Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-29 / 35. szám

188V2-ben volt elégtelen 16. 188*/3-ban „■ 21. 188%-ben „ 28. 1884/6-ben „ „ 31. 1885/e-ban „ „ -33. Nemde mintha emelkednének a számok bor­zalmasan ? Az életkorok 10—17 óz közt állanak. Öt vallásfelekezet van képviselve a növen­dékek által és pedig r. kath. 50, protestáns 19, mézes vallásu 19, gör. keleti 6. Eözvizsgálatok tartattak jnn. 23—26. napo­kon, ez utóbbin a tanév befejeztetett. I Jutalmat e következők nyertek í 1. Gubás Jusztin a polgári kör 50 frt ado­mányát a 4-ik osztályból; 2. Németi József I-ső osztályú: 3. Mislei József Il-ik osztályú; 4. Mogyorós8y Gyula Ilí-ik osztályú növen­dékek fejenként 1—1 darab 10 frankos aranyat. A IV-ik osztályúak közül aranyat senki sem ér­demelt. Figyelemre méltó körülmény, hogy ezen osztályból a múlt évben sem került az aranynyal jutalmazásra egyetlen egy sem feltűnő indífféren- tismus a legnemesebb érez iránt. No de a inig tavalyi mulasztásuk 542 órát tett, most mint IV-ik osztályúak csak 222 órát mulasztottak. ­Rovargyujteményórt Tárnái János Il-ik osz­tályú 1 db. egy frtos. írás és rajzáért Nagy Mihály III-ife osztályú 1 db 2 frtos tallért és 2 db ezüst frtot. Tornáért és énekért Misley Gyula III-ik osztályú 3 db ezüst frtot. Rajzért Unger György IV-ik osztályú tanuló 3 db ezüst forint jutalomban részesültek. Tandíj elengedést nyertek 21-en 113 írt 40 kr. értékben, mig tavaly csak.,103 frt 40 kr. volt tehát emelni kellett a múlt évi segélyösszeget 10 forinttal. Tankönyvbeli segélyért folyamodtak szinte 21-en, mintegy 80 írt értékig, ez tavaly csak 60 frtot vett igénybe. Iskolai gyűjtemények: A könyvtár tartalma 11223 kötet, a múlt évben 1104 "volt, szaporodás 1119 kötet. Természeítani gyűjtemény 124 db, mint volt. Vegytani gyűjtemény 16 db, mint volt. Földrajzi gyűjtemény 30 db, itt szaporodás Iván 6 db. Mennyiségtani gyűjtemény 72, mint volt. Rajz és szépirási eszközök 618, mint volt.' Term, rajzi eszközök 150, mint volt, 140 |db. szárított növény, 90 db. rovar, 75 különféle I tárgy, 22 db. term, rajzi tábla és egy gyüjte- Iraény 32 drágakőutánzattal: Az id. MogyprósSy Ijános-féle gyűjtemény tartalma. 395 db. terv. rajzi, 43 db. régészeti tárgy, 5 db. emlék, db. érem és pénz. Adományok : 1, Az államtól 1260 frt 2, Békésyn, tak. pénztártól 50 „ 3, I. Gyulavárosi tak. pénz­tártól 30 » Összesen 1340 frt szapo­rulat 32 frt. A könyvtár gyarapítására adományoztak könyveket, nyomtatványt és röpiratot Öten, — jó tanulók jutalmazására egyesek és társulatok he­ten 61 frtot és 3 db, 10 frankos aranyat. Hála és köszönet érette 1 A jövő tanév szeptember 1-én veszi kezde­tét, és pedig 1-én, 3-án és 4-én, (hát 2-ka miért hagyatott ki, holott az sem ünnep,, sem péntek ?) beírások, 5-én javító-, magán- és felvételi vizs­gálatok, 6-án a tanítások kezdete. Mint a múlt évi „Értesítésiben, úgy e mos­taniban is. az igazgatóság megígéri, hogy; „a polg. iskolában tanult növendékek teljes czimét a jövő évi értesitőben okvetlenül közölni fogjuk.“ Minthogy most az is mondja: okvetle­nül beszámolandok, várjunk még egy évet, hi­szen': három a magyar szine. Végül legyen szabad egyéni nézetemet el­mondani, s a jövőbeli igazgatósánnak nagybecsű figyelmébe ajánlani, vájjon nem lehetne az „Ér­tesítést megbőviteni, illetve kiegészíteni azzal: I- ör ha egy lapon kimutatva lenne az osz­tályokat illetőleg külön-külön, hogy az 1-&Ö osz­tályban volt a növendékeknek ennyi órája, á Il-ik osztályban volt ennyi a III-ok osztályban ennyi, a IV-ik osztályban pedig ennyi, ebből és ebből a tantárgyból. . II- or ha a jövő évre tudnivalóknál kitétet­nek: igazgató lesz N. N. lakik, itt és itt, mert az igazgatóság nem állandó. IH-or ha a használt (s csak elkerülhetlen ok miatt változtatandó) könyvek ára kiíratnék, azért, hogy igy a szülék is körülbelül tisztában legyenek a könyvek árával, amennyire fióknak szükségök van bármely osztályban. B.-Gyula 18^6. augusztus 26.' Récz János. <’ Iskolai értesítés. A b.-gyulai elsőfokú ipariskelában az 1886/7. tanév szeptember hó elején veszi kezdetét. — A beírások szeptember hó 8-, 12- és 19-ón d, u. 3 _5 óráig eszközöltetnek a polg, fiúiskola igaz­ga tói irodájában. Tanszerdij czimén az iparos tanulók 1 frt 10 krt, a kerezkedő tanulók pedig 4 irtot tar­toznak fizetni a beirás alkalmával. Az iparos- és kereskedő tanonezok gazdái ezennel felhivatnak, miszerint tanonczaikat a fent kitett időben beíratni el ne mulasszák, mert el­lenkező esetben az 1884; évi XVII. t.-cz, 157. §-a értelmében 20 írttól 200 frtig terjedő pénz­bírsággal büntethetők. B.-Gyulán, 1886. augusztus hó 2S-án. Az igazgatóság. Iskolai értesítés. A b.-gyulai államilag segélyezett községi négy osztályú polgári fiúiskolánál az,i!886|7-ik évre szóló beírások szeptember hó i-, 2-, 3- és 4-ón eszközöltetnek naponkint délelőtt 8—12, délután 3—5 óráig a polg. fiúiskola igazgatói irodájában. 1 - ' " ■ A nagymélt. vzllás- és kőzokt. m. kir, mi­niszter ur 1879. évi szept. 12rón kelt 25,409. sz. rendelete szerint a polgári iskola első osztályába oly tanuló léphet, ki legalább életének 9-ik évét betöltötte, és kinek az elemi (nép) iskola negye­dik osztálya számára kiszabott tantárgyakban ele­gendő jártassága van s ebbeli ismereteit e végre elrendelt felvételi vizsgálat utján igazolja. A felvételi vizsgálat, mely 6zept. ’ 6-án fog legtartatni, díjmentes. A növendékek által fizetendő dijak követ­kezők : beiratásdij 1 frt, tandíj egész évre 5 frt, tanszerpénzül a polg. iskolai tanulók I frtot, a latin nyelvet is tanulók egész évre 2. frtot, az ifjúsági könyvtárra 50 krt, az „Értesítésre“ pedig 20 krt fizetnek. A szegénységöket kimutató ta­nulók tandijt nem fizetnek. Bővebb felvilágositással szolgál: Az igazgatóság. Hírek. Megérdemelt kitüntetésben részesítette Felsége Herberth Antal törvényszéki biró urat, időn neki a királyi tanácsosi czimet díjmente­sen adományozta, az igazságszolgáltatás terén, bósszas szolgálata alatt tanúsított érdemeinek el- smeréseiil. — Legnagyobb örömünkre szolgál a királyi kegynek az igazi érdem iránt való nyil- vánulása, s szivünkből kívánjuk, hogy számos évekig szolgáljon még a haza, az igazságszolgál­tatás és a közjó javára. Iskolai értesítő. A b.-gyulai államsegél­lyel fenntartott első fokú ipariskoláról: szóló 1885—86. évi jelentést megkaptuk s felemlítjük abból, bogy az ipariskola előkészítő ác^, kőmi- ves, szobafestő I., II. és III. osztályból és. kü­lön kereskedelmi tanfolyamból állott s az év vé­gén beirt tanulók száma 325-öt tett. A tanítási eredmény s a tanítók erkölcsi magaviseleté álta­lában kielégítő volt. Az ipartanodái bizottság 6 ülést, az ipariskola tantestülete 8 tanácskozást tartott. A kiállításban 64 tanuló 116 tárgygyal éli Értekezletek az iskolai év folytában pont i?|san tartattak, melyeknek nyomán: „a tantestül e-| elkövetett minden tőle telhetőt, hogy a tanítás i rt| erkölcsi képzés jó sikerét minél inkább biztosi t'l hassa.“ i-| Kötelezett tantárgyak voltak: I. Vallásta j, (hetenkint 2—2 órán, II. Magyarnyelv hetenkii '-|4 órán. Ifi. Német nyelv kezdve a 3-ik osztí i llyon, végezve a 4-ik osztálylyal hetenkint 3 órái llV. Földrajz mind a négy osztályban hetenkii -12—2 órán. V. Történelem, a két felső osztályba űlhetenkint 2—3 órán. VI. Természetrajz a 3-i -(osztály kivételével mindenik osztályban 2 órát -IVII. Természet és vegytan a negyedik osztályba ylheti 3 órán. Vili. Számtan minden osztályba t|2— 3 órán, két hetenkint egy házidolgozat. O >1 Mértan hetenkint 2—2 órán minden osztályban IX. Mértani rajz hetenkint 2—3 órán minden ősz iltályban. XI. Szépírás 1—3 osztályokban heten ilkint 1—1 órán. XII. Szabadkézi rajz, mindéi ^osztályban hetenkint 2—3 órán. XIII. Énektan ;|2—2 osztály együtt, hetenkint 1—1 órán, kar -lének együttesen, heti 1 órán. XIV. Testgyakor illat, a 4 osztály 2 csoportban s közösen is. :| Nem kötelezett tantárgy csak egy volt, ; : I latin nyelv, hetenkint 5—ő órán, heti 1 irásbel (dolgozattal, az I-sö osztályból tanulta 13, i Jll-ikból 8, a III-ból 9, és a IV-ből 6 növendék Jösszesen 36, ezek közül nem elégandő 5. lg; |tehát nem helyes az értesitésbeli összegezés (minthogy ott 35 van írva, holott 36-ról van a: (érdemsorozatban szó ? Úgy látszik, hogy a franczia nyelv és | gyorsirászat tanulásának véglegesen búcsút mon- (dott a polg. iskolai múzsasereg, A növendékek száma az I-ső osztályban Ivóit 39, a II-ban 22, a Ul-ban 17, a IV-ben 112, összesen 90, a 4 magántanulóval 94, évfo- (lyam végén lett 88 a létszám, kimaradt 6 nö­vendék. Az előmenetelt feltüntető táblázat szerint a 94 növendék között jeles 7, (a 4-ik osztályban — szomorú dolog — egy sincseni) jó 24 (tehát csaknem Yj-de); elégséges 23, elégtelen 33, ja­víthat 13, (de hátha nem készülhetett az Érte­sítés késő megjelenése miatt kellőleg el, s akkor [a késedelem egy esztendejét vette el P) ismétel 20, vizsgálatot nem tett 7 (épen a hány a jeles.) A tanulók között helybeli volt 79, vidéki 15. Az elégtelenekre vonatkozólag szolgáljon felvilágosításul a következő egybeállítás; 5 évről: QS|----------„Okoskodjunk csak egy kiás (ö nnek van egy fia. Minő pályára akarja adu (Arra gondol, hogy közigaztási hivatalnokot, k att|rcskedőt, gazdát--------------tudományos embe |képez belőle? Nos — e pályák mindenikén bizol Isúgók, összejövetelek, gyűlések, okmányok, szar ^"(adások felolvasása majdnem mindennapi dolo .8|ezen felolvasásoknál pedig legelső szükséges ml m|kivántató kellék a korrekt beszéd, a világos eh '’(adás, határozott, értelmes kifejezés! ?l|------— „Megtanulni jól olvasni, igyekes f' Jni jól olvasni annyi, mint keresni valamely m 3 (alapeszméjét és az író ezélzatát; annyi, mint ts | (nulmáuyozni a mű kifejlődését, szétbontani mii (den mondatát, mérlegelni minden szavát, hog aJmegadjuk saját, valódi értelmet s egyszersmir "(azon értékét, melylyel a mü keretében alkalmazv "(vannak.“ íme egy franczia iró az olvasásról. Lehetne- ^(ennél szebben körvonalozni, minő fontos ésképz Máz olvasás?! A szülék nagyrésze igen helyes é természetes tantervet emleget. Kérdezzük mej (bármelyik egyszerű polgártársunkat, nem ezt fe z|leli-é: „olvasás, irás, számolás.“ Igazsága van a: '(egészben s legnagyobb igazság abban, hogy a: ’(olvasást elöl teszi s bizony nagyon helyes dolgo l| mivel, ha ezt otthon családjában gyakoroltatja is MEgy családot látogatásomkor úgy találtam, a min M rendes foglalkozását végezte mindenki s a legki (sebbik, az iskolás fiú fenhangon olvasott valam: |könyvet. A többiek hallgatták s okultak belőle J— e fiú pedig egyike volt legjobb tanítványaim- Inak. Kérdésemre azt felelék, hogy ez rendes szo­pás. Bizonyára nagyon is szép szokásnak találja l| mindenki. Az iskolai nevelés főczélja amaz elv: „az (életnek nevelünk.* Fődolog, hogy a tudás vágy s (a tiszta fogalmak utáni törekvés teljes mérték­ben uralkodó legyen a növendéknél. A mire ta- |nittatnak azt tudják, a mit tanultak, azt értsék s (hagyják'oda az iskolát, mint a kik szeretvén az (értelmi munkát, czéljuk még önerejükön épiteni föl amaz alapokat, melyeket az iskola számukra |lerakott. Tiszta erkölcsi és vallási fogalmakkal | lépni az életpályára, önérzettel önhittség nélkül, (takarékossággal fukarság nélkül, becsületességgel (optimista vakság nélkül erő és értelem tudattal (a gyengék és tudatlanok lenézése nélkül, honsze­retettel önzés nélkül. Ilyen polgárokat igyekszik az iskola a községnek, a társadalomnak és a hazának nevelni. És e szent czéljában önök az iskola mun­kás társai tisztelt családapák. Önökkel kezetfogva, egyetértve, egymáshoz közel maradva, összhang- zóan működve: igy fogjuk csakis a közös czólt elérni; igy áldhatja méltóan és érdem szerint a jövő nemzedék az apát és tanítót, a családot és| iskolát, a kik által neveltetett. Békés, 1886. aug. 15. Vaday József, ' Tanügy­Xll-ik Értesítés. A b.-gyulai államilag segélyezett községi] polgári fiúiskoláról az 188%-ik isk. év végén.) Szerk.: Finta Ignácz igazg. tanár. B.-Gyula nyomd Dobay János könyvnyomdájában 1886. E 26 lapból álló füzet — szerintünk —| kissé későn jelent meg, mert augusztus hó utó] felére esik megjelenése, a mit jó lett volna még julius hóban eszközölni; e késedelemért felszóla­lás is történt e becses lapban, megsürgetendő az igazgatóságot. A kiállítás elég diszes, tiszta, benne alig] nehány hiba, mely nem a nyomdának rovandó fel. Elől áll a tartalom, ennek első sora, illetve tétele hibásan van beiktatva, mert az adatok nem l884/5-ik, de igenis az 1885/tt-ik évhez szolgáltat­nak adatokat, a mint a szemben levő lap már helyesen tünteti fel. Tovább a rendes tantárgyak közt szerepel az erkölcsi viselet és szorgalom, holott ezek nem tantárgyak. Az adatokban időrendben el számlált tények ismertése szükségtelennek látszik e helyen; hacsak arról nem emlékezem meg, hogy a:: 1883-től] 1886. évekig terjedő évekről beirott növendékek egyik felekezetre emelkedést, a másik pedig át­szállást mutatnak szellemi tekintetben, a mi kel­lett volna, hogy általános emelkedést tüntessen fel mindenik felekezet részéről, vagyis hogy a polg. iskola iránti érdek mind magasabbra fokoz- tassék bennünk és közöttünk. Az iskolai hatóság — iskolaszék I 29 tag­ból áll, az elnök: Ladies György, alelnök: Szi- gethy Lajos, gondnok ; Lukács Károly, jegyző: Kovalszky József volt. Az iskolaszék működése 1887. január hőig terjed. Az ismétlő iskola igazgatóságáról Homolya István lemondott 1885. jan. 25-én, helyébe Finta Ignácz választatott, ebből kifolyólag óhajtottuk volna, hogy az ismétlő iskoláról is rövidlegesen, vajba megemlékezett volna az „Értesítés“ végén, a mint az 188’/tt-ik évi füzetben láttuk és vettük. A tanári testületet |képezik 5 rendes és 1 segédtanár, ezek mellett 4 hitoktató teljesítette la valláBtanitást hetenkint 2—2 órán. A járási főszolgabíróknak és Gyulaváros polgármesterének. Terjedt körben leendő közhírre tétel végett értesítem a czimet, hogy a legtöbb adót fizető megye bizottsági tagok 1887-iki névsorának ösz- szeállitása czéljából Békésmegye igazoló választ­mánya folyó évi szeptember bő 1-én reggeli 8 órakor és a szükséghez képest következő napjain a megyeház kisebb tanács termében ülést tart, melyben a megyebeli legtöbb adófizetőket feltün­tető, s jelenleg a megyei számvevői tisztségnél közszemlére kitett adókimutatások elleni felszó; támlások, i a névsor megállapítása felett fog ha­tározat hozatni. Az 1886-ik évi XXI. törvényezikk 27. §-a azerént az adónak kettős beszámítására jogosul-] tak ebbeli igényöket az igazoló választmány előtt] szóval vagy írásban minden évben bejelenteni, sl Illetve jogosultságukat beigazolni lévén kötelesek] felhivandók azon adófizetők, kik az 1886. évii XXI. törvényezikk 26-ban felsorolt minősítések ( valamelyikével bírnak, hogy az ezen §-ban re-j szűkre megadott kedvezmény iránti igényöket az] ülésig az igazoló választmány alólirott elnökénél! s illetve az ülés folyama alatt szóval vagy irás-l ban jelentsék be, s amennyiben jogosultságuk(| nem köztudomású azt igazolják, különben az adóL kétszeres beszámításának kedvezményétől ezeol alkalomra nézve elesnek. l|, B.-Gyulán, 1886. augusztus 24-ón. jj . Ferentzy Alajos, I alelnök. Család és iskola. . (Vége.) Fordultam meg oly családban, hol a szüléi iskolás gyermekeiket maga és ö n névéi szóliták. Túlhajtott dolog! Rosseau a .természet hez tért vissza, ezek a természetességtől távoz nak és azt hiszik, hogy nevelnek. A szépen irot pädagogiai munkák, kifejtett elméletek ott ma­radnak a tanügyi férfiak körében, nagyreményű kiadványok, folyóiratok kis hatással, évülnek el. A családi nevelés általában lassan fejlődik I Mi en­nek oka? Az bogy a család nem érintkezik elég gé a nevelés embereivel. A közönség nem he­lyesen fogja fel a tanítót. Úgy vélj, hogy az is hivatalnok, — pénzért dolgozó ember, a ki el- végzi | maga tanóráját az iskolában a hivatása ott végződik. Hol van e felfogásban a ferdeség1, magyarázgatnom felesleges. Hiszen épen a minap történt meg, hogy egy tekintélyes gazdag város képviselőtestülete nem szavazott meg segélyt a tanítói gyűlésre, elnevezvén nagy bölcsen ez ösz- szejövetelt olyan valaminek; a mihez „eszem- iszomra“ kell a pénz. Mig a család félre' érti a tanítót, addig nem fog fejlődni a családi nevelés, ' mert a tanítóval a tanügy van félreértve 1 .............A család erkölcsi képzésé gyön­gédségben nyilatkozik. Itt áll igazán a kettős esaládfő önmagáról tett ama nyilatkozata: én va­gyok a család. Erkölcsi és vallásos képzés dolgá­ban csak úgy boldogulhat az iskola, ha a csa­lád véle összhangzóan működik, ez pedig a családfők erkölcsös és vallásos voltától függ. Fór dolog itt a példa; a szülék jó példája b már ez által vallásosan nevelnek. A szülei beszédmodor e a az ebben nyilatkozó erkölcsiség megadják a hangot és érzést, mely a családban uralkodó. Hasztalan az iskolai erkölcsnevelés, ha a gyer­mek ellenkezőjét látja annak otthon, a mit az is­kolában. Valóban a szülének erkölcsi köte­lessége meggondolni minden tettét és szavát, dk szülei kötelessége is, mert minden szó és tet|t példa a gyermekekre nézve. Az erkölcsi nei- vetéshez nem kell sem modern ismeretek tömege sem pädagogiai tapintat; a családfők közt ural­kodó keresztyéni egyetértés, gyöngédség, igazság isteni félelem: ezek ama tényezők, melyek er­kölcsileg nevelnek. Az iskolai értelmi képzés olyan valami, i minek jelei iránt a társadalom nagy része, sok­szor az iskolát látogató hatóságok sínesénél tisztában. Sokke azt mondja, hogy az olvasás as iskola értelmi hőmérője. Tény, hogy az olvasás­ban az egyén értelmi fejlettségi foka kitűnik. E: igazságot az élet is igazolja. Vannak egyének kik már mint önállók érzik, hogy több iameretn van szűkségök. Hozzáfognak tehát, olvasgatni i bizonyos, hogy mire a fenhangon való értelmei olvasás stádiumára eljutnak: valósággal értelmei egyénekké lesznek. Az iskolai növendék szellem jóléte is hatalmas módon nyilitkozik az olvasás ban. Lokkének igaza volt és igaza van ma is: 'i mit értünk, csak azt olvashatjuk értélmesen s csal azt tudhatjuk, a mit értünk. Legouvé az „Atya é Fin* czimü művében gyönyörű fejezetben tár gyalja amaz előnyöket, melyeket a* szép fenhan gon olvasás nyújt, — azért nagy szerepet ad 'i családban is a felolvasásnak. Lássuk csak ml mond róla?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom