Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-06-13 / 24. szám
föld eleként szép égészszé alakulhatna: uj kis gaz- daságok, ly telkek keletkeznének, szóval a minden korviszonyok közt üdvös rendszabály haszna s fontossága oly világos, hogy csak rósz akarat és önhaszonlesés nem üdvözölheti örömmel azon várva várt napot, melyen ezen kimondhatlan hasz nir intézmény, ha másként 'nem is, pressió utjár foganatosíttatni fog. Fájdalom jelenleg még oly stádiumban vagyunk, hógy a tagosítás a község lakóinak szabad akaratától függ; azért, mig ezen elodázhatlan életkérdéséi intézmény a pórnép játszó labdája leond, annak létesítése nem várható. S miért? kérdi a nyájas olvasó. A pórnép igy beszél: „Ha tagosit- va lesz a földem nem tarthatok 50—100 db birkát, 8—10 tinóm nem mehet ki a legelőre, 5—8 db. lovamat istálóba kellene tartanom, 3—4 fejős tehenem szintén oda kerülne stb. Egy telek földemnek, mely jelenleg 32 dban van szétszórva a határ különböző részén, bizonyos része biztosítva van az elemi csapás ellen, amennyiben, ha az egyik darabot elveri a jég, nem veri el az egészet stb. Hogy sok azoknak száma, kik a tagosításnak fényoldatát már fölfogták, bizonyítja ezt a naponkint előforduló csere, vagy vétel utjáni Összevonás, azaz tagosabb vagyis táblásabb föld előállítása. És éppen ezek kik nagyobb mennyiségű földdel Lirnak, ezek vannak leginkább a tagosítás ellen; mert tehetősebbek lévén az */8 vagy 1ji telkes gazdának, kinek 2—3 lova éven át alig 3 hétig jár a közlegelöro, a tehetősbek heverő lovai, birkái, tinói egész nyáron bitorolják a könyenhivö szegénynek legelőjét. Érvekkel itt egyes egyén hiába áll elő, itt az argumentálás a pusztán elhangzó szó. Én mint néptanitó keresve keresem az alkalmat, minden időben és helyen, hogy a commassatio üdvös eszméjét terjeszszem, azonban itt az idő, de a meggyőződés, igazságszeretet, s a nép jólétének felkarolása utáni nemes vágy késztet — szintén latba vetvén e tekintetbeni tevékenységeket, igye keznének azt a mielőbbi megéréshez vezetni. Hidd el atyámfia, igen kívánatos, sőt életkérdés, hogy földeink tagositva legyenek, vagyis, hogy minden földünk egy helyen legyen, mert ez által magunk és barmaink sok haszontalan fáradtságtól mentetünk meg, nem kellvén a határ egyik szélétől, a másikra hiába táradni. Földeinket árokkal és eleven sövénynyel bekerítve szomszédainktól teljesen tüggetlenül gazdálkodhatunk az árok partokon növekedő ták, szerszám-, épület- és tűzi-fával szolgálván, sok pénzt hagy, és hoz a gazda zsebébe. A közlegelő fölosztasz által rendesen mivel- hető birtokunkat szaporítjuk. Igaz ugyan, hogy a tagositott birtokon néha súlyosban érhet bennünket az elemi csapás, mint, ha birtokunk a határba szétszórva fekszik; de a tagosításnak ez árnyoldalánál sokkal több fányoldala van: különben ne felejtsük, hogy minden elemi csapás ellen biztosíthatjuk vagyonúnkat, és hogy ha egy tagban van birtokunk, többször elkerül bennünket az elemi csapás, mint akkor, ha az a határ minden részében szétszórva fekszik. Ami lovaidnak istálóbani tartását illeti, hidd el atyámfia, hogy sokkal szebb és jobb lovaid lesznek, mint most, hiszen, ezen szabad legeltetés a szeme, ha ő mást fog valaha szeretni, vagy másé fog lenni a más világon. így harapott bele először a nagyreményű Benedek urfi a paradicsomi almába, melyet azutan más evett meg egészen, még ezen a világon — a miért azután bánatában gyászruhát vett magára és még most is özvegyen búsul utánna. Az ötödik osztályból — melyet rhetorikának is hittak, — s melyben láttuk mily jól megtanulta és mily hatással alkalmazta az ékes szóllást a 6- ikba is feljutott emberünk, melyet poezisnek ne- Jv6zgéttek röviden, hogy itt mily jeles köhövé fejlődött bizonyítja egy érzékeny költeménye mely régenten a „Honderűben“ okvetlenül megjelent volna, ha felküldik és kinyomatják vala. Ugyanis tisztességes fiákkor művészetet gyakorló házi gazdája szokás szerént meghalálozván bánatba és gyászba burkolt hü neje kérésére ennek nagy vigaszára ezen epitaphium gyöngygyei gazdagította az irodalmat, a minőt sem Vörösmarty sem Petőfi nem tudott írni sóba! á ezután sem Írnak. „Te rút Svarzgelb halál — kit mindenki utál Engem is megláttál — hogy meg nem vakultál! Csuful lekaszáltál — agyon kalapáltál És földbe kapáltál — jó bele gyomroztál, Eredj most már tőlem — s hozd el feleségem, Ki óhajt engemet — és átkoz tégedet, Sírva mondogatva — mindég ezt jajgatva ! Elvitted férjemet, a ki volt Kukacz György főbbeket pH halál, illőket el ne hörgy, csak egy csapás rád nézve, földed szétszórva van több rendbeli igát kell tartanod, hogy kellő időben szétszórt földed megmunkáltassék, igy tehát több cselédet is. De kérdelek van-e egy jóravaló lovad a ménesen, meghizik-e ott? fájdalom, ha igazat akarsz mondani, nemmel kell válaszolnod. Azonban tények beszélnek, az ki lovát földjének. mivelésére használni akarja, kénytelen istá- lóban tartani, haza hozván a ménesről, here és zabbal javítja föl a bekövetkező munkára, ménesen nem is lehet egyebet látni, mint csikót és sovány gebéket. Ha pedig legelő illetőségeddel szaporodott földedet herével, vagy bármily nemű takarmánynyal beveted, lovaidat a tikkasztó melegtől, alkalmatlan legyek- és szúnyogoktól megmentve istáiéban tartod, hidd el, jobbak és erőteljesebbek lesznek, melynél fogva kevesebbet is kell tartanod. stb. De tovább: a kinek földje, mint föntebb említem 32 dban van,' ugyan mikor trágyázta az azt meg? erre a keserű válasz: 2/3 dát soha; de nincs is hasz: a belőle, elsoványodott, bármit vet bele, burjánt, aszatot stb. terem. Látod atyámfia, mégis ellene vagy a tagosításnak! 11a földed egy tagban volna, barmaidat ott tartván a trágyát értékesíthetnéd, a szükséges helyre még talicskával is elhordhatnád azt.. Végre az államnak is rendkivüli kára van abban, hogy az ország különböző vidékén millió hold föld pusztán legelő; mert mig egyrészről a legelőért sokkal kevesebb az adó, más részről a rósz gazdálkodás következtében annyit sem terem földünk, hogy családunk föntartására, . szükségleteink fedezésének csak egy részére is elegendő lenne; nem hogy adónk rendes fizetésére képesek volnák. Azért atyámfiai egyesült szívvel kiáltsátok ki a tagosítást, úgy nem fogtok az uj polgártársaknak zsebeiben lenni, az adó végrehajtó sem fog nyakatokon ü’ni, s meg fogjátok látni, hogy egy .szebb és boldogabb napnak hajnala viruland reánk, amidőn elmondhatjuk: „Ha a föld az isten kertje, Magyar nép a virág benne. Gruman Károly néptanító. Bekésmegye főorvosának egészségügyi népmozgalmi s állategészségügyi jelentése az 1875. év I. negyedéről. I. Egészségügyi viszonyok. Az 1875. év lefolyt első negyedének egészségügyi viszonyai, mint általában véve kedvezők, következő mozzanatokban emelendők ki. A legáltalánosabban elterjedt mintegy ural- kdló kóralakok a légző szervek hnrutos, majd lo- bos bántál mai voltak, melyek okszerű kezelés és kellő ápolás mellett — ha egyúttal el nem hárítható szervi bonj odaírnak, vagy egyéni viszonyok gátlólag be nem folytak, többnyire gyógyulással végződtek. — Ily szervezeti bonyodalmak gyanánt legtöbbször az egyén senyves vagy gümö- kóros bántalmai szerepeltek. A fertőző kórok közül szerepeltek a gyermekeknél a vörös himlő s ennél sokkal csekélyebb mérvben a vörbeny (scarlatina.) E kóralakok köA ki született volt a híres Brassóban Követem aiássan — meghalt hasrágásban 1 Ezen csirádzó költöi hajlama később annyira kifejlett, hogy valóságos második természetévé lett, elannyira, hogy igen jeles költő vált belőle a szó legtágasb értelmében; de büszke is erre, miként a nagy Debreczen az ő templomára^ — és ha egyébbel nem is, de ezzel most is dicsekszik előttem mondogatván, ilyen ember legyél Kupcziher Mátyásom, mint én vagyok, aztán gebbedj meg ha akarsz, — látod: nekem volt már sok pénzem a múltban, — meglehet hogy lesz a jövőben is, azt nem tudhatom még most, — de már arról felelek hogy a jelenben soha sincs, mert én nagy költő vagyok. Látjuk tehát hogy nem haszon nélkül frequen- tálta a 6-ik osztályt sem, és nem lehet elmondani róla, ha ingyen tanitották — meg is látszik rajta, ha pedig pénzért: hát csak kérje vissza a mit fizetett. Különben itt megjegyzem, hogy biz ö nem fizetett semmit diák korában, sőt az ország oly becsületben részesítette, hogy 200 frt királyi stipendiumai ápolta ezen remény virágját, mire később mint évi 60 Írttal dijjazott káplány visszaemlékezve sokszor mondotta: az én értékemet nem font számra becsülték mint a bornyúét, mert értem 60 fontos koromban 200 frtot adtak, 200 fontos koromban pedig 60 írttal boldogítottak. (Vége köv.) zül különösen az első több helyen mint p. o. Gyulán és Csabán tömegesen lepte meg az arra koruknál fogva hajlammal biró egyéneket, lefolyása azonban annyira szelíd volt, hogy éppen ezen szelidségénél fogva komoly figyelem tárgyát sem képezte, az érdekeltek részéről. Kivételt e tekintetben csak Ladány községében lehetett észlelni, a mennyiben itt a légzési szervek belterjesebb együtt szenvedése gyakoribb volt, s több esetben a heveny gümqkór veszélyes tünetei léptek előtérbe s jelzék azon komoly eshetőségeket, melyek e különben szelíd kóralaknál, mint kifejlhetö utóbánta- lom itt ott mutatkoznak. A vörheny lefolyásában a rendetlenség alig volt észlelhető, nem mutatkoztak veszélyes bonyodalmak, s ott is hol azok felléptek, az okszerű kezelésnek engedtek. Mint utóbaj több esetben mutatkozott, de csak Orosházán, a heveny Bright- kór, melyei a lehámlási időszakban a gondatlan elbánást vagy szakértői tanácskérés teljes elhanyagolást boszulá meg a több esetben veszélyesnek alig mutatkozó, de mindig alattomos betegség. — Egyes esetekben a roncsoló toroklob is észlelte- tett mint kórbonyodalom. II. Népmozgalmi viszonyok. A) Szaporulat. Született az 1875-ik év I-sö negyedében a megye területén összesen .................... 2994 Ezek között volt finemü ...............1521 „ ,j „ nőnemű...............................1473 A szülöttek között volt törvénytelen . . US Iker szülés volt............................................. 60 B) Veszteség. Meghalt az év I-ső negyedében a megye területen összesen..................................2163 Eze k között volt finemü...................1097 „ „ „ nőnemű......................... 1066 öss zeg 2163 A különböző életkort tekintve meghalt: 0— 1 évig ..........................................714 1- 5 1 ......... 411 5—10 „....................................... . 143 10 —20 „............................ 100 20- 30 | ......... 109 30—40 „...................................112 40-50 „ IBI 50—60 „............................ 150 60— 70 „ 147 70—80 116 80-90 „....................................28 90—100 „ .............................. . . 2 össz eg 2163 Tekintve a különböző kóralakokat: Halva született 33, vele született gyengeségben meghalt 162, heveny és idült agyvizkórban 30, agy- és agy kórlobban 32, agyrázkódásban 1, véres agygutában 27, agy-ellágyulásban 2, agy-szél- hüdésben 18, germezagy-széihüdésben 1, toroklobban 10, roncsoló toroklobban 8, hártyás torokgyíkban 25, hörghurutban 31, hörglobban 25, hök-hurutban 32, gége-sorvadásban 1, tüdőlobban 184, tüdö-vizenyöben 14, tüdő-légdagban 19, tüdö- szélbüdésben 13, tüdő-vérzésben 1, mellhártj alobban 9, mell-vizkórban 2, sziv-belhártyalobban 1. szervi szivbajban 10, átfúró gyomorfekélyekben 2, bélhurutban 50, béllobban 34, bélfekélyekben 9, has-hártyalobban 9. májlobban 1, máj-elfajulásban 9, brigth-kórban 8, méh-lobban 4, üszkös börlob- ban 1, kötszövetlobban 2, Orbánczban 2, kanyaróban 142, vörhenyben 53, hólyagos himlőben 36, pokolvarban 6, hagymádban 66, vérhasban 14, kulömbözö szervek gümő kórjában 275, különböző szervek rákjában 8, vízi rákban (noma) 2, sűly ben 1, görvely-kórban 17, angol-kórban 1, genyvér- ben 3, vérszegénységben 17, köszvónyben 3, vizkórban 110, iázsenyvben 24, csontszúban 3, bél sár hányásban (kiszorult sérv folytán) 1, gyermekágyi lázban 9, gyermekek aszkórjában 118, vórzési kórban (haemophiliai) 2, ránggörcsökben 233, sebzési dermenetben 1, nehéz kórban 4, kora vagy nehéz szülésben 18, agg kórban 109, fejlődési hiba folytán (hasadt gerincz) 2, véletlen vagy erőszakos halállal 10, öngyilkosság által 3, a halált okozó betegség neme nincs tudva 60 esetben, összeg 2163. A 10 véletlen halálozási esetet tekintve, annak oka 6 esetben zúzás, — 2 esetben égés, — 1 esetben esés, — 1 esetben véletlen lövés volt. A 3 öngyilkossági eset közül az öngyilkosság 2 esetben felakasztás, — 1 esetben kútba ugrás által hajtatott végre. Az öngyilkosság oka 1 esetben a részegesek őrjöngése volt, — 2 esetben tudva nincs. Az elhaltak közül orvosi segélyt keresett 626, nem keresett 1537Látlelet kiállíttatott könnyű testi sérelemről 26, — súlyos testi sérelemről 5. Hullabonczolás részint igazság szolgáltatási, részint rendőri ezé- lokból végrehajtatott 4 esetben. Levonva a szülöttek 2994-et tevő létszámából a meghaltak 2163-at tevő létszámát mutatkozik 831 főnyi nyereség. Házasság köttetett 285. III. Állategészségügyi viszonyok. Hasznos házi állataink között semmi járványos kór az év első negyedében nem mutatkozott. Jelentés a b.-csabai ág. hitv. evang. realgymnasium második félévi vizsgáiról. A szigorlatok kezdődnek junius 18-án; tartatnak délelőttönként 8—11, délutánonkint 2—4 óráig az illető tanszobákban; végződnek jun. 23- ikán. Részletesen: junius 18. délelőtt vallás és természettan a negyedikben, tót a realirányuakkal az első osztály tanszobájában ; délután töld- és természetrajz az elsőben, földrajz és magyar a harmadikban. — Junius 19. természetrajz és német a másodikban, történet és magyar a negyedikben; délután német az elsőben, német és természettani földrajz a harmadikban. — Junius 21. délelőtt történet és magyar a másodikban ; délután magyar az elsőben, földrajz és német a negyedikben. — Junius 22. szám- és mértan az elsöbeD, történet és latin a harmadikban ; délután vallás és latin a másodikban, szám- és mértan a negyedikben. — Junius 23. vallás és latin az elsőben, vallás, szám- és mértan a harmadikban; délután szám- és mértan a másodikban, latin a negyedikben. A közvizsga junius 24-én,^ délelőtt 8—11, délután 3—5 óráig a kis templomban. A tanügy iránt érdeklődő közönség ezen vizsgákra tisztelettel meghivatik. B.-Csabán, 1875. junius 13. Horváth János. igazgató. Levelezés. K.-Ladány, junius 10. 1875. Tekintetes szerkesztő ur ! Tisztelettel kérem, szíveskedjék az alább következő soroknak becses lapjában helyt adni. A tegnapi napon egy szomorú látványnak volt színhelye községünk. Egy temetkezés volt a szomorú látvány, Ayróm. kath. egyház nyugalmazott kántor-tanítóját, néhai Zsambak Károly urat kisértük ki az őrök nyugodalom helyére. A boldogult 66 évet élt, hivatalát 42 évig viselte lelki- ismeretes buzgósággal és szorgalommal. Hűségéért egyháza is elismeréssel volt, a midőn hivataláróli lemondása alkalmából 200 forint évenkénti nyugdíjjal tisztelte meg haláláig. — Jutalomnak ugyan annyi évi szolgálatért nem sok, de mégis szép elismerése az érdemnek! Tisztelet a lelkeseknek, kik az érdemet ily elismertetésre jutni segítették ; követésre méltó például szolgálhat ez sok egyházaknak. A tisztesség tevők szép számmal gyűltek ösz- sze vallás és rangkülönbség nélkül. Az összese- reglettek közt ott lehetett látni mélt. b. Wenck- heim László és Viktor helybeli birtokos urakat, a községi elöljáróságot és képviselő testületet s másokat helyből és vidékről, kik mindnyájan siettek a boldogult iránt részvétöket kimutatni. Békén nyugodjanak porai! !! Ezzel egyidejűleg jelent meg nálunk álladalmi tanfelügyelő, nsgos Vadász Manó ur is. Iskoláinkat rendre járván, megelégedését nyilvánította. Körössy János. B.-Sz.-András junius 6. 1875. (B.-Sz.-Andrási adópénztári ügy.) Községünk összes lakosait nagy érdeklődés foglalkoztatja jelenleg, ugyanis, ismert dolog a „Békés“ olvasói előtt hogy községi pénztárnokunk iSinka Albert az általa beszedett adókból s más általa kezelt pénzekből mintegy 3000 frtot sikkasztott el, az elsikkasztott összeg saját vagyonából nem fedeztethetvén önkéntelenül azon kérdés keletkezhet kebleinkben; váljon ki fogja-a hiányt pótolni f egyes lakosok vagy az akkori elöljárók terhére fog-e eldöntetni f Minthogy a tárgyalás a napokban történend s most fog kimondatni, hogy kinek terhére log felszámittatni, kíváncsian s feszült figyelemmel várjuk, hogy mikép fog az 1868-ik évi XXL tör- vényezikk 23-ik §. alkalmaztatni mely határozottan igy szól: „ A községi elöljárók által behajott adóknak az adóhivatalhoz beszolgáltatásáért felelősek első sor ban az adó beszedésével és beszolgáltatásával megbízott községi közegek, az ezek által beszedett és az adó- kötelezetteknél levő adokönyvécskékkel igazolt de az adóhivatalba bt nem szolgáltatott összegekre nézve a végrehajtás közvetlenül ezek ellen intézendő, második sorban a községi összes elöljárók, azután pedig maga a község, vagy azok kik a pénzkezelőket választják illetőleg kinevezik.“ Ha tekintjük azt; hogy a nevezett pénztárnok oly ügyesen tudta űzni a pénznek zsebébeni maradását, hogy a szarvasi adóhivatal is csak akkor tudta felfedezni, midőn már a sikkasztás tető pontját érte, úgy az elöljáróságra az idézett §. jogosan tán nem is volna alkalmazható; de van*
