Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-01-04 / 1. szám

4. A gyámpénztárnok es arvasaéki ülnök fizetésére, a belügyminiszter által hozott rende­let, mely szerint annak 200—200 írttal pótlását a tartalék-alapból esak egy évre engedélyez:, tu­domásul vétetett, s minthogy a fizetések jövőre a szervezési szabályrendeietben megállapítva van­nak, az njabb engedélyezés iránti kérvény feles­legessé vált. 5. A körösszabályozási költségek mikent tett kivetésére kinevezett küldöttség jelentését beterjesztvén, ez ügyben főispán ur ő méltósá­gához a sérelmes alispáni határozat ellen kér­vény intéztetik, hogy azt a közig, bizottság elé terjesztvén, a kivetés a társulat által teendő ár­térfejlesztés befejeztéig függőben tartassák. 6- A városi tanács által beterjesztett szüre- telési szabályrendelet elfogadtatott. 7. Az ipariskola 1883—1884. évi számadása elfogadtatott s a megyei törvényhatósághoz be­terjeszteni határoztatott. 8. A szegények pénztárába 200 frt segély­nek a tanács által történt beutalványozasa hely­ben hagyatott. 9. Dr. Kovács Károly városi orvosnak Papp rendőrbiztos gyógyításáért 100 frt tiszteletdij sza­vaztatott meg. 10. Özv. Kukla Mátyásnénak elhunyt férje toronyőri fizetésében 3 havi fizetés kiutalvanyoz- tatott. 11. A községbiráskodással 1885-ik évben Asbóth Kálmán árvaszéki ülnök megbizatott. 12. Városi polgármesternek az 1884-ik év­ben díjtalanul teljesített községi bíráskodásáért elismerő köszönet szavaztatott. Több tárgy nem lévén, a gyűlés „Boldog újév“ kivánatok nyilvánítása között oszlott el. Újítások az életbiztosítás terén. Az előre haladt korszellem, az általános művelődés, de különösen a közgazdaság terén mutatkozó óriási fejlődés, a minden müveit ál­lamban oly annyira felkarolt életbiztosítás üdvös intézményére is kifolyással van. Mint halljuk, hazánk első biztositó intézete, az „Első ma­gyar általános biztositó társa­ság* különös tekintettel van e körülményre, s az életbiztosítási üzletágban két irányban na- gyobbmérvü újításokat szándékozik létesíteni ; 8 mennyiben egyrészt táblázatait három uj kom- bináczióval (a XVIII. XIX. és XX. táblázattal) szaporítja, másrészt pedig összes táblázatainak feltételeit jelentékenyen 'módosítja. - A. XVIII. tábl. szerint a tőke egy bizonyos időtartam le­járta után fizettetik, ki akár él akkor a bizto­sított, akár nem. Mindjárt az első pillanatra látni, hogy a táblázat igen egyszerű és sokkal ajánlatosabb egyéb kiházasitási biztosításoknál, melyek szerint e gyermek halálával a biztosítás megszűnik. A XVIII. táblánál csak egy élet jön szóba, az atyáé. A meddig él, fizeti a dijakat; a tőkét pedig bármelyik gyermekének hátrahagy­hatja, s nem szükséges a biztosítás esélyét egyik vagy másik gyermekének életétől függővé tenni. A XIX. táblázat nem kevésbé tetszetős, mert e szerint esetleg kétszer is kifizeti a társaság a biztosított összeget. Ugyanis, ha a biztosított a kikötött idő előtt elhal, a társaság kifizeti az örökösöknek a biztosított tőkét; de ha a lejárati időt eléri, kifizeti a társaság a félnek a biztosí­tott tőkét s a mellett, még egy ugyan olyan tö­kéről szóló díjmentes kötvényt is ád, melynek összege a biztosított halálával kerül kifizetésre. Végre a XX táblázat e legelőnyösehb életbizto­sítási kombinácziónak mondható: mert alig gon­dolható igény, melyet ezzel kielégíteni nem le­hetne. E táblázat szerint feltétlenül kétszer fizet a társaság, és pedig egy ízben a kikötött idő­tartam lejártakor, akár él akkor a biztosított akár nem; másodízben pedig a biztosított halála alkalmával, ba az a kikötött időtartam lejártá előtt vagy után következik is be. Különös fel- emlitest érdemelnek azok a módosítások, melye­ket az „Első magyar általános biztositó társaság* szintén a legkő zelebbi időben akar foganatosítani, s melyek ál­tal összes biztositó feleit rendkívüli kedvezmény­ben fogja részesíteni. Ilyenek lesznek : hogy az esetben, midőn a fél a díjfizetést folytatni nem tudja, vagy nem akarja, a biztosított összeg a biztosítás kikötött tartama és a már lejárt idő arányában, melyre a dijak befizettettek, szállit- tatik le. Vagyis, ha valaki — például 1000 frtot biztosított 20 évi tartamra, 5 évi befizetés után 250 frt, 10 évi után 500 frt, 15 évi után pedig 750 frtnyi tőkésített összegről szóló kötvényt kap. Nagy kedvezmény ez a félre nézve, s nagy megnyugvásra szolgálhat a biztosítás meg­kötésekor, azt tudván, hogy az esetre, ha vi­szonyai kényszeritnék a díjfizetéseket beszün­tetni : az a tőke, amely a biztosítás fennállása idejének megfelel, részére okvetlen megmarad. E módnál még az is igen előnyös, hogy a kiszámí­tás felette egyszerű, s a fél maga is bármely perczben meghatározhatja az őt megillető ösz- szeget. Azt hisszük, szolgálatot teszünk hazánk közönségének, midőn az életbiztosítási üzlet kö­rében behozott reformokra figyelmét felhívjuk; s tesszük ezt annál szívesebben, mert a reform- törekvéseket, a közönség igényeihez való alkal­mazkodást épen hazánk első intézeténél tapasz­taljuk kiváló mérvben. Csak kívánatos, hogy kö­zönségünk ez intézetet — mely korrekt eljáróm^ jótékonysága, az irodalom, műveszet es tudomást nagylelkű pártfogása által az általános rokoo- szenvet úgyis kiérdemelte már magának kellő támogatásban részesítse; hogy így az életbizto­sítás üdvös intézménye nálunk is a közgazdasági téren oly tényezővé váljék, a milyennek a nyu­gat-európai államokban már régóta szerepelni látjuk. <■ Magyar regényirodalom. Magyar regényirodalom? De hát van-e sa- játképen magyar regényirodalom ? Valóban eddig megszokta a közönség, hogy Jókain kívül alig tu­dott emlékezni magyar Íróra. Maga a napi sajtó is elégszer jajdult fel, hogy nincs magyar regény­író, ha Jókai nem volna, semmit sem olvashatna a magyar közönség. És ezért nyakra-főre adták a lapok a franczia, angol, sőt német regényeket, a közönség csakugyan meggyőződött, hogy nii^ magyar regényíró, mert ha lenne, hát a lopok is sűrűbben közölnék müveiket. Itt-ott megjelent néha egy magyar iró re- eénve. A közönség rendesen szívesen fogadta. Miért ? Mert magyar életet festett s a maga életé­nek egyes mozzanatait látta híven visszatükrö­ződve. A drámairodalom terén is fel tudta kelteni a nemzeti és népszínház a magyar színmüvek iránti érdeklődést. És örömmel látjuk, hogy a drámaírók serege napról napra gyarapszik s töké­letesedik. így lesz a regényirodalommal is nem­sokára. Van regényünk, hogy igy lesz. Mert a mint meggyőződik a közönség, hogy nemcsak idegen van és nemcsak az idegen jobb, sőt a mi regényeink általában véve jobbak, igazabbak a külföldi termékeknél, azon mértékben fog a magyar regények felé fordulni érdeklődése. Nevezetes korszak lesz tehát ez a néhány év az ujjáébredö regényirodalom történetében.JDe mikor ezt örvendetesen tapasztaljuk, szabad-e meg­feledkeznünk azokról a vállalatokról, melyek a már szunnyadó magyar regényirodaimat felébresz­tették ? Bizonyára, nem. Megilleti teljes elismerésünk, szakadatlan figyelmünk ’és rOktraszenvttnlTTöBr hálánk. Egy írói tábort látni együvé csoporto­sulni, mely eddig csak ritkábban jelent meg a közművelődés mezején, csak elvétve irt, mert nem volt kellő tere, kénytelen volt visszavonulni az idegen elől: mindenesetre lélekemelő, magasztos. A szépirodalmi vállalatok közt egy van kü­lönösen, mely megérdemli a legmelegebb pártfogást. Négy eredeti regényt közöl egyszerre, a leg­nagyobb nevű íróktól. Ez a lap a gondosan szerkesztett és csíoob kiállításban Budapesten megjelenő „Gondűző.* Hetenkint három nagy íven és színes borí­tékban jelenik meg; oly terjedelem, minőt alig tapasztalunk más lapnál. E terjedelemhez képtst, mely évenkint mintegy 15 kötet regényt foglal magában, e lap előfizetési ára valóban csekély­nek mondható, hat forint egy évre. Kiadója ; Szé­kely Aladár, ismert nevű könyvkereskedő. A „Gondűző“ rendes munkatársai: P. Szath- máry Károly, Tolnai Lajos, Vértesi Arnold, Mar- gitay Dezső, Mikszáth Kálmán, Kazár Emil, Ba­lázs Sándor, Sziklay János, Endrődi Sándor, Kiss József, Komócsy József, Benedek Aladár, Reviczky Gyula, Lévay Sándor stb. stb. Ismert nevek 'az irodalomban, kik különböző téren, de leginkább a szépirodalom terén szereztek érdemet, töbUon közülök már a külföldön elismerést. Ez iró csoporthoz azonban többen is csat­lakoznak kisebb dolgozatokkal és költeményekkel, mely apró művek meg-megszakitják a regényeket, mintegy nyugvó pontul, ha az olvasó kissé kifá­radna a regények élvezetében. A lap épp úgy ajánlható magánosoknak, mint testületeknek, a kik bizoiy- nyára szintén nagy köszönetre kötelezik tagjai­kat, ha alkamat nyújtanak nekik, hogy könnyen hozzáférhessenek. Családos ember azonban ném igen lepheti meg kellemesebbel nejét, mintj a „Gondűzö“-vel, mely valóban megfelel nevéüek és mulattató tartalmával még évek múlva is kedves barátja lesz, mikor künn dúl a zivatar, s a kály­hában vidáman lobog a tűz . . ! Akkor elveheti e lap az olvasó gondolatait egy más világba, melyet a költők ékesítenek föl képzelmük hevével. Pápay Miklós Hirdetés. Felhivatnak mindazok, kik az 1884. év fo­lyamán ipar-igazolványt nyertek és ennél fogva a kereseti adó III. osztálya alá tartoznak, hogy az 1885. évi adókirováshoz igényelte bevallási ivet a városi adóhivatalnál legkésőbb f. hó 15-én annál is inkább beadják, mert a késlekedőkre nézve hivatalból fog intézkedés tétetni. Gyula 1885. január 2. Dobay János, polgármester. Hirdetés. Figyelmeztetnek mindazok, kik az 1884. év végéig állami és városi adójukat le nem fizették, hogy ebbeli kötelezettségüknek f. bó 8-áig annál bizonyosabban eleget tegyenek, mert ezen határ­idő lejártával a III. fokú végrehajtás fog elle­nükbe alkalmaztatni. Gyula 1885. január 2. Dobay János, polgármester. Újdonságok. Boldog uj évet kívánunk lapunk tisztelt olvasóinak. A főispán Dr. Szemián Kálmán közigaz­gatási I. aljegyzőnek, lapunkban már jelzett le­mondása folytán, az I. aljegyzői állásra Fábry Sándor eddigi II. aljegyzőt, a II. aljegyzői állásra pedig Popovics Sylvius békési szolgabirói köz- igazgatási gyakornokot helyettesittette. A végletes betöltés a májusi rendes közgyűlésen lesz, s anélkül, hogy a bizottság majdani intézkedését praepidikálni akarnánk, hisszük, hogy a válasz­tás harmóniában fog állani a helyettesítéssel, amelyhez őszintén gratulálunk. A közigazgatási bizottság január havi rendes ülését f. hó 12-én tartja a megyeház kis termében. A iöldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter leiratilag értesíti a vármegyét, hogy a községek mint fedeztetési állomásokon kihelye­zendő ménlovak szétosztása Mezőhegyesen f. hó 22-én fog eszközöltetni. Névmagyarosítás. V o 1 e n t é r Ferencz szarvasi lakos vezetéknevét belügyminiszteri enge­déllyel „Várhalmi“-ra változtatta. Az ev. reform, egyház kebelében az 1884-ik év folyamán született fi 130, nő 181, összesen 311. Elhaltak fi 99, nő 87, összesen 186. Szaporodás fi 31, nő 94, összesen 125. Es- kettetett 60 pár. A halálozás legsűrűbb volt ápr. május, julius, augusztus és deczember hónapok­ban ; legtöbben haltak el julius hóban, 27-en, leg­kevesebben junius hóban, 8-an. A 186 halott közül tüdobajban elhalt 40.A fi-és/nőnemű szülöt­tek között előnyben van a nőnem 94-gyel a ha­lottak felett, a finom csak 31-el és igy a nőnem szaporulata haladja a férfinemet 63-mal. Elhaltak görcsben 32, aszkórban 18, nehéz fogzásban 12, elgyengülésben 11, gyomorhurutban 10, agyszól- hüdésben 10, hörghurutban 9, vizkórban 7, gyenge­ségben 5, aggkórban 4, öngyilkosság és gyilkosság miatt 3, méhrákban 3, toroklobban 3, bőrlobban 2, görvélykórban 2, lázban 2. veselob 1, izületlob 1, heveny 1, hökhurut 1, nehézkor 1, torokgyík 1, zúzódás 1, gyermekágy 1, gégesorvadás 1, vizbe- fult 1, elmezavarban 1, sárgaságban 1, sebzésben 1. Mezey János daltársulata — hat tagból álló — szórakoztatja pár nap óta közönségünk nem mondhatni épen nagy számát, a mely az ilyes­miben örömét találja. Sivár társaséletünkben — jobb hiányában — ez is csak ér valamit. A b.-gyulavidéki rom. bat. tanító egylet decz. 29-én Gyulán Göndöcs Benedek elnöklete alatt tartá első választmányi ülését a v. tagok meleg érdeklődése mellett. — Az egylet alap­szabályai a vallás- és közokt. miniszter által megerősittettek, s az egylet működését az 1885. évvel megkezdő. A II. egyetemes tanító gyűlés által kitűzött tételek kidolgozás végett elfogad­tattak, s a beérkezendő legjobb s önálló becsű, egy, esetleg két dolgozat jutalmazására Göndöcs Benedek 10 darab aranyat ajánlott fel. — Elha­tároztatott, hogy az egylet alapitó és pártoló tagokat fog gyűjteni, — továbbá — a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében — hogy a rendes tagok is az 1885. évtől kezdve évi egy frt tagsági dijat kötelesek fizetni. Az országos tanítói „Segély-Alap* helyi kezelő bizottsága is megalakult, (elnök Göndöcs Benedek, — pénz­tárnok Sziber Nándor, — jegyző Sztarill Lajos) igy tehát az egyletbe, illetőleg ez alap tagjai közé belépők évi tagdijaikat Sziber Nándor pénztárnokboz már beküldhetik. — Legközelebbi választmányi ülés pünkösd harmad napján tar- tatik, (mely ideig a pályamunkák okvetlen elké­szítendők s bírálat végett benyújtandók) az 1885. évi közgyűlés pedig julius hó első felében. Az úri körben tánczvigalommal ünnepe- ték meg Szylveszter éjjelét, s a mulatság vára­kozáson felül kitünően sikerült. Az ó évvel együtt eltűnt a társaságból a gyulai társas élet rendes jelzőéül lelhozni szokott „feszesség* is, s a pezsgő jó kedvben a legkitűnőbb harmónia váltotta fel. — Az általános vélemény szerint hosszú idő óta nem volt Gyulán mulatság, mely oly kitünően sikerült volna mit ejcränzchen, melyből mindenki megelégedettén s kedves visszaemlékezéssel távo­zott. Csak az volt a hiba, hogy kicsiny volt a tánezhelyisóg, no de annál nagyobb volt a jó kedv. Hasz pár tánczolta a négyeseket, több mint a megyeház termében tartott katalin b álon s reggeli 6 óráig tartott a mulatság. Szépeink kevés kivétellel mind jelenvoltak. A gyulai pálnapi vásár és az országos - kiállítás. Az országos kiállítás alkalmából Kő­bányán, mint a kereskedés góczpontján nagy­szerűnek ígérkező sertéskiállitás fog tartatni. A hazai érdeklődőknek, valamint a külföldről meg­jelenő kereskedőknek ott lesz alkalma megismerni állatjaink becsét. A kereskedők s különösen a külföldiek biztos ismeretet szerezhetnek arról, hogy hazai sertéseinkből mily assortirozott és kereskedés által értékesíthető készlettel bírunk a kőbányai piaczon s mily nagyszerű gyülpontja ez a sertés kereskedelem minden ágának. De az országos kiállítási bizottság még több eredményt is akar felmutatni, meg akarja különösen ismer­tetni : szakszerű és szigorú felügyelet mellett tüzetesen végrehajtott hizlalás által különböző tenyész — anyagaink hizlalási képességét, — s hizlalási képességüknek előnyeit és hátrányait; s e czélból fog rendeztetni a hízó sertések mintakiállitása. Az országos kiállítás elnöke Matlekovics Sándor felhívását máris azon siker követte, hogy az ország legszakavatottabb kereskedői közül egy szövetkezet létesült, mely a kivitelhez szükséglendő 300,000 írtból 100,000 frtot már is letett, hogy e minta kiállítás léte­süljön. A szövetkezet Pfeifer Mátyás elnöklete alatt Engel Nándor, Rauchbauer Károly, Ludvigh Gottfried, Adler Mór, Baumann Antal, Kern Ferencz, Fekete József és Bernhardt Jakabból áll. A minta kiállítás czélja: egybehasonlitó kísérleteket tenni, hagy a minta hizlalóba be­állított állatok mit és mennyit fogyasztanak ? az elfogyasztott táplálék után mennyit termelnek ; mennyi ideig termelnek haszonra? és mennyi időt igényelnek a tökéletes kihizásra ? - milyen súlyt képesek elérni ? hány °/0 selejtezendő ki a 6 —7 hónapig tartó hizlalási idő alatt ? végre hogy meg lehessen szemlélni azt; hogy a tenyészállatok osztályában kiállított állatok fajából származó anyag a közvetlen szomszédságban levő hizlaló kiállításban milyenné fejlődik ? A hizlalás fo­ganatosítására egy külön bizottság fog felügyelni, mely minden szükséges adatot feljegyez, hogy az eredmény a legbiztosabb módon legyen meg­állapítható. Minden tenyésztő, ki a minta kiállí­táson részt óbajt venni, ebbeli szándékát Pfeifer Mátyás urnái (Budapest, kecskeméti utcza 14.) legkésőbb január bó 15-ikéig jelentheti be: meg­nevezvén a darab számát, amenynyivel szerepelni óbajt. Megjegyeztetik, hogy 100 drbnál kevesebb egy féle sertésnél nem fogadtat! k el. A bejelen­tett sertéseknek páronként legalább 100 kilo élősulylyal kell birni, páronként 160 kilónál ne­hezebb sertések nem fogadtatnak el. A sertések márcz. elején küldendők fel Kőbányára, hol azok átvétetnek és osztályzatuk megállapittatik. A vételár megállapítására a gyulai pálnapi vásáron elért árak lesznek irány­adók; ezek jegyzésére Lipthay István minisz­teri tanácsos elnöklete alatt három hizlalóból és három tenyésztőből álló bizottság fog Gyulára a téli vásárra lejönni. A mintakiállitásra küldött ser­tések Kőbányán a vaggonból történő átvételük után közvetlenül megraázsáltatnak és áruk a szo­kásos 4 százalék levonása után a tenyésztőnek azonnal kifizettetik. Minden egyes falka tenyész­tőjének neve alatt szerepel a kiállításon és minden kitüntetés valamint a dijak csakis a te­nyésztőket illetik. Ajánljuk emez értesítést jeles sertésfajokat tenyésztő nagy uradalmaink és a sertéskereskedők figyelmébe. Az alföld-fiumei vaspálya vonal január hó 1-ső napján a m. kir. államvasutak tulajdonába ment át. A m. kir. államvasutak a szerződés ér­telmében átvette az egész tiszti- és szolgaszemély­zetet, s eme személyzet tényleg alkalmazásban is maradt; még áthelyezések sem történtek. A leg­lényegesebb változás abban áll, hogy a negyedik osztály — ép úgy mint az államvasutak többi vonalain — megszűnt, a ez a szegényebb sorsú utazó kö"önségre nézve mindenesetre hátrányos, amit nem képes ellensúlyozni, habár enyhíti is ama körülmény, hogy az éjji vonatok személy­jegye tetemesen olcsóbb a nappaliaknál. A menet­rend ideiglenesen egészen a régi, de hallomás sze­rint aként változik, hogy a Gy^áról Csabára induló vonat közvetlenül csatlakozik a budapestihez, vi­szont a budapesti vonatok Csabára érknzte után a vonat közvetlenül Gyulára is el fog ;indulni. Tehát Csabán nem kell majd várakozni sem fel, sem lejövet. Az uj menet-rend — remélhetőleg — már mártius hóban fog életbe lépni. A uagymagyarvárosrészen már hetek óta mozgalom indult meg egy olvasókör alakítása iránt, az eszme újév napján végre megvalósult; ugyanis ekkor tartotta a kör alakuló gyűlését mintegy 80 tag részvétele mellett. Elnökké Seres József, alelnökké: Szabados István; pénz­tárnokká ; ifj. G ó g Mihály; jegyzővé: T r i f o n t János; könyvtárnokká: M án ásy Miklós válasz­tattak meg egyhangúlag. Ugyanekkor tárgyaltat­tak az alapszabályok meglehetős élénk, gyakran szenvedélyes vita mellett. A tisztviselők és választ-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom