Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-10 / 50. szám

leütésemet az 1876. évi VI. t. ez. alapján '’an szerencsém tisztelettel következőkben előterjeszteni.

I. Közegészségügy.

A közegészségi állapot raegyeszerte kedvező ; a mennyiben úgy a K.-Ladány mint Csaba községekben az uralkodott vörheny járvány tel jesen megszűntével a megye területe vészmentes. Előbb nevezett községben a járvány miatt fölfüggesztetett iskolai, oktatás újonnan folyamatba tétetett.

A Gyula rendezett tanácsú városban üresedésben volt tiszti orvosi állomás múlt hó folya mán dr. Kovács Károly gyakorló orvossal töltetett be.

Leszámítván egy-l;ét bórférgességi esetet, a hasznos házi állatok egészségi állapota is megnyugtató volt.

II. Közbátorság.

A személybiztonság egy esetben sem hábo- rittatott meg ; a vagyonbiztonság ellen azonban 16 lopási eset követtetett el, melyből kideritte- tett 12, nyomoztatik 4 eset.

A községi rendőrséget illetőleg megemlitem, hogy Uj-Kigyos község hozzam intézett folyamodványában magát a községi rendőrség szervezése alól felmentetni kérte; természetes, hogy ezen kérelemnek, szemben az 1871- évi XVIII. t. ez. azon rendelkezésével, mely a belrendőrsegi teendőket a nagyközségek hatáskörébe utalja, helyt nem adhattam. Épen úgy nem teljesíthettem Szarvas községnek Bem azon kérelmét, hogy ugyanis községi rendőreinek lő- es oldalfegyverrel való ellátása kötelezettsége alól felmentessék ; s ép aaért nevezett községet utasítottam is, hogy rendőrségi szabályzatának a felfegyverkezésre vonatkozó része megfelelő módosítását a megyei bizottság közelebbi közgyűlésén kérelmezze.

A „Függetlenség“ czimii politikai napilap nov. havi egyik számában azon hir jelent meg, miszerint Gyulán a tisza-eszlári esethez hasonló merénylet történt; a mennyiben egy ismeretlen zsidó egy négy éves keresztény leányka elrablását megkísértette. Jóllehet ezen hir a helyi hírlapban nyomban megczáfoltatott: mindazon áltál a közönség teljes megnyúgtatása végett a szigorú vizsgálatot azonnal megtartattam. — Ezen vizsgálat eredményekép jelenthetem, miszerint, a gyermek rablás szándéka alaptalan feltevés volt; a mint hogy az ecetnek nem is lön semmi komolyabb következménye. Egyébiránt a vizsgálati iratok, jelenleg a m. kir. belügyminiszter ur felülvizsgálása alatt vannak.

III. Közutak. Hidak. Védtöltések.

Közutaink a gyakori esőzések miatt tetemesen megrongáltattak, noha még járható állapotban vannak.

Az utkaparók működése ellen, — habár azok tevékenysége az időjárás miatt korlátozva volt is — a múlt hó folyamán panasz nem hangzott.

A hidak közűi a gyulai szólgabiró a dobozi körösi hid pallózatának rongáltságát jelezvén, annak teljes megújítását kéri. — A gyomai 33. sz. átmetszésen létező uj vendéghid időközben teljesen elkészült s a forgalomnak átadatott.

A védtöltéseket illetőleg:

A fehér-körösi csatorna balparti töltését, az úgynevezett iteze toroknál az öblözet kellően erősitetle; a dobozi gerlapósteleki és gy.-várii községi körgátak kiépítése folyamatban van; a gyakori esőzés az ok itt íb, mi miatt a munka nem volt befejezhető. — A Békés alatti povádi balparti gát és a békési zsilip biztosítására szolgáló építmény létesítése még folyvást munkában van ; utóbbinak befejezése, a f. év végére kitűzött záros határidőhöz van kötve. — A felduzzadt Sebes-Körös árvize miatt a Sárrétben a szarkasziget mentén folytatott balparti építési munkálatokat meg kellett szüntetni 8 a mostani viz viszonyok és időjárás mellett nincs is rá kilátás, hogy a munkálat a f. évben befejeztetbes- sék; ellenben a jobb parti szarkaszigeti gátépi- tési munkálatok, a vasút közvetítésével ez idő szerint is folyamatban vannak és ez oldalon a gát építés még ez évben be végezve leend.

