Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-01-04 / 1. szám

mány éber figyelem és buzgalmától függ ezen olvasókörnek fenntartása és fejlesztése, mely ugyan ezen czim alatt már egyszer létezett, de pártolás- hiány miatt feloszlott.

A rom. kath. egyháztanács tagjainak megválasztása f. évi január 1-én történt a városháza nagytermében Göndöcs Benedek apát és lelkész mint a rom. kath. hitközség elnökének vezetése mellett. Az újonnan választott rom. kath. egyház- tanács ma délután fél 4 órakor tartja alakuló közgyűlését a következő tárgysorozat mellett: 1. Az egyháztanács és iskolaszék elnökeinek megválasztása. 2. A gazdasági szakosztály és iskolaszék tagjainak megválasztása. 3. Az adóleiró bizottság elnökének és tagjainak megválasztása. 4. Az 1885-ik évi költségvetés tárgyalása. 5. A számvizsgáló bizottság jelentése az 1883. évi számadásról.

Gyilkos és örült. Szenzácziós történet színhelye volt a Gyula-Csaba közötti vasúti vonat. Gyulán egy másodosztályú vasúti kocsiba beszáll egy középkorú hölgy s nemsokára ugyan- ottan a szünidőkre hazaránduló három, víg kedélyű diák-gyerek helyezkedik el. A vonat megindulása után az egyik oda szól társának, hogy „kezdjük“, a másik azt feleli rá „még ne.“ A három diák között ülő nő gyanakvólag tekint jobbra-balra s helyét megváltoztatva, közvetlenül a vasút kocsi ablaka mellett foglal helyet. Kis idő múlva diákunk ismét megszólal, hogy „talán most“, a másik csititja, hogy : „ha majd a vonat sebesebben halad.“ Néhány, a hölgy részéről kínosan eltöltött perez után az egyik diák helyéről hirtelen felugrik, oldalzsebébe nyúl s kivesz onnét — egy harminczkét levelű — bibliát. E pillanatban hölgyünk a nyitva tartott ablakon keresztülveti magát s eltűnik az álmélkodó, halálra ijedt diákok elöl. A csabai állomásra érkező diákok sürgönyt menesztenek Gyulára, hogy a 11 — 12. sz. őrház közt egy őrült nő az ablakon kiugrott, fogják el, — a Gyulára minden nagyobb baj nélkül belihegett hölgy pedig Csabára sürgönyzött, hogy az előbb érkező vonattal igy és igy kinéző bárom rablógyilkost, kik pénzétől és életétől akarták megfosztani, azonnal tartóztassák le. Kölcsönös bámulat és kimagya- rázás s végül a néző s hallgató közönség részéről óriási kaczaj. Az egész dologban pedig legérdekesebb az, hogy valóban megtörtént.

Cholera nostras és két roncsoló toroklob eset merült fel a napokban Gyomán Kruchió Ferenez ottani földműves családjában, mindenike halálos kimenetelű. A megyei főorvos kiment Gyomára az eset megvizsgálása és- a megfelelő óvintézkedések sürgős megiétele végett: az alispán — aki a choleraesefről táviratilag értesítve lett — a belügyminiszternek is rögtön jelentést tett.

Öngyilkosság. Farkas Lajos csabai szol- gabirósági Írnok az uj év első perezében agyon lőtte magát, s rögtön szörnyet is halt. A szerencsétlennek, ki nagymérvű elrekedése folytán színészből lett Írnokká, január 1-ével el kellett volna hagyni állását, s igy bizonyai állása vesztésével az elkeseredés vitte őt élte elvesztésére is.

Rablógyilkosság Szeghalmon. Az öcsödi hármas gyilkosság okozta általános izgatottság alig csillapult le, ismét szörnyű, ezúttal rablással párosult gyilkosság hire terjedt el futó tűz gyanánt a megyében. Deczember 29-én reggel 6 órakor jelentést tettek a szeghalmi postánál és elöljáróságnál, hogy a szeghalmi postalegényt P a t a j Jánost — aki mellesleg megjegyezve, nős és családos — a szeghalom-Iadányi úton a községtől mintegy 3000 lépésnyire a farkasfoki híd mellett agyonlőve találták. A szerencsétlen áldozat hozzátartozói szintén értesültek a szörnyű esetről, s az agyonlőtt ember hulláját rögtön bevitték a községbe, mielőtt a hatósági helyszíni szemle megtörtént volna. — A szolgabiró és járásbíróság táviratilag értesítették az alispánt, a kir. ügyészséget és a csendőrparancsnokságot, minek folytán Missuray csendőrfőhadnagy és dr. B u c z Lajos kir. al- ügyész még aznap kimentek Szeghalomra a nyomozás eszközlése végett'. A nyomozásnak a fen- forgott körülmények között igen kevés támpontja akadt volna, s kérdés, hogy egyáltalán kiderül-e a gonosz tett elkövetője, ha a szeghalmi őrsvezető, R a j c z i Györgynek — akinek a rablógyilkosság földerítésében ez által oroszlánrésze van — nem villan meg agyában, hogy hetekkel ezelőtt hullotta, mizzerint a farkasfoki híd körül Szívós Lajos és egy társa szoktak lesben vadászni. — Eme, mitsem bizonyító körülmény, mely a gonosztett elkövetésével okozati összefüggésben levőnek épen nem tűnhetett fel — hirtelen felvillanó eszme avagy ösztönül — volt az egyedüli vezérfonál, melyen a nyomozás megindult és czélhoz is vezetett. Szívós Lajosnál és társánál házmotozást tartottak» eleiutón nem merült fel semmi gyanús körülmény. Szívósnak kétcsövű fegyvere ipa tanyáján volt, egy töltés ki volt belőle lőve. Szívós megkérdeztetvén, hogy mikor lőtt utoljára fegyveréből, karácsony előtti keddet jelezte, holott

szakértő vadászok nyilatkozata szerint oly csalhatatlan symptomák mutatkoztak a fegyveren, melyek kétségen felül helyezték, hogy az utolsó lövés nem történhetett belőle 48 órán túl. Ez elegendő támpont volt Szívósnak letartóztatására. A bűntett színhelyén nem maradt egyéb bűnjel egy papírdarabnál, a mely kalendáriumból volt kiszakítva és melynek széle perzseltnek látszott, nyilvánvaló volt, hogy az fojtásnak használtatott. Szívós házánál eszközölt nyomozás alkalmával találtak egy 1882. évi Kossuth naptárt, a melyből a vásármutató részből a „K“ betűn túl néhány lap ki volt szakítva. A talált papír ép a hiányzó lapoknak megfelelő vásármutatónak látszott, de csak első pillanatra, mert szorosabban vizsgálva kitűnt, hogy a könyv apróbb betűkkel volt nyomva, mint a papírdarabon levő betűk. Tovább nyomozva előkerült egy 1878-iki Kossuth naptár s ennek — sajátságos véletlen gyanánt — ugyanzon vásár- lapjai voltak kiszakítva, de már ennek betűivel tökéletesen megegyeztek a könyvet más tekintetben is csalhatlanul kiegészíteni látszó papírdarabnak betűi. Missuray csendőrfőhadnagynak saját- lagos fellépte, a melyszerint a felmerült gyanú okokat mint másutt történt gyilkosság kideritőit tárta Szívós elé, nem tévesztette el hatását, az eleinte mindent tagadó Szívós a sajátlagos csapdában fenakadt, elvesztette biztonságát s megvallotta, hogy ő, egyedül ö a tettes, egyúttal hajlandónak nyilatkozott a rablott pénzt előadni. Hazakisérték, otthon ismét elkezdett himezni-há- mozni, mint a ki megbánta előbbi őszinteségét, de azután a szénaboglyából kihúzott egy csomagot, mely Petőfi diszkiadásu költeményeit tartalmazta. Neje előadta a dunyhába rejtett pénzcsomagot, melynek 1121 frt tartalma volt. A rablott pénz megvolt utolsó krajezárig. Azután Szívós töredelmesen bevallotta a bűntett részleteit. Elmondta hogy ő szegény napszámos ember, 7 kiskorú gyermek atyja, teljesen vagyontalan, soha büntetve nem volt. Napszámból nem volt képes családját eltartani, amiért neje és apósa részint lenézték, részben és főleg állandó szemrehányásokkal illették. Ily elkeseredésében villant meg benne 28-án este az eszme, hogy a póstát fogja kirabolni. Tervét nem közölte senkivel, sőt lefeküdt és aludt is. hajnalban öt óra előtt azonban felébredt, kiment a farkas-főkhöz és alig volt ott öt perczig, amidőn Pataj lóháton jött a póstaszállitmánnyal. A hid előtt a ló horkolni kezdett, s Pataj kénytelen volt leszállani róla, hogy a hidra felvezesse, ő ezt a pillanatot használta fel, s — hátulról állván, anél, kül, hogy a szerencsétlen póstaszállitó észrevette volna — reálőtt. A golyó — mint a bonczolás is kiderítette — a 9. és 10-ik borda közt furódot be a szívbe és rögtöni halált okozott. A gyilkosság elkövetése után békót vetett a ló lábára, kiürítette a póstaszállitmányt 2 levélcsomag biányá val, a melyet ott hagyott a helyszínén, s a melyet a tett felfedezői alig fél óra múlva meg is találtak. — Szívós Lajos még most I szeghalmi börtönben van, a napokban már behozzák Gyulát a s a kir. ügyészség már pár hét múlva megfogja ellene indítványát tehetni. Szeghalmon, a hol a bűntett nagy izgalmat keltett, a kedélyek a bűnös kiderítése óta locsillapultak. Szívóst mindenki sajnálja, mert nemcsak büntetlen előéletű, hanem mondhatni kedvelt ember is volt; s ha a leirt véletlen nem, úgy egyéniségében rejlő gyanús körülmények bizonyára soha sem vezettek volna nyomára.

Halálozás. Szilágyi Sándor telekkönyvi iktató a csabai kir. járásbíróságnál, újév első napján meghalt. Az elhunyt csak néhány év előtt költözött át Csabára, azelőtt Gyulán lakott mint hivatalnok, néhány évtizeddel ezelőtt pedig mint a helybeli helv. bitv. egyháznak egyik tanítója működött. 64 évet élt, az utóbbi időkben egészen magánosán, elhagyottan, mert családja tagjai: neje, fia már évekkel ezelőtt haltak el. Béke hamvaira!

Elmaradt arkangyal. A Budapestről — Aradra utazók méltán meglehettek lepve, amidőn deczember 25-én reggeli vonattal a csabai határba érve azt látták, hogy beláthatlan néptömeg lepte el a pályát jobbról és halról, valamint a csabai pályaudvaron látva ama néptömeget, amely ábitatos tekintettel függött az érkező* vonaton, később pedig elszomorkodott arczczal kezdett oszladozni. A dolog megfejtése a következő : A népet valaki, a budapesti menetjegy- iroda által hirdetett kéj vonat falragaszának allegorikus képével felültette, hogy karácsony előtti nap egy arkangyal fogja kisérni a vonatot Budapesttől Aradig. Ez okozta a csődületet és mikor az arkangyal elmaradt, a szomorú aiczokat.

A vésztői kaszinó tánczestélye. A vésztői társasélet buzgó előharezosa Sz . . . . B . . . ur múlt hó 20-án rendezé, a tánezrend állítása szerint az utolsó kaszinói estélyt. Sz. ur e tekintetbeni álhatatosságában e sorok Írója nem bízik, s megvan győződve, hogy a legközelebb rendezendő kaszinó bál ismét az ő ténye leend. ügy legyen ! De szóljunk a mulatságról. A jár- hatlan és elnyelésssel fenyegető rósz ut daczára olyan közönség gyűlt egybe, hogy a négyeseket

