Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-08-27 / 35. szám

uraim mindenek előtt, mert csak ennek lesz valódi értéke. Végül sajnálatunkat kell kifejezni, Hogy e czikkel megkellett zavarni a békés egyet­értés csendét, de nem magát a békés egyet­értést, mely közöttünk s a megyéi Zsidóság között fennállt. Válaszoltunk pusztán áZérc, hogy mi is elmondhassuk, mi fáj, és ha köl­csönösen fájna mindkettőnkúek valami, annak gyógyszere nem a fájdalom folyto­nos emlegetése lesz, hanem az, ha minde­gyik kerülni igyekszik azt, amiről benseje sügalja, hogy a másiknak joggal fájhat. Dr. Fükszel Ármin Ur pedig jövőre ne igyekezzék," itt legalább e megyében, az ördögöt falra festéni, mert végre is meg­találna jelenni. Dr. Kovács István. jelentés. Közutak. Hidak. Védtöltések. Az utkaparók legnagyobb része, a múlt hó folyamán az aratás tartamára, szabadságolva volt ugyan; mindazon által az utak állapota, a' múlt hó 27-én 28-án történt nagyobb esőzésekig pa naszra nem szolgáltatott okot. Az utkaparók sza badság ideje különben most már léjárván, az említett esőzések által okozott rongálások helyre állítása első kötelességük leend. A hidak közöl a békési nagy csatorna hid lebontása, az előre haladt kotrási munkálatok folytán, már august, hó második felében szükség kép bekövetkezőnek mutatkozik. A hídon ekként szünetelő közlekedés a Mező Berény községtől szerzett kompra fog áthelyez tetni, mely már a helyszínére szállíttatott s fel állítása iránt intézkedés történt. A gyulai szolgabiró a fehér-körösi csatornán lévő dobozi nagy hid pallóinak szükséges kijavi tását jelzi, mely jelen korhadt állapotában, a be állott nagyobb teher forgalmat egész biztonsággal nem közvetítheti, szintén javitást igényel a Fekete Körös hölt medrén létező kőáteresz, melynek bol­tozata van megviselve. A szarvasi járás szolgabirájának jelentésé­ből arról értesültem, hogy a 18. számú körösi átmetszésen, a szarvas-mezü-turi utón 1854. év­ben a körősi átmetszés létesítésekor állami költ­ségen épített, s Békésmegye által 1872/3. évben, minden állami, más törvényhatósági, községi vagy társulati segély nélkül, egyedül saját költségen megújított hidat Mező-Tur város hatósága a múlt hó folyamán (ölbontotta, anyagait eladta és a vételárat magának tartotta. Minthogy a mint jelzém ezen hid Békésmegye költségén ujittatott meg s az építési költségek czimén felmerült 2652 frt 56 kr. kiadás hosszadalmas utánjárása daczára á leginkább érdekelt volt Heves- és Külső- Szolnok törvényesen egyesített vármegye által soha meg nem téríttetett; f. évi jnlius hó 26-án 4044. sz. a. megkerestem Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye alispánját, hogy az említett hid. anyagai árának megtérítése, valamint a hid elbontása folytán Mező-Tur és Szarvas községek között megszűnt közlekedés helyre állítása iránt intéz­kedjék. Az adaodd válaszról lesz szerencsém ér­tesíteni a tek. közigazgatási bizottságot; egyelőre is azonban jelenthetem, hogy magán tudomásom szerint, ezen hid helyre állítására nézve, a hely­beli kir. folyammérnökség felsőbb helyről utasí­tást nyert. A védtöltések ki építése körül — előbbi ha- sontárgyu