Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-06-27 / 26. szám

Kinevezés. A b.-gyulai törvényszéknél üresedésbe jött egyik aljegyzői állásra az igazságügyminiszter Achim Zsigmond csabai kir. járás- birósági joggyakornokot nevezte ki.

Esküvő. Kaczvinszki nagyváradi káptalani uradalmi gazdatiszt folyó ho 20-án vezette oltárhoz a helybeli róna. kath. templomban Bogár Mariska kisasszonyt. Tartós boldogságot kívánunk

Megyei közigazgatási szakkönyvtár. A múlt hóban tartott megyei rendes tavaszi közgyűlésen indítvány tétetett egy megyei közigazgatási szakkönyvtár felállítása érdekébeni, mely indítvány elfogadtatván, jóváhagyás végett a belügyminiszterhez terjesztetett fel, ki is most leiratban tudatja a megyével, hogy a megyei közigazgatási szakkönyvtár letesiteséhez elvben beleegyezését adja. S igy most mar csak a módozatokra kell megállapodni, s akkor ezen praktikus és czélszerü eszme megvalósulható lesz.

Megszűnt toroklob. Mint a gyulai szol- gabiró jelentéséből kitűnik, a Dobozon járvány- szerüleg fellépett roncsolo toroklob mar teljesen megszűnt.

Állami segély. A szarvasi polgári leányiskola 1885—6. tanévi fenntartási szükségleteinek részbeni fedezésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter 200 frt állami segélyt, továbbá a házvételi czélokra állami kölcsönképpen második és utolsó részlet fejében 500 frt, s igy ösz- szesen 700 frt állami segélyt engedélyezett,

Mfikedvellöi előadást rendezett folyó hó

21-én Szarvason a nőegylet, I az előadás minden tekintetben fényesen sikerült, a szarvasi színkör rég nem látott oly nagyszámú és válogatott közönséget. Az előadásban mint művészek résztvet- tek Sipos Sománé, Medveczki Lujza, Tamás Gerőoé, Zlinszki Ilona, Opanszky János, Bakai Pál, Tesvay és Csiszár Béla. Mint levelezőnk írja az anyagi eredmény is jó s szép összeg fog jutni a jótékony czélra.

A veszélyes malom mely oly soká tar tóttá rémületbe a város közönségét mig szerencsés módon leégett,' most ismét kisért, ugyanis K o h n Emanuel czeglédi lakos bi a malmot Fiscber Kálmántól megvette kérelmezte a felépítés engedélyezését. Hisszük, hogy az illetékes hatóság nem fog módot nyújtani arra, hogy ismét éveken keresztül Damokles kardjaként legyen a tűzveszélyes malom a város lakói felett s az újból való felépítést nem engedélyezi.

Külföldi útlevelek. H a a n Lajos csabai lakos ev. lelkész részére és Goldfinger Jakab szintén csabai lakos részére a belügyminiszter külföldre szóló útleveleket küldött, újabban Debreczeni Endre gyomai szolgabiró folyamodott külföldi útlevélért ki mint- értesültünk megrongált egészségének helyreállítása czéljából szándékozik fürdőbe menni i már a megyéhez is befolyamodott két havi szabadság idő engedély ezéseert.

Jégeső. A szeszélyes időjárás mely nralko- dik a mellett, hogy amúgy is a sok esővel megrongálja a búzát, árpát, még helyenként jéggel is pusztít, igy folyó hó 19-én Szt.-Andráson oly nagy jégeső volt, hogy az egész határt elverte.

Az urnapi kör menet. Több ezerre menő ájtatos hívek vettek részt csütörtökön az urnapi körmenetben, mely nagy pompával ment végbe, az utczákon hol a menet haladt mindenütt zöld gályák voltak elszórva s több helyen szintén zöld gályákból igen csinos sátrak voltak felállítva. A menet a megye utczán áthaladva a városház ut- czán keresztül tért vissza az ur hajlékába.

V

Rege az ibolyáról.

Szép nyári este volt, letűnt a nap régen,

Ezer csillag fénylett a felhőtlen égen.

Halvány fényét a hold szelíden ézétönté,

Kis kertemben diszlő szép virágún közé.

Én ültettem őket, oly kedvesék nékem,- Meglátszik nagy gondom minden kis levélen, Megóvtam őket a nap forró hevétől,

Az észak vihara s pusztító szelétől.

Minden kis fűszálra, minden kis virágra E^ot a napnak egy jótékony sugára •

Egy ültettem őket, hogy az esti szellő Megtalálja mindet, ha kertembe eljő.

Szerte sok virág közt halványpiros rózsa, Meglátszik rajta a nap üdítő Csókja;

Távolabb nefelejts, a piczinyke -kelyhek,

A harmatgyöngyöktől uj életre kelték.

A kedves ibolya az agg tölgy árnyában Elhagyottnak látszik egyedül magában,

Oh pedig e szerény kis virág kedvenczem, Hogyne mikor anyám sirhaimáról szedtem.

Nem, nem is hagylak itt tovább kedves virág, Hol nem juthat hozzád éltető napvilág,

Jer e rideg helyről, ne takarjon árnya E lombos vén fának, vár kertem rózsája.

— Ah ne vigy el engem, susog a kis virág, Nem én nekem való, hervaszt a napvilág;

E vén százados tölgy árnya oly jó nékem,

Ő véd s óv meg engem, itt boldogság élnem.

Lásd kerted közepéD, díszes rózsád mellett A nap hő fénye oly kora reggel meglep.

Már én hozzá szoktam a vén tölgy árnyához, A napfény elhervaszt, éltemre halált hoz.

Jutalomjáték. Mint múlt számunkban már előre jeleztük, Kissnó-Honti Mari asszonynak 1 hó 29-én vagyis kedden lesz. Jutalom- játékául a »Tót leány“-t választotta, Almássi Tihamér legjobb népszínművét — A kedves művésznő iránti szeretőiét és a játékával s ónekevel szerzett , kellemes órákért háláját a város közönsége- hisszük, hogy a jutalomjáték alkalmával tömeges megjelenésével fogja leróni.

Színészet a megyében. A nyári meleg napokat rendesen az alföldön szokták átböjtölni a színtársulatok, s igy nem csuda, hogy Békésvármegyében egyszerre több helyre is jut színtársulat. Gyomán három egyesült igazgató társulata működik a közönség nem nagy részvétele mellett, Békésre* is folyamodott egy színtársulat, de mint bálijuk, a kapott engedélyt nem veszi igénybe, i a jelenleg városunkban időző Breznay-Ditrói konzorczium fog átmenni Békésre néhány előadás tartása végett, miután onnét meghívást kapott. Ugyancsak ezen konzorczium szándékozik hat előadás tartására Csabára átmenni, honnét azután Orosházára megy át. S igy a megye csaknem minden nagyobb községének lesz alkalma a nyáron kellemes estéket tölteni, ba ugyan jobban felhasználják az alkalmat, mint Gyula* város közönsége.

Gyermek észjárás. A németvárosi elemi iskola ez évi vizsgáján történt, hogy az egyik kis fiút a bittanból feleletre hívták fel s a vizs gán jelenlévő apát ur azt a. kérdést intézte hozzá : „Ugy-e kis fiam, a jó Isten mindonütt jelen van?“ »Igenis“, volt a válasz: »Hát igy ö mindent és mindenütt meglát ?“ »Igenis“, hangzott ismét a felelet: »Nagyon helyesen van édes fiam, hát ugy-e, akkor téged meglát a pmezebe is?“ forcirozta továbbá a kérdést az apát ur: »De már ott nem láthat meg “ vágta vissza a pincze sötétségében és alkalmas búvóhelyében rendithetlenül bizó gyermek. A feleletet persze jéizü kaczaj követte I nagy bajjal lehetett elhitetni a kis Tamással, hogy bizony az Isten a pinezébe is belát.

Értesítés. A gyulai izr. iskola folyó évi zárvizsgálatai a következő napokon és renddel fognak megtartatni: junius 27-én azaz vasárnap délelőtt a 4, ' és 3. osztályban; junius 28-án azaz hétfőn délelőtt a 2. és 1. osztályban. Ezen nyilvános vizsgálatokra — mely napokon egyszersmind a leánynövendékek . kézimunkái kiállítva lesznek — at. szülők és tanűgybarátok azon kéréssel hivatnak meg, bogy a vizsgálatokon minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. B.-Gyulán, 1886. junius havában. A gyulai r. iskolaszék.

A gyulai csizmadia ipartársnlat által folyó hó 14-én, pünkösd másod napján, 'beteg- sególyző-alap javára tartott tánczvigalom, a kedvezőtlen idő miatt csekély jövedelmet hozott, ugyanis összes bevétel 65 frt 10 kr. Kiadás 63 frt 15 kr, maradvány 1 frt 95 kr, az összes bevételbe a következő felülfizetések is benne foglaltatnak : Nagys. Göndöcs Benedek apát 5 frt 50 kr, Krizsány András 50 kr, Kocsis Sándor 50 kr, Furka Károly 40 kr, Szabados István 1 frt, N. N. 50 kr, Tóth János 50 kr, Balázs Károly 10 kr, DányiTóth Ferencz 50 kr, Knaifel Mátyás 50 kr, Finta Ignácz 50 kr, Gáspár Imre 50 kr, Puczkó János 10 kr, Demkó József 50 kr, Gőg Béla 80 kr, Képes József 50 kr, N. N. 10 kr, Tóth Sándor 50 kr, Gyepes Jakab 20 kr, N. N. 10 kr, Vozárik Ferencz 10 kr, Pallag

Lecsókolja rólam a harmat gyöngyeit S bősz viharra készti az égnek fellegit *

Alig hallhatom itt szellő sasogását,

A tölgyön fészkelő madárka danáját.

. S még inkább hervadnék a nap hő fényétől,

Mint rózsád oly hamar múló szerelmétől.

0 megvet majd tadom, kicsinyke vúágot Mig alig éltem át édes boldogságot.

_______

Átül

tette a lány, holdvilágos este S kedves kis vúága boldogságát leste,

Örült kicsiny ez ive, midőn drága kincse Arczára a rózsa édes csókot hinte.

S alig kelt a *hajnal rózsa piros fénynyel,

S terjesztő sugarit a nap áldón szélylyel,

Jött, repült a lányka, nyugtalan kis szive A kedves ibolya s rózsatőhöz vitte.

Jó reggelt kedvésim, kiálta messziről,

Álmodtatok szépet? mondjátok csak miről?______

Ah Istenem való, nemi álom volt álmom Elhervadt, elhervadt az én kis vúágom. . . •

Mint szerették egymást, lehajtott feléje Az illatos rózsa szerelemtől égve;

Édesen ensogta : kedves szerelmesem Te lészesz a sírig drága kincsem nekem.

Drága kincsem nekem, mint csillag az éjnek,

Himes szárnyú lepke a liget ölének.

Édes suttogásuk a hold halvány fénye S a sok ezer csillag mosolyogva nézte.

A hajnali szellő jött leng? szárnyain,

Nem is zavarta a virágok álmait,

A kert rózsájához zajtalanul szállá Mint kies tavaszszal tűnő felhők árnya.

Ébredj álmaidból, ébredj szerelmesem,

Itt vagyok szivednél ébredésed lesem. — — —

Rég várlak kedvesem susogta a rózsa,

Az ibolya szive meghasadt e szóra.

' O. Gy,

Péter 10 kr, Herczeg N. 10 kr, összesen 13 frt 30 kr, mely nemes adományokért az illető felül- fizetők fogadják a társulat hálás köszönetét. — A társulat elnöke.

■ Zárt levelező-lapok jőnek forgalomba f. év julius hó 1-én, a melyek a postahivataloknál és az értékjegyárusitóknál, a reájok nyomott postabélyeg értékéhez képest 3, illetőleg 5 kiért lesznek kaphatók. Ez uj értékezikk, külsejére nézve a válaszos levelező-lapok módjára összehajtott, belül fehér, kívül világos színű erősebb papírlap, a melynek belső tiszta felülete a közlemény följegyzésére, a bélyegzett és vonalozott külső felületo pedig a czimezésre szolgál. A belül megenyvezett szélek 5 millimeter szélességben, a felnyitásra való tekintetből át vannak lyukasztva. A 3 krajezáros »zárt levelezőlap“ a helyi, az 5 krajezáros a bel- és külföldi forgalomban használható. Az esetleges díjtöbblet, úgy az ajánlati-, mint express-dij, a megfelelő értékű levéljegynek a czimlapra való ragasztása által fedezhető.

Szi nlisuz.

A helyzet signaturája sok eső, kevés közönség, jó előadások. Mint halljuk a második bérlet valamivel jobban sikerült, mint az első, amennyiben a bérlők száma most eléri a hatvanat 8 igy remélhető, hogy a második bérlet előadásai nagyobb számú közönség előtt fognak végbe menni, ha az idő is úgy akarja, mert most legnagyobb ur az egész városban az eső, ami még a színházba járástól is visszatartja a t. ez. publikumot, pedig különben tömegesen törnének a színházba. A jövő héten fog színre kerülni Jókai hires operettje a „Czigány báró“ fényes kiállítással, hiszük hogy erre az újdonságra még eső esetén is lesz annyi közönség, hogy többen rosszul lesznek és elájul nak. Az egyes előadásokról a következőkben nyújtom beírásban beszámoló beszédemet :

Szombaton e hó 19-én adatott Millöcker kitűnő zenéjü operettje »A koldus diák“ csekély számú közönség előtt, mely a zuhogó eső daczára jól mulatott az összevágó előadáson s élvezettel hallgatta a szép áriákat, melyeket úgy a zenekar mint az énekesek szabatosan adtak elő. Első Borban a czimszerepet játszó Szabó Dánielről kell megemlékeznünk, ki mint kardalnok rögtö- nösen válalta el a szerepet, miután az azt különben játszó Kiss Pista haza Dem jöhetett, s ének részeit meglepő sikerrel adta elő s óhajtjuk, hogy a szép hanggal rendelkező énekest az igazgatóság többször léptesse fel önálló szerepben, mellette Kissné Honti Mari asszony tűnt ki, kiről már mondanunk sem kell, hogy kedvesen játszik s szépen énekel, s hogy mindketten mennyire jól feleltek meg feladatuknak annak legfényesebb bizonyítéka az, hogy a közönséget nyílt jelentekben is zajos tapsokra ragadták. Ollendorf ezredest Breznay Géza személyesítette ügyes játékával s coupleival sok derültséget okozva. Kivált még Jan Janic2ki szerepében Hunfi a társulat tenoristája 8 Hatvaniné, mint Laura, a többi szerepek is jól voltak betöltve.

Vasárnap e hó 20-án színre került a „T u- nikás lányok“ czimü fővárosi életkép. A darab a gyulai közönség előtt még ismeretlen s daczára, hogy ünnep nap volt a szaladó eső miatt, alig voltak 40 vagy 50-enen a színházba bele számítva minden élő lelket, | akik nem voltak ott nem sokat vesztettek, mert a darabot

A gyomai uradalomról.

A múlt ^napokban alkalmam volt a gyomai Wodiáner-féle uradalmát megtekinteni. Az ott legújabban alkalmazásba vett gözekének hire vonzott oda, s a vendégszerető uradalmi igazgató szívessége módot nyújtott a gőzekén kívül az uradalomnak is, bár elfoglaltatásom folytán csakis futólagos megtekintésére.

Gyönyörű szép délután volt, midőn a pusztába kirándultunk. Az alig elébb esett eső üdévé tette a levegőt, s'vizpárákkal telt lanyha szellő csökkentette a nap melegét. Zöld legelőkön ragadott át bennünket töretlen utakon a kitűnő két sárga, a kocsi kereke nyomot alig hagyott a legelő ruganyos pázsitán. Végtelennek tűnt fel a puszta, melynek rónaságát még vetés sem zavarta meg, s csak a messze láthatáron bólingatott egy pár fa, s szinte sér- tőleg törte meg a puszta szentségét a távirda oszlopoknak a culturától szűznek látszó tájon végig húzódó sora.

Kiváncsi ménes fogadott bennünket az ut felen. Fürecsapott csikók serege fogta körül kocsinkat, s futott versenyt velünk, játszi könyvűséggel a hámot, gyeplőt még nem ismert csikók raja. Majdbámész birkák nyája mellett vitt el utunk a virányos legelőn, melyek ép az előző napokban fosztva meg bundájuktól, dideregve húzódtak össze egy csomóba, s szaggatott bégetés mellett meresztették ránk jóságos szemeiket.

A legelőt buja termő föld követte. Zöl- delő vetés ringatódzott a szellőben, s mosolymég a jó előadás sem volt képes megmenteni, 8 a színészek minden igyekezete hiába volt, s élvezetet csak azok a pár szép dalok nyújtottak, melyeket Kissné Honti Mari asszony, Hatvaniné és Kis Pista énekelték. Kiemeljük még a szereplők közzül Breznayt, Breznaynét, Laczkó Arankát és Szinait, ki pompás alakításba mutatott be egy szabó legényt.

Hétfőn folyó bó 21-én középszámu közönség előtt adatott Csiki Gergely kitűnő drámája a »Sötét pont“ a sötét pont egy fiatal leány életében van, kit nagybátyja reá bir arra, hogy szerelmet színlelve csábítsa el Kézdit s ezen utón szerezzen meg tőlle bizonyos terveket, miket azután az önző czéljaira basznál fel s ez árulás miatt a fiatal s szerelmében csalódott ember a balálba keres menedéket. Ez a vér képezi a sötét pontot Lidia életében, b a darab azzal kezdődik hogy Kézdi öngyilkosságának okát kutatják Ma- káry ügyvéd irodájában, a drámai conflictust előidézi, nehogy az öngyilkos Kézdi öcscse Béla, beleszeret Lídiába, kibe szerelmes Láng Endre is, ki egyedül tudja okát Kézdi öngyilkosságának, s miután szerelmével visszautasittatik, a titkot elárulja Kézdi anyjának és Bélának, de a mit ezek csak akkor tudnak mog, mikor Lidia már neje Kézdi Bélának. A catastropha kikerülhetetlen, Lídiának bűnhődnie kell s büntetését abban leli, hogy imádva Bélát, mikor Láng Endre tudtára adja, hogy Bélának mindent felfedezett s szerelmére hivatkozva, felszólítja, hogy kövesse őt, tőrrel megöli magát. Ez a darab meséje röviden előadva. A darab gyönyörű nyelvezettel van írva, egymást követik benne a drámai jelenetek s szigorú következetességgel követik egymást a tények és a bűnbödés, úgy, hogy bátran nevezhetjük ezt a darabot Csíki legsikerültebb alkotásának. Az előadás méltó volt a darabhoz s különösen ki kell emelnünk Töröknét, a ki szivrehatóan tolmácsolta az anya fájdalmát, szenvedését s óriási lelki küzdelmeit, mikor szivére kell ölelni egyik gyermeke gyilkosát, látva, bogy a nélkül másik fia nem élhet. S méltán megérdemelte a tapsokat, melyekkel szép játékát jutalmazta a közönség. Elismerés illeti Breznai Anna kisasszonyt is, ki sok közvetlenséggel, az igazi hangot gyakran eltalálva,

8 többször sikerültön játszotta Lidia fárasztó s egy nagy művésznő erejét is próbára tevő szerepét, Laczkó Aranka Makári ügyvéd neje szerepében kedves csacska nőt mntatott be. Bihari mint Kézdi Béla, sok érzéssel, jó felfogással játszott s ismét tanujelét adta, hogy szerepkörét jól tölti be s vidéki társulatoknál ebben a szerepkörben ha olyat láttunk is, de nála 'jobbat aligha. Ditrói mint Láng Endre a bosszúálló szerelmest, kit vérig sért a visszautasítás, kitünően személyesítette. Jók voltak még Brez- uainé, Hevesi, Pusztai és Szinai.

Kedden, f. hó 22-én adatott: „H á r o m pár czipő“ czimü német bohózat, Breznay Géza jutalomjátékául, folytonos derültségben tartva az elég szép számban megjelent közönséget. Bzeznay egyike a leghasználhatóbb színészeknek, ki, lehet mondani, minden este játszik, s a mi fő, mindig jól játszik, s igy nagyobb közönséget is megérdemelt volna jutalomjátékára, melyen pompás alakításba mutatott be egy bécsi susztert. Kissné-Honti Mari asz- szony, mint suszterné, kedves és bájos játékával s énekével ragadta tapsokra a közönséget, bátgott az egész vidék az áldás alatt. Jobbra- balra feltűntek elszórva a pusztában a galamb- duezos, fehérre meszelt, vidám tekintetű majorok, tágas csűreikkel, magasba emelkedő sok ablaku magtáraikkal.

A nagyállásu pusztán találtuk dologban a gőzekét. Két egymástól 250 méter távolságban elhelyezett gözmozdony szaggatott zakatolással vonszol a közöttük levő téren át oda és vissza egy vas szörnyeteget, az ekét. Az eke előtt vastag hantokba omlik a kemény talaj, s a sziktől fehéresnek feltűnő szántó fekete barázdával lesz vegyes. Öt közönséges eke van harántósan egymáshoz erősítve, s képez egy ekét, s igy öt egymásba omló barázdát von a gép egyszerre. A gépeknek mindig csak az egyike van működésben, az, mely az ekét magához vonja. Vastag drótkötélhez van erősítve az eke, mely a felszántandó terület egyik végén a földbe mélyeztetik, mire a túlsó végén levő egyik gép működni kezd, s a kifeszült kötelet óriási hengerére csavarva huzza magához az útjában a talajt felhasitó öt-karu ekét. Átvonulván az eke a két gép közötti területen, mindkét gép az eke szélességével (17 méter) egyenlő távolságra előre szalad, s az eke ezen területen ugyanoly működéssel rpint elébb a szántó túlsó oldalára visszatér. Az elébb vonszoló gép most azonban pihenésre adja magát, s a másik lép működésbe, szíván magába a drótkötelet, s magához vonván ezáltal a talajba mélyedt ekét, mely, mint a fészkéhez felhuzódó, megijedt pók, drótszálán rohamos haladással húzódik át a vonó géphez, szór.ván maga körül a felszántott rögöt.