Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-06-06 / 23. szám
vetkeztetni a publikum csekélysége) az, hogy itt vannak a színészek. Tehát még a „Korona“ is életre ébredt, (a gazdája is ébredhetne már, hogy valamivel jobb ételt és italt kapna a szegény odatévedt vendég,) az udvaron nagy változás, a hol eddig néma csend uralkodott bezzeg van most lárma, a művészet idecsalja az arany ifjúságot is, szóval pezsgő élet van, persze a prózai színház direktor azt tartja, hogy minden udvarlásnál egy eladott jegy többet ér, de hát ez az ö dolga, a közönség dolga meg az lenne, hogy járjon a színházba. A színészekről (zárjelközt értem a színésznőket) még most ne kívánják, hogy Írjak, még az arczisme tannal vagyok elfoglalva majd ha jobban megösmerkedem velők akkor bemutatom az egész társaságot, az előadásról meg pláne nem irok, isten ments, hogy beleszóljak a kritikus dolgába. A harmadik újság a vásár, na ezt már alkalmasint tudja mindenki, mert egy eladni való, vagy egy venni való meszelője mindenkinek van. De ha most irok a vásárról még valami hitetlen Tamás ki megy megnézni, hogy úgy van-e a mint én írtam, vagyok hát olyan előre látó, hogy majd csak akkor irok rólla mikor már elmúlt. A negyedik újság az, hogy eső volt, az ötödik meg az, hogy kevés volt; na már öt újságnál többet júniusban még egy uborka saláta kedvelő reportertől sem lehet várni. Csintalan, f> Az én vömuram. — Egy após elbeszélése.— Baj, hogy az apósok nem indíthatnak válópört vejeik ellen. Én lennék az első, a ki törvényesen elválasztatnám magamat az én drága vőmuramtól, aki bálából, hogy egy szép menyecskét szabadítottam a karjai közé, engem odáig szekiroz, hogy még a tulajdon véremet, az én özvegyi fészkem elrepült kis házi ördögét, a Juczikát is elkerülöm. Kerülöm, mert ha látom, mindjárt eszembe jut a férje is és mindaz a keserűség, amit az én drágalátos vőuram kanálszámra adogat be nékem. Mert soha oly konfuziós viszony nem létezett még após és vő között, mint kettőnk közt. Ha lámpással kerestem volna embert, aki leginkább képes engem maltretirozni a legszemenszedettebb bántalmakkal: akkor sem találtam volna erre az átkozott szerepre kü- lőmb legényt, mit amilyen a vőmuram. Éz az ember születése perczétől arra volt predesztinálva, hogy az én életem poharába ürmöt csorgasson, még pedig nem is vékonyan, hanem ugyancsak vastagon. Én megédesítettem az ő életét, (beismeri 6 maga, mert „czukorfalat“-nak hívja a Juczikát,) ő pedig keseríti az enyémet. Pedig (ez a legkülönösebb!) ez az ember nincs rósz szándékkal irántam, ha együtt vagyunk, olyan figyelmes, előzékeny, hogy az édes fiam sem tehetne többet kedvemre. Számtalan bizonyságát vettem annak, hogy becsül, tisztel, szeret s el van telve hálával, hogy tőlem olyan takaros kedves okos, házias feleséget kapott. Ha engedném kezem, lábam csókolná merő hálaérzetből, minden képmutató hizelgés nélkül. . . . Hanem mit használ mind ez, ha ez az ember mégis csak az én megölő betűm, az én átkom, az én lelki nyugalmam mindennapos feldúlója. Hiába jó ember, helyes vő, hűséges férj: azért mégis a legkellemetlenebb egyén rám nézve, noha ő arról nem tehet. Mert képzeljenek önök csak egy apóst, aki földbirtokos, szőlősgazda, gyermekes apa, adófizető állampolgár; földbirtokos, aki sinli a közgazdasági válságot, akinek baja van fillokszerával,' jéggel, adófizető, akit minél jobban fizet, annál inkább szorítanak, gyermekes apa, akinek fiát elviszik Boszniába, állampolgár, akinek nem kenyere ugyan a politika, de aki személyes tapasztalatai után tud hozzá- vetnr, hogy hogyan állhat az ország szénája. És ha elképzeltek maguknak egy ilyen apóst, aki mindennap érintkezésbe jön a gyakorlati élettel, a tényleges viszonyokkal s e közvetlen összeköttetésből tudja, hogy milyen a valóság: akkor képzeljenek el egy vöt is, aki egész nap a kalamáris mellett ül, tintát fogyaszt, annyit lát a világból, amennyi az iroda ablakából látható s annyit tud az emberek és viszonyok felől, amennyit bizonyos könyvekből és bizonyos újságokból megtudhat felőlük. Már most képzeljék el azt is még, hogy annak a hétköznapi élettel küzdő gyakorlati apósnak az a tinta mellett guggoló, theoriákon rágódó szobabölcs vő magyarázza, hogy mi az élet, milyenek az emberi viszonyok, mi jó, mi rósz a tényleges állapotban, min kell javítani, mit kell megszüntetni és a többi. Valamit még nem mondtam meg, hogy ez a tintafilozóf vő, az én drága vőmuram tulajdonképen kormánypárti zsurnaliszta, amely állás ellen nekem semminemű kifogásom nincs, (ez is. kenyérkereset, s hozzá elég biztos és kényelmes) csak ne épen az én vöm lenne az, aki ezt a mesterséget űzi. . . . 'De hadd beszéljenek a tények. A múlt évben, mint tudni tetszik, a termés, úgy ahogy, beütött. Kellett is, mert az azelőtti év árvize folytán búza helyett csíkot termet a földem java. Csíkból pedig akármilyen jó is káposztával, ■ nem lehet megélni. Kedvem ellen adósságot csináltam's az a pénz is, amit vömuramnak adtam czulagképen, per- czentes pénz volt, amiről ő, persze semmit sem tudott, mert nem szokásom panaszkodni. No — gondoltam magamban, mikor a tavalyi termést betakarítottam — jó lesz azon az adósságon túladni, ne nyomja a lelkünket. Amint jó ára lesz a búzának, túladok rajta s tisztázom a rovást. Várok egy hetet, kettőt, meg még egynéhányat, de csak . nincs ára a búzának. Hanem bezzeg nem várt az adóexe- kuczió. Akkor jött a nyakamra, amikor legalacsonyabbak voltak az árak. Mit volt tenni?! Elpocsékoltam a termés egy részét s aztán, mert a piaczon nem állott be előnyös változás, kénytelenségből elpocsékoltam a többit is. . . . Jámbor ember, békés honpolgár vagyok, de dühös lettem, hogy igy kell nekem az isten áldását az áldatlan viszonyok miatt elprédálnom. . . Éppen mikor visz- szájáról kezdtem imádkozni, megfordítva áldva ezt az istentől, embertől elhagyott közgazda- sági állapotot s azok megcsinálóit: akkor kapom a vőmuram lapját, melyben először magyar gazdai minőségemben összes osztálytársaimmal le voltunk, nem ugyan szamarazva, de tisztességesen lehordva, élhetetleneknek, gyámoltalanoknak nevezve, kik nem tudják értékesíteni sem az ég ingyen kegyét, sem a földi gondviselés sorrendbeli malasztját. . . . Persze, ez kihozott a sodromból. Rámentem a vöm uramra. Ez ötölt-hatolt s azt mondta végre, hogy sajnálja a dolgot, elhiszi, hogy nekem van igazam, de azért holnap újra ösz- szekorpáz, mert neki ez a hivatása, kenyere. Ezen aztán csúnyául összekaptunk s én nagy dérrel-durral hagytam ott a tintabölcset. Haragomban még a lányomat sem csókoltam meg. Még ki sem békültünk, mikor ismét ösz- szeakadt a tengelyünk. A filloxera adott rá okot. Ez a fertelmes bogár ugyanis bevette magát az én harmadik szomszédom szőlőjébe. Persze — megijedtem s velem együtt az egész hegy s torkunk szakadtából kiabáltunk segítség után, hogy tegyen velünk valamit a magas kormány, védje bennünk a hűséges adófizetőket, ne hagyja, hogy a filloxera elegye a tőkét, mely nemcsak nekünk, hanem az államnak is terem. Nem azt kértük, hogy tegyen csudát, olvasson rá a beste féregre, hanem hogy juttasson minket oly helyzetbe, hogy önmagunkon segíthessünk ... A dolog vége az lett, hogy eljött egy szükbeszédü ur, a filloxera biztos, szétnézett a hegyeken s biztatott, hogy ne féljünk; azzal felült a vasútra s színét sem láttuk többé . . . Ellenben a filloxera vándorolt tőkéről tőkére s azon vettem észre, hogy eszi az enyémet is . .. De evett aztán engem is a méreg, mikor pár napra rá az én vömuram újsága ismét a régi nótát fújta ama bizonyos élhetetlen gazdákról. Teringettét, ez sok! Hát mit csináljak? Megegyem a filloxerát egyenkint, hogy ők ne egyenek meg engem 1... De leginkább az hozott dühbe, hogy az én vőmuram azzal állott elő a czikkében, hogy ha nem értünk a gazdálkodáshoz, akkor adjuk magunkat másra, iparra, kereskedelemre ... Hát hogy én vén koromban, régi gazda létemre, ki becsülettel éltem, munkálkodtam hazámnak egy darab földjén: most elmenjek csizmatalpalást, kötélverést tanulni vagy odaálljak a pudli mellé?... De már erre ajtóstól mentem be az alizarin mellett kontempláló állambölcshöz, a ki, a mint meglátott, egy száz ollóvágta sebből vérző nagy újság mögé menekült s onnan kezdett lamentálni, hogy hiszen ö is veszettül gyűlöli a filloxerát s szeretné, ha a kormány nem tekintené helyi érdeknek a veszedelem elhárítását, de ha egyszer annak tekinti 1... Neki muszáj abból a kottából énekelni, amit elébe tesznek, neki ez a kenyere ... és a többi, hiszen tudják már l Szerettem volna ezt a kottából játszó szerencsétlen furulyást egy párszor megmártani a kalamárisba, de leküzdtem magamat s eltávoztam, egy pár jó kívánságot telefonozva a levegőn át a sorshoz, a miért ilyen kondiczióba hozott engem egy másik emberrel. Hanem az volt csak még az igazi hadd- elhadd, mikor a fiamat, az egyetlen fiamat valahol Doboj környékén egy veszett bos- nyák golyó vállon találta. A seb nem volt halálos, hanem elég súlyos arra, hogy az itthoniakat fájdalmas, kínos kétségbe tartsa. Odavoltunk mindnyájan. A szemünk fénye volt az a fiú. Egy csöpp vére többet ért, mint az a két vad ország, melyet okkupál- tak ... És képzeljék, mikor tetőpontot ért a fájdalmunk, fogja magát az én vöm uram, roppantul feldicséri az okkupácziót egy czikk- ben s kijelenti, hogy azért nem kár semmi áldozat, mert sehol a világon nem terem — olyan nagyszerű szilva, mint Boszniában. Mondott a czikkben még egyebet is, hanem a többi is olyan haszontalan, semmis indok volt, mint a nagyszemü szilva... De felzu- dult aztán erre ez egész família, még a Juczi lányom is, a ki legjobban siratta szegény, szenvedő fivérét. Mindnyájan rámentünk arra a bosnyák szilván lelkesedő tintafogyasztóra a ki majd belebujt a kalamárisba. A régi mentséggel állott elő, hogy se testénék, se lelkének nem kell az a kecskelegelő föld, a bosnyák szilvát meg pláne nem veszi be a természete, a fiunk sorsa is meghatotta a szivét, kár minden jó magyar fiúért, a ki ott vérzik el az idegenben; hanem hát ha a pártpolitika mást diktál 1 Neki úgy kell tán- czolni, a mint a párt fütyöl... és a többi! Ezek voltak a főösszeütközések, ezeken kívül egy egész sereg apróbb fajta. Úgy jött mindig, hogy amit ez az ember irt, az engem okvetlenül elkeseritett, mert amit dicsért, az engem bántott, amit lerántott, az az én érdekem volt. Ha a tényeket, amik szemem láttára végbementek, eredeti formájukból kifordítva akartam látni, csak a vőmuram lapját kellett elolvasnom: annak a perspektívájában lábbal állott minden az ég felé . .. Most már, annyira a mennyire, le vagyok hülve, semmisem lep meg a vömuram lapjában, el vagyok rá készülve mindig, hogy ott mást olvasok, mint a mit az élet tapasztaltat, velem, belenyugszom, hogy olyan emberre is van szükség, aki vak éjszakában is meg- reszkirozza, egész komolyan azt a mondást, hogy — beh szépen süt odafenn a nap; hanem ezt az egy elégtételt megengedem magamnak, hogy mikor egészen meglepi a szőlőmet a filloxera, rátábláztatom a vömuramra. .. Hadd vérezzen a szive, mikor, írva . a vezér- czikket, belenyugszik a kormány bölcs intézkedésébe, s a filloxera-biztosnak a beteg szöl- lőkben tett részvét látogatásaiba. J—I. Lapunk zártakor vesszük a hirt: A budapesti kir. törvényszék elnökségében újra változás lesz. Mint biztos forrásból értesülünk, N o- v á k Kamii, a budapesti kir. törvényszék nem régiben kinevezett alelnöke, ez állásától való felmentését és a gyulai kir. törvényszék elnöki állásába való visszahelyezését kérelmezte. A minisztertanács már elintézte a Novak kérvényét, amennyiben annak helyett adott. — Utódjává Székács Ferencz volt budapesti kir. törvényszéki birót, jelenleg nagyszebeni kir. törvény- széki elnököt nevezik ki. IST3rilttér/) Nyílt felszólítás. Fischer Kálmán, volt gőzmalom-tulajdonost, B.-Gyulán, ezennel nyilvánosan felszólítjuk tartozását nálunk annyival bizonyosabban megfizetni, mintán ellenkező esetben lapok utján leszünk kénytelenek egy a közönség tájékoztatására vonatkozó intést közzétenni. (fetjafar és Müller, nuüomépitö-intéaet ős gépgyár. Testi szervezetűnk titkai. A vér egész éven it folyvást használhatatlan anyagokat választ ki, a melyek ha idejében nem távolittatnak el testünkből, különféle súlyos betegségeket okozhatnak. Tavaszkor és őszszel van arra való idő, hogy az év folytán testünkben lerakodott fölösleges és az egyea szervek működését akadályozó anyagokat s nedveket (epe és nyálka) egy szabályszerű, a testet nem rongáló, tisztító gyógymóddal eltávolitauk a ezáltal más súlyos bajoknak elejét vegyük. Nemcsak azoknak, akik emésztési zavarokban, székrekedésben, kóliki- ban, bőrkiütésekben, vértolulásokban, szédülésben, a tagok elzsibbadásában, hysteriában, aranyérben, gyomor-, máj-, bél stb. bajokban szenvednek, hanem az egészségeseknek vagyis a magokat egészségeseknek tartóknak ép úgy sürgősen ajánlanunk kell, hogy azt a drága, piros életnedvet, a mely ereinkben kering, igyekezzenek a maga teljes tisztaságában és működésének erejében, czélszerü és óvatos gyógymóddal föntartani. Erre nézve mint legjelesebb gyógyszert, a Brandt B. gyógyszerész-féle svájezi labdacsokat, a melyeket legtekintélyesebb orvosaink is, úgy kitűnő hatásuk, mint teljesen ártalmatlan voltuknál fogva melegen ajánlanak, bízvást ajánljuk. Kaphatók a gyógyszertárakban 70 kr. egy dobozzal. Megfigyelendő, hogy a dobozon rajta van-e czégjegyül: egy fehérkereszt vörös mezőben s Brandt B. névaláírása. +) Az ezen rovat alatt közlőttekért, nem vállal felelősséget a szerk. > Figyelmeztetés. 4 Az álhirek által tévútra vezetett t. ez. közönséggel szemben alulirt igazgatóság kötelességének tartja kijelenteni, hogy a azt. László (püspök) fUrdő forrásai ez évben is a gyógyulást keresők rendelkezésére állanak, s különösen azt, hogy a nép által használni szokott források sem meg- nem apadtak, sem melegségökből nem veszi ttettek. , Az „ISTVÁN“ tükör is elégséges természetes meleg vízzel (-L 82* E.) bír. Szép száraz szobák napi ára 50 Értél 2 forintig. 90. 2—3 Yasnt, posta ős tárirda állomás. Kitűnő és olcsó konyha és pincze. Uradalmi orvos és főfelügyelő: Er. Hoványi Ferenc. Szt. László-fürdo, májas hó. )>> A. fürdő igazgatóság. <3------------------------=AJ 1 iar BUDAPEST, EOTZÓ A. ajánlja lepjall kitűnő szerkezetű s szilárd anyagból készült gépeit. ! 1 Különös figyelemre méltóK 11 R. GARRETT & SON R. GARRETT & SON Compound gözmozgonyait 40% tüzelőanyag tabaritással. kitűnő gözmozgonyai, könnyen hozzáférhető, kiváló szilárd, tartányok nélkül hajlított iedelü tüzszekrényoyel. Olcsó árak. ut, 18. sz. Legjobb s legújabb szerkezet, szilárd anyag tartósság, egy évi jótállás. !! Különös figyelemre méltóK!! J árgánycséplői tisztitó szerkezet és a nélkül kapcsolatban Kotzó-féle szab. harangjárgányokkal 6—6 71. Btb. stb. R. GARRETT & SON világhírű cséplői, szab. 4-er fordítható aczél dob- sinekkel. Többet és jobban dolgozni egy gyártmány sem képes. Kedvező fizetési Feltételek.
