Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-08-15 / 33. szám
33-ik szám Gyula, 1886. augusztus 15-én V* évfolyam* f-------------------1 Szerkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. .. 5 frt — kr. Félévre .......... Évnegyedre .. • • 1 n 25 n , Egyes szám ára 10 kr. )-A f w Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh Oyorgy, munkatárs: Bodoky Zoltán. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban.: Nyllttér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang I/ipót Dorottya utcza 8. sz. a. / Bécsben: Oppelik A.f Schalek Denrikf Moose Rudolf és Dukes 3T. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon TörTényhatósági és községi közélet. A törvényhatósági hitelintézetről és bankmellékhelyröl — dr. Kovács István urnák. Mélyen tisztelt főorvos ur! Igen sajnálom, hogy az aradi bankfiók igazgatóságánál közelebbi informatiók szerzése végett tett tisztelgő látogatása alkalmával a bankmellékhely intézményével jobban meg nem ismerkedett. Ha az egy millióhétszázezer forint elhelyezést kereső pénzkészlet látása és annak elképzelése, hogy mi jó lenne ezt a 4°/0-kos pénzt megyénk hitelszomjas lakosságának boldogitására 8°/0 mellett ta- karékpónztárilag közvetiteni, nem vonta volna",el máskor oly éber figyelmét, úgy czikké egész más jelleget, érvelése egész más irányt nyert volna. Ön megismerte a hitelmérlegezés tekintetében a bank által gyakorolni szokott óvatosságot, nagy érdeklődést látszott tanusitani a törvényhatósági hitelintézet hitele iránt, de elfelejtette megtanulni azt, hogy a bankmellék- bely tulajdonképen maga a bank s hogy tehát — mivel csupán az erkölcstan és talán még a theologia ismer önmagunk iránti kötelezettségeket — a leszámítolás alá kerülő váltó a leszámítoló bank forgatmányi girójára nem szorul s hogy merőben képtelenség az, miszerint az adós obligója a hitelező által erősittessék. Erre a fatális tévedésre fektetett azon okoskodása, hogy a békésmegyei hitelintézetnek, mint bankmollékhelynek V20/o'tóli provi- sio mellett már 2500 írt haszonért folyton 1.000,000 váltókezesség obligójában kell lenni, alappal nem bírván, elesik azon ob- jectivnek látszó aggodalma is, hogy a forgatmányi jótállás mérvének mérlegezéBé- ből várható eredmény, az alaptőke csekélysége miatt, udvarias bár, de tisztelet- teljes visszautasitás leend. A bankmellékhely, uram, elmondom még egyszer, miután látom, hogy nem tudja vagy nem akarja tudni mi az: maga a bank, s előnye a következőkben áll. Először, hogy a területén lakó egyén váltóját nem kénytelen a sokszor távol levő őt és viszonyait nem eléggé ösmerő fiókvagy főintézetnél benyújtani, ez által például megkiméli az Aradra utazás, ott tartózkodás költségeit; másodszor, —■ mivel a mellékhely legtöbb esetben különösen ha az azt kezelő bizalomra érdemes, — hogy önálló censurával láttatik el, mely a bank kiküldöttének elnöklete alatt a területén lakó egyénekből alakittatik. — A bankmellékhely, mint expositura, átveszi a leszámítolás végett benyújtott váltót, megbiráltatja saját biráló testületével és beküldi leszámítolás vagyis kifizetés végett az illetékes fiókhoz, a hol az többé bírálat alá nem jön, hanem kifizettetik és ősz- szegé kézbesítés végett a mellékhelynek megküldetik. Ezen működéséért, mely természetesen helyiséget, könyvvivőt, pontosságot és tartós el foglal tatást igényel, a kezeléssel megbizott czég mérsékelt usque 1/i%-i& terjedő provisióban részesül, de a benyújtott váltókért obligót nem vállal, azokat mint tulajdonát képezőket, forgatmányával el nem látja. Egyedüli obligáti- ója, mely 10—30 ezer írtig terjedő biztosíték letételében nyer kifejezést abban áll, hogy eme feladatát pontosan teljesítse. Azt mondottam, hogy engedélyezendő bankmellékhely, leghelyesebben a törvényhatósági hitelintézethez telepithető, mert nem lévén szó forgatmányi jótállásról az Ön szerint oly nagy garantiát nyújtani képes pénzintézetek girójára a mellékhely részére juttatott delátió üzleti kihasználása érdekében szükség nem lesz, és mert absurdum nak tartom azt, hogy oly intézet bizassék meg a bank 4°/0-os pénzeinek közvetítésével, mely maga 8°/0-ra dolgozik. Az osztr. magy. bank is részvénytársaság, czélja- és érdeke tehát az, hogy pénzét utolsó krajczárig forgassa, a mit épen a fiókok és mellékhelyek szaporítása, tehát pénzének hozzáférhetőbbé tétele által érhet el. Kérdem már most a főorvos urat, hogy előnyös-e a bankra nézve mellékhelyének oly pénzintézethez való telepítése, melynek elsősorban érdeke saját pénzének, saját forgalmi tőkéjének, melyet betét és hitelutján szerez, 8°/o mellett való elhelyezése, és mely csak saját érdekének eme kielégitése után fog arra gondolni, hogy a nála benyújtott váltót, mint mellékhely, számitoltassa le ? Hát nem szörnyű képtelenség az, miszerint egy ugyanazon intézet a váltókat 8°/0-os és 4°/o-osokra sortirozza a szerint a mint saját javára, vagy a mellékhely javára akarja leszámítolni? A bank a mellékhely felállításával üzleteket akar csinálni elvonva a hitelre érdemes keresletet az ön pénzintézeteinek kezéből és teremtve ek- kép magának piaczot, melyen eddig tisztán önök uralkodtak. S hogy, daczára ezen szembeötlő igazságnak, itt-ott egy-egy pénzintézethez van telepítve a mellékhely ez csak sajnos bizonyítéka annak, miszerint a bankegyesség hazánk gazdászati javát czélzó intézkedései mindaddig, mig a hitelt önzetlenül közvetitő orgánum felállításáról "nem gondoskodunk, végrehajtva nem lesznek. Ez legjobban kitűnik az ön által látott 1.700,000 frt terveztetéséből és abból a csekély üzleti eredményből, melyet az érdekeire féltékeny pénzintézetek, mint mellékhelyek felmutatnak. Tisztán a szükség és a bankactának, mellékhelyek szaporítását rendelő intézkedése kényszeri - tette a bankot arra, hogy a mellékhóly vezetésével itt-ott önöket bizza meg. De legyen róla meggyőződve, e megbízások önöket többé felkeresni nem fogják, mihelyt akad oly bizalomra érdemes intézet, mely a mellékhely részére szánt dotatío fel- használását saját érdekével azonosnak tar- tandja. És pedig annyival inkább, mert az uj bankegyesség azon két rendelkezése által, bogy a váltóleszámítoláshoz nem kívántatik többé bejegyzett czég, tehát kereskedőtől származó forgatmány, és hogy a banknak megengedtetik jegyforgalmának 200 millióval való kiszélesbitése — éppen az czéloztatik eléretni, hogy a bank 4°/0- kos pénze minél nagyobb mennyiségben és minél szélesebb mérvben majdnem a legalsóbb rétegekre kihatólag jusson a hitelt igénylő közönség kezébe. De hát Önben a jegy forgalom 200 millióval való szaporithatásának megengedése épen a törvényhatósági hitelintézet létesítése alkalmából komoly aggodalma kát ébreszt avagy talán a valuta viszonyok bekövetkezhető romlásától tart? Oszlassa azonban el hazafias aggályait a jegy forgalom szaporításának következő két feltétele. Először, hogy a kibocsátandó jegyek 40%-nak érczczel' kell fedezve lenni a mi tekintettel arra úgy a tbeoriában mint a praxisban rég elfogadott elvre, hogy az y3-ad részben fundatió is teljes biztosságot nyújt, nagyon is nehéz feltétel és túlságosan alkalmazott óvatosság; másodszor, kibocsátandó fedezetlen jegyek után a bank a két államnak 5°/0 adót tartozik fizetni. E két rendszabály mellett, mert a bankra terhet ró és a hitelt drágítja tehát bizonyos tekintetben a közönség hiteligényét mérsékli, nem kell attól tartani, hogy a bank a jegyszaporitással mint különben is csak válságos időkre igénybe venni szándékolt engedéllyel, könnyelműen fog eljárni. De mert érczkészlete 200 millióra rug, mig a forgalomban levő jegyek értéke eddig 389y4 milliónál túl nem ment, világos, hogy a 40°/o-kos fedezet mellett jegyeit, habár nem is a maximumig, de szaporítani fogja. Érdekében fog állani, hogy szaporodott jegyeiért váltókat és egyéb értékeket kapjon, a mit csak úgy szerezhet meg, ha minél nagyobb forgalmat csinál. Ezért ejtette el a bejegyzett czég girójának követelményét, ezért szándéka szaporítani a fiók és mellékhelyeket. És lássa tisztelt főorvos ur, ezért reméljük mi hogy tervezett intézetünkhöz fogja telepitni mellékhelyét, ezért azt, hogy dotatiójában a pénzszaporodás folytán nem lesz szűkkeblű, hanem honorálni fogja azon váltóinkat még az 50 forintosokat is, melyeket belőlünk alakitott bírálóbizottsága reálisnak fog nyilvánítani. Hogy azután hitelintézetünk, mint mellékhely minő forgalmat fog csinálni, s hogy tehát az vagy annál csekélyebb provízió neki mily hasznot hozand, annak elképzelését vagy kiszámítását Önre bízom. Ön a ki nekem annyi illasiót tulajdonit, hogy illusiómentesnek kell tartanom, Ön a ki oly jól ismeri a megyebeli pénzintézetek üzleti forgalmát, e csekély feladat megoldásával hamar készén lesz különösen, ha következő nekem szánt szavait: „és ha a hitel közvetlen forrásából saját erejével meríthet bármely hitelképes ember, ugyan mondja meg Ön nekem, ki lesz oly balgatag többé, hogy a kút helyett a vederből merítsen, ha a vedret bérlőnek meg fizetni kell azért, hogy szomját elolthassa nála a hitelszomjas ember.“ megszívleli és saját pénzintézeteire alkalmazza. Igen Uram, a mellékhely magához fogja vonni a mostani forgalom nagy részét, meg fogja szüntetni az Önök monopóliumát, oda kényszerítve a létező intézeteket, hogy vagy olcsóbb kamatlábbal érjék be, vagy ösmerjék*-meg a petrezselyem árulás kényelmetlen érzetét. És most ön revient tonjours á ses premiers amours, lássuk azt a szeretett, mert a hitel önzetlen közvetítését czélul kitűző törvényhatósági hitelintézetet, melynek megvalósításához oly óriási léptekkel közeledünk. Azt mondja Ön, hogy alább szálltunk pretensióinkkal, nem beszélünk többé a socialismus veszélyeinek elhárításáról, nem az üzletiszellem megteremtéséről, iparunk és mezőgazdaságunk fellendítéséről. Pedig ellenkezőleg, én még ma is magasan lobogtatom a socialis reformok zászlaját és felismerve a democratico- liberalismus elvein alapuló alkotmány elégtelen voltát szem- jen azon óriási veszéllyel, mellyel a tőke uélkíili munka és a minden hasznot magának vindicáló tőke közötti harcz társa- dalmuukat fenyegeti úgy mint azt a hasonló elveken szervezett Belgium és Hol- and illetve Amsterdam példája mutatja, ez alkotmányt oly közigazgatással akarom kiegésziteni, mely a törvényben deciaráit jogegyenlőséget, positiv tevéssel, szükség esetén oly hatáskör felölelésével is képes leend megvalósításához vezetni, melyet eddig a laisser faire, laisser passer elv hívei, mint nem az állam és hatóságának jogkörébe illőt, a gyengébbek kizsákmábogy az eddiggi 200 millió forinton felüli nyolása érdekében kizárólag saját magok javára monopolizáltak. Igen Uram, mi barczot indítottunk és folytatunk nem a tőke ellen, mely a mint gyümölcse úgy első feltétele az eredményes gazdasági tevékenységnek, de azok ellen a tőkések ellen kik 25—50 frtjaikat részvényekbe teszik azért, hogy 50.000 forint alaptőkéjök javára elescamotálják a tisszer is annyit tevő és a csekély alaptőke mellett nagy rizicónak alávetett betétek segélyével producált hasznot, juttatva az utóbbiaknak 100 írttól 5 irtot és megtartva magoknak nyomorúságos 50 írtjaik után 22—25 irtokat. Azok ellen a tőkések ellen kik a hitelközvetitést, tekintet nélkül a pénz mint áru értékére, tekintet nélkül tehát arra, hogy a kamatláb változó a bogy az például jelenleg 4—41/2%-tóli, mégis minden körülmények közt 8°/0 mellatt eszközük, — igénis tisztelt Uram! azok ellen a tőkések ellen, kik a trvhatósági hitelintézetet azért nem akaiják, mert a 70.000 forint alaptőke nem lesz elég a vésztességek fedezésére, de a kik saját intézeteiknél a tapasztalás szerint soha se vesztenek és mégis, legyen Uzletök nagy vagy kis forgalmú, 8°/0-ot vesznek, sőt mi több elmerik fogadni a betevők tevékenység utján létrejött filléreit és igy a megye 300.000 írtját, nem gondolva meg azt, hogy a kevésbé ellenőrzött üzletkezelésök mellett könnyen előfordulható defrandatió vagy egyéb okból keletkezhető veszteségek esetén ki fogja kárpótolni a munkája eredményétől megfosztott megyei közönséget és az alapítványokért felelős megyei törvényhatóságot. És tesszük ezt a be nem hajtott 70.000 frt alaptőkével, mely be nem hajtva biztosítéki feladatának azért felel meg jobban, mert el nem sikkasztható és mert nincs kikölcsönözve s igy el nem veszíthető, és végre mert behajthatóságához józanul kétség nem férhet; — tesszük a megye kezére bízott 300,000 frtot meghaladó állapotokkal, melyek hová fordításáról és mikénti hasznosításáról, mert nem csak a megőrzés, de főleg a hasznosítás, az alapítvány czélja eléréséhez szükséges jövedelem felmutatása lévén kötelességünk, minden körülmények közt magunk gondoskodunk és mely összegekért, bármit tegyünk is velők egyformán vagyunk felelősek akár van alaptőkénk akár nincs sőt még akkor is ha azokat az Önök kezére bízva el is veszítjük; — végre tesszük azokkal a betétekkel, melyek bennünket fel fognak keresni és azzal a hitellel, melyet bizodalmát ébresztő kezelésünk, intézetünk humánus czélja és azon épenség- gel nem megdöbbentő elmélet fog szerezni, hogy igen is a megye közönsége mindig rendelkezik elég anyagi erővel a veáz- tességek fedezésére. Egy kis bona fidessel ez utóbbi biztosítékot méltán a legvaló- szinütlenebb eventualitások közzé kell sorozni és igy kortes fegyverül felhasználni nem loyalis és illedelmes dolog. De Ön erre azt mondja: nevetséges a harcz, és nagy pénzügyi járatlanságot árul el kezdeményezői részéről, a mely efféle eszközökkel diadalra vár. És gyönyörűen illustrálva a fejlődés természetes jrocessusát, azzal számolni nem akaró utopisticus felfogásnak nyilvánítja azon^ reményemet, hogy a most már kellő világításba helyezett elvi elsajátítás utján kezünkbe kerülő 300,000 forinton felül még egy fél milliót forgathassunk, mert a pénz és hitel erkölcsi garantiákra mit sem ad, és mert a fidei comissum megőrzésénél a rideg anyagi biztosíték teljes garantiáján rívül más egyébre nem szabad tekintettel
