Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)
1882-06-18 / 25. szám
25-ik szám Gyula, 1882. június 18-án I. évfolyam 1 f--------------------Sz erkesztőség: Belváros 6o-ik szám, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre.........5 irt — kr. Fé lévre ................2 „ 50 „ Év negyedre .... 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. ______ Ja BÉ KÉS. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP,-A. SPOET-CLTJB HIVATALOS KlÖZLÖiCrZ'E. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő! *J untsovits Emil« Fönninkíitárs; Oláh ííyörgy. r Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér sora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang I/ipót Dorottya utcza 8. sz. a., Bécsbeu. Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Bukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Kereskedelmi ösztöndíj-alapítvány. A gyulai kereskedők s kereskedelmi tan ügy -barátok í. évi május 14-én Ferentzy Alajos kereskedő ur elnöklete alatt a városház nagy termében fontos ülést tartottak, melyről még ez ideig írni, s e gyűlés végzéseinek tartalmát, habár röviden ismertetni eddig is mulaszthatlan kötelességemnek ismertem, de e kötelességemnek eleget tenni a jó isten által rám mért fájdalmas csapások miatt, melyek ez év január 1-e óta pihenni nem engednek: mind ez ideig képes nem valék!... E gyűlésen meg lett beszélve, ki lett fejtve, hogy az értekezlet Gyula város jelenlegi fiatal nemzedékére nézve károsnak tartja azt, miszerint egyes pályák felé özönlik, másokat pedig teljesen elhanyagol! így nevezetesen öt év alatt egy pár alig számba vehető esetet leszámítva na- gyobbára tanitóképezdébe mentek, a nélkül hogy teljes tudatával bírtak volna annak, miszerint ez állás nálunk — fájdalom hogy ki kell mondani — sem a javadalmazást tekintve, sem a társadalmi oldalát illetve a dolognak a tömeges pártolást a fiatal nemzedék részéről meg nem érdemelte ! Ipari, közgazdászat!, felsőbb kereskedelmi pályák mintha légből kapott semmiségek volnának! Alig hallani rólok egy nehány lelkes, ügybuzgó embert leszámítva még beszélni is! Hejh, pedig ezen pályák elhanyagolása még mindenütt megboszulta magát, s teljes bizonyossággal, lelkem őszinte meggyőződésével állítom, hogy mi gyulaiak sem leszünk kivételek, mert a fent jelzett pályákat jobban, mint a gyula fiatalság, egy község, egy város fiatal nem zedéke sem hanyagolta el! Nem elhamar kodás, nem a fiatal tűz, hanem öt évi situationalis tanulmány és szomorú tapasztalat mondatja velem ezeket! Ez igazság nak őszinte megértése okozta, hogy a fent jelzett gyűlés ép ez alkalommal tett jelen tésemre hajlandó volt nemes gondolkozó sánál fogva a téves irány ellen azonna' tiltakozni !" Tekintettel ama körülményre, hogy téves irány alap oka a tájékozatlanság mellett a szülék anyagi helyzete, az érte ;ezlet egy ösztöndíj alapítvány létesítését zükségesnek ismeri el, s tekintettel ama cörülményre, hogy a felsőbb kereskedelmi iálya a legelhanyagoltabbnak mutatkozik annál is inkább létesíti a „Kereskedelmi ösztöndi j-a lapitványt“, mert czélra már 143 írt aláíratott. Es tekintve azt, hogy a kolozsvári : elsőbb kereskedelmi iskolát a nagy mélt. vallás- és közoktatási miniszter ur 1881. január 3-án 15,330. sz. a. kelt rendeletével a nyilvánossági joggal felruházta, tekintve a miniszteri leiratban is kifejezett tanerők képzettségét, az intézet kellő felszerelését, Kolozsvárt divó egyszerű szokásokat, jó erkölcsöket, jó levegőt, vizet, tisztességes olcsó lakást, és végül tekintve nevezett intézet igazgatóságának múlt évi deczember 5-ről 32. sz. a. kelt felsőbb kereskedelmi iskolatanári végzést; mely Gyula városának igen szép kedvezményeket biztosit, ha az alapitvány nevezett intézethez csatoltatnék : mindezek tekintetbe vételével az értekezlet örömest belenyugszik, hogy ez alapitvány a kolozsvári felsőbb kereskedelmi iskolához csatoltassék s egyúttal Finta Ignácz megbizatott, hogy ez alapítvány-tétellel kapcsolatos kérdések tisztázását nevezett igazgatósággal hozza rendbe. Ez alapitvány czélja, kolozsvári felsőbb kereskedelmi iskolát hallgató, gyulai lletőségü tanuló anyagi segélyezése, ha arra példás magaviseleténél, kiváló szorgalmánál s kellő értelménél fogva érdemes! És most n. é. közönség, tessék tekintetbe venni, hogy a polgári iskola IV-ik osztályának sikeres elvégzése után bármely tanuló ez intézetbe felvétetvén. 3 év alatt a cursust végzi, s a mellett, hogy egy éves önkénytes is lehet, a kereskedelem s pénzügy terén igen sokféle jó állás közül válogathat, és ezt annálinkább teheti, mert mit főleg hangsúlyozni akarok, nevezett intézet nemes gondolkozásu felügyelő bizottsága mindent elkövet, hogy a jó eredménynyel végzett intézeti növendék lehető rövid idő alatt, s nem ritkán azonnal biztos és tisztességes állást nyerjen Ily biztos és tisztességes állások nagyobb üzletekben, a könyvvezetőség, itt Házasság és a nők. (Irta: Török János.) „Család“ alatt azon természetes köteléket értjük, mely a házastársak, ezek és gyermekeik közt fenáll. Családot — fenálló társadalmi rendünk szerint — csakis érvényesen megkötött, törvényes házasság által alapíthatni. A házasság pedig, jogilag, nem egyéb szerződésnél, mely által a házasuló felek magukat kölcsönösen a legbensőbb életközösségre s arra kötelezik, hogy egymást táplálják, segítik és gyermekeiket minden szükségessel ellátják és nevelik. Kötelmek, melyek azon összviszonynak, melyet a családi kötelék létesít, szükségképi kifolyásai gyanánt tekinthetők és melyeket a polgári törvények is minden müveit államban szentesítettek. Daczára a szentesítésnek, a törvények a képességet: emez általuk is szentesített, kölcsönös házastársi kötelmeknek megfelelni, házasságra képesítő vagy képtelenitő oknak nem tekintik, hanem a házasulandók gondjaira bízzák: oly élettársat választani, ki ezen kötel- mekrtek a maga részéről eleget tud majd tenni. És erre van is gondja az eladó leányoknak, még inkább pedig szülőiknek és a t. ez közönségnek I A férfiak, átalában véve, rendszerint csak akkor kezdenek házasulási gondolatokkal és tervekkel foglalkozni komolyan, midőn tná: oly szellemi vagy anyagi tőkével rendelkez nek, mely vagy máris, vagy legalább a közel jövőben elég jövedelmet hoz arra, hogy feleségüket és majdan gyermekeiket, állásukhoz illőleg eltarthassák. így : egy fiatal kereskedő vagy iparos házasulásra rendszerint csak akkor gondol komolyan, midőn már önállóan keres- kedést vagy ipart üz; a fiatal értelmiség pe dig csak akkor, midőn már vagy oklevele zsebében, vagy ő maga oly hivatalban van mely után tisztességes megélhetést biztositó fizetést húz. És azt, hogy a férfi, ki házasodni akar oly állásban legyen, melyben feleségét és gyermekeit eltarthatja, a leányok és szülők, kiknek eladó leányaik vannak, nagyon termé szétesnek találják. De az nagyon is természetes. A t. ez. közönség is ilyennek találja Ha egy fiatal emberről, kinek sem szellemi sem anyagi tőkéje, hire szárnyal, hogy egy ép oly szegény leányt nőül akar venni, ily és ezekhez hasonló megjegyzéseket hallhatunk „Ugyan mire házasodik I ?“ No, legalább ezután majd ketten hordják a koldustarisznyát!“ stb. És a t. ez. közönségnek teljesen igaza van és helyesen cselekszik, midőn az ily férfit megrójja. Csak abban nincs igaza, hogy mindig csak a férfit rójja meg. Ez pedig onnan van, mert valamint a leányok és szülőik, úgy a nagy közönség is csak azt tartja természetesnek, hogy a férfi tartsa el feleségét és gyermekeit, ellenben annak puszta gondolata is nevetséges, vagy épen megbotránkoztató előttük, hogy a feleség- tartsa el férjét és gyermekeit. Pedig hát ez kölcsönös kötelessége a házastársaknak egymás irányában 1 És épen e kölcsönössége a házastársi kötelességeknek az, mi a házasságot erkölcsi magaslatra emeli. Ha azt akarnák a nők, hogy a házastársi kötelmek kölcsönössége megszűnjék és azok csak a férjeket terheljék, úgy le kellene -nondaniok annak hallásáról, hogy férjeik őket eltartják és meg kellene szokniok, meg kellene türniök a sértő s erkölcsileg lealacsonyító kifejezést, hogy férjeik őket — kitartják, mi (fájdalom!) sok esetben nincs is különben. De kisérjük tovább a közfelfogást. Ha oly fiatal ember házasodik meg, ki feleségét és majdan gyermekeit eltartani képes, és oly leányt vesz el feleségül, kinek Mai számunkhoz a „Pesti Hírlap“ és a „Magyarország és a Nagyvilág“ előfizetési fölhivása van mellékelve. így B.-Csabán a vörhenyjárvány megszűnt ugyan, a mennyiben az utóbbi 8 nap alatt csupán 2 újabb betegedési eset merült fel; de ugyanezen községben a kanyaró járvány annyira elhatalmasodott, hogy ezen kórban eddigelé 528 gyermek betegedett meg, kikből 475 meggyógyult, 32 pedig meghalt. Békésen az időközben teljesen megszűnt vörhenyjárvány helyét szintén a szelidebb lefolyású kanyaró foglalta el, mely betegség által temérdek gyermek van megtámadva, de azok között alig 5—6 halálozási eset fordult elő. A Szarvas városban több mint másfél év óta uralkodó roncsoló toroklobnak az utóbbi 8 I nap alatt 5 újabb esete merült fel; Kondoros községben pedig folyó évi április hó 17-én a kanyaró járvány ütött ki eddig következő lefolyás- I sál: megbetegült 58, meggyógyult 28, meghalt 111, gyógykezelés alatt maradt 14 egyén. Szeghalom községben a lobos betegségok I kiváló számban fordulnak elő, s a halálozási esetek számaránya meglehetősen kedvezőtlenül ala- I kul, a menynyiben mig a havi halálesetek száma ezen községben rendszerint 15—18 között szokott váltakozni, addig most a halálesetek száma havonta a 40-et felülhaladja. Ezen lobos betegségeken kívül K.-Ladány lés Szeghalom községekben a vörös himlő ural- Ikodik, oly szelid lefolyással azonban, hogy eddig halálozás nem történt. A hasznos házi- és gazdasági állatok között ragályos és járványos kórok a múlt hó folyamán ■ sem uralkodtak. E hó elején vettem azonban az értesítést, hogy az orosházai járásban a szarvas- . marhák között több rendbeli lépfene (antrax) esőt Imerült tel; minek következtében a megyei állatorvost azonnal a helyszínére küldöttem, ki is a I kórfolyam megállapítása után a szükséges óv- és i I gyógyintézkedéseket a járási szolgabiróval egyet- i értőleg kötelességszerüen megteendi. II. Közbátorság. A személybiztonság a múlt hó folyamár I egyetlen esetben sem lön megtámadva; a vagyon- •| biztonság ellen 17 lopási eset követtetett el 1 melyből kiderittetett 14, nyomozás alatt marad- 8 eset. A régibb keletű lopásokból kíderitteteti y 1 eset. s Jelentékenyebb lopási esetek : Orosházái- április hó 30-án Paulik János orosházai lakostó i-1355 frt készpénz eltolvajlása, Orosházán Buzá János kárára 2 ló és kocsi elIoDatása. vannak a takarékpénztárak, ott vannak a[ bankok, hova ma már csak ily qualificalt 1) emberek kerülhetnek! És még csak azt vagyok bátor felhozni, hogy a tanitó képezdei cursus 3 év, ez is. Ott a fizetések középértéke 300—350 frt, mig egy felsőbb kereskedelmi iskolát vég-| zett ember akár banknál, akár tak. pénz-| tárnál ily csekély fizetést nem húz soha, de soha! A mellett az is tekintetbe veendő, I hogy ezen társadalmi állásban a világ előtt is mások, akár hányszor gazdag, befolyásos emberek lesznek, mig a szegény tanitó, kinek fizetése akárhányszor aránylag ke-[ vesebb, mint az obsitos katona napi garasa, I igazán örülhet, ha egy hosszú életen! keresztül folytatott becsületes munka jutalma nem a már megszokott hálátlanság lessz! Mielőtt soraim bezárnám, azt is szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az alapítvány állandó igazgatójául Ferenczy Alajos, pénztárnokául Kratochwill József, jegyzőül Finta Ignácz választattak meg. Egy úttal az is kimondatott, hogy a felügyelő bizottságnak minden aláíró állandó, örökös tagja. Vajha a n. é. közönség szives adományaiból mielőbb lehetne ez alapítványt létesíteni, hogy nehány év múlva évenként legalább egy embert menthetnénk meg a kereskededelmi pálya számára! Finta Ignácz. ^.lispánl jelerLtés. Felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának S 1882. junius 5-én tartott ülésében. Méltóságos Főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság I A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak folyó évi május havi állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet az 1876. évi VI. t. ez. alapján következőkben van szerencsém előterjeszteni. I. Közegészségügy. Jóllehet a megye területén uralkodó járványos betegségek lefolyása lehető szelid jelleggel bir, mindazonáltal a közegészségügyi helyzet any- nyiban aggasztónak mondható, hogy a járvány alig szűnik meg egyik községben ugyan az más ! község lakosságát támadja meg, vagy más alak- ■ ban ugyanazon község közegészségi állapotát ve- i szélyezteti. I szintén van több-kevesebb vagyona, a közön- I ségnek nincsen reá szava, hanem egyszerűen I tudomásul veszi a dolgot, mint olyat, mely I rendén történik; de, ha oly leányt vesz el. kinek semmije, azt mondja: „Jól járt“ vagy: „Szép szerencsét tett“ t. i. a leány. íme ez és ilyen e tárgyban a közönség felfogása 1 S ennek hódol, ezt uralja az élet is, E szerint, ha a fiúgyermek 4—5 évig inaskodott, io-ig pedig, össze-vissza vándorolva a haza egy részét, segédkedett; és ha ezután önálló iparüzletet vagy kereskedést birt nyitni; vagy : ha már vagy 18 esztendeig iskolába járt és éjét nappallá téve, oklevelet vagy oly hivatalt szerzett magának, mely után feleséget és gyermeket eltarthat: — meg- házasodhatik. A világ nem rójja meg érte. ö házasság képes. Különben nem. És a leány ? A leánygyermeke 5—6 éves korában föladják egy nyilvános iskolába; oda bejár 3 vagy 4 esztendeig; mikor ez letelt, haza viszik, vagy pedig beadják szülői egy úgynevezett „Felsőbb helyről engedélyezett felsőbb leánytan- és nevelőintézet“-be, hogy elfeledje azt is, mit eddig megtanult: az Írást, olvasást és a négy számmüveletet. (Folyt, köv.)
