Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-01-17 / 3. szám
3 ik szám Gyula, 1886. január 17-én V. évfolyam f-------------; i Szerkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre 1 .. .. 5 írt — kr. Félévre ................2 »5° » le gyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászat^ hetilap. MEGJELENIK MINDEST VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alák/ult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh György9 munkatárs: Botloky Zoltán. ■------------------I Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Törvényhatósági és községi közélet. Zsidó anyakönyvek. Az általános panasz, hogy a zsidók anyakönyviéi rendetlenül vezettetnek, s az állam érdekének, mely az anyakönyvek hiányos vezetése mellett gyakran kijátszatott, megóvása, arra indították a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztert, hogy, mint lapunk első számában jeleztük, a zsidó anyakönyvek vezetésének szabályozására. O Felsége engedélyének kikerülésével szabályrendeletet bocsásson ki. A zsidók anyakönyvei rendetlen kezelésének oka leginkább abba rejlvén, hogy auyakönyvvezetőül minden képesítés nélküli egyének, mint pl. a sakterek alkalmaztattak, a szabályrendeletnek az az egyik legfőbb czélzata, hogy a zsidó anyakönyvvezetőknek minősítését meghatározza. E minősítést a szabályrendelet 2-ik §-a állapítja meg, melyszerint aiiya- könyvvezető csak rabbi, vagy rabbi helyettes (vallástanitó) lehet, de ennek is legalább négy gymnasialis vagy polgári osztály elvégzését kell igazolnia s minden esetben teljes korú magyar honpolgárnak kell lennie. S hogy ily minősítéssel biró anyakönyvvezető alkalmaztathassák, ki bizonynyal megfelelő díjazásra tart igényt, a zsidó hitközségek, melyek anyagi viszo nyaiknál fogva a képesitett anyakönyvvezető alkalmazásával járó költségek viselésére egy magukban nem képesek, anyakönyvi kerületté csoportositattak s az egy anyakönyvi kerületet képező hitközségek tartoznak egy anyakönyvvezetőt tartani és fizetni. Békésmegyében e kerületek a politikai beosztás szerint állapitattak meg, úgy hogy minden szolgabirói székhely zsidó hitközsége képezi a járásbeli hitközségek anyakönyvi fórumát, egyedül M.-Berény képez K.-Tarcsával a járásból külön vál- tan anyakönyvi központot. A szabályrendeletnek a f. év január 1-ével kellett volna életbe lépnie, de annak érvényre emelése több nehézségbe ütközött. A zsidó hitközségek az egész országban zokon vették, hogy eddig szabadon űzött, önálló anyakönyvvezetésük kényelmétől megfő áztattak, s eláraszták a felettes hatóságokat az anyakönyvi kerületből való külön válás kieszközlése iránti kérelmekkel. A megyében Öcsöd, Szent- András, Endrőd, F.-tíyarmat, Kétegyháza zsidó hitközségei és a csabai orthodox hitközség járult ily kérelemmel a legutóbbi, — I hónapi — közigazgatási bizottság elé. A bizottság nem látván igazolva, hogy eme hitközségek egy, magukban minősített anyakönyvvezető díjazására képesek volnának, a kérelmeket általában, és nagyon helyesen, mind vísz- szautasitotta. Ugyancsak e havi ülésében vizsgálta felül a közigazgatási bizottság a szabály- rendelet szerint az anyakönyvi kerületek éléré megválasztott anyakönyvvezetők minősítéseit. A választások, kivéve Orosházát, hol a legközelebb megejtendő rabbi választásig az anyakönyvvezetői állás betöltése elhalasztatott, és Gyomát, hol a szabályrendelet még nem nyert végrehajtást, minden kerületben megejtettek, az eredmény azonban nem mondható kielégítőnek, amennyiben a közigazgatási bizottság csakis a csabai és szarvasi kerület anyakönyvvezetöjének kellő minősit- vényét látta kielégítőnek, s a két választáson kívül a többitől jóváhagyását megtagadta. A hitközségek ugyanis, hogy olcsó szerrel juthassanak anyakönyvvezetőkhöz, felhasználva vagy inkább rosszul értelmezve e minősitést megszabó szakasznak a rabbi-helyettesre vonatkozó s zárjel közzé foglalt —- vallástanitó — értelmezését, néptanítóikat, kik egyszersmind ugyan a vallást is tanitják iskoláikban, választották meg csekély díjazás mellett anyakönyvvezetöjükül. A közigazgatási bizottság azonban tudatában a helyes anyakönywozetés fontosságának, nem látott elég biztosítékot a néptanítói állásban az anyakönyvek szabatos vezetésére nézve, amennyiben a néptanítók tanítói elfoglaltatásuk által elvonatnának az anyakönyvek pontos vezetésétől, s igy alkalmaztatásuk által a kívánt czél nem éretnék el, s másrészt kiindulva azon nézetből, hogy a részben állami érdeket képező anyakönyvvezetés hasonlóan a keresztyén felekezeteknél meghonosított eljáráshoz, csakis a személyiségükbe is nagyobb biztosítékot nyújtó lelkészek által kezelhető megbízhatóan, s a „vallástanitói“ értelmezést csupán a rabbihelyettes minősítésének közelebbi meghatározásául tekintvén, — határozataiban kimondotta, hogy csakis rabbi, vagy rabbihelyettes alkalmaztatását hagyandja jóvá, s más képesítéssel biró egyént anyakönyvvezetőül nem erősithet meg. Miután pedig tudomásunk szerint Békésmegyében csak Csabán és Szarvason van rabbi, a közigazgatási bizottság intézkedése folytán az anyakönyvi kerületek zsidó hitközségei rabbi alkalmazásáról lesznek kénytelenek gondoskodni. Örömmel üdvözöljük a közig, bizottságnak erélyes eljárását. A miniszteri szabályrendeletnek csakis ily erélyes végrehajtása teendi lehetővé, hogy a zsidó anyakönyvek végre a rég kívánatos pontosággal vezetessenek. oo Közigazgatási bizottság ülése január hó ll-én. Évről-óvre éber figyelemmel kisérjük azon működést, melyet közigazgatási bizottságunk havi ülésein megyénk előhaladására nézve kifejt. Bizalommal tekintünk az uj erőkkel szaporodott bizottság tevékenysége elé; hisszük, hogy a megkezdett utón előbbre haladni fog ez évben is, sőt fokozott erővel, kitartással igyekszik tovább fejleszteni megyénk előhaladását. (ismerős arczokkal, a közügyek kipróbált tevékenységű erőivel találkoztunk az első ülésen, s köztük foglalt helyet a törvényhatóság deczem- beri rendkívüli közgyűlésén megválasztott uj tag ; Hoffmann Mihály gyulai ügyvéd, kiről feltesszük, hogy a közügyek iránt magával hozott érdeklődésben a régi tagok által sem fog felülraulatni. Főispánunk szívélyesen üdvözölve a bizottság tagjait, általános figyelemmel kisért s nagy érdeklődést keltett beszéddol emlékezett meg azon fontos érdekékről, melyet a bizottság ez évben is hivatva leend szolgálni, miután megalakuljak jelenti ki a bizottságot, felolvastatott az alispánnak, a hatásköréhez tartozó közigazgatási ágak 1885. évi deczember havi állapotát feltűntető jelentése. Az alispáni jelentésből a nevezetesebb mozzanatokat következőkben foglaljuk össze : A közegészségi állapot a múlt hó folyamán Gyulán, a szarvasi, szeghalmi, gyomai és orosházi járásban elég kedvező volt. Békésen, Csabán és Kétegyházán azonban a roncsoló toroklob több esete merült fel. A megye főorvosa a bizottság megnyugtatására előterjesztette, hogy a toroklob a megye területen már meg is szűnt. A személybiztonság a múlt hóban két esetben támadtatott meg. Békésen egy hajadon törvénytelen származású csecsemőjének életét oltotta ki, s M.-Berónyben Orsovits János csizmadia segéd, Kombodi Jánost megkéselte. A vagyonbiztonság ellen kisebb mérvű tol- vajlások eseteit említi fel a jelentés; részletesebb tárgyalásra méltó, nagyobb fontosságú események a megye területén nem fordultak elő. A közutakat illetőleg, nevezetesebb mozzanatokról a jelentés nem emlékezik. Az ártéri hidakat illetőleg jelenti az alispán, hogy a m.-berenyi, körös-tarcsai, körös- ladányi hidak a múlt hóban felülvizsgáltatván, a forgalomnak átadattak. Felhívta a bizottság figyelmét a jelentés azon körülményre nézve, hogy a Berettyó balpartja az ördög-árki hídtól a Sebes-Körös összefolyásáig még ez idő szerint sem lévóu kiépítve, a netán bekövetkezhető árviz nagy veszélyt idézne elő. — A Berettyót szabályozó öblözetet terheli azon kötelezettség, hogy a Berettyó bal- és Sebes-Körös jobbparti töltéseket ideiglenes védtöltéssel egybekötvén, a szeghalmi határnak, a két folyó közötti részét, a Szeghalom község által létesített töltések felhasználásával megvédje. Amennyiben a múlt hóban lezajlott árviz alkalmából az tapasztaltatok, hogy a Berettyó öblö- zet ezen kötelezettségét mellőzi, indokoltnak tartja az alispán, az öblözetet feladata teljesítésére figyelmeztetni. Ezen előterjesztést a bizottság behatóan tárgyalta, s Keller Imre bizottsági tagnak felszólalása megnyugtatta arról, hogy a Berettyó öblö- zet a védtöltések kiépítését rövid időn eszközöltetni fogja, mindazonáltal a bizottság a közmunka és közlekedési miniszterhez felirat intézését határozta el, a végből, hogy az öblözet feladatának mielőbb leendő teljesítésére a miniszter utján szőri ttassék. E'elemliti a jelentés, hogy az állami vasutak alföld-fiumei vonalán a Fehér-Körösön átnyúló hid jelenlegi szerkezete miatt várható jégtorlás Gyula városát veszólylyel fenyegeti, mely veszély elhárítása végett a kellő intézkedéseket megtette, s a vasúti igazgatóság magára vállalta, bogy a lehető veszélyek elhárítására minden módjában álló eszközökkel törekedni fog. Ezen előterjesztéssel kapcsolatosan felemlit- tetett, hogy a fehér-körösi faszerkezetű vasúti hid helyett tervbe vett vasszerkezetű hídnak meg ez évben leendő felépítése iránt a közmunka miniszter rendelkezésre kéressék fel. A bizottság ez értelemben határozott is. A legnagyobb érdeklődéssel hallgatta a bizottság az alispánnak felolvasott jelentése kiegészítéséül szóval tett azon előterjesztését, hogy a folyó hó 9-én birtolen bekövetkezett jégtorlódás, a gyulai vasúti hidat megrongálta s a dobozi, hidat pedig teljesen elsodorta. Köztudomású tény ez már, azonban a gyulai járás szolgabirájáuak az esemény hü képét feltüntető s a bizottság előtt felolvasott jelentéséből a legnagyobb sajnálattal vett tudomást a megyét ért eme esetről, melynek oka különösen abban keresendő, hogy ezen hid rozzant állapota az igen nagy erővel tört jégtorlódásnak ellent egyátalán nem is állhatott.' Ezzel kapcsolatban főispánunk azon aggodalmának adott kifejezést, hogy bár nem volt e tél folyamán nagyobb mérvű havazás és esőzés, mégis a köröseink vize oly rohamosan s veszélyt hozólag áradt meg: váljon nem rejt-e magában a jövő, nagyobb havazások, esőzések esetén a megyét fenyegető árvizet s ki vannak-e építve védtöltéseink oly mérvben, hogy az árvízveszélyektől községeinket megmentenék ? A folyamszabályozási főmérnök Galacz János a legkisebb részletekre is kiterjedőleg feltüntette képét vizszabályozási viszonyainknak. Előadta, hogy a múlt évben kétszer került lefolyásra a folyamok nagy vize s a megye mégvédetett a rendbehozott védtöltések által minden veszélytől, pedig a viz magasabb fokra hágott, mint az 1881. évben, midőn megyénkben szerte pusztított az ár. A január havában bekövetkezett nagy viz egy szakadást még is előidézett a Berettyónál, azonban valószinüleg gátatvágás idézte azt elő. Azon körülményt, hogy a vízmagassága az 1881- évi vízmagasságot a Körösök felsőbb részén meghaladta, az idézi elő, hogy Székudvarig a vízlefolyást viszonyok nem változtak, mig lejebb a kotrási munkálatok által a helyzet előnyösen változott I az eddig megindított szabályozási munkálatok befejezése esetén, az árviz veszedelemtől tartani alig lehet s megnyugtató lehet, hogy a gyors áradásoknak, melyet nagyobb mérvű havazások I esőzések idézhetnek elő, meg van a gyors lefolyásuk is. — Békés város helyzetét mindazonáltal nem tartja egészen veszélyen kívülinek, a gyula-békési nagy csatorna az okszerű vizsza- bályozás keretébe nem illik be, s Békésen a vízlefolyása sokkal lassúbb, mint azt kívánni lehetne s ott az iszaplerakodás a lassú vízlefolyás miatt sokkal nagyobb, mint a körösök felső- és alsóbb részein, minek az leeod a következménye, hogy a körösök békési részein minden öt évben meder kotrásra van szükség i Békésnek nyugalmát a kotrás adhatja meg. Ezen nagy érdeklődéssel hallgatott s a bizottság megnyugtatására szolgáló előterjesztés után áttért a bizottság egyes köldöttségek megalakítására. A megejtett titkos szavazással a fegyelmi választmányba rendes tagokul Ladies György, Kefir r Imre, Thaly István, Kaczvinszky Kálmán, póttagokul pedig Kalmár Mihály és Bánhegyi István választattak meg. Az árvaügyi felebbviteli küldöttségbe, az 1877. évi XY. t. ez. 216. §-ában megnevezett állandó tagokon kívül, a bizottság részéről megválasztattak rendes tagok gyanánt: Keller Imre és Ladies György bizottsági tagok, póttagul Kalmár Mihály bizottsági tag, a megye főispánja által pedig ugyanezen küldöttségbe kineveztettek rendes tagokul: Szucsu Béla és Dr. Hajnal István bizottsági tagok s póttagul: Hoffmann Mihály bizottsági tag. A járási fogházak megvizsgálására az 1886-ik év tartamára megválasztatlak. a) a gyulai járásra és B.-Gyula város területére : Kalmár Mihály. b) a csabai és orosházai járás területére : Szucsu Béla. c) a szarvasi és gyomai járás területére: Mikolay Mihály. d) a békési és szeghalmi járás területére: Dr. Hajnal István. Az 1878. évi V. t. ez. (Büntető törvény- köny) 43. §-ában megjelölt felügyelő bizottság tagjaiul megválasztattak: Ladies György és Kalmár Mihály bizottsági tagok. Az erdőügyi albizottságba megválasztattak elnökül: Keller Imre bizottsági tag, tagokul : Thaly István kir. mérnök és VarBágh Béla bizottsági tag. A másodfokú erdei kihágási bizottságba megválasztattak rendes tagokul: Ladies György, Kalmár Mihály, Keller Imre és Hoffmann Mihály, póttagokul : Szucsu Béla, Dr. Hajnal István, Varságh Béla és Fejér Béla. Ezen bizottságnak ujjonnan választott egyik rendes tagja Hoffmann Mihály az 1877. évi XXII. t ez. 7. §-ában megszabott esküt a bizottság ülése előtt letette. A tanítói nyugdijügyi vegyes bizottságba, a közigazgatási bizottság részéről Ladies György és Keller Imre választattak meg. A törvényhatósági pótadó kivetése elleni felebbezések elintézésére az 1883. évi XV. t. ez. 12. §-a alapján hivatott bizottság tagjaiul, titkos szavazás utján megválasztattak : Kalmár Mihály és Keller Imre bizottsági tagok, továbbá Tbaly István kir. mérnök és Kaczvinszky Kálmán kir. adófelügyelő.
