Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-06-27 / 26. szám
SO-ik szám Gyula, 1886. junius 27-én V. évfolyam. f-------------------^ Szerkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a Ihp szellemi részét illető közlemények küldendők. • Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ..........I írt — kr Fé lévre ..............2 „ 50 „ Év negyedre .... 1 » 25 „ % Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alaJeult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh György, munkatárs: JSodoky Zoltán. ^r~~—^ Eiadó hivatal: 1 Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 Mr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Long IApót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési Irodáiban, a szokott előnyős árakon Törvényhatósági és községi közélet. Dr. Szemian Kálmán megyebizottsági tag úrhoz! Terjengő soraira röviden még egyszer igénybe venném e tulszives lap drága terét. Úgy látom hogy a közlött t. czikkek jó hatással voltak, s már most a kérdés oda tereltetnék; mikép háríthatok el a törvénybeli akadályok. Eszembe jut a kis fejsze meg a nagy fa közmondása. Engedje meg, hogy kételyemnek kifejezést adok a tekintetből, miszerint ezen, a múlt levele s a netán még jövendők amaz inditványt aláirottak nevében is szóljanak. Azt mondja: „mi egyszerű, kis hatáskörben élő s igy szükségképen igen szűk látkörü emberek vagyunk, kiknél a tudás és a kivitelhez szükséges erő mi arányban sem áll a jóakarattal“ ez merőben jogtalan és alaptalan beszéd. Tessék egyes számban igy nyilatkozni és azt hiszem, senkinek sem lesz ellene kifogása. Ha még oly élvezetesnek találná is ezen, a nagy közönség előtti levelezést, részemről folytatni nem szándékom. Tagtársi üdvözlettel: Haviár Dani. A b.-gyulai önkéntes tűzoltó-egylet közgyűlése által f. é. május 30-án elfogadott alapszabályok. (Vége.) 14. §. A választmány ügyköréhez tartoznak: a) az egylet képviselete; b) a tagok felvétele ; c) a tagok feletti bíráskodás; d) az egylet vagyona és felszerelési tárgyak feletti felügyelet; e) az egylet állásáról a közgyűlés elé terjesztendő jelentés, valamint a költségvetés előterjesztése ; f) a működő tagoknak szolgálatban vagy annak folytán testi szerencsétlenség, vagy ruhái- nak elégetése miatt, kártalanítási és segélyezési Ajánlat tétele a közgyűléshez; ugyszinte a tűzoltás körül kitüntettek jutalmazása; valamint a véletlen baleset által sújtottak gyógyítása és szükség esetén segélyezése. 15. §. Az igazgató választmány elnöke az egyleti elnök, vagy helyettese az alelnök, képviseli az egyletet hatóságok vagy más harmadik személy irányában; aláir, a jegyző ellenjegyzése mellett, minden okiratot, mely az egylet köbeiéből ered. — Gyűléseken, egyenlő szavazatok esetén, az ő szavazata dönt. — Az egyleti pénztárt időszakonként megvizsgálja és a költségvetésben szabatosan meg nem határozott kiadásokat 20 frt erejéig érvényesen utalványozza. 16. §. A jegyző vezeti a közgyűlés és a választmányi ülések jegyzőkönyveit; Őrködik a beadott indítványok és az egyleti irományok felett, melyekről rendes jegyzékeket vezet. 17. §. A pénztárnok felelősség mellett kezeli az egylet pénzeit, az egyleti dijjakat nyugta mellett átveszi; kiadásokat csak az elnök utalványozása mellett teljesít. 18. §. Az ügyvéd, az egylet jogi tanácsosa; peréBkérdésekben as elnököt, mint az egylet see- mélyesitőjét képviseli; - - működésében azonban csak tényleges kiadásai megtérítésére tarthat igényt. 19. §. Az orvos, az egylet működő tagjait, szolgálatban vagy ennek folytán történt sérüléseik, vagy betegségük esetén, díjtalanul gyógykezeli. 20. §. Az osztály, vagy szakasz parancsnokok, tűzvész idején, mindaddig,, mig a fő, vagy alparancsnok megjelenik, a parancsnokságot teljesítik és a működést vezetik; e tekintetben a mászók csapatjának vezére, a szivattyú csapatvezérét, ez pedig a rendfentartó és csapat őrző vezérét, szakasz parancsnokát megelőzi. 21 §. A szertárnok, az egylet összes javait leltárba foglalja, azoknak rendben és épségben tartásáról gondoskodik, és a szükséglendőkről a választmánynak jelentést tesz. A parancsnokság többi tagjainak különös hatásköre, valamint a rangsorozat is a szolgálati rendszabályokban foglaltatik. 22 §. Az egylet vagyonát képezi: a) az alapítványok, melyeknek csak kamatai használhatók fel, Bőt ezeknek is 5°/0-télija az alaptőke nevelésére, 5%-tóIija pedig egy segély alap alakítására fordítandó, melynek kamatai a tűzoltás körül, vagy szolgálatban történt szerencsétlenség következtében elnyomorodótt működő egyleti tagoknak, az egylet anyagi erejéhez képesti segélyezésére fordítandó; b) a pártoló tagok évi dijjai, úgy egyéb adakozások, valamint az egylet által rendezett ünnepélyek, vagy mulatságok jövedelme 10°/o-tó- lija, a segély alap javára tőkésítendő; c) az egylet felszereléséhez tartozó összes ingó tárgyak. 23 §. Az önkéntes tűzoltó kar és annak parancsnoksági tagjai a vész helyén és a tűz közvetlen eloltásánál rendőri tekintetben a városi rendőr kapitány vagy helyettese rendelkezéseit figyelembe venni tartoznak ugyan, azonban a kar technikai működése, maga körében önálló szabad mozoghatása és tevékenysége tekintetében a hatóság képviselői által nem gátoltathatik, sőt technikailag azoktól teljesen független. 24 §. Az egylet történhető feloszlása esetében, a vagyon Gyula városának átadandó, ki azt mindaddig takarékpénztárilag kamatoztatni köteles, mig egy ujjabb önkéntes tűzoltó egylet alakul, a melynek alakulási alapját ezen összeg képezendi. Az alapszabályok módosítása, vagy az egylet feloszlására vonatkozó határozatok foganatosítás előtt a m. k. Belügyminiszter úrhoz terjesztendők fel. 25 §. Ha az egylet az alapszabályokban megbatározott őzéitől és eljárástól eltérve hatáskörét meg nem tartaná, a m. kir. kormány által, amennyiben további működésének folytatása által az állam vagy az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, — haladéktalanul fölfüggesztethetik, és a felfüggesztés után elrendelendő szabályszerű vizsgálat eredményéhez képest fel is oszlathatik, vagy esetleg az alapszabályok pontosabb megtartására, különbeni feloszlatás terhe alatt, köteleztethetik. Torda megye az 1885-ik évről szóló al- ispáni jelentést a megyének megküldötte. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a magyar királyi erdööri szakiskolák tanulóinak felvétele tárgyában kibocsáj- tott hirdetményt a megyének közzététel czóljából megküldötte. Gyula-Vári község elöljárói kérvényt adtak be a megyéhez, a községükben építendő hús- vágóbid felállításának az 1887-ik évre leendő elhalasztása iránt. A békési szolgabiró hivatalosan tudatja, hogy Petrovics Lajos kőrös-tarcsai Il-od jegyző forgópisztolylyal agyonlőtte' magát, mit már lapunk múlt számában közöltünk. . Fertöztelenitö szereit megszerzésre ajánlja a megyének Filó János budapesti gyógyszerész. Tolnamegye közönsége kéri a békésmegyei tiszti-nyugdij-intézet szabályait megküldeni, hogy ennek alapján ő is hasonló szabályrendeletet alkothasson. A belügyminiszter körlevélben szólítja fel a megyéket, a megyei magán építkezésekre vonatkozó tervek- és költségvetésekben kellő időben való felterjesztésére, hogy azok elbírálhatók legyenek. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter a csabai vasúti állomáshoz vezető utón a vámszedést engedélyezte. Közművelődés, társadalom és közgazdaság. A tanítókról.-i. Ha figyelemmel kisértük újabb időnkben az oktatásügyet befolyásoló lapok nyilatkozatait, különösebben pedig az irányt megjelölni hivatottakat, nem tudom mások, de én szerény nézetem szerint azon tapasztalatra jutottam, hogy kisebb- nagyobb mértékben csak a tanítót magát, illetve állását vették szigora bonczkés alá. Ama fenséges hivatáskört, messze kiható működést ki vonhatná kétségbe, a mely egy tanítóra néz; hol az ő igyekezetének és munkásságának mozognia kell. Hogy ez ilyennek tekintendő, mutatja az, hogy koronként és pedig nem nagy időközön, bölcsnél bölcsebb utasítások, különböző módszertani vezérkönyvek, neveléstani oktatások töltik be. a levegő eget a neveléstan láthatárán, melyekkel a különben is dologgal nyakig elhalmozott tanítóknak minden áron boldogabb korszakot akarnak teremteni elméletileg, el akarván velők feledtetni, hogy kenyérrel is élnek 1 Csak hogy erre derekasan emlékézteti őket a család és a gyomor, miként Tompát az alázatosságra a mestergerenda. A gyermekek tudománybeli gyengeségének nem annyira a tanító, főleg ma, az oka egyedül, hanem sokkal inkább a családi kör, illetve a szülők. Bizonyságom erre ama gyakorlati tapasztalat, hogy gondos, értelmes vallásos szülőknek gyermekei is rendszerint ilyenek, és igy tanitásra alkalmasabbak, bánhatóbbak, mint az ellenkező szüléké. Ez a kép másik oldala 1 Vájjon mire halad a tanítvány a tanulás terén, a legjobb tanító vezetése mellett is, ha a családi körben megvonják tőle a készületre szükséges időt, alkalmat? A szülei lauyhaság egyik legnagyobb ellensége a tanitasbeli sikeres előha- ladásnak. A tanító nem mehet el a családi körbe, szakadatlanul nem ügyelhet tanítványára, és igy a tanítót ő nekik kell pótolni otthon, a tanítói tisztet, mely megszakad a hazamenetel áltál, kell hogy ők folytassák gyermekeik mellett, csak az iskolában vezére annak a tanító. Ha odahaza kellő figyelem, gondozás alatt nem áll, bizony, készületlenül jön az a tanterembe. A szülék lanyhasága növekedik akkor, ha tudatlanok, sem irás, sem olvasásban a szükséges jártassággal sem bírnak. Elmúltak azon boldog idők, a midőn a szülők iskolából hazatért gyermekeiket némi vizsgálat alá vetették; ha naponként nem, hetenként ottan-ottan. Ha fenakadtak, útbaigazítani sem rendelték azokat, igy aztán „sast nem zettek a sasok, nem szült gyáva nyálat Nnbia párducza!“ Hát azt mondjam-e, hogy hány jóhiszemű szüle van, ki aranyos gyermekét tulrendin szeretvén, szavainak készséggel hitelt adni szokott. A nélkül, hogy követné a természetes utat, és néha-néha gyermeke elöhaladását megtudandó, felkeresné az oktatót magát, kényelmesebbnek látja elhinni azt, a mit gyermeke előtte mond- így vezetnek aztán, szomorú dologi sok szülét a gyermekek mintegy orruknál fogva, a helyett hogy ők vezetnék gyermekeiket, s már mint gyermek, megtanulván erőt venni a tudatlan, rest szüléken ezen korban, legény korra egészen nyakukra nőnek azok, s megkeményedve szivök a gyermekkorban, nem éreznek szent kötelességet azok irányában akkor sem, ha felnőttek. Sok gyermeknek igy veti maga a szüle meg jövendőbeli gonoszsága ágyát, hogy ébredne tehát nemes érzelemre szive, holott nem is szoktattatok efó- lékre otthon a családi körben atyja és anyja által ? És itt elborul lelkem, félek, nehéz vádat zúdítok a szülékre. De est nem átalánosságban mondom I Fel tudom én azt gondolni, hogy menynyire másként volna ez, ha az iszonya nyomasztó életteher, a kenyérkereset nehéz mestersége nem nehezülne azoknak vállaira; úgy hogy bizonynyal a megélhetés a legfőbb dolog. A napi terhes munka alatt elalélt ember nem örömest bíbelődik gyermekével, annak tanulásbeli elhaladásával: mert hiszen ki tudná azt megmondani, miuő lélekkel is tehetné ezt a szülő, főként ha belső erkölcsi kötelességérzete szunnyadozik ? Hányán vetik oda: arra való a tanító, hogy tanítson: elég, ha én gyermekemnek kenyeret, ruhát szerzek. Azért fizetik a tanítót, hogy ő végezze a többi munkát gyermekem mellett. Ez mind igaz, csak hogy egyoldalú, téves felfogás ez; ha mint apa, anya, én egyszersmind nem tanítom is, nem engedelmeskedik az nekem. Kenyeret, ruhát, ha elszegődik, kap a gazdától is; ha elállott más helyre, elfeledkezik a szülőkről végképen, jóra úgy sem tanították azok őtet, kenyerét már maga megkeresi, egyéb pedig nem kötötte a szülékhez edd(g sem. Részemről tehát azt mondom, hogy a mily felelősség fekszik a tanító vállain, ugyanannyi, ha nem több, van a szülékén! Innen van azután, hogy sok gyermek a tanítója előtt bű, engedelmes, alázatos, beszédes, szemben a szülékkel pedig hűtlen, engedetlen, makacs, vakmerő, magába zárkózott. Kell, hogy a gyermek felett a szüle fölénye ngy szelídségre, mint értelmességre nézve szilárd legyen. Azokat vegye elő néha komoly és szabad óráiban, bármily kevés időre is; mutassa meg, hogy felettök gondja soha nem szunnyad, habár ritkán is, de mégis szeret társalogni velők az őket illető dolgokról, leszáll azoknak körébe édes örömmel. Előfizetési felhívás. Egész évre ... 5 frt. — kr. Fúl évre . . . 2 „ 50 „ Negyed évre. . . „ 25 „ mely tetszés szerinti összeg a „BÉKÉS* kiadó-hivatalához Gyulán legczélszerübben postautalványnyal beküldendő. A „BÉKÉS“ kiadó-hivatala. Hírek. A b.-gyulai törvényszék uj elnöke Novák Kamill f. hó 23-án érkezett meg, s ugyanaz nap délután a törvényszék teljes ülésében vette át az elnöki teendőket. Mint halljuk a jövő hó elejével szabadságra megy. Ipariskolai vizsga. Kollár János ipartanodéi bizottsági elnök vezetése alatt álló mező- herényi iparos tanoncz iskola évzáró vizsgája folyó évi junius hó 29-én délelőtt 8 orakor fog megtartatni az iskolai helyiségekben, mire az érdeklődő ügybarátok szívesen látattnak. Vonat kisiklás. Folyó hó 20 és 21-ike közötti éjjel a magyar államvasutak Békés-Földvár állomásánál az Aradról-Budapestre menő személy- vonat, helytelen váltó állás miatt kisiklott, de szerencsére baja senkinek sem történt.
