Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-05-04 / 18. szám
vei jelenti forrón szeretett férje, illetőleg feledhetetlen kedves atyjuk, testvérük és rokonuk Práznovszky Gyulának f. évi május Ja 3-án, délután 2 órakor, szivszélhiidésben, élte 44-ik, boldog házassága 17-ik évében történt gyászos elhunytét. A boldogultnak földi maradványai f. hó ö-én d. u. 4 órakor fognak a helybeli szélmalom melletti sirkertben örök nyugalomra tétetni; lelki üdvéért pedig az engesztelő szent-mise álodzzat a végtisztességet megelőzőleg ugyancsak mujus 5-én d. e. 7 órakor a helybeli nagytemplomban az Ég Urának bemutattni. Gyulán, 1884. május 4-én. — Áldás és béke hamvasa! Csaknem nagy vasúti szerencsétlenség történt a Gyuláról — Csabára haladó esti vonattal april. hó 29-én a csabai állomás bejáró váltóján. A mozdony és szerkocsi egyenes irányban haladtak, az utánok csatolt 2 teherkocsi pedig más vágányra terelődött, mintha a váltát vonat robogása közben cserélték volna fel, — s alig képzelhető, hogy másképen történhetett volna, hogy a teherkocsik más vágányra robogjanak. Szeren-: cséré a kisiklás után a vonat, mely különben is lassan haladt már — rögtön megállóit s igy nem történt semmi szerencsétlenség csupán a két teherkocsi zúzódott szét. A Szeged és Budapest felé utazókat Szolnokról érkezett segélyvonatok szállították tovább. Óhajtandó lenne, ha a baleset keletkezésének indokát szigorú vizsgálat derítené ki. Halálozás. Vilim János csabai ügyvéd, mint velünk együtt minden ősmerőse, jó barátja s tisztelője nagy megdöbbenéssel s kinos meglepetései értesült az igazán váratlan gyászhirről — aprít 28-án Budapesten meghalt. Még múlt szombaton este Csabán volt a kaszinóban, nem volt semmi baja, nem tudta senki, hogy egy operátión keresztűlesendő Budapestre készül. — Fel is utazott, alávetette magát a műtétnek s héttön reggelre a távíró már Csabára hozta volt halála hírét. A boldogult kedélyes természetű tetőtül talpig derék ember volt, aki mindig activ érdeklődést tanúsított a közügyek iránt; különösen közgazdászai terén érvényesítette tehetségét, a békésmegyei gazdasági egyletnek alakulása óta egyik legbuzgóbb tagja volt. Holttestét hazaszálitották Pestről — Csabára s f. hó 29-én nagy részvét mellett kisérték örök nyugalomra. A gyászeset mindenkiben igaz részvétet fog kelteni, akik a boldogultat közelebbről ösmerték. A gyászjelentés következő: Vilim János n é született Csorba Etelka, úgy maga, mint gyermekei: Mária férjezett Zsilinszky Endréné, János és István nevében; — továbbá Csorba Mihály és neje Michnay Mária; — nem különben özvegy Vilim Jánosné és gyermekei: Amália férj. Haan Lajosné, Vilma és Lujza, özvegy Leszich Edéné mélyen szomorodott szívvel jelentik szeretett férje, atyjuk, vejük, gyermeke, testvérük Vilim János hites köz- és váltó ügyvéd, békésmegyei bizottsági tag, békési esper. főiskolai tanácsosnak f. év ápril hó 28-án élete 53. házassága 18-ik évében Pesten, rövid szenvedés után történt kimultát. A boldogultnak hűlt tetemei az evaog. egyház szertartása szerint f. hó 30-án délután 3 órakor fognak a helybeli kastélyi temetőben örök nyugalomra tétetni. B.-Csaba, 1884. ápr. 29. Béke lengjen hamvai feletti A szarvas-mezőtúri szárnyvasút ügyében a közlekedésügyi miniszter értesítette Szarvas város közönségét, hogy a kormány hoszájárult a városnak ahhoz a kérelméhez, hogy a vasút építése alkalmával, a tiszavidéki vaspályatársasággal kötött szerződés értelmében elvállalt 7°/0 garan- czia fizetés kötelezettségét egyszer s mindenkorra fix összeg lefizetése által válthassa meg. Most már ezen az alapon tárgyalások fognak megindulni a fix összeg megállapítása czéljából. Szarvas város garanczia tartozása ez ideig 87,000 frtra rúg. Névváltoztatás. Kotván Mihály szarvasi illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint Erzsébet, Gyula, Ferencz és Vilma kiskorú gyermekei vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel „Kő szegi“-re magyarosította. A sárréti vasút, hosszas vajúdás után — úgy látszik — mégis valősulás stádiumába lép. Nevezetesen a társvállalkozó, K o h n e r Adolf és Brüll Henrik czég vasútépítési engedélyért folyamodtak a közlekedésügyi minisztériumhoz. A tervezett vasút a magyar északkeleti vasút érmihályfalvi állomásától illetőleg Margittától indulna ki, egy .'észt Székelyhidat és Diószeget, másrészt Micske és Szalárd községeket érintve, Nyüvedtöl Biharon és Püspökin át Nagyváradra, innen pedig Komádi és Vesztő közt a Körös védgáton át K ö r ö s-L adány, Szeghalom és Dévaványát érintve Mező-Túrig vezetne. — A közlekedésügyi minisztérium Kohner és Brüll kérvényét a kérvényezők jelenlétében ápril hó 28-án tárgyalta. A tárgyalás eredményekép elhatározták, hogy az építési engedély megadása a viczi- nális vasutakra vonatkozó törvény alapján java- soltatni fog a képviselöháznak. A tárgyalásokat e hónapban folytatni fogják, mivel a tervek és a költségvetés még némi módosítást igényelnek, minek megtörténte után a befektetési összeget pontosan meg lehet határozni. A kérvényezők kijelentették, hogy addig egy, a dernai földszoros bányákhoz építendő szárnyvaBut ügyét is tanulmányozni fogják. A tervezett viczinális vasút, melynek építésére engedélyt kérnek, 206 kilo meter hosszú leend. A szarvasi m. kir. csendörség örspa- rancsnoka, K a z s i m é r János ellen, sikkasztás és hűtlen kezelés miatt feljelentés tétetvén; az ez alapon megtartott vizsgálat a reá bizott pénzkészletből 80 frtnyi hiányt fedezett fel; miért is nevezett elfogatván, Aradra vitetett. — Helyét Csűry őrsparancsnok foglalta el. Szarvason az iparos tanonczok ismétlő iskolájának kőzvizsgálata, a helybeli róm. kath. elemi iskolában a folyó hó 4-én fog megtartatni mely alkalommal a szorgalmatos és jó viseletű tanonczok között jutalmak is fognak kiosztatni A Szarvas városa alatt folyó „Hármas- Körös“ a már hetek óta majdnem szakadatlanul tartó esőzések folytán annyira megáradt, hogy az annak területén levő lapályosabb dinnyefölde- két és az úgynevezett „kis-erdőt“ egészen e'bo ritotta; a viz naponta átlag 10 ctmétert árad és f. hó 1-én annak magassága 5 méter és 26 cen timéter volt. Szarvason a városi ismétlő-iskolákban a I év ápril hó 27-én tartattak meg a közvizsgálatok Bánhegyi István kir. tanfelügyelő személyes je lenlétében, ki éppen akkor hivatalos ügyben Szarvason volt. Néh. Szlovák Soma szarvasi volt lakos és takarékpénztári könyvvezető elhunyta folytá megürült könyvvezetői állásnak kivel leendő be töltése iránt általános mozgalom és korteskedés indult meg a városban a pénztár részvényesei között. — Az ismeretesebb pályázók között van első sorban is P é c h y Kálmán, az intézetnek 15 éven keresztül tdljes megelégedéssel működő méltó jegyzője; továbbá Melis Lajos, ifj. Mikolay János és Kácser Vilmos helybeli lakosok. A jegyzői állásnak netaláni üresedésbe jövése esetén, annak elnyerése iránt pályáznak: Bakay Sándor, Kollár Lajos, ifj. Mikolay János és ifj. Salatz József helybeli lakosok. Hogy a szerencse kereke melyik pályázó felé fog fordulni, az a választáskor; vagyis e hónap 10-én fog kiderülni. Békésen Rajz Jenő Kálmán m. kir. csendőr-őrmester, tisztjelölt ápril hó 24-én vezette oltárhoz Kerekes Gyula békés-földvári vasúti állomási főnök közkedveltségü nővérét, Kerekes Amália kisasszonyt. — Az esketést Kolumbán Áron időközi lelkész ur teljesítette. Esküvő után a násznép Békés-Földvárra vonult, hol az ünnepélyes cselekményt reggelig tartó fesztelen víg lakoma követte. Békés város kérelmét a vasút kétszer való közlekedésére vonatkozólag a vasúti igazgatóság egy évre próbaképen megadta s már e hó 20-ik napjától a kétszeri közlekedés kezdetét veendi. Békésen a papválasztás tárgyában a vizsgálat megejtetett s az ügy eldőltéig a lelkész! állás — mely a megválasztott lelkész által ápril 24-én elfoglalandó lett volna — a közked- veltségű jeles Kolombán Áron segédlelkész úrral töltetett be. Madarász Lajos ref. segédlelkész, ki a néhai Hajnal Ábel elhunyta óta idő töltő lelkészként működött a békési egyházban, folyó hó 1 én távozott körünkből, hogy Tordán — hová az előtt pár hóval megválasztatott — lelkészi állását elfoglalja. A midőn a jeles férfiú távozása feletti őszinte sajnálatunkat kinyilatkoztatjuk, ugyanekkor szívből óhajtjuk, hogy elfoglalt uj áfásán működését hosszan tartó boldogság kisérje ! 1 A békésmegyei kir. tanfelügyelő urnák a „Magyarországi tanítók árvaháza“ létesítések tárgyában a megyei tanítókhoz intézett felhívása folytán a kellő alap megszerzésének előmozdítása tekintetéből a békési tanítói testület gyűjtő bizottságot alakított, mely működését már meg is kezdette, és hogy ezen magasztos czél elérése iránt táplált forró óhajtásainak minél fényesebb jelét adja, ezen czélra előadást rendez, s e végből a mély álomban szunnyadozó dalárdába uj életet kíván önteni, s első működését ezen czélra kifejteni. A mennyiben a dal-egyletben a túlnyomó elem a tanítóság, ezen megpendített eszme áltál kettős czél éretik el. Egyik, hogy a magasztos czélu intézmény támogatást nyer — a másik, hogy egy kialuvó léiben lévő egyesület, — mely sok ily nemes törekvések segélyezésére van hivatva — újra feltámad. — Szívből gratulálunk e kedves jelenségnek s óhajtjuk, hogy azon nemes hivatásu egyesület, mely a múltban közönségünknek oly sokszor kedves szórakozást nyújtott újra ébredvén, igen soká virágozzék. Gyilkosság és öngyilkossági kísérlet. Perei István gyomai lakos nejét megölte és azután önmagát akarta kivégezni; de a seb, amelyet magán ejtett, nem életveszélyes. Ótlakán Popovics György volt jegyzőnek hivatalából történt elmozdittatása folytán üresedésbe jött jegyzői állás ápril 28-án lett volna választás utján betöltendő. Pályáztak nyolczán is, azonban a választők túlnyomó része U n g u- á n Ambrus odavaló tanító volt jegyzősegéd köré csoportosult, akit ugylátszik a „felsőbb körök“ nem pártfogoltak, mert a szolgabiró ama indok alapján, hogy nevezett jelölt vesztegetett, választást felfüggesztette és a jegyzői teendők vezetésére szintén egyik pályázó, Desseanu P. Simon gyulavarsándi volt jegyzőt helyettesítette. Országgyűlés. April 26. Herman Ottó megsürgette a köz- oktatásügyi bizottságnak a 3-ik egyetem ügyére vonatkozó jelentését; utána letárgyaltattak az ipartörvény-javaslatnak még hátralevő szakaszai Mely azonban csak ápril 28-iki ülésen fejeztetett be. Ápril 28. Az ipartörvényjavaslat után kö vetkezettt s általánosságban el is fogadtatott a: orsz. fegyintézetek szaporításáról szóló törvény javaslat. Ápril 29. A Fiume területén emelendő építmények adómentességére vonatkozó törvény javaslat vétetett tárgyalás alá és el is fogadta' tott az előadó által beterjesztett szöveg csekély módosítással. Utána tárgyaltatott a fővárosi nagy körút kiépítéséről szóló törvényjavaslat; az uj országház építéséről szóló törvényjavaslat napi rendre tűzése a másnapi gyűlésen nem volt ke' resztülvihető, mert a ház határozatképes számban nem volt jelen. Ápril 30. Kemény Gábor közlekedésügyi minister válaszol Göndöcs Benedeknek a postai takarékpénztárak és Krisztinkovics Edének a Rába szabályozás és Győr város biztosítása tárgyában mely válaszok tudomásul vétettek. Izgalmat kel tett az ellenzék soraiban a ministerelnök válasza Horánszky Nándor interpellatiójára az ipolysághi választás körül előfordult visszaélések tárgyában, a ki azokat, minthogy concrét eset nem hozatott fel, elbirálhatóknak nem tartja. A ministerelnök válasza 110 szavazattal 77 ellenében tudomásul vétetett. Májas 1-én. Az állandó országház építéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása képezte a napirend első tárgyát, melynek folyamán nagyszabású felszólalások történtek; a törvényjavaslatot, úgy a közjogi-, valamint mérsékelt ellenzék is határozottan ellenzetté. Májas 2. Az ülés zajos jelenetek közt folyt le, Szalay Imre Jókainak előző napokon tett szavaira reflektálva, azokra Jókai kedélyesen válaszolt. Az állandó országházról szóló törvény- javaslat tárgyalása oly zajjal folytattatntt, miszerint azt e napon befejezni nem lehetett; a szónokok egymás ellen polemizálva a legsartast:,tu- sabb szavakat használták, mi kölcsönös ingerültségre adott okot 8 az ülések is ingerülten végződtek. Hazai hírek. A csendörségi karhatalom igénybevételénél követendő eljárás tárgyában a belügyminiszter körrendeletét iutézett a törvényhatóságokhoz. A községi elöljáróságoknál nem ritka, hogy a megkereséseket nem egyenesen a csendőrparancsnokságokhoz intézik, hanem a szolgabiró é6 alispán utján jut a megkeresés a csendőrparancsnoksághoz. Ez jövőre mellőzendő s a közvetlen érintkezési eljárás kővetendő. Másrészt pedig oly esetek is vannak, hogy rendőri szolgálatokra oly községek, melyek saját rendőrséggel bírnak, mégis a csendőrséget használják, mely rendellenesség szintén megszüntetendő. Az alföld-fiumei vasút államosítása befejezett tény. A vasút igazgatóságának múlt szombat d. u. tartott ülésén az elnök előadta, bogy a közlekedési miuiszter meghívására értekeztek vele és a módosításokat megállapították. A részvényesek 10 frtnyi járadékot foguak kapni mindeu levonás nélkül és a részvények 1885-től számított hatvan év alatt kisorsoltalak. Az igazgatóság felhatalmaztatok, hogy kösse meg ezen módozatok mellett a kormáuynyal a szerződést. A vasút államosításának időpontja még nincs megállapítva. A tróuőrökös-pár tizenöt napi távoliét után ápril 29-én a legjobb egészségben tért visz- sza Bécsbe. A fáradságnak semmi nyoma sem látszik rajtuk. Mindkettőjük arczát kissé meg- barnitotta a nap. Mint Bécsből jelentik, a trónörökös-pár nagyon örült, hogy visszatérhetett családi körébe. Zágrábbau a uemzeti párt bizottsága elhatározta, hogy netán ismétlődő országgyűlési botrányok esetében a házszabályoknak oly módosítását fogja javasolni, mely szerint az illető képviselő . első esetben egy hétre, második esetben az egész ülésszakra, harmadik esetben pedig az egész országgyűlés tartamára kizárassek. Ezenkívül az elnök fölbatalmaztatott, hogy az esetleges kihágókat 15 napig terjedő fogságra ítélje. A református egyház és a nazarénusok A tiszántúli ref. egyházkerület gyűlésén tegnapelőtt rendkívül heves és izgatott vita folyt a felett a kérdés felett, hogy ! mi teendő a nazaré- nusokkal? A nagy-szalontai egyházmegye azt uditványozta, hegy a nazarénusokra vonatkozó belügyminiszteri rendelet újra bocsáttassák ki. Ezenkívül még számos indítvány tétetett, abból indulva ki, hogy egyfelől a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartása, másfelől az egyházak nyugalma és az állam érdeke forognak szóban. Végül elhatároztatott, 4bogy a nazarénusokra, mint államellene's izgatókra, a belügyminiszter figyelme hivassék fel. Irodalom és művészet. A „Képes Családi Lapok“ 29-ik számának tartalma: A „Kő Úristen“; elbeszélés, irta Majthényi Flóra, (folyt. kőv. — Betegemhez; költemény irta E. Szabó Lajos. — A fehér rózsacsokor ; elbeszélés, irta Borostyám Irma. (folyt, köv.) — Április idő humoreszk, irta Szűkíts Lajos. — Opiumbarlangok San-Franciskóban. — A falszekrény rejtelme; elbeszélés, irta Lithvay Viktória, (folyt, kör.) — Heti tárcza; Szemle; irta Charles Triste. — A czéltábla; francziából. — A paraszt téne-úr ; elbeszélés, irta: Magdits Károly, (vége.) Képmagyarázat. — Mindenféle. Képeink: Képviselet Merwben. — A kis természetvizsgálók. — A megváltó temploma Szent-Péterváron. Melléklet: A „Hellen vagy egy év* czimn regény 65—80 oldala. — A borítékon : Heti naptár. — Sakk-talány. — Szótag-ta- lány. — Talányok megfejtése. — Megfejtők névsora. — Felelet. — A kis lntri húzásai. — Hirdetések. — Előfizethetni : Méhner Vilmosnál, Budapest. IV. kér. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. Irodalmi meglepetésben részesült f. é. mujus elsején a magyar olvasó-közönség. „Magyar Salon“ czim- mel ugyanis egy pompásan kiállított képes havi folyóirat indult meg, mely magában foglalja irodalmunk legelső kitűnőségeit. Legnagyobb íróink és legkitűnőbb tudósaink adtak egymásnak találkát a „Magyar Sálon* hasábjain. Jókai uj regényt kezd meg „Az apja fia“ czimmel. Bűvös tollának minden varázsa benne van e rendkívül érdekes regényében, melyhez a költő leánya Jókai Róza kisasszony rajzolt kiválóan sikerűit illusztrácziókat. (A könyv czim- lapját szintén Jókai k. a. rajzolta.) — Mikszáth Kálmán kitűnő humoristánk pompás életképeket ir „A hol a viz is virágzik“ czimmel. PulBzky Ferencz az ötvös műkiál- litasról ir kiválóan érdekes czikket. — Vámbéry a mah- dikról értekezik. Szász Károly ób Komócsy Józset verseket írnak. — Gróf Zichy Jenő az országos kiállítás és az ipartörvény fontosságát fejtegeti. — Szemere Attila japáni útjáról ad jegyzeteket. Ezeken kívül írtak még a „Magyar Salon“-ba: Borostyáni Nándor, Szana Tamás, Simonyi Zsigmond, Hevesi József, Hanusz István és Hidasy Pál. — Serly Lajos-tól a népszínház karnagyától csinos kis zenemüveket közöl a „Magyar Salon.“ — Van benne továbbá bő irodalmi szemle is. — A füzetet 30-nál több eredeti illusztráczió díszíti. — Jankó János humorisztikus ónjával is találkozik itt az olvasó. — Mikszáth Kálmán arcz- képét Paczka Ferencz kitűnő festőnk készíti el. — Szem- lér Mihály-tól nagy választási képet látunk. — Dörre Tivadar pedig Mikszáth novellája. — Az apróbb rovatok is igen érdekesek. A „Magyar Salon“ közöl divattudósitást is, valamint az újabb találmányokról sem feledkezik meg. — Egyszóval a „Magyar Salon“ tartalma a legváltozatosabb és legérdekesebb ób mi a legmelegebben ajánlhatjuk e gyönyörű vé’lalatot olvasó-közönségünk figyelmébe. — Az előfizetési ár : negyedévre 1 frt 75 kr. Egyes füzet ára 60 kr, — Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest V1U. kerepesi-ut 13. sz. Törvénykezési csarnok. Pályázati hirdetmény. Az orosházi kir. járásbíróságnál 500 írt évi fizetés és 100 frt évi lakpénz élvezésével egybekapcsolt égy irnoki állomás üresedésbe jővén, annak betöltése tekintetéből a nagyméltóságú m. kir. igazságügyminiszter urnák 1224. J. M. E. szám alatt kelt magas reudelete folytán pályázatot hirdetek, és felhívom mindazokat, kik a fentirt állomást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen bélyegzett okmányokkal, de különösen életkorukat igazoló anyakönyvi kivonattal is felszerelt kérvényüket a folyó évi Május hó 6-tól Juuius hó 3-ig terjedő pályázati határidőn belül az 1874 évi Octóber hó 15-ón 3436. J. M. E. szám alatt kiadott birói ügyviteli szabályok 5. §-ban körülírt módon hozzám annál bizonyosabban beküldjék, minthogy a későbben érkezendő vagy más utón beterjesztett kérvények figyelembe nem vétethetnek. Kelt B.-Gyulán, 1884 April. hó 30-án. Novák, elnök. hazánk, egyik legszénsavdusabb S NirUVIZB kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknü s a gyomornak az idegrendszer bán témáin alapuló bajaiban. Állatában a víz mind azon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szegi |Í és az idegrendszer működésének fölfokozisa kívánatos. Borral használva kiterjedt kedvességnek örvend. 1883. évben 1 millió palaczk szállíttatott el. Fris töltésben mindenkor kapható m. kir. ndv. ásványvíz-szállítónál Budapesten. Úgyszintén minden gyógyszertárban, füszerkereskedés- ben és vendéglőkben. Raktár B-Gyulán: ifjuKohlmann Ferencz 11—12 urnái.
