Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-08 / 32. szám

Közművelődés, társadalom és kózgazdaság. A nemzeti színház művészei Csabán. A csabaiaknak élénk napjai vannak. Va­sárnap a Janszky-ügyben izgalmas népgyülés volt, hol elkeseredett politikusok szidták az átkos kormányt. Kedden érkeztek meg a nemzeti szín­ház művészei, kiknek fogadására díszes közönség gyűlt össze a vasúti perronon, s ékes nyelvű szó­nokok boldog mosolylyal mondottak köszönetét a megérkezetteknek. — Kedden .este a művészek f tiszteletére bankett, szerdán, csütörtökön szmi- elöadás, bál, kirándulás stb. Lejöttek: Lendvayné Ilka és unokabuga, Dienes Mari, Palotai Piroska k. a. és anyja; Kaczér Nina k. a. és anyja; Mihálfi Karoly, Benedek Lajos, Gabányi Árpád, Latabár Kálmán, Gyones László, Hetényi Béla, Pintér Sándor, Sántha Antal, Abonyi Gyula, Mártonffy Károly siígó s Zöldi Márton, a nemzeti színház másod- titkára, Csaba szülötte, kinek köszönheti Csaba az egész mozgalmat. A vasútnál a művészeket Csaba város kö­zönsége nevében Szemián Sámuel városi főjegyző, a nőegylet nevében pedig, mint melynek meghí­vására jöttek ' le a művészek, Vidovszky János takarékpénztári igazgató űdvpzölte. Az üdvöz­letekre Benedek Lajos válaszolt, A vasúttól egye­nesen a. „SzéchtnyiMigetbe vitték a vendégeket, hol reájuk már fényes ebéd várt. Este ugyan- ■ csak a „Széchenyi “-ligetben népes bankett volt, melyen a vendégek s Csaba teljes intelligentiája vett, részt, — A toasztok közül kiemeljük a Vidovszky Jánosét, Hetényi Béla, Gabányi Árpád és Zöldi Mártonét. Végtelenül élvezetes estét nyújtott a ven­dégeknek szerdai első fellépése. Barriérnek szel­lemben gazdag egy felvonásos vigjátéka : „Tűz a zárdában“, és Labiche „Vasárnap délután“ czimü bohózatát játszották művészeink. A díszes szín­ház a több, mint kettőzött helyárak daczára, zsú­folásig telve volt. A szereplők játéka elragadta a közönséget, különösen Palotay Piroska volt az, ki az első darabban, Adrienne gyermeteg szere­pében, lélekből fakadt játéka, kedves naivitása által elbűvölt mindenkit. A művésznő kedves je­lenség. Gyönyörű fekete szemei nagyban emelték a hatást, mit művészi játéka okozott. Horváth Zoltán (D’Aveney Pál) kitünően játszotta a sze­rető apát, Mihálfi (Miriel), a blazirt párisit, s Latabár mintegy önmagát mutatta be a nyegle világfiban. A második darab határozottan rosszul volt választva. „Vasárnap délután“ a czime, de va­sárnapi közönségnek is való. Csakis a szereplők kitűnő játéka tudta azt érdekessé tenni. A da rab rövid tartalma az, hogy három nyárs polgár vasárnap d. u. összejön Pomadoutnál (Pintér) kuglizni, egyikök vendéget is hoz, valami Adolphe urat, (Gyenes), kivel a vasúton ismerkedett meg. Mig a barátok a kertben kugliznak, Adolphe ur a házban Pomadourné asszonynak teszi a szépet, s szerencsétlenségére, épen mikor a férj valami okból a szobába lép, Pomadourné asszonyt meg­csókolja. Ebből fejlődik ki a bonyodalom. Po- madour az esetet szörnyű sérelemnek találja. Tanácskozásra hivja barátait, kik elhatározzák, hogy Pomadournak vívni kell, s vérrel kell Ie­V JL remetei romok. Irta : if]. Rákóczy Mihály. • ' (Vége.) — No hát felmegyek én! Bolondoki — dörmögé Nuku bosszúsan, s azzal indult a bozótnak. — Megállj! — kiáltott rá Vaszil. Fel­megyek én! Én vagyok a vezér. — Jól hát eredj, csak gyorsan jöjj visz- sza, ne késs. Vaszil pedig egy perez alatt eltűnt a bozót közt. Sietett, rohant, megismerte ked­vesének hangját. Megakarta menteni. Fusson, meneküljön, nehogy reá akadjanak. Futott, kapaszkodott szikláról-sziklára, csakhogy mi- nélelőbb elérhesse. Megmenteni öt! — ez volt lelkének minden gondolata, szivének minden dob­banása. Végre felért a sziklacsucsra. Ott ült á szép leány, búsan elmerengve, fejét könyökére támasztva, s dalolt, dala szive hangja volt. — Mari, az Istenre, menekülj! kiáltott reá a legény. A leány ijedten emelte fel fejét, s egy perez múlva örömsikoltással borult Vaszil "keblére. Az pedig átkarolta a leány karcsú de­rekát, szivére szorította szivét, s ajkaival zárta le azokat a kedves ajkakat. mosni meggyalázott becsületét. Szörnyű a felhá­borodás, s Pomadour azon hiszemben, hogy Adolphe bűnösségének tudatában nem fogja vé­deni magát, nagy garral hivja ki 'Adolpheot pár­bajra. Adolphe ur azonban elárulja, hogy kitűnő vívó, s hogy ebbeli ügyességét tel is akarja Po madourrsl szemben használni, mire az azonnal visszaretten a párbajtól, s hosszú bölcs tanács­kozás után — mig Adolphe urat a növényházba internálják — azt határozza el barátaival, hogy a családi élet boldogsága ellen tört vakmerő me­rénylőre bírságot rónak ki, s mint valami kegyetlen dolgot, hirdetik ki az ítéletet Adolphe előtt, hogy a csókért 200 frank birságban ma­rasztaltatok a községi iskola javára általuk el. Adolphe ur azonban nevetve nyugszik bele az ítéletbe, s mert két Ízben is megcsókolta Po- madourné asszonyt, fizet rögtön nem 200, hanem 400 frankot. Nagyszerű erre a nyárspolgárok el­ragadtatása, kedves, okos, gavallér embernek ta­lálják Adolpheot, meghívják, hogy mulasson to­vább is 'közöttük, s Pomadour maga kéri fel, hogy csókolja meg a feleségét. Eddig a darab. Pintér, Sántha, s Gabányi kitünően alakí­tották a vasárnap délután mulatni vágyó párisi polgárt. Costumjük, mimikájuk nagyszerű volt. Kü­lönösen Sántha lett a közönség kedvenezévé. — Lendvayné asszony (Pompadourné), kis szerepé­ben is ki tudta mutatni kitűnő művészi tehet­ségét. A közönség hálás volt a művészek iránt. Tapssal fogadott minden megjelenőt, s frene­tikus és szűnni nem akaró tapssal s bokréta- özönnel fejezte ki elragadtatását a színműnek befejezése után. A nő-egylettől minden szereplő felírással ellátott babérkoszorút kapott. Előadás után a „Széchenyi“-ligetben terve­zett vacsorát az eső elmosván, a „Fiume“ ven­déglőben mulattak együtt a művészek, s a kö­zönség egy része a késő éjjeli órákig. Második nap tanyai kirándulás vott az Udvardi-Breznik tanyára, a hol Jancsi czigány zenéje mellett tánezra perdült a jókedvű társaság, s d. u. fél 5 órakor mentek vissza a városba. A második előadás olcsóbb helyárak mel lett, zsúfolt ház előtt tartatott meg. Színre ke­rült : „Egy kis vihar,“ Dreifus szellemes pár­jelenete, a nőt Kaczér Nina kedvesen személye­sítette a férj szerepét Latabár jól játszotta. Ezt követte a „Váróteremben“, egy felvonásos vígjá­ték, és a „Fekete frakk“ magánjelenés. Az előadó művészeket a közönség lelkes tapsokkal jutalmazta, mit művészi játékukkal ki is érde­meltek. Előadás után fényesen sikerült tánezviga- lom volt a „Széchenyi“-ligetben, melyben a ven­dégművészeken kívül résztvett Csaba város egész intelligentiája, s a vidékről is számosán voltak jelen. A tervezett kirándulások, a kigyósi kastély és gyulai vár megszemlélésére, — elmaradtak, s a művészek pénteken a déli vonattal utaztak vissza a fővárosba, magukkal vive a hálás csa­baiak őszinte köszönetét és szeretetét. A csabai óvoda javára is szépen jövedelmezett az erkölcsi tekintetben páratlanul fényesen sikerült ünnepély, mely sokáig meg fog maradni a csabaiak emlé­kében. mult a varázs. Nyugtalanul várták Vaszilt. Várhatták azt, jó helyen van az. Fent a magasban, közelebb az Isten egé­hez, titkon, tanuk nélkül, csak az Isten van velük. — Mari, menekülj, — susogá a legény kedveséhez. — Miért ? Mi a baj ? — kérdé a leány s közelebb simult a legényhez. — Kiirtják Remetét, megölnek minden magyart, — válaszolt ez, — lent a szikla alatt tenger oláh, én vagyok a vezérök. Mennem kell, különben megölnének. — Menned? Te a vezérök? Kiirtják Remetét? Oh Vaszil ölj meg. Te nem sze­retsz engem. — Mari! — kiáltott a legény — jobban mint az Istenemet. Menekülj! menekülj! sür- geté a leányt. Az pedig nem ment. — Ölj meg, temess el, vétkezem, hogy téged szeretlek. A legény pedig leborult a lány lábaihoz s ott zokogott. Az idő múlt, — már kezdett a hajnal hasadni. Az oláhok végre maguk indultak Vaszilt felkeresni. — Hallod? Már jönnek. Meghalunk, — susogá a legény. — Hát meghalunk együtt — válaszolt a leány, s átkarolta a Vaszil nyakát, kis fejecs­kéjét oda hajtotta annak széles vállára. — Hallod? Már itt vannak! — susogá újra. Í238—86. Felhivatnak mindazok, a kik illeték állami adó, hadmentességi dij, fegyveradó, városi adó, és fogyasztási kirovással tar­toznak, hogy kötelezettségeiknek legkésőbb 8 napok alatt annál bizonyosabban eleget tegyenek: mivel annak elteltével a III-ac fokú végrehajtás fog ellenükben alkalmaz­tatni. Gyulán, 1886. aug. 6. Oobay János, polgármester. Hírek. Bank mellékhelyek Békésmegyében. Biztos forrásból értesülünk, hogy az .osztrák­magyar bank igazgatósága Béosben, a békésme­gyei, b.-csabai és szarvasi takarékpénztáraknak, mellékhelyek náluk leendő telepítése'iránt aján­latot tett. A két elsőnek igazgatósága az ajánla­tot elfogadta; a 10—30 ezer forintig terjedhető s később megállapítandó óvadék letételére haj­landónak nyilatkozott s igy a közvetlen bank­hitelt élvezni óhajtó közönség s a bank közötti közvetítést elvállalta. A békésmegyei gazd. egylet Wodianer Albert urnák gyomai uradalmát és jelesül az ott folyamatban lévő nagyérdekü gőzekeszántást és mesterséges rétöntözést folyó évi augusztus 16 án d. u. és 17-én d. e. egy küldöttség által megszem­lélteti. A küldöttséghez bárki is csatlakozhatik, a ki egyleti tag, lemondván természetesen azon kényelmi előnyökről, mikben — tagjainak nagy számánál fogva — első sorban csak is a küldött­ség részesülhet. — Az elnökség megbízásából: M o k r y Sámuel egyl. titkár. — Kitiltott tankönyvek. A vallás- és közoktatásügyi m. kir miniszter, f. évi 21 ,596. sz. a. kelt körrendeletével, a dr. Popa György által szerkesztett és harmadik kiadást ért „Isto- ria universala, ales istori‘a natiunei romanesci si a regatulúi ungari'a“, (Arad. 1882. püspöki nyom­da) czimű tanköny, mint a történetet szándékosan hamis világításban föltüntetö s ezáltal hamis fo­galmakat, államellenes érzületet és faj gyűlöletet ébresztő mű, — a dr. Pepu Miklós által szerkesz­tett „Geografi‘a ungariei si elemente dm geográfia generala“ (Brassó 1877. Gött nyomdája), és a Tuducescu János által szerkesztett „Introducers in geografie“ (Arad. 1881. Béthy Lipót nyomdája) czimű tankönyvek, melyek az ország tényleges állapotával ellenkező állításokat tartalmaznak és a megyék és városok neveit elohláhositják ; to­vábbá a Thot A. J. F. által tervezett és rajzolt „Magyarország, szerb vajdaság és temesi bánság, Erdély-, Horvát- és Tótország és határőrvidékének térképe“ (Arad Bettelheim testvérek tulajdona,) mely Erdély és az egykori Bánság, nemkülönben a katonai határőrvidék ezredenkinti felosztása külön szinekkel feltüntetve lévén, hazánknak va­lamint közjogi, úgy tényleges állapotaival merően ellenkező téves adatokat tartalmas; az összes magyarországi népoktatási tanintézetek és közép­iskolák használatából szigorúan kitiltatik. Színészet Békésen : Mint a múlt számban jelezve volt, csütörtökön juli. 29-én Bérezik Ár­pád vigjátéka „Protectió“ került volna színre, volna — mert az előadás a közönség részvétlensége miatt elmaradt; úgy látszott, hogy azon kevesen is, kik eddig színházba jártak, e napon szünetet akartak tartani. Szombaton juli 31-én Il-ik bérlet — Ölelj meg, csókolj meg — sugá visz- sza a lány. A következő perezben már mind a kettő halott volt. Muku egv perez alatt leszúrta mind a kettőt. Ajk az ajkon, szív a szíven, kéz a kézbe, véreik egy patakba folynak. Boldogok. Hanem Remete meg lett mentve. Meg­támadni Remetét most már, midőn világos lett, nem volt bátorságuk. De az öreg Tógyer látva fia halálát, felbőszült és annak barátai­val s rokonaival jól elverte Nukut s izgága társait. * * * A remetei szikla pedig megmentette Remetét. A bozót közt pedig az esti szél lágy fuvalma susog szerelmi dalt a szerelme­sek fülébe, kik ott nyugosznak a várszikla egyik üregében, szétrombolhatatlan sírban. Fürdőről. Tusnád, 1886. augusztus 6. Az ellentétek rendesen kísérői és kiegé­szítői egymásnak. Világos és sötét színek, fány és árny, domb és völgy, lapály és hegy­vidék .... egymás mellé sorakozva alkotnak egészet. Ha az ellentétek összhangzatosan tár­sulnak, úgy az egész érzékemre a szép be­nyomását fogja tenni. Minél élesebbek az el­lentétek s minél merészebben állnak szemben egymással, annál nagyszerűbb, annál megra- gadóbb a szép, melyet összhangjuk képez. — Az ember keze, ha alkotni akar, óvatosan nyúl hozzájok, s csak az igazi művésznek, a 1 -ső számban „Kölcsönkért feleség'1 Sardou két felvonásos vigjátéka, és „Szénes legény, szenes leány“ operetta adatott ismét csekély számú kö­zönség előtt. Vasárnap aug. 1-én „Peleskei nótá­rius“ kerül színre, kedden, aug. hó 3 án pedig „Fekete gyémántok“ koszorús Írónk hasonczimű regényéből irt legújabb színmüve itt először. Ha­bár a darab bérletszünetben volt hirdetve, mégis ez egyszer telt ház előtt folyt le az előadás s színészeink előtt igazolva lett az, hogy Békésen mégis van színházba .járó közönség is, ha t. i. akar.-— A darabról magáról szóllani ismétlés volna, a szereplők mindnyája elég jól megállta helyét; kitűntek : Nikó Lina (Dirmák Éva) Bénái (Salista herczeg) Szepesi (Berend Iván) és Ko­vács Béla (Szaőrán Péter) szerepében. — Szer­dán aug. 4-én bérletfolyamban s közkívánatra ismét „Kónyvtárnok“ Moser kitűnő vigjátéka adatott ugyanoly szereposztással mint először. — Úgy látszik, hogy itt is mint mindenütt a közkí­vánat eredménye a szokásos t. i. talán azok, kik kívánták, sem voltak jelen. — Csütörtökön aug. 5*én „Zilah herczeg“ került színre. — y. Az orosházi kir. járásbíróság telekkönyvi hatósági joggal ruháztatván fel, a békés-gyulai kir. törvényszék elnöke az igazságügyminiszternek 2642. sz. rendelete folytán egy évi' 1000 írt fize­tés és 200 frl lakbérilletmény nyel javadalmazott albirói állásra, továbbá egy évi 600 frt fizetés és 100 frt lakpénz élvezetével egybekapcsolt II-op osztályú segédtelekkönyvvezefői s végül egy 500 forint fizetés és 100 frt lakpénzzel javadalmazott irnoki állomásra pályázatot hirdet. Eme mindhá­rom újonnan szervezett állásra kérvények a pá­lyázati hirdetménynek a hivatalos lapban leendő harmadszori megjelenésétől számított 15 nap alatt adandók be. Tűz. Augusztus hó 4-én reggeli fél 1 óra­kor Balog János gyulai lakosnak 210. hszámu háza ki gyuladt. A zsendely tetőzetü ház. egy­szerre lángba borúit s bevilágította a város egy részét. Oltásról szó sem lehetett s egy fél óra alatt porrá égett az egész tető. A tűz az épü­letnek kert felőli részén keletkezett s keletke­zésének oka ismeretlen. A padláson beégett 58 db báránybőr s nehány csekély értékű gazdasági eszköz. Az összes kár mintegy 370 írtra* tehető. Az épület a magy. ált. biztosító társaságnál 400 írtig volt biztosítva. Szerencsétlenség. Vég József cséplő gép­jénél — mely most Szabadkán Gombos Ferencz tanyáján csépel — volt alkalmazva Sebestyén István gyulai lakos, ki a gépész határozott ti­lalma ellenére, mindenáron etetni akart, mihez nem értvén, a gép bal karját elkapta s teljesen tönkre zúzta. Brutális verekedő.- Tarkó István és Szi­geti Mátyás a pénteki heti vásáron valami nap­szám kérdésben összeszólalkoztak s tettlegességig mentek, mire Nádházi András rendőr közbelépett s a viszálykodó feleket szétválasztotta, a mi azonban Tarkó Istvánnak nem tetszvén, a kezébe lévő ólmos bottal úgy ütötte fejbe a rendőrt, hogy azt elborította a vér. A tettest elfogták s bizonyára szigorúan fog lakolni. Eljegyzés. Monspart Gyula csákói szám­tartó bájos és kedves leányát Erzsikét e hó 2-án jegyezte el Csákón Merza Márton ispán. Uj kántor. A helybeli izraelita egyház kántorául Beichard Áron volt szegszárdi hitköz­ségi kántor választatott meg. Lent pedig, mihelyt megszűnt a dal, el­*---fc>---*-------------------- '-----------& ------­kö zelségbe hozni a végleteket s összeillő egészszé alkotni azokat. A mesterben ilyen­kor bizonyára a nagy mesternek, a természet­nek titkos erői működnek. — A természet vonzerőt öntött az ellentétekbe.-Mindig együtt találjuk őket, . mint fönntartóit az életnek. | Osszealakulatukban csudáljuk a szépet s lel- ; künk azon üdül, erősbödik. Tusnád fürdő vidéke ilyen ellentétes ele­mekből van széppé alkotva. Az Olt rohanó éséssel, megtörje magas partok közé szorult szikla medrében, halad nagy robajjal északról dél felél A partoktól s jobbra s balra szűk völgyet zárnak el sötét i fenyvesektől borított, magas hegyek. Az erdők ■ buja tenyészetét itt-ott egy-egy sziklaóriás l szakitja meg; de az élet azon is tanyát üt: madár, rovar, vagy szélhordta mag otthont talált a hasadékokban s talajt a porladókban. A csúcsokat örökké árnyas, sötét, komor sza­kadékok választják el. Helyenkint tisztások • eleven, üde zöld pázsitja tarkítja a képet, rajta • legelésző csorda vidáman kolompolgatva, vig , danát, vagy bánatot éneklő székely pásztor­- ral: igy nyer a kép mozgó életet, átmenetet a : fenyvesek sötét s a sziklák világos szintömege,- a folyó szünet nélkül zajongó, akaratlan moz­- gása s az erdők mély csöndje között. Mind­■ ezek fölött a magas hegyvidék gyönyörű kék í ege, mely — mint szeszélyes szépség — majd- derült mosolylyal néz ide le; majd a hegyek- párázatából szőtt átlátszó, fehér fátyolt vet i magára, gondolkodóba ejtve a halandót, hogy a, e sajátos, rejtélyes félderüből verőfény lesz-e,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom