Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-07-19 / 29. szám

fzlülviz«gáltatott a csabai piacztéren átveaetö s az élövizcsatorna és a régi postaház közötti út­szakasz kikövezési munkálata. A hidak közül a dobozi kettős-körösi hid elbontása vállalat alá bocsáttatott, az ártéri hi­dak felépítése pedig teljes folyamatban van. — A védtöltések állapota teljesen megnyugtató. IV. V egyesek. 1. A megyei pénztárak és alapitvényok a törvény rendelkezéséhez képest a múlt hóban is megvizsgáltatván, azokban rendszeres kezelés mellett 425,225 frt 94 ke. készpénz és kötvény­beli érték találtatort. 2. Mint már jelentésem közegészségügyi ré­szében jelentettem, a gyulai és szarvasi járások­ban, valamint Gyula reudezett tanácsú városban a községi ügykezelést s ezúttal továbbá a szolga birót lakok felülvizsgálatára való kiküldetésem alkalmával az összes szolgabirói hivatalokat is felülvizsgálván, van szerencsém jelenteni, hogy kivéve egy megyei községet, az ügykezelésben mindenütt kielégítő rendet találtam, s tavalyi kör- Utam óta az egyes községeknél határozott hala­dást észleltem. Ama hiányosságokról, melyeket e körutam alkalmával tapasztaltam, külön rendelkezéssel ér­tesítettem a szolgabirákat s felhívtam őket azok orvoslására. Itt csak egyes, ily irányú rendelke­zéseimet óhajtván jelezni, felemlítem, hogy Gyula- Váriban a szalma- és takarmányneraüeknek a bel- telkeken való tartását tűzbiztonsági szempontok­ból eltittottam s elrendeltem, hogy a község a meglevő egynél több tüzfecskendőt szerezzen be. Doboz községben különösen a pénztári ke­zelésnél találtatván rendetlenségeket, e tekintet­ben, valamint a kölcsön kötvények kellő biztosí­tására utasítottam a község elöljáróit. Kétegyházán felette nagy rendetlenséget ta­láltam a községi ügyek összes ágaiban. Temér­dek az elintézetlen ügydarab, s tavalyi vizsgála­taim alkalmával tett rendeleteim legkevésbbé sem lettek foganatosítva, minélfogva szükségesnek lát­tam a községi jegyző, mint a községi ügyek ve­zetője ellen fegyelmi eljárást elrendelni, s ennek foganatosításával a járási szolgabirót bíztam meg. Öcsöd és Szt.-András községeknek nem ló­vén szegény-alapja, ily alapnak az 1871. XVIII. t. ez. értelmében leendő létesítésére nevezett köz­ségek elöljáróit utasítottam. Szarvason leginkább a pénztári kezelés kö­rül talültam rendetlenségeket. A hagyatéki lüggö tömegek pénzösszegei legtöbb községben magán kölcsönökül is adatnak ki, holott az árvaszéknek egy régibb rendelete eme tömegeknek mindenkori takarékpénztári kezelését rendeli el. Megtekintvén a községi börtönöket is, azokat jó karban találtam. Gyulaváriban, Gyulán szem­ügyre vevőn a megye által községeknek rendel­kezésére bocsátott csolnakokat, eme két község­ben jó állapotban találtam azokat; mig Dobozon tönkrement két megyei csolnakot a község mind­ekkoráig nem pótolta újakkal. Megjegyzem továbbá, hogy Doboz községe teljesen uj jegyzői lakot épiltet, Öcsöd községe pedig uj községházának építtetését határozta el. A szolgabirói hivataloknál leginkább a pénz­kezelést tettem vizsgálatom tárgyává, s tapasztal­ván, hogy a központi alapokat illető járulékok nem rendesen fizettetnek be a községek által, s a befizetések nem rendesen tartatnak nyilván a szolgabirák által, azokat a pénzkezelési szabály- rendelet 102. §-a szigorúbb foganatosítására uta­sítottam. Az utakat is megvizsgálván, azokat a szar­vasi járásban kitűnő karban, Gyulaváros határá­ban azonban az utkaparók által kevéssé gondo­zottnak, s igy meglehetős rósz állapotban talál­tam. A Gyulaváros határában beosztott utkapa­rók a gyulai szolgairó felügyelete alá lévén helyezve, utasítottam nevezett szolgabirót az ut­kaparók munkálatainak kellő figyelemmel leendő kisérésére. El nem mulaszthatom végül megjegyezni, högy a múlt hó 29-én szerencsénk volt P. Szath- máry Károly ovodai kormánybiztos urat körünk­ben tisztelhetni, ki óvoda-bizottságnak szerve­zése s ez utón az óvodáknak kellő nagyobb szám­ban való felállítása iránt kereste fel megyénket. A főispán ur által összehívott értekezleten a kor­mánybiztos ur előterjesztvén az óvodáknak tör­téneti fejlődését, elragadó előadással tüntete fel az óvodáknak a kisdedek megóvása, értelmes és hazafias nevelése, s a gyermekek által okozni szokott károknak elkerülése tekintetéből való szükségességét. Beható eszmecsere után az érte­kezlet abban állapodott meg, hogy a legközelebbi m. közgyűlés m. ovodai bizottság alakítására kéj rendö fel, s az óvodák terjesztése s gondozása ezen bizottság feladatává lesz teendő. 3. A mei napon vettem a belügyminiszter ur azon rendeletét, melylyel a m. törvényhatósági bizottságnak B.-Gyulaváros szervezete ügyében előterjesztett véleméuye mellőzésével a városnak nagyközséggé való átalakítását megengedi s a rendezett tanácsú város f. évi junius hó 27-ón újonnan alakított tisztikara megválasztatása té­nyét semmisnek jelentve ki; s a megye közön­ségét az átalakulás eszközlésére felhívja. Minthogy a belügyminiszter urnák ezen ren­deletét kivihetetlennek, s a város és megye érde­kében károsnak tartom, a végrehajtás teljesíté­sére nézve magamat kötelezettnek nem érezhe- tem, ugyanazéitaz 1870. évi XLII. t,-cz. 58. §-a d) pontja alapján megyei főispán urat a törvény 53-ik §-a értelmében leendő további lépések meg­tételére felkértem. B.-Gyulán, 1885: julius 12-én. Jancsovics Pál, alispán. Levelezés. Gyula, julius 16. 1886. Tisztelt szerkesztő ur! Azon szomorú esemény, mely városunkat rendezett tanácsú intézményünk megbukásával, és a községi elöljárói hatóság visszaállításával vdem együtt több polgártársunkat sújtotta, indított en­gem jelen soraim közzétételére, felkérem, szíves­kedjék becses lapjában azoknak hely adni. Ugyanis azon mozgalom, mely városunkban a rendezett tanács intézményének megbuktatásá­val, a hűbéri korra emlékeztető községi elöljárói kormányzatot behozni törekedő t, és igy szép ha­ladásnak indult városunkat, lehet mondani több évtizedekre hátralökte, városunkat egyelőre ki nem számítható veszélynek, a megsemmisülés le­hetőségének kitette, s ezzel oda sülyeztette, hogy „rendezett tanácsú városunkból lett egy közönséges falu“ habár is az oklevelesek, tisztviselők, kereskedők és iparosok­ból álló polgárságának osztálya, miveltségénél s ebből kifolyó igényeinél fogva, joggal megköve­telhette, hogy közügyéit müveit, értelmes férfiak­ból álló rendezett tanács, mely kellékek a mos­tani tanács és képviseletnél meg is vannak — intézze el. Mint megdöbbentő fájdalommal értesültünk, ezen mozgalom a nagyméltóságu m. kir. belügy- miniszterinmnál meghallgatva lett, és kívánságára városunkban a 12 évig fentállott, dicséretes és közelismerést kiérdemelt buzgósággal eljárt ren­dezett tanácsot megszüntette, s helyébe a nagy­községi rondszert, a községi elöljáróságot állította vissza. Fájdalommal vette ezen leverő hirt a vá­rosnak minden polgára, ki nem önérdekből, ha­nem városunk előhaladásáoak előmozdítására, minden tőle kitelhető erővel működni, polgári kö­telességének ismerete. Sajnos ! ez megtörtént, arait képzeletünkben soha de soha nem hittürk; — minden megtör­ténhetett volna, csak az nem, hogy városunk eme rendezett tanácsú intézménye 12 éves fennállása után felsőbb helyről beszüntettessék. A nép és annak egyesei, kik ezen mozga­lom tagjai valónak, jó, türelmes, rend- és béke­szerető, munkás, szorgalmas, mint ezt egyátaljá- ban a megye községeinél is csak dicsérettel ta­pasztaljuk. Nem is hozzátok van szavam, hanem azok­hoz intézem jelen soraimat, kik ezen eszme, t. i. hogy a városunkban a 12 évig fentállott rende­zett tanács megbukásával a községi elöljáróság s ezzel a községi intézmény visszaállitassék — in­dítványozói, később intézői voltak. Nem titkolódzóm, ha az intézők nevét el­hallgatom, mert ha nevüket tudnám, nyilvános­ságra hoznám, de hát el kell hallgatnom, mert névszerint őket megnevezni nem tudom. Ezen intézőkhöz intézem tehát jelen sorai­mat : ugyanis, ha már lelkiismeretes dolognak tartották egy 20000 lélekböl álló városnak, mint Gyulavárosa — a rendezett tanácsú intézmény megbuktatásával — jövőjét koczkára tenni, ha nyugodtan nézhetik, hogy városunk egy nyomo­rult falu legyen, s vele minden szép, jó, hasznos megsemmisüljön: kérdem, számításba vették-e ama következményt, hogy tekintettel arra, miszerint a f. év julius 27-én megtartott tisztujitás alkalmá­val, a tisztviselők a törvény értelmében hat évre megválasztva lettek, lehet-e ezen tisztviselőket semmi nélkül, mint elcsépelt szalmát villa hegyére fogni, s állásukról eldobni, azért mert az intézők­nek úgy tetszett, hogy városunkból falut csi­náljanak ? Szerény nézetem szerint nem lehet. Ugyanis az 1871. IS. t. ez. 70. §-a sze­rint a tisztviselők rendezett ta­nácsú városokban hat évre vá­lasztatnak, — az 1876. 5. t. ez. 23. §. b) pontja szerint, a tisztviselő csak súlyo­sabb vétség esetén fegyelmi el­járás utján veszítheti el híva tálát. A törvénynek ezen tiszta és bővebb magya­rázatot nem igéuylő rendelkezése szerint tehát, a tisztviselőnek joga van hivatalának hat évig ter­jedő fizetését követelni, mert ötét, szolgálati évein belül, egy felülkerekedett mozgalom azért, mert a rendezett tanácsú intézmény megbuktatá­sával a községi elöljárókat állította vissza, — ezen jogos fizetésének élvezetétől a törvény és az igazságszolgáltatásnak jogi elvei szerint meg nem foszthatja. Ez igy áll. — Most kérdem, ki fogja ezen n rendezett tanácsú intézménynek, a falusi elöl­járóság visszaállításával elbocsájtgndó tisztvise­lőknek hat évre járó fizetését, mely könnyű szá­mítás szerint mintegy 50000 írtra is felhighat _ kiszolgáltatni ? A közvagyon nem, mert ezen városi köz­vagyon ép oly közös tulajdona azoknak, kik a rendezett tanácsú intézméuyt feutartaui és csakis ez utón a városi közjólétet előmozdítani hiszik és valják, — mint a rendezett tanácsot megbuktató mozgalom egyes tagjaié. Adóalapon szinte jogtalan ezen tehernek fedezése, mert azok, kik nem okai a rendezett tanácsú intézmény megbuktatásának, fizetni nem kötelesek, Fizetni fogják tehát azok, kik tényezői vol­tak az eddigi intézmény megbuktatásának, ténye­zői voltak a községi elölj árósági helyhatóság visz- szaállitásának. Lelkem: mélyéből, teljes meggyőződésemből közlöm e sorokat minden érdek nélkül, hiszem jól tudják tisztelt városi képviselő társaim, hogy tanácskozásainkban engemet a közérdek, a közjó előmozdítása vezérelt, mindég az volt és síromig is az lesz jelszavam, — törpüljön el az aljas ér­deka közérdek előtt, — „Salus reipublicae suprema lex esto.“ Szigethy Lajos, a város egyik polgára. Újdonságok. A rendezett tanács intézményének meg­szüntetésével a nagyközségi szervezet életbelépte­tését elrendelő 31217. számú belügyminiszteri leirat, julius 12-én érkezett le a megyéhez s a leirat tartalma oly megdöbbenést, izgalmat, sőt elkeseredést keltett az intelligentia körében, mely élénken tanúskodik róla, hogy Gyulán nem csupán kulturális, hanem a szó szoros értelmében veendő lételkérdési érdekek követe­lik a rendezett tanács további íentartását. Sok okunk van feltételezni, hogy a belügyminiszter — épen a kormány s különösen a kormánypárti hír­lapirodalomnak a városok fejlődése iránt táplált felfogásával homlokegyenes ellentétben — nagyon elhirtelenkedve döntött e kérdésben, s hogy az alispánnak az 1870. évi XLII. t. ez. 58. §-a alap­ján tett felirata, amelylyel a leiratot törvénybe ütközőnek 1 a helyi viszonyokra nézve felette ká­rosnak tartja, úgyszintén a városunkban megin­dult ellenagitáczió — melylyel lapunk más helyén foglalkozunk — nem fognak czéltalan kísérletül maradni, s hogy lakostársaink egy részének exaltált örömérzete, melylyel a leiratot fogadták, nemkülönben Csaba városa kárérzetét tolmácsoló csabai laptársunk abbeli enuntiatiója, hogy „Csaba használja fel a helyzetet és mu­tassa meg, hogy minden tekintet­ben külömb város Gyulánál“ talán kissé korai volt. Küldöttség a főispánnál. Gyula városa rendezett tanácsát megszüntető s Gyulát nagy­községgé alakitó miniszteri rendelet alkalmából, a rendezett tanácsot pártoló gyulai polgároknak uagyszámból álló küldöttsége jelent mog e hó 13-én Békésmegye főispánjánál. A küldöttség szónoka, Keller Imre ügyvédnek, a rendezett ta­nács szüksége s ezzel kapcsolatos gyulai, külö­nösen culturalis érdekektől áthatott beszédére, a főispán ő méltósága által adott, ugyíGyula vá­rosa jelen és jövője iránti meleg érdeklődés — mint a rendezett tanács intézménye iránti rokon­szenves nyilatkozatokkal telt — válaszból a jó hangúlatban távezott küldöttség, joggal azon re­ményét meríti, hogy a rendezett tanács, az ezen ügyben teendő újabb felterjesztés alapján, a mi­nisztérium által fentartatm fog. — Mert külön­ben sem tehető fel, hogy az ál- és megbízás nél­küli aláírásokkal telt s Gyulavárosa helyzetét ha­mis szinekbeo feltüntető, részben községi bíró­ságra és egyéb állásokra aspiráló, részben sér­tett hiúságuknak hizelgő egyének felbujtásából, végre legnagyobb részben a viszonyok ismeret­len voltából keletkezett folyamodvány oly alapot képezzen, hogy a kellőleg felvilágosítandó mi­niszter, a gyulai összes intelligenczia, a művel­tebb polgári és földműves osztály sérelmére ho­zott határozatát fentartsa. Könnyű a fennálló in­tézményeket kivált úgy sub rosa, a mint azt a folyamodók tették, lerombolni, — de nehéz, igen nehéz azok helyébe újakat, jobbakat alkotni; mi határozottan állíthatjuk, hogy ha akár a megye, akár a minisztérium a folyamodóknak, hiteles egyének előtti aláírását kívánta volna — a mi egyedüli helyes út — a folyamodvány egy har­madrészben sem talál aláírókra. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter Öcsöd község és Báboczka puszta hatá­rában elfoglalt földterületekre nézve a kisajátítási eljárást elrendelte. „Békésvármegye szervezete és szabály­rendeletei“ czimü 114 oldalra terjedő füzetet ál­lított össze a törvényhatósági bizottság megha­gyásából M á r k y Lajos megyei főjegyző. A fü­zet következő szabályrendeleteket tar­talmazza : Szervezési-, árvaügyi-, a tisztviselők-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet és a megye­bizottsági tagok napdijairól és utazási költségei­ről! — Békésvármegye tisztviselői s kezelő sze­mélyzete, ezek özvegyei és árvái nyugdíjazása és segélyezése tárgyában, — a megyei tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet részére engedélyez­hető fizetési előlegek kiszolgáltatása körül köve­tendő eljárásról, — a fegyelmi utón kiszabandó bírságpénzek hovaforditása és kezelése tárgyá­én, — az országos vásártartási joggal felruhá­zott békésmegyei községek vásári rendtartása tárgyában, — a hernyók és kártékony rovarok kiirtása tárgyában, — a szerbtövis kiirtása tár­gyában, — a korcsmái zárórákról, az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló \883-ík évi XXV. t. ez. 4-ik fejezetében foglalt rendelkezések alap­ján a korcsmái hitel tárgyában, — a kihágások­ról és azok büntetéséről, — a gőzkazánok ellen-1 ői zéséről, — a kéjelgési ügy tárgyában, — az épít­kezésekről, — a húskimérés tárgyában, — az 1883. XV. t. ez. alapján igénybe vehető megyei pót­adó kivetéséről, behajtásáról és kezeléséről,-. ; _ a katona-elszállásolás terhének-arányosabb meg­osztása czéljából, az 1879. évi XXXVII. t. ez. alapján az 1885-ib évre kivetett törvényhatósági pót-adóról, annak kezeléséről és a katona-elszál- lásolási-alap gyarapításáról, — a községi háztar­tásról, s végül a békésm'egyei községi jegyzők s ezek özvegyei és árvái sorsának biztosításáról. Halálozások. B e k k e r Antalné szül. Birg- mayer Katalin asszony e hó 12-én délután élte 75-ik évében rövid betegség után meghalt i 13-án nagy részvét mellett kisértetett örök nyugalomra. A boldogult nő elhalálozását gyászoló férjén kivül gyermekei, unokái és nagyszámú rokonai is fáj­lalják. — Özv. Királyi Ferencznó szül Miorno Katalin, nyugalmazott urodalmi kaszuárné, f. hó 14-én éjfélben végelgyengülésben meghalt. Az el­hunyt Gyula városa egyik legidősebb asszonya volt. kilenczven évét élt, de már az utóbbi év­tizedben nagyon elvolt gyengülve. Férje még néhai Wenckheim Feretcz grófnak volt uradalmi tisztje. Az elhunyt nőnek nem maradtak gyermekei; meglehetős vagyonát oldalági távolabbi rokonok öröklik. — Béke hamvaikra 1 A sugárutat a hét végéu kezdték kövezni. A kövezési munka nagy serónységgel indult meg, I a jövő hó végéig hihetőleg he is fog fejeztetni. A Konsiczky-féle ház szétrombolását a munka végére halasztják. Kreesányi Ignácz színtársulata Egerből — ahol mára van az utolsó előadás hirdetve — kedden délután érkezik Gyulára s f. hó 23-án, vagyis csütörtökön tartja első előadását. A bérletjegyek az olőadásokat megelőzőleg szer­dán lógnak szétosztatni a bérlő közönség kö­rében. A nyomtatás és cséplésre kedvező időnk volt a lefolyt héten, melyet földmiveseink siettek is megragadni és a munka mindenütt legnagyobb serónységgel folyik. Cséplés feltűnő kisebb meny- nyiségben történik mint a múlt évben, mely körül­mény a tavaszi szárazságban s az ennek kifolyá­sát képező takarmány szükségben találja magya­rázatát ; — földmiveseink a szalma kedvéért térnek ez idén a nyomtatáshoz vissza. A búza és árpa termés minősége .az' egész megyében egy­aránt jó középnek mondható. Szerencse fia. H a r s á n y i Kálmán oros­házi iparos, a budai lotto legutóbbi húzásán 7200 frtot nyert. Orosházán Szabó János földmivésnék háza falát ismeretlen tettesek f. hó 11-én virradóra ki­ásták s a házból mintegy 400 frt értékű ágy- és ruhaneműt vittek el. Mérgezés döghussal. B o n u i s z József szarvasi lakos egy Török-Szent-Miklós mellett fekvő pusztán volt arató. A múlt héten csütör­tökön egy elhullott ürü nyúzása közben a késsel megvágta a balkezén levő sebét. Kevés vártatva iszonyú fájdalmat érzett a megvágott ujján oly­annyira, hogy munkaképtelenné vált és haza kel­lett szállíttatni. Az orvosok karját amputálni akarták, de ő nem egyezett bele. így aztán karja, melle, utóbb pedig az egész teste megfeketedett, mig végre f. hó 14-én reggel 4 órakor a szegény ember iszonyú kínok között halt meg. A többi arató, kik az ürü húsból ettek, szintén megbete­gedtek, de a gyors orvosi segélynek sikerült a be­adott hánytató segélyével a nagyobb szerencsét­lenségnek elejét venni. Szarvason G a z s ó András nevű csendes tébolyban szenvedő egyén f. hó 8-án rokonai há­zától nyomtalanul eltűnt. Mitrovszky Vladimir gróf halásztelki majorjában a sertések közt az orbáncz kiütött. Popovics Elek kétegyházi jegyző f. hó 11-én élete 47-ik évében agybántalom okozta súlyos szenvedések után meghalt. Családját, neve­zetesen özvegyét és négy kiskorú gyermekét nyo­masztó viszonyok közt hagyta vissza maga után. Béke hamvaira!

Next

/
Oldalképek
Tartalom