jelentéseimben említett örvendetes elö- haladás újabban azzal fokozódott, hogy a Be rettyót szabályozó társulat, az ördögárki hidtól az ivánfenéki társulat védgátjaiuak kezdő pont­jáig terjedő vonalon, a jobbparti védgátak építé­sét, valamint az úgynevezett kernyezugi átmet­szés kimélyitését befejezte, s e vonalon a tár­sulat nagyobb áradások esetére is, emberi szá­mítás szerint, teljes biztonságot nyújtó szilárd védművet létesített. Ellenben azon munkálatok foganatba vétele iránt, mely a Sebes-Körösnek a foki hidtól a Be - rettyó kiömléséig terjedő vonalán a jobbparti töl­tésék építésére, másrészt a Berettyónak az ördög- árki hidtól a Sebes-Körössel való egyesüléséig ter­jedő vonalán a balparti védgátak helyreállítására vonatkozik, sem egyik, sem másik társulat részé­ről mind ez ideig semmi intézkedés nem tétetett. Azón kiszámithatlan horderejű érdek, melyet a Csahoa-ór szabályozásának mielőbbi befejezése B.-Gyula, B.-Csaba és Békés városokra nézve kép­visel, kiváló feladatunkká teszi az ügyben felme­rült mozzanatokat figyelemmel kisérni s a netán mutatkozó nehézségek elhárítása körül kitelhető- leg közreműködni. A mint az a tekintetes bizottság előtt is tudva van, e téren a legutolsó mozzanat azon ér tekezlet volt, mely a közlekedési minisztériumban az említett három város küldötteinek részvétele mellett tartatott, s melynek' tárgyát a szóban lévő szabályozási műveletek költségeihez való.járnlás arányának megállapítása képezte. Az értekezlet lefolyásáról B.-Gyula város polgármestere részé­ről tüzetes jelentés fekszik előttünk, melynek ezen jelentésemmel kapcsolatosan, leendő tárgyalását jávaslom. Nem avatkozván tehát a részletekbe, s tekintetben az említett előterjesztésre utalva, csupán azon nézetemet kivánom itt nyilvánítani, hogy habár az értekezlet a tervezett műveletek költségeinek kivetése tekintetében, az említett bá­rom város jogos ellenmondása miatt, eredmény­telen maradt is, a szóban lévő műveletek mielőbbi keresztülvitelének szüksége jellegéből mit sem vesztett s reánk nézve mi sem kívánatosabb, mint­hogy a hozzájárulási arány megállapítása messze elhúzódható kérdésének félretételével, ezen műve­let, a mint azt előbbi szorgalmazó felterjesztéseink­ben is kérelmeztük, a már kész tervek szerint kor mányilag végrehajtassák. IV. Vegyesek. í. A megyei pénztárak a lefolyt hóban is megvizsgáltatván, azok kifogástalan rendben lé vöknek találtattak. 2. A m. kir. I (önvédelmi miniszter ur f. évi 3893. sz. a. kelt reüdelete szerint B.-Csaba várös az 1879. évi XXXVT. t. ez: 39-ik §-a alapján nj állandó katonai elhelyezési állomásul jólöltetvéü ki, oda folyó évi szeptember hó közepén egy sor- gyalogsági zászlóalj, folyó évi október hó 1-én fiedig egy hadkiegészítő parancsnokság és az 1883. évi őszi hónapokban ez utóbbinak pótrak tára fog elhelyeztetni. Az elhelyezés iránt — mely jtt természetesen egyénenkinti elszállásolás lehet :— az intézkedéseket nyomban megtettem. Orosháza községben a 14-ik számú huszár pzred 6-ib százada e hó közepén fog a kővetkező (tét évre beszállásoltatni; míg — ámint azt már feunebb is megjegyeztem — ugyanezen ezred 3-ik Százada folyó hó közepére kitűzött tovavonulásá égyidöre függőben maradt. B.-Gyulán, 1882. augusztus hó 6-án. Jancsovics Pál, alispán. aló izüárd arányára. — Vallásra nézve az 554 tanuló közül 215 ágost. ev., 65 ref., 119 rom. kathi; 52 gör. kel., 103 móz es v állású. Az izraeliták tehát az összes népességnek majdnem gyötadét teszik; világos bizonysága ez annak, hogy e felekezet gyermekeit az értelmiség köré­hez tartozó életpályákra egész rajokban szokta zúdítani. Különösen a felekezeti, s ezek közt is protestáns tanintézeteket keresik fel túlnyomó számmal. Egy ref. lyceuaraál (a miskolczit értjük) épen az idén volt rá eset, hogy a négyszázon fe­lül lévő növendékeknek majdnem fele része|f izraelita. — Mi azért, mint már egy más alkalom-1 iái megjegyeztük, e jelenséggel szemben; igenis I kadátoltnak, sőt egészen méltányosnak találjuk,! a a felekezeti tanintézetekben néhol magasabb! indijat rónak a móz. val. növendékekre. Szarvason! i okosan tették, hogy a jövő tanévtől kezdve az sraeliták kétszeres tandiját elhatározták. De a! slentés írója azt már nem tette helyesen, hogy a őgymna8Íumi patronátus ide vonatkozó határoza-l át következő magyartalan s rémségéé hosszú nondatban mutatja be: „A főgyranasiumi elől- áróság szükségét látja fennforogni a felettébb aló nepesseg az áltál leendő korlátozásának minő latinismus 1 Tanügyelő) miszerint az iz- aelita felekesetnek, mint a mely a fögymn. és nellékintézetei megalapításához és fentartásához lemmi alapitványnyal mint felekezet nem járult, Uetve rendszeres évi adózással sem járul, lega- ább oly fiait, kiket szellemi és anyagi tehetség- úány különben is más pályára utalna, kétszeres landij fizetési kötelezettséggel tartsuk távol, egy- ittal hivatottabb ifjak javára az eddig jogosulat- áu felekezetnek ugyancsak a kétszeres tandíjban idjunk jogcímet, melynél fogva a főgymnásium szellemi jótékonyságát ezentúl több jogosultsági érzettel lehessen élvezniük.“ (Lásd a jelentés 63. lapját! Tanügyelő.) Meg lehetett volna ezt a dol­got kurtábban, egyenesebb és magyarosabb be­széddel, s még hozzá: kevesebb misticismussal is mondani. De hát ki tehet róla, ha Szarvason mindenáron nagyot és furcsát akarnak produkálni.: A tanulók közt tandíjmentes volt 21 , alum- neumban élelmeztetett összesen 167, mégpedig 142 olcsón, 25 ingyen. — Szép neme a hnmanismus- nak. Üdvözöljük érte a fenntartó testületet. A „Előadott tantárgyak vázlata“ s a hasz­nált kézikönyvekhez kevés szavunk van. E tekin­tetben csak megnyugvással jelezhetjük, hogy s főgynasiumi tanári kar teljésen a jó utón balad Simonyi Zs. magyar nyelvtanát ugyan ott látjuk a 2-ik osztályban; de a többiekben jobbára elis­mert jóságu tankönyvekkel találkozunk. A latit nyelv is a Schultz-Kiss-féle jeles tankönyv alap ján tanittatik. A 48—50. lapokon az V—VIII. osztályokbai évközben feladott magyar fogalmazási gyakorta tokczimei, vagy mint a jelentés írója nevezi „Magyar stílfeladványok“ foglaltatnak. A „stíl feladván y“-ban még csak megnyugszunk ; di hogy a gyakorlatokat feladó és javító tanár „stíl- vezetö^-nek nevoztessék, ezt már, bocsánat érte de sehogysem tudjuk megemészteni. Minek ez : fura szó ide? Hiszen a stylust a tanár talál csak nem vezeti, hanem legfeljebb felügyel arr; s botlásait kijavítja ? Igaz, hogy hallottunk vala mit mi is a könyvvezető,' mozdonyvezető s töb eféle szókról, de „stílvezető tanár“ -ral még eddi, ném volt szerencsénk találkozni. Tanügyelő. (Vége köv.) Iskoiai értesítés. A hód-mező-vásárhelj reformált fögymnásiumban az 1882/a-ik tanévre felvételi, pótló- és javitó-vizsgálatok a f. évi au gusztus 30—31. és szeptember 1. 2. 3-ik napjaii tartatnak. Ugyanezen időben párhuzamban esz közöltetnek a beiratások is, és pedig d. e. 8—12-i{ és d. u. 2—5 óra között a főgymnasiumi hlvatalo helyiségben. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptembe 3-án leend, a tanítás 4-én veszi kezdetét. A beiratás alkalmával köteles minden tanul legalább félévi iskolai tartozását lefizetni. Hód-Mező-Vásárhelyen, 1882. augusztus 2! Az igazgatósig. A b.-gyulai izr. nyilvános fi- és leán; iskolában a beírások az 188s/3-ik tanévre ma dé előtt 9—12, és délután 5—5 óráig fognak mef történni. Miről a t. szülők és gyámnokok tiszteleti értesittetnek. B.-Gyulán, 1882. uugusztus 27-én. Az iskolai igazgatósig. Özv. Stéger MátyásIIC oki. tanítónő tíss telettel tudatja a n. é. közönséggel, hogy Gynlá több éven át fennálló nőnevelő-intézetében a jöv tanévi beiratás szept. 11 -ón veszi kezdetét. Ls kása a Sugárúton polgári iskola mellett. Szó és írásbeli határozott tantárgyak, — kézi műtanban is lelkiismeretesen oktatja ni vendékeit. Ez alkalommal teljes tisztelettel becses tu­domására adja a n. é. érdekelt szülőknek, hogy vidéki gyermekeket tanulás és egész teljes ellá­tásra legjutányosabb kedvező feltételek mellett fel­vállal. — Fáradságát nem kímélve kettöztetett szorgalommal arra törekedvén, hogy a n. é. szü­lék figyelmét s pártfogását kiérdemelje. Gyulán, 1882. aug. 24. Ta,n.-ü.gr37-_ „A békési ágost. hitv. ev. egyházmegye patronátusa alatt álló szarvasi fögymnasium évi jelentése 188y2-röl. Közzéteszi Tata István igazgató.“ (Folytatás.) A jelentés 20—35. lapjain a. „b e k e b 1 z e 11“ tanulók névsora foglaltatik. Hogy mért használja a jelentés Írója ezt a „bekeblezet kifejezést, valóban nem értjük. Ennek meg olyaj szomorú, telekkönyvi hangzása van, hogy akarat lanul is holmi adósság betáblázás jut eszünkbe Elég lett volna egyszerűen csak annyit mondani „a beirt tanulók névsora.“ Ennek legalább volna helyes értelme, mig amaz sehogysem illik egy is kólái jelentésbe. Sajnálattal látjuk, hogy a tanulók névsora mellől hiányzik az Jrdemsorozat.“ Már a csabai polg. leányiskola értesítőjénél elmondtuk, az érdemsorozat közlésére vonatkozó észrevéte­leinket. Ismételjük: a nyilvánosság a legjobb esz­köz a félreértések elkerülésére. Hadd lássa a nagy közönség minden egyes növendék évi mun­káját szinröl-szinre. Egy főgymnásiumnál kivált nagyon is helyén van az érdemsorozat közlése. Az 58-ik lapon látható „évzárti vizsgálatok osztályozási, eredménye,“ hol osztályon­ként van feltüntetve, hány volt a tanulók közt jeles, hány jó, elégséges és elégtelen, — koránt­sem pótolhatja, a részletes érdemsorozatot. Az csak statisztikai valami, egyéb semmi. Aztán ez az „évzárti“ szó olyan erőszakos származtatás keser? vés szülötte, hogy az eqiber nem tudja: léteiét sajnálja e szónak inkább, vagy születését ? vagy pedig elszörnyüködve álljon meg a szarvasi gram-r matika leleményes élelmessége felett ? Ajánljuk jövőre az „évzáró“, vagy ha jobban tetszik a „zárvizsgálatok“ kifejezést. „A tanuló iijuság (itt már nem mondja, hogy „bekeblezett.“ Tanügyelő.) átnézete különféle vi­szonyai szerint.“ Ez a czime a növendékekre, vo­natkozó s a jelentés 36-ik lapja után mellékelt statisztikai táblázatnak. — Eböl kiemeljük a kö­vetkezőket : Ev elején a tanulók száma a 8 osz­tályban 569, év végén 554 volt; évközben eltá­vozott 15; mégpedig: kilépett 10, meghalt 3, s most jön a java : „k i b e t e g ü 11“ 2. Szegény betegek, minő gúnyt űznek ti veletek Szarvason 1 Nem elég, hogy betegek voltatok, hanem még hozzá ilyen beteges kifejezéssel búcsúztatnak el benne­teket az alma matertől I Igazán pogány kegyet­lenség. — Az év végén jelen volt 554 tanuló kö­zül 528 nyilvános, 26 magántanuló. Nemzetiségre nézve: magyar 551, tót 1, román 2. Rendkívül kedvező arány reánk magyarokra nézve; de meg- valljuk, nem tartjuk eléggé megbízhatónak. Azt a megjegyzést ugyan örömmel veszszük tudomásul, hogy „a nyilvános tanulók mind magyaroknak vallották magokat“; ez tagadhatlanul igen szép jele a hatalmasan ébredező hazafiul érzelemnek ; de mi jobbnak véltük volna a tanulókat az álta­luk beszélt nyelvek szerint osztályozni, így nagyobb biztossággal lehetne következtetni a tisztán magyar elemnek más elemekkel szemben Újdonságok. Gyulavárosa képviseleti közgyűlésében . hó 26-án a következő ügyek intéztettek el:-ör Berkes János Gyula városa 33 éven át volt iszti orvosának elöhaladt kora miatti lemondása izolgálata iránti elismerés nyilvánítása mellett tétetett tudomásul, s részére egyszermindenkorra 100 frt utalványoztatott ki a közpénztárból; állása )r. Kovács Károly gyakorló orvos által helyette- littetett s a betöltés a legközelebbi közgyűlésnek ártván fel. 2-or Az 1883-ik évi költségvetés 25,166 frt 9 kr. bevétel, 60,001 frt 36 kr. kiadás §s ’ 34,935 frt 27 kr. kivetendő pótadóval elfogad­tátok; minélfogva az I-ső csoportra 27 kr. a H-ik Csoportra 14 kr, s a IV-ik csoportra 14 kr. ha- tározlátott kivettetni. A rendőrkapitány fizetése 1883-ik évtől 800 írtról 1200 írtra, az írnokok fizetése 350 frtról 400 írtra, és egy kapitányi tolfiok fizetése 400 frtra határoztatok. (A rendőr- kapitány fizetésének felemelését részünkről csak is helyeselni tudjuk: de nem helyeselhetjük azt, hogy minden egyes közgyűlésen felmerül vagy figyik vagy másik tisztviselő fizetésének felemelése iránti kérelme. A legközelebbi közgyűlésen az árvaszéki ülnök majd egyes tanácsnokok, pénz­tárnokok számvevő stb. fizetés javitási kérelme kerül szőnyegre, — holott sokkal helyesebb lett volna, ha a jogos igényekhez képest egyszerre s egyöntetűen állapíttattak volna meg a főbb tisztvise­lők fizetéséi. Különben ezen kérdésben véleményünk­nek kifejezést adni nem mulasztjuk el, mit ez alka­lommal halmozott közlendőink miatt nem tehetünk. Ill-or Mélt. Gróf Wenckheim Frigyes nr kózneve- velósi czélra tett 5C00 frtos alapítványának 5°/0 kamatai egy felsőbb tudományos pályára készülő növendéknek határoztatott kiadatni; minélfogva pályázat leend hirdetendő. Az ösztöndij kiadásával a városi tanács bízatott meg. IV-er. A házalást korlátozó szabályrendelet az aradi hasou szabály- rendelet mintájára elfogadtatott, s jóváhagyás vé­gett a tek. megyei törvényhatósághoz felterjesztetni határoztatott. V-ör. Az élövíz-csatorna-társulat I részére hídépítési czéiból Gyulavárosára eső 200 | frt kintalványoztatott. Kossuth Lajosnak, a nagy száműzöttnek nevenapját ünnepelte e hó 25-én Magyarország, melynek szabadsága és boldogsága oly szorosan összeforrott e legnagyobb úr nevével. Nem tar­tottak Te Deumokat, nem jelent meg testületileg a hivatalos világ az ország minden vidékén ren- [dezett banquet teken; a helyett azonban milliók | szivéből és ajkáról buzgó és őszinte ima szállott [fel az egek urához, hogy engedje meg a legna­gyobb hontalannak e napot még számos évekig, | fris testi egészségben és zavartalan lelki boldog­ságban megérnie. A budapesti VI. kerületi és | józsefvárosi, az esztergami, szegedi, aradi, nagy­váradi stb. függetlenségi pártok fényesen ülték | meg a nagy hazafi nevenapjának előestéjét. Ná­lunk szerény, de lelkes kis társaságot gyűjtött | össze TeréDyi Lajos az úri kaszinó asztalai köró, | hol a nagy száműzött egészségére s édes hazánk I boldogulására mondott lelkes toasztok sorát ugyanő | nyitotta meg egy szép beszéddel, mindnyájunkkal [kőzöseu kívánva, hogy a mindenség ura Kossuth [Lajost az emberi élet véghatáraig boldogan él- Jtesse, és édes hazánk függetlenségét, boldogulá­II sát megérnie engedje. József föherczeg ö Fensége, mint a m. | kir. honvédség főparancsnoka, a Gyulán alloma- | sózó 7-ik, 8-ik honvédzászlóalj és lovas századok 1 hadgyakorlatainak megszemlélése végett szep­tember hó 8-án városunkba fog ér­kezni. A gyakorlatokra herendelt honvédség [egyébként tegnap vonult be Gyulára, ami az ut- [czák élénkségén és kiváló forgalmán nagy mér- 1 tőkben látszik meg A bevonultakon szemmel lát­ható, hogy a múlt heti rendkívüli esőzések foly­■ | tán hátramaradt sürgős mezei munkálatokat na- Igyon kelletlenül szakították jmeg. A legénység | túlnyomó részben a kisvároson, oldalkosáron, kis­-1 oláhvároson és németvároson van elszállásolva.- [ Szende Béla m. kir. honvédelmi minister -1 emlékére, kinek gavosdiai birtokán, hosszú és ki- I nos szenvedés után 60 éves korában történt el­I huny tárói múlt lapunk zártakor értesültünk, pén- I teken a helybeli rom. cath. nagytemplomban ün- | nepélyes gyászmise tartatott, melyen a honvéd I tisztikar testületileg s a „római zarándokoknak“ I éppen Gyulán időzött egylete is megjelent; A • | gyászmise élőre közhírré téve nem lévén, arról II a közönség tudomással nem birt s azon részt sem í I vehetett. Szende Bélával szabadsagharczunk egy ■ lelkes bajnoka, Budavár megostromlóinak egyik I elseje, önzetlen jó ha zafi, régi táblabiroi tipi­s lkus alak dőlt ki az élők sorából, ki hosszas -1 ministersége alatt nem bizonyult ugyan nagysza- I básu államférfinak, de szívós hazafiságánál s szer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom