Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-08-29 / 35. szám
35-ik szám Gyula, 1886. augusztus 29-én V. évfolyam r Szerkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vitaza. Előfizetési díj: Egész évre .......... 5 frt — kr. Fé lévre ..............2 » 5° » Év negyedre .. .. .1 » 25 „ \ Egyes szám ára 10 kr. &s_ Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁENAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh György, munkatárs: Bodoky Zoltán. f-------------Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér aora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. F. Dorottya. utcza6.sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppélik A., Schalek Henrik, Moose Budolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Törvényhatósági és községi _________Jsozélet.__________ A gyulai polgári iskola. Kétségtelen dolog, hogy az államnak egyik legnemesebb hivatása a közoktatás ügyében megtenni mindazt, a mi az állampolgárok szellemi jólétének előmozdítására szükséges, s habár a külömböző társadalmi körök egyedei mind megkívánják a bizonyos mértékben való oktatást, nagyon természetes, bogy életczéljok, hivatásuk, s választott pályájuk szerint váltakozik ez a mérték, hol nagyobb hol kisebb fokú képzettséget kívánva, s az érdek körök ezen különféleségének megfelelöleg vannak szervezve iskoláink, módot nyújtva a haza minden egyes polgárának megszerezni azt a képzettséget, melyet elérni akar s melyet tehetsége elérni megenged; minden egyes iskola egy-egy kövét képezvén annak a díszes épületnek, melynek homlokzatára az a büszke czim „közoktatás“ van felírva. Tagadhatatlan, hogy az állam ameny- nyire anyagi viszonyai engedik, mindent megtesz ezen épület díszítésére, a közoktatás minél magasabb niveaura való emelése érdekében ; állami iskolákat emel, községi iskolákat segélyez, törvényeket, szabályrendeleteket, utasításokat alkot, hathatós támogatásban részesülve ezen nagy fontosságú feladatának minél sikeresebb megoldásában a községek s hitfelekezetek által még ez idő szerint, habár mindinkább általános lesz az áramlat, mely a közoktatás ügyét a felekezetektől elvonni akarja, azt túlnyomó részben az állam s csak igen csekély részben a községek feladatának tartván. A közoktatás épületének fundamentumát a népiskolák, de egyik igen fontos alkatrészét a polgári iskolák képezik, melyek módot nyújtanak arra, hogy azon nagyszámú középsorsu polgárok, kiknek pályája a magasabb, úgynevezett felsőbb tanodái oktatást nem kivánja, itt elnyerhessék azon kiképeztetést, melyre múlhatatlanul szükségük van. Gynlaváros közönsége egy részt a törvény által utasítva, másrészt belátva a polgári iskolák nagyfontosságát a nemzeti közművelődés s oktatás terén, tetemes anyagi áldozatokkal állította fel s tartja fenn a polgári fiúiskolát, felügyelvén arra az iskolaszék által. Amennyire kötelessége minden jó hazaimnak éber figyelemmel kisérni a nemzeti közművelődés és közoktatás ügyét, s tehetsége szerint hozzá járulni annak emeléséhez : annyira kötelessége Gyulaváros minden egyes polgárának őrszemmel kisérni a mi polgári iskolánkat. Ez az érdeklődés, ez az éber figyelem, az a lelkesedés, mellyel a hazai oktatás ügy ezen csekély alkatrésze, s annak felvirágoztatása iránt viseltetünk, adja kezünkbe most a tollat, mikor az iskolaszék egy nagy fontosságú határozatához akarunk nebáuy szót szóllani. A polgári iskolaszék folyó bó 26-án tartott ülésében kimondotta a tanári testület óhajához képest és pedig nagy többséggel, hogy a szakoktatástól eltérve az osztály rendszer szerinti oktatást lépteti életbe a jövő tanév kezdetétől fogva. Felesleges fejtegetni ennek a határozatnak rendkívüli fontosságát akkor, mikor agy szólván köztudomású dolog, hogy a mennyire helyén van az osztály rendszer az elemi iskolákban, annyira impraktikus az a közép tanodákban s mikor ma már a XIX-ik század végén a müveit Európában nincs egyetlen egy tanintézet sem, melyben az ó divatu osztály rendszer szerint történjék az oktatás, de nem felesleges kutatni és keresni az okot, mely az iskolaszéket arra bírta, hogy szakítva a szakoktatással, a miniszteri rendeletek s utasítások s a törvény szelleme ellenére visszatérjen a régen lomtárba vetett s czélsze- rütlennek bizonyult rendszerre. Szomorúan kell beismernünk, hogy polgári iskolánk feladatának meg nem felel ; minden oldalról CBak panaszok hallatszanak, s hogy a panaszok jogosultak, azt legjobban igazolja az a száraz statisztikai adat, melyet az idei tanévről kiadott „Értesítő“-ben találunk, a mely szerint a vizsgázott 87 növendék közzül elégtelen osztályzatot nyert 33, s ezek közül 20 ismétlésre utasittatott, tehát a növendékeknek jóval több mint egy harmad része elégtelen osztályzatot nyert, s csaknem egy negyede az osztály ismétlésére utasittatott, s ha még ehhez hozzávesszük azt, hogy még az ily körülmények között is az intézetből kikerülő növendékek, ba felsőbb tanintézetbe akarnak menni, ott nagyobbára csak az osztály ismétlésének feltétele alatt vétetnek fel, — valóban nagyon szomorú kép az, melyet polgári iskolánkról alkothatunk. S ba ezzel szemben az igazgatói jelentés nyugodt lélekkel állítja, bogy ba a tantestület az évi eredménynyel való teljes megelégedésre irányuló buzgó törekvése egyben másban nem sikerült: e tekintetben a tantestületet semmi felelőség nem terhelheti s okul veti azon családi és társadalmi körülményeket, melyek a nevelés és oktatás rendes menetét városunkban itt ott gátolják, de a melyekre hivatkozni nem akar s ha ilyen körülmények között az iskolaszék éppen a tanári testület indítványa folytán rendszert változtat, és pedig retrogad irányban, akkor megdöbbenve kell megálluunk az előtt a bábeli zűrzavar előtt, mely az intézet vezetésében uralkodik. Nem habozunk kijelenteni, hogy mi ezt a rendszer változtatást czéltalannak tartjuk, meg mondjuk hogy miért. Hogy mi az oka a polgári iskola hanyatlásának, hogy mi az oka a minduntalan felhangzó panaszoknak, azt keresni az iskolaszék feladata, és hogy azt az okot az iskolaszék megtalálta s hogy valami hibának kell lenni, annak kétségtelen jele a hozott határozat. De hogy ez az ok, de hogy ez a hiba a rendszerben volna, azt nem hisszük, ez a rendszer változtatás csak gyógyszer akar lenni, s nem az ok és hiba gyökeres kiirtása, ez csak egy orvosság, mely lehet hogy rövid időre javulást idéz elő, de a beteget ki nem gyógyítja, mert szinte el- képzelhetlen az, hogy ha hibák vannak, ha jogosult panaszok merülnek fel, az iskola szelleme s az oktatás ellen egy olyan rendszer mellett, melyet ngy szólván az egész világon jobbnak ismernek el, ezek a panaszok, ezek a hibák megszűnjenek egy olyan rendszer mellett, mely általánosan rosszabbnak s impraktikusnak van elismerve, ezek a hibák ezek a panaszokra jogosultságot adó okok hatványozott mértékben fognak fellépni, ez következik a logica szigorú szabályai szerint s azt nem tesszük fel az iskolaszékről, hogy az osztály rendszert általánosan elébe helyezné a szakoktatásnak s kételkedünk, hogy a gyulai polgári iskola lenne az az unicum melynél az jobbnak bizonyulna. Hogy micsoda indokok vezették az iskolaszéket ezen határozatának hozatalához, hogy micsoda indokok miatt tartották előnyösebbnek a régi rendszerre való visszatérést, azt nem tudjuk, de reméljük, hogy fognak találni módot indokaikat elő adni s ezáltal a nagy közönséget is megnyugtatni, mert kétségtelen, hogy rendkívül fontos okok bírhatták rá az iskolaszéket ilyen változtatásra. Nem hisszük, hogy ez a változás üdvös lesz, de a polgári iskola érdekében mely iránt legőszintébb jóakarattal viseltetünk, tiszta szivünkből kívánjuk, hogy csalódjunk s a jövő az iskolaszéknek adjon igazat! Békésmegye állapota s igazgatása I886. év első felében. Szerkesztette Fábry Sándor, m, I. aljegyző. (Folytatás.) III. A vallás* és közoktatásügyi m. kir. minisztérium ügykörére nézve: Békésmegye 3558 kilométernyi területén 1 rendezett tanácsú városban s 28 nagy községben, melyeknek lakossága az utolsó népszámlálás adatai szerint 229,814 lelket tett ki, van összesen 219 iskola, s 47,181 tanköteles. Az iskolák száma tavaly óta 3-al fogyott, a tankötelesek száma azonban 642-vel szaporodott. Viszonyítva az iskolák és tankötelesek számát kitűnik, hogy minden iskolára 215 tanköteles esik. A 219 iskola közül állami jellegű 7, és pedig 2 elemi, 3 polgári iskola s 2 óvóintézek Községi jellegű 60, és pedig 56 elemi, 1 polgári s 3 óvoda. Felekezeti iskola van 145 elemi. Magán jellegű 3 elemi s 4 óvoda. Ezen iskolákban tanított összesen 310 tanító, még pedig 265 rendes és 45 segéd. Ezek közül 267 képesítéssel bir s 43 nem. A tanítók száma tavaly óta 1-el szaporodott, s képesítést szerzett 7 egyén. A 47,181 tanköteles közül mindennapi is kolajárásra kötelezett 31,459. Ismétlő iskolába tartozó 15,722. Ezek közül azonban az iskolába csak 27,665 mindennapi, s 6058 ismétlőiskolás gyermek járt, úgy hogy az ebbeli kötelezettség alál elvonatott 3794 mindennapi, és 9664 ismétlőiskolás tanköteles. A tankötelesek és pedig a mindennapiak közül 15,561 fiú, s 15,808 leány, az ismétlések közül 7777 fiú s 7945 leány. Viszonyítva az iskolák és az iskolától el nem vont mindennapi tankötelesek számát, kitűnik, hogy a megyében átlag egy-egy iskolába 126 mindennapi tanköteles jár. Az iskolába nem járó mindennapi tankötelesek száma, a tavalyi basonidejü kimutatáshoz képest 234-el szaporodott, az ismétlő tanköte. leseké pedig 447-el fogyott. A törvénynek megfelelöleg van felszerelve 180 iskola, 39-ben pedig hiányzik a kellő felszerelés. Tavaly óta csupán 2 iskola szereltetett újonnan fel. Faiskola 95 intézet mellett van, 124 nélkülözi azt. Az idén 3 iskola mellett lett faiskola ültetve. Tornatere van 151 iskolának, hiányzik 68-nak. Könyvtára van 59 intézetnek, nincs 160 nak. Tavaly óta 3 iskola nyert tornateret és könyvtárat. A törvényben megszabott tárgyak 183 iskolában taníttattak, egyes tárgyak 23 iskolában mellőztettek. Az iskolák külső ügyei közül a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium 1876. évi szeptember hó 2-án 20,311. sz. a. kiadott körrendeleté értelmében a hatósági ellenőrzés és felügyelet a lefolyt félévben is gyakoroltatott, s annak eredménye szerint: a) az iskolai épületek jó karban tartása és kellő felszerelése tekintetében; b) a tanköteles gyermekek összeírása és iskoláztatása körül; c) az iskolamulasztások igazolása iránt, és d) a tanítók kellő számú alkalmazására 8 fizetéseik pontos kiszolgáltatására nézve a miniszteri rendelet szabványai kellően végrehajtattak, a e tekintetben oly lényeges hiányok, melyek hatósági közbelépés utján való orvoslást igényeltek volna, a lefolyt félév alatt fel nem merültek. IV. Az igazságügyminiszterium ügykörét illetőleg. Az igazságügyi szakra vonatkozó s ide csatolt IV. mintájú kimutatás adatai szerint a rablétszám a félév kezdetén 138 volt, kik közül 126 férfi s 12 nő volt; a félév végén a létszám 96 férfi s 19 nő, összesen 125 egyénből áll, a igy a fogyaték a félév alatt 13. — A fennmaradt létszámból elitéit 82 férfi 17 nő, felebbezés alatt áll az ügye 9 férfi rabnak, s vizsgálat alatt áll 5 férfi s 2 nő. A félévi rabtartási költség 5759 frt 38 krt tesz ki, melyből a rabok mnnkélkodása által 156 frt 74 kr, befolyt téritményekböl 613 frt 75 kr, összesen 770 frt 49 kr, fedeztetett úgy, hogy az államkincstár által fedezendő teher gyanánt 4988 frt 89 kr. maradt. Megjegyezzük, hogy a rab- munka által szerzett összeg e félévben azért oly kevés, mert a nagymarosi állami raktárba szállított 4000 db. kosár ára (800 frt) még be nem folyt. Ezt a fentebb kitüntetett összeghez hozzászámítva a valódi félévi kereset 956 frt 74 krt tesz ki. A központi fogházat küldöttségünk a múlt félévben is megvizsgálta s annak helyiségeit a biztonság és tisztaság tekintetében teljesen kifogástalannak, az élelmezést kielégítőnek, b a fegyelmet a fennálló rendszabályoknak megfelelőnek találta, V. A közmunka- és közlekedési m. kir. minisztérium ü g y k ö r é t érdeklóleg. A közmunka- és közlekedési ügyekre vonatkozó adatokat az V. mintájú kimutatás tartalmazza, melyet következő megjegyzésekkel csatolunk : Az 1886. évre ősszeirott közmunka tartozás 36,555 két fogatú igás, és 105,171 kézi napot tesz ki. Ebből természetben leszolgáltatik 312 két fogatú igás, s 2107 kézi napszám; megváltatik 36,159 igás, s 100,39372 kézi napszám. Az esedékes váltság összeg 122,514 frt 75 kr vagyis 2064 frt 25 krral több, mint az 1885. évben hason czimen befizetett járulék. A közmunkaváltsági pénztárban junius hó végén : 114,160 frt 84 kr bevétel 67,344 frt 83 kr kiadás mellett 46,816 frt 01 kr maradvány volt. A közmunka- és közlekedésügy terén jelentékenyebb mozzanatok a következők : A gyula-dobozi utou fénnállott Kettős-Körös csatornái hid a január havi jégzajlások által elsodortatott. E hid helyébe egészen uj bid építtetik, melynek munkálatai jelenleg vannak folyamatban. A hid, melynek hossza 117 méter leend, a közmunka- és közlekedési m. kir. miniszter nr által jóváhagyott tervezet szerint fából, jármokkal készül. A hid építése a vállalkozó mulasztása foly- táu, ki a hid czölöpöket uem szállította, több ideig fennakadást szenvedett, a hiányzó czölöpöknek a vállalkozó terhére történt beszerzése utáiv, azonban a munkálatok ma már teljes erővel haladnak, úgy hogy a bid remélhetőleg már ez év szept. havában a forgalomnak átadható lesz. A közlekedés jelenleg a csatornán komp által tartatok fenn. # • A megye azon törekvésének megfelelöleg, hogy 9 megye legforgalmasabb utjai fokozatosan kiköveztessenek, az idén a békési vasúti állomáshoz vezető ut kiköveztetése vétetett munkálatba. A munkálat Glasner és Eibeschütz ezég vállalatába bocsájtatott, kik a 3400 méter bosszú utat jövő év junius végéig tartoznak elkészíteni. Az útból e félév végéig 600 méter állott készen. Ugyanezen útszakasznak két nagyobb hídja, 8 öt kisebb áteresze épités alatt áll. (Vége köv.)
