Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-23 / 21. szám

21-ik szám. V. évfolyam Gyula, 1886. május 23-án. f—------------1 Sz erkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények külden­dők. Kéziratok nőm adatnak viaaza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. .. 5 Irt — kr. Félévre .......... Évnegyedre .. •• * n ^5 » l Egyes szám ára 10 kr. , A Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh Oyörgy, munkatárs: Jtorioky Zoltán. rr~r— Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) IApót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési Dorottya utcza 11. sz. a.; Rang irodáiban, a szokott előnyös árakon Tfirrényhatósfigi és községi közélet. Gróf Károlyi Sándor a békésmegyei hitel­intézetről. A szövetségbe lépett gazdasági egye­sületek nagygyűlésén mely e hó 17-én tartatott meg Budapesten, igen érdekes eszmecsere folyt a hitelszövetkezetekről azon jelentés kapcsában, melyet a hitel­szövetkezeti bizottság eddigi munkálatai­nak eredményéről tett, melyről azt hisz- szük lapunk olvasó közönsége is tudomást szerzett a napi sajtóból. A vita.során fel­szólalt Gróf Károlyi Sándor azonban — kinek tagadhatlan érdemei vannak e téren — felszólalásában a Békésmegyében felállítandó hitelintézetről is nyilatkozván kedves szolgálatot vélünk teljesíteni ol­vasó közönségünknek, ha felszólalását s különösen felszólalásának a békésmegyei hitelintézetről szólló részét a következők­ben röviden ismertetjük. A nemes gróf beszédének idevonat­kozó része így szól: A hitelszövetkezetek alakításában és ezek­nek az ország minden megyéjében minél nagyobb mérvű elterjesztésében található fel egyike amaz eszközöknek, melyekkel a deposzszedáló s a szoczi- álizmust maga után vonó uzsorával szemben si­kerrel lehetne megküzdeni. A midőn pedig ezek­ről szólunk, mindenekelőtt tisztában kell lennünk hogy ekkor csakis a kisbirtokosoknak, kisiparo­soknak, zselléreknek és napszámosok hitelviszo­nyairól van sző. Elismervén, hogy az országnak más egyóbb irányban hitelk'órdései körül lehetnek kiemelendő jó és megfordítva rósz körülmények, de ezúttal mindaiokat figyelmen kívül hagyva s merőben csakis a társadalom legalsóbb osztályainak bel- viszonyaira tekintve, konstatálnunk kell, hogy ez idő szerint ez osztályok csakis mostohán része­sülnek hitelrendszerünk jótéteményeiben, a meny­nyiben ma csakis indirekt utakon szivároghat kö­zéjük a hitelszükségletűk tedezhetésére igényelt pénzösszeg, míg ellenben egy, ez osztályokat ér­deklő helyesebb bitelszervezet közvetítő kizárásá­val egyenes utón nyújthatná azt a hitelt, a mit ma az uzsorának sokszor legromlóbb alakjában kell igénybe venniük. A gazdakör, mely pár évvel ezelőtt e kér­dést komolyabb tanulmányává tette volt, ezen szempontból indult ki s az említett osztályokra vonatkozó hitel szervezését a hitelszövetkezetek hálózatának oly létesítésében kereste, a mely ab­ban találná ideálszerü megoldását, hogy az or­szágnak minden falujában hitelszövetkezet s min­den nagyobb falu vagy mezővárosban, mint vi­déki központon, egy oly nagyobb hitelszövetkezet létesittessék, mely a szomszédos helységekben fiókokkal bírjon, s ezen főbb szövetkezetek az­tán más egyébb pénzintézetekkel üzleti összeköt­tetésbe- lépve, úgy a magok, valamint fiókintéze­teik számára hitelt aránylag olcsó áron szerezzenek. Kimondatott a gazdakörben azon elv, hogy a tőkegyűjtés, tehát az önsegély tőalapját ké­pezze a pénzforrásnak, s a szolidaritásnak egy korlátolt nemére alapított hitel — főleg a szö­vetkezetek keletkezésekor midőn a pénzgyűjtő? még elégséges — a kölcsönvótelnek is meg fogja adni lehetőségét. A gazdaköri konczepczió nem támadja meg a jelenlegi hitelrendszert, az országban divó e részbeni szokásokat fenntartja, és csak ott akar hitelszervezetet létesíteni, a hol az egyáltalában még nincs, — s a hol ez időszerint csak az uzsora létezik. Ezen felfogással szemben a közgazdasági válság nyomasztó hatása által szorítva, minden oldalról mindinkább törekednek a kamatlábnak mérséklésére — s kiemelve az országban divó hitelrendszer hiányát úgy látszik mintegy kon- kurrencziát akarnak létesíteni a részvény-tőkék­kel alakult pénzintézetek ellen. Ezen áramlatnak kiféjezését találhatjuk ez idő szerint a békésmegyei tervezetbén, a mely ugyanis egy oly megyei pénzintézetet czéloz, a mely nem osztalékot kereső részvénytőkéből, ha­nem megyei pót-adókirovásból meritve alaptőké­jét,. hitelképessé toendi takarékbetétek felvéte­lére, váltók és egyéb kereskedelmi papírok le­számítolására, lombard üzletekre stb., de jelzálog- üzletekre azonban ki nem terjeszkedne. Ezen tervezett pénzintézet magasabb kör ben mozog tehát, mint a gazdakör által kontem- plált nagyobb és kisebb szövetkezetek, organiz­musa és működési köre más pénzintézetekéhez hasonlítva. A kamatláb mérséklését tűzi ki czélul a megye egész területén a társadalom mind- n rétegének javára. Mindazontál azonban a nélkül, hogy megala­kulása esetén ezen intézet üdvös befolyását csak a legkisebb mérvben is kivánnám kétségbe vonni, mégis meg kell arra nézve jegyeznem, hogy az a társadalomnak azon legalsóbb osztályaira amelyre nézve a gazdaköri hitelszervozet akart volna ki­terjesztetni, áldást hozó lenni még se fog, mert ezen osztályok hitelét ezentúl is csak -az eddigi közvetítő: az uzsorás fogja fedezni, ki ezentúl a megyei pénzintézettől bárha olcsón fogja is fel­venni a pénzt, de mindig kérdéses marad, ha váj­jon annak megfelelő olcsó kamatláb mellett fogja-e azt tovább adni. Az azonban semmi esetre se fog kérdés maradni, hogy az uzsorásnak hasznai és kárt okozó üzérkedései elmaradnának. Két, egymáshoz igen. hasonló, de lényegük­ben egymástól eltérő konczepczió előtt állunk tehát, melyek épen azért mert némely tekintetek­ben egymáshoz hasonlítanak egymással igen gyak­ran összetévesztetnok. A gazdakör propozicziói és a békcsmegyoi tervezettől eltóröleg egy külön nézet merült fel, a mely a gazdakör módjára szintén nem szándé­kozik konkurrencziát csinálni a létező pénzinté­zeteknek, de emellett -odatörekszik, hogy a tár­sadalom legalsóbb osztályainak számára oly mó­don alkossa meg a hitelszövetkezeti szervezetet, a mely által pótolva legyenek mindazon kellé­kek, amik a gazdaköri operatum hiányát képezik. Ezen közvetítő nézet Pestmegyébon korült szőnyegre. E felszólalás méltatásába ezúttal nem bocsájtkozunk, a megye közönsége elta­lálta a helyes utat, melyet ez ügyben kö­vetni kell, midőn bizottságot küldött ki a kérdés tanulmányozására, kötelességünknek tartjuk e bizottság működését élénk figye­lemmel kisérni, hisszük, hogy a kiküldött bizottság is elfogja találni a helyes utat melyet e kérdésben követni kell s néze­tünk újabban leendő fejtegetését fenntart­juk akkorra, mikor a kiküldött bizottság vé­leményéé javaslatát a megyéhez beterjeszti. Megyei közgyűlés. A legnagyobb érdeklődéssel tekintett me­gyénk közönsége tavaszi közgyűlése elé. A megye díszes tanácskozási terme egészen raogtelt a gyűlésen résztvevő bizottsági tagokkal, s a tanácskozás iránt érdeklődő nagyszámú hall­gatókkal. Lelkesült éljenek közt fogadták a gyűlés- teremben 10 órakor megjelent fiiispánt, ki a fo­gadtatást szívélyes köszönettel viszonozva a köz­gyűlést megnyitottnak uyilvánitja. Mielőtt a tanácskozás megkezdetett volna a megye alispánja fájdalomtól áthatott lelkes sza vakkal indítványozta, hogy 1 megye közönsége jogyzőkönyvileg fejezze ki részvétét, a közelebbi napokban elhunyt igazságügyminiszter felett s erről a gyászoló családot értesítse. Ezután lelolvastatott az alispáni jelentés a megye állapotáról s az időközben tett nevezete­sebb alispáni intézkedésekről. Melynek alapján elnök indítványára utasit- tatik a megye alispánja, hogy B.-Csabán 12 köz­katonának egyénenkénti elszállásolása mellőztes­Lajrank mai számához lél iv melléklet Tan csatolva. sék és hogy azok a már jó karba helyezett fsffler-féle kaszárnyába helyeztessenek el. A je­lentés egyéb részében tudomásul vételik. Békésmegye közigazgatási bizottságának az 1885. évi II. feléről szóló jelentése, miután az havonként a megyei lapokban mán ösmertetve lett á megye közönségével — ez alkalommal fel olvasás mellőzésével egyszerűen tudomásul vétetett. A megyei árvaszéknek, az árvaügyek 1885. évi állapotáról szóló rendszerinti jelentése felol- vastatvan, ennek alapján Haviár Dani m. bizott­sági tag indítványára utasittatik a m. árvaszék, hogy jövőben a községi árvapénztárakra vonat­kozólag hozott ki- és beutalványozó végzéseit az illető szolgabiró ezt követőleg az illető elöljáró­ság utján juttassa a közgyámok kezeihez, utasit- tatván a községi elöljárók, hogy az ilynemű ár­vaszéki végzésekről nyilvántartási naplót vezes- sonek. A jelentés egyéb részeiben tudomásul vétetett. Ezen jelentésekkel kapcsolatosan Pikó Béla gyomai m. bizottsági tag azon indítványt teszi, miszerint a községeket terhelő ama intézkedés, mely szerint a községi árvapénztárak éveuként egy többtagú bizottság által vizsgáltatnak meg — szüntettetnék meg, felhivatik indítványozó, hogy eme kérelmét a jövő őszi közgyűlés elé előzete­sen terjessze be, hogy érdemlegesen tárgyalható legyen. A tárgysorozat pontozatai megszakításával következik egy kellemesen meglepő intermezzo, jelesül tót-komlósi lakos gyógyszerész Tatay István m. bizottsági tag feláll, szót kér s kije­lenti miszerint f. évi márczius havában múlt el 25 éve annak, hogy ö folytonosan a békésmegyei megyebizottsági- tagok sorában szerencsés a köz­ügynek szolgálni. Ez alkalommal huszonötéves megyebizottsági tagsága emlékére jubilálni akar, akkép, hogy a békésmegyei tisztviselők nyugdij- intézeti alapjának növelésére letesz 100 Irtot, a mely összeget a megye főispánjának azonnal át is adott; másodsorban azzal, hogy egy 100 frtos alapítványt tett Tót-Komlós községóbeu, melyről szóló íilapitvány-Ievelót szinte átadta a törvény­hatóság elnökének. E száz lorintos alapítványnak 6°/0-át életében alupitványozó maga óhajtja ki-, osztani Tót-Komlóson a magyar nyelvben legszebb előmenetelt tanúsító iskolás gyermekek között ju­talom díjul. Halála ut;áu — alapítványa ieletti őr­ködést és intézkedést Békésmegye alispánjára óhajtja ruházni. A közgyűlés e kijelentést har­sány éljenzéssel fogadta és elnök kimondja a ha tározatot, hogy a megye | hazafias lelkes nyilat­kozat-tettért és adomáuyért jegyzőkönyvi köszö netet szavaz. A rnogyei alispán íb meleg szavak­ban megköszöni az alapítványt. Következett a békésmegyei törvényhatósági hitelintézet alapítása iránt beadott indítvány tár­gyalása. Az első felszólaló Beliczey Rezső volt. Nem kivan — úgy mond — a tárgyhoz ér­demlegesen szólni, mert nézete szerint az ismert indokolásban a tárgy eléggé ki van fejtve. Felszó­lalásának czélja, hogy maga és indítványozó tár­sai nevében a törvényhatósági bizottság pártíogá- sába ajánlja az indítványt, az eljárásra pedig azon módot, hogy egy 20 tagú bizottság küldessék ki az indítvány tanulmányozására. Ajánlja pedig azért, mert felteszi a bizottságtól, miszerint nincs senki, ki a nyomasztó közgazdasági helyzeten javítani nem akarna. Miután a közgazdasági hely­zetnek egészségesebb alapon való fejlődése főleg az igóuybe veendő hitel kamatlábának kedvező voltától függ, azt következteti, hogy Bókésmegye bizottsága szívesen nyújt alkalmat arra, hogy a megye polgári az alapítandó hitelintézet utján ol­csóbb hitelhez jussanak. A 20 tagú bizottság ki­küldését pedig ajánlja azért, mert tudomása van arról, hogy számosán vannak, kiknek aggályai vannak az iránt, hogy a felállítandó hitelintézet a megye jogkörébe vonható legyen és aggályaik vannak az alapszabályokra nézve. Ezért kívánta, bogy a 20 tagú bizottságba nagyobbára olyanok választassanak, kik az indítványt ellenzik, mert felteszi a küldöttségtől, hogy félretéve a magán­érdeket, egyedül a közérdek szempontjából fogják a javaslatot tárgyalni. Ezután Vidovs zky János biz. tag a közgyűlés általános figyelme mellett igen sikerült beszédet mondott, mely nagyhigadtsággal előadott hatásos beszédre a főispán válaszolt s erős ér­vekkel támadta meg Vidovszky János fejtcgéseil s kérte a megye közönségét, hogy tekintettel a* uralkodó suly03 közgazdasági belyzetro, szoronga­tott viszonyokra nyújtson alkalmat arra, hogy e fontos kérdés a tett indítványhoz képest egy szü- kebbkörü s lehetőleg szakértőkből alkotott kül­döttség által tárgyalhassák, s az mondja meg le­het-e megyei hitelintézetet alapítani, s annak elő­terjesztéséhez képest határozzon érdemileg. H közgyűlés Ladies György, Haviár Dániel, Göndöcs Benedek nagy figyelemmel hallgatott be­szédei s Tatay János, Finta Ignácz felszólalásai után elfogadta az indítványt, s ehhez képest 25 tagú bizottság alakíttatott a beterjesztett indít­vány tanulmányozására s a hitelviszonyok javítá­sát ezélzó javaslat kidolgozására s annak a leg­közelebbi közgyűlés elé leendő terjesztésére. A bizottság az alispán elnöklete alatt, Kertay Zsig- mond, Ladies György, Göndöcs Benedek, Baftóky László, Horváth János, Salacz Ferencz, Hajnal Istváo, Vidovszky János, Beliczey Rezső, Kovács István, Oláh György, Terényi Lajos, Szemián Kálmán, Keller Imre, Finta Ignácz, Fehér Béla, Deutsch Mór, Szabados József, Bandbauer György, Karassiay István, gróf Apponyi Albert, Zsilinszky Mihály, Haviár Dani, Veres József m. bizottsági tagokból alakíttatott meg.. Még nagyobb számban jebyitek meg a bi­zottsági tagok a gyűlés második napjára A kar­zaton női közönsőg is volt. A közgyűlés 9 órakor vette kezdotét. Következett a tegnapi gyűlés jegyzőkönyvé­nek hitelesítése. Ez alkalommal fetszólalt H a- v i á r Dániel orsz. képviselő és megyebizottsági tag, kijelentvén, hvgy a lelolvasott jegyzőkönyv­ben a törvényhatósági hitelintézet alapítását tár­gyaló indítványra vonatkozó határozat nem hí­ven vétetett fel és nem úgy, a mint az elnöki székben kimondatott Az mondatott ki ugyanis, hogy az indítvány el van ejtve és a megválasz­tott bizottság teendője az, hogy módokról, esz­közökről tanácskozzék a hitelviszonyok javítása iránt és feladata, hogy ectiok eredményéről véle- rnényes jelnntését a közgyűlés elé terjessze. Az elnök megnyugtató kijelentése után azonban, bogy a felolvasott végiből mindez kiérthető, az meghagyatott. Az előző nap hozott határozatok hitelesítése után felolvastatott Party Ferencz megyei fő pénz- tárnok állásáról való lemondása, s az ennek foly­tán munkaképtelenségét igazoló, nyngdijintczeti orvosbizottság véleménye, melynek alapján a me­gye közönsége a lemondást elfogadva, jegyző­könyvileg elismerését nyilvánítja a lemondott fő- pénztárnok oly bosszú éveken át tannsitott, fá- radhatlan lelkiismeretes munkálkodásáért, és el- határnztatik hogy a uyugdijintézeti alapszabály­zat értelmében Party Ferenczet megillető 1500 frinyi összegnek a megyei tartalék-alapba be- utalványozása mellett a tartalék-alapból évenként fizetendő nyug- illletve kegydij élvezetében fogja részesítem, lemondott tisztviselője élte fogytáig eddigi föpénztárnoki czimének továbbra is meg­hagyása mellett az épen általa díszessé átalakí­tott megye kertjének — és kerti udvarának to­vábbra gondozására is felkéretett. A kegydijazást illetőleg hozott eme határozat jóváhagyás végett a belügyminiszter úrhoz felterjesztetni rendeltetik. Az ekként megüresedett Pépén /.tárnoki ál­lásra, egyedüli pályázó Bandbaner György me­gyei aíszámvevő egyhangúlag közfelkiáltással megyei főpénztárnokká megválasztatott, ki ezeu megtisztelő bizalmat nyomban meg is köszönte. A megüresedett megyei alszámvevői állásra pályázlak : Deimel Lajos, Jantyik Mihály és Den- hqfi Antal, candidálva lettek mindhárman, az utóbbi Denhoff Antal, a választás megejtése előtt kérvényét visszavette, és igy a névszerinti sza­vazás kérelmezése folytán az elrendeltetvén, a szavazatszedő küldöttség elnökéül a megyei al­ispán, tagjául Göndöcs Benedek és dr. Hajnal István ra. bizottsági tag urak küldettek ki. — A megejtett szavazás után Deimel Lajos kapott 103 szavazatot, Jantyik Mihály pedig 47-et, és igy Deimel Lajos szótöbbséggel megyei alszámvevővé megválasztottnak ki jelentetett. Petrovics János megyei állatorvos, állami állatorvossá lett kinevezietése lemondása folytán a megüresedett megyei állatorvosi állásra, egy­hangúlag közfelkiáltással Bajcsy Gusztáv, csabai okleveles állatorvos lett megválasztva, kivételesen hely adatván azon kérelmének is, hogy lakhelyét Csabán jövőre is megtarthatja. A megye főispánja, a békési szolgahiróság- nál alkalmazásban levő Boros Pál joggyakorno­kot tiszteletbeli szolgahirói segéddé kinevezi,, melyek után az újon megválasztott illetve kine­vezett tisztviselők, tiszti esküjüket a közgyűlés sziue előtt azonnal letették. Az alispán indítványára, a most megválasz­tott megyei főpénztárnoknak a megyei pénztárak átadásával, a havonkénti pénztárvizsgálatot rend­szeresen teljesíteni szokott bizottság bízatott meg. A közgyüké többi tárgyai leginkább admi­nistrativ természetűek lévén, azok már lapunk­ban az ülést megelőzőleg részletesen közölve vol­tak, az állandó választmány véleményével együtt s igy nem tartjuk szükségesnek azokról újabban referálni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom