Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-17 / 3. szám

3 ik szám Gyula, 1886. január 17-én V. évfolyam f-------------; i Szerkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények külden­dők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre 1 .. .. 5 írt — kr. Félévre ................2 »5° » le gyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászat^ hetilap. MEGJELENIK MINDEST VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alák/ult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh György9 munkatárs: Botloky Zoltán. ■------------------I Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Törvényhatósági és községi közélet. Zsidó anyakönyvek. Az általános panasz, hogy a zsidók anyakönyviéi rendetlenül vezettetnek, s az állam érdekének, mely az anyakönyvek hiányos vezetése mellett gyakran kijátsza­tott, megóvása, arra indították a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztert, hogy, mint lapunk első számában jeleztük, a zsidó anyakönyvek vezetésének szabályo­zására. O Felsége engedélyének kikerülé­sével szabályrendeletet bocsásson ki. A zsidók anyakönyvei rendetlen ke­zelésének oka leginkább abba rejlvén, hogy auyakönyvvezetőül minden képesítés nélküli egyének, mint pl. a sakterek al­kalmaztattak, a szabályrendeletnek az az egyik legfőbb czélzata, hogy a zsidó anyakönyvvezetőknek minősítését megha­tározza. E minősítést a szabályrendelet 2-ik §-a állapítja meg, melyszerint aiiya- könyvvezető csak rabbi, vagy rabbi helyet­tes (vallástanitó) lehet, de ennek is leg­alább négy gymnasialis vagy polgári osz­tály elvégzését kell igazolnia s minden esetben teljes korú magyar honpolgárnak kell lennie. S hogy ily minősítéssel biró anyakönyvvezető alkalmaztathassák, ki bi­zonynyal megfelelő díjazásra tart igényt, a zsidó hitközségek, melyek anyagi viszo nyaiknál fogva a képesitett anyakönyvve­zető alkalmazásával járó költségek viselé­sére egy magukban nem képesek, anya­könyvi kerületté csoportositattak s az egy anyakönyvi kerületet képező hitközségek tartoznak egy anyakönyvvezetőt tartani és fizetni. Békésmegyében e kerületek a politi­kai beosztás szerint állapitattak meg, úgy hogy minden szolgabirói székhely zsidó hitközsége képezi a járásbeli hitközségek anyakönyvi fórumát, egyedül M.-Berény képez K.-Tarcsával a járásból külön vál- tan anyakönyvi központot. A szabályrendeletnek a f. év január 1-ével kellett volna életbe lépnie, de an­nak érvényre emelése több nehézségbe ütközött. A zsidó hitközségek az egész országban zokon vették, hogy eddig sza­badon űzött, önálló anyakönyvvezetésük kényelmétől megfő áztattak, s eláraszták a felettes hatóságokat az anyakönyvi kerü­letből való külön válás kieszközlése iránti kérelmekkel. A megyében Öcsöd, Szent- András, Endrőd, F.-tíyarmat, Kétegyháza zsidó hitközségei és a csabai orthodox hitközség járult ily kérelemmel a leg­utóbbi, — I hónapi — közigazgatási bi­zottság elé. A bizottság nem látván igazolva, hogy eme hitközségek egy, ma­gukban minősített anyakönyvvezető díja­zására képesek volnának, a kérelmeket általában, és nagyon helyesen, mind vísz- szautasitotta. Ugyancsak e havi ülésében vizsgálta felül a közigazgatási bizottság a szabály- rendelet szerint az anyakönyvi kerületek éléré megválasztott anyakönyvvezetők mi­nősítéseit. A választások, kivéve Oros­házát, hol a legközelebb megejtendő rabbi választásig az anyakönyvvezetői állás be­töltése elhalasztatott, és Gyomát, hol a szabályrendelet még nem nyert végrehaj­tást, minden kerületben megejtettek, az eredmény azonban nem mondható kielé­gítőnek, amennyiben a közigazgatási bi­zottság csakis a csabai és szarvasi kerü­let anyakönyvvezetöjének kellő minősit- vényét látta kielégítőnek, s a két válasz­táson kívül a többitől jóváhagyását meg­tagadta. A hitközségek ugyanis, hogy ol­csó szerrel juthassanak anyakönyvvezetők­höz, felhasználva vagy inkább rosszul ér­telmezve e minősitést megszabó szakasz­nak a rabbi-helyettesre vonatkozó s zár­jel közzé foglalt —- vallástanitó — értel­mezését, néptanítóikat, kik egyszersmind ugyan a vallást is tanitják iskoláikban, választották meg csekély díjazás mellett anyakönyvvezetöjükül. A közigazgatási bizottság azonban tu­datában a helyes anyakönywozetés fon­tosságának, nem látott elég biztosítékot a néptanítói állásban az anyakönyvek sza­batos vezetésére nézve, amennyiben a nép­tanítók tanítói elfoglaltatásuk által elvo­natnának az anyakönyvek pontos vezeté­sétől, s igy alkalmaztatásuk által a kí­vánt czél nem éretnék el, s másrészt ki­indulva azon nézetből, hogy a részben ál­lami érdeket képező anyakönyvvezetés hasonlóan a keresztyén felekezeteknél meghonosított eljáráshoz, csakis a szemé­lyiségükbe is nagyobb biztosítékot nyújtó lelkészek által kezelhető megbízhatóan, s a „vallástanitói“ értelmezést csupán a rabbi­helyettes minősítésének közelebbi megha­tározásául tekintvén, — határozataiban ki­mondotta, hogy csakis rabbi, vagy rabbi­helyettes alkalmaztatását hagyandja jóvá, s más képesítéssel biró egyént anya­könyvvezetőül nem erősithet meg. Miu­tán pedig tudomásunk szerint Békés­megyében csak Csabán és Szarvason van rabbi, a közigazgatási bizottság intéz­kedése folytán az anyakönyvi kerületek zsidó hitközségei rabbi alkalmazásáról lesz­nek kénytelenek gondoskodni. Örömmel üdvözöljük a közig, bizott­ságnak erélyes eljárását. A miniszteri sza­bályrendeletnek csakis ily erélyes végre­hajtása teendi lehetővé, hogy a zsidó anyakönyvek végre a rég kívánatos pon­tosággal vezetessenek. oo Közigazgatási bizottság ülése január hó ll-én. Évről-óvre éber figyelemmel kisérjük azon működést, melyet közigazgatási bizottságunk havi ülésein megyénk előhaladására nézve kifejt. Bizalommal tekintünk az uj erőkkel szapo­rodott bizottság tevékenysége elé; hisszük, hogy a megkezdett utón előbbre haladni fog ez év­ben is, sőt fokozott erővel, kitartással igyekszik tovább fejleszteni megyénk előhaladását. (ismerős arczokkal, a közügyek kipróbált tevékenységű erőivel találkoztunk az első ülésen, s köztük foglalt helyet a törvényhatóság deczem- beri rendkívüli közgyűlésén megválasztott uj tag ; Hoffmann Mihály gyulai ügyvéd, kiről feltesszük, hogy a közügyek iránt magával hozott érdeklő­désben a régi tagok által sem fog felülraulatni. Főispánunk szívélyesen üdvözölve a bizott­ság tagjait, általános figyelemmel kisért s nagy érdeklődést keltett beszéddol emlékezett meg azon fontos érdekékről, melyet a bizottság ez évben is hivatva leend szolgálni, miután megala­kuljak jelenti ki a bizottságot, felolvastatott az alispánnak, a hatásköréhez tartozó közigazgatási ágak 1885. évi deczember havi állapotát feltűn­tető jelentése. Az alispáni jelentésből a nevezetesebb moz­zanatokat következőkben foglaljuk össze : A közegészségi állapot a múlt hó folyamán Gyulán, a szarvasi, szeghalmi, gyomai és orosházi járásban elég kedvező volt. Békésen, Csabán és Kétegyházán azonban a roncsoló toroklob több esete merült fel. A megye főorvosa a bizottság megnyugtatására előterjesztette, hogy a toroklob a megye területen már meg is szűnt. A személybiztonság a múlt hóban két eset­ben támadtatott meg. Békésen egy hajadon tör­vénytelen származású csecsemőjének életét ol­totta ki, s M.-Berónyben Orsovits János csizma­dia segéd, Kombodi Jánost megkéselte. A vagyonbiztonság ellen kisebb mérvű tol- vajlások eseteit említi fel a jelentés; részletesebb tárgyalásra méltó, nagyobb fontosságú események a megye területén nem fordultak elő. A közutakat illetőleg, nevezetesebb mozza­natokról a jelentés nem emlékezik. Az ártéri hidakat illetőleg jelenti az alis­pán, hogy a m.-berenyi, körös-tarcsai, körös- ladányi hidak a múlt hóban felülvizsgáltatván, a forgalomnak átadattak. Felhívta a bizottság figyelmét a jelentés azon körülményre nézve, hogy a Berettyó bal­partja az ördög-árki hídtól a Sebes-Körös össze­folyásáig még ez idő szerint sem lévóu kiépítve, a netán bekövetkezhető árviz nagy veszélyt idézne elő. — A Berettyót szabályozó öblözetet terheli azon kötelezettség, hogy a Berettyó bal- és Sebes-Körös jobbparti töltéseket ideiglenes védtöltéssel egybekötvén, a szeghalmi határnak, a két folyó közötti részét, a Szeghalom község által létesített töltések felhasználásával megvédje. Amennyiben a múlt hóban lezajlott árviz alkal­mából az tapasztaltatok, hogy a Berettyó öblö- zet ezen kötelezettségét mellőzi, indokoltnak tartja az alispán, az öblözetet feladata teljesíté­sére figyelmeztetni. Ezen előterjesztést a bizottság behatóan tárgyalta, s Keller Imre bizottsági tagnak felszó­lalása megnyugtatta arról, hogy a Berettyó öblö- zet a védtöltések kiépítését rövid időn eszközöl­tetni fogja, mindazonáltal a bizottság a közmun­ka és közlekedési miniszterhez felirat intézését határozta el, a végből, hogy az öblözet feladatá­nak mielőbb leendő teljesítésére a miniszter utján szőri ttassék. E'elemliti a jelentés, hogy az állami vasutak alföld-fiumei vonalán a Fehér-Körösön átnyúló hid jelenlegi szerkezete miatt várható jégtorlás Gyula városát veszólylyel fenyegeti, mely veszély elhárítása végett a kellő intézkedéseket megtette, s a vasúti igazgatóság magára vállalta, bogy a lehető veszélyek elhárítására minden módjában álló eszközökkel törekedni fog. Ezen előterjesztéssel kapcsolatosan felemlit- tetett, hogy a fehér-körösi faszerkezetű vasúti hid helyett tervbe vett vasszerkezetű hídnak meg ez évben leendő felépítése iránt a közmunka minisz­ter rendelkezésre kéressék fel. A bizottság ez értelemben határozott is. A legnagyobb érdeklődéssel hallgatta a bi­zottság az alispánnak felolvasott jelentése kiegé­szítéséül szóval tett azon előterjesztését, hogy a folyó hó 9-én birtolen bekövetkezett jégtorlódás, a gyulai vasúti hidat megrongálta s a dobozi, hidat pedig teljesen elsodorta. Köztudomású tény ez már, azonban a gyulai járás szolgabirájáuak az esemény hü képét feltüntető s a bizottság előtt felolvasott jelentéséből a legnagyobb sajná­lattal vett tudomást a megyét ért eme esetről, melynek oka különösen abban keresendő, hogy ezen hid rozzant állapota az igen nagy erővel tört jégtorlódásnak ellent egyátalán nem is állhatott.' Ezzel kapcsolatban főispánunk azon aggo­dalmának adott kifejezést, hogy bár nem volt e tél folyamán nagyobb mérvű havazás és esőzés, mégis a köröseink vize oly rohamosan s veszélyt hozólag áradt meg: váljon nem rejt-e magában a jövő, nagyobb havazások, esőzések esetén a megyét fenyegető árvizet s ki vannak-e építve védtöltéseink oly mérvben, hogy az árvízveszé­lyektől községeinket megmentenék ? A folyamszabályozási főmérnök Galacz János a legkisebb részletekre is kiterjedőleg feltüntette képét vizszabályozási viszonyainknak. Előadta, hogy a múlt évben kétszer került lefolyásra a folyamok nagy vize s a megye mégvédetett a rendbehozott védtöltések által minden veszélytől, pedig a viz magasabb fokra hágott, mint az 1881. évben, midőn megyénkben szerte pusztított az ár. A január havában bekövetkezett nagy viz egy szakadást még is előidézett a Berettyónál, azonban valószinüleg gátatvágás idézte azt elő. Azon körülményt, hogy a vízmagassága az 1881- évi vízmagasságot a Körösök felsőbb részén meg­haladta, az idézi elő, hogy Székudvarig a vízlefo­lyást viszonyok nem változtak, mig lejebb a kot­rási munkálatok által a helyzet előnyösen válto­zott I az eddig megindított szabályozási munká­latok befejezése esetén, az árviz veszedelemtől tartani alig lehet s megnyugtató lehet, hogy a gyors áradásoknak, melyet nagyobb mérvű hava­zások I esőzések idézhetnek elő, meg van a gyors lefolyásuk is. — Békés város helyzetét mind­azonáltal nem tartja egészen veszélyen kívülinek, a gyula-békési nagy csatorna az okszerű vizsza- bályozás keretébe nem illik be, s Békésen a víz­lefolyása sokkal lassúbb, mint azt kívánni lehetne s ott az iszaplerakodás a lassú vízlefolyás miatt sokkal nagyobb, mint a körösök felső- és alsóbb részein, minek az leeod a következménye, hogy a körösök békési részein minden öt évben meder kotrásra van szükség i Békésnek nyugalmát a kotrás adhatja meg. Ezen nagy érdeklődéssel hallgatott s a bi­zottság megnyugtatására szolgáló előterjesztés után áttért a bizottság egyes köldöttségek meg­alakítására. A megejtett titkos szavazással a fegyelmi választmányba rendes tagokul Ladies György, Kefir r Imre, Thaly István, Kaczvinszky Kálmán, póttagokul pedig Kalmár Mihály és Bánhegyi István választattak meg. Az árvaügyi felebbviteli küldöttségbe, az 1877. évi XY. t. ez. 216. §-ában megnevezett állandó tagokon kívül, a bizottság részéről meg­választattak rendes tagok gyanánt: Keller Imre és Ladies György bizottsági tagok, póttagul Kalmár Mihály bizottsági tag, a megye főispánja által pedig ugyanezen küldöttségbe kineveztettek rendes tagokul: Szucsu Béla és Dr. Hajnal István bizottsági tagok s póttagul: Hoffmann Mihály bizottsági tag. A járási fogházak megvizsgálására az 1886-ik év tartamára megválasztatlak. a) a gyulai járásra és B.-Gyula város terü­letére : Kalmár Mihály. b) a csabai és orosházai járás területére : Szucsu Béla. c) a szarvasi és gyomai járás területére: Mikolay Mihály. d) a békési és szeghalmi járás területére: Dr. Hajnal István. Az 1878. évi V. t. ez. (Büntető törvény- köny) 43. §-ában megjelölt felügyelő bizottság tagjaiul megválasztattak: Ladies György és Kalmár Mihály bizottsági tagok. Az erdőügyi albizottságba megválasztattak elnökül: Keller Imre bizottsági tag, tagokul : Thaly István kir. mérnök és VarBágh Béla bi­zottsági tag. A másodfokú erdei kihágási bizottságba megválasztattak rendes tagokul: Ladies György, Kalmár Mihály, Keller Imre és Hoffmann Mihály, póttagokul : Szucsu Béla, Dr. Hajnal István, Varságh Béla és Fejér Béla. Ezen bizottságnak ujjonnan választott egyik rendes tagja Hoffmann Mihály az 1877. évi XXII. t ez. 7. §-ában megszabott esküt a bizottság ülése előtt letette. A tanítói nyugdijügyi vegyes bizottságba, a közigazgatási bizottság részéről Ladies György és Keller Imre választattak meg. A törvényhatósági pótadó kivetése elleni felebbezések elintézésére az 1883. évi XV. t. ez. 12. §-a alapján hivatott bizottság tagjaiul, titkos szavazás utján megválasztattak : Kalmár Mihály és Keller Imre bizottsági tagok, továbbá Tbaly István kir. mérnök és Kaczvinszky Kálmán kir. adófelügyelő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom