Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-01-24 / 4. szám
Közművelődés, társadalom és közgazdaság. A fényűzés. Hol vannak a kertből... Hol vannak a kertből a virágok? Hová tűntek a fák lombjai? Hol vagytok ti énekes madárkák, Dalotokból mitsem hallani? — A virágok, lombok elhullának, És ezek, lakói más hazának 1 Mindhiába nézek most az égre, Bíboros fényt nem lát ott szemem; Bánat ül és búskomorság színe Szanaszét a szürke föllegen Egyik elmegy, másik száll utána Hideg szél a kísérő danája! Milyen fösvény és milyen kopár lett A föld, ez a régi gépezet, — S aggkorunk, e második gyermekség: Múltnak élő, nyomasztó tereh, Kín, csalódás, zsibbadás a szíven, — Megtompúl az észnek fegyvere. Nyitva már az éhes sírnak szája, Mely lakóját padmalába zárja! Ah, de mégis enynyi változás közt El szivünkben enyhadó remény : Mint a télnek búskomor homályát Messze űzi szép tavaszi fény — Testünknek is, — mely rothadást láta — Szebb tavaszban lészen támadása 1 .. , Nagy Károly. Fáradásod czélra nem vezet; Hegyen, völgyön, tar mezőn és réten A kimúlás szemfedője készen! Gyarló ember! ép’ ez a te sorsod! "Vidám iíjukorba hogyha lépsz, Szived ég a szerelem hevében És agyadban villámtüz az ész, Nincs előtted gát, mi visszatartson — Győzedelmet nyersz a véres harczon. Férfikorban, munka közt törődve Jönnek már a búvaltelt napok, A vezérlő csillag égi fénye Tünőfélben, — halványan ragyog. Szép reménytől foszt meg a jövendő, Ami elmúlt, többé vissza nem jő! JSl kéz. (Elmefuttatás, a párisi „Figaróból“) Az emberiség társadalmi életében nagy szerepet játszanak a kéz mozdulatai. A szónok, az énekes, a színész legszebb hatásainak kimeríthetetlen forrása a kéz. Imában, fájdalomban, örömben ; midőn a; ember parancsol vagy kér, kezeit majd föle melve majd leeresztve vagy a levegőben jár Itatva, mintegy vetni látszik a gondolatokat I a légben, mint ahogy a magvető szórja a ma- I got a szélben. A társadalmi érintkezésekben a kéz a I szív érzelmeinek kicserélésére szolgáló eszköz. Ez adja az istenhozottat, ez nyújt vendégszeretetet, ez pecsételi a barátságot. A kézen viseljük egyszersmind a két lelket összefűző kötelék látható jelét, a jegygyűrűt is. És ama gyöngédebb érzelemnél, melyet I nem merek megnevezni! Ha semmi egyébbre I nem használhatnók a kezet, nem lenne-e már I ennélfogva is megbecsülhetetlen talizmán re- I ánk nézve ? — A kedvelt egyén egyébb test- I részeit csak néznünk szabad, a kezet azonban |odanyujthatjuk, s ez nemcsak élvezet, de kö! nincs pénz, nincs hitel, örülök ha élek nem hogy még jótékony czélokra ada1 kozzam.“ S ha ugyanezen jótékony czélra nem gyűjtenek, hanem kihirdetik, hogy bál lé szén, ki az első a ki ott van, az, a ki nek nem kél el a búzája, az, a ki alig győzi adóját fizetni, az, a kinek se pénze se hitele nincsen, mikor adakozásra hívják fel, de ha bálra hívják, akkor az anyjuknak is ki dukál legalább egy 100 forintos ruha, a lányoknák is. Az igaz, hogy ha a belépti-dij 2 írtnál magasabb, akkor már szidják a rendezőséget, hogy olyan magasra teszi a belép ti-dijjat. Ezt már megint nem lehet győzni. S ilyen formán szépen összetánczol- nak a jótékony czélra 50 — 60 forintot s a szabónak oda fizetnek ezreket. Távol van tőllünk, hogy kárhoztassuk a mulatságokat, meg van ezeknek a maguk jó oldala társadalmi s más téren is; szükséges ez a kedélyre, mint a gyermekeknek a játék. Elismerjük, hogy mulatsá- ságokban helyén van az ünnepi ruhába öltözés, megengedjük hogy kell bizonyos mértékig fényt is kifejteni, kell a külszínre is adni, de kárhoztatnunk kell mikor ez irányban már annyira jutunk, i°gy a báli fényűzés számos családnak, iá nem veszi is ki kenyerét szájából, de tetemesen növeli a megélhetés gondjait. Értjük ha íőuraink a lehető legna- yobb pompát fejtik ki bálok s esküvők alkalmával, de meg kell botránkoznunk, mikor ebbe a fényűzésbe őket középsorsu családjaink utánozni törekesznek, mikor annyira mennek e valóságos versenyzésben, amelyben az egyes családok egymással síkra kellnek, bogy a tisztességes megjelenésen felül, mely magában véve elég kiadást okoz, százakat dobálnak ki virágra, szallagra, csipkére, s egy-egy báli toilett egész havi jövedelmét emészti föl a családapának. S a legszomorubb az egészben az, hogy ez a nagy fényűzés éppen a közép- osztályban grassál s grassál annak a középosztálynak rovására, mely a viszonyok átalakulása miatt már is veszteni kezdi a talajt lábai alul. Bizony ha szivünkre tesszük kezünket bevallhatjuk, hogy nagyon el kél a farsangban ez a kis böjti prédikáczió. telesség is, sőt sok esetben az illeni mintegy parancsolja, hogy meg is csókoljuk. Elmondhatjuk tehát, hogy a kéz tolmácsa és követe a léleknek és hogy a szivek legnagyobb részben neki köszönhetik szövetkezésüket, miután a nehéz pillanatokban ez megteheti, amit az ajkak sohasem mertek volna kiejteni. A kéz mozdulatai mindenkor meglepő összhangban állanak az arczmozdulatokkal is. Ha ugyanis figyelmesen használjuk taglejté- siinket, azt tapasztaljuk, hogy lehetetlen merev, mozdulatlan arezot látni hadonázó kezekkel vagy megfordítva, mozgékony arezot, tétlen kezekkel. Úgy az arcz-, mint a kézmozdulatok va- löszinüleg az agy vagyis az ész működésével állanak összeköttetésben. Gyakorta látunk embereket, kik pillanatig sem maradhatnak nyugton, anélkül, hogy valamivel ne babráljanak. És az ilyen emberek átalában igen értelmesek szoktak lenni. Kezeik nem tűrhetik az agy tétlenségét, olyanok mint a nemes vérű mének, melyek türelmetlenül kapálóznak, várják, hogy ismét tova száguldhassanak. Ez nagyon kedvező előjel a gyermekeknél s jövő értelmiségük előhírnöke. A kézmozdulatok jelentését illetőleg fő- alap-elvekül állíthatjuk fel, hogy ha kezünket kinyitjuk, kitárjuk, ujjainkat szétterpesztjük : világosságot, bőséget, igazságot, egyszerűséget, könnyűséget fejezünk ki vele; ellenben ha kezünket bezárjuk, összeszoritjuk, kitárjuk ujjainkat ziláltságot, kétséget, bonyolultságot, nehézséget jelentünk vele. Minél erélyesebbek és gyorsabbak pedig ezek a kézmozdulatok, annál hevesebbek és rögtöniebbek az érzelmek vagy szellemi aktusok is, melyek ezeket a mozdulatokat sugal- mázzák. Némely kézmozdulatok annyira azono Hírek. Reformok a bíróságoknál. A hazai bíróságok újjászervezésére vonatkozólag illetékes helyről közlik a következőket: Ma már kétséget nem szenved, hogy Szentgyörgyi Imre igazságügyi államtitkár reform terve a lehető legrövidebb idő alatt keresztül fog vitetni a bíróságoknál. Szentgyörgyi államtitkár terve első sorban oda irányul, hogy a bírák fizetése fölemeltessék és egy bírói lakbórszabályzat készítessék, amely szerint az ország összes városai öt kategóriába fognak osztatni. Ez utóbbira vonatkozólag az előintézkedéseket már a legközelebbi időben meg fogják tenni, az összes bírák föl fognak szólittatni, hogy mutassák ki eddig fizetett lakbéreiket, bogy a beadott adatok alapján kidolgozhassák az igazságügyminisztériumban azt a szabályzatot, amely szerint a bírák lakbérei osztályozva leszoek. — Az államtitkár a bíróságok ujjászervozését és a kir. tábla deczentrálizácziójat is 3 óv alatt keresztül akarja vinni. A bírák jövőben való működési körére nézve az az újítás van a tervezetbe fölvéve, hogy működésük ezután csupán a vitás kérdések eldöntésére, illetőleg az ítélkezésre és a vizsgálatokra terjedjen ki és mindm más jelentékenyebb teendőtől megkiméltessenek. Vizsgáló birák csakis bírák lesznek; a jegyzők tehát ezen teendők alól fölmentetnek. Ennek fejében a birák személyi pótlókkal lesznek ellátva. Szentgyörgyi el van tökélve az itt jelzett reformok keresztülvitelére, a mi ha megtörténik, az igazságszolgáltatás gyorsaság és függetlenség tekintetében kétségkívül sokat fog Dyerni. Az a többlet, a mit az elsorolt eformok keresztülvitelére az igazságügyminisztérium budgetjében okoz, a jelenlegi költségvetés keretében eszközlendő megtakarításokból födőz- tetnék. A regalejog megváltásának tervezete a ormány által már elkészíttetett. E terv szerint a regalejogok a megváltási összeg teljes törlesztéséig a községek kezeibe mennek át. Ez ügy rendezése végett a kormány a legközelebbi legkedvezőbb pénz- és hitelkonstellácziót fogja felhasználni. Ezen művelet végrehajtása által a hűbéri rendszer utolsó maradványa töröltetik el hazánkban. Elvesz a világ! A nép között kereng egy „krónika“ évtizedek óta, mely óvről-évre jövendölte a világ „sorát“. Valami szentnek a sírján lelték. Ebben a krónikában az áll, hogy 1890-ik esztendő bekövetkezte előtt valami „M o r f e u s“ nevű csillag neki megy a világnak és megeszi. Ekkor lesz a világ vége ! Hát ez nevetséges és mégis gondolkoznak fölötte a tudósok. A csillag- vizsgálók az idén megjelenendő üstökösök vizsgálata között egy F á b r y-féle üstökösre akadtak, mely az idén meg fog jelenni. Mikor, mily távolban, mily erővel érkezik hozzánk, nem tudják meghatározni még, de oly közel lesz földünkhöz, hogy még az összeütközéstől sem biztosítanak bennünket a csillagaszati számítások! No ez fura világ lenne. Eljegyzés. Sipos János b.-ujlaki ev. ref. lelkész közelebb eljegyezte Ladányi Áron békési ügyvéd leányát — Jolánt. sitvák bizonyos érzelmekkel, hogy első tekintetre megérthetők. így az összesaoritott ököl fenyegetést jelent; ha ujjainkat homlokunkra illesztjük valami emléket idézünk fel elménkben ; kezünkkel elfödve homlokunkat, figyelmünket öszpontositjuk; zavarunkban fülünket vakarjuk; állunkat simogatva, valamely elhatározásra igyekezünk jutni s keressük a leginkább megfelelő kiviteli módozatot; kezünket dörzsölve, örülünk; a taps ős idők óta minden nemzetnél a lelkesedés, az öröm kifejezése, hüvelykünket orrunk hegyére illesztve s többi ujjainkat élénken mozgatva, gúnyolódunk, együgyünek mondunk valakit. Ezek a példák útmutatásul szolgálhatnak az olvasónak számtalan hasonló észleletre, A közéletben minden pillanat nyújt erre bőven álkaimat. Az áradozó érzelmek kifejezésénél, minő az őszinteség, bizalom, meggyőződés, vonzalom, az ember, ki gestikulál, tenyerét rendesen fölfelé fordítja, A mohamedánok, kiknél erősen ki van fejlődve a vallásos érzület, imádkozás közben kiterjesztik s ég felé emelik karjaikat. Ez a taglejtés különben a katholikus rítusnál is be van véve az isteni tisztelet legünnepélyesebb aktusánál. A tenyér átalában véve a kéz arcza, az érintés fő székhelye, ennek fölülete által lépünk érintkezésbe a tárgyakkal és az emberekkel : az tehát a par excellence közlekedési közeg mindennel, ami bennünket környez. Ha kezünket taglejtés közben fejünkhöz közel emeljük, ezzel átalában meggyőzni, valami észbeli működést akarunk kifejezni! ha pedig a szív felé közeledünk vele, bizonyos érzelmet tolmácsolunk. És ez nagyon természetes, mert a taglejtés mindig ama testrész felé vonzódik, hol a kifejezésre juttatott érzelmek honolnak. az olvasó figyelmét tárgya iránt; de azntán az ki nem merítve egyoldalú „értekezéssé“ lapul minek az író maga is nevezi müvét. Kizárólag t csabai néphez szól, azonban irálya nem vonzó nem népies. 3. A „mikép gazdálkodjunk“ czimü, „Segits magadon stb. “ jelige alatt beérkezett pályamű alakja és irálya általán igen jó; úgy de írója sok olyat állít, mint pl. hogy a termőréteg nem áll egyébből, mint elkorbadt növényrészekből stb. stb. a mik teljesen tévesek. Habár nem is akarunk a nép kezébe mély és száraz, neki érthetetlen s ezért okulására nem szolgáló munkát adni; de másfelől meg a zamatos, népies irálylyal nem szabad ám vétenünk a cbernia ellen. 4. „A nyári istálltózás leghelyesebb módja“ czimü, „Boldoguláusnk legfőbb tényezője az okszerű gazdálkodás“ jeligével ellátott pályamű a fenebbivel ellenkezőleg nagyon is tudományos alapokon nyugvó értekezés. Szintén vannak téves állításai. Irálya nem magyaros, nem világos, nem könnyen érthető, nem a népnek való. 5. „A nyári istállózás“ czimü, „A nyári istáló I zásnak alapja a váltógazdaság“ jelige alatt be-1 nyújtott pályamű Írója nem látszik ismerni az I itteni viszonyokat. Leginkább a tejgazdasággal I foglalkozik. Az erre adott utasításai jók, bár sokl fölöslegessel hosszúra nyujtattak. Általában egy-1 oldalú s nem a békésmegyei gazdaembernek szánt mű. 6. „A nyári istállózás leghelyesebb rendszere“ czimü 8 „Küzdj ember és bizva bízzál“ jeligéjűi pályamunka dicséretes szorgalommal egybeáili-l tott takarmányozást útmutató ; sok megfigyelésre I < méltót tartalmaz. De egyoldalú s pongyolán irt, , a népnek száraz, fárasztó olvasmány. ^ 7. „A gazdálkodás irányadó“ czimü, „Oku-I lás, munkásság stb“ jeligéjű pálya munka leginkább a tagositatlan községeket tartja szem előtt; a mi tanyai gazdaságunkat azonban nem ismeri. 11 Irálya nem kellemes, nem korrekt magyaros. i 8. „A szaivasmarhatartás és nyári istállózásI r leghelyesebb módja“ czimü, „A mint ápolod a marhát, akép veszed hasznát“ jelige alatt be-1 ■ nyújtott pályamű írója aligha látta mostanság az L alföldi, p. o. : a csabai, szarvasi, az orosházi, h.-m.-vásárhelyi kiterjedt s tanyákkal megrakott H határokat, ő még órákig vándorol, mig egy roz-ll' zant csárdára bukkan. Irálya, sőt még orthograp-11* hiája is rósz. I ]g 9. „A szarvasmarhatenyésztés és különféle la hasznosítása; nyári istállózás mellett“ czim alatt 11 „Nem a tőidet a jószágért; hanem a jószágot aj földért szükséges tartani“ jeligével ellátott pá-1 lyamü sok téves állítást és nem gyakorlati taná-| csőt ad. Irálya nagyon gyenge. |u 10. „A nyári istállózásról“ czimü s „Józan- s< ész. Munka. Kitartás“ jeligéjű munka pongyolái és felületes. Nincs benne semmi rendszer. írója |CJ az alföldi, kivált a békésmegyei viszonyokat nemi ismeri. 11. „A tehenek nyári istállózása, tekintettel I ^ a tarló felhasználására“ czimü, s „Szánts, vess, I ki törd az ugarai, a ki mint vet, úgy arat“ jelige Gondolom éppen alkalmi lesz, mos [mikor egy fényes bál előtt állunk, szel lőztetni egy kicsit a nagy fényűzést, me lyet hölgyeink szoktak kifejteni egy-egy bál alkalmável, merő hiúságból s feltii nési vágyból. Nem akarunk igazságtalanok lenni, < ezért egyedül a nőknek tenni szemrehányást, beösmerjük készséggel, hogy sok tekintetben okai ennek a férfiak is, de minden tiszteletünk mellett, melylyel a kedves női nem iránt viseltetünk, ki kell mondanunk, hogy annak határozottan a nők az okai, hogy ezen a bajon segíteni minden törekvés hiába való. Hiszen ha hetekkel előbb nem küldetik szét a meghivó, már akkor el sem ehet menni a bálba, mert nem készül el i ruha, s már csak annak a kitalálására is egalább egy hét kell, hogy milyen szinü egyen, s hogy legyen diszitve, s persze tűzben még azt is ki kell tudni, hogy ez i barátné meg az a másik, hogy és mi- :ép lesz öltözve, nehogy egy csokorral ralatnikép hátrább maradjunk. Mintegy egymást kergetik a fényizésbe a helyett, hogy ezt a nemes ver- enyt az egyszerűség elérésére használnák. Báljaink legnagyobb része jótékony zélra van reudezve, s mit tapasztalunk ? Ha egy jótékony czél érdekében gyüj- és rendeztétik, a felelet egy nagy sopén- odás. „A búzának nincs ára, óriási az adó, alatt irt egészen kezdetleges munka, egyátalán szóba sem jöhet. Kelt Orosházán, 1885. decz. 1-én. Székács István, bíráló bizottsági elnök Kilian Gyula, Rimler Pál, bíráló biz. tag. bíráló biz. tag. Eddig a bírálat, — mihez még a gazdasági egylet választmányának megbízásából azon felhívást csatolom, hogy a pályaművek szerzői müveik felett aléiirtnál f. é. márcz. l-éig rendelkezzenek, azontúl azok megfogváu semmisittetni. Csanád-Apácza január 18-án 18S6. Mokry Sámuel, a békésmegyei gazd. egylet titkárja.
