Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-08-08 / 32. szám
s a legtöbb esetben onnan importált bútorfelszereléseknek. Kegyelettel óvják a szép, régi bútorokat s a menyasszony büszke reá, ha uj otthonába az ódon darabokból vihet. A. mi nem jut a régiből, azt elkészíti a székely mesterember, a ki munkájában pontos, íele- Iményes és eredeti. Ablakfüggöny, falszőnyeg, . (kanapé és székboriték, asztalterítő, ágytakaró, Ilábszőnyegek és a fehérnemű nagyobb része Ierdélyi szövő ipar, otthoni munka: az Ízlés, * (mely az összeállításon uralkodik, nem bécsi, ^ (párisi, vagy londoni, hanem önálló, családi. Erdélynek van jó posztója, pokrócza, . (pompás szűrszövete, különböző készítmények fl házi eszközökben, czipő, üveg, papír, kötél- (zsineg stb. iparczikkei: mindezeket helyben - | megismernék s a termelőkkel közvetítő nél-. kül összeköttetésbe lépve, kiegyenlítenék x (szállítási költségek többletét. Magyar ember, ki áldozni akar teste s * (lelke egészségének, jöjjön ide, Erdélybe. Ol- Jcsón teheti s ha sokan teszik, nemcsak az (egyesek bajai, hanem közbajok is gyógyulni (fognak. Tanuljunk az utazó társaságokkal üzérkedőktől. Olyan városból is már, mint (Gyula, vagy -két-háfom szomszéd városból jegyütt, összekerülhet egy 15—20 tagból álló I társaság, Ez, ha előzetesen utána jár, kedvezmény nyel utazhatik vasúton, kocsin; a mi gyér látogatása fürdőinkben pedig határozot- jtan ura a helyzetnek : boldoggá teszi a villa- I tulajdonost, kinél lakást vesz, úrrá a vendég- ■jlőst, a kinél étkezik; viszont árakat szab és .(kényelme szerint rendezkedik. — A kik biz- • I nak a közelebbi s távolabbi eredményben, ‘ tegyenek kísérletet. Az első siker s az első ' példa követőkre találhat és ha egyszer meg- M indult az áramlat: a hatás be fog követté kezni. 00.00 megismeri hazáját. — A franczia földrajza s| népismerete Francziaország; a magyaré itthon J nehány négyszögöl, a min lakik; 1—2 hold, a| mit művel; azon túl, a mi külföld: egész Eu- ropa s tovább valamennyi világrész, azok| minden népe. Testvérei, a székelyek, a derék] hegyvidéki magyarság, kiestek járásából. Pe dig ha egyszer látta a népet és vidéket, gyak-| ran eljön, minden évben, mint testvér az el-| szakadt testvér látogatására. Kiszámithatlan volna a hatása annak, ha azon áramlatok, melyek a nyár kezdetén az alföldről most a szélrózsa minden irányába, de főképen nyugatra, a külföldre tartanak, irányt változtatva, Erdélyt keresnék föl. A mint Svájcnak a világ minden nemzetéből kikerült turistái internacionális jelleget adnak, úgy a magyar fürdővendégek és turisták megmentenék, vagy megteremtenék Erdélynek itt veszendő, ott kiveszett magyar jelle- (gét, uj erőre segítve, a nyomorban már-már (elcsenevésző faji öntudatot. És mennyi tanulság az alföldi látogatóinak megismerni a testvért az ő otthonában I (Megismerni a tűzhelynél azt. a vonást, mely (annyi baj és szükség között, e fajnak fönn- jmaradását lehetővé tette : a feltétlen, szere- (tetteljes ragaszkodást az öröklötthöz s a hóimhoz földben, ízlésben, szokásokban, szóval (mindenben, a mi a léthez s annak kisebb- I nagyobb szükségleteihez tartozik. Jómódú uri- (házak felszérelése nem ritkán csupa erdélyi készítmény. A régi párnázott zsölyék, farag- (ványps asztalok, székek és almáriomok nem ladtak még helyt a bécsi Ízlés szerint készült (lég elöl meleg felöltőbe bujt hölgyek, másrészről