Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-29 / 44. szám

aránytalanul magasab földadóval terheltessenek. Talán nem is volna nagyon hálátlan dolog a kormánynak eme intézkedéseire vonatkozó titkos rugóját kutatni és szellőztetni, annál is inkább, mert az átkozott véletlen ama eredményt fogná felderíteni, hogy az igy jóakaratulag kiszemelt vidékek tnlnyomólag épen oda esnek, ahol a nemzetalkotó magyarajka nép zöme telepedett meg, amelynek mai magas földadójáról különben az első katasztert életbeléptető absolut rendszer is már meglehetős bőkezűséggel gondoskodott; ismételjük, nem volna hálátlau dolog kutatni, váljon minő jóakarat vezette a kormányt hogy épen a par force magyar vidékek rovására eszközölje ki azt, hogy a felső vármegyék idegen nemzetiségei földadója kevesbüljön, mert azt az előadottak után felesleges megállapítani, hogy amily mértékben egyes kerületek magasabb földadót fognak fizetni, ugyanama mértékben fognak a többi kerületek kevesebbel adózni; de bármily hálás lenne is, nem akarjuk a kormánynak ily irányú kétségbevonhatlan, mert következményileg igazolt intentióját ellenzéki álláspontunkból kifolyólag elbi rálni, de azt sajnosán tapasztaljuk, hogy a debreczeni kataszteri kerület és kiválólag az ahhoz beosztott békésmegyei becslőjá- rások is — s ezek úgy látszik még különös atyai gondviselésben is részesülnek — ama kiszemelt vidékek közé tartoznak, melyek Mosony, Soprony, Pozsony, Hont Nógrád s igy feljebb eső vármegyék mai földadója nagy részének nyakukba vételére vaunak praeparálva.

És kérdjük, hogy eme adott helyzettel szemben feltud-e Békés vármegye közönsége csak egyetlen egy feliratot is mutatni, amely akár a törvényhozásnál a ka- tasteri törvény életbelépte óta, tehát közel hét év folyamán a mindinkább reásu- lyosodó s érdekeit mélyen érintő intézkedések sérelmeit feltárta s azok ellen or-j voslást kért volna ?

Avagy a békésmegyei gazdasági egyesület, mely igazán nagy érdemeket szerzett megyénk közgazdászatának minden ágú emelése körül, s mely mint ilyen, joggal számítja magát az ország legkiválóbb gazd. egyletei közé, tanusitott-e a kataszteri munkálatok iránt oly érdeklődést mint a minőt a munkálatok fontossága a számmal kifejezve százezrekre rugó nagyszabású érdekek fenforgása, de az egyletnek magának hivatása is joggal előszabta volna? teleljen meg e kérdésünkre a gazd. egylet ténykedéseit hűen reprodukáló évkönyvek utolsó hat évfolyama.

Bizonyára vármegye és gazd. egyesület a kataszteri munkálatok hat évi folyamán át csak közönyt, érdeklődéshiányt

torral ékeskedett, kiránduló helyet alakított, vagy pedig a Tamás fiai ellen vezetett háború szervezésével foglalkozott. Az előbbi hozzá- vetés mellett bizony;t az, hogy Gyulán a régi időben, 1511 előtt egy utcza palotahely nevet viselt, H a hol pedig palotahely volt, ott egykor palotának is kellett lennie. De még ha egyik hozzávetés sem állna is, áll a következ- tetes, hogy Károly királyunk, a mint hosszasabb idözése tanúsítja, Gyulát ő figyelemre méltatta és ennélfogva csak ő tette eléje a hadban, hábaruban megzilált B é- késnek, csak ö tette fejévé a gyulai uradalmat képező királyi helyeknek. Mikor? Vagy 1513-ban vagy mindjárt ezután, de mindenesetre mielőtt Visegrádra tette volna át udvarát.

Ez az egyik, a mit ama két keltezés ösz- szehasonlitásának, tulajdonkép pedig Károly királyunknak és az ő kanczellárjának köszönhetünk. De a másikért még tán nagyobb hálával tartozunk, mert csaknem érdekesebb, jelentősebb az előbbinél és ez Gyula eredetének, keletkezésének megfejtése. Az az egy szó „Gyula monostora“ mindent megmagyaráz. Meg azt, bogy e helyet nem az erdélyi pogány Gyula vezér al a p it á, hanem egy keresztény Gyula, meg azt, hogy e hely nem valámi várnak, a háború eszközének, hanem egy monostornak, a béke hirdetőjének és müvének köszöni, létét, származását. Megmagyarázza azt, hogy

6) Müncheni oklevélmásolatok 293. ez.

és mulasztásokat tudnak felmutatni ott, a hol a legéberebb őrködés, folytonos tanulmány és állandó érdeklődés mellett is soV

kát lehet elnézni, helyrehozhatlanul veszi- leni, s melynek mulasztásai folytán — mint utólagosan kitűnik — a kormány reánk sulyosodott vaskeze a megye közönségén vásárlóija meg százezrekre terjedő büntetés diját.

Czikkiink feladata volt a földbirtokos közönséget a földadó felemelni nem vágyás örökös hangoztatása által nyújtott elbóditó mákony okozta mély álmából felriasztani; kimutatni azt, hogy minő veszedelmes magyarázat mellett lehet Békésvármegye földbirtokos közönségének a „földadó felemelési vágy teljes hiánya, csupán földadó arányosabb felosztása“ féle csalfa elméletet I reáoktroyált helyzetben elfogadni; sajnáljuk, nagyon sajnáljuk, hogy a helyzet veszedelmes jellegére lehet csak még ma rámutatnunk, anélkül, hogy a mulasztások már jóvá nem teltető módját és eszközeit elősorolhatnánk, de az előadottakat, mint a helyzetnek harnisittatlan hü vázla tát ajánljuk, melegen ajánljuk a legközelebb ismét egybehivandó becslő bizottságok, gazd. egylet és megyénk minden birtokosa szives figyelmébe.

K. D.

Sárréti vasijainkról.

Valahányszor a hosszas esőzések feneketlen sárral borítják utainkat, s nem ritkán megakasztják a közlekedést, önkénytelen eszünkbe jut a nagy kiterjedésű Sárrétnek közlekedési utakban oly nyomorúságos állapota.

Jellemzi vidékünk közönyös természetét, hogy az ily időkben felmerülni szokott érdeklődés, — mely ekkor is legfeljebb egy jámbor sóhajtásban nyilvánul — csak addig tart mig rósz az ut.

A kezdeményezést egyik a másiktól várja ; többen talán sikert sem reményinek ; pedig ha valaki, ki erre állása, vagyona, vagy tekintélye által hivatva van — kitartással az ügy élére állana, a biztos siker nem maradhatná el.

Az angol-magyar vasúttársaság, mely vonalát folyók töltésein akarta elhelyezni, meghalt születése előtt,

Egy másik ajánlat, mely bizonyos vállalkozóktól Biharinegye törvényhatóságához adatott be — s talán nálunk is jelentkezni fog, — a mely folyóink töltésein akar szinte vasút vonalat vezetni, s nem habozik annyi segélyt kérni minden viszont szolgálat nélkül, hogy vasútja neki talán mibe sem kerül, — számba szintén nem vehető. Több tervről beszéltek még, azonban nagy rész a folyók védtöltéseit akarja felhasználni.

A folyók védtöllésein épített másodrendű vasutak eszméjét részemről egyáta- lában helyesnek nem találom. Azon körülmény, hogy a folyó iránya által a vasút-vonal iránya is fixirozva lesz, —

még sincs hiába a gyulai határban, Szent- Benedek, a mellett meg Apáti. Most már van mibe fogódzni képzelmünknek, ha a város keletkezésének idejére föl az árpád-korba, annak is tán jó a kezdetére vissza visszaszáll. Az a Gyula, kit e hely alapítójának kell tisztelnünk, lehet, nem is lelt mást itt, mint sz. Benedek fiait telépité a vizes vadon helyre; ám, ha csak ezt tette is, legnagyobb jótevője volt mást, jobbat nem is tehetett volna akkoriban. Az akkori szegény szerzetesek gondoskodtak aztán, hogy a többi meglegyen ; irtották az erdőt, szárították a vizeket, ültették, a gyümölcsfákat, és egy félszázad múlva mosolygó termékeny vidék közepén vidáman emelkedett az égnek a monostor templomának kicsiny tornya, de a hely is megnépesedett, földmivelést, ipart és tudományt tanulni gyűlt ide a magyarság, és bár az alapitó Gyula ivadéka' kihalt || talán a monostor is utána dűlt a tatárjárás fergetegében, megvolt vetve az alap e hely virágzásának, népesebb és népesebb lett a község, és 1313-ban már Magyarország királyát fogadhatta kebelében.

(Folyt./ köv.)

*) Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy abból, hogy Gyulán monostor állott, korántsem kall gondolni, hogy maga Gyula is a szerzeteseké lett volna. A kisebb családi monostorok egész máskép voltak szervezve; ha volt is birtokuk, az nem szűnt meg az alapitó csalad bir- toka lenni.

tagadhatlanul már az építésnél, költség szaporulatot fog előidézni. A meglevő töltés testek nagy része elégtelen lesz arra nézve, hogy biztos alapot nyújtson a felépítmény számára; egy vasúti töltés biztonsági foka egész másszerü, mint a véd- töltéseké. Ha kevésnek látszik is az a méret, melylyel erősbitendők, a meglehetős magasság mellett már ez mindenesetre több földmunkát eredményez, mint ha a trage, a magaslatok, legczélszerübb fel- használásával — más irányban vezettetnék.

Ezenkívül a korona magasságok által az emelkedési s esési viszony is megha- tároztatván, a töltések helyenkénti elhagyásával, — a mi éles kanyarok, állomások, közlekedésre alkalmatlan helyek miatt sokszor meg fog történni, — a csatlakozás miatt ily helyeken is nagy feltöltésekre lesz szükség.

Igaz, recompensatio gyanánt szolgál, ha a kisajátitási költségeket elkerüli; de hátha ezért, vagy még a töltés testért is felszámításokat tesznek a társulatok, mit jogosan meg is tehetnek ?

Nem felelhet meg egy ily vonal azon vidék érdekeinek, a melyet keresztül szel

— már azért sem, hogy szabályozandó Folyók § másodrendű vasutak — s egy- átalában minden rendű vasutak — irányának megállapításánál lényegesen eltérő szempontok játszák a vezér szerepet.

Egy a folyóhoz nem kötött vonallal még a főiránytól távolabb eső helyek is összeszed hetők minden káros utóhatás nélkül, mint ez az arad-körösvölgyi vasút lelyszinrajza 1 üzleti jelentéseinek össze- lasonlitásából kitűnik. Ha egyszer azonban a folyó menti irány elvan fogadva, ényeges okok miatt s legfőbb esetben a vonal megsem közelítheti azon helyeket, melyeknek forgalmára s áldozatkészségére mégis számot tart.

Ha néha ezen számítás sikerül is, de a községek áldozatával nem fog arányban lenni a nekik nyújtott előny, kivált ha tekintettel vagyunk arra, hogy a vasút felőli oldal biztosításával a túlpart relativ gyengittetik !

Mind ennél azonban fontosabb a fen- tartási költségek rovata.

A dolog természetéből folyik, hogy egy szabályozási társulat csak úgy engedheti ki kezeiből töltéseit, s másrészt egy vasút társulat csak úgy építhet azokra, ha a beépítendő rész véglegesen az ő tu- ajdonába megy át, s elvállalja felelősség terhe alatt azok gondozását s lelkiismeretes fentartását, mit különben saját érdeke is okvetlen meg követel. De hogy mily összegre rúg ezen feutartási költség, azt csak a szabályozási társulatok tudnák megmondani! Ezen költséggel talán nem is az ártérbe esők tőkéit terhelni nem méltányos ; pedig ehez járulnak még a nagyvizek idején valószínű gátszakadások folytán elő álló forgalom szünet okozta nagy üzleti kiadások.

De vegyük a legrosszabb esetet is.

A védtöltések kiépítése a 81-diki nagy viz felett 1 méterrel — el van rendelve, s rövid időn legtöbb helyen el is készül. A szabályozások előre haladtával azonban a nagy vizszin is folyvást emelkedik ; s a mint a 81-iki árvíz több helyen 1 meterrel felül haladta az addigi legnagyobb 79-ikit, épugy nem lehetetlen egy újabb catastrophalis árvíz, mely talán a 81-ikit is jóval túlhaladja annyira, hogy veszélyezteti a felépítményt.

A pálya felszínének eshetőleges fe- lyebb emelése az egész vonal mentén, — mit végre az ártéri érdekeltek biztonsága is megkövetelne, — még ha azok hozzájárulásával történnék is, oly tetemes költségeket involválna, melyek az egész vállalat fenáilhatiását is kétségessé tennék.

Vasútra azonban szükségünk van, okvetlenül, minél előbb.

E tekintetben nézetem szerint legczélszerübb volna egy — a magaslatok lehető felhasználásával építendő 1 mtres keskeny nyomu vaspálya, a melynél országutakat, dűlő utakat — utóbbit különösen a kisajátítás könnyítésére — kisebb nagyobb mértékben fellehetne használni, mint ez pl. az elsassi s Brőlvölgyi pályánál az eset; s egyátalában minden körülményt — vonat sebesség, jelzések, tűzveszélyes rayon, útátjárók, ágyazatnál stb.

— figyelembe venni a melyek a vasutat olcsóbbá teszik. A keskeny nyomu vasutak ellen felhozatni szokott legfőbb érv. Az átrakodás pedig számos példa szerint a szállítást mázsánként az egész vonal hosszra alig eméli fel egy félkrajczárral.

Ily pályákat kilométerenkini 11—13 ezer forintból maga az érdekelt közönség előállithatna s a mellett, hogy ez a közlekedés, a szállítás feltételeinek tökéletesen megfelelne — a befektetett tőke után

O ■ ~(

bőséges kamatokat is hozna.

T.

Békésvárniegyc legtöbb adófizető megyebizottsági tagjainak 1883. évi névjegyzéke.

(Megállapittatott Békésmegye törvényhatóságának 1882. okt. 9. tartott rendkívüli közgyűlésében.)

(Folyt, s vége.)

Ifj. Kohlman Ferencz kam. tag Gyula, 414-4. (kétszeres.) Farkas Gábor ügyvéd K.-Ladány, 412-46. (kétszeres.) Lázár István Orosháza, 408-51. Zahorán György Csaba, 406'58. Tavaszi János ügyvéd Orosháza, 40466. (kétszeres.) Mikolay István ügyvéd Orosháza, 399-40. (kétszeres.) Lukács Károly Gyula, 398-52. Prág Lajos Csorvás, 397-33. Ambrus Lajos ügyvéd Gyula, 396-82. (kétszeres.) Schvarcz Farkas K.-Tarosa, 396-50. Misbuoza György Gyula, 391-46. Dr. Lübek Jakab orvos Orosháza, 391-23. (kétszeres.) Szebe- rényi István ügyvéd Csaba, 383-26. (kétszeres.) Vandlik Mátyás Csaba, 382-35. Gerlein Mihály Gyula, 381'93. Ruzsicska János Szarvas, 372-93. Kliment Mihály Csaba, 370-31. Szmetán Fülnp kam. tag Gyula, 369-92. (kétszeres.) Lepény András Csaba, 366‘49. Félix Ákos közjegyző Csaba, 362'77. (kétszeres.) Bartóky László Csaba, 362-11. Györgyi István Orosháza, 361-62. Kneifel János Gyula, 359-21. Tatár János lelkész Szeghalom, 359*92. (kétszeres.) Kitka János Csaba, 357-60. Lepény Pál Csaba, 354*22. Badics Elek gyógyszerész Csaba, 353-27. (kétszeres.) Janurik György Szarvas, 352-84. Petrovics Demeter Vésztő, 352-46. Bartolf Dániel M.-Berény, 351-12. Boros János K.-Tarosa, 350-90. Dr. Dubányi János orvos Gyula, 349-86. (kétszeres.) Mázor János Csaba, 347-47. Gróf Pongrácz János lelkész Szt.-András, 347-42. (kétszeres.) Milyó Mátyás Csaba, 346"49. Dr. Báttaszéki Lajos ügyvéd Csaba, 346 76. (kétszeres.) Prág Bonifácz Csorvás, 345-42. Garzó János Szt.-András, 344-16. Herczeg Sámuel Sámson, 343-77. Jurenák Imre P.-Szt.-Tornya, 34l-40. Bácskai Jakab Szarvas, 338-85. Klausz Lázár Endrőd, 337-31. Klein Adolf Gyoma, 330-42. Kovács J István Endrőd, 330-13. Buksz Lipót M.-Berény, 329-81. N. Szabados Antal Gyula, 329-44. Seres József Szeghalom, 325-72. Hűké Lajos F.-Gyarmat, 323-12. Fischer Sámuel Csaba, 320-6. Csiják Mihály Csorvás; 320'2. Zsilinszki György Csaba, 317 22. Kis Ferencz gyógyszerész Szeghalom, 315-2. (kétszeres.) Lövi Zsigmond Csaba, 312-5. Fischer Pál P.-Földvár, 310-69, Scbriffert József Gyula, 310-5. Kovács Mátyás Csaba, 309-54. Omazta Gyula ügyvéd Orosháza, 3C6-40. (kétszeres.) Lehóczki János T.-Komlós, 306-25. Kitka György Csaba, 305-73. Somogyi Sándor Szeghalom, 30489. Vidovszki Károly Csaba, 304-50. Lövi L. Jakab Csaba, 304-08. Harsányi Sándor lelkész Orosháza, 303-17. (kétszeres.) Matbe Janos Csaba, 300"92. Zelenyánszki György Csaba, 298-85. Veres József lelkész Orosháza, 295-36. (kétszeres.) Medovárszki János Csaba. 292-‘/2. Murányi Gusztáv Csaba, 291-40. Ondroviczki Sámuel Csaba, 290-27. Kis Mihály Gyúró Szarvas, 29018. Grim Sámuel Gyoma. 288-10. Diamant Jakab K.-Ladány, 287-94. Hu- nya M. József Endrőd, 28789. Janurich Pál Szarvas, 287-18. Galik András Csaba, 286-25. Laszik Mátyás T.-Komlós, 285-36. Tóth László K.-Tarcsa, 28436. Beck Adolf Szarvas, 284-—j Tabajdi Sándor mérnök Szarvas, 283-80. (kétszeres.) Ifj. Medveczki József Szarvas, 282-93. Demusz József Gyula, 280-63. Kis József Orosháza, 280-27. Szilágyi István Gyula, 275-37 Li- kerecz György Csaba, 273-48. Kovács Mihály Orosháza, 273-38. Bohus M. György Csaba, 273-2. Kókai Márton Csorvás, 272-75. Chrisztó Ath anász Szeghalom, 272-59. Felegyi János Csaba, 271-86. Zelenyánszki Mihály Csaba, 271-30. Szabó Antal Orosháza, 270"45. Vilim János ügyvéd Csaba, 268-94. (kétszeres.) Andó Mátyás Csaba, 266-88. Maczak Marton Csaba, 265-54 Kocsor Gergely Békés, 264-38. Megele Bertalan M.-Beréuy, 264-20. Sárkány György Szarvas, 263-49. Fischer Sámuel Csaba, 262 06. Sánta János Gyula, 261-96. Torn- csányi Károly Szarvas. 261-73. Rutkay András Csaba, 261-33. Kita Pál Csabacsüd, 260 68. Dobay János kam. tag. Gyula, 260-46. (kétszeres.) Chován Pál Csaba, 260T6.

Újdonságok.

Közgazdasági előadó. A földművelés-, ipar- és kereskedelmi minister Bókésmegye közigazgatási bizottságához közgazdasági előadóvá Székács István orosházi urad. tiszttartó urat nevezte ki.

Az élővíz csatorna elzárási s illetőleg Csábos töltések felépítési munkálataira beadott ajánlatok felett a közmunka és közlekedési mi-