Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-09-20 / 38. szám
3§-ik szám Gyula, 1885. szeptember 20-án IV. évfolyam. r Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vittza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. Félévre ......... •• 2 1, 50 » Évnegyedre .. •• 1 n 25 » , Egyes szám ára 10 kr. 1 Iá ¥--------;—i El adó hivatal: Főtér,. Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Nyilttér tora 10 kr, Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utoza 11. sz. a.; Lang Jjvpót Dorottya utcza 8. sz. a.; Bécsben: Oppelik A., Se hol ele Henrik, Moose Rudolf és Bukes 3T. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. A megyei közgyűlés előtt. A vármegye törvényhatósági bizottsága e hó 21-én és következő napjain rendes őszi közgyűlésre gyűl egybe, — az erre vonatkozó meghívó — melyet lapunk múlt heti számában egész terjedelmében közöltünk — mintegy tizennégy nappal ezelőtt küldetett szét a bizottság tagjainak. A tárgysorozat — ha nem is oly érdekes s ha különösen nem is oly vonzó, mint ahogy azt a múlt évi rendes közgyűlésekén már megszoktuk — bizonyára igy is sok fontos és életbevágó tanácskozási anyagot foglal, vagyis inkább sejtet magában. Ismételnünk kell, hogy sejtet, mert noha a sorozat tárgyai irályilag kifogástalanul vannak jelezve, nem nyújtanak, de a dolog természetéből kifolyólag nem is nyújthatnak elegendő támpontot egy-egy tanácskozási tárgy fontosságának vagy kisebb jelentőségének elbírálásához s igy a bizottság tagjai a kezükben levő programm értékének' elbírálásánál — a tárgyak legkisebb előismerete nélkül — csaknem kizárólag egyéni kombinácziókra és hypothézisekre vannak utalva. Nem először vetjük fel amatagadhat- lan visszásságokat, melyek a tanácskozási tárgyak előismeretének hiányából mintegy önként kifolynak. Következményük első sorban az, hogy a közgyűlés nem képes maga iránt érdekeltséget ébreszteni, s na- gyobbára kongó ürességben folyik le, másod sorban pedig az, hogy a határozatok nem ritkán magukon viselik a kellő elő- informáczió szülte elhamarkodás, s ami szintén nincs kizárva, a helyrehozhatlan tévedés vagy mulasztás bélyegét. Ismételjük, nem először vetjük fel, hogy eme hiányon valahogyan segiteni kellene; — t. olvasóink vissza fognak emlékezni, hogy nem csak a hiány kutforráBonyhay Benjámin. (1805—1885.) yMért én szabados lévén mindenektől, magamat mindeneknek szol- gájokká tettem, hogy többeket nyerhet nék meg.“ Soha találóbban szent igék nem . alkalmaztattak egy bezárult földi életre, mint midőn megyénk Aranyszáju sz. János-a *— a békés-bánáti ref. egyházmegye országosan tisztelt esperese — Bonyhay Benjámin, közügyünk ezen lelkes veterán bajnoka, társadalmi életünk megszokott kedves alakja felett, — a herényi nagy-uteza egyik legnyájasabb külsejű házának virágos udvarán — hol á koszorúkkal egészen elfedett érczkoporsó kitéve volt — a fentebb idézett szent igékre alapított remek beszédét óriási közönség jelenlétében — elmondá. Egyike volt ő azon keveseknek, kiknek nemes ambitióját képezi, hogy minél több emberre nézve kellemessé tegyék a társas együtt- létet s felejthetetlenekké a velük töltött órákat. S mindezt ő, a kit az egész vármegye szine-java „kedves Béni bátyá m“-nak szólított, — nem hiú tetszelgésből, sem ravasz számításból — mint annyian — hanem azon, előtte mindenkor vezérlő csillagként ragyogó eszme érdekében teszi vala, mikép a sára mutattunk rá, hanem hogy jeleztük az orvoslás lehetőségét és módját is ; de sajnálatunkra s bizonyára a közügyek elintézési módjának határozott hátrányára s kárára nem voltunk szerencsések viszhan- got kelthetni ama körökben, melyek a több ízben felvetett s minden közgyűlés előtt fokozatosabb mérvben felszínre kerülő eme visszásságok orvoslására a mai viszonyok közt csaknem kizárólag hivatva volnának. A küszöbön levő közgyűlésnek talán első napja az, mely látogatottságra némi jogczimet formálhat ama körülménynél fogva, hogy az árvaszéknél megürült ü 1- nöki állás választás utján be fog töltetni. A választások még keltenek némi érdekeltséget, s eme réven ama tanácskozási tárgyak is, melyek a választás napján kerülnek szőnyegre ; hogy ezúttal is úgy lesz-e, nagyon kérdéses a választás eredményének már előzetesen is több mint valószínűsége után. Érdekesnek tartjuk felemlíteni, hogy a belügyminiszter még tudtunk kai nem döntött a tavaszi közgyűlés ama határozata fölött, mely szerint a most megválasztandó ülnök egyszersmind árvaszéki alelnök legyen s mint ilyennek fizetése a másik ülnökéhez viszonyítva, évi kétszáz forinttal emeltetnék. A czim és javadalmazás tehát — úgy látszik — nyílt kérdésül marad feun, ami a választást természetesen legkevésbé sem fogja befolyásolni. Nagyobb érdeklődést fog kelteni a megyei küldöttség jelentése Gyula városa szervezeti kérdésében. A küldöttség jelentése nagy anyaghalmazt felölelő szépen szerkesztett munkálat, mely bizonyára le fogja kötni a bizottság figyelmét. Egyébként alig hisszük, hogy a jelentés hosszas tárgyalást, annál kevésbé nedier. hosrv nagyobb vitát provokálna : annyival is inkább nem, miután a törvény- hatóság bizottsága már a tavaszi közgyűlésen egyértelmű állást foglalt el ez ügyben, 8 azt hisszük, hogy a küldöttség jelentése után még szilárdabbul fog ahhoz ragaszkodni. A törvényhatósági átiratok közül Z ó- 1 y o m vármegyéé a kormány íőfelügyeleti jogának szabályozása iránt az, mely figyel- met kelt maga iránt. Hanem a megye tejrme már régóta megszűnt nálunk a politikai csaták és a pártok küzdelmeiuek szintére lenni, — alig hisszük tehát, hogy Zólyom vármegye átirata volna az, mely a megye termének eme politikai szélcsendjét felháborítani tudná. A községek ügyei — noha korszakalkotó s mértföldjelző alkotások most nem is kerülnek szőnyegre, mint a múlt években — pezsgő életről tanuskodók. — Sjzarvas rendőrségi szabályrendeletét módosítja, Szeghalom a vásári rendtartásról alkotott szabályrendeletét mutatja bO, Bánialva elöljárói, Puszta-Sz.- T o r n y a község pedjg adószedője fizetését óhajtja emeltetni, Öcsöd község és a töltésépítési kormánybiztosság közt egyezség jött létre, ugyancsak Öcsöd uj községházat épít, ami ellen több községi lakos fc'fnlyamadással él». S z a b a d-S zent- Tornya község árvapénzeit önállóan óhajtja kezelni, Békés városa a bérház építési költségeit kölcsön utján fedezhetni kér felhatalmazást, ezeken kívül az ősz- szes községek beterjesztik 1886. évi költségelőirányzatukat, amelyekből a községek anyagi helyzete, fejlődése s kulturtörekvése legalkalmasabban megbírálható. Óhajtjuk, hogy a megyei bizottság a községek ügyeit legbehatóbb figyelmére méltassa; gyakorolja ugyan fölöttük a legszigorúbb ellenőrzést, nehogy azok meggondolatlanság által anyagi örvénybe.' sodortassanak, de másrészről ne zárja el az utat s módot, hogy községeink fokozatosan fejlődhessenek és felvirágozhassanak. Eme óhajjal s eme reményban, szivünkből üdvözöljük a törvényhatósági bizottságot a küszöbön álló közgyűlés előtt! Megyei közügyét’ Alispími jelentés Békésmegye közigazgatási bizottságának f. é. szeptember bő H-én tartott ülésében. Méltóságos főispán nr! Tekintetes közigazgatási bizottság. A hatáskörömhöz tartotó köaigazgatási ágak folyó évi augusztus havi állapotáról scóló jelentésemet az 1876. évi VI. t. ez. alapján tisztelettel következőkben terjesztem elő. I. Közegészségügy. A közegészségi állapot, a — b.-csaba községben előfordult két roncsoló toroklob eseten kívül a múlt hó folyamán ragályos és járványos betegségek által megtámadva nem volt s a be* togulési és halálozási esetek száma kedvezőnek jelezhető. A szarvasi járás egyes községeiben a szarvasmarhák között előfordult lépfene esetek, valamint a K.-Ladány. községi lovak között előfordult taknyossági kóresetek az alkalmazott óv- és győgy- intézkedések mellett ma már megszűntek. II. Közbiztonság. A személybiztonság állapotát a Békésen folyó évi augusztus hó 26-án történt emberölési eset zavarta meg. Ugyanis Bakos Sámel békési lakos ittas állapotában feleségét megtámadván, az annak segélyére sietett Balog Mihály lakót, késsel megtámadta s rajta oly súlyos testi sérüléseket okozott, hogy azok következtében Balog Mihály elvérezve meghalt. Úgy Bakos Antal mint az áldozat fileitéaéhfin segélyére volt társa K. Donemzeti typus nemességét, a magyar jellem szeretetreméltóságát mutassa, tüntesse elő a felsőbb körökben úgy, mint a műveltség legalsó fokán álló nyers tömegek előtt. Született az 1805-ik év október 11-én Füze s-G yarmathon. Atyja B o n y h a y Sándor, az ottani ref. gyülekezet lelkésze, — anyja Kádár Juliánná volt. Elemi iskoláit részint ott helyben, részint Nagy- Szalontán végezé. A rhetorikai, philo- sophiai és jogi cursusokat a debreczeni kollégiumban hallgatta, melyeknek elvégezése után az i824/5-ik évet a német nyelv elsajátítása végett Lőcsén tölté. Az 1826-ik évben Békésmegyében b. Rudnyánszky Sándor megyei főjegyző s ennek leköszönése után Novák Antal oldala mellett nyert joggyakornoki alkalmaztatást. Az 1827-ik évben Mező-Berény nagyközség jegyzőjévé választatván, lelke teremtett hajlamát követve, — mely őt a nép igaz barátjává s majdan költőjévé volt avatandó, önként elhagyta a megyei közpályát, mely előtte megnyílt s mint amolyan, nagy eszmékkel telt ifjú, kinek ideálját a b. Eötvös által megirt „Falu jegyzője“ képezi vala, egész erejét községe ügyeinek szentelé. Életének vezéreszméjéhez híven, állásánál fogva az akkori földesuraság és jobbágyság természetes közvetítőjének tekinté magát, szolgájává tévé magát a hatalmasoknak és erőtleneknek, hogy községének mindkét, fentebb említett fontos tényezőjét megnyerhesse a gr. Széchenyi lánglelke által hirdetett haladás és nemzeti mivelődés szent ügyének. Mint községi jegyző, hivatalánál fogva az árváknak is gyámja lévén : mily lelkiismeretességgel őrködött minden egyes árvának legutolsó ruhadarabja felett is? Mekkora buzgóságot fejtett ki az 1831-ik évi cholerájárvány alkalmából a veszélynek népétől való elhárítása vagy enyhítése czéljából ? Mennyire szivén viselte a népiskolák, különösen a békési ev. esperességnek akkor még Mező-Berényben volt főiskolája — mint községe jóllétének és leendő felvirágzásának egyik fontos tényezője — sorsát? Arról a község és egyházak jegyzőkönyvei tanúskodnak. Fájdalom, hogy községe javára irányult minden törekvéseinél zsibbasztó hatását volt kénytelen tapasztalni azon áldástalan pernek, mely a község és földesuraság között az úri jogok tárgyában — évtizedek óta folyt. Az ellenséges viszonyok hatalmának súlyát — melyek között a legnemesebb szándéknak is hajótörést kelle szenvednie — már akkor fájdalmasan érezte, midőn községének díszét, a b. Wenckheimok alapítványából fenntartott esperességi főgymnasiumot — a községbeli lelkészekkel együtt kifejtett minden fáradozásai daczára — az áthelyezés veszélyétől meg nem mentheté. A 4o-es években, midőn áz ö r ö k v á 11- s á g eszméje foglalkoztatá az elméket országszerte. „A falu bírája“ czimü népszerű elbeszélését adta ki, mely az i84o-ki országgyűlési ifjúság által alapított népkönyvkiadó- egyesület által az 1845-ki országos pályázaton első jutalomra érdemesittetett. Ez eszmét községében gyakorlatilag megvalósítani iparkodott, s a báró Wenckheimok, élükön a hazafiságáról és nagylelkűségéről már akkor országosan ismert b. Wenckheim Bélával, — hajlandók is lettek volna a le- gelőelkülönzés iránt a községgel a lehető legelőnyösebb feltételek mellett egyezségre lépni, — 30 holdat Ígérvén minden telek föld után, s azonfelül a ielkészi és tanítói illetőségeken kívül minden egyes gyülekezetnek 100 holdat ajánlván fel közművelődési czélokra. — Ezen ajánlata azonban a földesuraságriak a község által el nem fogadtatott, — mi által a későbben az országos törvény alapján eszközölt legelőelkülönités következtében a község lakosai több mint 3000 holdat veszítettek. Ezek szerint a nép javára irányult legjobb akarata és igyekezete meghiúsulván, s lelke ideálját porba hullni látván, az 1845-ik év végén szive keserűségében leköszönt jegyzői hivataláról s a ránézve oly szép kilátások közt önként elhagyott megyei pályán óhajtá buzgalmát és tehetségeit érvényesíteni. Itt nemeslelküségének és önfeláldozásának újabb tényével találkozunk. Az i846-iki tisztujitás alkalmával több hivatalra candidál- tatván s a megválasztatáshoz biztos kilátása lévén, — az ellenjelöltek iránti tekintetből a szervezés folyamában őriként visszalépett, mely tényének elismeréséül másnap a főispán által táblabirónak neveztetett ki. Ugyancsak az i846-ik évben a békésbánáti helv. hitv. egyházmegyében előbb a gyomai, utóbb a gyulai kerületben iskolai felügyelőnek választatott meg. A tiszántúli superintendentia megválasztotta őt az i848. augusztus í-re kitűzött miniszteri értekezletnek tagjául. Az i848-ik május 9-én megyei árvaügyi számvevőnek s a következő év tavaszán árvaügyi föszamvevőnek választatott meg, mely minőségben a megyei összes árva* ügyekre teljes rendszabályok s utasítások kidolgozásával bízatott meg. A világosi fegyverletétel után a megyei közélet elnémulván, — Bonyliay Benjámin is Mező-Berénybe vonult vissza. Az absolut kormány azonban az oly nagy felelősséggel
