Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-07-19 / 29. szám

árán is hajlandók elérni, önző jelenségéül annak, hogy még önnön gyermekeik jövő­jéről sem akarnak gyorsan és önállóan in­tézkedni. Jelszavuk az : „Csak én éljek, a kit utánnam hagyok, kínlódjon a hogy tud“, I ily felfogások mellett, vájjon nincs-e példa; hogy az apák hátrahagyott vagyona, az örökösök között elzüllődött s a jómódú apa örökösei földönfutók lettek. És midőn saját városuk ügyét kisko­rúságra kárhoztatják : váljon nem lebeg-e jövő szemeik előtt Jászberény és Karczag sorsa, a hol addig viszálkodtak, mig Szol­nok nem érte el azt, a mely további fej­lődésének ma létfeltétele.— E feltételek ná lünk ma megvannak, ki lesz felelős, ha « jövő azokat eljátsza ? — De ne gondoljunk ezzel, hisz ma nincs még holnap, a sült- galamb pedig a magyar embernek kedves madara, késő bánkódás, fülvakarás pedig nemzeti sajátsága. Hát sajátságos helyzet ez a mi spe ciális gyulai helyzetünk. Uralkodni, pa rancsolni szeretünk valamennyien és őszin­tén elmondhatjuk, hogy önkénykedésre született nép vagyunk, — e sajátságos helyzet a lakosság egyveleges különféle Bégében leli fenállásának magyarázatát. Bé késmegye múlt századi, török hódoltság utáni ura és e megye újra alkotója, a te- lepedéseknél különös figyelmet fordított bölcs előrelátásánál fogva, arra: hogy | megye minden községének egy nemzeti sége s lehetőleg egy vallásfelekezete legyen az akkori kor vallási türelmetlensége előtte ismeretlen volt, vagy legalább nem hódolt nekie, s igy történt, hogy Békésmegye Haruckern birtoka, nemzetiség és vallás szerint elkülönítetten áll helyenként nagy részben ma is, és ez által minden községe sokkal inkább biztosítva van, az önereje általi fejlődés tekintetében egy érdekénél fogva, mint Gyulavárosa. — Gyula már az ujratelepülés korában is, megyeszékhely és az uradalom főhelye lévén, a birtokos törekvése úgy látszik odairányult, hogy itt, az e vidéken levő nemzetiségeket, sőt még külföldről hozottakat is, és vallás­felekezeteket, melyek az akkori fogalmak szerint, az egyedül üdvözítő hittel ellentét­ben állottak — megtelepitsen s megmu­tassa azt, hogy a kereszténység magasztos tanai mellett, minden ember, ha szorgalmas és munkás meg tud élni s e tekintetben a legnagyobb türelmességet fejtette ki; — és mert Gyulavárosa uradalmi főhelye, s mint ilyen megyeszékhelylyé tétetett, sa­ját főispánsága alatt, különféle nemzetisé­gekből telepítéseket létesített, mintha csak terjedt birtokainak népét, saját székhelyén együtt akarta volna látni. Csakis igy történhetett, hogy Gynlán van kétféle magyar, — jelenleg már magyarul gon­dolkozó, de rokonsági tekintetben a ma­gyartól idegenkedő, — separatisticus ál­lást foglaló német, — és román, akire egy­általán okunk nincs magyar nemzetiségi te­kintetben panaszkodni; — de e vegyes nép, valamint saját egyéni felfogásához képest külön gondolkozásu, épen úgy el­különítve magát nemcsak önnön Borsosai­tól, de elkülöníti magát a vezérszerepre hivatott értelmiségtől is. Gondolkozik sa­ját esze, saját felfogása szerint, egyes nép- tribun szerepekre vállalkozó egyének után indul, de ezek dicsősége, hitele pünkösdi királyság, •— változtatja — mint a ruhát. E meggyőződés vezérlé Gyulavárosa tekintélyes számú értelmiségét akkor, mi­dőn az ily kétségeskedő, meg nem biz­ható hajlamoknak irányt szabott s vezér­szerepét fenn is akarja tartani. — Hogy ezt fenn ne tartsa, hogy ennek fenntartá­sát felsőbb helyen gátolják, arra okot nem látunk ; ha okot gondolnak, ám legyenek a következményekért lelelősek; az értel­miség a jövőben passiv magatartásával e felelősséget méltán háríthatja azokra, kik a viszonyok nem ismeréséből ezeket elő­idézték. — A rendezett tanács 12 évi kor­mányzata megtudta szüntetni, vagy leg alább akadályozni ama hullámok káros hatását, amelyek 1869. és 1872-ben e vá ros elhaladásának, polgárai békéjének za­varói voltak, — és tette azt többször egyes fiai egyéni meggyőződésének rová sára is, mert ezek az egyéni nagyzás hó bortját nem tekintették dicsőségnek s nem vallották azon elvet, hogy: a czél szente siti az eszközöket. Sajnosán es fájdalommal tekintünk a miniszteri rendelet következményei elé, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a múlt hó 27-én megtartott tisztujitás a leg­nagyobb érdeklődés mellett, a legnagyobb rendben folyt fe, és hogy az az elem. a mely az értelmiséggal szembeu felszínre mi És ezek után vessük fel | kérdést: Gyulavárosa értelmiségének s az ezzel ro- Jcongondolkozásu elemnek teendője: Először is az : hogy mielőbb népgyülést hívjon egybe, a melyen az éllenkérvényezök kérvénye pontonként tárgyalás alá vétessék és arra a czáfolat hivatalos adatok alapján be■* szereztessék. I Másodszor : hogy ez adatok alapján Bé­késmegye kormányzósága kéressék fel rendkí­vüli közgyűlés tartására, a melyen a kérvény^ tárgyalás alá vétessék és a jobban értesülendő miniszterhez újabb és indokolt félterjesztés té­tessék. Harmadszor: Addig is, mig ez megtör­ténnék, aláírások gyűjtése arra, hogy a nagy községet kérvényezők aláírásai részben válót lanok, részben pedig az aláírás czélját fél nem derítők voltak, mély áltál több aláíró félrevezetve lett; — de ezen aláírások teljes hitéit érdemlöleg nyilvánosan, tanuk előtt tör­ténjenek. E három pontban foglaljuk össze rö­viden a mielőbbi teendők szükségességét; az ez érdemben megtartandó konferenczia literjeszkedhet többre is, ezt azonban ad­dig is mulhatlanul, mielébb tenni szüksé-' gesnek tartjuk. Ha önhittség és túlságos bizalom ál­tal, e város értelmisége és jövő fejlődésé­vel törődő polgárai a biztos nyugalom márnáján szenderedtek — ideje, hogy most tettre ébredjenek. kívánt vergődni, a megmásithatlan ese­mények fölött napirendre — saját foglal­kozásához tért. — Ma, a kedélyek izga­tottsága mellett, reménytelenül, a helyzet tarthatóságában, e váios értelmiségének állást foglalni kötelessége s hisszük, hogy ez állásfoglalásban e város, minden önér­dek nélküli fia támogatni fogja;— és ha­bár a költővel elmondhatjuk népünk hata­lom után aspiráló részéről, hogy : Elhamvadt a magzat hő szerelme, Nincs magasra vívó szenvedelme Jégkebelben fásúlt szívet zár. De egyúttal mondj’uk el azt is, mi­szerint nem óhajtjuk a jóslatnak ama tel­jesedését, a mit szintén a költő mondott, hogy jövőben : Más faj állott a kihunyt helyére, Gyönge fővel romlott, szívtelen. Megyei közügyek. Békésmegye közigazgatási bizottságának .-Gyulán 1885. julius hó 13-án tartott ülése. A megye alispánj a elnöklete alatt részt vettek Márki Lajos főjegyző, Nagy Károly árva­széki elnök, Oláh György tiszti ügyész, Tarno- eczki Szilárd helyettes adófelügyelő, Thaly István kir. mérnök, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Dr. Kovács István főorvos, Székács István köz.- gazdasági előadó, Galacz János kir. folyammérnök, Keller Imre erdőbizottsági elnök, Ladies György, Kalmár Mihály, Szticsu Béla és Or. Hajnal István bizottsági tagok. Az alispáni rendszerinti havi jelentés tár­gyalása és tudomásul vétele után, a megye alis- ánjának előterjesztéseire: Bulla Imre endrödi, Földi János uj-kigyósi hadkötelezetteknek kivételes uősülési engedély iránt benyújtott kérelmük elutasittatott, elutasit- tattak továbbá Darók György bánfaival, Strincz ános orosházai, és Szabó Antal szintén orosházai illetőségű honvédek ideiglenes elbocsátás iránti kérelmükkel; mig Cservenák János m.-berényi, Horváth Mihály orosházai, Hodorán Péter kótegy- házai, Kiima Mátyás endróai, Szűcs Gábor gyulai, Weigertth Mihály m.-herényi, Nagy János uj kigyósi, Tóth János m.-berényi és Becsei Vendel uj-kigyósi illetőségű védkötelezett egyéneknek, kivételes nösülés iránt benyújtott kérvényük a nagyméltóságu m. kir. honvédelmi miniszter úrhoz ajánlólag lettek felterjesztve. Az orosházai indalóházi kőut kiépítése folytán szükségessé vált s uj lejtmérezés alapján eszköz- lendő csatornázás kivitele iránt a község elöljáró­sága utasittatott. Szent-András községében behajtlannak jel­zett 28 írt közmunka-váltsági tartozásból 4 frt töröltetett, a fenmaradt 24 frt | teljes munka- képtelenség beigazolásáig fentartatott. Thaly István kir. mérnök az Orosházán kijavított átereszekre utalványozott 66 frt 45 kr összeget elszámolván, a további felelősség terhe alól felmentetett. A megyei árvaszék elnökének, az ügy for­galom és tevékenységről szóló jelentése tudomá­sul vétetett, előterjesztéseire : Nagy Emilia békési illetőségű kiskorú ügyé­ben ennek gondnoka által benyújtott felebbezé | folytán, az arvaszék uj határozat hozatalára uta­sittatott. Csáki Pálné gyámoltját érdeklő 800 frt kölcsön ügyében hozott árvaszéki határozat ellen benyújtott felebbezésének elutasításával, az árva­szék határozata hagyatott helyben. Tiszti ügyészi előadások folytán: A szarvasi kir. járásbirósági hivatali sze­mélyzet fizetése után kirótt községi pótadók leí­rását tárgyszó közig, bizottsági határozat jogerőre emelkedvén az összes ügyiratok a m. kir. belügy­miniszter úrhoz terjesztettek fel. Vidovich József orosházai lakosnak Eördögh Lajos járási szolgabiró elleni panaszos ügyében benyújtott felebbezése a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetni rendeltetett; — s egyideüleg az abban használt sértő kifejezésekért a megyei közmivelödési alappénztár javára 50 frt birságnak 15 nap alatti lefizetésére köteleztetett. Frank Vilmos öosödi lakos felebbezése, az első és másod fokú határozatok megegyezése alapján vissza utasittatott. Papp Józsefnek a békési vásárállási sorrend elleni ügyében be­nyújtott felebbezése a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetett. A kir. ügyésznek a felügyelete alá rendelt fogház junius havi állapotáról szoló jelentése, melyszerint a létszám 109 ezek közül 99 férfi és 10 nő volt, járvány elő nem fordult, tudomásul vétetett. A kir. tanfelügyelő, a részére iskolai jutalom dijakra kiadott összegekről szóló számadását be­mutatván felülvizsgálat végett a számvevői tiszt­ségnek adatott ki. A szent-andrási izraelita hitközségnek iskola megnyithatás iránti kérvénye, a pénzbeli források kimutatása, — továbbá az iskolának minő jelleg­gel kívánt felállítása iránti nyilatkozat és a tanítói dijjlevél bemutatása végett vissza adatott. A dobozmegyeri iskola 1883/4 évi számadása megvizsgálás és véleményezés végett a számvevő­ségnek kiadatott. Schröder Istvánná óvónőnek Frőbel-féle gyermekkert engedélyezés iránti kérelme párto­lóig és végleges engedély megadására terjesz­tetett fel. Csaba és Doboz községek határában 2 rendszeres tanyai iskolának még e hó 31-éig leendő felállítása rendelteit el. A gyulai polg. leányiskola részére az 1884—5 tanévre 250 frt államsegély utalványoztatok a miniszter által. ' A tanítói nyugdijintézeti illetékek jövőben nem közvetlenül a tanítóktól, hanem az iskolát fentartók pénztárából minden év elején és egy­szerre szedetnek be. A kir. adófelügyelö jelentése, melyszerint a letolyt junius havában egyenes adóban 60879 frt 60 kr hadmentességi díjban 414 frt folyt be, mely eredmény az egyenes adóknak 30897 frt 49 krral kedvezőbb, a hadmentességi díjnál 79 frt 90/* krral kedvezőtlenebb a múlt évi hason havi álla­pothoz, tudomásul vétetett. A kir. mérnök havi jelentése tudomásul ve­tele mellett, előadmányaira : ; _ A csabai köut folytatólagos kiépítéséről fel­vett felülvizsgálati jegyzőkönyv jóváhagyása foly­tán, I vállalkozók részére 3533 frt 14 kr vál­lalati hátralékos összeg kiutalványoztatott. Grosz testvérek békési birtokosok terhére előirt köz­munka váltsági összegből 63 frt töröltetett. A közlekedési m. kir. miniszter ur rendelete, melyben a bizottságot értesíti hogy Gyula és Csaba közt kért vegyes vonat közlekedés életbe lépte­tése iránt intézkedett — örvendetes tudomásul szolgált. ' ' : : A gyulai Konsitzky-féle sugár-uti háznak 5200 írton lett megvétele helybenhagyatott, A m.-berényi hullámtéri hídnak megbosz- szabbitása és a hídfeljárónak 82 5 méter hossz­ban és 3 méter szélességben leendő kiépítése iránt előterjesztett javaslat elfogadtatott. A 15. esetben eszközölt gőzkazán-próbáról felvett jegyzőkönyv a használati engedely kiadasa végett felterjesztetni s a már beérkezett 18 gőz­kazán básználati engedélyek kiadatni rendel­tettek. Alispáni jelentés Békésmegye bizottságának f. ó. julius hó 12-ón tartott ülésén. Méltóságos Főispán ur 1 Tekintetes közigazgatási bizottsági A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak f. évi junius havi állapotáról szóló rendszerint; jelentésemet az 1876. évi VI. t.-cz. alapján tisz­telettel következőkben terjesztem elő; I. Közegészségügy. A közegészségi állapot incgyeszerte meg­nyugtató volt, kivéve azon községeket, hol egyes ragályos kóralakok szórványosan jelentkeztek. így Békés községben juoius hó 12-ke óta a roncsoló toroklob 23 esete merült fel, mélyből 11 eset halállal végződött. A kór legnagyobb részt a még iskolába nem járó négy éven alóli gyér mokek között fordul elő. Hasonló ragályos kór me­rült fel Kétegyházán két esetben, melyek mind­egyike halállal végződött. Az alkalmaztatott óv­intézkedésekkel a kór miudkét helyen el van szi­getelve s tovább terjedése lehetőleg gátoltatik. Mezö-Beréuyben 9 himlő- és 1 roncsoló to­roklob ezet, Vésztő községben pedig a vörheny- kór szelíd lefolyású nehány esete merült fel. A csabai tanyák egyikén mutatkozott szemcsés köt- hártyalob teljesen mulóban van. A nagyméltóságu belügyminiszter urnák f. évi 33,511. számú körrendeletével felhivatván a Spanyolországban fellépett cholera alkalmából a cholera elleni óvintézkedések megtételére f. évi 4713, sz. rendeletemmel utasítottam a járási szol- gabirákat és Gyulaváros polgármesterét, hogy miudama randeleteket, melyek tavaly a déli Francziaországban dúló cholera alkalmával bo­csáttattak ki, vegyék ujounan foganatba s az azokban megszabott óvintézkedéseket léptessék újonnan élotba. — Felhívtam különösen a szolga- bírákat, s illetve a polgármestert az utczák és lakházak kitisztittatására, a ebbeli rendelkezéseik mikénti foganatosításának zzemélyes ellenőrzé­sére, elrendeltem a közhelyek kellő fertőtleníté­sét s a minden oldala előkészületeknek mint a járványbizottságok megalakítása, járványkerületek felosztása, járványkórházak és hullaházak kijelö­lésének stb. megtételét. Szándékom rendes megyei körutam alkal­mával eme rendelkezésem végrehajtását ellenőrizni, s a szarvasi és gyulai járásban, valamint Gyula­városában eddig megejtett vizsgálataim alkalmá­val felkeresvén a kórházakat és ápoldákat is, s kiterjesztvén figyelmemet ‘általában az egészség- ügyi intézményekre, eme járásokban az egész­ségügy állását személyes meggyőződésem alapján is a legjobbnak jelezhetam. A m. kir. belügyminiszter ur B.-Csabán egy harmadik gyógyszertár létesítését egy és azon feltételek mellett, melyeket a megyei közgyűlés vonatkozó felterjesztésében kifejtett, megenged­vén : a gyógyszertár felállítása jogát az 1876. évi XIV. t, ez. 134. §-a alapján Südy István okle­veles gyógyszerésznek adományozta­A hasznos házi- és gazdasági állatok állo­mányában a tehenek közül 6 darab lépfenében hullott el; s ugyancsak lépfene pusziit Pap Lajos báboczkai tanyáján a juhnyájban. Az óvintézke­dések mindenütt megtéve — s az utóbbi esetről a szomszédoz törvényhatóságok is értesítve van­nak. A Gerla-Póstelek község sertésállományá­ban uralkodott üszögös orbáncz időközben meg­szűnt ; ellenben ugyanazon állatbetegség járvá­nyosán lépett fel a Szarvas község határában lerő Halásztelek pusztán, II. Közbiztonság. A személybiztonság a múlt hó folyamán egy ízben sem zavartatott meg. A vagyonbiztonság ellen elkövetett bűnesetek pedig ezek I B.-Csabán a közelebbi vásár alkalmával a sátrakban elhe­lyezett árúk három esetben meglopattak. A tet­tesek a községi rendőrség áltál kézrekerittetvén, a kir. járásbíróságnak átadattak Bakos József malmos-majori lakos kárára 4 darab, Bánki Horváth János szenási haszonbérlő kárára pedig 2 db. kas-méhet loptak el ismeretlen tettesek. Továbbá kiraboltatott a puszta-földvári r. katb. templom, honnan a tettesek 191 frt értékű tár­gyakat vittek el; Wolfinger Lipót sámsoni bérlő­től 2 db. 90 irt értékű ló, a békési országos vá­sár alkalmával Szász Gábor békési lakostól egy, 10 frt értékű zsebóra, Hacker Zsigmondtól 129 frt készpénz és 2 db. marha-járlat, s a gyula­vári községhez tartozó „Paradicsom pusztán“ Stáhl János téglamestertől 2 db. 300 frt értékű lovat loptak el eddig ki uem derített tettesek. Tüzesetek különös nagy számban fordultak elő Orosháza községben, mely körülmény a köz­ség elöljáróságát az éjjeli őrködés fokozására s nagyobb mennyiségű tüzoltószerek beszerzésére indította. — Ezenkívül M.-Berény és Gyoma köz­ségekben történt 1—1 tüzeset; az előbbi isme­retlen okból, az utóbbi eset pedig villámgyujtás- ból keletkezve. — B.-Gyula városban két gyuj- togatási kísérlet merült fel; a nyomozásnak ed­dig eredménye nincs. Véletlen szerencsétlenségnek estek áldoztául Túsz Károly k.-tarosai 17 éves fia, Virág Erzsé­bet, békési 8 éves leány, Károlyi István, békési 12 énee fiú, s B. Szabó Rébék, békési 18 éves hajadon, kik fürdés közben a folyóba fúltak. Jelentékeny az öngyilkosságok száma is. Ugyanis B.-Gyulán Vincze Julianna 14 éves leány, M.-Borónyben Marton Sándor, 35 éves napszámos, Békésen Kerepeczky Lajos és Zima Mihály, felakasztották magukat, öav. Hricsovinyi Józsefné kútba ugrással, Zelenyánszki Sz. János, csabai m. kir. csendőreégi őrsparancsnok, s Bé­késen Bokor Imre gymnasiumi tanár, golyóval vetettek véget életüknek. III. Utak. Hidak. Védtöltések. A közutak az egész hó folyamén járható állapotbau voltak. Az útkaparók szakaszaik jó karba helyezése után aratási szünidőre bocsát­tattak. A múlt hó 15-én kedvező oredménnyel

Next

/
Oldalképek
Tartalom