Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)
1882-03-19 / 12. szám
Békésről. (Egy kis helyreigazitás.) Már sokszor tapasztaltuk, hogy a „Békésmegyei Közlönyében békési levelező által sok oly közlemények tétetnek közzé, melyek a valóságot nemhogy megközelítenék, sőt attól nagyon is távol állanak. Nem akarok másra reflectálni, mint a folyó hó márczius 12-én 31. szám alatt megjelent azon közleményre, melyben levelező mottónak azt használta fel, hogy ne m- csak az asszony ingatag, hanem Békés városa is; — továbbá a f. márczius 14-én 32. szám alatt a békési v. mérnöki állomás betöltésére vonatkozó közleményre, melyben levelező azt mondja, hogy a képviselőtestület a mérnöki állomás betöltésére ujabbi pályázat hirdetését és1 a mérnöki fizetésnek 1000 frtra leendő felemelését határozta el. Az első közleményre vonatkozólag csak annyit vagyok bátor megjegyezni; hogy az, a ki ezen közleményt irta, az Békésvárosának viszonyait és a képviselőtestület által megállapított indokokat és czélokat a vasútépítés ügyében egyáltalában nem ösmeri, mert Békésváros czélzatai nem állanak ellentétben a csabai összeköttetéssel, különösen nem áll Móricz Pál orsz. képviselő elmélkedéseivel ellentétben, sőt inkább annak lehetőségének előmozdítására szolgál. A második közleményre vonatkozólag megjegyzem, hogy ez még inkább messze áll .a valóságtól, mert a városi mérnöki állás betöltése felett az összehívott rendkívüli közgyűlés nem határozott mást, minthogy azt ideiglenes minőségben fogja még most betölteni, és a melyre Hepke Oszkár m.-túri lakos kataszteri földmérőt meghívta, a fizetés felemeléséről pedig szó sem volt. Ezeket csak azért óhajtottam nyilvánosságra hozni, hogy a „Békésmegyei Közlöny“ levelezője ha ír, vegyen előbb magának a dolog érdemére vonatkozólag bővebb tudomást, és álhirekkel ne vezesse félre a nagyközönség figyelmét. f Márczius 15-dike & a gyulai körben. Feldobog minden honfi szív, ha visszagondol 1848. márczius 15-ére, feldobog e nap emlékezetére, mely nem csak hazánk történelmének, de a világtörténelemnek egyik legfényesebb napja volt. E napon egy szívvel egy lélekkel, egy sziv- dobbanásban kelt fel a nemzet, hogy visszakövetelje szentesített törvényekkel biztosított, jogtalanul elnyomott jogait, •— e napon nyújtott legszebb képet a nemzeti önérzetről. 34 év, — úgyszólván egy emberöltő idő folyt le azóta, de e nap emléke el nem avul, mig egyetlen igaz magyar él a Tisza-Duna térem. A gyulai intelligentia otthonában, a gyulai körben is szép társaság gyűlt össze, hogy egy banquett tartása által alkalmat leljen hazafias érzelmeinek kifejezésére. Visszaemlékeztünk ama emlékezetes nap óta lefolyt időre. Többen voltak közöttünk, kiknek megengedte az ég tényleges részt venni a legigazságosabb barczban, s nagy részben remek toasz- tokban előadott elbeszéléseikre bizonyos irigység fogott el bennünket, kik azóta láttuk meg először az isten napját, s felsóhajtottunk a költővel: „Mért nem éltem akkor í ? Mért nem voltam ottan ? 1 “ A toasztok hosszú sorát Kővár László, a kör alelnöke nyitotta meg, kegyeletesen emlékezve meg 1848 márczius lő-röl, — utána Jantsovits Emil szépen átgondolt beszédben Kossuth Lajosért emelte poharát, — Nagy Károly ismert ékesszólásával az 1848-iki honvédségért, Dutkay Béla a magyar anyákért, Terényi Lajes a gyulai hölgyekért, majd Kövér László közös anyánk, a Magyar hazáért, Jantsovits Emil a 48-iki honvédség jelenlevő tagjaiért, ifj. Jancsovics Pál a honboldogitó eszmék, a szeretet, egyetértés és szabadságért, Oláh György Irányi Dánielért, mint az 1848. márczius 15-ke egyik faktoráért, majd id. Huszka Mihályért, mint Gyula városának a 48-iki törvények alapján választott első országgyűlési képviselőjéért, ismét Terényi a sajtó felszabadulása napjának emlékünnepén a sajtó jelenlevő képviselőjéért ürített poharat. Ezek és számos más hazafias szónoklat töltötte be az estvét, s a ki látta azt a lelkesedést, mely miuden arczon ragyogott, megelégedését fejezte ki a felett, hogy a nagy napot móltóau ünnepelte meg a kör. II. A gyulai polgári körben. Márczius tizenötödikét a polgári kör ez évben is szokásos társas vacsorával ünnepelte meg. A körnek 300-on felül levő tagjai közül mindössze 60-an jöttek össze a nagy nap iránt érzett kegyeletük adóját leróni. Sajnálattal konstatáljuk eme tényt, és önkéntelenül is toliunk alá jő párhuzamba vonni ama különbözetet, mely polgáraink kebelében egy nagy, hazánk egén mindig legfényesebben tündöklő honfiúi szent emlék és egy — utóbbihoz képest porszemmé törpülő — egyszerű beszéd provokálta tüntetések körül nyilvánul. Polgáraink, akik ama tényt, hogy e hazának nem egyszerű lakosai, hanem politikai jogokkal felruházottjai, 1848. márczius 15-dikének köszönhetik, a múlt évekhez képest határozottan hanyatlóan rószvétlenségükkel tüntetni látszanak a nagy nap emléke ellen, s ugyanakkor egy római imperatornak dicsőséges hadjáratból hazatérésekor szokásos ünnepélyekkel, nagyszabású fogadtatással, fáklyásmenettel, talán a város fellobogózásával stb. tüntetnek egyszerű képviselőnek épen talán egyszerűsége folytán imponálhatott országgyűlési beszédje mellett. Nem pártszempont Íratja velünk e sorokat, és minden elfogulatlan, de józan Ítélettel rendelkező egyénnel készek vagyunk elbiráltatni, hogy a nemzet napja iránt tanúsított részvétlenség és az egyén kultuszra vezethető tüntetések közötti párhuzamot megvonván, ítéljen, hogy igazunk van-e vagy nincs? Ha váljon nem kell arczunkra szégyen pírnak szökkennie, a midőn olvassuk ama lelkes tüntetéseket, melyeket egy Arad, Szeged, Kassa, Miskolcz, Czegléd, de az országnak minden valamire való varosa és nagyobb községe rendez márczius 15-ke emlékére, s ugyanakkor Gyula városától melyről a fővárosi lapokban egy sor sem olvasható, hogy szinte méltóan ünnepelte volna e napot, a holnapi lapokban talán hasábos táviratokkal nyújt bámulatot a hazai közönségnek, hogy korszakalkotói igények által követelhető de- monstratiokkal ünnepli képviselőjének az országos költségvetés részletes tárgyalásánál elmondott néhány nem is uj ötlete után hetekkel utáua városába való megérkezését. Bizony, bizony: „difficile est satyram non scribere.“ El. A csabai polgári körben. A b.-c8abai polg. kör, a mint az elnök első toasztjában jelezé, 19 évi ienállása óta csak 2 ízben mulasztó el megünnepelni a nemzeti ébredés, mondhatni újjá születés ünnepnapjának évfordulóját, egyszer 1879-ben a szegedi árvíz gyászából, s 1881. a csabai árvíz küzdelem idejéből. Megünnepelte e nagy nap évfordulóját most is, fentartva s élesztve a honfiúi kegyeletet, emlékezetet, s oltva az ifjúságba lelkesülést, hon- szeretetet legalább a polg. elemnél, mert az u. n. úri elem soha még csak nem is mutatkozik, hacsak csekély kivétellel. Igaz, hogy 1848. márcz. 15-ének legtöbbet köszönhet a paraszt és polg. elem, de nem kellene oly hamar elfelejtenie a csabai u. n. uraknak sem, hogy 48. márcz. 15-ike nélkül kérdés lenne, vájjon most az ő körük nagyobb része lehetne-e ur? lehetne-e intelligens ember? Avagy tán politikai pártkülönbség tartóztat vissza sokakat? ennek bizonyára értelmetlenség lehetne csak magyarázata, mert jól fejezte ki magát toasztjában Eördögh Frigyes szolgabirónk, hogy márcz. 15-ke vallás és politikai pártnézet nélküli ünnep, s szinte helyesen roondá Krnák Mihály, hogy e napnak veres betűkkel kellen, jelezve lenni a kalendáriumban, mint országos nemzeti ünnepnek. És valóban valódi ünnepi kegyelettel ülte meg az a mintegy 100 tagból álló szép társaság, mely a polg. körrel összekapcsolva levő „Fiume“ szálloda emeleti éttermében összejött, az elnök felköszöntése folytán az első csepp bort, az első, a legnagyobb magyarra Kossuth Lajosra üiitvén, 8 ennek utána zsolosmaként hangzó nemzeti énekeinket bocsátván az egek urához, — és imádkozván : Isten áldd mög a magyart! — Éjfélig egyik hazafidal a másikat követte. Mondtak még szép toasztokat Petrovics Sámuel ev. magyar pap, végül egy alkalmi költeményét szavalva el, mely riongó lelkesülést s tapsokat idézett elő, Fábry Károly e nagy napon a sajtónak szabaddá tételét, a censura eltörlését, s Táncsics Mihály szabadon bocsáttatását ecsetelvén, gyűjtést indítványozott s foganatosított az agg Táncsics nyomorának enyhítésére, mi 13 frt 58 krt. eredményezett, Szemián Kálmán a volt honvédekre, sőt azokra is kik egész Becskerekig elmentek, Bartóky László és a többi. Elnök P.-Földvárról „egy honleánytól“ jött költeményt olvasott fel, megemlítvén, hogy e honleány évek óta megemlékezik e napról s a polg. körről egy-egy költeményével. Jó zene, jó vacsora és bor mellett sokáig kedélyesen ült együtt a szép társaság, s kívánjuk, hogy még sok éveken keresztül találkozzunk velük e nemzeti ünnepen. IV. A békési polgári körben. Márczius 15-két Békésen is hazafias kegyelettel s emelkedett hangulatban ünnepelték meg. A polgári kör igen sikerült közvacsorát rendezett. A kör tisztelt és derék elnöke, Kovács József még a lakoma előtt a megjelent díszes közönséget üdvözölvén, lelkesítő szép ünnepi beszédet tartott, mely után a közönség a „Szózat“-ot és a „Hymnus“-t énekelte el. A lakomán az első áldomást Kossuth Lajos nagy hazánkfiára mondta Vincze Sándor. Megragadó pohárköszöntését a társaság nagy lelkesedéssel és éljenzéssel fogadta. Áldomást mondtak még Nagy Gábor, Dapsy Géza és többen, kik a derült hangulatot mindinkább emelték, úgy hogy a hazafias ünnepély csak késő éjjel ért véget. Újdonságok. Lapunk mai számában Györy Elek orosházi országgyűlési képviselő urnák, pártunk jeles tagjának, az 1879. évi XL. t. ez. 53. §-ának eltörlése érdekében beadott kérvények tárgyában elmondott s pártkűlönbség nélkül élénk helyeslést keltett jeles beszédjét egész terjedelmében közöljük. A békésmegyei gazdasági-egylet által, folyó évben Gyulán rendezendő állat-, termény-, gyümölcs-, méhészeti- és gazdasági iparczikkek kiállítása és díjkiosztás érdekében ma délután 4 órakor a városháza nagytermében nagyobb- szabásu gazdai értekezlet fog tartatni, melyen a díjkiosztás és kiállítás programmja is megállapit- tatik. Az értekezleten résztvesz Mokry Sámuel ur is, mint a gazdasági-egylet titkára. A gyulai iparos ifjúsági-egylet részére a debreczeni vándorkiállításon nyert érmek és segélypénzek — választmányi ülés határozatából kifolyólag — ma délután voltak kiosztandók; a gazdák értekezlete azonban ugyaneme időre esvén, a kiosztás ez okból elhalasztatott. Arad-Csanádi vasút Mezöhegyes-Kétegy- házi szárnyvonalának kiépítése kérdésében a tárgyalások a kétegybázi indóháznál f. bő márczius 25 ikén d. e. 11 órakor, Gyöngyösy János miniszteri osztály tanácsos vezetése alatt fognak megtartatni, mely alkalommal Békésmegyét a gyulai járási szolgabiró Endreffy Károly fogja képviselni. A gyulai sport-klub alakuló közgyűlését folyó hó 16-áu tartotta, mely alkalommal elnökké Kövér László, igazgatóvá Oláh György, titkárrá ifj. Jantsovits Pál választattak meg. A klub ügyeinek vezetése oly egyének kezeibe tétetett le, kik a legnagyobb erély- s kitartással fognak törekedni a sport- s a lovagiasság fejlesztésére, társadalmi életünk élénkítésére. A sport-klub közgyűlése nagy lelkesedéssel fogadta Terényi Lajos urnák azon indítványát, hogy mielőbb egy közvacsora rendeztessék, melynek jövedelme sport-szerek beszerzésére, az egyleti helyiség kicsÍDOsitására fordittassék. A sport-klub választmánya megkezdte mű ködését, hogy a tervezett közvacsora, mely ápril hó 1-én fog megtartatni a „Korona“ termeiben, minél sikerültebb s jövedelmezőbb legyen ; mely czél elérését — bisszük — kedves hölgyeink is kiválóan elősegíteni fogják. Tabajdi Károly miniszteri biztos, Bihar és Békésmegye határán az úgynevezett Szerep- bucsai útvonalon sürgősen egy hid felépítését rendelte ej. A gyulai polgári iskolánál az egyes ünnepi szünnapok megtartása kérdésében, | vallás és közoktatásügyi miniszter ur rendelete szerint az illető iskolaszék utasittassék, hogy e irányban — a felekezeti viszonyok kellő tekintetbe vételével — javaslatot készítsen, illetőleg szabályszerű határozatot hozzon, s azt megerősítés, illetőleg további eljárás végett a megyei kir. tanfelügyelőhöz mutassa be. A megyei közigazgatási bizottság sürgős jellegű ügyek elintézése czéljából folyó évi. márczius hó 20-án délelőtt 9 órakor a megyei székház kissebb tanácskozási-termében rendkívüli ülést tartand. A tanácskozás tárgyai: 1. a m. kir belügyminiszter úr f. évi 13061 számú rendelete, a megyében szervezendő nv. kir. csendörségi őrsök államásainak megallapitása tárgyában. 2. Tabajdi Károly, a Berettyó-Sárréti belvizek levezetésére kiküldött miniszteri biztos átirata, a hámszáritó-hid kibővítése s több rendbeli áteresz ujonépitése és kibővítése iránt. 3. A közmunkaalap javára kérelmezett segély kieszközlése iránt, a közlekedési miniszter urnái eljárt küldöttség jelentése. 4. Kül- dötségi jelentés a Sió- és pejréti kiáradt vizek levezetése tárgyában. Idöj árásunk pár hét óta ismét határozottan száraz jelleget öltött. Évek óta nem fordult elő, hogy a vetés ily korán csak megkezdhető is lett volna, ma megyénk egész területén az árpa, zab es tavaszi búza túlnyomó részben el van vetve, oly lapos helyeken is, melyek évtizedek óta nem voltak felszánthatok. Habár száraz márczius régi gazdasági regula, gazdáink legkevésbé sem bánnák, ha egy mielőbbi langyos eső kivételképen járulna a szabály megerősítéséhez. Szarvas városa az ott állomásozó huszár Bzázad legénységei menázsi-pótlékát úgy most mint jövőben, mig ott állomásoznak elengedte; hogy ezáltal némileg meghálálja az 1881-évi árvízveszély alkalmával — e század legénysége által Szarvas városa megmentése érdekében tett sikeres odaadó munkás áldozatkészségüket. A szélesér-laposi belvizek levezetése czéljából alakult társulat által végrehajtandó munkálatokra vonatkozó műszaki műveletek, a közmunka- és közlekedési miniszter által elbíráltatván, az állandó csatorna-tervezet iránya helyesnek találtatott ugyan, azonban a műszaki kivitelre lényeges változtatások és pótlások követeltetnek. Az alapszabályokban is több lényeges módosítás történt. A tavaszréten halászat alkalmából a kárászhalakban galandféreg találtatott, és pedig nagy mennyiségben; a halászat ennélfogva a tavaszréten betiltatott. E helyen is felhívjuk a közönség figyelmét, hogy hal-vásárlásnál óvatos legyen. Kiderült rablógyilkosság. Még múlt év junius hó 11-én történt, hogy a székudvari határban egy miskei embert darabokra vagdalva félholtan találtak az ut közepén. Az áldozatnak kocsiját s lovát a gonosztevő — véres tette elkövetése után — elhajtotta; a múlt héten Gyulaváros kapitánya, Fridrich Mihály derítette ki a gonosztevő kilétét Tulkán Dávid gyulai illetőségű csavargásban volt szíjgyártó személyében. Az illető már régóta szemmel tartatott, de a gonosztett elkövetését csak most lehetett rábizonyítani. Illetékesség folytán a kisjenői szolgabirősághoz kisértetett át. M.-Berényben e ho 13-án esti 7 és 8 őrá közt, két f ddig ismeretlen tettes Dr. Fuchs Lipót- nál rablási kísérletet tett, de tervük csak részben sikerült, mert 10 frt készpénz, 1 arany zsebóra, s több ezerről szóló kötvény s váltóknál egyebet el nem vihettek, — azon okból, mert mig ezek történtek bent, addig fer.tirt neje az utczára ki- lopózva, az ablakot kívülről megverte, mire a tettesek megijedve elfutottak. A rendőrség erősen nyomozza őket. Szeghalmon f. hó 15-éu egy embert — kire a rendőrségnek erős gyanúja van -— elfogtak. A mezöberényi reformált egyház f. hó 12-ikén délután egyhangúlag Szentandrási Eleket választotta meg rektornak. A lovartársnlat Csabán még folyton szép pártfogásnak örvendhet. Ennek daczára — mint értesültünk — mégis rövid idő múlva elhagyja Csabát és vissza megy Nagy-Váradra, ahol ezután nem az arénában, hanem szabad ég alatt iog játszani. Nyilatkozat. Alulírottak, mint a „Mata- Fuegos“ tűzoltó készülék hatásának megbirálására B.-Csabán 1882. február hó 23-án tartott kísérlet alkalmával felkért bizottság tagjai, az ez alkalommal látott és tapasztalt eredményről, Singer és Téván uraknak, mint ezen készülék bizományos ügynökeinek megkeresése folytán nyílt meggyőződéssel a következő nyilatkozatot tehetjük : A kísérletre felállított tágas fasátor, gerendái}' fából és deszkákból lett felépítve, s belseje forgácscsal telt kátrányos bordókkal rakatott teli. s ezen egész állvány petróleummal belocsoltatott. Az épen dühöngő nagy szélben meggy üj tat ván a sátor, egy pillanat alatt az egész gyúlékony tömeg iszonyú lángban állott. Hogy meggyőződést szerezzünk arról, hogy ezen oltószer nemcsak a lángot, de az izzó parazsat is képes elölni, hagytuk tűz által emészteni a sátort, mignem a láng keresztülcsapott a tetőn, s annak fedéldeszkázat* parázszsá változott. Ekkor az általunk adott jelre egy 3. számú „Mata-Fuegos“-sal elkezdődött az oltás, s egy perez alatt, daczára a dühös szélnek, úgy a csapkodó lángtenger, mint az izzó parázs eloltva s teljesen elfojtva lett. Meggyőződve tehát ezen oltókészüléknek rögtönös és biztos hatásáról, azt egyes községeknek a tűz localizására, malmosok-, gyárosok- kereskedőknek és gazdaközönségnek, a kitőrt tűz azonnali elfojtására, s általában mindennemű tüze«hető- ségnek — elővigyázati eszközül — mint nélkü- lnzhetlent, melegen ajánljuk. — Kelt B.-Csabán, márczius 1-én 1882. Sztraka Ernő, m. k., Csaba városa mérnöke. Fejér Béla, m. k., L a u n e r Károly, m. k., a b.-csabai önkéntes tűzőrség parancsnoka. Még egy kikeresztelkedés. A „Békésine- gvei Közlöny“ f. hó 16-iki számában írja, hogy „Békésen legközelebb egy Pintér Czeczilia nevű hajadon a mózes vallásról áttért a reform, hitvallásra“; a leány Kún István nevű békési földmivelöhöz ment noül. Azt kell hinnünk, hogy Békésen egy második Pintér Czoczilia nevű zsidó hajadonnak kellett kikeresztelkednie, s egy szinte második Kún István nevű földmivelöhöz férjhez mennie, miután az eset „le gközelebb“ történvén, az nem lehet ugyanazonos a lapunk február 19-iki számában közölt esettel, m<-ly datum szerint már február 15-ikén ment volna végbe. Békési levelezőnktől apprehendáljuk, hogy eme legközelebbi dolgot, mint ismételten történtet, tehát annál érdekesebbet, nem irta meg lapunknak. Betörés. Orosházi levelezőnk irja, hogy Grabner Pál vegyeskereskedéséí| mely a községnek főterén vau, folyó hó 14-én virradóra ismeretlen tettesek feltörték, s az üzletből nagymennyiségben vittek el különféle aruaat. A pénztárt nem tudták megkárosítani, mert szekrényét az üzlettulajdonos helyes elövigyázatból szobájába vitte. A nyomozás folyik.
