Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-10-31 / 44. szám
ne a Korona helyett a Németh-féle házzal egyesítendő „Arany Sas“-ból emeletre felépített, úri kaszinónak alkalmas helyiséggel, nyári arénával, tánczteremmel, vendégszobákkal, kávéház, étterem és regále- csarnokkal kapcsolatos, közszemlére kitett terv és költségvetés szerinti — uj vendéglőt ád a bérlő rendelkezésére? Hasonlítsa össze a város a két ajánlat közötti legmagasabb összegkülönböze* tét, tőkésitse ez összeget, és ha ez nem fedezné a vendéglő épitési s felszerelési költségeit — akkor ejtse el az építés eszméjét s mi — noha a szép eszme kedvéért némi áldozatokra is hajlandók volnánk, de miután kimondottuk, hogy a regale kezelésénél a pénzügyi tekintetek első sorban irányadók reánk nézve —- vérző szívvel bár, de meg fogunk benne nyugodni. Hanem — amint hitünk és meggyőződésünk — hogy ezen eset nem fog be- Következhetni, mert annyi józan eszet feltételezünk minden bérlő aspiránsnál, legyen az egyes ember, vagy konzorczium, íogy mérlegelni fogja tudni azt az óriási cülönbözetet,. mely csak a régi állápot vagy egy uj vendéglő között jövedelmezőségi szempontból fennforog, és ehhez ogja ajánlatát szabni úgy egyik, mint másik esetben : szabad legyen viszont remélnünk, (majdnem azt irtuk : megkövetelnünk), hogy ha evidenssé válik, beigazolódik, konkret ajánlatok által az, hogy az uj vendéglő építése nem jár anyagi. áldozatokkal, mert a beépített tőke kamatát a jérlet megfizeti, hogy az esetben a vendéglő építésének ellenesei el fognak né- mittatni. Végül még egyet, A regale kezelésnél pro és kontra vitatott kérdés volt, ha ajjon a város a regálét illetőleg az italmérési jogot egy bérlőnek vagy pedig külön- külön kötendő alku utján többeknek adja-e d? A konkurrenczia az utóbbi esetet javallottá volna, a pénzügyi biztonsági tekintetek pedig határozottan az előbbit. — íem czikkünk különben is hosszúra terjedtsége az indok, hogy a kezelési kérdés eme részének bővebb pertraktálásától tartózkodunk, hanem ama körülmény, hogy még azok is, akik kezdetben legszenvedé- fesebb támogatói voltak annak, hogy az italmérési jog részint városrészekhez) részint egyes vendéglőkhöz és elösmert bormérőkhöz viszonyított szabad alku utján adva bérbe jövedelmeztessék, átlátják, íogy elszámolták magukat s hogy ily állapotoknak különösen kezdetben való meggyökeresitése a sötétbe ugrás által Könnyen örvénybe sodorhatná a regale- Kölcsön törlesztése révén különben is súlyoB terhet és felelősséget magára vállalló város Közönségét. Ily irányú experimentumokra még nem jött el az idő, s nemcsak mint saját nézetünket, hanem mint minden szám- )avehető és gondolkodni tudó polgárnak nézetét is tolmácsoljuk, hogy az italmérési 1 IlilA, A divatról. Parabola. Az én kedves kis „tündérem* valóságos nagy hatalommá küzdötte fel magát a — háznál, mióta elárultam, hogy madame Jaretiére különös barátságára méltat. Tudvalevőleg ezen urhölgy a legkeresettebb divatárusnöje a nagy metropolisnak; s ösmeretségünk, boldog mézes heteim első napjainak — vétke. Kis zsarnokomnak kedves mostílyait akartam boldog elragadtatásomban megtalálni, s Jaretiére asszonyságtól egy — kolibris kalapot hozattam — méreg drágán. Azóta, alig múlik el hét, hogy árjegyzék árjegyzéket ne érne házamnál, melyeket a legnagyobb lelkiismeretséggel átbetüzni „nagy hatalmasságom ellenmondást nem tűrő parancsa. Szegény fejem! A madame-nak minduntalan érkező „szépirodalmi szemelvényei* — mint az én kis tündérem egy szellemes pilla' natában elnevezte azokat, ugyancsak sok pénzembe kerülnek. No, de mit meg nem tesz a boldog férjecske a — házi békéért, még a mézes hetek után is — addig a meddig. Annyi a „chapeau trés haut“ „bas de soie“, „la blanchisseuse“ (még „perruque“ is van, de ezt nem merem hangosan mondani) mert lenne hadd-el-hadd,) s az ég tudja még miféle sok különös furcsaság, ha ma-holnap már mi szállíthatunk a madame-nak, ha valamije kifogy. Legközelebb már a drága hölgy komolyan kezd foglalkozni velem — a nélkül, hogy ezt kis feleségem zokon venné — s nem csak árjegyzéket, de irodalmi becscsel biró divat-levelekkel is szerencséltet,' melyeket az én kedves Babichonkám — eddig jó volt neki az „Erzsikéin* is — valóságos ereklyéknek tekint. Szörnyűség, a divat-levelekért elhanyagolja az 6 drága mucziiskáját. Elvonul a házi szentélyünkbe s ott betűzi verejtékkel a madame ákom-bákomjait, s hűségesen ülteti át azokat hazai édes nyelvünkre, íme, itt van egy ereklye, nyilvánosságra hozom, hátha sorsosaim okulnak belőle s ismeretséget kötnek szintén a házi béke ked véért Jaretiére asszonysággal. A legújabb párisi divat. Hölgyeim, válogassanak. „Látogató öltözet fiatal asszonyok számára.“ Fekete bársony és hímzett szatin-vizite fekete alapon cachemire rajzokkal. Az eleje és a zsebek fekete bársonyból; a hát és az ujjak hímzett szatinból. Az előrész közepe plisszirozva van; a hajtásokat két selyemfonál tartja le. Faille és bársonyszoknya széles hajtásokkal. A baloldal bársony panneauval van ellátva. A tunika a két oldalon emelkedik,, a jobb oldalon hátul drapirozva van, a baloldal plisszekben hull alá. Bársony corsage, fantaisie capote, szalagokkal s fél virágkoszoruval díszítve. Svéd keztyük, skót harisnyák s kecs- |kebőr czipők. „Vidékre való toilettek.“ Madraszi surrah és kék merinói ruha. Madraszi surrah szoknya, kék faille szoknya fölött. Merinói tunika, hegyesen végződve s elől hátul drapirozva. Baloldalon nyílik, a nyílást két hosszában elhelyezett nagy plissz’é palástolja. Mellény-kor- sage, közönséges patronba végződik s mad raszi surrahból készült giletre nyílik. Magas nyak elől lehajtva s közbül kiemelkedik a gi- lét. Keresztező hajtások hátul a zsebek között Könyök ujjak, surrah-fölhajtással. Az előrés. bélésére fekszik. A meüény a gilet alatt van megerősítve. Skót harisnyák, kecskebőr czi- pök. Nemez kalap, bársonynyal s egy szalagcsokorral. „Fogadó öltözet.“ — Bágyadt zöldszinü gyapjú fantaise és különböző árnyalatú skót bársonyruha. A szoknya alapja failleböl vanz plisszirozott gyapjú szárnynyal díszítve. A szoknya baloldalára plisszirozott bársonydisz jön, a melyre a gyapjú tunika nyílik. A tunika jobboldala szélesen a szoknyára hull alá, a baloldal drapirozva van s hátul a csípőnél fölemelkedik. A hátulja puffszerüen van drapirozva; a puff baloldala bodrokban hull alá, Kerek kórságé, a mely különös patronban végződik. Az ujjak bársony hajtókákkal dir szitve. Magas nyak ugyanoly szövetből. „Menyegzői toilette.“ Faille és bársony- ruha, alengoni toliakkal, narancsvirággal és satin-szalaggal díszítve. A szoknya alapja könnyű fehér failleszövet, elől i méter hosz' szál, mindkét oldalon ro5 méter, hátul i méter, Az alap-szoknya elejét befödi a finoman plisz- szirozott faille-szoknya. A szoknyát 20 cm széles faille-plisszé veszi körül. Három darab két méter hosszú bársony-szövetből készült manteau hull alá hátul a szoknyára. A man teau baloldalára alengoni tolldisz jön s felül könnyen drapirozzák. Ezenkívül csipke disz narancs-virágcsokor fokozza a hatást. A plisszirozott szoknyának felső részét a baloldal irányában hajló szalagok szelik át, narancs- virág girland szegélyezi e szalagokat. A bársonyszalag plisszékben nyomul a hasonló szövetből készült kerek cortase alá, a kórságé közönséges patronban végződik s plisszirozott faillecsipkével diszitik. Az előrész bélése alengoni csipke plastron alatt zárul. Oldalt záruló magas faillenyak. Bársony ujjak. Szalagcsokrok és narancsvirágok diszitik a nyílását. A derékot szalagöv zárja, narancs virágcsokor alatt. Selyemtüll-fátyol s narancsvirág-gyémánt. Fehér kecskebör-keztyük, fehér selyemharisnyák és satin-czipők. Abul-Kazem története. Pena rege. Fordította: Oláh György. (Folytatás.) Nehány pillanatnyi beszélgetés után, tizenkét fehér selyembe öltözött apród lépett a terembe. Rubinnal kirakott agát és termés kristály serlegeket hozott ezek illatos italokkal tölve. Utánnok tizenkét csodaszépségü rableány jött, drága kövekkel díszített ezüst kosarakban gyümölcsöt és virágot s arany tálakon csemegéket hoztak. Az apródok kínálták a kalifát a serlegekkel, ez megizlelé az italokat és bár Ázsia legdrágább italaihoz szokott Ínye, — kénytelen volt megvallani, hogy soha jobbat nem ivott. Majd elérkezett a dél s Abul-Kazem i-Iüri as előadottak igazságáról meggyőződve t Avolna s ha agitátiójával vagy épen szavazó -1 tavai gátlólag fog a felmerült terv keresztül sl vitele ellen működni, ezt csak magánérdeké Avagy világos rósz akaratból fogja tenni. ijl w?.-' ■ '-1 . 4 Az Anfang felépítési költsége mint -jegy 40—50 ezer forint költségbe fog ke . jrülni. Hogyan és honnan fedezzük eme . [pénzösszeget ? Egyszerűen akként, hogy : 11tervezett 270 ezer forint helyett, — mel; ■ (mellesleg emlitve tökéletesen elég volna i Jvételár és az azzal kapcsolatos költsége .(fedezésére — vegyük fel a banktól a kü Jlönben is felajánlott teljes 300 ezer forin ltot, ezenkívül pedig adjuk el a vendéglőü (többé anélkül is tarthatatlanná vált „Ko ;Irmát“ a kincstár számára harmadik lakta ynyánák. Biztos forrásból tudjuk úgyis, hogj (egy harmadik zászlóaljnak Gyulára áthe (lyezése s ezzel a Gyulán levő honvédség jnek egy fél dandárrá kiegészítése jófor- (mán csak azon a körülményen múlik (hogy kerül-e alkalmas és jutányos lakta- (nya helyiség. A Korona pedig egészen az (beszerzése jutányos lesz a kincstárra néz- (ve, mert Gyula városa — mely közvetve (sokat nyerne a honvédség gyarápitása révén — bizonyára nem fog a vételár megszabásánál tulköveteléssel fellépni, de más részről a „Korona“ vendéglő rendkívüli nagysága — a legjutányosabb ár mellett is, amikor a kincstár alig fogja a benne levő tégla árát megfizetni — biztosan enged oly tekintélyes vételárra következtet ni, hogy abból a kölcsön összeg kimerülésén felül fizetetlenül maradt vendéglő építési költség teljes fedezetet fog találni Amit czikkünk elején hangsúlyoztunk, hogy mi a regale kezelést első sorban pénzügyi tekintetből biráljuk el, ugyanezt ismételjük az elmondottak után is. Pénzügyi tekintetekből javasoljuk az „Anfang“ kiépítését, mert az ki fogja magát fizetni. Erről szivünk mélyéből meg vagyunk győződve. — De végtére is sokan optimistáknak fognak ezért bennünket hirdetni, nem meggyőződésből, mert ők is ugyanezt hiszik, hanem — más ókból. Azért is jó eleve gondoskodnunk kell, hogy rósz akarat, magántekintetet, érdek, hiúság s az ég tudja hogyan csoportosítható éydekszö- vetkezet ne buktassa meg az egyedül lehetséges tervet, melyben a regále bő jövedelmet hozva ezzel kapcsolatban egy 3somó társadalmi s kulturális kérdést is lelyesen megoldjon. Indítványozzuk tehát: Hirdessen a város két féle zárt ajánlatra hirdetményt a regale bérbéadásánál. Nevezetesen: 1- ször. Nyilatkozzék a bérleni szán- lékozó, offertjében arra nézve, hogy mily évi árt hajlandó adni a regale jövedele nért az esetben, ha az épületeket csak a mostani karban adja át a város minden beruházás nélkül? 2- 8zor. Ugyancsak nyilatkozzék, hogy mily évi bért ád az esetben, ha a város —(való időzés, ha Gyulán akár megyegyülé e-[sekkor, akár más mágánügyeikben a megye óljvárosház, törvényszék,'takarékpénztár, te a[hát leggyakoribb elfoglaltsági helyein] él|közvetlen közelében úri kaszinó, nyároi a [át pedig szinkör is, kényelmes vendéglő ly(lakással párosultan járulnának szabad órá o.|inak igazán kellemes töltésére a vidék ér j Itelmiségének ? Nem túlozunk, ha a szom- Jszéd városok magas fokú virágzását elis- merve, konstatáljuk hogy Csabán a Fiume \\Orosházán pedig az Alföld szálloda leghat j Ihatósabb mérvben járultak hozzá, hogy i „(környék intelligentiája az. említett községeknek meghódolt. Ugyanazon ok ugyan- fazon okozatot fogja Gyulán is kelteni, :’jmég pedig fokozottabb mérvben mint yjCsabán és Orosházán történik, miután a ^(megyei intelligentia a nálunk centralisálódó '"(törvénykezési s közigazgatási tekintetekéből különben is reánk van utalva, s ha Meddig Gyulán tartózkodása kényszer volt, 3 (ezután kellemes szórakozássá fog válni. — MTőllünk, a kiknek számokban ki nem fejez- £j hetö eminens érdekünk mindent de mindent r\elkövetni arra nézve, hogy a megye vidéki Mközönségére a Gyulán tartózkodást minél (kellemesebbé, az idegenekre nézve városisunkat minél vonzóbbá tegyük: több volna Amint bűn, mert hiba lenne két kézzel nem (ragadni meg az alkalmat, hogy a regále .(vétellel kapcsolatban az évek óta égető- jvé vált vendéglői kérdést meg ne oldjuk; Jtneg ne oldjuk pedig a fenti — nem csak (hogy egyedül kivihető — de ezen felül .[még legpraktikusabb és legczélszerübb ex- Jpediens utján, mely aránylag legkevesebbe (kerül, és amellett nem hogy áldozatokkal| \nincs egybekapcsolva, de éppen ellenkezőleg egy| (ily vendéglő felállítása — amely az urij [kaszinónak helyiséget ád, nyári színkörrel,| |kávéház, ét- és tánczteremmel, vendégszo-j (bakkal van egybekapcsolva s mindez a| (város legkellő közepén, tehát magában fog-j [lalja mindazon attribútumokat, melyek egy[ (vendéglő jövedelmezőségénél csak számba-j (jöhetnek — ismételjük ily vendéglő fel-J [állításában találjuk épen a legnagyobb biz-l. Jtositékát a regále jövedelmezésének. A czikkiró — elmondottjaiban —j1 (nem praetendálhat magának több jogosult-J1 (ságot, mint hogy sorai „szerény nézet“ y lazámba vétessenek; — mi a fenforgó kér-]’ (désben eltekintünk eme köteles szerény-r I ség tői, annyira megvagyunk győződve ál-r láspontunk és az előadott terv üdvössé-j' géről, mely tervről — nehogy idegen pá4 vatollakkal ékeskedjünk, megjegyezzük,| hogy a kezdeményezés dicsősége nem ish minket illet, amennyiben az „Anfang“ he-1] lyén építendő vendéglő eszméje már szé-j les körökben el van terjedve — de toll-1 Iunkat nem is a kezdeményezés dicsvágyar vagy hiúsága, hanem az ügy iránti szere-j tét, meggyőződés, de egyúttal féltékeny-J1 ség is vezeti, s eme féltékenység oldozj! fel a szerénység köteles tekintetei alól,! midőn kimondjuk, hogy nem hisszük, mi-\ íszerint legyen oly értelmes városi képviselő, |i méltóságának s igényeinek megfelelő - vendégfogadót építsen s bocsásson a regal bérlet rendelkezésére. — Az uradalom! átveendő vendéglői épületek közül — város központján levő előnyös fekvésér fogva — nemcsak legmegfelelőbbnek, h nem egyedül megfelelőnek mutatkozik i czélra az „Arany sas“ |Anfang) vendég< Az „Arany sas* vendéglőhöz megv sárlandó volna az azzal egyidejűleg épült hajdanában azzal állítólag egy birtoktest képezett szomszédos Németh-féle ház, m lyet a tulajdonosok — reméljük és his: szűk, hogy méltányos áron fognának város részére átengedni. Mindkét épület szilárd anyagból ki szült, s legkisebb aggályunk sincs, hog a földszint felé az ó falak felhasználásávs emeletet lehetne építeni, s ezáltal oly m< numentális épületet nyerne Gyula város: mely — amellett, hogy nagyban emelné város külcsinját — a regale értékét é bérletjövedelmét is hathatósan fokozná ezeken kívül egy csapással megoldana éve óta égető oly kérdéseket, melyek elől má további nagy időkig kitérni különben ser lehetne. Az uj vendégfogadónak első s egyil legnagyobb előnye volna, hogy a váró központján, feküdnék, mely körülmény egy maga is biztosítja annak jövedelmezőségé! Az uj vendéglő földszinti részéber pedig kávéiáz, étterem, vendéglősi lakás éi esetleg egy regále csarnok, emeletén pedig tánczkelyiségül használható nagy terem, ven dég-szobák és az úri kaszinónak megfelelt tágas helyiség építtetnének, a kettős telel egyesítése folytán rendkívül tágassá vá laadó udvarban pedig nyári szinkör emeltetnék. Az elősoroltak mindenike évek <5ts aspirátiókban vajúdó egy-egy égető közszükséglet Avagy lehet e pirulás nélkül összehasonlítanunk Gyulának vendégfogadói állapotait a kulturális téren tőle mögötte álló többi megyei városokéval : Csabával, Békéssel, Orosházával, többet mondunk: Tót- Komlóssal? Ama kortes fegyverek közül, amelyek tréfa vagy komoly számban, és inkább komoly számban a székhely kérdés időnkénti szellőztetése alkalmából Gyula ellen felhozatnak, bizonyára igen sokan megjegyeztük magunknak, hogy eme fegyverek egyik legélesebbikét s legsebezőbb- jét képezik a mi vendéglőink, melyek részint messze fekvésöknél, részint ódonságuknál, részint de nem soroljuk fel mily tulajdonaiknál fogva valóságos kinos kényszerűséggé teszik a Gyulára való jövetelt a megyebizottság tagjainak; és képzelhetjük, hogy otthoni vendéglőiben már sok tekintetben némi fővárosiassághoz szoktatott kényelemvágyó vidéki megyebizottsági tagjaink — kényelmi igényeikben mindig sérelmet szenvedve — mily lelkesedést táp Iáinak Gyulavárosa székhely igényei iránt. TTO 1 n O f-n O n vtifw/vnnnUlv«»