A hosszufoki töltésezé3Í munkálatok folytatását úgy a szeghalmi, mint a k.-ladányi határban szintén az áradás akadályozza. Az iván fenéki gátépitési munkálatok is folynak a k.-ladányi határban ; ezen vonalra nézve azonban jelzi a szólgabiró, hogy a nádoréri töltés sem kellő magasságra nincs felemelve, sem padkával nincs mindenütt ellátva ; az úgynevezett gazdátlan gát pedig, mely szintén az ivánfenéki öblözet gátrendszerébe tartozik, a netáni árvíz ellen biztonságot épen nem nyújthat.

Tudva van, hogy az Élőviz-vezető csatorna társulat létezésének megszüntetése végett a közi. minister úrhoz folyamodott, melyre azonban még válasz nem érkezett.

Ezen csatorna ügye, a Csohos-csatorna kérdésével oly szorosan összefüggvén, hogy ezen utóbbi csatorna átalakításával és kiépítése befejezésével az Élőviz-csatorna kérdése is eldöntést nyerend : elérkezettnek láttam az időt ezen csatorna jövendője felett az érdekeltség hozandó határozatát előkészíteni.

ügy vélem, bogy e csatorna nem lesz arra kárhoztatva, mikép holt medrek számát szaporítsa; hanem arra lesz hivatva jövőre is, hogy Gyula és Csaba városokat Élővízzel ellássa, továbbá, hogy Gyula, Csaba, Uj Kígyós, Gerla- póstelek és Doboz községek belvizei egy részének medenezéjeül szolgáljon. Ezen kettős czél elérése azonban csak az érdekeltség társulattá alakulásával lévén biztosítható •. az érdekeltséget e hó 19-ére értekezletre hívtam össze.

A létre jövő megállapodásokat annak idején tüzetesen fogom hozni a tek. bizottságnak.

E rovatot befejezem azon örvendetes előterjesztéssel, hogy ugyanis br. Kemény Gábor közm. és közi. miniszter ur ő nméltósága megyénk árviz által veszélyeztetett vidékének egy részét f. évi november 13 és 14-ik napjain látogatásával szerencséltette; s ezen látogatás során, meg tekinté első sorban a Csohos-ér nyílt csatornává tétele végett elrendelt munkálatokat — az alsó-fehér-körösi öblözet közbe esett gátrendszerét, a Békéstől Gyomáig terjedő védmü- veleteket. Ö nméltóságának mindjárt tárczája átvétele után tett jelen szemle útja a veszélye- zett vidék lakosságát élénk örömmel, lelkesedéssel és veszélyes helyzetének jobb fordulta iránt nagy bizodalommal töltötte el. Különösen a mi K.-Tarcsa községet illeti, ő nméltósága még a helyszínén, utasította a töltés építési kormány- biztos urat, hogy K.-Tarcsa község körgátjainak helyre állítása iránt velem egyetértőig a szükséges intézkedéseket tegye meg.

IV. Vegyesek.

1. A megyei pénztárak a múlt hó folyamán is megvizsgáltattak s azok kifogástalan rendben lévőknek találtattak.

Egyébiránt a megyei közmunka váltsági járulékokból még mindig tetemes összegek lévén hátralékban, — ezen tartozások teljes beterjesztésére a végrehajtás elrendelésével is, végső határidőül e hó 20-ik napját tűztem ki.

2. Gyula-Vári községben megüresedés foly tán több elöljárói állomás betöltése vált szükségessé. De mivel a képviselő-testület, majd meg a járási szólgabiró által megkisérlett helyettesítéseknek az lett következése, hogy a helyettesítést a sorra kinált és választott képviselő testületi tagok s községi lakosok egyike sem fogadta el s így az elöljáróság kiegészíthető nem volt a járási szólgabiró azon kérelemmel fordult hozzám, hogy a községi elöljáróság 1848. évig terjedő megbízatásának lejártát előzőleg, az általános tisztujitást rendeljem el. Nem érezhetvén magamat jogosítottnak ily értelmű intézkedésre ; az ügyet a tek. megyei bizottság f. havi rendkívüli közgyűlésének illetékes határozata tárgyául tartottam fenn.

3. Az 1882. évi XXXIX. t. ez. értelmében a póttartalékosok besorozásuk után szintén fel- avatandók lévén : ezen felavatás a megyebeli összes póttart;.lékosokra nézve f. évi nov. 20. s a következő napokon Csabán eszközölhetett.

Gyulán, 1882. decz. 3.

Jancsovics Pál, alispán.

Békéstnegye közigazgatási bizot sága hó 4-én rendes havi ülést tartott.

Jelenvoltak: Jancsovics Pál alispán, mélt. Beliczey István főispán elnöklete alatt Márki Lajos főjegyző, Kertay Zsigmond t. ügyész, Nagy Károly árvaszéki elnök, Dr. Kovács István főorvos, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Cziffra Imre kir. ügyész, Orosz László kir. adófelügyelői helyettes, Haasz József kir. főmérnök, Székács István köz gazdasági előadó, Ambrus Lajos, Fejér Béla, Keller Imre, Szucsu Béla és Varságh Béla vál. bizottsági tagok.

Tárgyalás alá vétetvén a megye alispánjának alább egész terjedelmében közlött havi jelentése, minthogy ebből kitetszőleg a nádoréri töltés keskenysége és a padkák hiánya miatt a vízvédelem követelményeinek meg nem felel, az ivánfe- neki u. n. gazdátlan töltés pedig még most sem leven kiépítve: a gyulai lolyammérnökség ezen védvonalak védképességére vonatkozó vélemény- adásra felhivatott. Egyéb részeiben az alispáni jelentés tudomásul vétetett.

Előterjesztetett a szarvasi járás szolgabirá- jának Szarvas és Szent-András községekben, valamint a szeghalmi szolgabirónak K.-Ladány és F.-Gyarmat községekben a folyó évben behajthat- lanná vált közmunka-váltsági tartozások leírása iránt tett jelentése, mire nézve határoztatott, hogy miután a behajthatlanuá vált közmunkaváltsági tartozások leírása iránti intézkedések legkésőbb julius 31-ig kérelmezendők lettek volna, de a beterjesztett kimutatásokból nem tűnik az ki, hogy a keresetképteleneknek, elhaltaknak, ismeretlen helyre eltávozottaknak és munkaképtelen nyomorékoknak jelzett szarvasi, k.-ladányi és f.-gyarmati adósok ellenében a behajtás megkiséreltetett, vagy a természetben való leszolgáltatás iránt lépés tétetett volna, ennek igazolásáig a követelés Szarvas

város, úgy K.-Ladány és F.-Gyarmat községek elöljárói ellenébeu teljes mérvben fentartatik. — Sz.-András községét illetőleg pedig, mely 74 fit. 40 kr. hátralékot mutat ki, holott a számvevőség jelentése szerint hátraléka csak 6 frt 40 kr., ezen két adat közt mutatkozó különbség felvilágosítására a szarvasi járás szolgabirája felhivatott.

A m. k. belügyminiszter csak a f. évben a kincstár részére termelt dohány beváltása tárgyában kiadott rendelete folytán politikai biztosúl a csabai dohánybeváltási állomásra Eördögh Frigyes járási szólgabiró, az uj-kigyősi állomásra pedig Wieland Károly uj-kigyósi községi jegyző kirendeltetett ; a járási szolgabirák és Gyula város polgármestere pedig ntasittattak annak közhírré tételére, miszerint a dohánybeváltás Csabán 1883. január 2-tól február 20-ig, Uj-Kigyóson pedig 1883. január 2-tól február 15-ig közbe eső idő alatt fog végbemeni”'.

Olvastatott a vallás- és közoktatásügyi minisztérium rendelete, melylyel a gyulai polg. isko Iának az 188Ya-’ki tanévre még 410 fr; segélyt engedélyezett.

Az adófelügyelő jelentése folytán, miszerint a megye területén november hava végével egyenes adók czimén még mindig 159794 frt. 867

2 kr. hadmentességi dijak czimén pedig 14752 frt 17 kr. van hátralékban, a járási szolgabirák és Gyulaváros polgármestere felhivattak, hogy a behajtható hátralékokat még a f. hóban a legnagyobb erélylyel beszállittatni igyekezzenek.

Elszegényedés, elhalálozás és ismeretlen helyre távozás miatt Szarvas városában 830 irt 8C kr. hadmentességi dij s 1060 frt 56 kr. kereseti adó, K.-Tarcsa községében 441 frt 35 kr. egyenes adó F.-Gyarmat községében 29 frt hadraentességi dij s 31 frt 60 kr. kereseti adó. — Gy.-Váriban 106 frt 65 kr. kereseti adó, — Vésztőn 74 Irt hadmentességi d'j és 91 frt 44 kr. kereseti adó, — Szeghalmon 390 frt 65 kr. kereseti adó és 143 frt hadmentességi dij, — M.-Berónyben 1063 frt 8 kr. kereseti adó, — Gyulán 451 frt 83 kr. hadluentességi dij és 3422 frt 60 kr. kereseti adó, Békésen 743 frt hadmentességi dij s 1789 frt 81 kr. kereseti adó, — Gyomán 89 frt hadmentességi dij s 66 írt 11 kr. kereseti adó, — Kígyóson 14 frt hadmentességi dij és 119 frt 33 kr. kereseti adó, — P.-Földváron 17 frt hadment. dij, — Tót-Komlós .115 frt hadment. dij és 63 frt 40 kr. kereseti adó, — és Kondoroson 114 frt hadmeut. dij s 127 frt 7 kr. kereseti adó, mint behajtbatlan töröltetett.

Az ülés este 6 órakor ért véget.

Sözlés a vidéki orvosi gyakorlatból.

Csendes magányomból, régen megszokott körömből kilépek és oda állok a közönség elé, teszem ezt azért, bogy a tisztelt ügytárs urak és a közönség figyelmét magamra vonjam, és hogy ilyen módon lehetővé tegyem, egy fontos ügy megvaló- sitását, melyet czélomul tűztem ki.

Czélom abban összpontosul „legyőzni a gyermekkort országszerte pusztító roncsoló torok- lobbot.“

Három éven át a legnagyobb buzgalommal utána járva, s éjjel-nappal vele foglalkozva oda jutottam, hogy e fontos ügyet megoldottnak mondhatom és a szenvedő emberiség hasznára (ordíthatom, e tántoritbatlan meggyőződésem, nem elméleti fogalmakon, hanem a betegágynál merített tapasztalatokon alapul.

A Diphteritis (roncsoló-toroklob) ellen biztos gyógymódot találtam, amely az önállólag fellépő diphteritist kiváló és meglepő sikerrel képes gyógyítani, ha gyógymódom mindjárt a betegség kezdetén, gondosan és czél- szerüen alkalmaztatik.

A közönségnek könyebb megérthetés végett hasonlatokat hozok fel:

Állati méreg beoltása okozza a pokolvart, addig mig ez csak helybeli baj, addig könyen lehet segíteni, de ha már általános fertőzés állott be, kimenete rendesen halálos.

Tudjuk, ha egy ház kigyullad, még könyeu oltható a tűz kitörésekor, de elkéstünk menteni, mikor már az egészet lángok borítják ; ugyhiszem sikerült nekem illustrálni a korai és helybeli gyógykezelésnek nagy és elkerülhetetlen fontosságát.

Nézzük tehát van-e egyátalábau időnk, a roncsoló-toroklob pusztításának elejét venni ? A diphteritist rendesen heveDy, lázas roham előzi meg torokfájással és csak ritka esetben lép fel a láz csekély mértékben, e kórszak egy vagy két napig tart, amikor még semmi diphteristikus ül- ledék (rakomány) nem látható, csak a nyakhártya lobbos, kisebb vagy nagyobb mértékben — miután a roncsoló toroklobuak jellegét ve.-zi fel — a betegség további lefolyását itt vázolni nem tartom szükségesnek — csak anyit jegyzek meg, hogy eddig e betegeknek körülbelül fele része meghalt — a statistikai adatok szerint — gégetámadás, vagy az általános vérmérgezés (Diphteria) következtében.

A kór lefolyása nyújt elég időt üdvös tevékenységre, a lehetőség megvan, hogy idejekorán gyógymódom sikerrel alkalmaztassék, kizárvák oly

betegek, melyek már egyéb előrehaladt betegségekben sinlődnek.

Hazánkban a diphreritis nélkül is, nagy és aggasztó a gyermekhalandóság és éppen ezért kötelessége minden polgárnak tekintetbe venni e nagy horderejű állításomat; és ki kell vetkőzniük tisztelt ügytársaimnak a uetaláni előítélet és elfogultság nyűgéből, mert nem személyes, de közérdekű dologról van szó.

Legyenek ügytársaim bírák, menten minden személyes érdek befolyásától, Ítéljenek tárgyilagó san, önállólag, de minden módon feltétlenül csakis arról, amit feltétlenül saját szemeikkel fognak látni, — akkor a diadal általános lesz, és legyőzve letreng lábaink alatt a diphteritis, és a rideg spekticismus, mely egyedüli oka, a már végzetessé vált pusztításoknak — le vele j győzzön a mi üd- vösebb, rsi jobb.

Én csak egy levél vagyok és ha a nagy hatalmas törzs megtagadja tőlem az éltető erőt, úgy kis szellő következtében is le keli hullanom, hogy végkép pusztuljak. De ha oly erős a meggyőződésem, honnan e rettegés ? rejlik az, ez ügyben tett eddigi tapasztalásaimon.

Okvetlen szükségem van — daczára annak, hogy az orvosi gyakorlatban megőszültem — a közönség bizalmára ; hogy ez nekem sikerüljön, szóljanak mellettem a következő adatok ; bemutatom a forrást mely meggyőződésemet megerősítette, esedezve, hogy senki abban czél- zást vagy szálkát ne keressen.

Hogy gyógymódom hatását feltűnővé tehessen), utalva vagyok következtetéseket vonni le, oly módovi, hogy működésem teréről statistikai adatokat hozok fel; tájékozásul a „Békésmegyei Közlöny“ alispán! jelentése szórót a Szarvason uralgott diphteritist i’letőleg

1. 1879. év szept. 24-től kezdve 1882. jan. 9-ik napjáig megbetegedett 363, ezekből meggyó- gyu't 158, meghalt 2ü4.

2. 1882. év május 12 uapj* ig megbetegedett 650, ezekbő.' meghalt 325.

3. A ('’ntebbiekből levonandó 112 beteg, amelyeket én gyógyítottam és air eyeket két időszakra kell beosztani;

A. Gyógymódom kísérleti idejére 1879. év sept. 24 tői 1881. okt. 9-ig számszerint 53 beteg, melyek közül meghalt 18, meggyógyult 35, különféle gyógymódokat alkalmazva.

B. Gyógymódom megállapodási idejére 1881. okt. 9-től 1882. jun. 12-ig számszerint 59 beteg, ezekből meghalt 3, meggyógyult 56, kivétel nélkül gyógymódomat alkalmazva; a bárom halott közül kettőt csak haldokolva láttam először, amit a hivatalos jelentésbe azonnal bejegyeztem ; egy pedig meghalt vörhenynyel járó diphteritis következtében.

Folyó évi jun. 1‘2-töl mai napig kevés diphteritis betegem volt, s mind felgyógyult Más utóbajokat eddig nem észleltem, m at eltnu'ó garathü- dést, vérhiányt és mirigy genyedést.

Felemlítem még, hogy hivatalosan kiállított bizonyítvány szerint, 1881. nov. 23-ik napjától a következő decz. 12-ig Szarvason 25 d.pbteritis beteg volt, ezekből én 11-et, és a többi itt buzgóan működő orvostudor urak 14-et gyógyítottak.

Tekintetes Salacz Feroncz járási szólgabiró által kérvényezett rendelete szerint — amiért elismerés és hálás köszönettel tartozom — ez idő alatt minden betegem, a helybeli tisztelt ügytársak által meg lett vizsgálva és úgy a kórisme, mint a felgyógyulás írásban lett constatálva.

Deczember 12-én betegeim közül heten fel- gyógyu-tak, négyen gyógykezelésem alatt maradtak, kik később szinte — kivétel nélkül — mind kigyógyultak és mai napig élnek.

A fentemhtett nem tőlem gyógykezelt 14 beteg közül, már e napon 5 ha'ott volt, a miért okolni senki mást nem lehet, m*nt a tudomány képtelenségének, a diphteritist i’letőleg.

Minek köszönhetem e meglepő jó eredményeket ? minek a betegségnek szemlátomást és ta- gadbatlanul eltérő kimeneteléi ? mikor egy helyen, egy időben, egyforma vívmányok között működtünk, minden betegválogatás nélkil! ? a feielet nem lehet más, minthogy e kivívott győzelem, czé'.szerü gyógymódom eredménye, mert a szerencsés véletlen nem állandó, önámítás nem jár positiv eredménynyel, csalfa eszménykép mihamarabb elenyészik, az elbizakodott vereséget szenved, de a positiv ismereteken alapuló törekvéseim és annál inkább győzelmeim, kell hogy érvényre jussanak, kell hogy az emberiség hasznára íordittassanak.

Tudom, hogy mioden orvos legjámborabb óhaja betegein segíteni és remélem, hogy az elis- m -fést meg nem vonja attó., aki annak idéjén ebben elősegíteni fogja ; ez a tudat hatorit, ez adja és feltartja törekvéseimnek erejét.

A betegség kezdetétől alkalmazva,gyógymódom biztos hatású, fájdalmat nem okoz, a szervezetre semmiféle kártékony befolyással nincsen , de hogy üdvös gyógymódom érvényre juthasson; szükségem van a tisztelt ügytársak és a közönség bizalmát kikérnem.

, Sietek megnyugtatni azokat, akik netalán „kákán is csomót lelnek“, hogy a hivatalos st^-