Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-02-14 / 7. szám
7-ik szám Gyula, 1886. február 14-én V. évfolyam f----------—1 Sz erkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre .. .. .. 5 frt — kr. Félévre .......... 2 n 50 „ Évnegyedre .. •• i 1. 25 » í. Egyes szám ára 10 kr. , Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh Oyörgy, munkatárs: Bodoky Zoltán. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppélik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Törvényhatósági és községi Hsözé letA megyei árvaszék intézkedései. í. Mióta egyes községek árvapénztárai összesítve a megye által kezeltetnek, az árvaszék mindenkor kiváló gondot fordított az árvapénzek elhelyezésének biztonságára. Úgy a törvény, mint a megyei szabályrendeletnek a kölcsönök engedélyezésére vonatkozó feltételei, a legnagyobb szigorúsággal alkalmaztattak s ez ideig nem fordult elő eset, hogy a megyei árvaszék által engedélyezett kölcsönök meg nem téríttettek volna; mindazonáltal azon nagy felelősség, mely a kölcsönök engedélyezésénél, az árvaszéket terheli, arra indította az árvaszéket, hogy jövőben a lakbázakra való jelzálogi biztosítás mellett kért kölcsönök engedélyezésénél, még nagyobb óvatossággal járjon el. S nehogy az árvapénztári kölcsönök a bekövetkezhető elemi csapások esetén veszélyeztetve legyenek, elhatározta az árvaszék, hogy jövőben minden oly esetnél, hol a kölcsön lakházakra való bekebelezés feltételével engedélyeztetik, az engedély az „első magyar általános biztositó társulat“ igazgatóságával is közöltetik oly felhívással, hogy esetleg előforduló tűzveszély esetén a biztosítási dij kifizetésé- sénél a bekebelezett árvapénztári követelésre figyelemmel legyen s az árvaszék intézkedéséig az árvapénztári kölcsön fedezésére szolgáló összeget ki ne fizesse. — A kölcsön engedélyezésére vonatkozó végzés közöltetik egyideüleg azon község elöljáróságával is, melynek hatósága területén a jelzálogul szolgáló ingatlan van, hogy az az ingatlanon előforduló változásokat éber figyelemmel kisérje s arról az árvaszéknek esetről-esetre jelentést tegyen s őrködjék a felett, hogy a lak ház kellő gondozásban, jó karban tartassék, ne hogy az értékében csökkenjen s ha a tulajdonos részéről mulasztást észlelne, azonnal jelentést tegyen, hogy az árvaszék a kölcsön bahajtása végett a kellő időben intézkedhessék. Ügyelni köteles az elöljáróság arra is, hogy az ingatlan azon közterhei, melyek törvényszerint előnyös tételnek tekinthetők a tulajdonos által lehetőleg óvröl-évre lefizettesenek, nehogy árverés esetén azok nagy összege az árvapénztár követelésének veszélyeztetését idézze elő. II. Másik fontos intézkedése az árvaszék- nek, a kiskorúak tulajdonát képező ingatlanok eladásának, elcserélésének kellő ellenőrzésére vonatkozik. Mint múlt számunkban jeleztük, az árvák érdekei ily eladások- és cseréknél nem kevés esetben veszélyeztetnek. A hagyatékhoz leltározott ingatlanok csekély becsértéke szolgál legtöbb esetben irányadóul a vételárra nézve, s a községi elöljáróság is könnyen kiadja bizonyítványát, hogy az eladás vagy csere a kiskorú érdekeit nem sérti. A tiszti ügyész előterjesztésére elhatározta tehát az árvaszék, hogy jövőben minden oly esetnél, hol a kiskorúak ingatlana adatik, vagy cseréltetik el, az adás-vételi vagy csere szerződésen a szerződés tárgyát képező ingatlan catasteri t. jövedelme kitüntetendő s csak azon esetben járul jóváhagyásával az ügylethez, ha a kataszteri jövedelemből kiszámitott becsértéknek a vételár vagy a csereingatlan értéke megfelel s azonkívül tanácsülési határozattal igazoltatik az eladás szükségszerű és a kiskorúra nézve előnyös volta. A köutakról. Megyénkben a köutak építése körül három év óta kiváló ügybuzgalommal működő közigazgatási bizottság legutóbbi — február 8-iki — ülésében hozott határozataival ismét egy nagy lépést tett előre; megtette a békési köút építését biztosító végső intézkedéseket. A békési köút a vasútállomástól kiindulva, a rém. kath. templomnál két ágra oszlik; egyik a piacz keleti oldalán a községház és szolgabirói lak előtt elvonulva, az úgynevezett cseresznye- hidig, másik a k.-ladányi utón, a szegény ápól- dáig fog részben idomított, részben hasított kis- teheri gránit kővel, — összesen 3405 méter hosszban — kiépíttetni. Ezen ut építése folytán 7 műtárgy újból építése válik szükségessé, és pedig : az élővizcsatorna lelett egy, 4 méter nyílású, a Fekete-Körös bolt medre felett egy, 1 méter nyílású boltozott hid kőalapokra, téglafelépitmény- nyel, továbbá 5 kisebb áteresz részint tégla, részint vascsőves szerkezettel. E műtárgyak építése tizenkétezer forintra előirányoztatott, m1 csak az által volt elérhető, hogy Békés .város a szükséges 175 ezer téglát önköltségen Ígérkezett szolgáltatni. Minthogy a kövezés költsége 63 ezer frtra megy, az egész útépítés 75 ezer forintot vesz igénybe. Vállalkozók az útépítést 1887. évi junius végéig tartoznak befejezni, kilátásba helyezték azonban, hogy azt még a folyó évben teljesen elkészitendik. Az útépítéshez szükségelt kőanyag szállítása után, a töldvár-béké8i vasúton Békés városát és gr, Wenckheim Frigyes ur ő méltóságát megillető mintegy 2000 frtra tehető jutalékról, önként lemondottak. — Elismerés illeti meg Békés váro- sátezen, valamint a 176 ezer db. téglának önköltségén való szállítása tárgyában hozott határozatért épugy, mint gr. Wenckheim Frigyes urat, mi1 által lehetővé tették, hogy az ut jutányosabban előállítva, nagyobb terjedelemben épülhessen s ez által nagyobb közönségnek szolgáljon. Kívánjuk, hogy Békésmegyének ezen nagy népességű derék magyar városa, a forgalom ezen uj közege által, ipari és gazdasági felvirágzásában hathatós lendületet nyerjen ! Mielőtt sorainkat befejeznénk, nem tartjuk érdektelennek, a közigazgatási bizottságnak 1883. óv óta a köutak építése körül kifejtett tevékenységét néhány adatban bemutatni. Ezen idő alatt kiépíttetett a szarvasi 2355-5 m. bosszú kőut 51.708 frt 49 kr; a gyomai 17,988 m. hosszú kőut 45,804 frt 46 kr; a mező-berényi 3111-2 m. hosszú kőut 74,266 frt 2 kr; a csabai 2372-3 m hosszú kőut 75,473 frt 4 kr, a gyulai (sarkadi útszakasz) 4525 m. hosszú kőut 6497 frt 37 kr, a gyulai kápolna-utczai 595-4 m. bosszú kőut 11,273 frt 30 kr, a gyulai vasúti 1426 2 m. bosszú kőut 38,655 frt 98 kr, az orosházi 1682'6 m. hosszú kőut 47,153 frt 67 kr. költséggel. Ezen utak összes hossza 13794*6 meter, építési költsége pedig 350,782 frt 33 krt tesz. Az iskolák állami segélyezése. A vallás- és közoktatásügyi tárcza költségvetésének általános tárgyalása foglalkoztatta a múlt bét folyamán a képviselőházat. Mély és széles mederben folyt a vita. A képviselőház kiválóbb szónokai vettek benne részt, s érintve lett minden nevezetes kérdés, mely a közoktatási költségvetéssel összefüggésben áll. A ki figyelemmel kisérte a tárgyalás folyamát, meggyőződést meríthetett arról, hogy az állam ez idő szerint a tanügyre fordított kiadásokat jövőre semmi szin alatt sem fogja pótolni, a mi intésül szolgálhat a községeknek arra, hogy igyekezzenek a tanügy terén a maguk erejéből is telhetőleg pótolni a hiányokat. A tanügy terén tapasztalható fogyatkozásokon sok helyütt lehetne községi erővel segíteni, ba az elöljáróságban, a képviselőtestületben meg volna a jóakarat. Ha a közoktatási tárcza költségvetése s a képviselőház tárgyalásai meg nem győznének bennünket arról, hogy az állam jelen pénzügyi helyzetében nagyobb áldozatokra egyátalán nem képes, meggyőz arról a vallás- és közoktatási miniszternek a tanfelügyelőkhöz intézett rendelete, mely minden kétséget kizárólag feltünteti a helyzet azon képét, hogy iskoláinkat az állam egyelőre segélyben a legjobb akarat mellett sem része* sitheti. A fennálló állami tanintézetek költségei — igy hangzik a miniszter rendelete — valamint a községek, társulatok és magán egyének által igénybe vett segélyezések, ez idő szerint már oly nagy kiadásokkal terhelik az államkincstárt, hogy az államháztartás egyensúlya érdekében el- engedhetlenül szükséges nemcsak újabb költségektől szigorúan tartózkodni, de a meglevő kiadásokat is lehetőleg leszállítani. Tndomás és miheztartás végett felelősség terhe mellett, utasitja a rendelet a tanfelügyelőt, hogy egy irányban se indítson meg bármily tárgyalást, melynek alapján az állampénztárt a legcsekélyebb összeggel is terhelni kellene, s mely tárgyalás alapján az érdekeltek államsegély engedélyezését kérhetnék. Uj állami iskolákat — szól tovább a rendelet — az említett pénzügyi indokokból a legközelebbi időben felállítani nem lehet és megkívánja a miniszter, bogy a létező iskolák is a meglevő tényezőkkel működjenek tovább. Iskolák bővítését, uj iskolahelyiségek építését, uj tanerők alkalmazását és uj bebutorozási költségeket feltétlenül majd későbbi évekre kell halasztani. Az óvodák, valamint a községi iskolák részére az eddig megadott segélyeknél nagyobb összegek ne kéressenek, uj óvodák és községi iskolák segélyezése iránt pedig felterjesztés se tétessék. Több irányban kiterjed még a miniszter rendelete s végül midőn figyelmezteti a tanfelügyelőt, az államkincstár érdekeinek szemelőtt tartására, egyszersmind tudtára adja, hogy minden javaslata, melynek teljesítése az állampénztár megterheltetését eredményezné, ezen körrendeletre való hivatkozással egyszerűen visszafog utasittatni. Szomorú kilátásokat nyújt e miniszteri rendelet a jövőre, mindazon által a pénzügyi helyzet eléggé indokolja azt s nem elég ok arra az államsegély elvonása, hogy tevékenységünk helyi közoktatási ügyünk előbb vitelére megszűnjék. Minden igyekezetünket arra kell fordítanunk, hogy az óvodák és iskolák bevételei emeltessenek s nemcsak az eddigi bevételi források használtassanak ki okszerűbben, jövedelmezőbben, de hassunk oda, hogy a tanintézetek, óvodák előnyeit élvező községek, felekezetek, társulatok és magán egyének, minél több járulékot biztosítsanak azok javára. A békésmegyei gazdasági egyesület felhívása. A békésmegyei gazdasági egylet a jelen évvel fennállásának 25-ik évét futja meg. Mit tett és mennyit használt ez idő alatt arról, évenkint megjelent terjedelmes évkönyvei és számos mindennemű kiállításai és versenyei, valamint közhasznú kertgazdasága tanúságot tesznek. Legyen bár az eredmény szerény, de annyi dönthetlenül áll, hogy az egylet ezen lefolyt idő alatt ernyedetlenül fáradott kitűzött nemes czélja elérésén: megyénk mezőgazdaságának fejlesztésén, lakosai anyagi jobblétének előmozdításán. Nem lehet senki, a ki ez ifjú egylettől az életerőt elvitathatná, a ki meleg kebellel ne óhajtaná további tennmaradását és megerősödését, — -------ha csak önmagára követ vetni nem akar! Ki ne tudná napjainkban, hogy az anyagi jólét forrása a nép szellemi fensőségéuek, alapköve szabadságának 1 — Ki ne tudná, hogy édes hazánk anyagi jólétének eszközeit kiválólag a mezőgazdaságból van utalva meríteni 1 — Látják és olvassuk, hogy a nyugoti külföld bennünket virágzó mezőgazdaságává! messze túlszárnyalt. Ki ne vágynék elérni e magasságot, hogy legyen saját virágzó gazdasága és lássa honát boldognak jólétében, erősnek szabadságában! A vessző egyenként eltörik, — kötegben megtörhetlen. Az egyes katona nem sokra megy, — hadsereggé tömörülve világot hódit — A hangya, a méh társaságba áll, hogy czélját könnyebben elérje; — csak az ember, a mezőgazda ne tudná, hogy a közös nehézségek legyőzésére, a közös baladás gyorsítására legczélravezetőbb mód, ha társaságba áll s erejét egyesíti ? 1 A békésmegyei gazdasági-egylet meglévén győződve a felől, hogy további fennállásának szükségét mindenki mélyen érez és őszintén óhajtja, felhívja megyénk minden értelmes polgárát, hogy az egyletbe belépjen: E végre aláírási ivek s velük hason czélu és erejű levelezési lapok bocsáttatnak ki aláiráz és taggyüjtés végett. Tagja lehet az egyletnek Békésmegye és magyar hazánk minden becsületes polgára. A tagság háromféle: 1. Alapitó tag, legalább 100 frt tőkével, melyet vagy egyszer mindenkorra lefizet, vagy annak 5-ös kamatját év elején beküldi; 2. Rendes tag, évenkénti 5 frt befizetésnek 6 évre való kötelezésével; 3. Rendes tag, évenkénti 2 frt befizetéssel szintén 6 évig. Mind a bárom rendű tagok egyenlő jogokkal bírnak s együtt képezik a megyei egyletet. Azonkívül egy-egy közeégben lakó tagok, önválasztotta elnökkel, községi gazdasági kört képeznek, melynek a központi igazgató választmány felét, a reá eső arányban megválasztani, gyülésezni és kiállításokat tartani joga van s ez utóbbiakban a központ által anyagilag és erkölcsileg gyámolittatik. A tagok anyagi előnyökben is részesülnek, melyek a tagdijakat esetleg bőven kárpótolják. Ugyanis az „Első Magyar Általános Biztosító Társulat4- nál sokkal olcsóbban biztosítanak, mint a nem tagok és az egyletnek csabai fakertjéből csemetéket az ár í/i-A ének elengedésével vásárolhatnak. Kelt B.-Csabán 1886. febr. 2-án. Mokry Sámuel, Beliczey István, egyl. titkár. egyl. elnök. Az arad-bekésmegyei egyesitett ármente- sitő és belvíz levezető társulat 1885. évi számadása 1886. évi február 12-ótöl 28-áig Hofifmann Mihály társ. ügyész és jegyző ügyvédi irodájában közszémlére kitétetik. Miről az érdekeltséget oly megjegyzéssel van szerencsém értesiteni, hogy azok a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők. B.-Gyula, 1886. február hó 8. Ladies György, társ. alelnök. A hosszufoki ármentesitö öblözet 1885. évi pénztári számadása elkészülvén, az, az 1886. február hó 20-ig az öbl. pénztároknál közszemlére ki fog tétetni, miről van szerencsém a t. ez. öbl. érdekeltséget azon kérésem mellett értesiteni, bogy az öbl. pénztári számadást megtekinteni méltóztassék. Békés 1886. február 5. Dr. Hajnal István, t. alelnök. A földmivelés- ipar- és kereskedelmi miniszter, mint harmadfokú iparhatóság legközelebb egy felmerült eset alkalmából kimondotta, hogy a vegyes kereskedők, úgy mint a szatócsok, jogosítva vannak a háztartás körül kisegítő család tagok által bár nem kizárólag a házi fogyasztás czéljára — tehát eladásra is a kenyérsütést iparigazolvány nélkül is folytathatni.
