Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-09-05 / 36. szám
Egy kisbirtokos nemos család története szövődik, bonyolódik három felvonáson át, mig végre szerencsés megoldást ér. Özvegy Kalotainénab, ki a budai vár közelében, egy kis faluban lakik, megölték a törökök első férjét s elrabolták egyetlen fiát, aztán megölték a második férjét is, a kitől két gyermeke maradt, Elek és Hedvig. A gyermekek már nagyra nőttek, Elek csatába készül a török ellen, az egyesült hadakhoz akar szegődni, a leány pedig már benne is van az ütközetben, harczol szerelme ellen, melyet egy fiatal janicsár tiszt iránt érez, ki gyakorta járt le hoz- zájok a budai várból. Sajátságos a szerelem . Csak akkor érzi a leány, ha távol van a fiatal tiszt; ha közel van> borzad tőle. Hogy miért van ' igy, majd megtudjuk utoljára. Végre is a fiatal török ünnepélyesen megkéri a leányt, de hiaba ígéri, hogy keresztény lesz, hogy leveti a turbánt, mégis kikosarazzák. Boszut esküszik, egyet fordul és az özvegy lakára tör jancsárjaival, hogy a leányt elrabolja. De hiába vereti föl az egész ház tájékát, a leány — Lucza cseléd tanácsára — olyan ügyes buvósdií játszik, hogy nem tudnak ráakadni. Feriz tehát, hogy legalább anyósa legyen, ha már feleségre nem tehet szert, ma gával bnrczoltatja az öreg Kalotainet, kinek szive már különben is össze van törve, mióta megtudta, hogy régi sejtelme valósult, hogy fia, a falu legénységének élén a keresztény táborba szökött. Most aztán Lucza és szeretője, a Pista, valamint Hedvig haditanácsot tartanak és elhatározzák, hogy ők is elmennek— valahová. A második felvonás az egyesült hadak táborában foly le, a hol igen vígan vannak, isznak, tánczolnak, dorbézolnak. Egy wallon tiszt (Follinus) couplet-kat, énekel a min a közönség pompásan mulat. — Azután megjelennek Lucza és társai, a kik szintén szavalnak és énekelnek. — A wallon tisztnek nagyon megtetszik Hedvig, fölajánlja neki és cselédjének pártfogását és sátorát az éjszakára. Egészen természetes, hogy a lányoknak nemsokára menekül- niök kell a részeg szerelmes sátorából, a ki nyomon űzi őket, mig egy magyar kapitány föl nem tartóztatja és le nem teríti. A kapitányt ezért el is csukják. Most a Pista gyerek veszi kezébe az események lebonyolítását. Hogy bogy nem, megtudja hogy a török pasa meg akarja menteni kincseit. Elmondja a dolgot a hölgyeknek, kik közül Hedvig ezalatt huszár-ruhába öltözött. Ezek viszont a fővezérhez fordulnak a kapitális titokkal, de megigértetik vele, hogy megmentőjüket szabadon bocsátja. A fővezér aztán a magyar kapitányra bízza, hogy a kincsesei szökni kívánó törököket elfogja. Most már bizonyos, hogy a vár a legrosszabbra készül, különben a pasa nem igyekeznék biztosságba helyezni kincseit. — A második felvonás végén meg van a pasa kincse, megkerül Elek is, ki már kiállotta az érkeresztséget s Feriz janicsártiszt is, ki miután megtéríti őt Hedvig nemeslelkfisége, megtér kereszténynek vallja magát I vezetőnek ígérkezik a várba, a fővezér pedig kiadja a parancsolatot a hajnali végső támadásra. A harmadik felvonásban, mielőtt az ostrom megkezdődnék, Feriz egymaga a várba lopózik, hogy megszabadítsa kis fiát, de a kis fiúnak — kit Emidah háremhöjgy és Kalotaiué valami uton- mődón már kihoztak a várból — nyomát sem találja I ezért kétségbeesésében megfeledkezve ígéretéről, le akarja vetni magát a várialakról s bizony le is vetné magát, ha Kalotainá a pokoli sötétségben és széditő magasságban rá nem ismerne § rá nem kiáltana, hogy „kedves fiam !“ Tudnunk kell, hogy Kalotainé a háremhölgy egyetlen szavára, mjnt a moliérei vígjáték okban szokás, elhiszi, hogy Feriz az ő elrabolt fia. Ezért nem akart Hedvig a janicsár tiszt felesége lenni. Feriz egy mentő kötélén leereszkedik a várból s most Ealotáiné, a háremhölsy és Feriz összefo gózva, egy szikláról nézik, velünk együtt, a tüzes ostromot, mely a kereszt diadalával végződik. Kötelességünk megemlíteni, hosy Lucza és Pista, valamint a becsülelmentó kapitány és Hedvig alkalmasint egymáséi lesznek. — Mindez mint drámai mü nem snkat ér,- de a szerző az egészet olyan ügyesen adja elő, olyan ügyesen szervírozza, hogy a közönség jól mulat az epizód-jeleneteken és szemet huny a hiányok fölött. Hogy megnyitó-előadásul ezt a darabot választották, ez hazafias szempontból csak dicséretet érdemel. A szereplók közzűl különösen kivált Fóllinus, a ki a Wallon tisztet jóizü humor- árról játszotta a sokszor megnevettette a kis közönséget, ngysziutgn Pintér is Pista szerepében. Rónai már kevésbé volt szerencsés Feriz szerepében, habár neki is volt egy pár sikerült jelenése, Kalotainét Szepesiné, Hedviget Lévai Ilon személyesítette, az epizód szerepeket Berzsenyiné, Berzsenyi Margit s Zendi elég jól töltötték be. Közönség nagyon kis szómban volt jelen s feltűnően a vásárosok közzül került ki; .nőt alig láttunk ötöt, hatot. Pénteken e hó 3-án színre került: „Fiam nagyon ostoba“ Frindeisen Gyula vigjátéka. Az előadás a csütörtökinél tetemesebben jobb volt, de ma is leginkább Follinus vált ki a játszók közül ki Brandest az ostoba fiút igen ügyesen játszotta, a közönség folytonos derőltsóge között, jó volt Szepesi is Wagner szerepében -egy-két túlzást leszámítva, valamint Rónai is, ki Eignert személyessé. Ma a nőkről is több jót modhatnnk, Lévai Hona mint Róza, Berzsenyi Margit Eleonora s Berzsenyiné, Emma szerepében jól megálltak helyöket. Általában az előadás kielégítő volt s az igen csekély számban megjelent közönség jól mulatott. A közönség nagy részét ma is a vásárosok tették. ■ • Szombaton színre került: a „Zsidó honvéd“ Lukácsy népszínműve; ma vasárnap pedig: „Felhő Klári“ népszínmű kerül színre. jA. hétről. Nem tudom fni lehet az oka, de igazán úgy vagyok vele, hogy a mit más nevetségesnek talál én soha sem találom annak, de azt hiszem abban lelhető fel az ok, hogy én valóságos hajtó vadászatot tartok a nevet-; séges dolgokra s valósággal nagyobb örömet érzek ha egyet sikerül elejtenem, mint akár! melyik gyulai vadász ha ió-os sréttel elefántra* vagy golyóval verébre lő és talál s ez a foly-; ton keresése annak a mi nevetséges a mi mu: láttató annyira el tompították a nevető idegeimet hogy most már semmit sem találok nevetségesnek, azzal meg pláne meg vagyok babd-! názva ha valaki valamire azt találja mondani hogy na ez pompás tárgy lesz a „hét“-be, akkor arról nem tudok absolute semmit sem írni, igy jártam a múlt héten a Tóni bácsi tiszteletére rendezett bankettel is, addig készültem rá hogy milyen jó karczolatot fogok arról Írni mig valamelyik toaszt hősnek eszi be jutott azt mondani na ez jó lesz a „hét“-be. Akkor végem volt, elszomorodtam s nem írtam egy betűt sem; ki nem álhatom ha valaki jónak találja azt a mit én jónak találok. Úgy hogy most már annyira vagyok, hogy egész héten begombolt kabáttal s némán járok, hogy még csak véletlenségből se czélozzak olyan dologra a mire valaki azt mondhassa bogy jó lesz a „bét“-be. Ezen á héten tettem az első próbát, fényesen sikerült szombaton reggel azután kigombolom a kabátom és nincs ott semmi. Hát már most miről ifjak ? Ez a módszer is megbukott, ha nem beszélek senkivel akkor még nehezebb írni valakiről, a közönséget pedig csak az érdekli, ha valakiről szól az ének, a valami az már ki ment a divatból. És még a történelem is ellenem esküdött, ismétli ön magát csak azért, hogy nekem uj tárgyat ne adhasson, kérem alig hat hete írtam a vásárról s ' most megint nincs más, mint vásár, alig öt hete Írtam a színészekről s most megint ugyanaz történik, hogy itt vannak a színészek, alig négy hete Írtam a csabai népgyülésröl s Gyulán is csak nép-, gyűlés tartatik ; — már kicsi hijja volt, hogy elő nem szedtem a régi számokat s ki nem' vágtam belőle a mit vásárról, a színészekről s a népgyülésröl Írtam ; tessék elhinni, ugyanazt a szolgálatot tették volna, mintha újat Írok, most már úgy is elfelejtették, hogy mit Írtam, de hát eszembe jutott, hogy nem vagyok szerkesztő s igy nincs meg a qualifications az olló használhatásához, no meg az is visszatartott, hogy ha már az is megrovandó dolog, ha valaki a máséból ollózik, akkor az meg pláne a hét fő bűnök egyike lehet, ha a magáéból ollóz, a. menyországba való utat pedig ilyen kicsiség miatt nem akartam magam elől elzárni. Hozzád fordulok tehát múzsa, a ki biztatni szoktad egyaránt az Írásra azokat, a kik tudnak, és azokat, a kik nem tudnak, adj erőt, hogy méltán megtudjam' énekelni azon napot, melyet a „Magyar Király“ előtt tettek fényessé. A mint nekem elbeszélték, a valódiságról nem kezeskedem, vannak itt Gyulán a kik az újságokat nagyon későn szokták olvasni, csak hetek múlva a megjelenés után, s ezek az urak a múlt héten tudván meg, hogy Janszki mit csinált és Edelsheimmal mit csináltak, a királyi leiratot pedig majd csak a jövő hónapban fogván elolvasni igy nagyon természetes, hogy hazafiui keblök sötét felhőkkel lett körülvéve, melyet eloszlatni máskép nem lehetett mintha szivök fájdalmának az Isten szabad ege alatt ezrek előtt adnak kifejezést. De a kegyetlen irigy sors megzavarta az örömöket, furfangosan kezibe játszott egyiknek a három közül egy friss újságot, melybe benne volt a királyi kézirat, s a felhők ennek a szive körül szétfoszlottak, mire a népgyülésre került a sor és a másik kettő nagy bámulatára azzal állott elő, hogy minek ez a népgyülés, menjünk szépen haza, nincsen semmi baj. S úgy látszik átok feküdt ez nap minden igaz hazafiun, mert a másik szónoknak meg fel dagadt a képe, nem tudott beszélni. De mikor látta, hogy az ünnepi szónok cserbe hagyja a gyülekezetét, erőt vett testi fájdalmain s hogy lelki fájdalmait kiönthesse, levette arczárói a köteléket, felállott a zöld asztal tetejére, s el kezdte mondani: „Egy osztrák tábornok arczul ütötte a nemzetet.“ „Aunye komé, — szólal meg a hátam megett egy hazafias buskomorságu hang tulajdonosa — lássa, milyen igazat mond, még meg is dagadt a kipe.“ „Gyula város polgárait nem a hazafiság, hanem az önzés és a kenyér utáni járás vezette mindég.“ Igaz, igaz, hallatszik több oldalról. A hátam megett már megint beszélnek, hátra fordulok s hallom, hogy magyarázza egyik polgártárs a másiknak. „Biz igaz az, csak egyetlen egyszer történt meg, hogy nem az önzés vezette a polgárokat, mikor a rendezett tanácsot akarták megbuktatni, akkor is ők buktak meg, nem a rendezett tanács.“ Ugyan kérem ne fecsegjenek annyit a hátam megett, nem tudok a szónokra figyelni, pedig most egy népdalt kezd • énekelni: Mikor még főjegyző voltam A Deák pártért majd meghaltam Ihajlal De mióta ügyvéd vagyok A szélső balért majd meghalok Ihajlal Ez már szép nóta s a legszebb benne az hogy igaz, na de csak figyeljünk oda, ismét más ember lép az emelvényre, azután elkezdem keresni a lelkesedést, a zajos éljeneket, nem hallok semmit, bevégződik a szónoklat, várom, hogy mikor éneklik már „Kossuth Lajos azt izente“ nótát, nem énekelt bizony ott senki, hanem szép csendesen haza mentek. Keresik a határozatot, a mit elfogadja nak, nincsen; keresik a jegyzőt, a ki megcsinálja a határozatot, nincsen; keresik Haviárt, na azt megtalálták Szarvason, mit csináljanak hát mást, mint felkérték Haviárt, hogy terjessze be az országgyűléshez azt a határozatot, a mit nem hoztak. Hogy csak ennyi mulatságost találtam az egész népgyülésben, azért vállalom a felelősséget, összeszidhatnak érte, de hogy komoly dolgot, ennyit sem találtam, azért már vállalja más a felelősséget. De van ennél nagyobb baj is, itt vannak a színészek, a mi magába véve még nem lenne olyan nagy baj, de itt van a népkert is, a mi magába szintén nem baj, de már a kettő együtt az már kitesz egy bajt. Eddig azon sopánkodtunk, hogy nem lehet mulatni, most meg arra, hogy nagyon sokat lehet, sic transit gloria' mundil A színházba járó publikum ugyan elférne a népkertbe, de akkor a színészek nem élnek meg, a népkert közönsége is elférne á szinházba (ha akarna oda menni) de akkor Göndöcs nem él meg. Most kell hát módot kitalálni arra, hogy a kécske is jól lakjék, a káposzta is megmaradjon. „Hony sóit qui maly pensel“ Persze a legnagyobh bajban az apát ur van, a ki a szinházba is nagyon szeretne járni, de a tüzi-játék rendezést sem találja utolsó dolognak, s különösen az teszi neki nehézzé a választást, hogy a görög-tüz a színházban nem gyullad meg, a népkertben pedig milyen szépen ég. De hát az apát ur hozzá fordul az ő méhecskéihez tanácsért, s azok majd kisegítik valahogy a bajból, de mit csináljak én, s mit érnek az összes találmányok, ha azt még mindég nem tudták feltalálni, hogy egyszerre két helyen lehessen csintalankodni. Csintalan. ^Tsrilttór-*) A szokás hatalma az embernél oly rendkívül erős, hogy csakis igen nehezen lehel azt megtörni. Mindamellett azt tanácsoljuk mind azoknak a kik makacs székrekedésben, aranyeres bajokban stb. szenvedve Rhabarbarát, keserűsét, sulzbergi csöppeket stb. hashajtó szereket használtak ; hogy tegyenek egy kísérletet Brandt B. gyógyszerész svájezi labdacsaival s még vognak győződni azonnal hogy a svájezi labdacs minden hashajtó szerek közt » a legjobb.—Gondosan mvg kell nézni, bogy a Brandt B. gyógyszerész svájezi labdacsainak minden dobozán (egy doboz ára 70 kr. a gyógyszertárakban) meg van-e a fehér kereszt vörös mezőben s Brandt B. névaláírása ? Minden más fajta csomag, mint nem valódi, elutasítandó. + E rovatban foglaltakért nem vállal felelősséget a • Szerk. 1807. sz. 1886. Árverési hirdetmény. A gyulai kir. folyammérnöki hivatal részéröl ezennel közhírré tétetik, miszerint a nagyméltóságu közmunka és közlekedésügyi magyar kir. ministerium folyó évi junius hó 14-én 16807. szám a. 'kelt rendelete értelmében az Élővíz csatorna felső torkolati régi zsilip, valamint az ugyanott létezett ideiglenes vizáteresz szétbontásából nyert anyagok, és pedig : *50 db különböző méretű tölgyfagerenda, 44 db tölgyfapadló, 14 db fenyő gerenda, 30 db fenyőpadló, 3 db zsindelytető, 3 db zsilipkapu és 1 köbméter terméskő, összesen 125 frt 50 kr. becsértékben f. hó 15-én a helyszínén a legtöbbet Ígérőnek azonnali készpénz fizetés mellett, akár részletenként, akár együttesen nyilvános árverés utján el fognak adatni. Kelt Gyulán, 1886. szept. 2. <3-alla.cz János, 140. 1—1 kir. főmérnök. HIRDETE E H Budapest főváros közvetlen közelében. í 35° R. meleg artézi forrás, porczellán-, márvány-, kád* és kőfördők zuhanykészül ékkel, nagyszerű kert, 300 teljes kényelemmel berendezett, társalgási terem, kűl- és belföldi lapok, telefon, távírda összeköt- ! tetéssél, naponta zene. KLóralakok, melyek ellen a margitszigeti héwlz kedvező eredménynyel használtatott: • fi Kösz vény, az ízületek, izmok, csonthártya, ideghüvely, idült csúz. A csúz, köszvény, erőművi behatá- eok, typhus után fellepő hűtések, zsábák, csdntbántalmakat, csontszút, izületi bajokat és kísértéseket követő elváltozások. Fájdalmas hegek, merevesBég, Hüdes; bőrbántalmak, vizelési nehézségek, méh- és hüvely- bantalmak. Meg arra is figyelmeztetjük a t. ez. közönséget, hogy a szigeten villamos fürdő rendeztetett rv/ *"ar,a legújabb rendszere szerint, mely a köszvény es, csuzos és ideges bántalmak, valamint a a nudesek es az ischias-nal a fördészetben igen hathatós segéd gyógyeszközt képez. Ahévviz belsőleg ered- menynyel hasznaitatott: idült gyomorhurntnál és alhasi pangásoknál. A szigeten van gyogytár, ellátva mindennemű ásványvízzel. Rendelő orvosvos: dr. Verzár. - 1 Bérleteknél úgy a fürdő-, mint a menetjegyek együttes váltásánál árleengedés. A szigeten lakó fürdóvendégek s fürdő használatnál és a menetjegyeknél előnyben részesülnek. A fő- I varossal orankint kétszer közlekedés. . ^5 * A fördö-idény tartama májas hé 1-töl szeptember hé veséig. A lakások megrendelése: a szigeten a felügyelőségi irodában. Budapest. 126. 4—4 A margitszigeti felügyelőség. ® A lakások árai aug. 20-tól 20»/0-kal leszállittattak. tkkben (549—550.) hr. sz. alatt néh. Reguly György nevére felvett beltelkes ház. Venni szándékozók szíveskedjenek ajánlataikkal alólirotthoz tordulni. Szarvas, 1886, augusztus 14. 134. 3—3. Dr. Salacz Oszkár, ügyvéd. Hirdetés. Egy 22 lóerejü fekvő géppel, kopta- tóval, 2 konkolyválasztóval és egy kása- őrlőkővel ellátott 3 kövü gőzmalom Békésen, jó forgalommal előnyös helyen} továbbá 132 holdnyi jó minőségű szánt ófo 1 d egy tagban, jó karban levő épületekkel, a puszta-földvári vasútállomáshoz egy órányira a békési határbaD, árvízmentes helyen, gazdasági felszereléssel vagy a nélkül szabad kézből eladó. Értekezhetni LdVatkd József tulajdonossal Békésen. 135.3—3 A néh. Reguly György hagyatékához tartozó kondoros'! csárda 1215 □ öl beltelekkel és a hozzá tartozó italmérési regale-joggal szabad kézből eladó akként, hogy a jelenleg (8000) háromezer frt évi bérfizetése mellett fennálló bérleti viszony -1891. évi október 1-ig fel nem bontható. — Eladó továbbá a gyomai 1859. sz.' FölcL-eladás. Tarr János közhírré teszi, bogy a gyulai határban, az úgynevezett nagyfenéki dűlőben 50 liold. jó karban lévő szántó földje 1200 CH ölivei számítva, berendezett épületekkel s az Szlányi dűlőben I negyed telek, az oláh nyomáson lévő járandósága, rétek, a Sugárút mellett egy db_ szőlő, az aranyágban egy db szőlője kedvező feltételek mellett, szabad kézből eladó. Értekezhetni lehet B.-Gyulán, Tar Jánossal 95. ház szám alatt. 138. 2—3. padozat fénymáza, szagtalan, azonnal szárad ás tartós. Gyakorlatit ulajdonságánál és egyszerűségénél fogva nagyon alkalmas saját házi fényezésére á padozatoknak szobákban, melyek 2 óra alatt használhatók. Eme fénymáz különféle színekben (hasonló az olajfestékhez) valamint szinnélkül (fényt kölcsönözve) készletben van. Minta mázak és használati utasitás a raktárhelyiségben kapható. B.-Gyulán : ő»v. Fétm Jdnosnénál. Christoph Ferencz, feltalálója és egyedüli gyártója a valódi padozatf fénymáznak 2—6 128. Prága és Berlin. B.-Gyulán, 1880. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában,
