Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-11-01 / 44. szám

44-ik szám. Gyula, 1885. november 1-én IV. évfolyam 1 Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok néni adatnak viasza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. .. 5 frt — kr. Félévre .......... •• 2 i) 50 „ • Évnegyedre .. ■■ » * 25 » Egyes szám ára 10 kr. i _______ POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP MESJELEHIK MQTDE1T VASAEKAP. f-----------------^ Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán x a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; ulaasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang I/ipőt Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott [előnyös árakon B.-Gyula, október 31. 1885. A gyulai alsó fóka kereskedelmi iskola életbe léptetése érdekében múlt vasárnap folytak tanácskozások az iparos tanoncz iskola bizottságával; ugyanis a megyei közigazgatási bizottság határozata folytán fel lettek hiva a kereskedők, hogy tanon* czaikat Írassák be az ipariskolába, a hol képeségiiknek megfelelő osztályba fognak soroztatni, mert a város anyagi ereje nem engedi meg jelenben e czélra külön na­gyobb költekezést. A kereskedők azonban értekezletet tartottak, s azon nézetnek adtak kifejezést, hogy óhajtanák ha ta- nonczaik az esti órákban külön oktatat- nának. Eme nézetük kifejezését különösen arra alapították, hogy a kereskedelm tanonczok, már választott pályályuknál fogva is, jobb kiképeztetést nyertek, mint az iparos tanonczok és ha tovább akar­nak előhaladni, más tantárgyakbani kiké* peztetésükje van szükség, mint az iparos tanonczoknál ; de még azon órák, a me­lyükben az iparos tanóbczók ok tattatnak, a kereskedőkre nézve hátrányosak lennének, minélfogva óhajtanák ha, tanonczaik, jóllehet csekélyebb számban vannak, külön oktatást nyernének. A magok részéről készek, a külön kereskedelmi oktatás létesítéséhez, évenként 100 frtal járulni, a városi ta­nácsot pedig felkérik, hogy azon összeg, a mely kereskedőktől iparigazolványok, vagy más czimen folyik be, a kereske­delmi oktatás gyarapítására fordittatnék. Jóllehet a kereskdö tanonczok Gyulán nem ütik meg ama számot, melyet a mi­niszteri rendelet külön kereskedelmi is­kola létesítésére kíván, mert összesen Partos Dezső ur apró üzletei. — Rajz. — Irta : Tolnai Lajos. Az egész város területén nem volt olyan szép pont meg egészséges hely, mint a Hóhér utczában, az oláh templom mellett. Itt is a kéményseprő háza előtti széles szegletet tar­tom a legkiválóbbnak. Kertek, gyümölcsö­sök, nem messze a szőlőhegy s tetejében igazi koronául a lombos, sötét, kékes erdő. Hogy lehetett itt játszani a sok szegény csizmadia, asztalos, varga, szabó és hivatalszolga fiuk­nak, leányoknak, reggeltől estig! A Holló mészáros vén darabontja ott őrizte kora tavasztól késő őszig a juhokat, berbécseket a kaszárnya oldalában, a gyepes partokon, a vágott orrú flaszterezö bolond kótya unokaöcscse de tán fia volt, csak nem amerte katonás feleségének bevallani), itt sipolt, dudorászott örökké a malaczok és ba­romfiak mellett; a szenes székelyek itt állot­tak meg jó vásár után a czéhmester ur korcs­májában, hol mindent ami rósz, tisztességes áron lehetett kapni deáknak, professzornak, ügyvédnek, kis hivatalnoknak s ezekkel egy társaságban a kerti bódé alatt a polgárság haladóbb részének is. A szomszéd kis falvak papjai is sűrűn belátogattak a komához, vá­rosi képviselő úrhoz, egyházi tanácsos és, számos egyletek vezér-tagjához. Igen, mert egy, érdekeit jól felfogni tudó modos korcs­csak 18 iskola köteles van, tekintvé azonban, hogy többen iratkoztak be a kik mint nem iskolakötelesek is tanulni óhajtnak, s ez által az iskolába járók száma a 30-at meghaladja: az ipartanodái bizottság készt- séggel helyt adott a kereskedők óhajának is, hogy az oktatás hetenként kétszer, csütörtök és vasárnap tartassák meg, mindenkor három-három délutáni órán átJ egyúttal pedig, a kereskedő tanonczokat két csoportba osztja s oly tantárgyakba^ állapodott meg, melyek kizárólag keresi kedők képzését mozditják elő. Az ipartanodái bizottság, a költség) vetést is elkészité, a mely 275 írt fedej zendő szükségletet tüntet fel, melynek fel dezése végett a magas kormányhoz for* dúl, hogy mily eredménnyel, jelenbeú nem tudhatjuk; a város, mely közneveiéi czélokra évenként fejedelmi adója utáá 7°$j-kon felül költ, többet, a jelen körül­mények között, nem adhat; a kereskedői osztály pedig helyben nem oly számos, hogy a felajánlott 100 forinton felül többet tőle kivánni lehetne, a költségvetés pedi«' az előirányzott 375 fonntal a minimumra van reducálva s igy nincs más mód, e kétségtelenül szükséges iskola létesítésére és fenntartására, mint az államsegély. Az iskola különben működését már október hó közepén megkezdette s mint értesülünk a kereskedő tanonczok azt szorgalmasan látogatják is, jeléül annak, hogy úgy a fő­nökök, mint tanonczok, át vannak hatva a további képzés szükségessége által; saj­nos hogy ezt iparos tanonczainkról és azok mestereiről nem mondhatjuk egész­ben, mert az önálló iparosok között még most is számosán vannak, akik tanonc^a- ikat nem csak hogy az iskola járástól el­vonják, hanem különféle találékony ürü­gyek alatt teljesen eltitkolják, nem fon­tolva azt, hogy a tanoncz nem szabadul­hat fel a nélkül, hogy a városi tanács­nál, mint első-fokú iparhatóságnál, leg­alább is három évről szólló iskolai bizo­nyítványt ne mutasson fel. Óhajtjuk, hogy iparosaink, a keres­kedők jó akaratából okulást mentsenek. Termeljünk kevesebb búzát! — Az Alföld után. — A mezögkzdasági válsággal szemben a leg­nagyobb fontossággal bir az, hogy a földmiveló- nek mily irányban és szellemben kell gazdasági technikáján változtatni. E részben annak a ré­gebben hirdetett tanácsnak, hogy helyesebb meg­választást, észszerű trágyakezelést kell követni, nagy a jelentősége a gazdáink nagyon megsziv- elhétik azt, a mit e részben dr. G a á I Jenő a mezőgazdasági válságról legutóbb Írott munkájá­ban mond s a mit közönségesen az alföldi gaz­dákra való tekintettel a következőkben közlünk : Hogy a gabonatermelés hozamát mennyire kell nálunk még fejleszteni, azt mutatja az is, hogy nekünk az utolsó évek alatt éppen nem volt rossz termésünk és a hozamok mégis Igen alacsonyan ütöttek ki. — Ez kitűnik a következő hivatalos adatokból. Termett Magyarországon hektáronkint átlag kenyértermény 1880-ban 1T43, 1881-ben 12-57, 1882-ben 17 93, 1883 ban 12 48 és 1884-ben 13.80 hektoliter. Tagadhatatlan, hogy bizonyos hullámzás mel­lett a hozamok tekintetében javulás észlelhető. Mind­azonáltal az eredmónynyel egyáltalán nem lehetünk megelégedve, mert hiszen nálunk a legjobb években is 1—1 hektár alig hoz annyit, mint Nyugat-Euró- pában a rósz évek alatt. És a legkülönösebb a dologban az, hogy például az utóbbi évek búzatermésének adatai sze­rint nem a gazdag buzatalajon, hanem egészen másutt nagyok a hozamok. így például, mig az 1883-ik évben az átlagos búzatermés hektáron­kint 12-40 hektolitert tett s a leguagyobb buza- fermelő megyék ez átlag körül mozognak, addig Brassómegyében 17 38, Somogymegyében 15-96, Trencsénmegyében 1610, Turóczmegyében 19-12, Zólyom megyében 27-28 hektoliter volt az átlagos hozam. — A következő 1884-ik évben a nagy gabnatermelő területek közül jelentékenyebb ho­zammal csak Békésmegye jelentkezik s az Esz­tergom-, Nyitra-, Sopron-, Fogaras- és Brassó- megyék is jelentékeny módon megelőzik. Ezen eredményre legnagyobb befolyással van az idő szeszélyes befolyásáu kívül a gondosabb gazda­sági eljárás. Teljesen igaza van azért az 1883-ik évi ma­gyar mezőgazdasági enquéte bizottságának, midÓD hangsúlyozza, hogy a hozam emelése által kell az előállitási költségek leszállítására dolgozni, mert ha nálunk van mód olcsóbban termelni, ez itt is csak abban állhat, ha többet termelünk átlag egy hektá­ron, mint eddig s az eddigi termelési költségek, va­lamint a gondosabb termelés folytán ezek feleme­lendő többlete a hektoliterek nagyobb számára lesz elosztható. A gazda összes törekvésének te­hát, óda kell irányulni, hogy a termelési költsé­gek ezen többlete és a termelvény többlete kö­zötti viszony reá nézve kedvező legyen. Önként következik ebből, hogy a hálátlan talajon búzát nem kell termelni, hogy a búzater­melés térileg ennélfogva megszorítandó. A hala­sabb buzatalajon pedig a termések hozama lehe­tőleg fokozandó.. Az igy felszabadult területek azután más termények, különösen takarmány elő­állítására fordítandók, mert még a hálás buza­talajon is csak nagyobbmérvü trágyázás mellett lehet szabályszerint állandóan nagyobb hozamo­kat elérni. — Az 1880-ik évi enquéte azon vi­gasza, mely szerint a tengerentúli verseny erős- bödni nem fog, véleményem szerint ugyan alap­talan volt, de tanácsai, melyeket a gazdáknak adott, legnagyobb részt még ma is megállják helyüket. És én, midőn feladatom a termelők által a mostani nehéz körülmények között köve­tendő eljárás irányát megjelölni, azon kellemes helyzetben vagyok, hogy az említett enqüéte vé­leményére hivatkozva, azokat, a kik a teendők­san, de vigyázó tekintettel a nyugalmazott írnok ur, ki a legtisztességesebb szegény emberek egyike. így ismeri a város. Szürke tömött haját mindig tudós módon fésüli, tiszta gallért visel — sokszor kemény papirosból, angol divat szerint, s oly edzett szivü, hogy téli ruháit nyáron át is el tudja viselni. Különben olyan kurta ember, hogy rövidebb lábakat és hős? abb derekat, törzset még nem igen láttam. Úgy ül hosszú pipájával, (dohányt is mindig tud ktpni) a hogy maga a megteste­sült komolyság, városházi hivatalos köteles­ség. Lassan, vontatottan beszél, mivel a pol­gármester is mindég igy beszélt. — Az élet egészen elvesztette előttem H veszi fel újból themáját Partos ur, — szavát, izét. Ha egy kivárandó pöröm nem volna — rég pisztolyhoz nyúltam volna, Adolf. — Te nem Ítéled el az öngyilkost ? — Nem én, okosan teszi. De ez a fő. Mai nap a világ ebből is hasznot tud huzni, Adolf. — Hogy? — Szenzácziót ébreszt. — Mikép? — s égtek a czukrász beesett kék szémei. — Megosztja családját. Megy az apa a gyerekek felével és marad az asszony a ki­sebbekkel. Vagy lehet úgy is, megfordítva. — Hogy a feleségem pusztítaná el magát a két kis leánykámmal, és én maradnék a két nagyobb fiúval ? — Nálad már abban kicsi haszon lenne. _ Oh, én örömest elmennék ebből a vi­má rosnak, főkép ilyen kisebb fészkekben, aminő Várdomb városa is — minden közéleti tisztesség csak úgy hull az ölébe. E mai reális kor meglelte embereit 1 Itt ezen a pompás réten játszanak mai nap is az utcza gyermekei, fiai és leányai és korhely mesterlegényei, kiknek balzsam és gyógyszer ezer gondjaik közt a gyermekek­kel való ártatlan játszás. Segíteni kell az ifjaknak, mutatni a jobb fogásokat lapdában, bakfütyben, és más hasz­nos népszerű játékokban — hogy legyen be­lölök ember, s ha úgy hozza a jó szerencse: országos képviselő, s a körülményekhez ké­pest hol az egyik, hol a másik oldalon, Ótt, ahol a gyümölcs előbb zsendül s jókorább« érik. Sokan vannak, a gyerekek, bizony sokán. Az iskolák nem olyanok, hogy mindenkit be­fogadhassanak. Talán nem is s:abad. ijEz a templomok joga csak. Mint a magas politikában hogy vannak kiválóbb vezér egyéniségek, úgy itt is. Ka kas Adolf czukrász gyermekei a zászlóvivők : Dolfi, ki egy piros pozsgás eleven, szilaj, tiz éves ficzkó, mezitláb, rongyos nadrágban, — melyet egy szál posztószél köt össze a felsső testtel, és Lenci, ki ha valamivel kisebb- fis és barnább testvérénél, de rongyosabb é.s erőszakosabb is. Meglehet, mert neki már térdig atlasz selyem (valamikor uj volt va­lakin) mellénye van, két gombbal és ej;jy uj hasadással. Ez a két kakas-testvér uralja a tért, tartja a sárkány madzagját, üti legtöbbször a fej nagyságú lapdát és ugrik legtöbbször a bakfüttyösben. Ok kergetik meg legtöbbször a juhokat és malaczokat is, és ülnek legtöbb­ször a szenes emberek sovány, elfáradt ge­béire, mig a góbék egy kis bizonytalan to- kány mellett a czéhmester ur bódéjában ven­dégeskednek. A hatalmat, a vezérszerepet czukorral, torta-morzsalékkal és sütemény-darabkákkal nyerték meg. Övék I világ, a széles, hosszú utcza, nekik lehet legnagyobbat kurjantani — mivel a czukor a gyerekek közt is hatalom. Lehet látja, lehet nem látja őket Kakas Adolf ur a czéhmester ur korcsmájából, ahol Partos Dezső nyugalmazott törvényszéki írnok­kal, a hires pohárköszöntő Dezsővel iddogál, a teljes költséget természetesen a czukrász ur hordozván. — Lajos bácsi, — int hosszú fehér ujjá- val a czukrász, ki egy viláros szőke, negyven felé járó, elsoványodott, köhögős ember, csőn tos orczáján két nagy piros rózsával; redős, magas homlokkal és göndör, ritkás szőke hamvas hajjal, — még egy litert. Epen benne vagyunk a beszédben, egy kocsit ülünk hát még. Úgy úgy. Szeretem ezt a fülközi bort, nagyon vág a kedélyemhez, savanyu is, erős is, keserű is. A bort oda teszik. S a két ember — suttogva, összébb hajol. — Nem ér az élet semmit. — Rég mondom ezt, Dezső barátom. A torta készítést be is fejezem.1 — Ha gyerekeim volnának, de elhaltak, I szerencsétlenségemre természetes utón — .nos-t megölném magamat, — mormogja bu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom