Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-06-06 / 23. szám

fogságöt kiállotta, s midőn visszavitték az év leteltével századához, teljesített is híven minden katonai szolgálatot, csak épen a fegyver iránt matatta ki újra megátalkodott ellenszenvét, s a fegyverrel való minden gyakorlatot újból megtagadta. Makacsságán megtört előbbi vallása lelkészének kérő szava, nem téritette el vallási meggyőződésétől a biblia azon helyeinek, me lyekből a fegyvertől való tartózkodás kötelezettségét következtetik a nazarenusok, a lelkész által másképen való értelmezése, nem hatott rá ősz szüleinek kérelme s a tudat, hogy gyermekét újabb elzáratása esetére hosszabb árvaságnak teszi ki.' Újra a katonai törvényszék elé kellett szegény fanatikust állítani, s a hadbíróság f. óv már ez tus 29-éu súlyosbításokkal összekötött két évi börtönre ítélte. Lipták, mint martir ment a börtönbe. E jobb ügyhöz méltó erős akarat- elhatározás arra birta az I. kerületi honvéd- - parancsnokságot, hogy megkeresse a megye alispánját, miszerint a megyebeli nazarenusok között oda hatni igyekezzék, hogy vallásuk fegyverviselési tilalmától elálljanak, s esetleg ezen törvényesen el nem ismert, s az állam iránti kötelmekkel ellenkezésbe jövő vallás terjedésének gátat vessen.

Névváltoztatás. Hungerleider József csabai illetőségű műegyetemi hallgató, kérelmezte nevének „Hajnalira leendő átváltoztatását.

A magyar nyelv tófiítása. A szarvasi evangelikuj elemi iskolákban most folynak az évi zárvizsgák s mint bennünket értesítenek, a tót ajkú gyermekek meglepő előhaladást tettek a magyar nyelv elsajátításában s öröm hallani a szép sikerű tanítás eredményét.

Kard-párbaj. F. J. és G. N. honvédhadnagyok között kard-párbaj volt a várkertben, melyben G. karján sérült meg, a seb nem ve szélyes, a párbaj oka, mint hírlik, szóváltásból eredő összekoczcczanás volt.

Névváltoztatás. Varga Mihály csabai lakos vezetéknevének „Filipinyi‘-re leendő átváltoztatásáért folyamodott.'

Az önkénytes tűzoltó-egylet alakítása érdekében a múlt hó 30-ág összehívott értekezlet nagyszámú érdeklődők jelenlétében tartatott még vasárnap a városháza termében. — Az ülésen Ferentzy Alajos ideigl. elnök elnökölt, e az alapszabályok vitattak meg. A vitában élénk részt vettek az elnökön kivül Dobay János polgármester, Terényi Lajos szolgabiró, Szánthó Alajos járásbiró, Göndöcs Benedek országgyűlési képviselő, Keller Imre ügyvéd stb. stb. Mely felszólalások után az alapszabályok nagyrészt változatlanul elfogadtattak 1 a belügyminisztériumhoz megerősítés végett leendő felterjesztésök elrendeltetett. Annak idején egész terjedelemben fogjak az alapszabályokat közölni s lapunk olvasó közönségét az egylet végleges megalakuló sáról, s működéséről időnként értesíteni kötelességünknek tartjuk.

Gondatlan anya. AIbné nagyoláhvárosi lakosnő átszaladván a szomszédba egy kis tracsra, bölcsőben fekvő fél éves csecsemőjét őrizetlenül hagyta s a nyitva feledett ajtón egy, e háznál lévő malacz bemenvén, a szegény gyermek egyik lábát és kezét lerágta, mi miatt a beállott nagy vérvesztés következtében a gyermek elhalt.

Halálos végű baleset. Pócs István hajcsár egy csapat szarvasmarhát hajtott a gyulai vásárra, s midőn a remetei hídnál a Körösön át akarta hajtani a marhákat, a mint a vizbe lépett, a viz ellepte s nem tudván úszni, a habokban lelte halálát. A mentésére siető balászok és hajtsár társai már csak a holt testet fogták ki s szállították be Gyulára az ^Erzsébet“- ápoldába.

Vásári látványosságokban nincs hiányosság, a kőhidon túli téren van panorama; és van állatsereglet a vásáros publikum gyönyörködtetésére, a kik ha jól eladták az ökröt, szamarat, egy kis lelki gyönyörűséget is óhajtanak maguk mnlattatására az állatseregletben naponta kétszer tartatik nagy előadás s van benne mindenfajta állatból, a mit csak Noé apánk a bárkájába vitt talán még több is.

Tűz. Szombaton, múlt hó 29-én éjjel 11 óra után tűzi lárma verte fel a lakosokat, a tű; Rozsos Györgynek az újvároson, a hajósok hidjr közelében fekvő házában ütütt ki, azonban min den nagyobb kár nélkül szerencsésen eloltatott, A tűzoltók elég gyorsan jelentek meg a helyszínén, de hál’ Istennek, ezúttal nem volt alkalmuk ügyességöket. bebizonyítani. A tűz oka álli tólag gyújtogatás volt, mit kideríteni a megindított vizsgálat feladata leend.

A majális, melyet e hó 26-án tart a fiatalság a vártkertben, most már nem ütközik semmi akadályba az időjárás kivételével, miután a jótékony ctélu nyári mulatságra Almássy Kálmán grófné ő nagyméltósága a várkertet készséggel átengedte. A mulatságra a következő szövegű meghívók lettek szétküldve : Meghívás. A b.-gyulai községi ismétlő-iskola és az államilag segélyezett alsó fokú ipaviskola tantestületével egyesült gyulai fiatalság f. 1886-ik évi junius

26-án, (kedvezőtlen idő esetén junius 28-án), t gyulai várkert Körösön túl levő részében zártkörű nyári tánczmgalmat rendez. — Pivár János Vé"h Gábor, pénztárnokok. Fiuta Iguácz, rend, biz. elnök. Sztarill Lajos, rend. biz. jegyző. Domonkos János, Kovalszky József, ellenőrök. — Belépji-dij : személyjegy 1 frt. Családjegy 2 frt. Felülfizetések köszönettel vétetnek s hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete pont 8 órakor.

A gyulai polgári iskolában mely állami segélyben is részesül e hó folyamán tartattnak meg a vizsgák és pedig az I. osztály 25-ón d. e. 8—12, a második d. u. 3—6, a harmadik 26-án H e. 8—12-ig, a negyedik osztály d. u. 3—6-ig fog rigorosálni. A rajz, szépírás- és testgyakorlatból a vizsga valamint a jutalmak kiosztása és a tanév ünnepélyes berekesztése e hó 28 án délután fog megtörténni.

öngyilkosság. Hő gye Mihályné 19 éves asszony Békésen gyufa oldatot ivott s mint levelezőnk Írja, néhány órai szenvedés után elbnnyt. Az öngyilkosság oka hir szerint, a férj durva bánásmódjában kereshető.

Kinevezés. Dr. Ne kul a Gyula urat az aradi közjegyzői kamra, Védel Károly b.-gyulai közjegyző mellé közjegyzői helyettessé kinevezte.

Előléptetés. Balog János törvényszéki Il-od osztályú iroda tiszt I. osztályú iroda tisztté léptettetett elő az igazságügy miniszter által.

Eljegyzés. R u s z Gyula mezőhegyesi gazdatiszt Szarvason eljegyezte P a á 1 Izabella kisasszonyt, özv. P a á 1 Józsefné bájos és kedves leányát.

Színészet Csabán. Mint csabai levelezőnk írja: Jáni János, 'Erszényes István és Hevesi József társulati színigazgatók képviseletében, Borsodi Vilmos titkár Csabán járt bérletek gyűjtése végett, de az annyira nem vezetett eredményre, hogy a társulat felhagyott azon szándékával, hogy Csabára menjen.

Halálozás. Reinhardt József ezukrász édes anyja szül. Emhő Anna asszony hosszas betegség után e hó 2-án elhunyt, temetése folyó hó 3-án nagy részvét mellett ment végbe, a család a következő gyászjelentést adta ki; Reinhardt József és neje : Kontur Róza maguk, mint testvérei: Reinhardt Ferencz, neje: N. Krezáncz, Reinhardt Mária, férje; Cerner Jakab, Reinhardt Gyulai Antal, elhunyt Reinhardt Róza, férje: Dékán Mihály és Reinhardt Karolin, férje: Ulmandinger János, az elhunyt testvére: Emhő Margarétha, számos nnokák, dédunokák ég rokonok nevében fájó szívvel tudatja a szeretett gyermek, a legjobb anya, nagyanyja, szépanya, testvér és rokoD özv. Reinhardt Jánosné, szül. Emhő Annának folyó hó 2-án reggel 4 órakor élete 84-ik évében a halotti szentségek felvétele után, végelgyengülés következtében történt gyászos elhunytat. A drága halott hült tetemei folyó hó 3-án délután 5 órakor fognak a helybeli németvárosi sirkert- ben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig folyó hó 4-én reggeli 7 órakor fog a helybeli rom. kath. nagytemplomban a Mindenhatónak bemutattatni. B.-Gyula, 1886.

