Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-12 / 37. szám

37-f k szám

Gyula, 1886. szeptember 12-én

V. évfolyam.

f---------------^

| Szerkesztőség:

Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények külden- dők.

Kéziratok nem adatnak viasza.

Előfizetési díj:

Egész évre..........5 frt — kr.

Fé

lévre .. .. ■.. .. 2 „ 50 n Évnegyedre .. .. 1 » 25 »

Egyes szám ára 10 kr.

Társadalmi és közgazdászain hetilap.

MEGJELENIK MISTBEET VASÁRNAP.

Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság.

Felelős szerkesztő: Oláh György, munkatárs: Bodoky Zoltán.

f-----------Kiadó hivatal:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, _ hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők

Hirdetések

szabott áron fogadtatnak el Gyulán

a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr. ‘

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang I/ípót Dorottya utcza-8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon

Munkátlanság csak az élet__+)

Mi

nden kornak meg van a maga eszméje, mely a többitől mintegy külön válva, ezeken uralkodni látszik, melynek hatalma s hatása alól nem vonhatja ki magát a nemzedék, mely benne él.

Az egykori pogány mytheologia épugy, mint a keresztyénség támadása; a keresztes-háborúk kétszáz éves harczai, mint a renaissance *, a reformatio küzdelmei, mint a nagy franczia forradalmi elvek; az Absolutismus épugy, mint korunk demokrata iránya, a polgári szabadság és a-többi, valamenuyi hirdeti és mutatja, hogy időről-időre minden korban volt valami, mi az emberek agyát, az emberek szivét foglalkoztatta.

S eszmék, miknek erejét, jogosultságát az emberek elismerik, voltak és lesznek hivatva arra, hogy tényezőül szolgáljanak most közvetve, majd közvetlenül a nemzetek civilisatiojához.

Századunknak, annyi más között szintén van egy élesen kimagasló elve, melyet ignorálni azon percztől fogva nem lehetett, midőn annak jogosultságát, igazságát, a múlt század vége felé Smith Adám kihirdeti, a ki az akkori avas, túlzott, egyoldalú theoriák fölé, megálapitá azon nemzetgazdaság tudományi rendszert, melynek fő princípiuma a szabad ipar és munka.

Száz éve múlt, hogy Shmit „Vizs- gálódás“-ait megírta, s száz esztendő forgása alatt az ipar és munka, a civilisatio leghatalmasabb tényezője, lön.

Uj alakot adott a tár-adatomnak, s hatalmasabb lett, mint volt a vallás, a fegyver, vagy akár mi.

Sajnos, kimondhatatlan sajnos, hogy nálunk nem igen akarjuk ezt megérteni!

Mig a többi nemzetek otthon, vagy hazájok határán túl, messze földeken visznek véghez óriás munkálatokat, hogy felemlítsem a francziák gyarmatosítását Algírban, az ötveu év óta itt eszközlött vívmányokat, vagy Skóthon fiainak tevékenységét hazájuk gazdaggá tételében, — addig minálunk sokkal kedvesebb dolog foglalkozni, meddő szóharczokban a magas politikával, fönnálló kormányok ócsárlásá- sával; tisztességes emberek szidalmazásával; költekezni nagyban és oktalanul; űzni úri és nem úri pasiót; a mi fáradsággal, munkával nem jár, de jár pénzzel, nagyon sokkal.

Nem lehet az, hogy ily körülmények között a következmény elmaradjon : a folytonos szegényedés.

Századokkal ezelőtt, mig a társadalmi rendelet nem olvasztotta még át a reformeszmék izzasztó tüze; mig az alkalmazkodás szükségét nem ismerték a népek; mig kiszakasztva magukat az emberek társaságából, minden világi jóról, élvről lemond va, csupán Isten dicsőségére éltek egyének feles számmal: addig ez az állapot nem lehetett volna annyira végzetes. Do ma már az asketismus kora nincs többé, a nélkülözés már nem erkölcs, az önmegtagadás nem erény. Bentham hasznossági elve kisért a gyakorlati életben. Gazdagodás után kell látnunk, hogy fennmaradhassunk. Tőkeképzés, megtakarítás, és a becsületes munka fegyverével erősbödünk, hódítunk és- civilisálunk. Az az izom, mely a parányi ember karjaiban dagad, a munkát végzi, csodálatos sikert képes felmu tatni. Azok a találmányok, felfedezések, miket az emberi elme másfél század alatt létrehozott, millió ember keze munkája ál*) Petőfi.

tál lettek sokszorositva, a köz-egész jólétére hasznositva.

A munka egy szükségesség lett a társadalomban, mert csakis az által leszünk uraivá azon javaknak, miket a phisikai világ magában rejt, de nyers, feldolgozás an állapotbau.

És van valami nagyszerű és fölemelő a harczban, mit az ember e phisicai világ, a kültermészet meghódításáért folytat, a mint küzd ember ember mellett, összevetett vállakkal, erői kicserélésével, hogy megszerezze azt, mi az életre legkellemesebb, legkívánatosabb, annak kényelmét elősegíti, biztositja. Egy tényező, melynek rendeltetése embert és álladalmat külsőleg boldoggá, műveltté tenni, belsőleg erkölcsi lényét nemesbíteni, önérzetét szilárdítani, serkenteni.

A kultur népek ezt igen jól tudják már, állami lételökröl, intézményeikről, gazdasági viszonyaikról, mindenünnen élénken elénk tükröződik.

Rettenetes baj, hogy mi nálunk ezzel olyan nagyon keveset gondolunk; hogy mig idegen nemzetek és társadalmak magasra emelt lobogóikon büszkén mutogatnak a „munka“ jelszavára, addig minket egy szikrát sem gyötör az ambitio e tekintetben velők mérkőzni.'

Indolens nemzet vagyunk, nagy mértékben indolens nemzet a véghezvitelre! Sajnos, hogy ezt mindnyájan tudjuk, és mégis mindnyájan se teszünk másképen. — Hányszor megtörténik valamely életre való eszmének, tervnek, ajánlatnak fölvetése. Tetszik, mert tudjuk, átlátjuk, hogy jó lesz, czélszerű lesz; a sajtó felkarolja, hirdeti és agitál mellette. Megbeszéljük a clubbokban, casinokban, társaságokban, gondolkozunk felette, óhajtjuk mihamarabbi ténynyé váltát . . . egy pár nap múlva lelkesedésünk alábbszáll .... nehány nap — s elfeledjük, meguntuk.

A munka ösztönének, a szívós kitartásnak előbb vérünkké kell válni, életföltétellé lenni, ha mint nemzet erős, művelt és szabad lenni akarunk. Semmi munka nem szégyen, csak tisztességes legyen 1 Ha az egyén e mondatot szívébe vési, egy kincset szerzett magának, melynek értéke igen drága; melyre minden körülmények között büszke lehet.

Kérdhetné talán valaki, hol lehet forrása ennek a mi tétlenségünknek, a munka meg nem becsülésének? Motívumait részünkről a nevelési rendszerben találjuk legfőképen. Házi- és iskolai módszerünk egyaránt hiányos, tökéletlen. Ha ott csepegtetnék már a gyermek kebelébe a munka iránti vágy és ambitio, nem lenne ez a mi társadalmunk annyira felszeg; ha a gyermeket a szülei háznál nem kényeztetnék, az iskolákban ezeknek czéljait jobban felgondolnák, ezeknek feladatait szigorúan betöltenék, a szülök már ekkor és itt. lennének követelőzők, nem mutatva socialis életünk olyan szomorú képet mint most.

Akkor látnánk egyetemünkön egy ifjúságot, — minthogy csak egyetlen példát emlitsek, Bécsben — mely megjelen minden órán pontosan, jegyzi a tanár előadásait szorgalmasan — betölti tisztét hűen, igazán.

Oh, ha akadna nekünk is valaki, ki be tudná oltani keblünkbe a szavak igazságát: hogy tegye meg mindenki a maga kötelességét! Mert bizony még most is sok igazság rejlik abban mit Kossuth mondott: „A nemzeti tőke legnagyobb factora, az emberkéz, télen át egészen, sok helyütt nyáron át is nagy részben

hever, a tömérdek viz-erő használatlanul elfolydogál, az Őserdők fái korhadva dőlnek ki, hacsak némely industrialis paraszt egy jó darabot canadai módra le nem éget, hogy a hamu kövéritette sovány öldben egy-két éven át zabot termesszen, 8 aztán elhagyja, uj darab erdőt leégetendő

...............

As

zalay Qyula,

Békésmegye közgyűlése.

Békésvármegye törvényhatósági bizottsága folyó 1886. évi szeptember hó 27-én és következő napjain rendes közgyűlést fog tartani, melyre a bizottság t ez. tagjai az 1883. évi XV. t.-cz. 10. §-án alapuló azou figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy a törvényhatósági hitelintézet létesítése iránti indítvány tárgyalására kiküldött bizottság jelentésével kapcsolatosan a közgyűlés egyik tárgyát a törvény- hatósági hitelintézet alaptőkéjéül szolgálandó 5°/0 megyei pótadó feletti határo zás' s a jövő évi katonai beszállásolási pótadó megszavazása is fogja képezni.

Tárgysorozat:

1. Alispáni jelentés a megye, állapotáról és az időközben tett nevezetesebb intézkedésekről.

~2. A közigazgatási bizottság jelentése az 1886. év első feléről.

3. Az 1887. évi katona elszállásolási pótadó feletti intézkedés.

4. a) Kiildöttségi jelentés a törvényhatósági hitelintézet kérdésében, ezzel kapcsolatosan a hitelintézet alaptőkéjéül szolgálandó 5°/0 megyei pótadó feletti határozás.

b) Küldöttségi jelentés az 1886. évi XXI. és XXIII. t.-cz. értelmében alkotandó és módosítandó szabályrendeletek tárgyában;

c) küldöttségi jelentés az 1886. évi XXII. t.-cz. értelmében alkotandó szabályrendelet beterjesztése tárgyában.

5. Miniszteri rendeletek.

a) a m. kir. belügyminiszter ur rendelete a megye 1887-iki költségvetésének megallapitása tárgyában;

b) ugyanannak rendelete a legtöbb adót fizető és választott bizottsági tagok 1887. évi névjegyzékének kiigazítása tárgyában;

c) ugyanannak rendelete a csabai badszer- raktár ügyében;

d) ugyanannak rendelete a gyulai törvényszék által elfoglalt telekkönyvi helyiségek visszaszolgáltatása tárgyában;

e) ugyanannak rendelete a községi szegények ellátása tárgyában;

f) u. a. rendelete a közmunka ügyek kezelése tárgyában;

g) u. a. rendelete a szervezendő árvaszéki nyilvántartói állás javadalmazásának honnan leendő fedezése tárgyában;

h) a m. kir. közmunka és közlekedésügyi miniszter urnák rendelete a szervezési szabály- rendelet 4. §. 6. pontja módosítása iránt;

i) a földmivelés, ipar- és kereskedelmi m. kir. miniszter rendelete a házaló kereskedés szabályozása tárgyában.

6. Törvényhatósági levelek s egyéb megkeresések.

a) Budapest főváros meghívója a Budavár visszavételének 200-as emlékére tartott ünnepélyre ;

b) Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegye átirata a földadó leszállítása iránti felirata támogatása tárgyában;_

c) Borsódmegye átirata a Hentzi sírjának megkoszorúzása folytán történt nemzeti sérelem alkalmából;

d) az erdélyi közművelődési egyesület megkeresése Erdély iparának pártfogolása tárgyában;

e) a pozsonyi országos szülőház igazgatóságának megkeresése az intézet támogatása iránt;

í) az országos magyar iskola egyesület megkeresése az egyesület anyagi támogatása iránt;

g) Gyertyámos község megkeresése magja- rositási kezdeményezése pártolása tárgyában.

7. Pénztári ügyek.

8. A közigazgatási bizottság előterjesztése Simkó J. csabai tanítónak a magyar nyelv terjesztése körüli érdemei jutalmazása tárgyában.

9. Az állandó választmány előterjesztései.

a) a községi pénztári és alapítványi, úgy az

árvagyámpénztári számadások felülvizsgálása, valamint 1

b) a községek 1887. évi költségelőirányzatának megállapítása tárgyában;

c) a megyei közmunkaügyi szabályrendelet tárgyában;

d) a csabai, békési és szarvasi kéményseprőknek kérvénye a megyei kéményseprési szabályrendelet módosítása iránt;

e) a Békés községe és a m. kir. államvasutak között kötött szerződés jóváhagyása tárgyában ;

íj Kondoros község kérvénye a megye bus- mérési szabályrendelet módosítása tárgyában;

g) Mező Berény községének kérvénye az országos vásárok napjainak meghatározása tárgyában;

h) Chriszto Gergely és társai szeghalmi lakosoknak kérvénye a szeghalmi piacznak előbbeni helyére való visszabelyeztetése iránt;

i) Gyulaváros tüzreodőrségi költségeinek fedezése tárgyában alkotott szabályrendelete jóváhagyása iránt;

k) B.-Csaba község és ifj. Laczó András között létrejött adásvételi jogügylet jóváhagyása iránt;

l) ugyancsak B.-Csaba község és Schvarcz Salamon között kötött adásvételi jogügylet jóváhagyása iránt;

m) a megyei központosított gyámpénztárt terhelő 1886. évi adónak a tartalék alapból való kifizetése iránti ügyben ;

n) b.-csabai községi gyámpénztárt terhelő adónak a tartalék alapból való kifizetése iránti ügyben;

o) Puszta-Földvár község,

p) Szarvas község és

r) Gyula városának kisdedóvoda intézet felállításának későbbi időkre leéndő elhalasztása iránti kérelme tárgyában;

s) B.-Csaba községének egyelőre egy kisded- óvoda intézet felállítása iránti kérelme tárgyában;

t) Bánfáivá községének és

u) Kondoros községének a kisdedóvoda intézet felállítása kötelezettségének felmentése iránti kérelme tárgyában;

v) Orosháza községének a kisdedóvodák felállítása tekintetéből a megyebizottsága által 37/886. b. gy. sz. a. alkotott szabályrendelet kötelezettsége alól leendő felmentése iránti kérelme tárgyában ; . ^ . i j

z) K.-Ladány község részéről a községi kisdedóvoda intézetről alkotott szabályrendeletnek jóváhagyása tárgyában;

x) a szeghalmi Simay alapítványi kisdedóvoda módosított alapszabályának helybenhagyása tárgyában;

y) Gróf Lamberg Fülöpné által, K.-Ladány község részére adományozott ingatlan elfogadásának jóváhagyása iránt;

aa) Tót-Kom lós községe — bb) Orosháza községe — és cc) P.-Földvár községe által a községi köz- munkakezelésről és a községi utak fentartásáról alkotott szabályrendeletek jóváhagyása tárgyában;

dd) Békés községének — a békési ev. ref. egyház által eddig fentartott felekezeti gymnasium évi költségeihez 2000 írttal való hozzájárulhatása iránti kérelme tárgyában;

ee) Ujfa!u8sy Zoltán bánfalvai jegyző fizetése felemelése iránti kérelme tárgyában;

ff) M.-Berény községben egy uj irnoki állá* rendszeresítéséről;