Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-20 / 38. szám

mokos Sára szülésznő, a békési kir. járasbirósag­nak átadattak. A vagyonbiztonságot különösen a lo lopások megszaporodott ssáma tette veszélyessé. Az e téren felmerült bűnesetek igy sora­A gyomai országos vásár alkalmával Szőke Mátyás, b.-gyulai lakos két lovát ellopták. Endrő- dön ugyanakkor elvitték Urbán Imre és Szujó István lovait. Folyó évi augusztus hó 16-án éjjel Békésen Szabó Gábor tanyájáról 2 db. lovat lop­tak el, a szarvasi határban két lólopási eset tör­tént, a vésztői határban aug. 11-én 3 lovat csikós­tól együtt elloptak, az orosházai járásban pedig épen botrányos magasságra emelkedett a lólopás- esetek száma a hol is Kardos János puszta-föld­vári lakostól egy darab 200 frt értékű, Menyhárt Mihály csorvási lakos legelőjéről 2 db. 200 frt ér tékü, gróf Trautmansdorf Nándor orosházai ma' jorjából 3 db nemes fajú 4 éves csikó, Tót-Kom lésről 2 db ló, Csorvás község területéről 6 db ló, a Kondorosi területről 4 db ló, Tóth Antal orosházai lakostól 3 db ló tolvajoltatott el, az összes esetekben ismeretlen tettesek áltál Minthogy a jelen esetekben helyesen gya nitható, hogy egy bűnbanda garázdálkodására lehet következtetni, mely működését az alvidók- től fel egész megyénkig kiterjeszti, úgy vélem hogy jelen esetben a helyi törvényhatóságok össze működése nélkül, ezen lótolvajlási esetek sikerrel nem nyomozhatok; miért is a kerületi csendőr­parancsnokságot a több törvényhatóság területén előfordult lólopási esetek szervezett kutatása iránti külön intézkedések megtételére, valamint a megye területén létező m. kir. csendőrségi őrsállomások rendszeresített létszámának betöltése iránt is meg- keresendőnek tartom. Az előfordult kissebb lopási esetekből em­lítendők még a következők: Folyó évi augusztus hó 7-én Györfi Gergely békési illetőségű juhász kárára Bokor Mihály Nyék-pusztai juhász egy db szamarat tolvajlott el. Ugyancsak Békésen a határbeli soványháti le­gelőről Kelemen Gábor 4 darab lovat hajtott el, Vésztőn a Tóth Miklós kárára ellopot 2 db ser­tés kinyomozott tetteseiknél megtaláltatott. Véletlen haláleset áldozatai lettek Sebők Sándor öcsödi lakos, kinek bullája a körösből fo­gatott ki. Béres Sándor Jáua községi illetőségű szabó legény ki Dobozon a revorverrel való gon­datlan kezelés folytán származott golyólövés által halálra sebesittetett, továbbá Zsilák Mihály ki a csatornába fuladt. Ezenfelül az augusztusi hó d-ikén tartott or­szágos vásár alkalmával a gyomai vásártéren a villám négy egyént sújtott le', kik közül Szabó András dévaványai, és Pikó Rebeka békési lako­sok menten meghaltak kettő pedig megsérült. Tüzeset történt B.- Gyula varosban 2, Gyo­mén 1, T.-Komlóson 1, N.-Szénáson 1, B.-Csabán 1, összesen 6 esetben. III. Közutak. Hidak. Védtöltések. A közutak az esős időjárás daczára, az útkaparók közreműködésével kitelhető karban voltak. A gyulai vasúti indóházi ut kiépítése befe­jezésének csupán az az akadalya, hogy a köz­munka és közlekedési miniszter ur az útvonalban eső Konsiczky-féle ház kisajátítása felett meg ez ideig nem határozott. ... ; A dobozi hid elbontása s újra ep.tese tár­gyában, a múlt ülés folyamán lett felterjesztés a közm.- és közi. miniszter részéről oly értelmű el­intézést nyert, hogy | hid a megye költségén s az állam részéről kilátásba helyezett segelylyel építtessék fel. Az ügy végleges tárgyalása a jelen ülésnek van fentartva. A Békés és Biharmegyék közös hataraban I doboz-sarkadi utón levő s n Fekete-éren átve­zető hid pallói korhadtak, s javítást igényelnek. A k.-tarcsai ártéri hid már csaknek teljesen elkészült, i a m.-berényi ártéri hid felépítése is befejezéséhez közeleg. j. 11 A sebes-körösi öblöset a védgátak sárréti ré­szén foganatba vett erösitési és roagasitási mun­kálatokat, a múlt hó folyamán teljesen befejezte. Az élöviz csatorna felső torkolatán, a zsilip munkálatok serényen haladnak, miért is kilátás van arra, hogy legközelebb már a rendes ólőziz- zel leend ellátva. A dugó-gáti és paradicsomi csatorna hidak téglából épitve teljesen elkészül- tek, s a közlekedésnek átadattak. Az arad-békési egyesitett ármentesitö és belvizlevezető társulat keretébe tartózó aradme- gvei öblözot gátrendszerét Békésmegyére ruházott felügyelet és ellenőrködés alapján Galacz János i. kir. főmérnök társaságában folyó hó 9. 10 és 1-én megszemlélvén, a szemle eredményét a kö-, vetkezőkben terjeszttetem elő. 1. A Fehér Kőrösnél a végleges méretekben, agyis 4 méter korona szélességű, 3 méter széles padkával való töltésépítés kielégítő eredménnyel, folytattatik. A munka alá még nem vett töltés szakaszok 3 méter korona szélességgel bírnak ésj legnagyobbára 3 méteres padkával megerősitvék. A múlt évben sürgősen kiépíttetni rendelt bal­parti töltés a Csohosértől Békésmegye határáig méter korona szélességben kiépíttetett. Az őr­házak nemcsak rendesen és czélszerüen kiépíttet-1 tek, de a törvény által előirt kellő mennyiség es minőségű szerszámmal felszerelvék. Meg kell je- yeznem, hogy az ezen vedgatak közül mar a múlt években is észlelt szabály ellenességek közül gyulavarsándi határban létező törvényellenes árok, a dohányosi pusztán a balparti töltésbe épített fazsilip még eltávolitva nincs, valamint a somosi hid alatti jobb parti hullám térben lévő fenyőfa erdőnek a hídfőtől a folyó felé terjedő része még ki nem vágatott, mely a vízlefolyást! akadályozza; de nem hagyhatom észrevétel nélkijj' azt sem, hogy 1 gy.-varsándi és nagypéli határ­ban a hullámtér sürü szorbtövissel van elborítva, mely szabályellensségek elhárítása iránt intéz­kedni fogok. (Vége köv.) Az 1885-ik évi ellenőrzési szemle közöshadseregbeli tartatékos, póttartalé­kos és tartósan szabadságolt katonákra nézve f. évi október hó 11. és 12-én fog városháza udvarán megtartatni és pedig: Október 11-én az 1875. 1876. 1877. és 1878-ik sorozási évbeliek. Oktober 12-én az 1879. 1880. 1881. 1882. 1883. 1884. sorozási évbeliek és az idegenek kötelesek megjelenni. Felhivatnak ennélfogva az említett sorozási évbeli tartalékos, póttartalékos és tartósan szabadságolt katouák, miszerint a kitett időben és helyen mindég reggeli 8 órakor pontosan megjelenni annál is inkább kötelességöknek ismerjék, mert az elkésettek és meg nem jelenők a később november 18-án B.-Csabán tartandó utó­ellenőrzési szemlén lesznek kötelesek meg­jelenni és azonfelül szigorúan meg fognak büntettetni. Gyula, 1885. szeptember 19. Popovits Jusztin, s. k. városi főjegyző. Újdonságok. Az évnegyed leteltével tisztelettel felkérjük lapunk mindama t. olvasóit, akik­nek előfizetése e hó végével lejár, hogy a f. évi utolsó évnegyedre esedékes előfize­téseiket e bét folyamán megújítani, — elv­társainkat pedig, hogy lapunkat, mint a megyei negyvennyolezas- és függetlenségi párt egyetlen orgánumát, mely egyébként politikai tekinteteken felülemelkedve mint eddigelé tette, úgy ezentúl is fő hivatásának fogja tekinteni a megyei közigazgatási, tár­sadalmi és közgazdászati érdekeknek bű tolmácsolója lenni, mennél szélesebb kör­ben terjeszteni s részünkre előfizetőket to- borzani szíveskedjenek. Előfizetési ár ok­tóber—deczemberre 1 frt 25 kr, mely ösz- szeg vidékről póstautalványon küldendő be a „Békés“ kiadóhivatalának — Gyulán“ czim alatt. Az állandó választmány a megyei köz­gyűlést megelőzőleg teguap tartott ülésében elő­készítette a közgyűlés elé kerülő tárgyakat. A megyei közgyűlés f. hó 21-én veszi kezdetét s valószínűség szerint mindössze csak 3—4 napig fog tartani, miután a tanácskozás alá jövő tárgyak sem számuknál sem jelentőségüknél fogva nem vonhatók párhuzamba a rendes köz­gyűlések tárgysorozatainak megszokott fontosságá­val. A közgyűlésnek némi érdekeltséget s eshető- leg első napon látogatottságot kölcsönöz ama körülmény, bogy tisztviselői állás fog betöltetni, nevezetesen a Németh József elhalálozása folytán üresedésben levő egyik árvaszéki ülnöki állás. Erős valószínűség forog fon, hogy az ülnöki állásra az edd'g közmegelégedésre működött helyettes S z i g e t h y Lajos ügyvéd, városunk egyik legkiválóbb polgára egyhangúlag vagy — amennyiben hallomás szerint Körös Kálmán megyei alpénztárnok, Cbrisztó Miklós árvaszéki jegyző és Jancsovics Péter szarvasi ügyvéd is pályáznának az ülnöki állásra — szótöbbséggel fog megválasztatni. A megyei küldöttség folyó hó 17-én be­fejezte működését. A nagyközségi szervezetet óhajtó párt vezetői megmaradtak lapunk múlt heti számában jelzett passiv álláspontukon, s oda- kapaczitálták híveiket, hogy a városháza termé­ben működő bizottság előtt ne jelenjenek meg. Megmaradtak mindannak daczára, hogy Tisza Kálmán belügyminisztertől f. hó 12-én délután távirat érkezett le az alispánhoz, melyben a nagy­községi párt közbevetett felebbezésével szemben helybenhagyta a küldöttséget kinevező s annak hatáskörét s eljárását körvonalozó megyegyülósi határozatot. A miniszter távirata közöltetett a nagyközségi párt vezetőivel, s ezek vasárnap ér­tekezletre gyűjtötték össze híveiket, de — amint elörebocsátottuk — a miniszteri távirattal szem­ben is azt végezték egymás között, hogy nem fognak a bizottság előtt megjelenni. így is tör­tént. A küldöttség azonban f. hó 17-éig együtt maradt, s miután kiküldetése egyik intentiója, hogy t. i. személyes megjelenésűkkel igazolják a lajstromban foglaltak, miszerint tényleg ők ír­ták alá a nagyközségi szervezetet kérelmező fo­lyamodványt, az eme párt híveinek érthetlen s indokolatlan magatartása folytán bizonyára kizá­rólag az ő álláspontjuk kárára és hátrányára meghiúsult; a küldöttség feladatául még csak az maradt kimutatni, hogy mennyiben alapos, vagy alap nélküli a nagyközségi szervezetet óhajtóknak ama állítása, hogy Gyula városa a rendezett ta­nácsi szervezettel egybekapcsolt költségeket nem bírja ol, s hogy mily költség kevesebblet remél­hető egyrészről, továbbá minő következményeket vonhatna maga után másrészről, ha a város nagy­községi szervezetre menne át. Lesz alkalmunk — amiről ma a megyei közgyűlés előtt opportuni- tási tekintetekből le kell mondanunk, amenyibén a küldöttség oda terjeszti be jelentését — erről még bővebben megemlékezni; ez alkalommal csak annak konstatálására szorítkozunk, hogy a küldöttség nagy lelkiismerettel és tárgyilagosság­gal járt el munkálataiban, s hogy a rendkívüli anyaghalmaz csoportosításában, feldolgozásában és a következtetések levonásában, egyszóval a je­lentés szerkeztésében s felszerelésében nagy ér­demeket szereztek a küldöttség összes tagjai, de kiválólag a két jegyző dr. S z e m i á n Kálmán és M e z e y Lajos küldöttségi tagok. Békésmegye közigazgatási bizottsági ülé­séről szóló referádánkat, mely mai számunkból térszüke miatt kimaradt, jövő számunkban hozzuk. A gyulai iparos ifjúság önképző- és be- tcgsegélyző egylete az országos ipar-egyesülettől 100 forintot kapott a F p g 1 Emanuel budapesti nagykereskedő részéről ’ hazafias nagylelkűséggel felajánlott 10,000 forint adományból, amelyet a derék kereskedő oly czélból bocsátott az országos ipar-egyesület rendelkezésére, hogy eme összegből a vidéki iparos-segédek az országos kiállítás ta­nulmányozására és szakképzettségüknek ez utoni gyarapítására felküldessenek. Az iparos ifjúsági egylet f. hó 15-ód este tartott választmányi ülé­sében jelölte ki kebeléből ama tagokat, számsze­rűt 8-at, akiket a kiállításra felküld. Ezek név- szerint: Illich Ferencz szabó, Molt Rezső kerék­gyártó, Lindenberger István kovács, Szilvásy Lajos járó árvaügyek rendezése körül nem nélkü­lözhetvén a régi alkotmányos hivatalnokok közreműködését, annak daczára, hogy mint kompromittált, hazafias érzelmű egyén — a helyzet urának kegyével nem dicsekedhetek, — azok által kényszerittetett megyei árvaügyi főszámvevöi hivatalának ideiglenesen — az ügyek tökéletes rendbehozataláig — való vi­selésére. Ezt ő — leginkább az árvák iránti tekintetből — éjt-napot összetevő fáradhatlan buzgósággal megtevén, — hivatalától többszöri sürgetésére azután fel is mentetett. Mező-Berényből egy tekintélyes küldött­ség által az ottani árvabizottmányt vezető jogtudós ülnökség elfogadására kéretvén fel, — a ragaszkodásnak ezen jelét annyival szí­vesebben fogadá, mert otthonában a saját gazdasági ügyeit is szemmel tarthatta s ve­zethette. Ezen időre esik egyik örvendetes csa­ládi ünnepélye. Nagyszámú tisztelői, jó ba­rátai s rokonai szerencsekivánatai között 1856. november 25-én ülé meg ezüstmenyeg­zőjét szeretett nejével, szül. K u c z i á n Katalinnal, a békési ev. egyházmegye egykori esperesének Kuczián György, mező-berényi lelkésznek leányával, kivel 1831. nov. 25-én kelt egybe. Ugyanazon évben a békés-bánáti ref. egyházmegye tanácsbirájául választatott s élénk részt vett a p á t e n s elleni küzdel­mekben. Ezen, az egyházra nézve oly nehéz időkben, mint legidősb világi tanácsbiró, az egyházmegyei segédgondnóki hivatalt is viselé. Mint ilyen, több lelkes hazafiakkal i860, ápril havában a nagy-váradi cs. kir. országos törvényszék elé idéztetett, mely alkalommal az egyházi autonómia ren- flithetlen hívének mutatta be magát. A 60-as években az országgyűlési vá­lasztások alkalmával több Ízben működött, mint választási elnök. Résztvett a megye közgazdászati mozgalmaiban. Már a 4o-es években tagja volt egy bizottságnak, mely egy, a megyén keresztülvezetendő vasút elő­munkálataihoz az adatokat gyüjté. A 60-as években a b. Wenckheim László által létesített békésmegyei takarékpénztár megszilárdításának egyik alapfeltételét képezé azon körülmény, hogy az oly népszerű és közbizalomnak örvendő Bonyhay Ben­jámin — saját gazdasági ügyeinek hátrá­nyával — a megalakulás első éveire a pénz­tárnoki állást elfogadá. Irodalmi téren leginkább az 50-es évek­ben működött. A már emlitett pályanyertes művön kívül ,K imint vet, úgy arat“ czimü költői elbeszélése az 1858-ik évben di­cséretre méltatott pályaműként a „V a sár­napi ujsá g“-ban jelent meg. „N é p isk o- lai jutalomkönyv“ mai napig negye­dik kiadásban forog közkézen. Számos dolgo­zatot közölt tőle a „Protestáns nép­könyvtár“ és a „Vas Gereben“ által szerkesztett „N é p k ö n y v.“ Az 1867. évben moldvai magyar testvéreink felsegélyésére kiadott „Három komának beszélge­tése a szabadságról.“ 107 frt 70 krt jövedelmezett, mely összeg a d jbreczeni egy­ház kerületi pénztárba folytba. „Könnyebb egy atyának hat gyermeket eltar­tani, mint hat gyermeknek egy atyát“ czimü költői elbeszéléséből 1600 pél­dányt küldött a sarkadi ref. egyháztanács­nak leégett templomuk javára leendő elárusi- tás végett. 1874-ben pedig „Jótékonyság lantja“ czim alatt népies költői beszédei­ből egy füzetet adott ki a m.-berényi, villám- csapás következtében leégett ref. templom javára, s ez utón 275 frtot gyűjtött össze s adott át a nevezett czélra az egyháznak. Mint megyei t. árvaszéki ülnök, miniszteri iskolalátogató, a mező-berényi népnevelési egyesület elnöke egész a legújabb időkig te­vékeny részt vett a közügyekben, bár ter­hére esett különösen utóbbi időben, örömmel ragadá meg a tollat, valahányszor valamely fontosabb eseményről értesitheté a megyei lapok olvasóközönségét. A közpályán a megtestesült lelkiisme­retesség, becsületesség, szorgalom és fárad­hatlan tevékenység példányképe volt, a mint arról e sorok írójának kezei közt levő okira­tok tanúskodnak. Mint férj, a gyengédség és önfeláldozó szeretetnek magasztos példáját állitá mind­azoknak szemei elé, a kik őt boldog családi körében láthatták. Midőn az 1881-ik év nov. 25-én szeretett nejével szerény családi körben aranymenyegzőjüket ünneplék, az ország minden részéből száznál több sürgöny és üdvözlő irat érkezett hozzájuk, jeléül az irántuk oly széles körökben nyilvánuló szere­tetnek és tiszteletnek. A mily ellensége volt a. komoly magyar természettel oly kirívó ellentétben álló hányavétiségnek és léha pöf- feszkedésnek, úgy másfelől udvariasabb és humánusabb egyént nála képzelni sem lehet. Mindenkinek megadta azt, a mi őt megilleté. A ki hozzá folyamodott, soha benne nem csalódott. Egy jó szóért, egy hálás te­kintetért utolsó falat kenyerét megosztotta volna bárkivel. Ha egy árvát kellett elhe­lyeznie, ha egy becsületes, törekvő ifjút kel­lett ajánlania^ valakinek, kész volt télben fagy­ban utrakelni pártfogoltja érdekében, nem számitva elismerésre, nem törődve az akadá­lyokkal. Valóban úgy cselekedett egész éle­tében, a mint megirá haldokló kézzel: „Ha jól tenni akarsz, ne sopánkodj sokat Szived sugallatát kérd meg, ne másokat.“ Ha volt összeütközése valakivel ez élet­ben, úgy az bizonyára másokért és nem az ő érdekében történt. Maga részére nem volt követelő, tudott lemondani.. Egy szomorú pillantással, fejcsóválással nemegy bántalomnak mely szive ellen irányult — élét tudta venni. Úgy tett, mintha nem fájna neki. De ha má­sokat látott igaztalanul bántalmaztatni, vagy mellőztetni, ha egy eszme érdekében, melyet igaznak ismert s magáévá tett, küzdenie s az emberi elfogultsággal és önzéssel szembe- szállnia kellett, ha neve, becsülete, jelleme volt engagirozva valamely ügy mellett — ak­kor nem kímélte magát, sem másokat, hanem nemes szive egész hevével érvényesíteni ipar­kodott magát. Résztvett mindenkinek örömében, fáj­dalmában. Ha személyesen nem fejezhette ki valamely örvendetes esemény alkalmából ba­rátainak s mindazoknak a kiket szeretett, tisztelő jókivánatait, — bizonyosan felkereste őket soraival, a legszegényebb embereket is, a kit jegyzösége korából vagy másként be­csületesnek ismert, megbecsülte, s ha máskép nem fejezhette ki iránta jóindulatát, elment a temetésére s nehány jó szót mondott a csa­ládjának. Egy nyitott könyv az ő 80 éves élet­pályája, melynek lapjait átfutván, előttünk áll egy nemes lélek története, mely az illú­ziók és ideális törekvések édes álmából las­san kibontakozván, a sír szélén, az érett böl­csesség és isteni rezignatió öntudatára ébredt fel. Ám olvassa el bárki is az ő tapasz­talati aphorizmáit, melyeket életének utolsó hetében tett közzé, — oly igazságokat talál azokban kifejezve, melyek egy 80 éves

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom