Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-15 / 33. szám

az

lenni. Az Isten szent szerelmére nagyra- becsulf főorvos ur ? Nem olvasta volna Ön a takarékpénztárak 1886. év jan. 1-től, jun. 30 ig terjedő időre szóló forgalmi ki mutatásait? Elkerülte volna figyelmét, bog] ezen intézetek egyik közzé tett kimutatása szerint 36200 frt részvénytőkéje és 25018 frt 22 kr. tartalék alapja mellett 568,148 Írt 91 krnyi betéttel bir, s hogy tehát le hét józan észszel többet kölcsönözni alaptőke összegénél. Avagy csak a publi cum jámborabb részénél tesz fel ilyen ke délyesnek nevezett ajándékozási hajlamo kát? Nem e igy tesz a megye is? Nem ■ ön szavazta meg azt, hogy a megye '300.000 irtot meghaladó alapja oly pénz intézetnél .helyeztessék el, melynek vagyona ^50000 írtnál többet nem ér ? Lássa Uram, sem önben sem a publicumnak be tevő részében nem küzd két irányban mozgó erkölcsi kötelesség — de megva gyök győződve hogy ha küzdene, úgy Ö mint a többi jó betevők megtakarított fii léreiket az eikölcsi kötelezettségek Ön ál tál látott tömege közt lefolyó eme küzde lem után, — a törvényhatósági hitelintézetben helyeznek el, a melynek vezetése az-Önök kezébe van letéve és a mely 'pénzeiket olcsóbb kamatra adva ki, cse kélyebb risioónak veti alá nem is említve azt, hogy visszafizetési képességének rovására, úgy mint egyik megyebeti pénzintézet 313,990 frtot jelzálogi kölcsönökbe el helyezni esze ágában sem lesz.

■ De továbbá azt mondja Ön, hogy illetékes helyen tudtomra adták, miszerint 70,000 frt be nem hajtott alaptőke mellett hitelre egyátalán nem, behajtás esetén legfeljebb két annyira számíthatunk. Értesülése tisztelt főorvos uv, nem egészen alapos. Nekem csak annyit mondtak, hogy az oSztrák-magyar bank a pénzintézetekkel szemben a nyújtandó hitel mérvét illetőleg az alaptőkére van tekintettel. De elfelejtették Önnek megmondani azt, hogy a törvényhatósági hitelintézettel, mint nye- rességre nem dolgozó hitelköz veti tő orgánummá! szemben, melynek administratiója hatósági jellegű, ellenőrzése pedig fokozottan szigorú és a mely eminenter közgazdászat! hivatásánál fogva nagyobbfoku valószínűleg más álláspontot fog elfoglalni. Elfelejtette végre és igy a hitelmérlegezés körül tett tanulmányait is hiányosoknak kell tartanom, azt is, hogy a bank akkor a midőn valamely intézet hitelét már kimentette, hitelt oly formán szokott nyújtani, bogy a pénzintézet által forgatott váltón lévő aláírásokat illetve váltónyilatkozatokat veszi figyelembe, és ha az illető aláírások hitelmérlege nincs ki merítve HI azok Számlájára eszközli a leszámítolást. Miután pedig a törvényhatósági hitelintézet csakis hitelképeseknek fog adni kölcsönöket, — az ellenkező feltevésétől a főorvos ur igazelmüsége távol áll — igen természetes, hogy ha intézetünk hitelét kimerítette, az átala forgatott váltón levő egyébb aláírások, például az Öné igen tisztelt ' főorvos nr, fog általa figyelembe vétetni és honoráltatni.

Ezekből méltóztatik látni, hogy én a betétek elmaradására fektetett erkölcsi vereségtől, a kilátásba helyezett hitelképtelenségtől épenséggel nem félek. De ha a jövő Önnek adna igazat vagy helyesebben kifejezve, hogy az Ön aggódó lelke is megnyugodjék, kijelentem hogy törvényhatósági hitelintézetünk léte azért még nem lenne veszélyeztetve. Ez alkotásunknak ugyanis corollariumát a bankmellék- hely telepítése képezendi. Ez a kellően megértett bankmellékhely az ő provisió- jával, fedezve lévén belőle a regie, fennfogja tartani intézetünket úgy, hogy lega lább 300,000 forintunkat leszünk képesei azzal a kamatlábbal kiadni, melynél töb bet az a jelen pénzviszonyok közt neu érdemel. Ön a mellékhely eme egyedü helyes telepítési módját és tehát az oszt rák-magyar bank pénzeinek hozzáférhe többé tételét valamint 300,000 írtnak 5»/( mellett való kikölcsönzését megyénk köz gazdasági javának szempontjából kicsinyei heti; én már ez eredményt is, pedig a nem a való, hanem csupán concessio a Ön aggódó és feketén látó lelkiilete ja vára, elég. nagynak tartom arra, hogy a elérésére fordított küzdelmet sajnálni okor ne legyen.

Végre néhány szavam van személye természetűnek mondott reflexióira. Dók tor urat ezikke végén előveszik a visiól prófétai ihlet szállja meg és elegikus hat gon ad kifejezést mysticus gondolataina és látományainak. Igazán ngy néz k mintha a takarékpénztárak felkent papj lenne, sőt mi több harczoló papja. Mag

Közművelődés, társadalom

és közgazdaság.

A becsület mezeje.*)

Ismét egy halott fekszik a becsület mezején. Egy öreg ember sirdogál a holt test fölött, átkozva azt a társadalmat, mely iiát odakényszeritette, hogy kiálljon s le- övesse magát. A megátkozott társadalom sajnálkozik a halott s az öreg apa fölött s, de belenyugszik abba, hogy ennek igy kellett történnie, mert hiszen a párbaj végre is istenítélet, akár igazságos, akár nem. A jyőztes ellenfél pedig, akit ez az átlőtt fiatal ember nem bántott meg egy szóval sem, ha csak egy parány van benne az emberiségből, kell hogy le legyen sújtva tragicus vég által, érezve, hogy olyan embert fektetett koporsóba, akinek életútja az övét nem keresztezte, akit semmi oka nem volt halálba Űzni.

A jó isten a megmondhatója, hánya- dikszor van feltéve a kérdés: ime meg van hozva s végrehajtva az Ítélet egy be csületügyben, ki van vele megelégedve? Hány szerencsétlen kimenetelű, indokolat lan párbaj után fel volt már téve e kér

*) E kitűnő czikketaz »Arad és Vidéke" után közöljük felhívjuk rá olvasó közönségünk figyelmét. Szerk,

mondja, hogy kényszerű védekezésbe zak láttuk. Avagy nem-e ezen erősen felekeze érzületének kell tulajdonítanom ama fe tevését, mintha én a 20,000 menő részvén; birtokosait azon nemtelen irigységnél akartam volna odadobni, mely a vagyon í talant a vagyonossal szemben mindeuüt I eltölti, mintha én oly szerencsétlen érdek harczot akartam felidézni, mely minden ; precariussá tehet?

Ezektől agyam és szivem egészen ide gén. De a mit készséggel elismerek az az hogy egészségtelen hitelviszonyainkon javítani akarok és teszem ezt, — büszkéi merem moudani — nem a létező pénzintézetek ellen irányuló irigységből vagy gyűlöletből, hanem mert megyém lakosságának javát, boldogságát szivemen viselem. Hogy azután ebbeli törekvésem a megyebeli pénzintézetek érdekébe látszik ütköznöm, — arról nem tehetek, de nem is sokat törődöm vele, mert akkor, midőn a közjó előmozdítását czélzó intézmények megalkotásáról van szó, el kell hallgatnia a mágánérdeknek. A szegény árvamegyei tót nem lázong, mert adózni kénytelen az általa soha nem látott philloxera kipusz- titására — viszont nincs nagybirtokos, ki a napszámosok adómentességének procla- málását, azért, mert e miatt adója növekedett, repugnálná. A társadalom és állam ethicája éppen abban áll, hogy segítsünk egymáson és segítsünk főleg azokon, kik magukon segíteni nem tudnak. Ez elvet ön socialisticus olajcseppnek nyilvánitja

— mely qualiíicatióval, bocsásson meg, nem tudom kitakar meg- vagy elijeszteni

— de én az államférfim bölcsesség ema- natiójának és oly nagy keresztény igazságnak tartom, mely be fog férkőzni azok szivébe és eszébe, kik félszeg helyzetökből származó pillanatnyi, de nagyrészben képzett anyagi előnyeikről ma még nem tudnak le-, mondani. .

Lehetetlen, hogy a tisztelt főorvos ur d egész életét a szenvedő emberiségnek szentelte, ki az egészségügyi administratio terén oly sokszor kénytelen magánérdekbe ütköző intézkedéseket javasolni, sokáig idegen maradjon azzal a mozgalommal szemben, mely az egészségtelen hitelviszonyokul származó általánosan fájdalmas közérzületen — egy kis érvágással is, ha a tudomány úgy kívánja — segíteni akar.

Önnek uram, hányszor kell nekem még ezt mondani! a mi táborunkban van lelye már csak azért is, mert a pótadóval való izgatás aljas mestersége azoknak való, kiknek a jó Isten butaságon és gonoszságon kivül egyebet nem adott. Önnek pedig nagy esze és nemes szive van.

Dr. Szemián Kálmán.

Békésmegye állapota s igazgatása 1886. év első felében.

Szerkesztette Fábry Sándor, m. I. aljegyző.

(Folytatás.)

Ezen, itt ielsorolt 18 pénztár összes kész- pénzbeli maradványa 16.543 fit 9 kr, a kötvénybeli pedig 446,743 frt 82 kr. Együttes maradvány, azaz a teljes pénztári készlet 463,286 frt 91 kr, mely összeg az 1885. év deczember havában megejtett pénztárvizsgálat alkalmával feltüntetett készletnél 31,489 frt 28 krral több. E többlet a házi-, a közmunka-, a közkórházi-, ipar- és gyámpénztáraknak a múlt évi bevételt felülhaladó több bevételéből ered.

A megyei házi tartalék-alap pénztár állaga a múlt év utolsó hónapjában kitüntetett maradvány összegnél 25,128 frt 45 krral kövesebb, bár e pénztár a házipénztár tavalyi megtakarításainak beutalása által tetemes bevételre tett szert, amennyiben a megyebizottságának a m. kir, belügyminiszter ur által jóváhagyott határozata folytán a pénztárból fizettetett ki a békésmegyei takarékpénztárnak a csabai hadszerraktárügylet- ból eredő 28,187 frtnyi követelése. Ez összeg 25 év alatt log a tartalékalap részére a katona- elszállásolási-alapból visszafizettetni.

A május havi rendszeres pénztári vizsgálat alkalmával a pénztár a megválasztott uj pénztárnok, Bandbauer Györgynek bizottságilag átadatott.

3. A megyének 27 pénztári számadása s e megyebeli községeknek 151, közalapról az 1885 évre vezetett számadása közzül a f. évi tavasz közgyűlésen megvizsgáltatott 38 db. Valamenny községi számadás beterjesztetvén, a még felül vizsgálás nélkül maradt 113 db. számadás a f évi őszi közgyűlés olé fog terjesztetni. Az árva (ári számadások közzül a szeptemberi gyülésn 7 db. marad előadandó.

4. Szegényügy.

a) Községeink az 1871, évi XVIII. t.-cz 131. §-ahoz képest dologkóptelen lakosaik fenn

I tartásáról a jelentékeny tőkéjű közalapok jőve delmeiből és a községek kőzpéuztárai által nyuj tott segélyből kitelhetőleg gondoskodnak, s e te öntetben a községek törvényhatósági és állam logélyre nem szorultak. Szegényekbáza mindéi tagyobb községben vau, legújabban K.-Ladány ián alapittatott ilyen, melynek alapszabályai i . évi tavaszi kösgyülésen hagyattak jóvá.

b) Dologházak a megye területén nincsenek

c) az 1886. év első felében oly elemi osa- ások nem fordultak elő, a melyek által okozott árok elhárítása czéljából hatósági intézkedések süksége merült volna fel. Május hó első féléén a fagy a megye nagyobb részében a gyü- lölcstermést ugyan tönkretette, május bő 19-én edig Szent-András község és határa egy részéin oly nagy jégeső vonult el, mely útjában a ütéseket teljesen összetörte. A kár megállapi- isa iránt az. utóbbi esetben az intézkedések ionnal megtétettek.

d) A tolonezozásügy a m. kir. belügyminisz- r ur 1885. évi február hó 14-én 9389. II. bz, a. fit rendelete értelmében kezeltetik, s a rende- t 37, §-a értelmében a tolonezszámadások a fiügyminiszteri számvevőséghez évnegyedenként lterjesztetnek, s a költségek a belügyminiszter : által szokás szerint utalványoztatnak.

). A személyi és vagyoni biztonságra vonatkozó adatok.

A személybiztonságot a lefolyt félévben öt intény zavarta meg, és pedig január havában id László füzes-gyarmati lakos, nevének meglelő vadsággal, ifjú feleségét, alig két hónapi másság után féltékenységből megfojtotta s az- án két ízben is öngyilkosságot kisérlott meg. ibruár hóban öcsödi legények dulakodás köz- n egyik társukat agyonverték, s Gyomán Tuba tván D. Szabó Sándor csőszt úgy fejbeütötte, gy az másnap meghalt. Áprilisban két gyer- íkgyilkossag követtetett el. — Jellemző, hogy a ntények egy ízben sem vagyonszerzésből s a t gyermekgyilkosságot kivéve, mindegyik eset- n a szenvedély hirtelen feltámadt kitöréséből vettettek el.

A tettesek kézrekerültek s a biróságoknak idattak.

A vagyonbiztonság állapota teljesen kielégitő volt. Rablás egy ízben sem követtetett el. Kisebb rendű lopás 16 esetben fordult elő.

Tűzvész 18 esetben történt, nevezetesen : Gyulán 5, Csabán 4, Orosházán 3, s Békésen, P.-Sz.-Tornyán; Sz.-Sz.-Tornyán, Gy.-Vári- ban, Szarvason éB Mező-Berényben egy-egy esetben. A tüzesetekről szóló jelentések az 1870. évi augusztus bó 24-én 3339, az. a. kelt körrendelet értelmében a m, kir. belügyminiszter úrhoz mindenesetre vonatkozólag külön-kűlön felterjesztetnek. A tüzeseteknél való károsodásról, a tűz ellen való biztosítási esetek számáról, s a biztosítási összeg mérvéről az alispán által legújabban nyilvántartás vezettetik, mely a tüzesetek folytán megtérítetten maradandó károsodást s . népünknek a biztosítási intézmény irányában! vonzódását vagy tartózkodását lesz hivatva feltüntetni.

Az engedélyezett 1 ő p o r-á rulási helyiségek száma 13, — melyek a f. óv I. felében is teljesített vizsgálatok alkalmával a közbiztonság igényeit kielégítő s megnyugtató biztos állapotban levőknek találtattak, t

(Folytatása következik.)

dós. Hány olyan párbaj folyt le szemünk előtt, melynek eredménye fellázította minden egészséges gondolkozásu emberben a jogérzetet? Hány teljesen ártatlan embert hurcol már ki a lovagias mezbe öltözött megférhetetlenség az úgynevezett becsület mezejére, hogy ott levágja, agyonlŐjje?

Őszintén megvallva, az a társadalom, melynek kebelében a párbajozási mánia úgy dühönghet, mint a mienkben: meg- érdemlené, hogy ezt a dühöt ugyancsak a torkára forraszszák. A magyar társadalom oly passiv szerepet játszik a tömeges pár- jajokkal szemben, oly hallgatag közöm- jösséggel nézi, midőn művelt emberek, iomoly ok nélkül, egymás életére törnek: íogy e bűnös közöny azt a kegyetlen kívánságot kelti föl bennünk, bár akadna Bgy pár markos, biztos kezű, hencegő, szívtelen spadassin, akik ezt a mai párbaj- mániát a végletekig vinnék s ezt a mi párbajbarát társadalmunkat amúgy istenigazában megtizedelnék, hogy e radikális kúra kigyógyitsa azt veszedelmes betegségéből, mely hovatovább orvosolhatatlan lesz.

Mert a Magyarországon dúló párbaj- iüh valóságos társadalmi nyavalya. Minien európai államban többé- kevésbbé dirik a párbaj, mint szükséges rósz, mint sényes bonyodalmaknak erőszakos, de elfogadott megoldási módja: a mi azonban násutt ultima ráció, az nálunk mindennapivá, közönségessé vált hecc, mely hol komikus, hol tragikus véget ér s a szerint 7agy megnevetteti a társadalmat vagy negrikatja.

Abban, hogy a magyarországi pár- >ajok diskreditálva vannak, hibás minden ársadalmi tényező: a sajtó, mely a he- yett, hogy elitélné az ok nélkül való vérontások hőseit, adorálja őket, a társa- lalom, mely a kiállás fizikai bátorságától ha íogvaczogva jelentkezik is az) teszi űggővé becsülését; a biró, a ki- a ko- noly előzmények által nem indokolt s négis halálos párbaj hőse iránt oktalan ciméletet tanúsít. Mindnyájan vétkezünk, le lakóiunk mindnyájan is, mert hol marunknak, hol véreinknek, barátainknak cell kivonulniok a modern ember-mészár - izékre, hol folyton friss vér párolog.

El lehet mondani, hogy a fehér em- jer bőre, élete biztosabb a délamerikai pampaszokon, hol vad embercsordák le- lelkednek a prédára, mint a magyaror- izági társadalom kellő közepében. A pár- jajdüh ellen nem oltalom sem a nyugodt, negfontolt élet, sem az útból félrevonuló szerénység, sem a tömegben óvatosan nozgó, mindenkivel megférni akaró udvariasság. A leghaszontalanabb okok, mik cülföldön nehány mentegetődző szó által ntéztetnek el, nálunk becsületügygyé fúvódnak föl, melyet négy embernek kell sárgyalni.

Már pedig, ha Magyarországon be- ssületügyet négy ember kezd el tárgyalni, íz többnyire egyjelentőségü a párbajjal. Száz megtörtént párbaj közül nyolezvanat sisztességesen és mégis békés utón ki leleteit volna egyenlíteni, ha a segédek lelkiismeretesebben vennék a dolgukat, mint a hogy veszik.

Számtalan olyan eset fordul elő, hogy i segédek a békés kiegyenlítést még csak meg sem kisértik s csak azért jönnek issze, hogy a fegyver, hely, idő kérdésében megállapodásra jöjjenek.

Igaz, hogy a felek segédeiket rendesen igen engesztelhetetlen, harczias instrukciókkal bocsátják el, igy kívánván ezt % bevett szokás és a virtus; hanem azért ba tapintat, lelkiismeretesség, higgadtság sván a segédekben, úgy a békés kiegyen- lités a lovagiasság minden sérelme nélkül lehetséges a legtöbb esetben. Mert a segéd nem kötött utasításokkal ellátott megbizott, hanem Ítélő biró abban az ügyben, melyben eljárnia kell. Kell, hogy féltékeny legyen saját fele becsületérdekó- re, akár mint a magáéra, de szükséges szem előtt tartania azt is, hogy a párbaj a legutolsó eszköz, melyhez csak a legkomolyabb esetekben, végzeles összeütközéseknél szabad folyamodnia. Meg vagyunk győződve, hogy mihelyt a segédek erre az álláspontra helyezkednek, a párbajmánia megszűnik dühöngeni s a becsület mezején nem fogják a, holtak olyan sűrűén követni egymást.

B.-Gyula, 1886. aug. 13.

Ha valaki a Békés-Gyulai Híradónak, mint szépirodalmi hetilapnak,(!) f. évi augusztus hó 12-én megjelent számát kezébe vette s a higgadt észlelő nyugodt-