Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-01-17 / 3. szám
A folyamszabályozás köréből. A mult heti esőzéssel kapcsolatos nagymérvű hóolvadás a Körösvölgy összes vizeit rohamosan megárasztván, a megindult jégzaj aggodalomba ejtette az érdekeltséget. De méltán is kelthetett félelmet a lefolyt áradat, miután a sok bajt okozott 1879-ik évet kivéve, ily nagymérvű erős jégzajlásra a szabályozás megindítása őta, nem emlékeznek. Az aggodalmat növelte azon körülmény, hogy a rozzant dobozi hid elsodortatván, annak tova ragadt faalkatrészei az alábbi hidak jármaiba megakadva, veszélyes jégtorlaszok képződésére nyújthattak volna alkalmat, az el- sodrott hid gerendái azonban az érdekeltek nem csekély szerencséjére, annyira korhadtak voltakt hogy a veszélyeztetett dudák jármaiba ütközve, nem nyújthattak szilárd támaszt jégtorlódás képződésére, hathatósan hozzájárulván a fenyegető veszély elhárítására Békés, Berény és Tarcsa községek éber figyelme és tevékenysége, melyet hidjaik megvédésében kifejtettek. így vonult le szerencsésen a jég a Sebes- Körös torkolatáig, honnan valószínűleg csak a tavaszi olvadáskor fogja útját folytathatni, remélhetőleg minden baj nélkül, miutáu a Hármas-Körös tágas hullámterei a viz szabad lefolyását eléggé biztosítják. A Berettyó folyó jobbparti töltése a kismarjai malomgát által okozott jégtorlódás következtében kiszakadt, a szakadás azonban jelentékenyebb károkat nem okozott, miután a befogási művelet kellő eréiylyel azonnal megindit- tatott. Ugyancsak a Berettyó folyó jégzajlásának esett áldozatul a magán tulajdont képezett KörÖBszegi hid, bajokat azonban ez eset sem vont maga után. A legutóbb levonult áradás kétségtelenül bebizonyította, hogy hídjaink erősebb jégzajlás idején fennállásukban veszélyeztetve vannak, s e mellett jégtorlódásoknak képezvén indító okát, az ártéri birtokosok érdekeit tekintve, nem csekélyebb veszélyt rejtenek magukban. A mint ugyancsak a legutóbbi áradás alkalmával a gyakorlat a herényi és tárcsái hidaknál fényesen beigazolta, ezen bajokon gyökeresen svgitve lenne, ha a hidjármok külön álló, szilárd szerkezetű jégtörőkkel láttatnának cl. Igaz ugyan, hogy ezen óvintézkedés kivitele jelentékeny összegeket igényelne, de nézetünk szerint oly szükséget képez, melyet a mellette szóló nagy érdekek továbbra nem nélkülözhetnek. Árvíz veszély a Sárréten. A múlt hét folyamán bekövetkezett esőzések folytán megenyhült időjárás, felolvasztó a nagymennyiségben lehullott havat s feloldá a folyamok jégburkát, úgy hogy nemcsak a víz rohamosan növekedett, de a megindult jégzajlás is fenyegető mérvet öltött. A közeledő veszély felverte nyugalmából Szeghalom I vidékének közönségét, s amint a folyamok felső részéről vettük az ár növekedésének s a jégzajlásnak lehangoló híreit : remegve vártuk az árvízveszély bekövetkezhető dúlásait. Azon nagybnzgalmu tevékenység, melyet szolgabiránk F Az ügyesbajos ember. — Szabad. Az ajtó megnyílik lassan nyiszorogva s betolja rajta legelőször a jobb vállát Toportyán Mihály uram. Azután beérkeznek a többi testrészek is, de nem minden akadály nélkül. — Ejnye te, nini.'. . Csiba kilincs! Beleakad az ember testi ruhájába. No nézd, nézd ! . . Szerencsés jó reggelt kívánok téns fiskális ur. De jó hogy itthon találom, mert azért jöttem, nem egyébért, mivelhogy úgy esett, azt mondja az anyjukom : „eredj be fiam a fiskáriushoz, már mint a teens úrhoz és vidd be neki az írást, ha beteg nem volnék, magam czihelödnék fel“ .... mert biz az megbetegedett a jó pára, pedig mondtam neki a nyavalyásnak: „Erzsi, mért nem huzol ködmönt ilyen hűvös időben ?*.... Nem is emlékszik még ilyen őszre eleven ember. Azt mondják, valami planéta az égen elkoppantotta volna a napnak a lángját. Már ahogy lesz, úgy lesz, de nem szeretem a dolgot. A kolompár még a föld alatt van, a kukoricza ott tesped a szárán. Bundában szüretelünk az idén, tekintetes uram. De mit akartam mondani ? Hogy hát mondok, miért nem jár az asszony ködmön- ben ? Mert még meg sem vettem neki a ködmönt. A tavalyi ködmenét, az ócskát, talán hallotta is a tekintetes ur, ellopták a kékkői vásáron a szekérről. I Nett? -hallotta ?'JoÜb^te Öíyltukn 'fe e”hűi?-1 lani. Az a pléhkezü Mucsár Jóskái | vizszabályozó társulatunk elnökei es szakközegei a veszély elhárítására kifejtettek, nagy megnyugvással hatottak a közönségre, s mentette meg a sárrétet a legborzasztóbb katastrophától. A gátak a Berettyó vonalán úgy jobbról, mint balról csaknem egész hosszban nincsenek a szabályozásnak megfelelő magasságban kiépítve, úgy, hogy helyenként az árvíz meghátalta a ved- gát koronáját, s csakis nyulgát rögtönzésével sikerült a viz folyását megakadályozni, — padkával pedig az ördög-árki hídtól felfele sehol sincsenek ellátva. Veszélyes állapot ezen mederben az. hogy Szeghalom község éjszakkeleti csúcsán levő u n. csőkmői hid még ez idő szerint is régi 13 öl széllességben létezik, holott a meder szélessége e helyütt 160 méter 8 a hid ezen csekély szélességeben is 5 járommal bir. Igen természetes, hogy a hid ezen állapota nagyon alkalmas arra, hogy jégtorlódás képződjék — s annak kiépítése csak is a társulaton múlik. Tapasztalás szerint azonban a bid eme fent irt állapotánál is veszélyesebb helyzet az, miszerint a felsőbb vonalon az u. n. „törménytt-nél a f.-gyarmati határban létezik egy meder szorulat melyben a hullámtér oly nagy magaslatot képez hogy- azon csak a legmagasabb viz talál lefolyást. Az 1879. évi emlékezetes s rendkívüli nagy károkat okozott varga-zugi gátszakadás is azon okból következett be, mert 1 megindult jégzajlás említett törménynél tarlasszá tömörült s ez az által megduzzasztott árvíz nem találván a mederben kellő utat, gátat szakasztott. A most Iozajló jég ugyanazon helyen torlódott össze, — s hogy újabb katastropha ugyancsak varga-zugnál ismét nem következett be, az részben annak köszönhető, mivel a védgátak valamivel mégis magasabbak és szilárdabbak mint 1879. évben voltak, továbbá annak, mivel a katastropha megelőzésére kellő erő fordittatott, maga a társulati elnök Nadányi Miklós ur reggeltől estig nagy zivatarban vezetvén a védelmi munkálatot egyes veszélyeztetett pontokon, — leginkább köszönhető azonban a katastropha elhárítása azon kedvező körülménynek, hogy a vonal felső részéről jelentékeny apadás jeleztetett s a védelem vonalán is az árvíz emelkedése megszűnt. A védelem a vonalán varga-zug vidékén és fentebb számos helyen a gáton keresztül lábszár vastagságban özönlött ki a viz, s mint fentebb emlitém, helyenként meghátalta a viz a gátat, — sikerült azonban a szivárgásokat elfojtani, a meg- hátalt viz folyását nyúlgátalással megakadályozni. Ezen siker azonban nagyon kétes s csakis pillanatnyinak mondható. A jég a törménynél, továbbá lentebb csikérnél, valamint az u. n, csökmői hídnál meg van torlódva, — Szeghalmon alól úgy a Berettyón, valamint a Sebes- Körösön a jég áll. — 36 órán keresztül nagy hó esett, — mindezen kedvezőtlen viz és időjárási viszonyok mellett mit hozhat a legközelebbi jövő, — az a Mindenható kezében van. Békésmegye törvényhatósága által az 1886. évre jóváhagyott községi költség- vetések ismertetése.* Szarvas község összes kiadása 37191 frt 4 kr, enuek fedezetére szolgál a község törzs- vagyonábóli bevétel 12747 frt 74 kr, a kivetendő községi pótadó 24443 frt 30 kr, — ezen összegből az összes államadóra 118168 frt 17 kr esik 20570 frt 70 kr kiadás és igy minden adó forintra 17-41 kr; — a földadóra 62959 frt 9 krra hárul 2087 frt 60 kr kiadás, amelyből minden adó forintra esik 3'4 kr; a III-ik csoport adók összege 39618 frt 1 kr melyre 1785 frt kiadás esik és igy minden adó forintra 4-51 kr vettetik ki. A fent kitett kiadási összeg a következőkre használtatik fel u. m. a község állam- adójára 1893 frt 49 kr, a tisztviselők fizetésére 9550 frt, — kezelő- és segédszemélyzet fizetésére 3850 Irt, — a községi rendőrség fizetésére 2400 frt, a községi cselédség fizetésére 3098 frt, — a népnevelési és iskolai czélokra'2560 frt, a pallók és járdák fentartására 2000 frt a községi kórház és ápoldára 1940 frt, az utczai világításra 769 frt, az egyébb kiadásokra 9130 frt 55 kr. G y o m a község összes kiadása 23428 frt 25 kr, melynek fedezetére szolgál a község törzs- vagyonábóli bevételek összege 9388 frt 53 kr és igy a kivetendő községi pótadó 14039 frt 62 kr, ezen összegből az I-ső csoportra hárul 7435 frt 97 kr kiadás, esik minden adó forintra 12*3 kr, a Il-ik csoportra hárul 3696 frt kiadás, amelyből esik minden adóforintra 7-6 kr, a III-ik csoportra bárul 2907 frt 65 kr kiadás és esik minden adóforintra 19'4 kr. A fent kitett kiadási összeg a következőkre forditatik, u. m. a községi vagyon utáni állami adóra 1574 frt 14 kr, a községi tisztviselők és szolgák fizetésére 10875 frt, az utcza pallózás és kövezésre 1000 frt, a tűzoltói eszközökre 680 frt, a községi iskolák fentartására 650 frt, a községi szegényalapra 1500 frt, az egyéb kiadásokra 7647 frt 1 kr. Sorozás a megyében. A megye alispánja; a közös hadsereg és honvédség parancsnokai között létre jött megállapodás szerint a sorozás Békés vármegyében a következő napokon fog megtartatni: a gyulai járásban : roárczius 1 és 2, a szarvasi járásban : márczius 7. 8. 9. 10. 11 és 12; a gyomai járásban: márczius 15. 16 és 17; a békési járásban : márczius 19. 20. 22. 23 és 24; a csabai járásban : márczius 26. 27. 29. 30 és 31 ; a szeghalmi járásban: ápril. 5. 6. 7. 8. 9 és 10; az orosházi járásban : ápril. 22. 27. 28. 29. és 30. napjain. Magában Gyula városában a sorozás mint már múlt számunkban közöltük, márczius hó 3. 4. és 5-ik napján fog megtartatni. A földmi veles, ipar- és kereskedelemügyi miniszter tudatja, hogy Mezőhegyesen a fedező méneknek állomásaikra leendő szétosztása f. évi február hó másodikán fog megtörténnni. * A községi költségvetéseknek egyelőre számadásait közöljük, későbbi számunkban közölvén azokra észrevételei nlí-p.t S hirálatunlfot Uj hitfelekezet megyénkben Orosházán az evang. hitfelekezet hívei közül számosán léptek át az unitaria egyházba. A napokban tartották meg az első gyülekezetei, melyen Lödy István tartott predikácziot s az után felolvasta az egyház alapszabályait. A békési vasúthoz vezető útnak kikövezésére nézve Glassner vállalkozóval kötött szerződést a közmunka- és közlekedésügyi miniszter a következő nevezetesebb módosításokkal hagyta helybe: A jótállás a végzett munkáért 3 évre, a kőanyagért 5 évre vállalandó el, s igy a biztosíték csupán az 5 óv letelte után megejtendő második szakértői szemle s illetve felülvizsgálás után fog vállalkozónak kiadatni. A végjárandóság pedig a munka elkészülte s illetve a felülvizsgálat megejtése után nem 30 hanem 60 nap múlva fog vállalkozó részére kifizettetni. Gyula város rendezett tanácsa mint első fokú iparhatóság mellé megbízottakul az 1886- ik évre Gyula városában megválasztattak: Bán István ; Uferbach József; Deutsch József; Oláh György ; Sál István ; Exner József; Nemer János ; Scheor Konrád. Herodek Lipót; Roth János, Kiss István; Demus József; Berbekutz Szilárd. Gombkötő Mihály ; Karácsonyi Antal; Kiss István; Fráler István; Demkó József; Grebenics István; Krizsán András.. Mint érdekes statistikai adatot felemlítjük itt, hogy Gyula városában 469 iparos és 89 kereskedő van, kiknek évi kereset adója és pedig az iparosoké 6626 frt 34 krt, a kereskedőké pedig 4376 frt 14 krt tesz. Közművelődés, társadalom és közgazdaság. Társadalmunk. j§ Közvetlen közéletünkből vettük a mintát azon képhez, melyet földmivelőink társadalmi viszonyairól festettünk s nejünk fáj legjobban, ha e kép némi lehan- goltságot idéz elő, minket érint legérzékenyebben annak tudata, hogy nemzetünk fájának gyökerét, melyet ezer év viharai megingatni, alig tudtak ; féreg rágja; s a lazaszeretet, népünk fejlődése, jólléte iránt tántorithatlan kötelességünk kényszerit rámutatni a sebre, mely fájdalmat okozva foglal mind inkább nagyobb tért; s minden erőnkkel odahatni, hogy a kóros állapot megszüntettessék. Örömmel látjuk azon társadalmi fá- radhatlan tevékenységet, nemes buzgalmat, mely a közművelődés fejlesztése által kívánja gyógyítani a századok vétkes gondatlansága, indolentiája folytán nemzetünk testén pusztító kórt; — nekünk is kijelölte tevékenységi körünket megyénkben a hazaszeretet s kötelességünkké teszi a társadalmi életünkben nyilvánuló kedvezőtlen helyzetnek megváltoztatására irányuló működést; végtelen szerencse, hogy kocsis, megverte az isten, a kihez az szegődik, különben jóra való ember, de nem győzi az italt, egy-két gyüszünyi nem sok, de a mint benyeli mindjárt megárt a természetének, mert nem minden ember egyforma kérem alásan. Mihelyt, mondom megiszik egy-két kortyot, az mindjárt elzárja a jobbik eszén a csapot. Ott ült a mihasznavaló a szekeren s mégis ellopták a ködmönt mellőle. Hát hallott valaha ilyet a tekintetes ur? Pedig a tekintetes ur sem mai gyerek. Osmertem még az édes tatáját is. Az volt még csak a derék ember ! Hja, ha az élne, sima volna az én fejem. Pedig van is rajta egy behegedés, ahol ni, a bal fülem fölött, éppen a restelláczión törték be, a mikor szolgabirónak választottuk. Hanem az aztán szolgabiró volt. Tekintetes ur csak keresi az igazságot, de | kelme osz- togatta az emberek közt. Higyje meg tens uram, mióta ő kihúzta a lábát ebből az árnyékvilágból, azóta kedve sincs az embernek bajba keveredni a megyeházán. Most sem tudom mikép virít ki részemre az igazság, mert azt öntözgetném most, abba járok . . j Nini, bda nem adtam még az írást ? Az ám, az ám ! Melyik zsebembe is tettem? Ej, ej. Hol vagy már no, kutya 1 Biz, isten a fejemet sem találom. Pedig a múlt héten hányattam magamra kilencz köpölyt a kilógussal Szécsényben, hát nem mondhatnám, hogy valami testi bajom van. Hiaba, tessek elhinni, az egészség a legelső dolog, ámbátor a tekintetes ur is jó színben van . ! . hanem a tekintetes asszonyka a mint az ambitusom elment mellettem úgy nézem, hitványabb, mint volt. Kár, hogy nem az anyjukom jött be, hadd mondta volna meg azt a marmancs füvet, nincs annak afliftB8ó i^99'fiu'ÍÓ£?ág, js, lygyó- §yftí)}9nl»%9ní^0Si'{;g'ó?üi1 tßze jöJulóSBOv aohniin I«Jl& ilsBÓJiöJbőv Uosodedbaor számra, de lekaszálni sem érdemes, mert a nagyobb marha nem eszi, kérem alásan. Azért hát nem is javaslom a tekintetes urnák, hanem a gyöngébb vászoncselédnél megteszi a módját, kivált ha az anyjukom főzi meg. De biz az t; ár egy hete, feléje se néz a bögrének . . . egészen levetette a lábáról a nyavalya, meg ez a szerencsétlenség, mert százötven forint nem tréfa dolog a mostani világban. Hogy miféle százötven forint? Hát nem mondtam volna még el? Oh, oh lelkem, téns- uram, hiszen a kődmönben volt benn, az ellopott ködmönben ! Úgy ám lelkem ! Ott volt az írás róla Herkentyű Andrástól. Hát uram fia, aki a ködmönt elvitte, az elvitte az Írást is. Volt nagy óbégatás e miatt otthon, hogy már most Herkentyű Andrásék, ha akarják meg se fizetik a százötven forintunkat. — Mit csináljunk, mihez fogjunk ? Rostát forgattunk, de a rosta is, hogy ismerne minden embert azokból, a kik a szekér körül megfordultak ? Tanakodtunk okos emberekkel. A Csutorás István, az a veres orrú vastag ember, a ki a Keresztelő Szent Jánoska mellett lakik, vál- tig biztatott, (nagy esze van annak tens uram, ha egy rakáson tartja.) „Ha, — mondja — százötven forinttal tartoznak kendnek a Her- kentyüék, akkor annak be kell jegyezve lennie a megyénél a telekkönyvben.“ Bementünk ennélfogvást az anyjukommal a megyeházára. Megkértük a percsőszt, a ki azt a rengeteg sok pert őrzi, ne restelje megnézni a telekkönyvünket; hátha benne van a százötven forintunk. Megnézi, azt mondja, nincs benne. Erre aztan feltalálja magát anyjukom és igy szól: „Ugyan nézze csak meg nemzetes ur a Herkentyüék telekkönyvét, hátha abban van.“ Müg/mézá a 'p^résősi)j).';^Vah;'l!ittí'1^ ”feleü’o— .laüxa gi gom ifim noteíüiod ovgom fi kétezer forint is; hogy hívják kendteket, hátha közte lesz?“ „Már annyi sok pénz közt bizonyosan ott van a mienk is. Mi vagyunk a Toportyán Mihályék.“ Nézte szegény nézte, de bizony a mi pénzünk nem volt beírva. Hallott már a tekintetes ur ilyen fatumot? Pedig torkunkig ér a pénzszükség! Az egyik lovunk, a rudas, vemhes lett, éppen most az őszi munka idején, nem használhatom semmire, van is már kinézve a zahorai tótoknál egy hóka lábú, csak a pénz lenne meg hozzá. Azt kellenék most sebtiben kipörölni. De hogy és miképen ? Ártörvény vagy hiszi, vagy nem hiszi, ha nincsen irás róla. Ejh, — mondja az anyjukom, — a fejét mégis csak könnyebben elhiszi, mint az egészet. Hát hogy legalább a fele hiteles legyen, kivettük az írást a helységtől, mely szerint a ködmönt Kékkőn ellopták. Hogy aztán a ködmönben benne volt a kontraktus, olyan igaz, mint a hogy most a tekintetes ur rám néz, tulajdon kezeimmel tettem bele a mellső zsebbe. Azért hát azt mondja az anyjukom ; hozzam be az Írást sürgősen a tens fiskális úrhoz, mint ösmerőshöz, keresse ki vele a pénzt. . . Mi a ködmönt bizonyítjuk, hogy megvolt, I téns fiskális ur pedig bizonyítsa az írást, hogy meg volt. De elő is kotorászom már. Melyik zsebembe is tettem no 1 Hop 1 Most jut eszembe. A Zsuzsi leányom kicserélte reggel a pruszlikomat. Pedig a másik pruszlikomba volt. Ejnye Zsuzsi, Zsuzsi, de nagy galyibát csináltál! ... No semmi az, — majd behozom kérem alásan a jövő héten ! . . Mikszáth Kálmán.-sseliiv íó.it- íj e jdéa’őíraéiaia JiJJJU ti v/