havasi pisztrángos asszonyok, tojásos lés csirkés tusnádujfalusi menyecskék, végre |az egész környékből összesereglett epres, zöldséges, tejes és vajas fehérnép között. A vá- |sárló hölgyeket délután a sétányon láthatni (ízléses sétaőltözetben, családjaik körében. A piacz egy cseppet.sem drágább bármely alföldi község piaczánál. — A lakások berendelése igen egyszerű, de nagyon tiszta és czél- I szerű s áruk igen mérsékelt. A. villáknak a völgy irányában elnyúló (csoportja sétautakkal átszelt fenyves erdővel (van körítve. A fürdő északi végén az erdő (parkírozva vap s ez a fürdőközönség fő séta- (tere. Itt játszik délutánonkint jó czigányzene, I továbbá van itt több játék kicsinyek és na- (gyök mulattatására. Nevezetesebb kilátásokra |és kirándulásokra, mint pl. a sz. Anna tavára ,| vezető utak indulnak ki e parkból. Nem messze (Tusnádtól a gyilkos levegőjű, torjai Büdös (barlang és Bálványos várának romjai, ho I Apor a kikosarazott Ottó király viszszatartot (koronáját őriztette. A vidéken sok a gyógy- (erejű forrás és kisebb fürdő. ;| Gazdag e fürdő és vidéke természetadti .(szép és jóban, de —- fájdalom l — nem 0I3 •| gazdag emberekben, kik azt üdülni, vagy él ■ (vezni felkeresnék. A vendégek száma arány i|lag csekély: összesen mintegy 50 család, több ;|nyire a környékből. Erdély távolabbi vidéke -|iröl kevesebben s nehányan a szomszéd Ro 3 (mániából. s| • Alföldi magyar csak elvétve akad ide, sí milyen szerencsés: gyógyul és véletlenül kissi vagy villám; majd váratlanul támadó szelek sötét felhő ruhát borítanak reá s az .előbb még mosolygó ég villámokat szór, megdördül a harag hangja, visszhangozva százszorosán a bérczektől. Fenséges szép e hegyvidék, mely keretként‘övezi körül az Ölttől balra lévő hegylejtő párkányán fekvő Tusnád fürdőt, hol balzsamos, üde, hegyi levegő, őt külömböző gyógyforrás- viz s a táj kedélyre ható szépségei mind össze- müködnek, hogy a fáradt, vagy beteg ember üdülést, gyógyulást találjon. A gyógyvizek ivásra fürdésre használtatnak. Ez utóbbi czélra az egyletnek, mely a fürdőt jelenleg bírja, kényelmesen berendezett fürdőháza van, hol a vizet úgy természetes hőmérsékletével, mint melegítve a vizgyógy- módok minden nemében alkalmazzák. A für- döház mellett lévő sétány mentén van az öt forrás. A sétány előtt egy kis tér, közepén a zenészek fedett emelvényével; szemben x fürdőházzal az egylet háza, tágas,.fedett séta- csarnokával, mely közül olvasószoba, táncz és tekézőtermek, postahivatal és fürdőbiztosság a legczélszerübben csoportositvák. Az egyletnek s magánosoknak számos villája van, melyekben több százra menő, minden igényű fürdővendég lakást találhat. Nagyon sok a családi lakás: több szoba csoportosítva s konyhával ellátva. — E berendezés czélját s előnyét könynyen megérti, ki 5 és 7 óra között az egyleti ház mögötti kis pia- ezon tanúja volt a mindennapos vásárnak és azon az élénk alkunak, egy részről kosaras konyha apródjaiktól kisért s a hajnali hűvös Megszökött rab. Viharos múlttal bír Buday 1 Istváu, ki e hó 2-án ugrott meg a békési járás-1 bíróság börtönéből. Már 17 éves korában gyilkos-1 aág miatt elitélték 10 esztendei börtönre s abból 8 évet letöltvén feltételes szabadságra bocsájta-] tott, de úgy látszik éppen nem javult meg a| hosszas fogság alatt, mert alig hogy hazaérkezett] rögtön egy betöréssel párosult rablást követett el, mi miatt vizsgálati fogságba került s a vizsgálat befejezte előtt a járásbíróság börtönéből megszökött, egy belopott baltával csinálva magának utat; most országszerte körözik. Kenderáztatás. Békésről írják, hogy nem sokat ér a szép bérház, az uj kövezet s a hídépítés, mert a város közepén áztatják a kendert s így még. mielőtt az uj hid kész lenne sokan elpusztulnak az irgalmatlan rósz levegőben a mit a kender áztatás okoz. Hát Ádám hol van ? Mert az már csakugyan mines rendjén, hogy százával álljanak a Körösbe kendert áztassanak, különösen ebben a cholerás világban. Felhívjuk az illető hatóság figyelmét ezen visszaélésre. Elhaltak névsora. Juhász Kis József (jul. 31.) Gerebenics István (jul. 31.) Gyepes István (jul. 31.) Juhász Klára (aug. 1.) Kővári István (aug. 2) Szilágyi Erzsébet özv. . Eíti Istvánná (aug. 2.) Gyöngyösi Etel Czégényi Gyuláné (aug. 3.) Sál András (aug. 3.) Merza Mária Mogyoróssi Mátyásné (aug. 3.) Balog Mária (aug. 4.) Kertes György (aug. 4.) Beleznay József (aug. 5.) Népgyülést akar rendezni nehány gyulai polgár városunkban, az Jsmeretes Janszki ügyben, mely miatt az országnak sok városában tartottak s tartanak népgyüléseket. Nem hisszük, hogy fáradságukat siker koronázza, de különben sem tartjuk szükségesnek ezen ügyben még most a népgyülések tartását. Valamely kérdésben népgyülést tartani csak akkor szükséges és indokolt, ha a törvényes hatóságok nem képesek megoldani helyesen egy vagy más nagy fontoságu ügyben feladatukat. Nem czélszerü hát mindjárt a legutolsó eszközhöz folyamodni, mikor még annyi más módja van a megoldásnak, s impraktikus dolog megnehezíteni vagy éppen akadályokat gördíteni esetleges szenvedélyeskedéssel a kormány útjában, mely éppen most fáradozik mód találására, melyei megnyugtassa a kétségtelenül fellázadott nemzeti közérzületet. Várjuk be hát az eredményt s csak azután ítéljünk. A csabai népgyülés. A lapunk múlt szá mában előre jelzett népgyülés a most már általánosán Edelsheim s Janszky ügynek nevezeti kérdésben e hd 1-én tartatott meg Csabán 1 Széchenyi ligetben. A népgyülésen sokan voltai jelen s nagy figyelemmel hallgatták a szónoko kát. Fehér Béla elnök az ülést megnyitván talprí esett sikerült beszédben fejtette ki az ülés össze' hívásának okát és czélját, utánna Fábry Káról; szólott fel nagy hatás közt élénk szólamokkal festvt a sérelmeket, ajánlta a határozati javaslat elfogadását, mely ugyanazonos a Budapesten tartót népgyülésen hozott határozattal. Beszédét dörgi éljenzés követte. Utánna programmon kívül fel szólalt Finta Ignácz b.-gyulai polg. iskolai tana toaszt szerű beszédben éltetve a csabaiakat.. J. szózat és hymnus elénekelése után a példás ren den lefolyt népgyülés szét oszlott. A felkért kép viselők (Irányi és Zsilinszky) közül egyik sen mehetett le a népgyülésre, Zsilinszky egy igei szép levélben mentette ki magát, a mit kár vol fel nem olvasni. Nagy tü% volt m. hó 30-án Mezőberónybeo Braun Márton oda való gazdának összes csépié alatt levő gabonája égett le. A tűz onnan szár mázott, mert a gépnél nem volt rendes gépésf csak fütő, a ki nein tudott a géppel kellőiéi bánni. A uépkértben minden kedden és péntekéi táncz mulatság van, igaz hogy forszírozott, d ssak táncz az azért, a mi- magában véve nagyon izép dolog s .csak örvendünk hogy olyan, jó kedv iralkodik, de hát akkor ne hirdessenek térzenét, nert bizaz nem valami kedves dolog azoknak akik térzenére mennek hogy egész este nem hallanak ígyebet mint az „Angot négyest“ a mi szép ugyan le már elég régi, meg egy rossz csárdást. De aát kérem ösBze lehet ezt a kottőt egyeztetni, 8 órától 10 óráig legyen térzene amint hirdetve van 10 órától reggelig még rengeteg sokat lehet táncolni. Egy zenekedvelő. Szarvason feltűnően sok a tüzeset, 12 nap alatt már a negyedik tűz ütött ki. Augusztus hó 1-én délelőtt 9 órakor Krajcsik Márton és Dem- csák György földművesnek lakó háza égett le. A kár 880 frt. Szomorú statisztika, melyet a megyei közigazgatási bizottság féléves jelentéséből olvasunk, 8 mely8zerint a lefolyt félévben tizenegj gyermek esett áldozatul a szülői gondatlanságnak. Ehhez nem kell kommentár, az egyszerű számadásból is kitűnik, hogy milyen égető szükség van óvodáknak minél előbb 8 nőinél nagyobt számban való felállítására. A megyében annyi tüzesen fordul elő, hog; idestova az újdonságok egész sorozata csupa tűz bői fog állani. Augusztus hó 3-án Feldmann M aranyműves páris-utezai házában a színben össze halmozott forgács és szalma gyuladt meg. A tűz oltók ügyetlenségének tudják be, hogy a tűz 1 tetőbe kapott s a szomszédos Fábry-féle' házbi is átcsapott, mely szintén teljesen leégett. Mind két ház biztosítva volt. Halálozás. Folyó hó.3-án délután 2 órako szenderült jobb létre hosszas szenvedés utá: Czégényi Gyuláné szül. Gyöngyösi Etel, a ki ösmerték csak becsülni és szeretni tudták a gon dós házi nőt ki csak férjének és gyermekénei élt azok között osztva meg minden munkásságé és szeretetét, mig közüllök oly korán el nem ra gadta a halál pótolhatlan veszteséget okozv; nekik. Temetése nagy részvét mellett e hó 4-é volt s a rokonok s jóbarátok, kik megtöltötté teljesen a ház udvarát, könyezve állták körül ravatalt s csaknem mindnyájan elkísérték utols utján az örök nyugalom helyére. A család a ke vetkező gyászjelentést adta ki: Alulírottak ug maguk mint számos rokonaik nevében fájdalmt (szívvel jelentik a felejthetlen kedves nőnek, any: (nak és testvérnek: Czégényi Gyuláné, sz. Gyöi (gyössy Etelkának, élete 32-ik, boldog házasság |9-ik évében, hosszas szenvedés után f. auguszti (hó 3-án d. u. 2 órakor történt gyászos elhunyté I Drága halottunk földi maradványait, hó 4-én d. 5 és fél órakor fognak a helv. hitv. szertartái (szérent a ref. temetőben levő családi sirboltbt (örök nyugalomra tétetni. Áldás és béke hamvair Czégényi Gyula férje, ifj. Czégényi Gyula fi (Gyöngyössy László és Gyöngyössy Vilma férjez« Körös Kálmánné testvérei. Az alispáni és jegyzői tisztség mellett k noggyakornoki állomás jővén üresedésbe, az p lyázat utján töltetik be, a kérvények az alispá (hoz adandók be. Felhívjuk a jogvégzetl ifj: (figyelmét ezen állásokra annyival is inkáb, me (egy törekvő fiatal ember igen sokat tanulhat - (alispán melletti joggyakornoki állásban. Az elkésett táviratra vonatkozólag a t virda kezelő kijelenti egy beküldött nyilatkozz |ban: hogy a kérdéses távirat nem 9 órakór érk Izett Gyulára hanem akkor adatott fel Temesv ron s miután akkor vasárnap volt a táviró hiv Italban nem volt hivatalos óra délelőtt csak 9 őrá |s igy a távirat csak délután érkezhetett be, kéé (seggel elösmerjük hogy nem a személyzetben vi hát a hiba, hanem a hivatalos órák rósz beos kásában. A kalácsirigység czim alatt közlött 1 donságunkra egy . névtelen közlemény érkeze hozzánk, melyet egyrészt azért, mert nincs senkik aláírvamásrészt rendkívüli hosszúságánál fogva nem|r közölhetünk, tartalma különben az, hogy tagadja,(‘ mintha a gyulai mézeskalácsosok avval vádolták. vol-L na a drezdait, hogy nincs iparengedélye s ismé-k telten állítják, hogy pondrós volt a mézes-kalács £ s az egészségre ártalmas; hát ha ők jobban tad-|s ják hogy mi árt az egészségnek, mint a városi]' orvos, legyen nekik igazuk, csak mutassanak I$g-|‘ alább egy embert, a kinek baja lett a drezdai |< mézes-kalácstól, pedig ők is beismerik hogy so (' kan vettek belőle (hisz ez a baj), - á mi pedig]* azon Ígérőtöket illeti, hogy a legközelebbi vásá-| ron a „Békés“ újdondászának vesznek a drezdait mézes-kalácsból, azt készséggel elfogadom. A czigány maecenas volt a keresztapja] Bikádi József zenésznek — mint a „B. Gyulai]' Híradó* fekete számában olvassuk — a ki a| református hitről áttért a katholikusra. Tudtunk-| kai a ki a református hitről, a katholikusra tér| át azt nem szokták megkeresztelni mert már| egyszer meg volt keresztelve s igy kereszt atyai] tisztet sem lehet teljesíteni. Vagy talán anabaptista] lett a muzsikus ? A. hétről. I(A csabai népgyülés s a' gyulai,-szónok. A -jövő--század, röpirata.) Ezen a héten a mi városunk egészen (háttérbe maradt, mert még itt csak egy ne- (vezetes esemény történt, egy kék újság je- (lent meg szombaton, addig Csabán egymást (követték a nevezetes események, népgyülés, (színház, tánczvigalom stb. stb. Hazafias érzelmeiről már régen híres (Csaba város közönsége, a ki daczára annak, |hogy tót nyelvű, magyar érzelmű volt minidig, rólok szól az a história, hogy i848-ban |gyülést tartottak a nemzetőrség miatt, s va- |laki azt indítványozta, hogy fele menjen el a (nemzetőrségnek, s mikor az visszajön, akkor (menjen el a másik fele, mire felállott egy (öreg tót s igy szólott: • | „Nem lesz az jó" úgy, gyerünk el mind, Ivágjunk le mind, s gyerünk haza mind.“ •| Ezt tudva, hogy ne lettem volna rá ki- ■ jváncsi, hogy a nagy port felvert Edélsheim- i IJanski-ügyben mikép ad kifejezést érzelmei- . nek Csaba város hazafias közönsége. • | Felültem hát egy, Noé apánk idejéből i|maradt bárkára, melyet a lábtyűművészgya- ukornokok hangos rivalgással üdvözöltek min- .(denütt a merre'mentem, s átúsztam Csabára . egy, négy méter vastag s tudja Isten,' hánj Mméter széles portengeren. Nem vagyok irigy ember, de a „Szé- t|chenyi“-ligetet irigylem a csabaiaktól nen (azért, mert nekik van, hanem azért, mert ne- (künk nincs, mikor oda értem, már telve vol '(a liget kiváncsi és várakozó publikummal £ (óriási hőség volt és fagylaltot nem lehetet t|kapni, mint később értesültem, a rendezőség s| tiltotta meg a fagylaltnak a népgyülés alat (leendő elárusitását, nehogy a meleg érzelmei (lehűljenek. ’( S tudják kérem, hogy mivel kezdődött ; -(népgyülés, a Rákóczy-indulóval, úgy hog; -(én már el akartam indulni, s csak nehezei Isikerült a barátaimnak rábeszélni, hogy vár (jak még. S nem bántam meg, hogy ott maradtam ?|mert eltekintve attól, hogy együtt hallottat -(éljenezni Edelsheimot a '„Kossuth Lajos az Q(üzente* eléneklésével (vájjon gondolta-e Kos (suth Lajos, hogy ő még valamikor Edelsheim (nak fog üzenni valamit), hallottam' még eg; |pár szép beszédet.-| Irányi és Zsilinszky, a kiket hívtak be t|szélni, azok nem jöttek ‘el, pedig még ebéi Stt tudták, hogy Csabán népgyülés lesz, harn egy gyulai polgár, a kit nem hitt senki, eljött beszélni, pedig csak ebéd után tudta 5g, hogy népgyülés lesz,- (milyen baj lett ilna, ha csak vacsora után tudta volna meg,) a különbség van két képviselő még egy mlai polgár között. Mikor elkezdte a be- édjét azzal, hogy „ebéd után tudtam meg* b. a’zt mondja mellettem egy csabai polgár ki szokott újságot olvasni. „Enye, Gyulára tán nem is jár újság, hisz ry hete minden lap arról ir, hogy nállunk ípgyülés lesz, s ez az ur csak ebéd után dta meg.“ Hanem az bizonyos, hogy úgy ebéd után 1® jó gondolatai jöttek, mik közül mutatóba iák egyet, hogy ö „alkotmányos tisztelettel ijlik meg minden kormányforma előtt,“ hát díjon mindenféle fából tudna-e ' vaskarikát inálni ? Kivánta még a csabaiaknak, hogy száz-e ikon keresztül legyen alkalma hazafias ér- ;1 mének igy adni kifejezést, a mi elég jó ki- ánság, de én mégsem kivánom, s bezáratott s epochalis beszéd azzal, hogy éljenek a csa- aik a mi mesteri szónoki zárlat, mert ritka tnber lévén, a ki nem szeret élni, a csabaiak 1 viharosan megéljenezték magukat. Hiába szónok hazája széles e világ. Ekkorára már tökéletesen jóllaktam.por- al s diktióval s teljes kárpótlást találva az t s a népgyülés fáradalmáért egy a gyulai ton lévő csinos ház kedves lakói körében, n rn^r úgy vagyok, hogy Csabán is csak a yulai utón tudok jól mulatni, — vissza ültem bárkába s változatosság kedvéért szakadó söben dörgés és villámlás között haza jöttem, kkor tudtam azután kellőleg méltányolni lárkámat, mely minden veszedelem ellen telis fedezetet nyújtott, milyen büszkén czitál- am Lear királyból: „tombolj üvölts, hisz ne- :ed nem adtam egy országot* (az igaz, hogy násnak sem adtam.) * * * Bizony megnehezült az idők viharos já- ása felettünk, a „B.-Gyulai viradó“ szerkesz- :ője fő dühbe jött s belátván végre hogy a apját úgy sem olvassa senki sem, kijelentette, íogy nem polemizál többet a lapjában hanem •öpiratot ád ki ellenünk; nem elég hát már. íogy kétféle lapot ád ki" feketét meg kéket nőst meg már egy zöld röpirattal szándékozik síkra szállani, állunk elibe. Mikor lapjának első száma megjelent az anyira elfogyott mint azt ő maga a második számban jelezte hogy aranyért sem volt kapható, pedig én láttam mikor ezrivel tolakodtak a Dobay boltja előtt s kiabálták hogy „száz aranyat egy B.-Gyulai hiradó-ért“, — hát ha a röpiratot is ingyen fogja szét küldeni akkor bizonyosan az sem lesz aranyért sem kapható, pedig az nagy kár lesz mert ha csakugyan avval a tartalommal jelenik meg a mi kiszivárgott már belőle, akkor rendkívül érdek feszítő lesz, mint halljuk illetékes körökben a „korona“ kaszirnője és szobaleánya előtt TTrár fckfivastatotT avalasza mit ^nekünk ád s™ rendkívüli' hatást tett. Elő hát avval a jövő század röpiratával' hadd mulassunk mi is, vagy • az is csak a kasszírnők és szobai lányoknak lesz írva. Ha a sok torzsalkodás után, mely köztünk folyt, szabad önhöz egy kérést, intéznem, hát csak arra kérem, hogy ha csakugyan napvilágot lát a szélrózsa minden irányában, előre kikürtölt hírhedt röpirat, jelentesse azt meg piros, fehér, zöld színű borítékba, hogy elolvasás nélkül is tájékozva lehessünk rólla, jelezvén a piros szín az ön nemzeteket tapodó haragját, a fehér a hibától való teljes ártatlanságot-, melyben lapostól s röpiratostól egyött leledzik, a zöld pedig a röpirat tartalmát. Csintalan,
