Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-29 / 44. szám

aránytalanul magasab földadóval terhel­tessenek. Talán nem is volna nagyon há­látlan dolog a kormánynak eme intézke­déseire vonatkozó titkos rugóját kutatni és szellőztetni, annál is inkább, mert az átko­zott véletlen ama eredményt fogná felde­ríteni, hogy az igy jóakaratulag kiszemelt vidékek tnlnyomólag épen oda esnek, ahol a nemzetalkotó magyarajka nép zöme telepedett meg, amelynek mai magas föld­adójáról különben az első katasztert élet­beléptető absolut rendszer is már megle­hetős bőkezűséggel gondoskodott; ismétel­jük, nem volna hálátlau dolog kutatni, váljon minő jóakarat vezette a kormányt hogy épen a par force magyar vidékek rovására eszközölje ki azt, hogy a felső vármegyék idegen nemzetiségei földadója kevesbüljön, mert azt az előadottak után felesleges megállapítani, hogy amily mértékben egyes kerületek magasabb föld­adót fognak fizetni, ugyanama mértékben fognak a többi kerületek kevesebbel adózni; de bármily hálás lenne is, nem akarjuk a kormánynak ily irányú kétségbevonhatlan, mert következményileg igazolt intentióját ellenzéki álláspontunkból kifolyólag elbi rálni, de azt sajnosán tapasztaljuk, hogy a debreczeni kataszteri kerület és kiválólag az ahhoz beosztott békésmegyei becslőjá- rások is — s ezek úgy látszik még kü­lönös atyai gondviselésben is részesülnek — ama kiszemelt vidékek közé tartoznak, melyek Mosony, Soprony, Pozsony, Hont Nógrád s igy feljebb eső vármegyék mai földadója nagy részének nyakukba vételére vaunak praeparálva. És kérdjük, hogy eme adott helyzet­tel szemben feltud-e Békés vármegye kö­zönsége csak egyetlen egy feliratot is mu­tatni, amely akár a törvényhozásnál a ka- tasteri törvény életbelépte óta, tehát kö­zel hét év folyamán a mindinkább reásu- lyosodó s érdekeit mélyen érintő intézke­dések sérelmeit feltárta s azok ellen or-j voslást kért volna ? Avagy a békésmegyei gazdasági egye­sület, mely igazán nagy érdemeket szer­zett megyénk közgazdászatának minden ágú emelése körül, s mely mint ilyen, jog­gal számítja magát az ország legkiválóbb gazd. egyletei közé, tanusitott-e a katasz­teri munkálatok iránt oly érdeklődést mint a minőt a munkálatok fontossága a számmal kifejezve százezrekre rugó nagy­szabású érdekek fenforgása, de az egylet­nek magának hivatása is joggal előszabta volna? teleljen meg e kérdésünkre a gazd. egylet ténykedéseit hűen reprodukáló év­könyvek utolsó hat évfolyama. Bizonyára vármegye és gazd. egye­sület a kataszteri munkálatok hat évi fo­lyamán át csak közönyt, érdeklődéshiányt torral ékeskedett, kiránduló helyet alakított, vagy pedig a Tamás fiai ellen vezetett háború szervezésével foglalkozott. Az előbbi hozzá- vetés mellett bizony;t az, hogy Gyulán a régi időben, 1511 előtt egy utcza palotahely nevet viselt, H a hol pedig palotahely volt, ott egy­kor palotának is kellett lennie. De még ha egyik hozzávetés sem állna is, áll a következ- tetes, hogy Károly királyunk, a mint hossza­sabb idözése tanúsítja, Gyulát ő figyelemre méltatta és ennélfogva csak ő tette eléje a hadban, hábaruban megzilált B é- késnek, csak ö tette fejévé a gyulai uradalmat képező királyi helyeknek. Mikor? Vagy 1513-ban vagy mindjárt ezután, de mindenesetre mielőtt Visegrádra tette volna át udvarát. Ez az egyik, a mit ama két keltezés ösz- szehasonlitásának, tulajdonkép pedig Károly királyunknak és az ő kanczellárjának köszön­hetünk. De a másikért még tán nagyobb há­lával tartozunk, mert csaknem érdekesebb, je­lentősebb az előbbinél és ez Gyula eredeté­nek, keletkezésének megfejtése. Az az egy szó „Gyula monostora“ mindent meg­magyaráz. Meg azt, bogy e helyet nem az erdélyi pogány Gyula vezér al a p it á, hanem egy keresztény Gyula, meg azt, hogy e hely nem valámi várnak, a háború eszközé­nek, hanem egy monostornak, a béke hirdetőjének és müvének köszöni, létét, származását. Megmagyarázza azt, hogy 6) Müncheni oklevélmásolatok 293. ez. és mulasztásokat tudnak felmutatni ott, a hol a legéberebb őrködés, folytonos tanul­mány és állandó érdeklődés mellett is so­V kát lehet elnézni, helyrehozhatlanul veszi- leni, s melynek mulasztásai folytán — mint utólagosan kitűnik — a kormány reánk sulyosodott vaskeze a megye közönségén vásárlóija meg százezrekre terjedő bünte­tés diját. Czikkiink feladata volt a földbirtokos közönséget a földadó felemelni nem vágyás örökös hangoztatása által nyújtott elbóditó mákony okozta mély álmából felriasztani; kimutatni azt, hogy minő veszedelmes ma­gyarázat mellett lehet Békésvármegye földbirtokos közönségének a „földadó fele­melési vágy teljes hiánya, csupán földadó arányosabb felosztása“ féle csalfa elméle­tet I reáoktroyált helyzetben elfogadni; sajnáljuk, nagyon sajnáljuk, hogy a hely­zet veszedelmes jellegére lehet csak még ma rámutatnunk, anélkül, hogy a mulasztá­sok már jóvá nem teltető módját és eszkö­zeit elősorolhatnánk, de az előadottakat, mint a helyzetnek harnisittatlan hü vázla tát ajánljuk, melegen ajánljuk a legköze­lebb ismét egybehivandó becslő bizottsá­gok, gazd. egylet és megyénk minden birtokosa szives figyelmébe. K. D. Sárréti vasijainkról. Valahányszor a hosszas esőzések fe­neketlen sárral borítják utainkat, s nem ritkán megakasztják a közlekedést, ön­kénytelen eszünkbe jut a nagy kiterjedésű Sárrétnek közlekedési utakban oly nyo­morúságos állapota. Jellemzi vidékünk közönyös termé­szetét, hogy az ily időkben felmerülni szokott érdeklődés, — mely ekkor is leg­feljebb egy jámbor sóhajtásban nyilvánul — csak addig tart mig rósz az ut. A kezdeményezést egyik a másiktól várja ; többen talán sikert sem remény­inek ; pedig ha valaki, ki erre állása, vagyona, vagy tekintélye által hivatva van — kitartással az ügy élére állana, a biztos siker nem maradhatná el. Az angol-magyar vasúttársaság, mely vonalát folyók töltésein akarta elhelyezni, meghalt születése előtt, Egy másik ajánlat, mely bizonyos vállalkozóktól Biharinegye törvényhatósá­gához adatott be — s talán nálunk is je­lentkezni fog, — a mely folyóink tölté­sein akar szinte vasút vonalat vezetni, s nem habozik annyi segélyt kérni minden viszont szolgálat nélkül, hogy vasútja neki talán mibe sem kerül, — számba szintén nem vehető. Több tervről beszél­tek még, azonban nagy rész a folyók védtöltéseit akarja felhasználni. A folyók védtöllésein épített másod­rendű vasutak eszméjét részemről egyáta- lában helyesnek nem találom. Azon kö­rülmény, hogy a folyó iránya által a vasút-vonal iránya is fixirozva lesz, — még sincs hiába a gyulai határban, Szent- Benedek, a mellett meg Apáti. Most már van mibe fogódzni képzelmünknek, ha a város ke­letkezésének idejére föl az árpád-korba, an­nak is tán jó a kezdetére vissza visszaszáll. Az a Gyula, kit e hely alapítójának kell tisz­telnünk, lehet, nem is lelt mást itt, mint sz. Benedek fiait telépité a vizes vadon helyre; ám, ha csak ezt tette is, legnagyobb jótevője volt mást, jobbat nem is tehetett volna akko­riban. Az akkori szegény szerzetesek gondos­kodtak aztán, hogy a többi meglegyen ; irtot­ták az erdőt, szárították a vizeket, ültették, a gyümölcsfákat, és egy félszázad múlva mosolygó termékeny vidék közepén vidáman emelkedett az égnek a monostor templomának kicsiny tor­nya, de a hely is megnépesedett, földmivelést, ipart és tudományt tanulni gyűlt ide a ma­gyarság, és bár az alapitó Gyula ivadéka' ki­halt || talán a monostor is utána dűlt a tatár­járás fergetegében, megvolt vetve az alap e hely virágzásának, népesebb és népesebb lett a község, és 1313-ban már Magyarország ki­rályát fogadhatta kebelében. (Folyt./ köv.) *) Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy abból, hogy Gyulán monostor állott, korántsem kall gondolni, hogy maga Gyula is a szerzeteseké lett volna. A kisebb családi monostorok egész máskép voltak szervezve; ha volt is birtokuk, az nem szűnt meg az alapitó csalad bir- toka lenni. tagadhatlanul már az építésnél, költség szaporulatot fog előidézni. A meglevő töl­tés testek nagy része elégtelen lesz arra nézve, hogy biztos alapot nyújtson a fel­építmény számára; egy vasúti töltés biz­tonsági foka egész másszerü, mint a véd- töltéseké. Ha kevésnek látszik is az a méret, melylyel erősbitendők, a meglehe­tős magasság mellett már ez mindenesetre több földmunkát eredményez, mint ha a trage, a magaslatok, legczélszerübb fel- használásával — más irányban vezet­tetnék. Ezenkívül a korona magasságok által az emelkedési s esési viszony is megha- tároztatván, a töltések helyenkénti elha­gyásával, — a mi éles kanyarok, állomá­sok, közlekedésre alkalmatlan helyek miatt sokszor meg fog történni, — a csatlako­zás miatt ily helyeken is nagy feltölté­sekre lesz szükség. Igaz, recompensatio gyanánt szolgál, ha a kisajátitási költségeket elkerüli; de hátha ezért, vagy még a töltés testért is felszámításokat tesznek a társulatok, mit jogosan meg is tehetnek ? Nem felelhet meg egy ily vonal azon vidék érdekeinek, a melyet keresztül szel — már azért sem, hogy szabályozandó Folyók § másodrendű vasutak — s egy- átalában minden rendű vasutak — irá­nyának megállapításánál lényegesen eltérő szempontok játszák a vezér szerepet. Egy a folyóhoz nem kötött vonallal még a főiránytól távolabb eső helyek is összeszed hetők minden káros utóhatás nélkül, mint ez az arad-körösvölgyi vasút lelyszinrajza 1 üzleti jelentéseinek össze- lasonlitásából kitűnik. Ha egyszer azon­ban a folyó menti irány elvan fogadva, ényeges okok miatt s legfőbb esetben a vonal megsem közelítheti azon helyeket, melyeknek forgalmára s áldozatkészségére mégis számot tart. Ha néha ezen számítás sikerül is, de a községek áldozatával nem fog arány­ban lenni a nekik nyújtott előny, kivált ha tekintettel vagyunk arra, hogy a vasút felőli oldal biztosításával a túlpart relativ gyengittetik ! Mind ennél azonban fontosabb a fen- tartási költségek rovata. A dolog természetéből folyik, hogy egy szabályozási társulat csak úgy enged­heti ki kezeiből töltéseit, s másrészt egy vasút társulat csak úgy építhet azokra, ha a beépítendő rész véglegesen az ő tu- ajdonába megy át, s elvállalja felelősség terhe alatt azok gondozását s lelkiismere­tes fentartását, mit különben saját érdeke is okvetlen meg követel. De hogy mily összegre rúg ezen feutartási költség, azt csak a szabályozási társulatok tudnák megmondani! Ezen költséggel talán nem is az ártérbe esők tőkéit terhelni nem méltányos ; pedig ehez járulnak még a nagyvizek idején valószínű gátszakadások folytán elő álló forgalom szünet okozta nagy üzleti kiadások. De vegyük a legrosszabb esetet is. A védtöltések kiépítése a 81-diki nagy viz felett 1 méterrel — el van ren­delve, s rövid időn legtöbb helyen el is készül. A szabályozások előre haladtával azonban a nagy vizszin is folyvást emel­kedik ; s a mint a 81-iki árvíz több he­lyen 1 meterrel felül haladta az addigi legnagyobb 79-ikit, épugy nem lehetetlen egy újabb catastrophalis árvíz, mely talán a 81-ikit is jóval túlhaladja annyira, hogy veszélyezteti a felépítményt. A pálya felszínének eshetőleges fe- lyebb emelése az egész vonal mentén, — mit végre az ártéri érdekeltek biztonsága is megkövetelne, — még ha azok hozzá­járulásával történnék is, oly tetemes költ­ségeket involválna, melyek az egész vál­lalat fenáilhatiását is kétségessé tennék. Vasútra azonban szükségünk van, ok­vetlenül, minél előbb. E tekintetben nézetem szerint leg­czélszerübb volna egy — a magaslatok lehető felhasználásával építendő 1 mtres keskeny nyomu vaspálya, a melynél or­szágutakat, dűlő utakat — utóbbit külö­nösen a kisajátítás könnyítésére — kisebb nagyobb mértékben fellehetne használni, mint ez pl. az elsassi s Brőlvölgyi pályá­nál az eset; s egyátalában minden körül­ményt — vonat sebesség, jelzések, tűzve­szélyes rayon, útátjárók, ágyazatnál stb. — figyelembe venni a melyek a vasutat olcsóbbá teszik. A keskeny nyomu vas­utak ellen felhozatni szokott legfőbb érv. Az átrakodás pedig számos példa szerint a szállítást mázsánként az egész vonal hosszra alig eméli fel egy félkrajczárral. Ily pályákat kilométerenkini 11—13 ezer forintból maga az érdekelt közönség előállithatna s a mellett, hogy ez a köz­lekedés, a szállítás feltételeinek tökélete­sen megfelelne — a befektetett tőke után O ■ ~( bőséges kamatokat is hozna. T. Békésvárniegyc legtöbb adófizető me­gyebizottsági tagjainak 1883. évi név­jegyzéke. (Megállapittatott Békésmegye törvényhatóságának 1882. okt. 9. tartott rendkívüli közgyűlésében.) (Folyt, s vége.) Ifj. Kohlman Ferencz kam. tag Gyula, 414-4. (kétszeres.) Farkas Gábor ügyvéd K.-Ladány, 412-46. (kétszeres.) Lázár István Orosháza, 408-51. Zahorán György Csaba, 406'58. Tavaszi János ügyvéd Orosháza, 40466. (kétszeres.) Mikolay István ügyvéd Orosháza, 399-40. (kétszeres.) Lu­kács Károly Gyula, 398-52. Prág Lajos Csorvás, 397-33. Ambrus Lajos ügyvéd Gyula, 396-82. (kétszeres.) Schvarcz Farkas K.-Tarosa, 396-50. Misbuoza György Gyula, 391-46. Dr. Lübek Ja­kab orvos Orosháza, 391-23. (kétszeres.) Szebe- rényi István ügyvéd Csaba, 383-26. (kétszeres.) Vandlik Mátyás Csaba, 382-35. Gerlein Mihály Gyula, 381'93. Ruzsicska János Szarvas, 372-93. Kliment Mihály Csaba, 370-31. Szmetán Fülnp kam. tag Gyula, 369-92. (kétszeres.) Lepény András Csaba, 366‘49. Félix Ákos közjegyző Csaba, 362'77. (kétszeres.) Bartóky László Csaba, 362-11. Györgyi István Orosháza, 361-62. Kneifel János Gyula, 359-21. Tatár János lelkész Szeg­halom, 359*92. (kétszeres.) Kitka János Csaba, 357-60. Lepény Pál Csaba, 354*22. Badics Elek gyógyszerész Csaba, 353-27. (kétszeres.) Janurik György Szarvas, 352-84. Petrovics Demeter Vésztő, 352-46. Bartolf Dániel M.-Berény, 351-12. Boros János K.-Tarosa, 350-90. Dr. Dubányi János orvos Gyula, 349-86. (kétszeres.) Mázor János Csaba, 347-47. Gróf Pongrácz János lelkész Szt.-András, 347-42. (kétszeres.) Milyó Mátyás Csaba, 346"49. Dr. Báttaszéki Lajos ügyvéd Csaba, 346 76. (két­szeres.) Prág Bonifácz Csorvás, 345-42. Garzó János Szt.-András, 344-16. Herczeg Sámuel Sám­son, 343-77. Jurenák Imre P.-Szt.-Tornya, 34l-40. Bácskai Jakab Szarvas, 338-85. Klausz Lázár Endrőd, 337-31. Klein Adolf Gyoma, 330-42. Kovács J István Endrőd, 330-13. Buksz Lipót M.-Berény, 329-81. N. Szabados Antal Gyula, 329-44. Seres József Szeghalom, 325-72. Hűké Lajos F.-Gyarmat, 323-12. Fischer Sámuel Csaba, 320-6. Csiják Mihály Csorvás; 320'2. Zsilinszki György Csaba, 317 22. Kis Ferencz gyógyszerész Szeghalom, 315-2. (kétszeres.) Lövi Zsigmond Csaba, 312-5. Fischer Pál P.-Földvár, 310-69, Scbriffert József Gyula, 310-5. Kovács Mátyás Csaba, 309-54. Omazta Gyula ügyvéd Orosháza, 3C6-40. (kétszeres.) Lehóczki János T.-Komlós, 306-25. Kitka György Csaba, 305-73. Somogyi Sándor Szeghalom, 30489. Vidovszki Károly Csaba, 304-50. Lövi L. Jakab Csaba, 304-08. Harsányi Sándor lelkész Orosháza, 303-17. (két­szeres.) Matbe Janos Csaba, 300"92. Zelenyánszki György Csaba, 298-85. Veres József lelkész Oros­háza, 295-36. (kétszeres.) Medovárszki János Csaba. 292-‘/2. Murányi Gusztáv Csaba, 291-40. Ondroviczki Sámuel Csaba, 290-27. Kis Mihály Gyúró Szarvas, 29018. Grim Sámuel Gyoma. 288-10. Diamant Jakab K.-Ladány, 287-94. Hu- nya M. József Endrőd, 28789. Janurich Pál Szarvas, 287-18. Galik András Csaba, 286-25. Laszik Mátyás T.-Komlós, 285-36. Tóth László K.-Tarcsa, 28436. Beck Adolf Szarvas, 284-—j Tabajdi Sándor mérnök Szarvas, 283-80. (két­szeres.) Ifj. Medveczki József Szarvas, 282-93. Demusz József Gyula, 280-63. Kis József Oros­háza, 280-27. Szilágyi István Gyula, 275-37 Li- kerecz György Csaba, 273-48. Kovács Mihály Orosháza, 273-38. Bohus M. György Csaba, 273-2. Kókai Márton Csorvás, 272-75. Chrisztó Ath anász Szeghalom, 272-59. Felegyi János Csaba, 271-86. Zelenyánszki Mihály Csaba, 271-30. Szabó Antal Orosháza, 270"45. Vilim János ügyvéd Csaba, 268-94. (kétszeres.) Andó Mátyás Csaba, 266-88. Maczak Marton Csaba, 265-54 Kocsor Gergely Békés, 264-38. Megele Bertalan M.-Beréuy, 264-20. Sárkány György Szarvas, 263-49. Fischer Sámuel Csaba, 262 06. Sánta János Gyula, 261-96. Torn- csányi Károly Szarvas. 261-73. Rutkay András Csaba, 261-33. Kita Pál Csabacsüd, 260 68. Dobay János kam. tag. Gyula, 260-46. (kétszeres.) Chován Pál Csaba, 260T6. Újdonságok. Közgazdasági előadó. A földművelés-, ipar- és kereskedelmi minister Bókésmegye közi­gazgatási bizottságához közgazdasági előadóvá Székács István orosházi urad. tiszttartó urat nevezte ki. Az élővíz csatorna elzárási s illetőleg Csábos töltések felépítési munkálataira beadott ajánlatok felett a közmunka és közlekedési mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom