Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-05-21 / 21. szám

tában felhozott indok az élővíz csatorna sorsának bekövetkezett végleges rendesése folytán többe figyelembe nem jöhet, Farkas Béla megyebizottsági tag elnöklete alatt Beliczey Rezső, Dr. Hajnal István, Mezey Lajos és Keller Imre bizottsági tagokbóli Kertay Zsigmond t. ügyészből és Haasz József főmérnökből egy küldöttség alakíttatott I küldetett ki oly megbízással, hogy a szóban forgo holt meder eltöltése s a belvizek levezetése czéljából építendő zsilip kérdésében az érdekelt felek és szakértők meghallgatása mellett a helyszínén vizsgálatot tartson, az ügy barátságos kiegyenlítését kisértse meg, a eljárásáról az őszi közgyűlésre jelentést tegyen. — Egyidejűleg a közmunka- és közlekedésügyi minister felkéretni határoztatott, miszerint az élővíz-csatorna ügyének miként lett elintézéséről,/a megye közönségét kellő tájékozhatás végett értesíteni szíveskedjék.

Tárgyaltatott a megyei közig, bizottságnak a békés-földvári szárnyvasut felépítése érdemében hozott határozata, mely szerint ezen szárnyvonal kiépítését a megye altalános közlekedési érdekeire előnyösnek nem tekintvén arra a megyei közmnnka-alap igénybevételét megengedhetőnek nem véleményezi. Mire nézve élénk vitatkozás után szótöbbséggel a közig, bizottság véleményének mellőzésével azon határozat hozatott,. hogy miután esen szárnyvonal kiépítése Békés városának legkiválóbb közlekedési, gazdasági és megélhetési érdekei közé tartozik, annak kiépítésére Békés városának 1883. és 1884-ik évi közmunka ereje segélyül megszavaztatik. Ezzel kapcsolatosan tárgyalás alá vétetvén Békés község elöljáróságának ezen szárnyvasut kiépítése költségei tekintetében hozott azon határozata, mely szerint az építési költségek fedezésére gróf Wenckheim Frigyes által a legjutányosabb feltételek mellett beszerzendő 100,000 forint kölcsön biztosítására a vasúti üzleti nyereménynek öt il Iető |fj részét, 885 hold fásmelléki erdejének jövedelmét s I községi adót is leköti, s gróf Wenckheim Frigyes javára a zálogjognak a község tulajdonát képező ingatlanokra 100,000 fit erejéig leendő bekebelezését megengedi. — azzal hagyatott jóvá, hogy a szárnyvasut esetleges üzleti vesztesége Békés városát és gr. Wenckheim Frigyest építési járulékaik arányában terhelendi,

| hogy a műszaki tervek a község által bemuta- tandók lesznek.

Olvastatván a m. kir. belügyministernek a Sabonapiaczi forgalom rendezés é- r e vonatkozó szabályrendelet átdolgozását meghagyó rendelete, — ezen ministeri rendelet azon megkereséssel határoztatott a megyei gazdasági egyesülethez áttétetni, hogy a gabonapiaez rendezése tárgyában egy szabályrendelet tervezetet dolgozzon ki.

Tárgyaltatott Sánta Gábor és társai gyulai városi képviseleti tagoknak felebbezése, melyben Gyulavárosa képviseleti közgyűlése által a harmadik jegyzői állás betöltésének felfüggesztése, s a másik két- jegyző fizetésének 4—400 frttal való felemelése tárgyában hozott határozatok megváltoztatását kérik. Ezen felebbezés visszautasításával Gyula - városa képviseleti közgyűlésének megtámadott határozatai az abban felhozott indokokból hely- benhagyattak; a felebbezésben azonban bét évi rendszertelen gazdálkodásról; ennek következtében felmerült 32,000 frt adósságról, ezen adósság keletkezése okainak megvizsgálásával megbízott küldöttségről, ezen küldöttségnek a felfedezett visszaélések miatt fegyelmi eljárást indítványozó jelentéséről és ezen indítvány Issza vaztatásáról tétetvén emlités, e tekintetbon Gyula- város polgármestere jelentéstételre felhivatott. — Ezen, a harmadik jegyzői állás betöltésének elodázása által oly sérelmes határozat meghozatalánál csak k ó t v i d ó k i, ellenben 10 gyűl ai oly bizottsági tag volt jelen, kik, mint városi képviselők a sérelmes határozatot első fokulag is megszavazták.

(Folyt, köv.)

Békésmegye közigazgatási bizottságának az 1881. év második felére vonatkozólag a m. kir. miniszterelnökhöz fölterjesztett jelentése.

(Folytatás.)

II. A m. kir. pénzügyministerium ügykörét érintőleg.

Az adóügyek körül az egyenes adók kivetésének és behajtásának átnézetét, továbbá az adókönyvelés es adóbehajtás kezelésének ered menyét, végül az adóbefizetési eredmények és adóhátralékok egybehasonlitását A) B) és C) min* táju kimutatások foglaljak magukban.

Az A) alatti kimutatás szerint az adótartozás főösszege a lefolyt félévben 844,391 frt 23 kr. volt, ebből levonatván az elemi csapások, felebbezések, behajthatlanság következtében törült 175,216 frt 36 kr.-nyi összeg; a valódi tartozás 669,174 frt 86 krt tott ki, mely utóbbi ösz- szegböl behajtatván 641,073 frt 98 kr. hátralékban maradt az év végén 28,100 frt 88 kr.

Oly csekély ezen utóbbi összeg, hogy megyénk adókezelési és könyvelési viszonyait a legkedvezőbb színben tünteti fel.

Az 1881. év egész eredményének megítéléséhez alapot nyújtanak következő adatok:

Az 1881. évi összes tartozás

volt

................................... 1.456,002 frt 56 kr.

Eb

ből......................... 224,827 | — |

Le

íratván .... 1,231,175 frt 56 kr.

volt a valódi tartozás.

Befizettetvén pedig 1.203,074 frt 68 kr.

Az év végén mindössze is 28,100 | 88 „ hátralék mutatkozott.

Összehasonlítva ezen adatokat, az 1880. év hasonidőszaki eredményével, kitűnik, hogy a befizetés 61,993 frttal kedvezőtlenebb ugyan, a hátralék azonban 37,445 frttal fogyott. Azon közis- meretü csapások, melyek vármegyénk 17 nagy községének adóalapját a tavaszi árvízveszélyek által annyira érzékenyen sújtották, hogy csak az így szenvedett károk következtében a kincstár az 1881. év II. felében 136,365 frt 56 kr. adóösszeggel megrövidült : érthetővé teszik azon kedvezőtlenebb befizetési eredményt, melyet jeleztünk s viszont a behajtható I valódi tartozások befizetése oly fényes eredményt mutat, mely népünknek az állam iránt tartozó kötelessége lerovásába nyilvánult készségét dicséri.

Az adó árverési esetek a szolgabiráb előtt 9, községi elöljárók előtt 235 volt; az esetek száma pedig, melyben ingatlan birtok került árverés alá, mindössze 8-ra ment.

Egy kérelmünknek kell e helyütt kifejezést adnunk. Ugyanis a mint a nagymélt. pénzügy- minister ur előtt is tudva van. az ármentesitő- társulatok, gátrendszerük kiépítésére állami előlegeket és kölcsönöket vettek fel ; a mely tartozások után a kamatokat az egyes érdekeltek kötelesek fizetni. Minthogy azonban az általános jövedelmi pótadó kivetésénél a bekebelezett adósságok után esedékes kamatok levonatnak, nemcsak méltányosnak, hanem igazságosnak is látszik, hogy I társulatok által lelvett, de közvetlen az egyes érdekelt földtulajdonosok által az államkincstár javára fizetendő kamatok, az általános jövedelmi potadó kivetésénél szintén levonassanak, annál is inkább, minthogy az 1879. évi 34. t. ez. 5. §-a szerint, az ily természetű adósságok törlesztése illetőleg behajtása, a bekebelezett követeléseket is megelőzi. Miért is tisztelettel felkérjük a nagyméltóságu m. kir. pónzügy- minister urat, hogy a fennebb megjelölt irányban, póttörvény alkotását a törvényhozás előtt kezdeményezni méltóztassék.

III. A vallás- és közoktatási ministerium ügykörét érintőié g.

Az ezen szakot érdeklő adatokat | Ill-ik mintájú kimutatásban foglaltuk össze.

Megyénk tanügyi állapotáról, az 188°/,-ki tanévre vonatkozólag a következő képet nyújtjuk.

Volt a megye területén 199 iskola, ezek között 20 községi, 179 felekezeti. Tanköteles gyermek volt 38821. Ezekből mindennapi tanköteles 27,653, ismétlő 11,168. Iskolába járt a mindennapi tankötelesek közöl 23,958=86,63%; az ismétlő tankötelesek közül 5112=45.77% vagyis összesen 29070, 74.88%. Tankönyvvel nem birt az iskolába járók 4.8%-a. Iskolamulasztási eset telmerült 364,985, ebből megbüntettetett 75,344, felmentetett 289,641. A büntetések közül javult eljárásnak tulajdonítandó azon kedvező eredmény, hogy a tényleg mindennapi iskolába járók százaléka ez évben 84-ről 86-ra szökkent, minek alapján megyénk tanügyi helyzete az általános 77% mellett, a hazai tankötelesek legjobbjai köze emelkedett.

Hanyatlás mutatkozik azonban az ismétlő tankötelesek iskolalátogatásánál, mely 2%-kal fogyott; minek következtében az összes iskolába járt tankötelesek előbbi évi 75.05%-a 74.88%-ra esett vissza.

Az iskolából kilépettek közül írni, olvasni megtanult 5627, csak olvasni 227, mi által a népiskolai oktatás (öczélja : a legszükségesebb ismeretek közvetítése és a további önképzés lehetősége elég kedvezően eléretett.

A lefolyt tanévben működött 277 tanító kö zül 235 képesített, 42 nem képesített.

Egy tanítóra jut 104.9, egy tanteremre 103.8 tanítvány.

Az iskolák tanítási nyelve magyar 138, magyar-német 5, magyar román 2, msgyar-tót 10, tót 37, német 4, román 3 iskolában, vagyis a tannyelv nem magyar 44 iskolában.

Az iskolák évi jövedelme kitett 177,554 frtot; ebből tanítói fizetésekre 147,168 frt fordittatott. A tanítók átlagos fizetése 533 frtra ment.

IV. Azigazságügyi ministerium ügykörét érintőle g.

A büntetőjogi élet és igazságszolgáltatás az uj büntető törvénykönyvek életbeléptetése következtében oly nevezetes forduló pontra jutott, hogy az 1876. évi VI. t. ez. 39. §-ában biztosított jogunk gyakorlására ezen nagy és nevezetes mozzanat kétségtelenül kiváló alkalmul szolgálhatna; ámde maga az idő, mely a régi bírói gyakorlatok az újabb s a tudományos jogi elveken alapuló alkotásuktól elválasztja, egy év, oly rövid, hogy az említett törvények életbeléptetése által elért társadalmi eredményeket, a felületesség és alaptalanság veszélye nélkül kritikailag nem méltathatjuk.

Csak egy két mozzanat felemlitésére szorítkozunk tehát.

Az tény, hogy a b.-gyulai kir. törvényszék területén, az 1881. évben a bünteljelentések száma, az előbbi évekhez képest szaporodott, mert mig

1880. évben az összes feljelentések száma 456-ra ment, addig 1881. évben már 583 feljelentés történt.

Való az is, hogy feltűnő módon szaporodott az emberi élet elleni bűnfeljelentések száma, s habár a vizsgálat után az esetek többnyire szándékos emberölésnek és balált eredményezett súlyos testi sértésnek bizonyultak, s mindössze két esetben lön a szándékos emberölés gyilkosságnak megállapítva : a számos — 16 — emberi élet el leni bűneset méltán, gerjeszt figyelmet.

(Folyt. köv.)

^.lispárLi jelentés.

Békésmegye állapotáról az 1882. évi ápril hóban. (Felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának 1882. május 8-án tartott ülésében.)

(Vége.)

Méltóságos Főispán Ur!

Tekintetes közigazgatási bizottság!

3. A 7. § következőleg módosítandó: „az útfelügyelők rendkívüli megyei kezelő személyzet soraba tartozván, hivatalos mulasztásaik miatt dorgálással, pénzbírsággal esetleg elbocsátással fenyi- tendők a fenn álló fegyelmi eljárás szabályai szerint. “

4. I 13. §. miszerint „ba az útfelügyelő valamely építkezés felügyeletével megbizatik, ezt köteles külön dijazás nélkül lelkiismeretesen teljesíteni és a kir. építészeti hivatal útmutatása szerint az epitési naplót rendesen és pontosan vezetni,“ kihagyandó azért, mert az útfelügyelők föfeladatat az utkaparókra való felügyelet és építési napló díjtalan vezetésével annál kovésbbé terhelhetők, mert a jelzett művelet a megyei állam- épitészeti hivatal munkakörébe tartozik.

5. A 15. §., miszerint „az útfelügyelő köteles az utmunkálatokhoz előirányzott közraunka- erönek kellő és szabályszerű kiállítása iránt a járási szolgabiró utasítása szerint közreműködni, a

közmunkásokra rótt munkát kijelölni és annak pontos foganatosítását ellenőrizni, minden hanyagságot vagy visszaélést meggátolni, vagy az illető járási szolgabiró utján meggátoltatni,“ kihagyandó azért, mert az utmunkálatokhoz előirányzott közmunkaerő kiállítása a községi elöljárók, — a közmunkásokra rótt munka kijelölése és ellenőrzése az illető községi közmunkái esküdt teendői közzé tartozik, mely teendőkkel a szerény dijjal ellátott útfelügyelőket elhalmozni saját kiváló foglalkozásuk t. i. az utkaparókra való felügyelet gyengítése nélkül nem tanácsos. Végre

6. A 16. §., miszerint „az útfelügyelő az aratási időben 8 napi szabadságot kaphat, mely czélból a járási szolgabiróhoz folyamodik“ törlendő azért, mert e feltétel a 9. §.'alatti feltételbe ütközik, miszerint az utfelügyelő az útvonalakat legalább hetenként egyszer bejárni tartozik.

A folyó évi fösorozások alkalmával a szeghalmi, orosházai és gyomai járásbeli utakat, közelebb pedig a gyula-kigyós- és gyula-kétegybázai utakat megszemlélvén, azon tapasztalatra és meggyőződésre jutottam, hogy különösen a szeghalom- dévaványai- és gyula-kétegyházai utak sem kellő domborúsággal nem bírnak, sem pedig az utak mentén, a vizládák eltávolitva nincsenek s igy azok gyökeres javítást igényelnek. Felhivandónak vélem ennélfogva a kir. építészeti hivatalt, hogy ezen utaknak, a jövő évben leendő rendszeres helyreállításáról gondoskodjék.

Ugyanezen rovat alatt sajnálattal kell megjegyeznem, hogy a b. csabai közbirtokosság közelebb tett nyilatkozata szerint, a kongó-utak anyagául szolgálandó tégla gyártásra nem vállalkozik s igy előállott annak szüksége, hogy ez irányban más helyen tegyen lépéseket. Erre nézve tudakozódtam a Kovács testvérek első műtéglagyár tulajdonos czégnél H.-M.-Vásárbelyt; mely ezég azon ajánlatot tette, hogy a tek. bizottság előtt ezúttal felmutatandó minta szerint az ut burkolati kongótégla ezrének gyártását 12 írt 50 krért elvállalják.

A mint a tek. bizottságnak is tudomása van róla, a szent-andrás-öcsödi útnak a tégla halomtól a mogyorósi balomig terjedő része a kormány- biztosilag oda épített védgát által annyira elfoglaltatott, hogy ezen útszakaszon a közlekedés már a legnagyobb mértékben veszélyessé vált. A töltésépítési kormánybiztos ur a tek. bizottság által ezen gát kiszélesítése iránt még február hóban megkerestetett; ugyan én elnöki utón, f. évi április hó 16-án 368. sz. a. ezen megkeresés elintézését szorgalmaztam. Minthogy azonban ezen megkeresésekre ez ideig még csak válasz sem érkezett: kötelességemnek tartom ezen körülményt a további intézkedés kérelmezésével a tek. bizottság tudomására hozni.

A védtöltések úgy a gyulai, mint a szeghalmi járásban, vagyis az Alsó-Fehér-Körös ár- mentesitö öblözet, továbbá a bosszúfoki és Be- rettyó-ivánfenéki ármentesitö öblözetek területein folytonosan erősittetnek; továbbá a sebes-körösi ármentesitö társulat félbeszakított munkálatait ismét folyamatba tette.

IV. Vegyesek.

1. A megyei pénztárak a lefolyt hóban is megvizsgáltatván, azok kifogástalan rendben lévőknek találtattak. .

2. Az ujoncz állítás megye szerte befektetvén. annak eredményét következőn tüntetem lel:

A gyulai járásban az ujoncz jutalék javára állítandó volt 16, állíttatott 16, a póttartalék javára állítandó volt 2, állíttatott 4, felüleg 2.

A békési járásban az ujoncz jutalék javára állítandó volt 136, állíttatott 132, hátralék 4, a póttartalék javára állítandó volt 32, hátralék 32.

A csabai járásban az ujoncz jutalék javára állítandó volt 83, állíttatott 83, a póttartalék javára állítandó 8, állíttatott 8, honvédséghez soroztatok 36.

A gyomai járásban az ujoncz jutalék javára állítandó volt 54, állíttatott 54, a póttartalék javára állítandó volt 5, állíttatott 5, honvédséghez Boroztatott 7.

A szarvasi járásban az ujoncz jutalék javára állítandó volt 129, állíttatott 129, a póttartalék javára állítandó volt 17, állíttatott 17, honvédséghez Boroztatott 22.

Az orosházai járásban az ujoncz jutalék javára állítandó volt 138, állíttatott 125, hátralék 13, a póttartalék javára állítandó volt 25, állíttatott 2, hátralék 23.

A szeghalmi járásban az ujoncz jutalék javára állítandó volt 63, állíttatott 63, a póttartalék javára állítandó volt 8, állíttatott 8, honvédség hoz soroztatott 8.

A Gyula városi járásban az ujoncz jutalék javára állítandó volt 42, állíttatott 42, a póttartalék javára állítandó volt 4, állíttatott 4, honvédséghez soroztatott 16.

Összesen az ujonczjutalék javára állítandó volt 661, állíttatott 644, hátralék 17, a póttartalék javára állítandó volt 101, állíttatott 48, hátralék 55, felüleg 2, honvédséghez soroztatott 89.

Csak igen nagy szellemek képesek arra, hogy a méltánylás és elismerés fejlesztő melegét nélkülözhetik, s elég nekik a saját szivük melege; a mindennapi élet sorai közi szép tehetségek, kiváló talentumok is elvesznek ápolás híján. Benne is erős volt a lélek, de a viszonyok súlyát még se birta el; a szilárd akarat és kitartás vele is megvívatta e létért való harczot, — nem őt okolhatjuk, he tisztán szellemi fegyverét, melyet fondorko- dás, irigység vagy tolakodás soha be nen szennyezett, — leszerelte a cosmopolita közönyösség. Ezzel a mindent befogó rozsdává küzd a magyar zene leginkább, ez vitte őt 1 oda, a hol már a magyar zenésznek sem kel kenyeret enni.

Nyájas olvasóm, ha zenész vagy, megen gesztelheted őt, jóvá teheted a vele elkövetet hibát. Guszti bácsi örökösei kiadták össze zeneszerzeményeit. Ha a tiszta népies magya zene es dal közvetlenségét érezni akarod : iga; lélekkel ajánlhatom. Mert nem költött doloj i miről beszélek. Hódmező-Vásárhely, Szegei és vidékén mindenki tudja, hogy ki volt, | volt, mig élt — szegény Nyizsnyai Gusztáv

Decsy G.

Vásárhelyi hires vendégfogadó I — Hej 1

Van-e benned barna kis lány eladói?

Lelkének régi, régi kedves szülöttei eljöttek újra mind, s termékenyiték lelkét a múltak édes-bus emlékeivel; sirt és kaczagott. Megsiratta az elmúlt idők rózsás napjait és kigunyolta, kikaczagta a jelen hitványságait.

Váltig ösztönözték: adja ki szerzeményeit, meglátja, hogy fognak rajta kapni a magyar zene barátai. De Guszti bácsi helyébe várta a kottakereskedőt. Hiszen hallották, tudhatják jól, mit érnek az ő nótái; ő bizony nem megy senki nyakára. Pedig a maga, meg családja jövőjéért bizony nem ártott volna az a kis fáradság.

Addig-addig, hogy Guszti bátyánk is érezni kezdé a romlandó test meg-megujuló fájdalmait. Most már épen kedve ment minden földi dicsőség hajhászásától; többet ért neki egy-egy barát résztvevő látogatása, egy kis tréfás beszélgetés, — bár sokszor ez is henezére esett, mint bármi őt érhető föidl gyönyörűség. — Egy napon aztán elköltözött Guszti bácsi, fel a sphaerákba, hogy szinről- szinre láthassa és hallhassa, a mibe e földi életben legtöbb gyönyörűsége telt: az isteni harmóniát. El lehet mondani, hogy művészetét önzetlensége és szerénysége tartá békóiban.