyletünknek a „Komló“ s különösen a „Korona“ vendéglősök abeli szives előzé­kenysége iránt, hogy az egyletnek és benne az „utas fogadó“ intézménynek mindezideig díjmentes lakást adott — másrészről azon­ban erkölcsi, czélszerüségi s itt még elő nem sorolható egyéb tekintetekből tarthat- lanná vált, úgy hogy a gyulai iparos ifjú­ság önképző s betegsegélyzö egyletére nézve nemcsak további fejlődés, hanem egyszersmind létkérdést képvisel egy egy­leti helyiségnek építése, melyben azután az „utas fogadó“ intézmény is a lehető leg­előnyösebb megoldást fogja találni. Gyula városa képviselő testületének nagylelkűsége ki is jelölte a népkerttel szemben levő sugárúti üres telket, amelyet e czélból egyletünknek díjmentesen felaján­lott, ahol az iparos ifjúság önképző és be- tegsegélyző egyletének utas fogadót is ma­gában foglaló hajléka még ez év folyamán felépülhet. Egyletünk nyolcz évi takarékosság után gyűjtött e czélra oly tőkét, hogy az építkezés tervébe belébocsátkozhatik, de a meglevő tőkeösszeghez hasonlóra volna még szüksége, hogy emez építkezést s az uj helyiség felszerelését tényleg végre is hajt­hassa. Ezen szempontból indulva ki, és azon indokból egyrészt, hogy az egylet existen- tiája továbbra nézve is biztosítva legyen, — ami igen sok tekintetben függ a ház­építés keresztülvitelétől — másrészt, hogy a czélszerünek, hasznosnak, sőt nélkülözhet- lennek igazolódó „szálló“ intézménye is ál­landóan biztositassék, határozta el egyle­tünk választmánya, miszerint az egylet ré­szére építendő ház alapja javára: 1) gyűjtést indít meg és ezen szent és nemes czélra váló adakozásra a minden szépért és nemesért áldozni kész iparpártoló egyeseket és testületeket legmélyebb tisztelettel és alá­zattal felkéri; 2) hogy aláírási iveket bocsát ki ily czélból, mélyen a mélyen tisztéit egyes ipar- pártolókat, testületeket, önálló iparosokat és iparos segédeket „a gyulai iparos ifjúsági önképzö és betegsegélyzö egylet“ kötelékébe ala­pitó, pártoló vagy rendes tag alakjában leendő belépésre félszóllitja. Az alapitó tagok — az egylet alap­szabálya értelmében — egyszersminden- korra legalább 10 forintot fizetnek. A pártoló tagok három évi kötelezett­séggel évenként 2 frt tagsági dijat, — A rendes tagok pedig beiratási díjul 50 krt és havonként 20 kr. tagsági dijat fizetnek. (Vége köv.) A kereskedő mint hazafi. Ritka tünet, mert eddig az volt az előítélet, hogy e két fo­galom nem fér el egymással. Fényesen beigazolta az ellenkezőjét Spiegel S. budapesti gyü­mölcs- és magkereskedö, Andrássy-ut 16. sz., ki mintegy l]/3 évvel ezelőtt azon kezdte vállalatát, hogy a magyar gyümölcsöt külföldön értékesí­tette és egy szép jövedelmet hozott termelő kö­zönségünknek. Midőn aztán kerti vállalatát ki­tűnő és fris magvakkal felszerelve nagyobbitja, igen természetesnek találjuk, hogy e fiatal tö­rekvő kereskedőt az egész hazának földmivelő és kereskedő közönségünk bizalma kiséri oly mérv­ben, hogy az országos gazdasági egye­sület kertészeti szakosztálya diny- nyemagvai elárusitását is reá bizta. Közönségünk az elmondottak után ugyancsak az ő saját érde­kében cselekszik és önmagát tiszteli meg, midőn ezen hazai magüzletet keresi fel tömeges rende­léseivel ; ha jól hallottuk, Spiegel mindenkinek, a ki egy levelező-lapon kéri, ingyen és bérmentve megküldi igen csinos, mintegy 400 ábrával díszí­tett árjegyzékét. — Az országos kertészeti egye­sület múlt tavaszi kiáilitásán, — melyen Spiegel három rendbeli kitüntetést nyert egyszerre, ő Felsége a király részéről is nagy kitüntetésben részesült. Spiegel gyönyörű csoportja feltűnvén a királynak, Spiegel volt az első, kinek csoport­jánál ő Felsége megállt nagy tetszéssel és beha­tóan megszemlélte és érdeklődéssel hallgatta Spiegel magyarázatait a legujabbszerü kerti esz­közök és gyümölcsfeldolgozó gépekről. Alulírottnál méter ölenként fehér gömbölyű fa 12 frt ért, fehér hasított fa 14 frt 50 krért, rágott fehér fa métermázsánként 1 frtért kapható. B.-Gyula Uferbach Rezső. 12) 1—3. HIRDETÉSE IC. 500 fizetek ki dr. vize használata után — egy üveggel 40 kr. — még valaha fogfájást kap vagy lehellete bűzös leend. Dr. Greensilj fog- szépítő je, mely a szájvíz után használandó, a fogakat fényes fehérré teszi. A szer ár­talmatlansága biztosittatik. Ára 40 kr. Kapható gyógytárakban illatszerkeres­kedésekben, s előkelő fodrászoknál. Dr. Greensill Róbert, tanár Párisban. Főrak­tár Budapesten : Török Józsefnél VI. Ki- ráíy-utcza 12., Dankovszki Istvánnál V. József-tér 2. Gyulán: Órley gyógytárakban Petroff Mihály fodrásznál. 120. 17—2C í XX XX m XX XX Á XX XX XX ft ki kétségben van a felett, hogy a hírlapokban feldicsért gyógyszerek közül melyiket használja betegsége ellen, az Írjon egy levelezőlapot Richter kiadó-intézetének Lipcsébe s kérje a „Betegbarát“ czimü röpiratot. E köny­vecskében nemcsak a legjobbaknak bizonyult háziszerek vannak részletesen ismertetve, hanem IQ» betegségekről szóié Jelentések «Qf is olvashatók. E jelentések mutatják, hogy igen sok osetben egy egyszerű háziezer is elegendő arra, hogy még a látszólag gyógyithatlan beteség is szerencsésen elhárittassék. Ha a betegnek a megfelelő gyógyszer rendelkezésére áll, akkor még súlyos baj eseten is gyógyulás várható, s ez okból egyik betegnek sem kellene a „Betegbarát“ megren­delését elmulasztani. E figyelemreméltó könyvecske segélyével sokkal könnyebben választhatja meg a szükséges gyógyszert A röpirat megküldése a megrendelőnek költségébe nem kerül. I £ Kapható B.-Gyulán: Órley István utódai és özvegy Winkler Ferenczné gyógyszertárában. Budapesten; Török Józsefnél. 177. 4—25. ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ____________________________________♦ ♦ HIRDETMÉNY. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ A Bochdaneczki Ignáezné tu­lajdonát képező, Gyulán a főutezai 38-ik számú házban levő két szép tágas és világos udvari szoba azonnal bérbe vehető és elfoglalható. A bérleti feltételek. Hoffmann Mihály gyulai ügyvéd urnái meg­tudhatók. 4- 2—3 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Ó Felsége az osztrák császár és magyar király által kitüntetve I "Ferii d.Itő élen^d/üs erdei levegő a szobában, csakis a Ghyllány gyógyszerész szétfecskendezés által. Ez friss tölgyfarügyekből és az erdők illatos virágaiból van készítve, fertőtleníti és tisztítja a levegőt, élénkíti a lélegzési szerveket, tehát nem volna szabad hiányoznia gyermekszobák­ból ; beteg- vagy egyátalában bármely lakészobában nélkülözhette!!. — A fürdéshez használva a Ghyliány- féle erdőillat felüditő erősítő tulajdonságai miatt a legjótékonyabb hatással van az idegekre és a bőrre, ugyszinte mindennapi használatra, mint mosdóviz vegyülök. — Ezen erdöillat tartós és pompás jó illata miatt kitűnő a szobák illatositására és egy­szersmind jeles zsebkendőillat. — Egy nagyüveg ára 1 frt, 1 kis üveg 60 kr. Főraktárnok és készítő : G. WETTEN DÖRFER, Wien-Hernals, Veronikagasse 32. Továbbá kapható: B.-Gyula Ferentzy Alajo«. B.-Csaba Badict Elek. Ajánl A pesti magyar kereskedelmi bank váltdüzlete BuLd.sipest, IDorott3ra.--u1.tcza, 1. sz. Alapittatott 1841-ben. — Részvénytöke 5 millió forint osztrák értékben. Évenként 3 húzás! 1887. évben főnyeremények: Felniár 1-én: 100,000 forint osztrák ért. Jenias 1-én: 200,000 forint é. í Deczember 1-én: 100,000 forint osztrák é. Eredeti sorsjegyek a napi árfolyamon. (Jelenleg8 frt 75 kr.) SOBSJEŐTEIET. 11) 1—3 Igény­jegyek 3 sorsjegyre tavi részletben á frt 1.40 5 sorsjegyre fiait részletben á frt 2.35 azonnali játszási joggal már a legközelebbi 1887. február 1-én történő húzáshoz. Megrendelések legegyszerűbben postautalvá nynyal történnek. Haszonbéri hirdetés. Gyula város tulajdonához tartozó regale jogot képező külső vásártéren a folyó 1887. évre a sertés legeltetés,— kivételével az országos vásári napoknak, folyó évi január 30-án délelőtti 11 órakor a városháza nagytermében tar­tandó árverésen a legtöbbet ígérőnek kiadatik. Árverezni szándékozók 20 frt bánom pénzt tartoznak letenni. Ugyan eme napon és órában kiadatik a halászati jog is 1887. év végéig teijedő időre még pedig a következő medrekre : a) a Fekete-Körösön a Vári határtól Szanazugig ki­vételével a gróf Almássy Kálmán tulajdonát képező zu­goknak, a félmederre. b) a'Fehér-Körösön a Vári határtól Szanazugig az egész mederre c) az Élőviz-csatornán a német temetőtől a póste- leki határig az egész mederre, s a pósteleki határtól i pejréti csatorna beömléseig a félmederre. Árverezni szándékozók szinte 20 frt bánom pénzt tartoznak letenni. Kelt Gyulán a városi tanácsnak 1887. január 8-án tartott ülésében. Hoffmann Alajos, jegyző. 9. 2—3. Dobay János, polgármester. Hüzeladh. Az újvároson levő 1239. és 1241. száma házaira, melyek a legjobb kar­ban vannak, — valamint minden mel- lékepületekkel elvannak látva, jutá­nyos áron í vagy f. évi Szent-György napjától bérbe kiadók. Értekezhetni helyben Januskowetz Mór tulajdonossal 1241. ház szám alatt. 10) 1—3. B.-Gyulán. 1887'. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom