Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-01-31 / 5. szám
5-ik szám Gyula, 1886. január 31-én V, évfolyam r Szerkesztőség: 1 Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre ..........| frt — kr. Fé lévre ..............2 „ 50 „ Év negyedre .... 1 „ 25 „ \ Egyes szám ára 10 kr. ^____ -A Tá rsadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh CryÖrgy9 munkatárs: Bodoky Zoltán. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Saasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Inpót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Törvényhatósági és község közélet. Megyei rendkívüli közgyűlés. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának folyó évi február hó 4-én és következő napjain délelőtt 9 órakor a megyei székház dísztermében tartandó rendkívüli közgyűlésének tárgysorozata: 1. Eüldöttségi jelentés a csabai hadszer-készlet raktár ügyében megajánlott peregyezségre nézve. 2. Alispáni jelentés, a községi pénzkezelésről szóló megyei szabályrendelet végrehajtása tárgyában. 3. A körös-tisza-marosi ármentesitő- és belvizszabályozó társulat kormánybiztosa meghatalmazottjának megkeresése a társulat árterületén létező megyei utak ártéri költségekkel való terhelése tárgyában. 4. A megyei közigazgatási bizottság előterjesztései : a) a szarvasi; b) a mező-berényi vasútállomáshoz vezető utón, az ogy évi próbaidő lejárta után, folytatólag szedendő vámtételek megállapítása tárgyában, ö. A megyei állandó választmány javaslatai : a) a csabai pótlaktanyákra vonatkozó bérbeadási szerződésekre nézve ; b) Szent-András községnek a hidvám 1886-ik évre leendő megállapítása iránt bonyujtott kérvénye felett; végre : c) Mezö-Berény község kérvénye ügyében, a hullámtéri bid költségeiből még fennálló 1032 frt 69 kr tartozásának ele ngedése iránt. A megyei állandó választmány véleménye a körös, tisza, marosi ármenttsitö társulat kormánybiztosa megbizotjának — a jelzett társulat árterületén létező megyei utak ártéri költségekkel váló terhelése tárgyában kelt megkeresésére. Miután az 1884. évi XIV. t. ez. 15 §. első bekezdése világos tartalma szerint a második bekezdésben felsorolt és a társulati védtöltések vagy más szabályozási műveletek által védett kőztölté- sek, utak, stbire nézve a hozzájárulási arány csak akkor állapítható meg, ha az ártéríejlesztési munkálat az előző 13 és' 14 §-ok értelmében letárgyaltatok; minthogy azonban a körös, — tisza, — marosi ármentesitő és vizszabályozó társulat műszaki ártértejlesztési munkálatai tudtunkkal csak most vannak folyamatban, tehát ezen ártér fejlesztési munkálatoknak a fentebb érintett törvény szakaszai értelmében leendő Ietárgyalásáig a bevonás és a hozzá járulási összeg megállapítása idő előtti. De amennyiben a társulat által az ideiglenesen eszközölt ártérfejlesztés alkalmával az említett utak érintetlenül hagyattak, önként következik ebből, hogy ezek bevonása és a hozzájárulási összeggel mogterheltetésük csakis az újabban eszközlendő műszaki ártérfejlesztési munkálat le- tárgyalásával válik lehetségessé és jogosulttá, de a bivatolt 1884. évi XIV. tezikknek visszaható erő nem is tulajdonitható. Ezek folytán tehát a megye utainak minden ilyetén bevonása és megterheltetése ellen határozottan tiltakozi kell és ily alapon a megyének az ármentesitő társulattal semmiféle tárgyalásba bo- esájtkozni nem lehet. Ezúttal azonban helyén látja az áll. vál. a megyei utaknak ily általánosságban való felvétele és bevonása ellen a jövőre nézve kihatólag ellenvetésként felhozni, miként a többször hivatolt 1884. évi XIV. t. ez. 15 §-a czélja korántsem az hogy minden néven nevezendő ut, ha az minden építmény nélkül valamely iöldtesten elvonul és a többi földektől egy puszta árokkal elkülönítve van és semminemű árvédelmezést semmi körülmények köztt nem igényel, — de a puszta földtalaj árvédelmére szükség sem forog fen, csak azért, mert utat képez, a társulat által az 18°4. évi XIV. t. ez. 15 §-a második bekezdésében fetsorolt utakul vétessenek, és bizonyos ármentesitési költségekkel megterhelhetők legyenek, — mert ily utakul csak is azok tekinthetők, a melyeken bizonyos építkezések léteznek és a melyek ár elleni védtlmet igényelnek vagy is a melyek vizár ellen védhetők. Az állandó választmány véleménye — Csaba község elöljáróságának — a csabai katonaság elhelyezésére szolgáló pótlaktanyák kibérlése tekintetéből követett eljárására vonatkozó igazoló jelentésére. Miután a megye bizottságának 420/1882 sz. határozatával a járási szolgabirák kizárólag a katona tiszti lakok kibérlésére kötött szerződések jóváhagyására lettek feljogosítva: a csabai járás szolgabirájának azon ténye, mely szerint a katona legénység elhelyezésére szolgáló pótlaktanyák kibérlése alkalmából kötött szerződéseket hagyta jóvá: jogosnak nem tekinthető, annyival is inkább mert a megyében állomásozó hadseregbeli s honvédségi csapatok elszálásolásából származó veszteségek az 1879. évi XXXVII. t. ez. alapján alkotott megyei szabályrendelet szerint a kincstári téritményeken felül, a megyei katona elszálásolási alap terhét képezvén, az elszálásoláshoz szükséges bérépületékre vonatkozó szerződének önkéut érthetőleg törvényhatósági megerősítést kívánnak. De tekintve hogy a hadseregbeli legénység elszálásolása a megyei törvényhatóság által figyelmen kívül hagyatott. — Csaba község elöljáróságának azon igazolása, hogy egyáltalán minden katonailak kibérlésénél a megye törvényhatóságának bivatolt határozata volt zsinórmértékül tekintendő — elfogadandó, s végül tekintve, hogy a pótlaktanyák kibérlésére vonatkozó szerződések B.-Csaba község elöljárósága által a járás szol- gabirájához bemutatva — s ez utóbbi által megerősítve lettek, a jelzett haszonbéri szerződések jogi tekintetből meg nem támadhatók, s igy azok a megye törvényhatósága által jóvábagyandók lennének, annyival is inkább mert haszonbérlők a megye törvényhatóságának 421./1885. bgy. számú határozatának, hogy a szerződésekbe a 3 havi kölcsönös felmoudás bevétessék, bemutatott nyilatkozataikban határozottan tiltakoznak, minek folytán a megye a jelzett szerződések helybenhagyásának megtagadása esetén csakis egy teljesen bizonytalan s költséges pernek tenné ki magát. Azonban, hogy a megye érdekei jövőre biztosítva legyenek, az állandó elszállásolással terhelt községek utasitandók lennének, hogy jövőben minden katonai lak kibérlése alkalmából kötendő szerződéseket a megye alispánjához terjesszék be, — ki is azoknak a megyei számvevőség és megyei t. ügyész meghallgatása mellett leendő jóváhagyására felhatalmazandó. Megjegyeztetvén, hogy a jelzett jellegű szerződések a megyére nézve, csakis az alispáni jóváhagyás után válnának kötelezővé. Az állandó választmány véleménye M.- Berény község elöljáróságának a hullámtéri- hid költségeiből M.-Berény községet terhélöleg még hátralévő 1632 frt 69 krnak a megyei közmunka váltsági alapból leendő engedélyezése iránti kérelme tárgyában. Miután a megyei közmunka alapot a megye közigazgatási bizottsága kezeli, s annak ügyvezetésével szintén a m. közigazgatási bizottsága van megbizva, mielőtt a megye törvényhatósága a kérelem érdemleges elintézésébe bocsátkoznék véleményezés végett kiadandó lenne a hivatolt folyamodvány a m. közigazgatási bizottságának oly felhívással, hogy a legközelebbi közgyűlés elé javaslatot tenni szíveskedjék. AlZ állandó választmány véleménye Szt.- And/rás község elöljáróságának — a szarvasi járási szolgabiró 1885. évi deczember 14-én 3519. számú jelentésével beterjesztetett, — a hármas körösön épített hídon 1886. évben vámdij szedhetésének engedélyezése iránti fólyamod/oánya tárgyában. Miután a mellékelt s okmányokkal igazolt kimutatás tanúsítása szerint, a jelzett hidat ez idő szerint is oly fentartási költségek terhelik, melyek a vámdij-szedési jog folytán eredő évi 1200 frt jövedelemből sem fedezhetők egészben, — az állandó választmány véleményével egyezőleg — Szt.-András községe az iránti folyamodványa, hogy a hármas körösön épített hidra nézve a vámdij-szedési jog az 1886. évre is kiterjesztessék illetve engedélyeztessék, — mint teljesen indokolt a nagy méltóságú közmunka- és közlekedés- ügyi m. kir. miniszter úrhoz, — annak megemlítése mellett, hogy a vámdij-szedés az említett hídon 1882. év január hava 1-én lépett életbe, azon kérelem kíséretében rendeltetik felterjesz- tetni, hogy 1881. évi május hó 2-án 39250 számú rendeletével engedélyezett vámszedési jogot, az eddigi vámdijak épségben tartása mellett az 1886. évre engedélyezni méltóztassék. A megye közigazgatási bizottsága leg közelebbi ülését február hó 8-án tartja meg. A bel- és igazságügyminisztereknek körrendeleté valamennyi törvényhatósághoz, e. f. bírósághoz, közjegyzői- és ügyvédi kamarához a hagyatéki leltárak fölvételénél követendő eljárás tárgyában. A birői vagy gyámhatósági beavatkozást igénylő hagyatékok leltározását teljesítő közegek a hagyatéki ingatlanokat számos esetben a bélyeg- és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállitásának 65. és 66. §§-aihoz képest megállapított legkisebb értékben veszik fel a hagyatéki leltárba. Minthogy azonban a hagyatéki leltárakban az ingatlanoknak valódi becsértéke tüntetendő ki, az idézett szakaszok szerint megállapított érték pedig csak oly legkisebb értéknek tekintendő, mely azért határoztatott meg, hogy az állam- kincstár a túlcsekély bevallások ellen biztosítva legyen, a hagyatéki ingatlanoknak nem a tényleges forgalmi becsérték, banem az adószerinti legkisebb értékben való leltározása nem felel meg a leltározás fennkitett egyik főczéljának. Ez okból az 1884. évi január hó 15-ód 2230. J. M. sz. a. kibocsátott rendelet kapcsán köteleztelek a birói vagy gyámhatósági beavatkozást igénylő hagyatékok leltározását teljesítő közegek, hogy az ingatlanokat, a bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállitásának 64. §-z 2. a) b) és c) pontjaiban foglalt határozatok szigorú figyelembe vételével megállapítandó forgalmi becsértékben vegyék tel a leltárba. — Budapest, 1886, január 12-én. Tisza Kálmán, Dr. P a u 1 e r Tivadar, A svájezi ágensek. A belügyminisztérium figyelmezteti az ország lakosait, bogy a genfi és általán a svájezi helyszerző ágensek részére bárminemű belyszerzési közvetítési dijak elküldésénél a legóvatosabban járjanak el, annál is inkább, mivel ez ágensek roszhiszemü szédelgők, akiktől a felvett pénzeket vagyontalanságuknál fogva visszaszerezni egyátalán lehetetlen. A vám- és kereskedelmi konterenczia Bécsben a külügyminisztériumban folytatja tanácskozásait ; jelenleg az Ausztria Magyarország és Románia közt fenálló tarifa-szerződés tételeivel foglalkozik; ezek letárgyalása után néhány napig szünetel, s azután a romániai hajózási szerződés tárgyalásába bocsátkozik. Egyéves őnkénytesek telvétele. A közös hadügyminisztérium a tábori tüzérségnél, szekeré- szeti ezredeknél s az egészségügyi-csapatoknál az egyéves őnkénytesek fölvételi számát további határozatig megszorította s az illető ezredekkel az évenkint iölvebetök számát immár tudatta. E szám átlag minden ezrednél 20. A többi fegyvernemeknél sz 1 éves őnkénytesek száma nem lett megszorítva. Ellenben a lovassági és szekerésze- ti ezredeknél az egy éves önkényteseknek államköltségen való fölvétele pénzügyi okokból nincs megengedve. The Gresham. Egy hazai lap nagy garral hirdeti, hogy a The Gresbam angol biztositó társulat mily nagyszerű üzletet csinált hazánkban az elmúlt évben. Anélkül, hogy ezen szolidnak ismert társulatot diskreditálni akarnék, csak azt jegyezzük meg, hogy elég baj az, ba az életképesnek bebizonyult „első magyar általános biztosító társaság“ mellett még külföldi társulatok érdekeinek előmozdítása végett ütjük a nagy dobot, mintha nem reánk férne, hogy a pénz ezen az utón is hazánkban benmaradjon. Ennélfogva csak az a megjegyzésünk, hogy van nekünk hazai biztositó társulatunk és maradj magadnak te Gresham. A magyar aranyjáradék konverziója. A képviselőház pénzügyi bizottsága beterjesztette jelentését a pénzügyminiszter által a 6 százalékos magyar aranyjáradék kölcsönkötvények konverziójára vonatkozó előterjesztés tárgyában. A jelentés szerint ezen művelet áltál a tőketartozás 145 millió arany írttal növekedett, ellenben a kamat évi 2.200,000 írttal csökkent s még egy további kamat megtakarítás is éretett el, 3.207,165 frt erejéig, a melyben bőséges fedezetet tatainak e konverziónak 1.280,000 Írtra rugó azon költségei, melyek a szerződés ertelmeben az allam-kiucstart terhelték. Orosháza községében a múlt évben kivetett, illetőleg befolyt különféle adónemek részletes kimutatását a következőkben közöljük : 1884. évről fennmaradt hátralék 9364.04 frt. 1885. évi föld-adó 44893-98 frt, házbér-adó 4644-05 frt, házosztály-adó 4183 frt, L oszt. kereseti-adó 6018 frt, II, oszt. kereseti-adó 10,22l frt, III, oszt. kereseti-adó 9993-27 frt. IV. oszt. kereseti-adó 738 frt. Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója 8703.30 frt. Tőkekamat- és járadék-adó 2936 27 frt Általános jövedelmi pót-adó 20977-21V2 kr. Összesen ll7,679.12ya frt. Ebből esik az adóhivatalnál fizetőkre 51124,01 frt. Marad a községnél fizetőkre 66547-5iya frt. Ebből fizettetett 1885. év folyamában 60870.97 frt, Marad 1885. év végén a községnél adózók teher hátraléka 5676.54Va frt. — Hadmentességi- dij 1884. évről fennmaradt hátralék 1015.38. — 1885. évi előírás 5346-50 frt, összesen ; 6361-88 frt. Ebből 1885. év folyamán befizettetett 5753-38 frt Marad 1885. év végével hátralék 608-50 frt. — Illeték a községnél befolyt 2629.03 frt. Aradmegye törvényhatósága a közigazgatás reformja ügyében a képviselő házhoz intézett feliratát támogatás s hason irányú felirat intézése végett megyénknek megküldötte. Kondoros községben fiók gyógyszertár felállítására engedélyt a belügyminister sem Barts Emil szarvasi; sem Király Ferencz szt-andrási gyógyszerészeknek, mint folyamodóknak nem adott mert ezen fiók gyógyszertár sem a szarvasi, sem a szt.-andrási gyógyszertárak forgalmi körébe nem tartozik. Az iparhatósági megbízottak által tartandó ülések jegyzőkönyveinek évnegyedenként leendő felterjesztését a földmivelés ipar és kereskedelmi minister elrendelte.
