Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-11-22 / 47. szám
47-ik szám. Gyula, 1885. november 22-én. 1 f-------------Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete,hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 írt — kr. Fé lévre ................2 „50 „ Év negyedre .... 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. J _________J IV . évfolyam. r 1 L POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP MEG-JELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház. Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L. Nyilttér sora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. ez. a.; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; - Bécsben: Oppelik A., Schalek Heréik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon A pártelnök. Nagy Károly megyei árvaszéki elnök ur, mint Békésmegye szabadelvű pártjának elnöke, Tisza Kálmán miniszter elnök tiz éves miniszterségének megünneplése tárgyában tartandó értekezletre hivta ösz- sze í. hó 22-ikére a csabai kaszinó nagytermébe Békésmegye szabadelvű pártját. Nem azon már sokszor megvitatott kérdést akarjuk ezúttal szőnyegre hozni, ha vájjon Tisza Kálmánnak, ki politikai elveinek felfüggesztése árán, alku utján és igy politikailag erkölcstelen módon jutott a kormány hatalom birtokába, ki bevallott czélját, államháztartásunk egyensúlyának helyreállítását tiz év alatt keresztül vinni képes nem volt és a hatalomhoz, melyet pedig csak 1 e f e lé érvényesít még is szivósan ragaszkodik, ki éppen azért tudta magát tiz évig a kormány élén íentartani, mert elvekhez nem ragaszkodott, határozót elvekkel nem is birt, hanem mindig kész volt a viszonyokkal és körülményekkel megalkudni s a nehézségek előtt meghátrálui: tiz éves kormányzása üdvös volt-e hazánkra s megérdemli-e hát Tisza Kálmán általában azon ünneplést, melyben pártja részesíti és Békésmegyében is részesíteni szándékozik ; hanem arról akarunk beszélni, bir-e ezen ünneplés különösen itt nálunk Békésmegyében létjogosultsággal. Határozottan azon meggyőződésben vagyunk, hogy nem. Mi ezen jubilálást nem akar juk udvariassági, hanem politikai ténynek tekinteni, amire azonban csak politikai párt lehet hivatva. De hiszen „Békésmegyének szabadelvű pártja,“ a hogy Nagy Károly ur meghívásában olvassuk, nincs, sőt békésmegyei szabadelvű párt sincs, nem látjuk sehol, nem ad életjelt magáról, nem tudjuk, hol lakik és merre van hazája ? tiz év előtt, Törökvilág Békésmegyében.*) 1559—1604-ig. Irta: Karácsonyi János, A török hatalom előnyomulását joggal hasonlítják a-'tenger dagályához. Ép oly fel- tartózhatlanul haladt előre elborítva útjában mindent, mint akár a tenger dagálya. S mivel Magyarország volt az a part, a melyen e dagály habjai megtörtek, nagyon világos, hogy épen itt okoztak legnagyobb rombolást. Megyénk is a hullámtörő parthoz tartozott, s ezzel elég van mondva. Szomorúan érdekes e török ár haladását, rombolásait fokról-fokra, időről-időre figyelemmel kisérni. Csaknem két százada, hogy az ár visszavonult, az idő sok sebet behegesztett, elsimított már azóta, de azért megyénk képén ma is észre lehet venni pusztító nyomát. Úgy, hogy a török uralom ideje megyénket tekintve még ma sem egészen a történelemé, napjainkig terjed annak utóhatása, s a nélkül mai állapotainkat meg sem érthetnök. E török uralom első 45 éves korszakát akarjuk ezen értekezésünkben ismertetni. A Temesvár és Drégely elestével szo*) Felolvastatott a „Békésmegyei régész- és műve-. 1 ődéstörténelmi társulat“ közgyűlésén 1885, nor, 15-én. . mikor még a fúzió ábrándképei oly sokunkat elringattak, készült ilyen pártr féle, de párttá nem alakult; meghalt, mi| előtt megszületett volna. Meglepetéssel olvastuk a meghívónak egy elvtársunkhoz intézett példányából, hogy Nagy Károly ur „Békésmegye szabadelvű pártjának“ elnöke; elnöke egy pártnak, a mely nem létezik. Ki nevezte ki elnökké, nem sejthetjük1. Hanem, hogy ezen nem létező és Tiszä Kálmánt jubiláló szabadelvű pártnak Nagy Károly urnái alkalmasabb elnöke alig lehet, ezt valóban örömmel elismerjük. Mert ha politikai elvtelenséggel vádoljuk, pedig jogosan vádolhatjuk Tisza Kálmánt, akkor senki sem hivatottabb neki jubileumot rendezni, mint Nagy Károly ur, ki 48-as elvekkel ajkain a 48-as párt ellen szavaz, ki állít Tagos szabadelvű párti elnök léttére tavalya párton kívüli párt elnökségével d i- szeskedett és ki tavaly bebizonyít tott pártonkivülisége daczára elég bátorsággal bir magát a szabadelvű párt elnökéül bemutatni. Éhez nem kell com- mentár! Gratulálunk az elnök úrhoz a pártnak, s a párthoz Tisza Kálmánnak! Megyei közügyek. A rendezett tanács megmarad 57599. szám. M. kir. belügyminiszter. Békésmegye közönségének Gyulán. B.-Gyula rendezett tanácsú városnak nagyközséggé leendő átalakulása tárgyában | é. aug. 7-röl 42590 sz. a. kelt rendeletem értelmében megtartatni kellett nyomozat, melynek eredményétől tevém függővé azt, vájjon a t. évi julius 5-ről 31217. sz. a. kelt rendeletet, melyszerint városnak nagyközséggé leendő átalakulását megengedtem, a feliratok következtében továbbra moru hírre vergődött 1552-ik évben jöttek megyénk közelébe a törökök. Az övék volt ugyan Szeged már ÉjÉ óta, de mig Csanád és Szolnok keresztény kézen volt, addig a Körös- Marosköa nemlátott állandóan törököt. 1552-ben azonban két oldalról is közeledtek megyénkhöz egyszerre. Ekkor kezökbe esett Szolnok, délen pedig az egész Maros mente láppá, Sólymos, Csallya, Nagylak, Csanád várakkal és más kastélyokkal együtt. Fenn északon még csak a török-szentmiklósi kastélyt építtető a török s azután haladásában megállott. De annál gyorsabban igyekezett megyénk felé dél felöl. Nyomról-nyomra, feltartózhatatlanul közéig e tájról a török áradat. 1553-ban már egész Gyula alá merészkedik egy török csapat. Persze, hogy először megverettek.1) Hanem aztán máskép cselekedtek. Puntrol-pontra kisebb erősségeket úgynevezett kastélyokat vagy palánkokat építettek s onnan csatáztak a keresztényekre, pusztították a vidékeket, rabolták sz embereket, különösen a gyermekeket. Először is mindjárt 1554-ben Aradon építettek egy ilyen kastélyt, aztán feljebb Világosvár alatt, 1557-ben Erdőhegyen 1558-ban pedig Gyulától nem messze Jánosházán (Ké- tegyháza alatt.)* 2) Hiába fáradozott Mágócsy *) Verancsics összes munkái III. k. (Monum. Hung. Histor. II. osztály. IV k.) 154. 1. 2) Veráncsis összes munkái VIII. k. 115. 1. Magyar Levelestár I. k. 376. 1. I is ientartom, avagy visszavonom-e a f. évi szept. 17-én befejeztetvén, s az ügy a megye törvény- hatósági bizottságának f. évi szeptember 21-én és folytatva tartott közgyűléséből 226. sz. a. kelt jelentéssel döntésem alá terjesztetvén fel, a végrehajtás tekintetében függőben tartott f. évi julius 5-ről 31217. sz. a. kelt rendeletet visszavonan- dónak és Gerlein Mihály és társai b.-gyulai lakosokat B.-Gyula városnak nagyközséggé leendő átalakulása iránti kérelmükkel elutasitandónák találtam; mert: a most idézett rendelet ellen a megye alispánja által hozzám intézett felirat és a rendezett tanácsú szervezet fentartását óhajtóknak a megye főispánja által pártolólag előterjesztett adatokkal támogatott kérelmük következtében a f. é. aug. 7-ről 42590. sz. a. kelt rendelettel az abban kifejett indokokból, valamint az átalakulást óhajtók, egyenes államadó mérve szerinti arányának, úgy a város anyagi erejének biztos megállapithatása czéljából megfelelő módon eszközlendö nyomozatot rendeltem el, és a megye törvényhatósági bizottságának f. évi aug. 24-én tartott közgyűlésében a nyomozatnak miként eszközlése tárgyában 204. sz. a. kelt határozatát Gerlein Mihály és társai által az ellen közbevetett felebbezés elutasításával a f. évi szeptember 10-röl 47986 szám alatt kelt rendelettel helybenhagytam- Igaz, ugyan, hogy a 204/85. számú megyebizottsági határozattal a nyomozat megejtése végett kirendelt küldöttség működését az eljárási módozatok megállapítása végett már f. évi szept. 1-ón, magát a nyomozó eljárást pedig, melyre szeptember 17-ig terjedő határidőt tűzött ki, szeptember 11-én habár kellő meghirdetés után megkezdette, s igy oly időben vette az eljárást foganatba, a midőn még a nyomozatnak miként eszközlése iránt 204/85. sz. a. kelt megyebizottsági határozat jogerőre sem emelkedett, illetőleg az ellene fenforgó telebbezésnek miként eldöntetéséről benyújtók, sőt maga a hatóség sem értesültek; mindazonáltal tekintettel arrra, hogy a megye közönségéhez f. évi szeptember 12-én 47.986. sz. a. távirati rendelet lön menesztve melyben kijelentetett, hogy a 204/85. számú megyebizottsági határozat e helyütt jóvá lön hagyva s ez Gerlein és társainak külön a lakosságnak pedig szokott módon azonnal kihirdeten- dőnek mondatott, ezen kihirdetés'pedig az által, hogy a jelölt távirati rendeletnek megfelelő érte Gáspár, a gyulai várkormányzó, ezek s kivált a jánosházi kastély fölépítésének megakadályozásán.3) A kastély, mondhatnék rablófészek, elkészült, sőt | lippai szandzsák bég olyan jó szándékkal volt, hogy mindjárt a következő évben kibőviteni s hogy ne legyen magába, mellé egy másikat akart csináltatni. Miután ezen kastélyok elkészültek, megkezdődtek Gyula körül a portyázás. 1556-ban a háborgó és lázongó hazafiak közt kitört viszályban Mágócsy Gáspár az Ábrahámffyak csabai és a Székelyek mezőmegyeri kastélyait lerontatta.4) Ennek következtében Gyula vára egyedül állott szemben a török kastélyokkal. Az pedig kévés volt. A török vitézek bátran kószálhattak megyénkben, kivált annak nyugati részein. Éltek is az alkalommal. A gyulai 3) Verancsics egri püspök 1558. szept. 19-én Becsbeu tartózkodván ugyanott agy volt értesülve, hogy | török egészen Gyula alatt, Varsányban vagyis a mai Gyula- arsándon akar egy kastélyt csinálni, s ezt igyekszik Mágócsy meggátolni. (Összes munkái VII. k. 242. 1.) Ez hir a helynevet illetölég téves volt. 1559. márcz. 7-én ugyanis azt Írja Egerből, hogy ez évben a lippai bég kibőviteni akarja a Gyula mellett ,,nuper“ „minapában csinált kastélyt. (U. o. Vü. k. 632. 1.) A kastély tehát csakugyan felépült, de nem Varsányban, hanem Jánosházán, a mint ez bizonyos abból, hogy alig égy fél óv múlva maga Verancsis is jánosházi kastélynak nevezi. (U o. VII. k. 116. 1.) Egy 1560-iki magyar levél szintén jánosházi kastélynak nevezi s azt mondja róla, hogy „annál közelb (török) vár nem volt Gewlahoz.“ Magyar leveles tár. I. k. 376. í. 4) Békésmegyei oklevéltár I. k. 163. 1. sités Ludvig Mihálynak, ki a szeptember 5-én elhalt Gerlein Mihály szerepét vette át, a felmutatott kézbesítési iv igazolása szerint f. évi szeptember hó 13-án kézbesittetett, és a lakosságnak ugyancsak azon napon a városi polgármester hivatalos jelentése szerint a szokásos módon 1 templom előtt meghirdettetett, szabályszerűen történt meg, a küldöttség eljárásának idő előtti megkezdése ez esetben lényeges kifogás alá azért nem eshetik, mert a küldöttség eljárását még szeptember 14. 15. 16. és 17-én folytatta, tehát az átalakulást óhajtóknak, kik felebbezésüknek elutasittatásáról már 13-án szabályszerűen értesültek, módjában állhatott a küldötség előtt még négy napon át akár személyesen akár meghatalmazott személyében megjelenni s nyilatkozni, sőt az eljárás határidejének meghosszabbítása iránt is, ha ezt szükségesnek találandották, kérelemmel léphettek volna fel, azok pedig kiknek meghatalmazása netán érvényesül el nem fogadtatott volna, az iránt óváB tételéhez folyamodhattak. \z átalakulást kérelmezők azonban a küldöttség előtt szeptember 14-ke után nem jelentek meg, s távol maradásuk igazolásául valamely alapos okot nem hoztak fel, haném azon álláspontra helyezkedtek, mely a 204.—84. sz. megyebizottsági határozat elleni felebbezésük el- intéztetésekor már tévesnek lön kijelentve. Ily tényállás mellett a nyomozó küldöttség eljárása eredményének érdemleges bírálatába való bocsátkozásnak helye lévén, minthogy igazolva van az, hogy az átalakulást óhajtók, kik a kérvényhez aláírásukkal járultak, 2135 idézőn, melyek közül 2075 kézbesítve lön, 60-ra nézve pedig a kézbesítés elmaradása igazoltatott, egyenként a küldöttség előtti megjelenés végett felhivattak és közülök csak 27 jelent meg, az ezek közül is csak 14, kiknek összes egyenes államadója 372 frt 99 krt tesz ki, ismerte el aláírását valódinak, 3 azonban azon kijelentéssel, hogy azt visszavonja, mig a többi 13 kijelentette, hogy az aláírás sem tőle nem származik, sem annak eszközlésére felhatalmazást nem adott, továbbá minthogy még azon esetre is, ha az aláírási iveken előfordulók mindegyike megjelent volna a küldöttség előtt, azon körülmény, hogy gróf Wenhkheim Budolf, mint néhai gróf Wenckheim Antal utódainak és örököseinek törvényes gyámja, az azok jogi képviselője által részletes külön felhatalmazás nélkül eszközölt aláírást visszavonta, adórovók, tizedszedők nem mertek tőlök a falukra menni, hanem a birónak kellett be is szállíttatni Gyulára s ott a tiszt uraknak hit .alatt átszolgáltatni.5) De hát, hogy is történhetett volna ez máskép, mikor a törökök oly vakmerők voltak, hogy egész Gyula város kapui alá merészkedtek csapni. T559 őszén hirtelen a város alatt termettek, körülbelül 20 gyulai katonát elfogtak és egy jó csomó marhát elhajtottak. A sikertől buzdittatva rövid időn másodszor is szerencsét próbáltak De ekkor már készen várták őket a gyulaiak. Visszaüzték őket és egész a jánosházi kastély sánczáig üldözvén sokat levágtak és elfogtak.6) Ily jelenetek újra és újra előfordultak volna, ha szerencsére 1560. nyarán a jánosházi kastély maguknak a törököknek vigyázatlanságából le nem ég s a törökök azt pusztán nem hagyják7). A töröknek e visszavonulása nem jelentett megállapodást, hanem inkább hasonlított a hullám visszahúzódásához, mely rövid időn nagyobb erővel tér vissza, Különben is egy tekintetben e visszavonulás már késő volt, mert azon két év alatt, mig a jánosházi kastély állott. B é- kés megye török hódoltsággá lett. I ez az oka annak, hogy miért foglalkozunk I Országos levéltár. Regesta decimarum. 6) Verancsics összes munkái. VIII. k, 115. 1. ’) Magyar levelestár I. k. 376. 1.
