Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-02-26 / 9. szám

felőli oldalán kiterjedő magasságára b. Wenck- heim József Boldisháti majorja előtt dél- felől eső ér oldalán lön kimutatva és megjelölve, a jelző karó felszíne egyszersmind az említett majorhoz tartozó erre véggel fekvő cselédlak sarkán levő tornácz oszlop talapzatába, nem különben délre háttal fekvő ököristálló közép kapuja küszöb gerendája a kelet felőli sarok oszlop mellett bevert szögekkel mint állandó pontokkal szabályszerű lejtmérés által egybebason- littatván előbbinél 1*152 méterrel utóbbinál pedig 1*101 méterrel találtatott alacsonyabbnak.

Az 1881. évi nagy árviz kiterjedésének és magasságának egyik pontja (I.) a Rókás-halom éjszaki lejtőjén a másik (II.) Kolozsi András b e* lent a háti tanyájától észak-keleti irányban jelöltetett, mint olyan, melynél a kérdéses 1881. évi árviz a föld felszínének természetes emelkedésein ezen oldalon délfelé tovább nem terjedt.

Ezen előmunkálatok után, ha a catasteri háromszögitési hálózat a szentesi m. kir. ártérfejlesztési hivatalnak rendelikezésére álland, tervszerűig a külső felvételek 1883-ban, az osztályozás elkészítése s telekkönyv részletezése, a költségvetés összeállítása a teherviselési kulcs elkészítése, 1884. évre lesznek készen.

Az ártérfejlesztés sürgős keresztülvitele azonban vidékünknek is fontos érdeke lévén, bizalommal tekintünk a f. hó 12. Szegeden tartott értekezlet kebeléből kiküldött lö-ös bizottság működése elé, mely ezen munkálatoknak még e/. év folytán leendő foganatba vételét a kormánynál kérelmezni elodázhatlan szükségnek tekintvén, s tárgysorozatába felvette. 15.

Békésről.

(Vasutügy. — Tűz. — Piknik.)

Február 23. 1882.

Legutóbbi levelemben is a békési vasutat emlegettem, ezúttal is arról szóllok legelőbb; — ezt nem veheti lőllünk rósz néven senki, reánk nézve annál fontosabb tárgy nem létezik.

E hó 18-án ülést tartott a vasúti bizottság, ez alkalommal a Csabán járt küldöttség jelentése előterjesztetvén, bemutattatott egyszersmind megyei alispán ur levele, melyben a vasút ügyben kiküldött megyei albizottság tagjai, febr. 19-óre Gyulára, az elkészített tervek megismerése tárgyában értekezletre hivatnak össze. Határozatba ment egyszersmind, hogy ezen értekezleten a vasúti bizottság is képviselteti magát, mi czélból Szánthó A. elnök ur, Tóth E. és Belenta J. b. tag urak küldettek ki, utasításul adatván a küldötteknek, miszerint amennyiben Békés város képv. közgyűlése által még az ltf80-ik évben hozott azon határozat, hogy a város kéri egy csaba-bé- kési szárnyvasutnak kiépítésére nézve, oly teltételek mellett, mint a tiszavidéki társaságnak ajánltattak — tárgyalásba bocsátkozni: hatályon kivűl helyezve ma sincs, és bár Békésen alig találhatni egyént, ki a csaba-békési vonalat pártolná, mégis ezen határozat fenntartása mellett, ismerjék fel a terveket és tegyenek azokról előterjesztést.

A í. hó 22-én megtartott ülésen előterjesztették a Gyulára küldöttek, miszerint a megyei albizottsági tagok kellő számban meg nem jelenvén (11) az értekezlet megtartható nem volt, és hogy folyó hó 26-ára Gyulára az albizottság ismét össze van híva. Bejelentették egyszermind a küldöttek, hogy amennyiben elnöklő alispán ur által felhivattak, egyéni nézőtök nyilvánítására, kijelentették, miszerint ők- valamint a békésiek nagy többsége a földvári szárnyvonatot pártolja. Ez különben privát beszélgetés volt.

Erre hosszas tanácskozás után elhatározta a vasúti bizottság, hogy amennyiben Békésnek csak a földvári vasút kell, hogy ezen vélemény hivatalosan is ki legyen jelentve, hivassák össze e hó 15-ére rendkívüli képv. közgyűlés, erre kéressenek ki Gyuláról az elkészített tervek, s mondja ki határozottan a közgyűlés, hogy kizárólag csak a földvári szárnyvonalhoz ragaszkodik-e, vagy hajlandó a csabait is pártolni, megkerestetni határoztatok; gr. Weuckheira Frigyes ur is, ragaszkodik-e azon kijelentéséhez, hogy csak a földvári szárnyvouatot segélyezi ?

Tehát | közgyűléstől függ dönteni e tárgyban. Azonban nem tartózkodunk kijelenteni, miszerint felette sajátságosnak tartjuk, az illető me gyeiintézök azon eljárását, hogy bár rég tudják azt, miszerint Békésen a földvári szárnyvonal eszméje is felmerült, sőt azt is tudhatják, hogy Békésen eziránt van legtöbb érdekeltség : mégis — csak érdemesnek sem tartották ennek tervét, költségvetését elkésziteui, hanem ránk akarnak oetroyalui (a mi költségünkre!) nem tudjuk miféle érvekből, egy hosszabb és sokkal költségesebb vonalat, mely daczára annak, hogy Földvártól 3-ik vagy 4-iknek eső 55. sz. őrháznál már befutna a csabai vonalba, s hogy csak Békésen bírna induló házzal — 222 ezer írtba kerülne, mig a földvári vonal annak idejében 2 induló házzal 150 ezer frtra költségeltetett, s körülbelül úgy állnak a dolgok, hogy ha nekünk nem kell a „vármegye vasútja“, róllunk a vármegye, mint hálátlan gyermekekről leveszi kezét! Sajnáljuk ha igy történend, de bizony nekünk előbb való a magunk- mint másnak érdekét, azt hisszük, a helyi érdekű vasutakra vonatkozó törvény támogatása mellett, sikerülend — a czéljainknak legjobban megfelelő ób legolcsóbb földvári vonatot a közel jövőben kiépíteni.

Február 17-én reggel 6V2 órakor nagy szélben ismét a vészharangok kongása hallatszott. Az uriutezában levő ref. leányiskolái épület istállója gyulladt ki és égett le; rémület szállt meg bennünket, hogy ismét porrá ég városunk a dühöngő szél segélyével; a gyorsan összesereglett oltóknak azonban sikerült a tüzet lokalizálni, szerencsére az éjjeli permeteg eső

folytán | tetők is kissé nedvesek lettek. A tűz eredete ismeretlen. A toronyőrök ismét későn vették észre a tüzet. Ma kora reggel pedig Morvái J. uriutezai házánál, a falon kidugott kályhacső által gyulladt lángba egy tető gerenda, de sikerült elfojtani a tüzet, a nagy szél miatt megrémült s összefutott szomszédoknak. Jó volna már egyszer eltiltania a kályhacsővek veszedelmes kidugását.

Ennyi sok komoly dolog közt jól esik egy kis mulatság, elmentünk tehát február 22-én a Vallinger-féle helyiségben rendezett zártkörű piknikre, volt ott sok szép hölgy, nehányan egyszerű de azért csinos ruhában (teljés elismerésünk nekik), de kevés tánezos, kitűnő ételek, italok, kedélyes vacsora éjfélkor, a mikorra különben némelyek már felettébb megéhezének. Az első francziát 14 pár tánczolta. A hölgyek névsorát kötelességünkhöz hiveh összeállítottuk, azonban azzal azon szerencsétlenség követett bennünket, hogy elvesztettük (máskor jobban vigyázunk). Most tehát emlékezet után megemlítjük : Asztalos nővéreket, Vincze Mari, Wieland Lotti, Vig Mari, Zilahy Irén, Celler nővérek (Gerla), Marjalaki Vilma |s Igaz Róza kisasszonyokat, a menyecskék közül Bulla Sándorné, Lavatka Ágostonná, Salamon Gáborné urhölgyeket. A mulatság elég jól sikerült, reggeli 5 óráig tartott, helybeli zenészeink használhatóknak bizonyultak, csak tanulgatnának, gyakorolnák magukat, mi örülnénk, ha velők zenéltethetnénk minden alkalommal.

Jázon.

Szeghalom.

(Isteni tisztelet D’Orsay kápolnában.)

Február 23.

Nem mindenki tudja, hogy községünk 7474. főnyi lakossága közöl négyszáznál többen a róm. kath. hitet vallják. A D’Orsay gróf kastélyának udvarán levő s talán épen a községnek nevet kölcsönző halmon magasba nyúló fáktól környezetten áll ugyan az egyházi szerekkel bőven ellátott csinos kápolna; de isteni tiszteletre vajmi ritkán szólalnak meg harangjai, mert a k.-ladányi anya-egyházhoz tartozó ezen leány-egyházközséget eddigi lelkésze a legritkább esetekben látogatta és örvendeztette meg isteni tisztelet tartásával.

Nt. Dobos Lajos, a múlt év nyarán kinevezett lelkész ur, leány-egyházának ezen hiányán segítendő, püspökétől engedélyt kért és nyert arra, hogy vasár- és ünnepnapokon két misét, egyet Szeghalmon és egyet Körös-Ladányban tarthasson.

így történt, hogy f. hó 19-éu vasárnap reggeli 8 órakor isteni tiszteletre gyűjtötte össze a harangok szava a kath. híveket, kik közöl többen, különösen az intelligenczia férfi- és nő-tagjai csaknem teljes számban megjelentek, 8 azon Ígéretet vették nevezett lelkész úrtól, hogy ezután, ha az idő és ut engedi, hetenkint meg fog jelenni isteni tisztelet-tartás végett.

Miután nevezett lelkész ur személyében nemcsak a tisztében buzgón eljáró papot, hanem a társadalomban helyét minden tekintetben betöltő és rövid idő alatt úgy községünkben, mint a vidéken is közkedveltségüvé vált embert is tiszteljük, s benne a papi buzgóságot a vallási türelemmel szép harmóniában egyesülni tapasztaljuk, örvendünk azon reménynek, hogy öt minél többször szives „isten hozott“-tal üdvözölhetjük. r. I.

A b.-gyulai nőegylet folyó hó 12-én gr. Wenckheim Frigyesné ö méltósága elnöklete alatt tartotta rendes félévi közgyűlését, a számosán jelen volt egyleti tagokat ő méltósága szívélyesen üdvözölvén, az ülést megnyitottnak kijelentette, | a kitűzött tárgysorozat szerint.

1. A pénztári számadás előterjesztetvén, annak állása ,a kővetkezőkben tüntettetett ki : Bevétel:

1. Pénztári maradvány 1880.

évről áthozva

....................5199frt87kr.

2. Alapítványi tőkéből . .

200 „ — „

3. Azok kamataiból . . . .

20 „ — „

4. Tagsági dijjakból ! .

418 „ 90 „

5. Alapítványi kamathátralék

10 1 — 1

6. Tagsági dij hátralék . !

15 80 „

7. Letéti kamatokból

313 „ 88 „

8. 1. Újévi köszöntőkből 187. frtöukr.

2 Kereskedelmi bál 65 „ 69 s

3. Békósmegyei takarékpénztár adománya 100 „ — „

353 frt 19 kr.

9. Különfélékből ! j - 1 1 50 1

Összesen 6533 frt 14 kr.

Kiadás:

1. Rendes segélyezésekre j . 646 frt 90 kr.

'2. Lakbérekre..........................

75 „ — „

3. Szolgálati dijjakra ....

112 „ — „

4. Raktárnak ......

60 ,j íj

5. Számlákra .........................

35 „ 21 „

jVizkárosultak 25 irt ]

6. Különfélékre ... ..u , . 0 OK 1 Postai költségek 2.251

27 1 25 I

7. Stephaniumnak.....................

119 1 15 „

8. Pénztári maradvány . . . 5457 „ 63 „

Összesen 6533 frt 14 kr.

Jövedelem az 1881 -ik évben :

1. Alapítványi tőke-kamatból .

20 frt — kr.

2. Tagsági dijjakból ....

418 „ 90 „

3. Alapítványi kamathátralékból

10 d n

4. Tagsági dij hátralékból . .

15 „ 80 „

5. Letéti kamatokból ....

313 „ 88 „

6. Kegyes adományozóktól . .

353 „ 19 „

7. Különfélékből ....................

1 „ 50 „

Összesen 1133 frt27kr.

Kiadás az 1881 -ik évben összesen

1075 1 51 I

Bevételi többlet

57 frt 76 kr.

Befizetett alapítványi tőke

200 „ - „

Összesen

257 frt 76 kr.

Jelenlegi vagyon állás :

1. Pénzkészletben

....................

54

57 frt 63 kr.

2. Alapítványi kötvényekben .

1100 „ - 1

3. Alapítványi kamathátralék :

1879. évről 30 frt — kr,;

1880. „ 30 „ ~ „

1881. ' -35 „ gl „ j

1 1 95 frt. — kr.

4. Tagsági dij hátralék :

1879. évről 19 frt 20 kr.

1880. | 4 * 80 „

1881. „ 32 „ 80 „

i!

56 frt 80 kr.

Összesen

6709 írt 43 kr.

A pénztár ekkénti állása egyelőre tudomásul vétetett, s annak szabályszerű megvizsgálására Moldoványi Alajos ur felkérésével Dubányi Já- nosné bizottsági tag elnöklete alatt, Hofier Somán é, Grimm Károlyné, Reinhardt Ferenczné és Ujfalussy Dezső egyleti jegyző meghivattak.

A raktárszámadás helyesnek találtatván, ez alkalomból sajnosán vette tudomásul az egylet fáradhatlan raktárnoka, Farkas Zsigmondné úrnőnek ez állásáróli visszavonbatlan lelépését, indíttatva érezte a gyűlés az egylet fennállása óta ernyedetlen buzgó tisztviselőjének jegyzőkönyvileg elismerő köszönetét nyilvánítani.

Ezek után a megürült raktárnoki és két választmányi tagsági állás betöltése inditványoz- tatván, raktárnoknőnek Szentmihályi Lajosné, választmányi tagokul pedig Farkas Zsigmondné és Farkas Béláné úrnők egyhangúlag elválasztattak.

Végre az apróbb házi ügyek tárgyalása után inditványba hozatott az egylet alapszabálya némely szakaszának módosítása, melynek kidolgozására elnöknő ő méltósága az egylet választmánya közreműködésével kéretett fel.

Ujfalussy Dezső, egyl. jegyző.

EEirdetés.

Az 1882. évi általános jövedelmi-pótadó kivetési-lajstrom, a t. kir. adófelügyelőség érvényesítési záradékával ellátva, a városi adóhivatal helyiségében folyó hó 26-tól mártius 5-ig bezárólag közszemlére kitéve leend ; mely idő alatt a neta- láni sérelmes kirovás ellen, a felszólamlások ugyanott beadhatók.

B.-Gyulán 1882. febr. 22.

Dobay János, polgármester.

bellii vás.

Az 1880. XXVII. t. ez. 13. § II. b) 4-ik pontja szerint, minden hadmentességi díj köteles egyén tartozik minden évben február végéig vallomását azon község, illetve város elöljáróságánál beadni, ahol tartózkodik ; — felhívom ennélfogva miudazon hadmentességi díjköteles egyéneket, kik Gyulavárosa területén tartózkodnak, hogy az 1882 ik évre kivetendő hadmeutességi-dij-alap- ját képező vallomásukat, Gyulavárosa adóhivatalánál I évi martius l-éig annál bizonyosabban beadják, mivel az ezt el mulasztó az ugyanezen törvényezikk 20 ik §-a értelmében a r<iá kivetett hadmentességi dij összegének háromszoro- rosától egész hatszorosáig lesz megbirságolandó.

B.-Gyulán 1882. febr. 24.

Dobay János, polgármester.

Újdonságok.

Városunk egyik legkedvesebb s legszere- te reuiéltóbb hölgye Hüke Seréna menyegzőjét Kratochvill Gyula békési kir. közjegyző úrral í. hó 20-án ünnepié. Nagy dísszel vonult a nász- vendégség —- rokonok és jóbarátok — a templomba. Városunk egész müveit közönsége tanúja volt az esketési szertartásnak, kétségtelen jeléül annak, hogy a kedves menyasszonyt mindenki mily nagyon szerette. Koszoruleányok Bodoky Mariska és Ilona és Hüke Mariska voltak. Másnap a boldog pár — kisérve a koszoruláuyok, koszorulegények 1 1 rokonok által — Békés város négyes fogatán utazott haza. Szivünk mélyéből kívánjuk : legyenek boldogok.

A békcstneg.vei gazdasági egylet igazg. választmányának f. hó 19-én tartott ülésében, aj gyulai f. évi állat,- termény,- gyümölcs, dohány,- méhészeti,- gazdasági- gép- és kézmüiparczikk kiállítás tervezete jóváhagyatott, az igazgatóság utasittatván, hogy a kiállításnak minél teljesebb sikerülésére a gyulai rendezőséggel egyetértve mindent megtegyen s a dijakat a mellékkiállitá- sokra a tavalyi orosházi méretekhez szabván,^ a programmuak kellő mérvben közhírré tételéről gondoskodjék.

A gyulai polgári kör f. évi márczius ho 4-én, saját helyiségében családias jellegű táncz- mulatságot tart, melyre a tagokat e lapok utján hívja fel az igazgatóság. Kezdete 8 órakor. Belépti dij személyenként 1 frt.

A bekésmegyei gazdasági egyesület január 8-ki gyűléséből egy bizottságot küldött ki, észlelésére és meghatározására annak, hogy vidékünkön minő gyiimöles termelhető legsikeresebben : | bizottság tagjai Wilim János eluöklete

alatt Széchényi Lajos, Megele Bertalan, Grócz Béla, Sztraka György, Sztraka Ernő. Stark Adolf, Bogár Dániel, Dénes András, február 18-án Csabán nemcsak gyűlést tartottak, hanem oly gyű-. mölcsizlelést is, mely ily időben ritkítja párját. Későbbi észlelések feltétele mellett a cseresznyékből a májusi korai és a pougorádi (Lauer- mann) nagy piros ropogós cseresznye. Szilvából a beszterczei szilva (magról) és a zöld ringlotta.

M e g y b ő 1: tavaszi korai piros, az édes, és a pándi savanyás megy. Kajszi baraczk (leginkább fedett helyen), a nancy és a magyar (nagy) körtékből árpával érő, búzával érő, zöld Magdolna, ezukor, czitrorn, dinnye, körte Wiliams, Napoleon, őszi császár, coinperette (ananász) clairgeau, augoulémé, zöld herczegnő, Isam- bert, egri (Vírguleus) Téli esperes (októbertől októberig eltart, egész éven át ehető, bivatik Laurnek is, a gazdasági kertben Wölfl név alatt van, ez találtatott a legelső rendű gyümölcsnek)

St. Germain, vouquehne (Vuclin) Almából, piros és fehér asztrakán, (nyári) nyári szegfű, őszi: czigány, Sándor czár, Daru alma, Téli: Török Bálint, sikulai (nedves talajban), Jász va- dóka, téli arany parmain, Orleans Rtt, Calvill — parabolica, (mint csemege Muscat Rtt.) Szóba hozatott egy gyümölcscsaruok felállítása, árusítás és a fajok észlelése végett, a gazdasági-egylet védnöksége alatt, mi végett a gazdasági- egylet fel fog kéretni.

Az 1882. évi ujonczjutalék, megyénkre nézve következőleg állapíttatott meg : a gyulát sorozó járás 16 ujoncz és 2 póttartalékos; a csabai járás 81 ujoncz és 8 póttartalékos; a b é k c s i járás 111 ujoncz és 11 póttartalékos; a szarvasi járás 126 ujoucz és 13 póttartalékos ; a szeghalmi járás 63 ujoncz és 6 póttartalékos; az orosházai járás 136 ujoncz és 14 póttartalékos; a gyomai járás 53 ujoncz és 5 póttartalékos, végül Gyula városa 42 ujoncz és 4 póttartalékos. A jutalék kiállítása után fenmaradó hadkötelesek a honvédséghez soroztainak.

A b.-gyulai sport-klub tánczestélye folyó hó 18-án tgyike volt a farsang legkiválóbb mulatságainak. A „Koronának“ a klub színeivel meglepően, feldiszitett termében, hölgyeink szakadatlan jókedvvel reggelig tánczoltak.

A farsang utolsó napján a gyulai körben kedélyes estély volt. A kitüuó mulatságot — melyet a jókedv s az estély családias jellege tett elfelejthetlenné, Ormós Jánosáé, Cziffra Im- réné, Márki Lajosné s Hoffmann Mihályné úrnők, városunk e kedves, szeretetreméltó hölgyei indit- ványozák s örömmel karolta fel | az indítványt Ladies .György ur, a kör elnöke, ki a legnagyobb buzgalommal működik a gyulai kör élénkítésén s társadalmi életünk fejlesztésén.

Lázár Sándort az 1848—49 évi szabadság barcz egyik hősét nádorhuszár századost folyó hó 24-én kisértük ki az öröknyugalomra. A vitéz sza- badsághös — az utóbbi években sídyos betegségben szenvedett. Szép, dicső múlt emléke fűződik nevéhez s jövő számunkban vitézségét, hősiességét emléksorokkal méltatjuk. — A kitűnő férjet, jó családapát gyászoló család álta'unk báláját nyilvánítja a gyász szertartáson részt vett nagy közönségnek.

Közegészségügyünk. Csabán a vörheny mellett kanyaró is több esetben fordult elő. Uj- Kigyóson a vörheny teljesen inegsziiut, Orosházán pedig szüuöfélben van. Ugyanott az eddig zárva tartott iskolák is legközelebb megnyit- tatuak.

A békés-csabai szárnyvasut ügyében múlt vasárnapon délelőtt, a közigazgatási bizottság által kiküldött albizottság Jancsovics Pál alispán elnöklete alatt értekezletet tartott, melyre Békés város vasút-bizottságának képviselői is meg voltak híva. Az értekezlet eredmény nélküli volt, amennyiben a békésiek kijelentették, hogy ők csupán a békés-földvári vonalat tartják a város érdekében levőnek, s ennek kiépítését kérelmezik. Ma ugyanez ügyben — mint értesültünk — ujabbi értekezlet tartatik.

Dóczi Autal honvédhadnagy f. hó 21-kén kelt egybe Fráter Linka kisasszonyuyal, özv. Fráler Józsefbe kedves leányával,

Békésniegye alispánjától a következő körrendelet bocsáttatott ki: Azon határidő, mely alatt minden kert és szöllő tulajdonos a fájain levő hernyó fészkeket leszedetni és elégetni tartozik, folyó hó végével lejárván: felhívom czime- det, hogy 1 hernyók és kártékony rovarok kiirtásáról, múlt évi május hó 16-án megtartott megyebizottsági közgyűlésen 45—46. bgy, sz. a. alkotott és I kormány által helyben hagyott szabályrendelet végrehajtását a legszigorúbban ellenőrizni I eljárása eredményét f. évi mártius hava 15-éig bejelenteni szíveskedjék.

A kir. építészeti hivatal főnökének jelentése szerint, a békés-körősladányi útban levő hos8Zufoki bid ujonépitésie e hó 27-én m e g 11 z- dendö lóvén: ezen naptól kezdve, az említett hídon való közlekedés megszüutettetik, s ugyanaz, — azon esetben, ha az érdekelt tulajdonos, a fehérháti hidat ideiglenes használatra átengedi, ezen hidra, ellenkező esetben pedig a mező-berényi hídra helyeztetik át.

Népéuekesek voltak Gyulán f. hó 23-án és 24-én. A „Komlódban ütötték fel sátorfájukat, s tőlük telhetöleg igyekeztek a kevés számú közönséget rég elcsépelt izetlenkedésekkel mulattak1 i.

Szennán Sámuel csabai városi főjegyző úrnak kedves műveit leányát Gizella kisasszonyt. f. hó 18-án vezette oltárhoz Molnár