Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-02-08 / 6. szám

len tevékenységre, bizton várom, bogy a bizottság tagjait és az összes helyi bizottságokat az iránt felkérni szíveskedjék, hogy a szükséghez mérten, a községükben tartózkodó kiállítóknak működésére az érintett módon befolyni, érdeklődéseket a kiállítás iránt fokozni s erélyesen odahatni szíveskedjenek, hogy a kiállítás, mint a nemzet termelő képességének leghűbb tükre, az egyes kiállítók kitartó buzgalma és áldozatkész' lége által úgy a bel- mint a külföldnek osztat' lan tetszését uyerhesse el. Matlekovits.“

A munkakiállitás részletes programmja.

1. §. Az iparostanulók és segédmunkások készítményeiből időleges munkakiállitas rendez- tetik, mely 1885. évi julius 1-sőtől augusztus 10-ig tartatik meg.

2. §. A munkakiállitás czélja: iparostanon- czokat és segédmunkásokat, részben a műhelyben, részben atonkivül a szabad órákban, oly önálló munkák készítésére serkenteni, a melyek a szakmájukban való elhaladásról, egyszersmind szorgalmáról és a szükséges elméleti ismeretekről tanúskodnak.

3. §. Ennélfogva az ált. szabályzat 10. §-a értelmében térdijmentesen kiállításra bocsáttatnak : a) vegyészeti ipar termékei (VII. csoport) élelmi szerek mint iparczikkek (VIII. csoport, ! az agyag- és üvegipar (X. csoport,) a faipar XII. csoport,) a bőripar (XIII. csoport,) a papi- rosipar (XIV. csoport,) a fonó- és szövőipar (XV. csoport,) a ruházati ipar (XVI. csoport,) a bútor- szerek, diszmüczikkek és apró áruk (xVIII. csoport,) a sokszorosító ipar termékei (XIX. csoport,) hangszerek (XIX. csoport,) tudományos eszközök & műszerek (XXL csoport,) az építési ipar tér mékei (XXII. csoport,) jármüvek (XXIII. csoport,) a gépipar termékei (XXIV. csoport,) közl-kedé»i eszközök (XXV. csoport,) a hajózás é<* tengerészet eszközei (XXVI. c*opor,) végre a honvédelmi fölszerelés tárgyai (XXVII. csoport;) b) miudez'-k- nek mint'd; c) a kiállító segéd, tanoucz vagy gyári munkás iparszakmájába tartozó rajzok.

E tárgyak csakis olyanok lehetnek: 1. melyek az illető tanoncz vagy segédmunkás saját iparszakmájába valók (tehát nem azon kívül eső időtöltések vagy czéltalan u. n. remekmunkák;)

2. melyek a kiállító tanoncz vagy segéd által lényeges alkatrészeikben önállólag, tehát más munkaerők hozzájárulása nélkül állíttatnak elő és

3. melyek sem anyaguknál, sem felszerelésüknél és külső kiállításuknál fogva nagyobb befektetést, illetőleg költségeket nem igényelnek.

4. §. Ezen előfeltételekre való tekintetből ssükséges, hogy már a bejelentésnél jelezve legyen, hogy az illető tárgy, mely kézmű- vagy gyári műhelyben készült, avagy van munka alatt.

A tárgyak beszolgáttatásával egyidejűleg a tanítómester, munkaadó vagy gyári vezetőség által igazolandó, hogy az illető tárgy tényleg az előbb körülírt módozatok szerint a kiállító által önállólag lett elkészítve. A kitűzött czél érdekében megkiváutatik továbbá, hogy a kiállító tanoncz vagy segédmunkásnak tanítómestere, illetőleg munkaadója igazolja; b) miféle főbb segédeszközök álltak rendelkezésére. A tanítómester,

munkaadó vagy gyári vezetőség által kiállítandó bizonyítványok az illetékes ipartestület, vagy ilyennek nemlétében, az iparhatóság által láttamo- zandók.

5. §. A kiállításban résztrehetnek küllöldön tartózkodó magyar tanonczok és segédek is. Ezekre nézve esetről esetre határoztatik meg, hogy az előbbeni szakaszban fölsorolt igazolványok mily testületek vagy hatóságok által Iát- tamozandók.

6. §. A bejelentés az A) minta szerint bejelentő ivén történik. A bejelentő iv két egyenlő példányban állítandó ki és terjesztendő az orsz. bizottsághoz (Budapest, városliget, igazgatósági épület). A osoportbiztosok megkereshetnek egyes ipartestületeket, ipartársulatokat, iparos ifjúsági egyleteket vagy legéuy-egyleteket a bejolentő- ivek kiosztására, azoknak gyűjtésére és együttes fölterjesztésére.

7. §. A bejelentési határidő 1885. évi április hó végén jár le. Későbbi bejelentések elfogadása iránt különös tekiutetbevételt érdemlő esetekben a csoportbiztosok indokolt előterjesztése alapján az országos kiállítási hivatal határoz.

8. §. Az előbirálatot — a szükséghez képest szakértők bevonásával — a csoportbiztosok teljesitik, és pedig : a) a bejelentő-ivek alapján;

b) a tárgyak beszolgáltatása alkalmával.

A bejelentés, illetőleg a már beszolgáltatott tárgyak visszautasításának helye van, ha a Programm lényeges pontjai figyelmen kivül hagyattak őb így a munkakiállitás valódi czélja szem elől tévesztetnék.

9. §. A kiállítandó tárgyak beszolgáltatása történhetik: a) gyűjteményesen a 6-ik §-ban megnevezett testületek és egyletek utján; b) közvetlenül a kiállító által.

10. §. A kiállítási tá'gyak bérmentve, a szállítási szabályzat határozmányai szerint 1885. éri junius 1 -töl fogva ugyaue hó 15-éig Budapestre küldendők és a szabályzatban foglaltakon kivül mög a 4-ik §-ban körülirt bizonylat is melléklendő.

Ba a s/ab.ilys/. rűen bejelentett és kellő időben beszolgáltató" tárgyak az elöbirálat folytán kiállításra bocsáthatók nem volnának, ez esetben a visszaküldés költségéit az orsz. bizottság födözi.

11. §. A kiállításra bocsátott tárgyak el- árusitására nézve az eziránt fönnálló általános szabályok irányadók. A szabályszerű beiratási illetéken kivül 125 frt értékig 50 kr, 200 frt értékig 1 frt) a hivatalos elárusitó-iroda az eladás közvetítéséért mérsékelt, legföljebb 4 százaléknyi jutalékot szed, 10 frt értéket meg nem haladó tárgyak után jutalék nem fizettetik.

12. §, Asztalokról és állványokról az országos bizottság gondoskodik és azokat ingyen bocsátja rendelkezésre, de üvegszekrényekről nem gondoskodik. A mennyihen a kiállító ily üveg- szekrényt maga saját költségén kiván előállítani, annak rajzát jóváhagyás véget a bejelentés alkalmával bemutatni tartozik.

13. §. A tárgyak visszaküldése, amennyiben a kiállító máskép nem rendelkezik, hivatalból és az országos bizottság költségére történik.

14. §. A díjazásokra nézve a következők

állapíttatnak meg: 1. mint általános dijak :

arany-, ezüst- és bronz-szinekben kiállított dl- osérő oklevelek adatnak ki, a melyek a jutalom odaítélésének rövid indokát tartalmazzák; továbbá 2. egy, két és öt aranyból álló pénzbeli jutalmak Ítéltetnek oda. A díjazás odaítélése tekintetében az általános jury-szabályzat irányadó.

15. §. Minden kiállító a saját személyére, helyetteseire és alkalmazottjaira nézve elfogadja a föntebb! határozatokat és kötelezi magát az országos bizottság által kiadandó minden további szabályok és az igazgató rendelkezéseinek megtartására.

Újdonságok.

Békésmegye árvaszékénél egy 360 frt- nyi segélydijjal egybekötött közigazgatási fogalmazó gyakornoki állás lévén betöltendő, akik ezen állást elnyerni óhajtják az 1883. I. t. czikk- ben előirt képesítést feltüntető bizonyítványokkal ellátott folyamodványaikat f. évi február 28-ig az alispáni hivatalba terjesszék be.

A városi polgármester e héten vette fel az „első hazai takarékpénztáriban a kispéli legelőre a 30,000 és a népkertre a 10,000 forint kölcsönt Budapesten. Előbbiből a volt tulajdonos, gróf Wenckheim Rudolf ur részére a 28,000 frt készpénzben kifizettetett, a népkert összege pedig takarékpénztárba helyeztetett, beváratván a küldöttség működése, mely hivatva van a népkertet létesíteni.

Lapunk múlt számában Dr. Kovács István, vár. képviselő ur által közlött indítvány a gyulai polgári iskolában a latin nyelv tanításának beszüntetése és annak kereskedelmi vagy gazdászati irányban két osztálylyal kibővítése tárgyában mindenütt a legélénkebb viszhangot keltette; s mindenkiben az indítvány helyessége feletti meggyőződés érlelődött meg, a minek részünkről csak örülhetünk, mert ezen irány által lehet csak reményünk arra, hogy polgári iskolánkból egy értelmes közép osztály, melyre pe dig oly nagy szükségünk van, fog évek mohán kikerülni, s gát leend vetve a hivatalok utáni túltengő keresletnek, mely máris odáig fejlődött, hogy maholnap több leend a hivatalkereső, mint a hivatalnokokat fizető. Feltesszük Gyulavárosa képviselőtestületéről, mint a ki a polgári iskolának létesítője és fenntartója, hogy az indítványt el fogja fogadni s annak életbe léptetése iránt a kellő intézkedéseket meg fogja tenni.

A m. kir. belügyminiszter felhívja a közönség figyelmét a New-Yorkban megjelenő „Amerikai Nemzetőr“ czimü magyar lapnak, mint Amerikában a magyar elem szolgálatára álló lapnak, minél melegebb pártolására.

Figyelmeztetik a lakosság, hogy a főve- nyesi legelőre a beiratás már letelt, és csak a kispili legelőn van még 30 drb. számos jószágra hely, minélfogva a jószágtartó közönség érdekében felbivatik a lakosság a mielőbbi beiratás jelentkezéséro, nehogy az idegeneknek adassék ki.

Névváltoztatás. Dr. Füchsel Ármin gyulai ügyvéd neve Berényire, Lichtfusz Ferencz csabai hivatalnok neve Ligetire lett átváltoztatását a m. kir. belügyminiszter helyben hagyta.

A nöegylet f. évi február 1-én tartotta az árvabáz nagytermében rendes évi közgyűlését, melyen a régi tisztviselők mind újra egyhangúlag megválasztattak.

Gyulán az 1885. évi ujoncz hadkötelesek száma 433. melyekből az I-sö korosztályra 176 a Il-ik korosztályra 124 és a III-ik korosztályra 133 hadköteles esik.

Az első gyulavárosi takarékpénztár f. évi február 2-án tartotta rendes évi ezúttal egyszersmind tisztújító közgyűlését is, mely alkalommal megválasztattak elnöknek: Party Ferencz, alelnöknek : Dobay János, igazgatónak : Kertay Zsigmond, aligazgatónak : Ladies György. Az igazgatósági tagságra elválasztattak Alcser Károly, ifj. Kohlmann Ferencz, Popovits Jusztin, Végb József, Heródek Lipót, Uferbach József, Jancso- vits Emil, Reinbart József, Lukács Károly és Rombay Zsigmond. Az ez évi tiszta nyereményből minden egyes részvény után 10 frt osztalék fizettetik és azonfelül a közgyűlés a tiszta nyeremény 2°/0-át vagyis 210 frt 69 krt adományozott jótékony czélokra és pedig a Gyulán létesítendő népkertre 50 irtot, a gyulai Erzsébet ápol- dának 50 frt, a polgári leányiskolának 50 frtot, a polgári fiúiskolának 30 frtot és a gyulai ipariskolának 30 frtot.

Meghívó. Az arad-békémegyei egyesített ármentesitő és belviz-levezetö társulat által f. évi február hó 9-ik napján d. e. 9 órakor Gyula városháza nagytermében tartandó rendkívüli közgyűlésre. Tárgyak : 1. A társulat 1885. évi költségelőirányzatának a uagym. közm. és közi. m. kir. miniszter 43915. sz. a. leiratával elrendelt kiegészítése. 2. Az aradmegyei kör. szab. öblözet 1885. évi költségelőirányzatának megállapítása. 3. Az Alsó-Fehér-Körös szabályozási öblözet 1885. évi költségelőirányzatának felülvizsgálása. 4. Az Alsó-Fehér-Körös szabályozási öblözet 1883. évi megvizsgált számadásai feletti intézkedés. 5. A

három évre választott tisztviselők mandátuma lejárván, a választás iránti intézkedés. 6. Időközben felmerülhető tárgyak és indítványok. Gyula, 1885. január 23. Ladies György, társ. alelnök.

A b.-gyulai polgári kör f. évi február 1-én tartotta a tagok élénk részvétele mellett és Zöldy János alelnök elnöklete alatt rendes évi közgyűlését. A számvizsgáló bizottságnak a múlt évi számadás megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyvének felolvasása után számadó, Diósi József pénztárnok a számadás felelősségének terhe alól — a szokásos óvadékok fenntartása mellett — feloldatott. A választmány véleményének kíséretében felolvasott igazgatói Ijelentés. mely szerint az elmúlt évekről a tagsági díjhátralék 697 frt 40 kr. 243 frt pedig elköltözés, elhalálozás és vagyonhiány miatt töröltetett — tudomásul vétetett, Ebből kifolyólag, élénk vitát idézett elő az igazgató választmány azon indítványa, miszerint mindazon tagok, akik 2 éven túl tagsági dijjban hátralékban maradnak, a kör tagjai sorából kizárassanak, mely indítvány oly- kép fogadtatott el, miszerint az igazgató választmány bővebb megvitatás és tárgyalás után, terjessze azt újólag az e czélra egybehívandó rendkívüli közgyűlés elé. Ezek után Szigethy Lajos korelnök vezetése alatt megejtett tisztujitáson megválasztattak egyhangúlag felkiáltás utján; elnöknek : Göndöcs Benedek; alelnöknek: Zöldy János; igazgatónak : Szénásy József; pénztárnoknak : DiÓ8y József, jegyzőnek : Finta Ignácz, könyvtáruoknak: Domonkos János, és ügyésznek : Dutkay Béla. A számvizsgáló bizottságba felkiáltás utján: Bandhauer György, Schmidt Jó- zsof, Scherer Benedek és a jegyző. A választmányba titkos szavazás utján megválasztattak : Batik Elek, Kirileszku Gyula. Szigethy Lajos, Dömény Lajos, Hoffmann Alajos, Körös Kálmán, Schriffert A. Mátyás, Sziber Nándor, Urbán Adolf, Moldovány Gyula, Sál József, Pivár János, Buczke Ferencz, Ferentzy Alajos, Niedermayer Antal, Róth János, Czinczár Adolf, Dániel Pál, Fridrich Mihály, Németi Károly, Richter Jenő, Védel Károly, Hajóssy Otto és Asbóth Kálmán, mint rendes tagok; Reinhardt József, Dr. Kovács István, Ufeibach József és Bródi Adolf miut póttagok. A házvételre kibocsájtott részvények közül ki- sorsoltattak : 32. sz. Erkel Rezső, 26. sz. Dobay János, 49, sz. Erkel Rezső, 87. sz. Erkel Rezső, 99. sz. Schröder Kornél, 93. sz. Sztarill Lajos, 102. sz. Oppenbauser József, 1. se. Schröder Koméi, 20. sz. Braun Mór és 75, sz, ifj. Mogyo- róssy János.

A rendes reggeli személyvonat gépjének tengelye f. évi február 2-áu Csabáról kiindulva, az állomástól nem messze, a 2-ik őrháznál elpattant úgy, hogy kénytelen volt vigyázattal visszamenni, és csak a Szegedről sürgönyileg kért czemélyvonat szállította az utasokat tovább, úgy hogy a személyvonat reggeli 727 óra helyett délelőtt V211 órakor érkezett be Gyulára.

Halálozás. Braun Mórt, városunkban is előnyösen ismert és tisztelt fakereskedőt súlyos csapás élte, édes anyja, özv. Braun Ignáczné, szül. Reh Eszternek elhunytában. A kibocsátott családi gyászjelentést alább adjuk; Alólirottak úgy maguk, mint számos rokonaik nevében szomorodott szívvel jelentik : özv. Braun Ig- n á c z n é szül, Reh Eszternek élte 64-ik évében, rövid szenvedés után, f. hó 3-án reggeli 6 órakor történt gyászos elhunytát. — A megboldogultnak tetemei f. hó 4-en délután y44 órakor fognák a helybeli izr. sirkertben örök nyugalomra tétetni. — Gyulán, 1885. február 3-án. Béke lengjen hamvai felett 1 Braun József, Braun Adolf, Braun Mór, Braun Anna, férj. Weisz, Braun Fülöp, Braun Ilona, férj. Weisz, gyermekei. Braun Janka, szül. Mandel, Braun Mari, szül. Pollák, Braun Mari, szül. Billitz, menyei. Weisz Ede, Weisz Mór, vejei. Braun Manó, Braun Samu, Brauu Malvin, Braun Ida, Braun Ignácz, Braun Aladár, Braun Elza, Braun Lipót, Braun Imre, Braun Vilma, Braun Olga, Braun Margit, Weisz Ignácz, unokái.

Farsang. Városunkban sok éve nem volt még oly számos tánczvigalom rendezve egy farsangon át, mint ez évben, és mentői közelebb érünk a végéhez, annál rohamosabban szaporodnak azok. Tegnap este tartotta a kereskedelmi ifjúság táuczvigalmát a „Korona“ vendéglő nagytermében, mely, tekintve az erőket, melyből a rendezőség áll, azt hisszük, egyik legkedélyeseb helyet fogja elfoglalni úgy most, mint ezután is a farsang tánczvigalmai között, annak lefolyásáról különben lapunk jövő számában bővebben meg fogunk emlékezni. — A mai nap folyamán tartja tánczvigalmát az újonnan alakult németvárosi olvasó-kör, és amint hinni reméljük, szép ösz- szeggel fog a czélboz — melyre rendeztetik — hozzájárulni, mert mint a németvároson számos hely) hallottuk említeni olyanoktól, a kik már lemondottak a mulatság élvezetéről — „a mi olvasó-körünk báljára már csak muszáj elmenni“, biztosítottnak látjuk annak sikerét. Ezeken kivül a polgári-kör f. hó 14-én, az újvárosi olvasó-kör szokásos farsangi tnnczvigalmát pedig

nagyot csendült az erdő s a kicsi királykisasszony ismét csak mondá:

— Hé leányok, hallok.

De a leányok ismét csak azzal feleltek :

— Hátam mögött sötétség, előttem világosság 1 — s azzal tovább iramodtak.

Az ezüst erdőből az aranyerdőbe értek, ahol csupa arany szilva termett s a szegény legény leszakasztott egy szilvát. Olyat csendült az erdő, hogy a föld is megrengett a nagy erős csendüléstöl. A kicsi királykisasz- szony harmadszor is mondá, hogy :

— — Hé leányók, valamit hallék !

De a nénjei nem gondoltak vele s csak azt mondák:

— Hátam mögött sötétség, előttem világosság s tovább iramodtak.

Kiérnek az aranyerdöből s hát annak a szélén van egy rengeteg nagy fekete vár. Ebben lakott a fekete király. A fekete királynak három nagy legény fia volt s a király kisasszonyok minden áldott éjjel ezekhez jártak vigadozni. Mert a fekete király országából a ki egyszer ott született, ki nem vala szabad mennie. Bélopódzott a szegény legény a király kisasszonyok után s nagy hirtelen bebújt a gócs mögé, s onnan nézte a nagy vigasságot. Hej 1 Szűz Mária szent József! az volt csak a táncz, ahogy ezek a király urfiak megforgaták a királykisszonyokat. No 1 nem hiába minden éjjel miszlikbe szakadt egy pár papucs 1

Mikor már egy jó darabig nézte a tán- czot a szegény legény, kibújt a gócs mögül, szép csöndesen átalnyitott a szomszéd szobába, hol a fekete király a famíliájával ebédelni szokott s az asztal fiából kivett egy ezüst kalánt, egy kést s egy villát.

Azzal megfutamodott s mint a sebei nyíl futott vissza a királykisasszonyok szobája elé. Elterült a küszöbön, mintha még mindig aludnék, s úgy várta a királykisasz- szonyok visszaérkezését.

Reggelre kerekedik az idő s megérkeznek a leányok. A két idősebb most is jól megrugdosta a szegény legényt s azt mondák:

— Kelj föl szegény bolond legény, készítsd a fejedet.

Fölkele a legény, mintha nehéz álmából verték volna föl, jól kidörzsölte a szemét, nagyokat nyújtózott. Aztán bement a királyhoz s pálinkás jó reggelt kívánt neki.

Csak elészedé zsebéből a réz-almát, az ezüst körtét, az arany szilvát, a kést, kalánt, villát s elbeszélő szép sorjában, hogy holj merre járt, mit látott ?

— No te legény. — mondá a királg — a szavamat megtartom, válassz magadnak három leányom közül.

A szegény legény a legkisebbet választá, Eléhivatá a király mind a három leányát s nagy vallatóra vévé őket. Hej, de bezzeg erősítették, hogy igy s hogy úgy, sántuljanak meg, ha valahol voltak az éjen. Hanem mikor meglátták a rézalmát, az ezüst körtét, az aranyszilvát s meg a kést, villát, kalánt, mindent bévallának nagy keserves könyhullatás közt. A kicsi királykisszony azonban még az nap megvigasztalódott. Hitet mondott a szegény szolgalegénynek, aztán csaptak olyan lakadal- mat, hogy híre ment hét országra. Hat hétig tartott, de hét hét előtt vége nem szakadt s mit volt mit nem tenni az ifjú párnak: tojáshéjba kerekedtek, a Küküllön leereszkedtek, holnap legyenek a kietek vendégei.