junius 2-án. Áldás és béke lengjen hamvai feletti

A gyújtogatás ismét lábra kezd kapni váro- sunkban, e hó elsején két helyen is, az oláh városon és újvároson kísértették meg a gyújtogatást, de szerencsére a tüzet ideje korán észrevették s baj nélkül eloltották.

Öntözés és időjárás. Az öntözés melyről múlt számunkban tettünk említést, csakugyan megkezdődött a városház és megyeház utczákon, de biz az csak ólyan finom húsvéti locsolódásnak válik be 8 aligha lett volna elég a rémBéges por leverésére, ha a válalkozónak segítségére nem jön csütörtök éjjel és péntek délután egy áldásos eBŐ, miből több sem ártott volna, de arra elég volt, hogy a locsolással teljesen meglegyünk elégedve.'

Áthelyezés. Marschallkó László honvéd-századost Debreczenbe helyezték át. Egyike volt a legkedveltebb tiszteknek s őszintén sajnáljuk .eltávozását.

Felülvizsgálat. Az Élőviz-csatorna alsó- ■ torkolatán Békésen épült vas zsilipet, melyet az alBÓ-fehér-körösi öblöset házilag építtetett a héten vizsgálta felül Gallacz János főmérnök, a gyulai ' m. kir. folyammérnök hivatal főnöke.

Uj fényképészeti műtermet nyitottak a Vörös testvérek Licska bútor kereskedő házában. A fényképészek Csabáról jöttek | ott jó hírüket hagyták maguk után.

— Halálozás. Folyó hó 4*én hunyt el B.-Gyulán, Naschitz Márkusz kereskedő segéd. Naschitz Simon polgártársunk fia, 28 éves korában. — a korán elhunytnak legyen könynyü a föld!

Az „Anker.“ A legutolsó évi zárlat szerint a halálesetre nyereménnyel biztosítottak az évi dij 25°/0'kát kapják osztalékképen. Az 1885-ik évben lejárt gyermek-biztosításokra (E. táblázat) 37.2°/0 nyéreméoyosztalék esik 3 igy minden biztosított 1000 frt helyett nyereménnyel együtt 1372 frt fizettetett,

Folyó év április hóban 607 bévallás 1.627,901 frt összeggel lett benyújtva. Kiállíttatott 648 szerződés 1.692,306 frt tőkéről. 1886. január l -tői benyujtatott 2830 bevallás 7.540,621 frt összeggel, s kiállíttatott 2699 szerződés 7.046,350 frt tőkéről. A biztosítási állomány 1884. végével 73914 szerződésben 139.264,818 frt volt. Fennállása óta a társaság lejárt biztosítások után 40 millió frtot fizetett.

Díjtáblázatok s felvilágosítások a magyar- országi vozórügynökségnél Budapest, V., Gizella- tlr 6. szám alatt nyerhetők.

Országos vásári tudósítás.

B.-Gyula, 1886. junius 5.

Az idei, szokatlanul későn eső, tavaszi országos vásár, folyó hó 2-án a sertés vásárral vette kezdetét. A felhajtott sertések száma, a múlt évekhez képest, sokkul csekélyebb volt, amennyiben az legfeljebb 16 ezerre tehető s ép ez lehetett oka annak is, hogy a felhajtott sertések mind magasabb áron és gyorsan keltek el; az eladott és vasúton elszállított sertések Bzáma a 12 ezeret meghaladja. Az árak következően jegyezhetők : két éves sertések párja 52—60 frt, másfélévesek párja 35—45 frt, egy évesek párja 24—30 frt, . kisebb Bzedett sertések párja 16—28 frt.

A marha vásár, élénk felhajtás mellett, nyomott árakat eredményezett, mert kevés vásárló lévén, ezek igyekeztek minél alacsonyabb árakat adni, és mert a hajtott áru igen szép volt, az eladók, az árakból nem engedvén, jószágukat nem adták el, hanem jobb árak reményében több falka Budapestre szállíttatott fel a tulajdonosok által. Az árak következően jegyezhetők: hizlalásra alkalmas kitűnő minőségű ökör párja 350—380 frt, tinók: 120—140 frt, tehén: 70—120 írtig.

Birka, csekély mennyiségben kereslet nélkül, páronként 9—10 frton kelt el.

A lóvásár csak folyó hó 5-én kezdődvén, úgy mennyiség, mint minőségre nagyobb forgalmúnak Ígérkezik; mert a folyó hó 3-án és 4-én váltakozott pásztás esők sikerült termést helyeznek kilátásba, minélfogva az iparosok bel- vásárja is biztatónak mutatkozik.

SzirLlb-áz.

A „Thalia szövetkszet“ megérkezett városunkba s most már csak itt kellene egy színházba járó szövetkezetét alakítani. A „Koronádban zajos élet van, de csak az udvaron, a két előadás, melyet eddig láttunk csekély számú közönség előtt folyt le, pedig a társulat igazán megérdemli a pártfogást. Eddig egy népszínműben és egy operetteben volt alkalmunk látni a színészeket, de az előadott népszínmű drámai tárgyánál s helyzeteinél fogva módot nyújt biztos következtetést vonni a társulat drámai erejére is s nem hizelgünk a társulatnak, ha azt mondjuk, hogy kedvező következtetést.

Még ezen két előadás alatt természetesen nem láthattuk a társulat minden tagját megfelelő szerepkörben, de a kiket láttunk, azok a magasabb igényeket is kielégítik.

De lássuk egyenként az előadásokat, igy legkönyebben ismerkedhetünk meg a társulat egyes tagjaival.

E hó 3-án tartották az első előadást, sziure került „Felbő Klári“ Rátkay Lászlónak 100 arany pályadijjal jutalmazott 3 felvonásos eredeti népszínműve, mely a fővárosban nagy feltűnést keltett 8 nálunk ez alkalommal először adatott s mindenesetre a társulat jó Ízlése mellett bizonyít hogy a megnyitó előadásra ezt a darabot választotta. A darab szövegét és;, kritikáját olvasóink a fővárosi lapokból már úgy is ismervén, nem tartjuk szükségesnek azt ismételni, a kritikai bonczolást lapunk szűk tere úgy sem engedvén meg.

A czimszerepet Hatvaniné Cs. A. asszony énekelte igen csídos hanggal, ügyesen játszott, habár mint a másnapi előadásból kitűnt, szerepkörét inkább az operetté képezi; a másik fő- személy, Fáty Ferkét, Kiss Pista reprezentálta, a ki már ismerős a gyulai közönség előtt nagyon kellemes, erős hangja van s igen szépen énekel s jól játszik mindenesetre kiváló tagja a társulatnak ; igen csinos színpadi jelenség Laczkó Aranka Uiasszony, kis szerepét ügyesen játszotta, ítéletet felőle természetesen csak akkor mondhatunk, ha nagyobb szerepben fogjuk látni, kivált még a férfiak közzül Ditrói értelmes játé kával, ki szerepét átérzi s feltüntette előttünk Aba András egyéniségét s jellemét, úgy, a hogy azt a szerző képzelhetto.

Az est sikerét előmozdították még Bogárdiné, Sziuai és különösen Törökné. ki Viola Évát játszotta. A csekély számban megjelent közönség kellemes estét töltött a színházban.

Másnap 4-én Millöcker rendkívül kellemes zenéjü operettje „Gasparone“ adatott, az oroszlánrész az est sikeréből minden bizonynyal KissnéHonti Mari asszonyt illeti, ki Sora szerepében úgy játékával, mint énekével elragadta a közönséget. s az sietett is elismerését tapsokban róni le, többször hívták ki nyílt jelenetben s a Tarantellát meg is ujrázták, s Kissnének fülbe mászó kedves hangja s ügyes játéka meg is érdemelte a tapsokat. Méltó társa volt Hatvaniné Santa Croce grófné szerepében,

Erminio grófot Kiss Pista játszotta helyes felfogással, hogy szépen énekelt, azt mondanunk is felesleges. Nagyon jó Volt Breznay a podesta szerepében, különösen a harmadik felvonásban. Nagy tetszést aratott még Hunfí a korcsmáros szerepében, kinek az operette egyik zeneileg legszebb részét, a walzert, meg is kellett ismételni. A többi szereplők is mind megállták helyöket, a karok szabatosan működtek s a ze-nekar is jő.

S a mi talán a legfőbb érdem, mind a két előadás kerek és összevágó volt. — És most egy műkedvellőröl is meg kell emlékeznünk, a ki a vendéglős szívességéből működik közre minden előadásban s ez egy kalitkába zárt szárnyas állat, mely fogságának unalmát azzal enyhíti, hogy minden tekintet nélkül, a darabok víg, szomorú, megható vagy tréfás jeleneteire, bele pity-palatyol, sans géné az előadásba, akár csak a papagáj a Sabin-nők elrablásában, mi tudjuk méltányolni a rabmadár szenvedéseinek ilyetén módon való ön- enyhítését, hát azt még mennyire méltányolnánk, ba a vendéglős ur eltávolitaná a madarát, ha nem is örökre, s csak igy néha-néha léptetné fel.

Ezután a kis kitérés után visszatérve az előadásokra, tegnap szombaton az „Arany embert“ játszották, ma pedig a „Csókon szerzett vőlegényt“ játszák, mely előadásokról csak jövő számunkban referálhatunk.

A jövő héten fog színre kerülni a „Fekete gyémántok“ is, s már ezekből is kilátszik, bogy a társulat kellő ízléssel választja meg az előadandó darabokat, s annyit bátran mondhatunk, hogy a pártfogást méltán megérdemli s felhívjuk városunk műpártoló közönségét, hogy ha áldozatába kerül is, hozza meg az áldozatot a magyar szinmüvészetnek, melyet a társulat megérdemel.

Cs.

A hétről.

(Az uborka idény. Egy mesés hir és még egy pár újdonság.)

Junius elsejével szokott beköszöntem az uborka saison, a mi nagy örömet okoz azoknak, a kik szeretik az uborka salátát és nagy bánatot az újság írónak, s a legkritikusabb helyzetbe van minden bizonynyal egy uborka saláta szerető hírlapíró, mert annak egyszerre örvendezni és szomorkodni kell.

De hát nem azért haraptam én bele az uborkába, mintha egy holt saison borzalmait akarnám festeni, a mi külömben is időszerűtlen lenne most, mikor az egész város eleven, s majdnem olyan képet nyújt már ahhoz képest a milyen rendesen szokott lenni, mint ha gal- vanisalták volna, meg hát a vidéki hírlap irodalomnak. nincs is uborka saisonja, s holt saisonja, (lévén az, egész esztendő és nem saison) az e féle divatos betegségek csak nagy lapoknak vannak megengedve, mi szerény vidéki hírlapírók csak salátának használjuk az uborkát s újdonságnak a holtakat; hanem a szele ennek az uborka saisonnak megcsap bennünket is, olvassuk természetesen a fővárosi lapokat, azokból ragad ránk s hozzájárul még ehhez a nagy meleg a mi nagy hatással szokott lenni az agy rendszer működésére s egyszerre csak azon veszi észre magát az ember, hogy maga is terjeszti a hirt a mit harmadik vagy negyedik kézből illetőleg szájból kapott a nélkül, hogy tudná valljon igaz-e?

És hogy csakugyan van uborka saison, azt fényesen igazolja annak a hírnek az elterjedése, hogy egy itt volt magasabb rangú hivatalnok rövid pár hó alatt megunta a pestidicsőséget s vágyik vissza ide a mi poros városunkba (bizonyosan meghallotta, hogy itt már locsolnak is) s határozottan állítják, hogy vissza is fog jönni, s igy az összes utazások fucscsba mennek.

Hát tessék, milyen kövér kacsát lőttem most le, tudom irigyli a vadásztársaság. De akár igen, akár nem, tény, hogy az egész város erről beszél, mindenki, ezzel a kérdéssel köszön:

Tudod, hogy visszajön ?

Kicsoda? Ah az nem lehet. S a város apraja-nagyja újságol és csudálkozik a megfordításán annak az alapigazságnak, hogy a ki megtér az üdvezül.

De hát ne szóljunk egy szót sem, ne is csodálkozzunk, mert legjobb csak akkor emlékezni meg valamiről, mikor már megtörtént, addig legyünk oppurtunisták s higyjük a legjobbat.

A másik újság a mit az előbbinél sokkal kevesebben tudnak (legalább erre enged kő-