16 pár tánczolhatá. Nem csodáljuk hisz a vésztői mulatságok, úgy kitűnő hangulat, elegántia, s amit első helyen kellett volna említenünk szép nők tekintetében azon a nagyvidéken, — első helyen állanak ; igy könnyen megmagyarázható a még nem b 1 a z i r t tánezosok azon isten kisér- lése, hogy a sártengeren „more patria“ úsztattak át, hogy a mulatságon részt vehessenek. Ez a tánczvigalom méltó utóda elődeinek 8 vele a vésztői bálok krónikája ismét egy lappal gazdagabb. A mulatság 9 órakor vette kezdetét s reggeli fél 6 óráig tartott kitűnő hangulatban, mely állítást frappáns módon igazolja a zenészeknek a soupe csárdás utolsó újrázásánál tett azon töredelmes nyilatkozatuk, hogy a hegedű nyakának szorongatásában ujjaik annyira elfáradtak, hogy pihenés nélkül tovább hegedülni nem képesek. A tánezrend, melyen „Utolsó Sz. B. bál“ felírás olvasható, olyan elegáns és értékes volt, hogy nagyvárosi elit bálon is számot tett volna. Ott voltak : Bakacs Lajosné, Szlabur Gé- záné, Kajcsányi N.-nó (Eger) és Molnár Jánosné úrnők ; — továbbá Papp Mariska, Papp Anna, Csákly Ida, Csákly Hona, Takácsi Irma (N.-Várad) Popovits Helén, Forsnell Irma, Stavko Ida, (Okány) Szüős Emma Uhorin nővérek és Papp S. stb. kisasszonyok.

Dobozon tánczmulatságot rendezett deczember 26-án az ottani „Olvasókör“ — sajátl könyvtára javára. — A mulatság mint mindig, úgy most is, kitünően sikerült, tekintélyes összeggel gyarapítván a könyvtár alapot. Tánezosok és tánezosnőkben nem volt hiány s a szépek közül Majer Rózsa, Ruda Mariska és Gyalai Rózsa (Gyuláról) tűntek ki. — A mulatság igazi jó kedv mellett reggel ért véget.

A büntetés legújabb és legjobb neme. Szeghalom községben egy idő óta az éjelenkint bor mellett duhajkodó suhancz legények azt a szokást vették fel, hogy éjjeli kőrútjaikban a házak falait sárral bepingálják s az ablakokat br- mázolják. E hó 30-án tizenkét ilyen delinquens állott derék biránk, Mészáros János előtt, ki is a vádló és vádlottak kihallgatása után a következő salamoni Ítéletet mondá ki: X. Y. vádlottak a falpingálásban vétkeseknek kimondatnak s ezért kötelesek két nap, különbeni felfenekelés terhe alatt, Arany János és Petőfi Sándor, egy-egy harmincz strófás versét megtanulni és azt könyv nélkül felmondani. A verseket az illető vádlottak, a községháza előtt járó-kelők állítása szerint, szorgalmason tanulják, elrettentő példájára a többi czimboráknak.

A szeghalmi polgári olvasó-egylet bálja, mely ó-esztendő utolsó napján rendeztetek, anyagilag roszul sikerült. A nagy terem csak úgy kongott az ürességtől s ott, hol másszor 30—40- pár szokott tánczolni, ott 10 pár ödöngött. A kedvben különben nem volt hiány. Résztvettek ifjú Kardos Ferenczné és Orbán Sándorné úrnők ; — továbbá Kiss Irma, Soós nővérek, Seress Lujza, Orbán Róza, Mészáros nővérek, Kardos Mariska, Szilágyi Mari kisasszonyok stb. A mulatság reggeli */26 óráig tartott.

Kétegyházán A 1 m á s y Kálmán gróf uradalmában deczeu bér 29-én és 30-án volt körva- dászat. Összesen lelőttek 361 darab nyalat, '16 darab fáczánt, 15 darab foglyot és egy rókát. — A gyulavári uradalomban tegnap kezdődött a vadászat.

Pályázati hirdetmény. A b.-gyulai kir. törvényszéknél 360 frt évi segély-dij élveztével egybekapcsolt egy joggyakornoki állomás üresedésbe jővén, annak betöltése tekintetéből pályázatot hirdetek és felhívom mindazokat, kik a fent- irt állomást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen bélyegzett okmányokkal, de különösen életkorukat igazoló anyakönyvi kivonattal is felszerelt kérvényüket eme hirdetménynek a „Budapesti Közlöny “-ben lett harmadszori megjelenésétől számított két hét alatt az 1874. évi október 15-én 3436. J. M. E. sz. a. kiadott bírói ügyviteli szabályok 5. §.-ában körülírt módon hozzám annál bizonyosabban beküldják, minthogy a későbben érkezendő vagy más utón beterjesztett kérvények figye lembe nem vétetnek. B.-Gyulán, 1884. decsember 29. Novák Kamill, elnök.

Fölhívás a magyar úri közönséghez!

A „Szemle“ megindításakor kijelentettük, hogy kizárólag a legelőkelőbb magyar úri osztály számára szerkesztjük lapunkat oly czélból, hogy a magyar nemességnek, gentrynek érdekeit támogassuk első sorban. Reméljük, hogy a nemesi osztálynak, a gentrynek minden tagja méltányolja és előmozdítja törekvésünket.

Társadalmi és irodalmi közleményeink érdességét azzal növeljük, hogy mindeme, valamint Sport közleményeinket is a legelőkelőbb osztályok tagjainak tollából adjuk. Gazdasági rovatunkban pedig vállalat — terveket, eszméket és hasznos apróbb ismertetéseket adunk, melyek osztályunkat érdekelhetik.

Általános szemle és Növilág rovatunkban időszerű és érdekes eseményeket közlünk, hogy

a Szemle no legyen fölösleges, hanem hézagot pótló olvasmány.

Ezen kivül a Szemle minden száma szép képeket hoz.

A Szemle a nemzeti önállóság, az ősi erkölcsök, a hazafiui erények előmozdításának hirdetője kíván lenni. E czélok elérhetésének előmozdítását az igen tisztelt olvasók intelligensebb részéről várjuk. Reméljük, hogy a hazafiasán gondolkodó előkelőbb közönség e törekvésünket támogatni fogja, különösen ma, midőn annyira vagyunk utalva az összetartásra !

A főrendiház reform kérdésében mi pendítettük meg először ama népszerű eszmét, hogy a megyebeli magyar nemesség válasszon a főrendi házba egy-egy követet életfogytiglan, kik mint ilyen főrendi tagok az országban lévő összes magyar intelligentiát képviseljék a főrendiházban.

Eddig irtak a Szemlébe ;

Balázs Sándor, — Bárczay N., — Barcsay János, — Beniczky Gy., — gr. Bethlen N., — Buda Ádám, — Chernél István, — főt. Dvorzsák János, — gróf Eszterházy Pál, — dr. Farkas Mihály, — Hanvay Zoltán, — Kállay A., — báró Kemény Béla, — dr. Koroda Pál, — Lakatos Károly, — gr. Majláth J., — gr. Migazzi Vilmos, — Majthényi L., — Mikszáth Kálmán, — báró Nyáry Gyula, — Orczy Gyula, — Porzsolt Kálmán, — dr. Prém J., — Reviczky Gy., — Szenti vány i E., — L. i, gr. Teleky Sándor, — Vajda János, — ifj. báró Vay Mikiós, gróf Vay A., — ifj. gróf Zay Miklós, — stb.

A „Szemle* egynegyed évre ; 2 frt 50 kr félévre : 5 frt.

Szerkesztőség és kiadói hivatal: Budapest Lövész-utcza 5.

Gr. Zichy Imre, gr. Krelth Béla szerkesztő -kiadók.

Irodalom és művészet.

A „Képes Családi Lapok“ újévi (VII. évfolyamában 14-ik) száma feltűnő érdekes és gazdag tartalommal jelent meg. Főbb közleményei a következők: Tolnai Lajostól nagyobb elbeszélés „A Bódika házasságai' czimmel; Dalmady Győzőtől „Szőlőhegyen lakom“ humoros költemény ; B. Büttner Linától „Költemények prózában.“ (I. Az Isten jó, de a szittyák rosszak. II. Fehér rózsák.) Gyönyörű két rege. Szendrey Júliától, Petőfi nejétől egy kiadatlan költemény a költőnő sajátkezű aláírásával; „A tizenharmadik eszmény“, elbeszélés Erdélyi Gyulától ; Prém Józsefnek egv hosszabb elbeszélése „A legszebb aszony Gajáron.“ Rakodczay Páltól „Régi színészi fogások“ ; Sziklay János, elbeszélése a „Kénytelen boldogság“ ; Újévi köszöntések (Heti tárcza.) Bolygóttól és még sok apróság, humoros, ismeretterjesztő és mulattató rovatokban; továbbá számos gyönyörű kép, egy iv regény-melléklet könyvalakban az „Apa és fiú“ czimű eredeti regényből, valamint a borítékon több fejtörő talány és mindenféle hírek. A lapot uj szerkesztőség vette át, melynek vezetése mellett a legjobb Írók és költők dolgoznak bele s közleményei válogatottak, becsesek és érdekfeszitők. A lap ára fél évre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. A kiadóhivatal (Méhner Vilmosnál, Budapest, papnövelde ntcza 8. sz. Mutatványt kívánatra bárkinek küld ingyen és bérmentve.

A „Magyar Salon“ épen most megjelent januáriusi füzete valóságos irodalmi meglepetés. Ezen derék folyóiratnál már régen megszoktuk, hogy minden alkalommal meglepetésben részesíti olvasó közönségünket, de jelen füzetéhez hasonló még alig jelent meg a magyar könyvpiaczon. Klotild főherczagnő és fenséges leányai : Mária, Dorottya és Margit főherczegnők sajátkezű eredeti rajzai nyitják meg a testes kötetet, melyeket ö Feuségeik a magyar irodalom iránt való őszinte érdeklődésből engedtek át a „Magyar Salou“-uak. Ezen képek közül három pompásan sikerült színes lenyomatban jelent meg és József főherczeg nemzetünk által rajongással szeretett családjáról Jókai Mór ir valóban szellemes ismertetési, Fekete József személyes benyomásait közli Alcsuthról és Hevesi József egy hangulatos költeményben dicsőíti a tüudérkastélyt. Az egész sajtó a legnagyobb elragadtatással szól a „Magyar Salon“-ról, mely uemcsak hazánknak válik díszére, hanem kiállja a versenyt a legelső európai folyóiratokkal is. Dús tartalmából kiemeljük a már említetteken kivül Jókai Mór uj regényét, „Száz leány egy rakáson“; dr. Fenyvessy Fe- reuez országgyűlési képviselő ur nagyórdekü czikket közöl „Etiqnette a politikában“ czimmel; Kiss Józsefnek egy gyönyörű szép költeménye autogrammban jelent meg. Hatala Péter kitűnő tudós a római szent bambinóról ir. Hevesi József, Sziklay Jáuos karácsom elbeszéléseket közölnek szebbnél szebb illusztrácziók kíséretében. Roppant érdekes s a magyar irodalomban szokatlan a színházi rovat, mely Jókai „Arany ember“-rót ismerteti s a darab legszebb jeleneteit rajzban közli stb. stb. Szóval a „Magyar Salon“ rövid fennállása óta teljesen bizonyította, hogy mily gazdag a mi irodalmunk művészetünk, ha van a ki a kitűnő erőket csoportosítani tudja. A „Magyar Salon“-t különben a közönség meg is kedvelte, úgy hogy első öt füzete két kiadásban is elfogyott § ma már nem is kapható. Januártól fogva uj előfizetés nyittatott. Egész évre 7 frt, félévre 3 frt 50 kr., negyedévre 1 frt 75 kr. Ki- adóhivatal Budapest, Dohány-utcza 12. sz. — A legmelegebben ajánljuk.