Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-05-21 / 21. szám

tában felhozott indok az élővíz csatorna sorsának bekövetkezett végleges rendesése folytán többe figyelembe nem jöhet, Farkas Béla megyebizottsági tag elnöklete alatt Beliczey Rezső, Dr. Hajnal István, Mezey Lajos és Keller Imre bizottsági tagokbóli Kertay Zsigmond t. ügyészből és Haasz József főmér­nökből egy küldöttség alakíttatott I küldetett ki oly megbízással, hogy a szóban forgo holt meder eltöltése s a belvizek levezetése czéljából épí­tendő zsilip kérdésében az érdekelt felek és szak­értők meghallgatása mellett a helyszínén vizsgá­latot tartson, az ügy barátságos kiegyenlítését ki­sértse meg, a eljárásáról az őszi közgyűlésre je­lentést tegyen. — Egyidejűleg a közmunka- és közlekedésügyi minister felkéretni határoztatott, miszerint az élővíz-csatorna ügyének miként lett elintézéséről,/a megye közönségét kellő tájékozhatás végett értesíteni szíveskedjék. Tárgyaltatott a megyei közig, bizottságnak a békés-földvári szárnyvasut felépí­tése érdemében hozott határozata, mely szerint ezen szárnyvonal kiépítését a megye altalános közlekedési érdekeire előnyösnek nem tekintvén arra a megyei közmnnka-alap igénybevételét meg­engedhetőnek nem véleményezi. Mire nézve élénk vitatkozás után szótöbbséggel a közig, bizottság véleményének mellőzésével azon határozat hoza­tott,. hogy miután esen szárnyvonal kiépítése Bé­kés városának legkiválóbb közlekedési, gazdasági és megélhetési érdekei közé tartozik, annak ki­építésére Békés városának 1883. és 1884-ik évi közmunka ereje segélyül megszavaztatik. Ezzel kapcsolatosan tárgyalás alá vétetvén Békés köz­ség elöljáróságának ezen szárnyvasut kiépítése költségei tekintetében hozott azon határozata, mely szerint az építési költségek fedezésére gróf Wenckheim Frigyes által a legjutányosabb felté­telek mellett beszerzendő 100,000 forint kölcsön biztosítására a vasúti üzleti nyereménynek öt il Iető |fj részét, 885 hold fásmelléki erdejének jö­vedelmét s I községi adót is leköti, s gróf Wenckheim Frigyes javára a zálogjognak a köz­ség tulajdonát képező ingatlanokra 100,000 fit erejéig leendő bekebelezését megengedi. — azzal hagyatott jóvá, hogy a szárnyvasut esetleges üz­leti vesztesége Békés városát és gr. Wenckheim Frigyest építési járulékaik arányában terhelendi, | hogy a műszaki tervek a község által bemuta- tandók lesznek. Olvastatván a m. kir. belügyministernek a Sabonapiaczi forgalom rendezés é- r e vonatkozó szabályrendelet átdolgozását meg­hagyó rendelete, — ezen ministeri rendelet azon megkereséssel határoztatott a megyei gazdasági egyesülethez áttétetni, hogy a gabonapiaez ren­dezése tárgyában egy szabályrendelet tervezetet dolgozzon ki. Tárgyaltatott Sánta Gábor és társai gyulai városi képviseleti tagoknak felebbezése, melyben Gyulavárosa képviseleti közgyűlése által a har­madik jegyzői állás betöltésé­nek felfüggesztése, s a másik két- jegyző fizetésének 4—400 frttal való felemelése tárgyában hozott határozatok megváltoztatását kérik. Ezen felebbezés visszautasításával Gyula - városa képviseleti közgyűlésének megtámadott határozatai az abban felhozott indokokból hely- benhagyattak; a felebbezésben azonban bét évi rendszertelen gazdálkodásról; ennek következté­ben felmerült 32,000 frt adósságról, ezen adós­ság keletkezése okainak megvizsgálásával meg­bízott küldöttségről, ezen küldöttségnek a fel­fedezett visszaélések miatt fegyelmi eljárást in­dítványozó jelentéséről és ezen indítvány Issza vaztatásáról tétetvén emlités, e tekintetbon Gyula- város polgármestere jelentéstételre felhivatott. — Ezen, a harmadik jegyzői állás betöltésének el­odázása által oly sérelmes határozat meghozata­lánál csak k ó t v i d ó k i, ellenben 10 gyűl ai oly bizottsági tag volt jelen, kik, mint városi kép­viselők a sérelmes határozatot első fokulag is megszavazták. (Folyt, köv.) Békésmegye közigazgatási bizottságá­nak az 1881. év második felére vonatkozólag a m. kir. miniszterelnökhöz fölterjesztett jelentése. (Folytatás.) II. A m. kir. pénzügyministerium ügykörét érintőleg. Az adóügyek körül az egyenes adók kive­tésének és behajtásának átnézetét, továbbá az adókönyvelés es adóbehajtás kezelésének ered menyét, végül az adóbefizetési eredmények és adóhátralékok egybehasonlitását A) B) és C) min* táju kimutatások foglaljak magukban. Az A) alatti kimutatás szerint az adótar­tozás főösszege a lefolyt félévben 844,391 frt 23 kr. volt, ebből levonatván az elemi csapások, felebbezések, behajthatlanság következtében tö­rült 175,216 frt 36 kr.-nyi összeg; a valódi tar­tozás 669,174 frt 86 krt tott ki, mely utóbbi ösz- szegböl behajtatván 641,073 frt 98 kr. hátralék­ban maradt az év végén 28,100 frt 88 kr. Oly csekély ezen utóbbi összeg, hogy me­gyénk adókezelési és könyvelési viszonyait a leg­kedvezőbb színben tünteti fel. Az 1881. év egész eredményének megítélé­séhez alapot nyújtanak következő adatok: Az 1881. évi összes tartozás volt ................................... 1.456,002 frt 56 kr. Eb ből......................... 224,827 | — | Le íratván .... 1,231,175 frt 56 kr. volt a valódi tartozás. Befizettetvén pedig 1.203,074 frt 68 kr. Az év végén mindössze is 28,100 | 88 „ hátralék mutatkozott. Összehasonlítva ezen adatokat, az 1880. év hasonidőszaki eredményével, kitűnik, hogy a be­fizetés 61,993 frttal kedvezőtlenebb ugyan, a hát­ralék azonban 37,445 frttal fogyott. Azon közis- meretü csapások, melyek vármegyénk 17 nagy községének adóalapját a tavaszi árvízveszélyek által annyira érzékenyen sújtották, hogy csak az így szenvedett károk következtében a kincstár az 1881. év II. felében 136,365 frt 56 kr. adó­összeggel megrövidült : érthetővé teszik azon ked­vezőtlenebb befizetési eredményt, melyet jelez­tünk s viszont a behajtható I valódi tartozások befizetése oly fényes eredményt mutat, mely né­pünknek az állam iránt tartozó kötelessége lero­vásába nyilvánult készségét dicséri. Az adó árverési esetek a szolgabiráb előtt 9, községi elöljárók előtt 235 volt; az esetek száma pedig, melyben ingatlan birtok került ár­verés alá, mindössze 8-ra ment. Egy kérelmünknek kell e helyütt kifejezést adnunk. Ugyanis a mint a nagymélt. pénzügy- minister ur előtt is tudva van. az ármentesitő- társulatok, gátrendszerük kiépítésére állami elő­legeket és kölcsönöket vettek fel ; a mely tarto­zások után a kamatokat az egyes érdekeltek kö­telesek fizetni. Minthogy azonban az általános jövedelmi pótadó kivetésénél a bekebelezett adós­ságok után esedékes kamatok levonatnak, nem­csak méltányosnak, hanem igazságosnak is lát­szik, hogy I társulatok által lelvett, de közvet­len az egyes érdekelt földtulajdonosok által az államkincstár javára fizetendő kamatok, az álta­lános jövedelmi potadó kivetésénél szintén levo­nassanak, annál is inkább, minthogy az 1879. évi 34. t. ez. 5. §-a szerint, az ily természetű adós­ságok törlesztése illetőleg behajtása, a bekebele­zett követeléseket is megelőzi. Miért is tisztelet­tel felkérjük a nagyméltóságu m. kir. pónzügy- minister urat, hogy a fennebb megjelölt irány­ban, póttörvény alkotását a törvényhozás előtt kezdeményezni méltóztassék. III. A vallás- és közoktatási mi­nisterium ügykörét érintőié g. Az ezen szakot érdeklő adatokat | Ill-ik mintájú kimutatásban foglaltuk össze. Megyénk tanügyi állapotáról, az 188°/,-ki tanévre vonatkozólag a következő képet nyújtjuk. Volt a megye területén 199 iskola, ezek kö­zött 20 községi, 179 felekezeti. Tanköteles gyer­mek volt 38821. Ezekből mindennapi tanköteles 27,653, ismétlő 11,168. Iskolába járt a minden­napi tankötelesek közöl 23,958=86,63%; az is­métlő tankötelesek közül 5112=45.77% vagyis összesen 29070, 74.88%. Tankönyvvel nem birt az iskolába járók 4.8%-a. Iskolamulasztási eset telmerült 364,985, ebből megbüntettetett 75,344, felmentetett 289,641. A büntetések közül javult eljárásnak tulajdonítandó azon kedvező eredmény, hogy a tényleg mindennapi iskolába járók száza­léka ez évben 84-ről 86-ra szökkent, minek alap­ján megyénk tanügyi helyzete az általános 77% mellett, a hazai tankötelesek legjobbjai köze emel­kedett. Hanyatlás mutatkozik azonban az ismétlő tankötelesek iskolalátogatásánál, mely 2%-kal fogyott; minek következtében az összes iskolába járt tankötelesek előbbi évi 75.05%-a 74.88%-ra esett vissza. Az iskolából kilépettek közül írni, olvasni megtanult 5627, csak olvasni 227, mi által a nép­iskolai oktatás (öczélja : a legszükségesebb isme­retek közvetítése és a további önképzés lehető­sége elég kedvezően eléretett. A lefolyt tanévben működött 277 tanító kö zül 235 képesített, 42 nem képesített. Egy tanítóra jut 104.9, egy tanteremre 103.8 tanítvány. Az iskolák tanítási nyelve magyar 138, magyar-német 5, magyar román 2, msgyar-tót 10, tót 37, német 4, román 3 iskolában, vagyis a tannyelv nem magyar 44 iskolában. Az iskolák évi jövedelme kitett 177,554 frtot; ebből tanítói fizetésekre 147,168 frt fordittatott. A tanítók átlagos fizetése 533 frtra ment. IV. Azigazságügyi ministerium ügy­körét érintőle g. A büntetőjogi élet és igazságszolgáltatás az uj büntető törvénykönyvek életbeléptetése követ­keztében oly nevezetes forduló pontra jutott, hogy az 1876. évi VI. t. ez. 39. §-ában biztosított jo­gunk gyakorlására ezen nagy és nevezetes mozza­nat kétségtelenül kiváló alkalmul szolgálhatna; ámde maga az idő, mely a régi bírói gyakorlatok az újabb s a tudományos jogi elveken alapuló alkotásuktól elválasztja, egy év, oly rövid, hogy az említett törvények életbeléptetése által elért társadalmi eredményeket, a felületesség és alap­talanság veszélye nélkül kritikailag nem méltat­hatjuk. Csak egy két mozzanat felemlitésére szorít­kozunk tehát. Az tény, hogy a b.-gyulai kir. törvényszék területén, az 1881. évben a bünteljelentések száma, az előbbi évekhez képest szaporodott, mert mig 1880. évben az összes feljelentések száma 456-ra ment, addig 1881. évben már 583 feljelentés történt. Való az is, hogy feltűnő módon szaporodott az emberi élet elleni bűnfeljelentések száma, s habár a vizsgálat után az esetek többnyire szán­dékos emberölésnek és balált eredményezett sú­lyos testi sértésnek bizonyultak, s mindössze két esetben lön a szándékos emberölés gyilkosságnak megállapítva : a számos — 16 — emberi élet el leni bűneset méltán, gerjeszt figyelmet. (Folyt. köv.) ^.lispárLi jelentés. Békésmegye állapotáról az 1882. évi ápril hóban. (Felol­vastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának 1882. május 8-án tartott ülésében.) (Vége.) Méltóságos Főispán Ur! Tekintetes közigazgatási bizottság! 3. A 7. § következőleg módosítandó: „az útfelügyelők rendkívüli megyei kezelő személyzet soraba tartozván, hivatalos mulasztásaik miatt dor­gálással, pénzbírsággal esetleg elbocsátással fenyi- tendők a fenn álló fegyelmi eljárás szabályai szerint. “ 4. I 13. §. miszerint „ba az útfelügyelő va­lamely építkezés felügyeletével megbizatik, ezt köteles külön dijazás nélkül lelkiismeretesen tel­jesíteni és a kir. építészeti hivatal útmutatása szerint az epitési naplót rendesen és pontosan vezetni,“ kihagyandó azért, mert az útfelügyelők föfeladatat az utkaparókra való felügyelet és építési napló díjtalan vezetésével annál kovésbbé terhelhetők, mert a jelzett művelet a megyei állam- épitészeti hivatal munkakörébe tartozik. 5. A 15. §., miszerint „az útfelügyelő köte­les az utmunkálatokhoz előirányzott közraunka- erönek kellő és szabályszerű kiállítása iránt a já­rási szolgabiró utasítása szerint közreműködni, a közmunkásokra rótt munkát kijelölni és annak pontos foganatosítását ellenőrizni, minden hanyag­ságot vagy visszaélést meggátolni, vagy az illető járási szolgabiró utján meggátoltatni,“ kihagyandó azért, mert az utmunkálatokhoz előirányzott köz­munkaerő kiállítása a községi elöljárók, — a köz­munkásokra rótt munka kijelölése és ellenőrzése az illető községi közmunkái esküdt teendői közzé tartozik, mely teendőkkel a szerény dijjal ellátott útfelügyelőket elhalmozni saját kiváló foglalkozá­suk t. i. az utkaparókra való felügyelet gyengí­tése nélkül nem tanácsos. Végre 6. A 16. §., miszerint „az útfelügyelő az aratási időben 8 napi szabadságot kaphat, mely czélból a járási szolgabiróhoz folyamodik“ tör­lendő azért, mert e feltétel a 9. §.'alatti felté­telbe ütközik, miszerint az utfelügyelő az útvona­lakat legalább hetenként egyszer bejárni tartozik. A folyó évi fösorozások alkalmával a szeg­halmi, orosházai és gyomai járásbeli utakat, kö­zelebb pedig a gyula-kigyós- és gyula-kétegybázai utakat megszemlélvén, azon tapasztalatra és meg­győződésre jutottam, hogy különösen a szeghalom- dévaványai- és gyula-kétegyházai utak sem kellő domborúsággal nem bírnak, sem pedig az utak mentén, a vizládák eltávolitva nincsenek s igy azok gyökeres javítást igényelnek. Felhivandónak vélem ennélfogva a kir. építészeti hivatalt, hogy ezen utaknak, a jövő évben leendő rendszeres helyreállításáról gondoskodjék. Ugyanezen rovat alatt sajnálattal kell meg­jegyeznem, hogy a b. csabai közbirtokosság köze­lebb tett nyilatkozata szerint, a kongó-utak anya­gául szolgálandó tégla gyártásra nem vállalkozik s igy előállott annak szüksége, hogy ez irányban más helyen tegyen lépéseket. Erre nézve tudako­zódtam a Kovács testvérek első műtéglagyár tu­lajdonos czégnél H.-M.-Vásárbelyt; mely ezég azon ajánlatot tette, hogy a tek. bizottság előtt ezúttal felmutatandó minta szerint az ut burkolati kongó­tégla ezrének gyártását 12 írt 50 krért elvállalják. A mint a tek. bizottságnak is tudomása van róla, a szent-andrás-öcsödi útnak a tégla halom­tól a mogyorósi balomig terjedő része a kormány- biztosilag oda épített védgát által annyira elfog­laltatott, hogy ezen útszakaszon a közlekedés már a legnagyobb mértékben veszélyessé vált. A töl­tésépítési kormánybiztos ur a tek. bizottság által ezen gát kiszélesítése iránt még február hóban megkerestetett; ugyan én elnöki utón, f. évi április hó 16-án 368. sz. a. ezen megkeresés elintézését szorgalmaztam. Minthogy azonban ezen megkere­sésekre ez ideig még csak válasz sem érkezett: kötelességemnek tartom ezen körülményt a to­vábbi intézkedés kérelmezésével a tek. bizottság tudomására hozni. A védtöltések úgy a gyulai, mint a szeg­halmi járásban, vagyis az Alsó-Fehér-Körös ár- mentesitö öblözet, továbbá a bosszúfoki és Be- rettyó-ivánfenéki ármentesitö öblözetek területein folytonosan erősittetnek; továbbá a sebes-körösi ármentesitö társulat félbeszakított munkálatait is­mét folyamatba tette. IV. Vegyesek. 1. A megyei pénztárak a lefolyt hóban is megvizsgáltatván, azok kifogástalan rendben lé­vőknek találtattak. . 2. Az ujoncz állítás megye szerte befek­tetvén. annak eredményét következőn tüntetem lel: A gyulai járásban az ujoncz jutalék javára állítandó volt 16, állíttatott 16, a póttartalék ja­vára állítandó volt 2, állíttatott 4, felüleg 2. A békési járásban az ujoncz jutalék javára állítandó volt 136, állíttatott 132, hátralék 4, a póttartalék javára állítandó volt 32, hátralék 32. A csabai járásban az ujoncz jutalék javára állítandó volt 83, állíttatott 83, a póttartalék ja­vára állítandó 8, állíttatott 8, honvédséghez so­roztatok 36. A gyomai járásban az ujoncz jutalék javára állítandó volt 54, állíttatott 54, a póttartalék ja­vára állítandó volt 5, állíttatott 5, honvédséghez Boroztatott 7. A szarvasi járásban az ujoncz jutalék javára állítandó volt 129, állíttatott 129, a póttartalék javára állítandó volt 17, állíttatott 17, honvéd­séghez Boroztatott 22. Az orosházai járásban az ujoncz jutalék ja­vára állítandó volt 138, állíttatott 125, hátralék 13, a póttartalék javára állítandó volt 25, állítta­tott 2, hátralék 23. A szeghalmi járásban az ujoncz jutalék ja­vára állítandó volt 63, állíttatott 63, a póttarta­lék javára állítandó volt 8, állíttatott 8, honvéd­ség hoz soroztatott 8. A Gyula városi járásban az ujoncz jutalék javára állítandó volt 42, állíttatott 42, a póttar­talék javára állítandó volt 4, állíttatott 4, hon­védséghez soroztatott 16. Összesen az ujonczjutalék javára állítandó volt 661, állíttatott 644, hátralék 17, a póttarta­lék javára állítandó volt 101, állíttatott 48, hát­ralék 55, felüleg 2, honvédséghez soroztatott 89. Csak igen nagy szellemek képesek arra, hogy a méltánylás és elismerés fejlesztő me­legét nélkülözhetik, s elég nekik a saját szi­vük melege; a mindennapi élet sorai közi szép tehetségek, kiváló talentumok is elvesz­nek ápolás híján. Benne is erős volt a lélek, de a viszonyok súlyát még se birta el; a szi­lárd akarat és kitartás vele is megvívatta e létért való harczot, — nem őt okolhatjuk, he tisztán szellemi fegyverét, melyet fondorko- dás, irigység vagy tolakodás soha be nen szennyezett, — leszerelte a cosmopolita közö­nyösség. Ezzel a mindent befogó rozsdává küzd a magyar zene leginkább, ez vitte őt 1 oda, a hol már a magyar zenésznek sem kel kenyeret enni. Nyájas olvasóm, ha zenész vagy, megen gesztelheted őt, jóvá teheted a vele elkövetet hibát. Guszti bácsi örökösei kiadták össze zeneszerzeményeit. Ha a tiszta népies magya zene es dal közvetlenségét érezni akarod : iga; lélekkel ajánlhatom. Mert nem költött doloj i miről beszélek. Hódmező-Vásárhely, Szegei és vidékén mindenki tudja, hogy ki volt, | volt, mig élt — szegény Nyizsnyai Gusztáv Decsy G. Vásárhelyi hires vendégfogadó I — Hej 1 Van-e benned barna kis lány eladói? Lelkének régi, régi kedves szülöttei el­jöttek újra mind, s termékenyiték lelkét a múl­tak édes-bus emlékeivel; sirt és kaczagott. Megsiratta az elmúlt idők rózsás napjait és kigunyolta, kikaczagta a jelen hitványságait. Váltig ösztönözték: adja ki szerzemé­nyeit, meglátja, hogy fognak rajta kapni a magyar zene barátai. De Guszti bácsi helyébe várta a kottakereskedőt. Hiszen hallották, tudhatják jól, mit érnek az ő nótái; ő bizony nem megy senki nyakára. Pedig a maga, meg családja jövőjéért bizony nem ártott volna az a kis fáradság. Addig-addig, hogy Guszti bátyánk is érezni kezdé a romlandó test meg-megujuló fájdalmait. Most már épen kedve ment min­den földi dicsőség hajhászásától; többet ért neki egy-egy barát résztvevő látogatása, egy kis tréfás beszélgetés, — bár sokszor ez is henezére esett, mint bármi őt érhető föidl gyönyörűség. — Egy napon aztán elköltözött Guszti bácsi, fel a sphaerákba, hogy szinről- szinre láthassa és hallhassa, a mibe e földi életben legtöbb gyönyörűsége telt: az isteni harmóniát. El lehet mondani, hogy művészetét önzetlensége és szerénysége tartá békóiban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom