Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)
1882-05-21 / 21. szám
21-ik szám Gyula, 1882. május 21-én I. évfolyam, Szerkesztőség: Belváros 6o-ik szám, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 Irt — kr Fé lévre .. ...... 2 „ 50 „ Évnegyedre .. .. 1 § 25 „ Egyes szám ára 10 kr. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. .A. SZFOZRT-CIjTTB HITT^.rr^XjOS KIÖZLÖIíT^-E. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: Jantsovits Until. Főmunkatárs: Oláh György. szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Jjipót Dorottya utcza 8. sz. a. / Bécsben: Gppelik A., Schalek Henriik, JÜLoose Rudolf és Dukes IMT. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. IP-u-sztu-lia-raJs:Napok óta foly már Magyarország kép- viselöházában a vita a délszláv lázadás elnyomására a delegácziók által megajánlott 21 milliónyi hitel fedezése felett. Szivünkig hatottak a legmélyebb elkeseredés hangjai, a nemzet vérének, pénzének oly czélra való elfecsérlése miatt, mely ellen fellázad jogérzetünk, önfentar- tási ösztönünk. „Minden irányadó elem, mely Magyarországot alkotja, s minden irányadó nemzetiség, mely Ausztriát alkotja, határozottan ellenezte s következetesen mély ön tudatossággal károsnak, veszedelmesnek tartja e hódítást. A bosnyák kaland lehetetlenné teszi a pénzügyi kibontakozást; megzavarja a Habsburgok két államában a fajok történelmi egyensúlyát, megrontja az államjogi helyzetnek különben is korhadt gépezetét ; előkészíti a szoldateszka uralmát s vele az abszolút uralkodás elfojtott, de folyton élő és működő hajlamainak érvényesülését; megbénitja Magyar- országnak és Ausztriának önvédelmi képességét; népek elnyomójává teszi a magyar fajt, akaratának, hajlamainak, múltjának s jövendőre irányzott minden törekvésének ellenére.“ S ily czélokra kénytelen a szegény magyar áldozni vérét és pénzét. Történelmünk lapjai, ezredéves államéletünk szakadatlan küzdelmeiről tanúskodnak, s e küzdelmek alatt, mint ..oldott kéve széthullt nemzetünk“ s megfogyott, megtört a „hajdan erős magyar.“ S ma, a múlt sötét képeit elfelejtették azok, kik Magyarország függetlenségét feladva, az Ausztriával való közösségben vélik a nemzet jövőjét biztosíthatni, s történelmünk lapjaira újabb képet festenek, egy dicstelen, jogtalan, nemzetirtó harcznak szomorú képét. Mostoha viszonyaink között elszegényedett népünk véres verejtékkel szerzett Guszti bácsi emlékére. (Az „Arad és Vidéke f. évi 96-ik számából.) Pythagoras, ezelőtt 24oo esztendővel leste el azt az égd harmóniát, mit a „spaerák zenéjének“ nevezett — mely azóta, mintakép gyanánt minden földi zeneművész eszményi czelja. Hány trilla és tremola reszketteté meg azóta földünk légkörét; mennyi köny esett oda zsákmányul a zene művészeti executióinak; az érzelgök és érezni tudók millióinak hány sóhaja és rikkanása hatott fel odáig, hogy igaz, vao-y negélyzett világfájdalmára irt szerezzen a túlvilágot rejtő elragadtatás felmagasztalt állapotában? — azt csak egy különcz anglius tudná alapos számításaival kimutatni. És még mindig ott vagyunk, a hol | ezer év előtt: az égi zene titkos sejtelmeivel szívükben Bethoven, Verdi, Wagner közelebb hozták az emberi szivet az éghez. s a fölkentek e kicsiny töredéke által nemesedett magasztos eszmékre s lelkesedett nagy tettekre az emberiség milliója, de az eszmet, az égi zenét tán soha sem érjük el. Csak a bájos zene-formákon mint fátyolon keresztül látja lelkünk a boldogság honát, s szivünk titkos érzelmei az aetheren átrepülve kalanfillérei elvonatnak a hazai czéloktól s milliók fecséreltetnek el haszontalanul. Nincs pénzünk ipari, kereskedelmi, közgazdászat^ érdekeink előmozdítására ; nevelésügyünk a legszomorubb állapotban sinlődik, s mindez azért, mert a pénz kell — Boszniára. Léteiéért remeg a jelen nemzedék. Minden pillanatban felhangzik a jajkiáltás : kevesen vagyunk s mégis történelmünk leggyászosabb korszakának alkotói s intézői, midőn éveken át elnézik, hogy pusztul fajunk Bukovinában, mely az északkeleti vármegyékből kimenekült kuruczok- ból s a székelyek közül a hatalom által kiüldözött fajfiainkból települt meg ott; és elnézik, hogy öli ki a legnagyobb köny- nyüséggel az ős hunok utolsó magyarul szóló maradékait ü csángókat, Moldvában az oláhság: nem állnak meg a lejtőn s nem riadnak vissza attól, hogy : kevesen vagyunk, hanem engedik elvinni fiainkat oda, hol fegyver s a legirtózatosabb betegség kinhalála fogyasztja a magyart. Ily szomorú kép előtt méltán felsóhajthatunk a költővel : — A nép csak dőre eszköz Egyes nagyok kezében, kik a Világtörténetet vérével írják. Bébésmegye törvényhatósági bizottságainak 1882. május 15. és folytatva tartott üléséről. Beliczey István főispán a szokatlanul nagy számmal egybegyült bizottsági tagok üdvözlése után a közgyűlést — hétfőn d. e. 10 órakor — megnyitottuak jelentvén ki, a napirend előtt tudomására hozta a közönségnek, miszerint király ő Felsége Dr. Réthy Pál tiszteletbeli főorvost és Csaba város tiszti orvosát csaknem félszázados orvosi pályája folyamán a szenvedő emberiség érdekében tanúsított fáradbatlan tevékenysége s kiváló érdemei jutalmául a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki, melyet is a kitüntetettnek a közönség éljenzése közben ünnepélyesen átadott. Dr. Réthy Pál a meghatottság hangján mondott köszönetét a fejedelmi kegy ezen nyil- vánulásaért, kijelentven, miként azt fokozott munkássága 8 alattvalói hűsége által meghálálni legfőbb s legkedvesebb kötelességének ismerendi. A napirendre térve, olvastatott a megyei alispánnak a megye állapotáról s az időközben tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentése, melynek tárgyalása során: 1. Mező-Berény és Kőrös-Tarcsa községek egy csendőrségi őrsnek Mező-Berényben leendő elhelyezése iránt benyújtott kérvénye a m. kir. bolügyministeriumhoz par- tolólag feltörjesztetni határoztatott. 2. A megyei közmunkaalap kezelésének nyilvánossága érdekében felliivatott a megye alispánja, bogy a közmunkaalap terhére teljesítendő s házi kezelés alá nem eső minden jelentősebb vállalatnak kellő közhírré tetele s az illető községekkel való közlése iránt intézkedjék. 3. Mély megdöbbenéssel vevén a közönség tudomásul, hogy az l880/i* *ki tanévben a megye területén létezett 199 iskola közül 44 iskolában a tannyelv nem magyar, ezen sajnosán felötlő körülmény okainak beható vizsgálata, tanulmányozása és elhárítása iránt saját hatáskörében teendő intézkedésre I eljárása eredményének bejelentésére a megyei közigazgatási bizottság felhivatott. 4. A községek utczáinak lejtmérezése s belvizeik levezetése érdekében a községek oda ntasittattak, miszerint ez irányban tervezeteiket f. év szeptember 1-ig beterjesszék. 5. A megyei levéltár rendezhetése czéljából a m. kir. belűgyministerium a házi-pénztár terhére két ideiglenes miuöségü dijnok félfogadásának megengedésére felkéretni határoztatott. — Egyéb részeiben az alispánt jelentés tudomásul vétetett. A megyei közigazgatási bizottságnak az 1881. óv II. feléről széllé, lapunkban most folyó jelentése tudomásul vétetett. A megyei árvaszéknek az 1881 -ik évről összeállított jelentése azzal vétetett tudomásul, hogy tekintettel az árvaszék szervezése óta megkétszereződött irodai- és kezelési teendőknek a kezelő személyzet számával arányban nem álló nagyságára, a belűgyministerium még egy irnoki állomás rendszeresítésének megengedésére felkéretni határoztatott. Tárgyalás alá vétetvén a ni. kir. belügy- ministeriumnak a halászati jog gyakorlásáról alkotott megyei szabályrendeletre vonatkozó leirata, határozatba ment, hogy miután a szomszéd törvényhatóságokban az ívás idejére vonatkozólag halászati tilalom fenn nem áll, a megyének a halászati tilalom tárgyában alkotott szabályrendelete felfüggesztetik. A korcsmái zárórák szabályozására vonatkozó megyei szabályrendelet aként módosíttatott, hogy rendőri záridőül kisebb korcsmákra nézve télen 9 óra, nyáron in óra, vendéglőkre, tekeasztalokkal ellátott kávéházakra és czukrászatokra nézve Ijféli 12 óra, — szállodákra, vendégfogadókra, valamint a vasúti állomások közelében fekvő vendéglőkre és korcsmákra nézve a személyszállító vonatok érkezési és indulási ideje állapíttatott meg, kivétetvén az országos vásárok, a midőn a záróra általában éjféli 12 óráig terjesztetett ki. Azadófelszóllamlási bizottságba rendes tagokul Szigetby Lajos és Székács István, póttagokul Zöldy János és Jantsovits Emil bizottsági tagok megválasztattak. A házaló kereskedés korlátozása tárgyában keletkezett kereskedelemügyi ministeri rendelet tárgyalása során a házalási jog tartama a házalókönyv láttamozásitól számítva B.-Gyulára nézve 5 napban, Csaba, Békés, Berény, Füzes- Gyarmat, Gyoma, Szarvas és Orosháza községekre nézve 3 napban, a megye többi községeire nézve két napban, azon időtartam pedig, melynek leteltével a házalás ugyanazon községben ismételhető, 6 hónapban állapíttatott meg. A Budapesten felállított állami középipartanodába küldendő egy megyebeli ifjú részére szükséges ösztöndijhoz a megyei ipar- és kereskedelmi alap pénztárában kezelt 913 frt 28 kr. évi kamatai felajánltattak, felhivatván egyidejűleg Gyulaváros polgármestere s a járási szolgabirák, hogy ily ösztöndij-alap létesithetése czéljából járásaikban, különösen a kereskedők és iparosok körében gyűjtést eszközöljenek. Szarvas város és a volt tiszavidóki vaspálya társaság között a m.-túr-szarvasi szárnyvonat kiépítése tárgyában létrejött szerződésnek Szarvas városa által kérelmezett módosítása meg- engedtetett. A megyei közigazgatási bizottságban működő tiszti ügyészi helyettesül Jantsovits Emil bizottsági tag, — 1 megyei község jegyzői nyugdíjintézet választmányában Rap- csák J. elhalálozása következtében megürült tagságra Kéry Elek dobozi községi jegyző, — a gyomai lóállitási bizottság elnökéül pedig Kalmár József endrődi lakos választatott meg. A Fehér-Körös gerla-sikkony-békési holtmedrének eltöltése tárgyában — tekintve, hogy a ra. kir. közmunka- és közlekedésügyi minister- nek ez ügyben kelt rendelete szerint a megye közönségének 2270.—1877. sz. a. kelt hatarozadoznak el a végtelensegnek orokke szabad, de át nem hatolható fényes ösvényein ... De maradjunk csak itthon! A szép magyar alföldön is teremnek zenészed lángelmék; de eszméik, specialis nemzeti dalaik, mint nyelvünk érthetetlen a nagy világ előtt; élnek, munkálnak és meghalnak — névtelenül ; emlékezetüket a puszták homokjára írták. — De dalaik élnek és el nem vesznek, mert a nép ajka ad nekik örök életet — és Boruth Elemér és Tisza Aladár hivatalos kiadásban • szolgáltatják át őket a salonoknak. Valóságos speciálitások ők, kiknek művészi individuuma nem hangzatos nevekben, de szívből jövő és szívhez szóló dallamaikban marad fenn. Egy ilyen specialitás volt Guszti bácsi, egy alföldi nagyváros zenemestere. — Itt az alföldön, tiszta magyar nép között született és élt; annak az öröme és bánatának volt a költője. Leikével született költői adománya mesterek nélkül, magától nőtt termő fává, — és e tehetséget benne a ligetek dallos madarain kívül nem ösztönözte más. Ott élt s járt közöttük s leste el a természet forrásainál azt, a mi aztán kezei között igazi művészivé finomult — de megmaradt hamisítatlanul magyarnak. — Dalait, nvomda helyett egyenesen a czigányoknak adta, a kik azt a költő utasításai szerint úgy húzták, hogy a hallgató szive megrezdült belé. ínrvaccifr Aorvfnrmin VOTIZOtták őt magukhoz. De vigadni — s vájjon ki ne szeretne inkább — ő is jobban szeretett. Senkinek sem jutott eszébe öt ezért kárhoztatni; hisz életének ez volt vigasztaló és költői oldala, a prózai és lelketölő : az óraadás. Naponta 8—io órán keresztül, megfeszített figyelem, közbeszólás, felindulás es e mellett a zenei összhangot követelő fülnek szakadatlan tartó kinszenvedései, — melyik költői lelket ne vinnék őrületbe ? Guszti bácsi mindezekért csak nehány quaterkával karpótolta magát a népkörben, hol nincsen politika és mondva csinált etiquette, hanem a polgárság talpraesett mondókáit lehet hallani s az igazi népies természetet tanulmányozni. — Itt szerzé ő népdalaihoz a tárgyakat, eredeti gondolatokat, eredeti szólamaikkal együtt. De legszebb dalai ifjú korából valók, abból a korból, mikor a szerelem lángja a költői ihlet társává szegődik. Mert Guszti bácsi is volt szerelmes, még pedig nagyon, de nem mondta senkinek. Érzését magába zárta, mert nem szeretett ékes szó-mezbe czifrálkodni, ngy pongyolán meg nem kürtölte ki a bámuló világnak legszentebb ügyét. — Addig dédelgette, ápolgatta leikében — mig egyszer megszületett a dal. — Egy-egy ilyen dal lett aztán az a szerelmi mikrophon, mely titkos sóhajait viharrá,* s meg titkosabb oldalpillantásait megrázó villanyáramokká fokozta. t\ci o fii'/ac fonfa/iilf Wnrs. is lftlárt. Aki kor „született“ nála a dal, de később már • csak componálta. De jól tudta azt Guszti bá- esi, hogy azért mégis jók azok, mert máskü- lönben nem húzná a czigány s nem dalolná a • mulató legény. Meg is érezte, hogy nemcsak t eszével, hanem leikével is csinálta őket. — De t ezen túl nem terjedt figyelme. A költői ihlett• séghez hiányzott nála az élelmesség, mely i amannak szolgálatára állva, a szellemi elő- nyöket anyagi javakká tudja varázsolni. Gon- 1 dolkozása meg a lantosok korából való, mi- s kor még nagy dob es larma nélkül is, áhítat- ? tál hallgató közönség gyűlt az énekes köré, i s a zene hatalma könnyeket indított s dús é jutalmakat hozott. Elfajult a világ: mindenben a könnyebb, I a felületes felé hajol. Nincs kedve a valódi- költészet igaz gyöngyeiért, sem a kedély mé- t lyére, sem az eszmék magasságára fáradni. t Csak érzéki ingerekre van még fogékonyá sága. Ilyen rút világban Guszti bácsi elkese- ri redése is a tetőpontra hágott; és keserűségét í — borba fojtotta. — Ilyenkor erezé, hogy él- valami lelkében, a mi őt az emberek érdek- ■ lődése, részvéte nélkül és annak daczara bol- dogitja; fel-fel lobbant benne az isteni szikra,- melyet az emberek hideg közönyössége nem- tudott eloltani; kilépett leikéből a költői ih- let s varázsvesszejével remek dalokat teremtett. Azután — megjelent a Jancsi czigány s- rázendité :
