Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-07-10 / 28. szám
Rezső, Csausz Lajos, Szucsu Béla és Vidovszky János m. bizotttsági tagok, azon czélból, bogy a Kaisch-féle adás-vétel iránt kimerítő véleményes jelentést tegyenek a közgyűlésre, melylyel ha elég idejekorán kész lesznek, — újra egy rendkívüli közgyűlésen lesz tárgyalva, — de működésük eredménye a szeptemberi rendes őszi közgyűlésre mindenesetre elváratik. Tárgyaltatott továbbá Gyulavárosa és Grimm A. József italmérési-jog bérlő között az italmérési kir. kisebb baszonvételi-jog bérbeadása tárgyában kötött haszonbérleti szerződés és az erre vonatkozó állandó választmányi vélemény, mely ez alkalommal is szinte mellöztetett, bár hosszasb vitára adott okot a szerződésnek a cautióra vonatkozó pontjának szövegezése, valamint az egész szerződésnek közjegyzői okirat erejűvé emelésének kérdése, mint azt az állandó választmányi vélemény javasolta, mert az egész szövegében felolvasott haszonbérleti szerződést a közgyűlés is elfogadta (szótöbbséggel) azon módosítással, hogy a szerződés 10-ik pontja szerint, nem a bérbeadó Gyulaváros, de bérbevevő Grimm A. József regále bérlő köteleztetik, esetleg egy uj, a kor igényeinek megfelelően épített vendéglőt, annak felépítési ára 6°/0-ért baszanbérbe venni. A mi ez ügyben a regáléhoz tartozó épületek tűzkárbiztositását illeti, a jelen volt gyulavárosi polgármester kijelentette, hogy Gyula városa — a regale megváltása, illetve annak birtokba vételekor — az összes épületekre nézve a tűzkárbiz- tositást 10 évre foganatosította. Doboz község képviselő testületének a m. kir. kincstár által kisajátított 70 Q ölnyi terület átíratásához szükséges engedély megadása iránti határozatára — az állandó választmány véleményével egyezőleg — a szükséges hatósági engedély megadatni batároztatott. Végre Gyoma község képviselőtestületének, a községben levő belvizek levezetése iránti kérelmének hely nem adatott; az állandó választmány véleményének mellőzésével — a kérvéuy azzal adatik vissza folyamodó Gyoma községének, hogy belvizeinek levezethetése végett szükséges engedély iránt, kérelmével az ezen ügyben illetékes hatósághoz, a m. alispánjához forduljon. Ezzel az ülés d. e. % 12 órakor véget ért, másnap 13-án d. e. 10 órakor hitelesítési közgyűlés tartatott. Békésmegye közigazgatási bizottságának f. 1887. évi julius hava ll-én, hétfőn tartott rendes üléséről. Alispáni elöadmányok: A megye alispánjának rendszerinti havi jelentése — mely lapunk múlt számában egész szövegében közölve lett — tudomásul vétetett. B.-Csaba község elöljárósága az iránti kérelmének, hogy a békési ut mentében levő régi kenderáztatónak ez évben használata kivételesen megengedtetnék — hely nem adatott. Felhivatik a m.-herényi izraelita anyakönyvi kerület, hogy a k.-tárcsái anyakönyvi adatoknak, a b.-csabai anyaköoyvekből leendő kiíratása iránt azonnal és pedig a saját költségén intézkedjék, s hogy eljárása eredményéről, a békési járás fö- ■zolgabirája utján, e bizottsághoz jelentést tegyen. Az anyakőnyvben mutatkozó hiányok utólagos kijavítása iránt szükséges engedély megadása iránt az orosházi rabbi által beterjesztett kérvény csatolmányaival együtt — az engedély megadása iránt a vallás-miniszterhez felterjesztetni rendeltetik. Varga Máté endrődi. Grósz György kétegy házi, Giler Mihály és Földesi János mezőberényi illetőségű katonák kivételes nősülhetés iránti f'o- lyamodváuyaik pártolókig lettek felterjesztve, a nagyméltóságu in. kir. honvédelmi miniszter úrhoz ; ellenben Kiszely Ágoston endrödi illetőségű katona, hason irányú folyamodványának hely nem adatott, mivel orvosi bizonylattal nincs igazolva, a családanyának muukaképtelensége; Szekeres András m.-herényi illetőségű katonának szinte kivételes nösülés iránti folyamodványa, a családi értesítővel leendő felszerelés végett folyamodónak visszaadatik. Ebenhő József k.-tarcsai honvédnek, a hadsereg kötelékéből ideigleues elbocsátását kérő folyamodványára hozott kedvező határozat, az illetékes katonai parancsnoksághoz hozzájárulás végett megküldetni rendeltetik. Megyei árvaszéki elnök rendszerinti időszaki jelentése — a legközelebb elmúlt negyed évről — tudomásul vétetik. Ugyancsak a m. árvaszéki elnök, a szeghalmi járásban általa megejtett községi árvapénztári vizsgálatokról szóló jelentése alapján felbiva- tik a szeghalmi járási főszolgabíró, hogy Vésztő község elöljáróságát utasítsa, miszerint a Vésztő községházánál levő úgynevezett közgyámi helyiséget, melyben a községi árvapénztár is elhelyezve, s a mely bizottsági szempontból, ily állapotban a czélnak nem alkalmas, vasajtókkal ellátni kötelességének ismerje. Megyei tiszti főorvosnak — Békésmegye közkórháza beteg forgalmi állapotáról szerkesztett kimutatása és jelentése, mely szerint az elmúlt fél évben 7771 ápolási nap felszámítása mellett 168 fi és 61 női beteg ápoltatott — tudomásul vétetik. A b.-gyulai kir. ügyésznek rendszerinti fél éves jelentése a vezetése alatt álló állami fogházakról, mely szeriut az elmúlt félév végén 66 fi és 15 nő volt a rab létszám, s hogy az egész félévben felmerült rabtartási költség 3824 frt 13 krt tesz ki, a mely összegből munka keresmények által fedezetet nyer 156 frt 25 kr., befolyt térit- mények által 465 frt 69 kr. és igy az állam által fedezendő lesz 2202 Irt 16 kr., — tudomásul vétetett. Tanfelügyelői előadmányok: A békésmegyei kir. tanfelügyelőnek, a népoktatás ügyi állapotokról szóló rendszerinti időszaki jelentése tudomásul vétetett. Uyulaváros polgármestere megszorgalmazta- tik, hogy a gyulai iparos taooncz iskola fenntartása érdekében kivetendő községi pótadó tárgyában kiadott 292/887. kb. számú határozatra be- kivánt jelentését legkésőbb f. évi julius hava 16-ig e bizottsághoz adja be. A b’-gyulai községi polgári fiiskola 1885/6- tanévi pénztári számadása megvizsgálás és jelentés tétel végett a m. számvevői tisztségnek ki- adatik. Puszta-Szent-Tornya község elöljáróságának 1887/s. évi iskolai fenntartási költségvetése, az állami egyenes adóra kivetett iskolai százalék adóról szóló névszerinti lajstrom — B) tabella — bemutatása, s a községtől vett kölcsön ügyének felderítése végett — visszaadatik. Kir. államépitészeti hivatal főnökének előadmányai. Glasner és Eibeschütz társvállalkozók, mint a kis és nagysebesi gránitkőbányák tulajdonosának a Cuporna-Endrődi köut 1887. évi munkálataiért I. kereseti összeg czimen 21 ezer forint megállapittatik, melyre 1000 forint a megyei közmunka pénztári alapból ki is utalványoztatik. Br. Wodianer Albert gyomai, Dérczi Ferencz kondorosi, Boglár János, Póhl Gábor, Fábriczi Dániel, Aroóc/.ki, Boszik, Gálát és Kondacs szar vasiak, Boros János és Bernáth Gusztáv k. tar- csaiak, Baseli Lipót p.-töviskei, Machán István, Pipis Pál és Orbán Márton tót-komlósiak, Gajdács János és Kliment György, Kliment Z János, V. Koritár Pál csabaiak, Schwarcz Ferencz p.-bu- csai, Kozó Mihály p. földvári és Lampel Alberts Wolffinger Lipót Sámsoniak gőzkazánjaikra vonatkozólag a felülvizsgált és jóváhagyott próba vizsgálati jegyzőkönyvek alapján, a használhatóéi engedély okmányai kiállíttattak — és a nevezett kazántulajdonosoknak megküldetni rendeltettek. Kocsis Mihály ácsmesternek, a k.-tarcsai hid kijavítási munkái, valamint az ott szükségelt -fuvarok és a komp közlekedésnek fenntartási költségeiről 792 frt 39 krral szerkesztett számlája, felülvizsgálás végett a megyei számvevői tisztségnek kiadatik. Dávid György kétegyházi lakos, közmunka eltagadás miatt 3 forint birságben történt elmarasztalása ellen beadott fellebbezésével elutasit- tatott. A kir. állam-épitészeti hivatalnak rendszerinti havi jelentése tudomásul lett véve. A Szeghalom községi f. 1887. évi m. közmunka lajstromban előirt közmunka váltság tartozásból 76 frt 50 kr töröltetik ; — ellenben Bernstein Adolf es ifj. Csontos János 3—3. közmunka gyalog napok, természetbeni leszolgálására köteleztetnek. Krajcsó János és társa csabai lakosok kérvénye, melyszerint a reájuk kirovott 6 frtnyi közmunka váltság törlését kérik, íelhivatnak a bé kési és csabai főszolgabirák, hogy Krajcsó János és társa Viczián Pálnak a csabai, illetőleg a békési határban találandó igás készletükről jelentést tegyenek. A közmunka- és közlekedésügyi m. k. miniszternek leirata, melyszerint id. báró Wodianer Albert gyomai nagybirtokos — kövezet vám fizetése alól felmentése ügyében beadott felebbezésé- nek helyt ad, — másolatban nevezett felebbező- nek kiadatni rendeltetik. Bajkán János szeghalmi bérlő azon kijelentése, hogy 1887-ben a reája kirovott 4 igás napi megyei közmunkáját, megváltani óhajtja, tudomásul vétetett. A szeghalmi járás főszolgabírójának, járásából a megyei közmunka leszolgálására vonatkozólag beterjesztett kimutatása tudomásul vétetik. Uj-Kigyós községében 55 frt 50 kr 1886. évi in. közmunka váltság hátralék, — a csabai járás főszolgabirájának jelentésében felhozott okok alapján, töröltetni rendeltetik. Sutyák Péter útfelügyelő ellen felmerült súlyos vádat tartalmazó panaszos ügyben felhivatik a békési járás főszolgabíró, hogy Nagy György Sándor és a többi érdekeitekkel vegyen fel kihallgatási jegyzőkönyvet s azt ide mielőbb terjesz- sze be. Mező Beróny községe — abbeli kérésére, hogy az állam vasutak Szolnok-aradi vonala 971—972. szelvényei között a jelenleg 4 méter széles átjáró, 6 méterre szélesiiessék ki, a helyszíni vizsgálat elrendeltetik, melynek foganatosításával a békési járási főszolgabíró és a kir. állam építészeti hivatal megbizntik. A békési járás főszolgabirájának a járása- beli közmunka váltság tartozások tárgyában beadott jelentése illetve kimutatása az összes iratokkal együtt, megvizsgálás végett, a megyei számvevői tisztségnek kiadatik. A gyulai és csabai köutak fenntartására szállított fedanyag iránt kötött szerződést helybenhagyó közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszteri leirat, tudomásul vétetett. Gyoma községe az iránti kérelmének, hogy a Czifra kertnél uj áteresz építése engedélyeztetnék — hely nem adatott, hanem nevezett község felhivatik, hogy ez ügyben, — ha az uj áteresz létesítését szükségesnek tartja, a vízjogi törvénykövetelményeinek megfelelően — tegye meg előterjesztését. Szent-András községében a folyó 1887. évi m. közmunkából 6 frt töröltetni rendeltetik; ellenben Fischer Károly ottani lakos 3 gyalog napi m. közmunkája természetben leszolgálása elrendeltetik. Bánfalva község azon kérelmének, hogy a múlt 1886. évi 160 frtnyi m. közmunka váltság tartozása töröltetnék, hely nem adatott, hanem felhivatik a járási főszolgabíró, hogy ez ügyben tartson vizsgálatot és tegyen jelentést arról, hogy a behajtás körül kit terhel a mulasztás. A Gyula-sarkadi utón 1884. évben készített utkövezés, megfelelő jó állapotban lévén, Glasner és Eibescbitz társvállalkozók, — ezen utón a kö- vezési munkák iránti további felelősség terhe alól feloldatnak. Ezzel az ülés, melyen mindvégig a megye főispánja elnökölt, még az első nap a késő délutáni órákban bevégződött. Hirek. A vármegye rendkívüli közgyűlése folyó hó 12-én tartatott meg — mint előre jeleztük — igen csekély Bzámú bizottsági tagok részvétele mellett, a tárgysorozat rövid volt és a mellett érdektelen; némi vitát keltett a Gyula városa s G r i m m A. József között kötött regále bérleti szerződés, de eme vita sem volt érdemleges, a mennyiben csupán alaki kérdésekre terjedt ki, eredménye pedig az volt, hogy a szerződés jóváhagyatott. A közgyűlés, — melyen Beliczey István főispán elnökölt — már 11 órakor véget ért. A közgyűlésről szóló rendes tudósítást egyébként lapunk más helyén közöljük. A belügyminiszter Kulpin Dániel csabai községi orvosnak humanisált himlő-oltó nyirk elárusitására az engedélyt megadta. A kisujszállás-dévaványai vasút engedélyezési tárgyalása 10-én tartatott meg a közmunka- és közlekedési minisztériumban, Lukács Béla államtitkár elnöklete alatt. A tervezett vonal, mely két ponton, Kisújszállásnál és G-yománál csatlakozik a in. kir. államvasuthoz, az 1880. évi XXXI. t.-czikk 1. §-ának ismeretes határozmá- nyal szerint a törvényhozás által engedélyezendő. Miután azonban az engedélyt kérő az érdekeltség ebbeli óhajainak megfelelőleg a pálya építését mielőbb megindítani szándékozik, fontolóra vétetett, hogy a vonalra nézve egye- előre a gyomai csatlakozás nélkül adassák meg a minisztérium által az építési és üzleti engedély, a csatlakozás engedélyezése a törvényhozásnak tartatván fenn, mely alkalommal az egész engedélyezési* kérdés az országgyűlésnek bejelentetnék. Mindazonáltal az építési és üzleti feltételek az egész vonalra nézve állapíttattak meg; a közmunka és közlekedésügyi miniszternek tartatván fenn, hogy az egész vonal engedélyezésének az országgyűlés elé leendő utalása, avagy a részleges engedélyezés felett határozzon. A pálya hossza mintegy 44'8 km. Legnagyobb emelkedés 3o/oo; a legélesebb görbület félátmérője 300 m. A tényleges építési költség mintegy 1.250,000 frttal számittatik, mely összegből hozzájárulások által mintegy 400,000 frt lesz fedezhető. A költségek beszerzésére törzs- és elsőbbségi részvények fognak kibocsáttatni, később megállapítandó módozatok mellett. Az üzletet a m. kir. államvasutak veendik át az ismeretes szerződési feltételek alatt. A helyi érdekű vasút díjszabásaira a kormány döntő befolyása köttetett ki. A menynyiben az építés még az idei építési Campagne alatt megindítható leend, a pálya megnyitása már a jövő nyárra kilátásba vehető. Az aradi kereskedelmi és iparkamara f. hó 12-én tartott ülésében megyénket érdeklő kővetkező ügyek jöttek tanácskozás alá: Békésme gye alispánjának átirata, mellyel véleményezés végett átteszi a békés-csabai k ő m ű ve s és ácssegédek önképző és betegsegélyző egyletének kérvényét az általa kidolgozott munkarend megerősítése tárgyában. A szóban forgó munkarendet a csabai ipartes'ület is helyeselvén, de abban a munkaadó iparosok és segédek érdekei különben is kölcsönösen méltányolva leven, a kamara an> nak megerősítése ellen nem tesz kifogást. Gyula város képviselőtestülete a vásárokon szedhető dijakat újból megállapítván, az uj vásári vámdij-jegyzék pártoló véleménnyel batároz- tatott felterjesztetni a minisztériumhoz. Vésztő község kereskedőinek kérvényét az idegen kerencsés lehetett. De miért ne volna ez igy is rendén, miért derogálna ez neki, mondogató, ha Kant sem mozdult ki egész életén át Kö- nigsbergből. Egy hűvös novemberi estén e világrészek egyike, a Mátyus professor háza előtt volt elhaladóban János, midőn a tárva maradt kis kapun bepillantván, észreveszi, hogy a tisztelt professor ur, a ki annyiszor e’ringató lelkünket Homér dárdavető hőseinek vitézi tettein, de a kinek magának reszkető csontjaiba már bele állott az agg kor, ott künn az udvaron gömyedezve, maga hasogatja az apró fát s nagy nehezen összevagdalt zsákmányát megmeredt, s nehezen hajló karjaiba zárva szobájába tér s alighogy befordul, ismét megjelenik, folytatni különös munkáját. Bármily spártai egyszerűséggel neveltetett is a dombosi tanuló ifjúság, hol a szállásadók nem kis kényelmére még az is el volt tiltva, hogy a ruha és lábbeli más által tisztittassék, mit a diákok maguk tartoztak végezni s bármennyire követék e spártai rendszert, tanáraik is, — barátom, kit a tapasztalt jelenet egy perezre ámulatba ejtett, csakhamar átlátta, hogy többnek, mint egyszerű testgyakorlatnak lön tanújává. E gondolatra hirtelen ott termett az öreg professor előtt s felajánlotta szolgálatát. Az öreg — mint Hannibal, Nagy Sándor s más e fajta világtörténeti alakok példáitól át- meg áthatott lélektől másként nem is várható — éppenséggel nem jött zavarba. Köszönöm amice, köszönöm zümmögé, bizony elfér egy kis segítség, mert lássa, az a rósz cseléd itt hagyott bennünket, a lányaimnak pedig nem akartam megengedni, hogy ily munkában velem osztozzanak. Erre oda nyomott egy jó csomót a János barátom karjai közé s azután együtt vonultak a szobába. Itt élénk beszélgetés folyt, mely egyszerre elnémult, midőn János az öreg professor biztató szavai mellett belépett. Barátom harsány hangon köszönt jó estét, melyet a benn sötétben levők nem csekély meglepetéssel látszottak fogadni. Karjai között az állóig érő máglyarakással ex offo meghajtó magát, de ez kárba ment, pedig e meghajlásban sok homéri kaczajya méltó komikum rejlett. Eliz, a legifjabb leány vette ezt észre csak, ki ép’ a kályhánál guggolt s éleszteni kezdé a tüzet, melynek pislákoló fénye szórt némi halovány világot a négy fal közötti űrre. A vendég, mialatt sietve gyertyát gyújtottak, még egyet-kettőt botorkált, majd mentegetni kezdé ügyetlen és szokatlan megjelenését, lerakodván terhétől. De az öreg professor végét szakitandó az ifjúra feszélyező helyzetnek, \ magára vett •rinden felelősséget, mosolygó leányainak bemutató s legott viszonzásául figyelmének, ott marasztá vacsorára, miután Hermin kisasz- szonynak — ki a gazdasszonyi szerepet vitte — ez ellen mi kifogása sem volt. S Hermin minden erejét összeszedte, hogy kielégítse vendégét, amaz ifjút, kinek hírneve, mint élezés társalgóé, ékes szavú szónoké, ábrándos szellemű költő és festőművészé, betölté egész Dombos városát, minden család örömét képezvén, ha a jeles ifjút körében üdvözölhette. János, ki minden kiváló tulajdona mellett sem élt meg az-ambróziából, teljes mértékben kivette részét a vendégszeretetből; de a mi áthevité, a vacsorának nem földi része volt. — Megismerkedett a professor legifjabb gyermekével, Elizzel. Pár héttel ezután már mint ingyenes oktatója szerepelt a háznál, hol ezután mindennapossá vált s az epedö Eliz leste az igét János beszédes ajkáról. Ki nem ismeri Heloize és Abelard történetét ? Abelardét, a ki ékesszólásával elragadta a férfiakat, szépsége és dalai által uralkodott a nőkön, s a ki mint Heloiznek, e kellem és szellemre feltűnő leánynak nevelője, oktatója, az érintetlen kedély fenséges érzeményei, a szív gyöngédsége, az ajk ártatlan játszi mosolya, a szem vonzó pillantása által elmámoritva, tanítványa édes meghittjévé, majd szenvedélyes imádójává lön. Ki nem ismeri az életben oly gyakran ismétlődő esetet, midőn a leány áhítattal csügg mestere szellemén, melynek előtte feltáruló pompája, játéka csakhamar elkápráztatja, meg- bűvöli, — többé nem a világnak, de mesterének tanul, ennek tetszéséért fejleszti lelkének nemes érzelmeit, hogy velük csakhamar megajándékozza azt, ki reájuk legtöbb érdemet szerze. Abelard és Heloize régi és mindig meg- megújuló története János és Eliz viszonyában is feltámadott. Csakhamar szerették egymást az ifjúkor ábrándos hevével, a szerelem eszményi erejével, s az egymás iránti gyöngéd hódolás gyakorlatában szerelmüket valódi művészetté avatták. Eliz bájai, melyek János előtt lebegtek álmaiban, előtte száraz foglalkozásai közepette s melyekkel csapongó lelke betelni nem tudott, arra késztetik, hogy még nagyobb buzgalommal lásson az ecsethez, festészi foglalkozása alkalmat nyújtván neki arra, hogy egyre maga előtt lássa imádottját s bele merülhessen. Eliz minden egyes arezvonása fölötti gyönyörködésbe, A szerelem és festészet múzsái karöltve teljesen hatalmukba vonták ez ifjút, szilárdul elhatározó művészete által dicsőséget szerezni, szerelme által boldogságot teremteni magának és Eliznek. A szerelem és dicsőség ez eszménye, mellett minden más, csak alárendelt jelentőségre kárhoztattatok előtte. Miközben eszményeinek igy oltárt emelt, nem sejthető, hogy azon ki lesz az áldozat ? A tanári kar, mely előtt János szilárd fellépése, eredeti önképzési iránya, — a mely nem engedé magát az előirt minták és könyvek keretébe lekötni, — életnézlete, szóval a köznapiastól elütő önkényes egyénisége által régebben ellenszenvessé vált, különösen megharagudott rá azért, mert körülötte egy egész tábor képződött, mely irányát, mint követendőt elfogadván az iskolában egy külön iskolát teremtett. Ez iskolának hívei az ifjúság szine-java, a nemes és dicső elveket csak pré- dicáló, de megvalósulásukban megakadályozó tanárokról elfordulának. Hiába rágalmazták, hiába szidalmazták ez iskola fejét, hasztalan volt minden, a gárda tagjainak s vezérének erőszakolt ókokból való bekarczerezése, hiába való a tandij kedvezmény elvonása, kárbave- szett a rábeszélés, a kedvenezülfogadás, a tanári kar kétszínű magaviseleté által is népszerűtlenné válván, nem tudott csak egy silány kis hadat megőrizni, s a szilárd jellem, szabad egyéniség, a tanszabadság, a művészi kiképzés hívei a tanulmányok eme kis köztársaságában tántorithatlanul megmaradónak dolgozva, küzdve mesterükkel. A katastropha nemsokára bekövetkezett. A nyolezadik osztály, e rebellis párt érettségi vizsgája előtt állott; megtizedelték őket, elbukott sok jeles, élükön a vezérrel. (Folyt, köv.)
