Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-06-13 / 24. szám

nak itt oly tények, melyek elöljáróink egy részét terhelik, melyek tüzetes megvizsgálása után egyes lakosokra róni az elsikkasztott összeget talán alig lehet. Igaz hogy első tekintetre tulszigorúság- nak látszanék még csak kívánni is, hogy elöljá­róinkra rovassék, de ha igaz az, mit valódi fény­kép beszélnek, s tanuk által bebizonyítható, hogy 1- ör. A nevezett pénztárnok számtalan eset­ben nem lévén képes a beszedett összeget a szar­vasi adóhivatalba beszállítani, községi elöljáróink hol saját Z8ebjekböl hol más községi kasszából se­gélyezték, csak hogy beszállításban hiány ne tör­ténjék, 2- or ha igaz az, mit szinte tanukkal lehet igazolni, hogy a nevezett pénztárnok neje látván férjének bőkezűségét tivornya helyekeni pazar köl­tekezését több Ízben felment községi elöljáróink­hoz, kérvén őket, hogy „férjéről intézkedjenek, mert ő úgymond sokalja a mit térje elprédál, az igaz keresmény nem lehet, sőt a csalás felfedezése után községi elöljáróinkhoz menve szemökbe monda, hogy megmondtam ugy-e bírák uraiméknak, hogy vigyázzanak, de nem hallgattak az én szavamra, ha szavamra hallgatnak vgy most nincs ez a baj.“ De 3-or nem volt e eset, midőn Teleki Bá­lint közlakostársunk egy mejghamisitott adóköny­vecskével felment elöljáróinkhoz, figyelmeztetvén őket, hogy itt csalás fordul elő, vigyázzanak s a helyett, hogy komoly vizsgálatot tartottak volna, a nevezett polgárt nem jelentették-e fel a szolga- birói hivatalhoz, mint izgágálkodni szerető embert ? s nem adták e tudomására, hogy „hallgasson el izgatásaival, mert ha egy hözhivatalnok ellen mer szót emelni, majd megfogja kapni azt mit érdemel.“ 4-er. Midőn a nevezett pénztárnok m est utó­lagosan egy választmányi gyűlésben megválaszta­tott, midőn többen ismerve előéletét, hivatkoztak vagyontalanságára őt megválaszthatónak nem vé­leményezték, kik voltak 'elöljáróink közül azok, kik elöljárói tekintélyöket felhasználva közbeve- ték magokat s az ellene tett nyilatkozatokat csu­pán irigységből származott rósz akaratnak keresz­telték t Ily körülményeket komolyan meggondolva, kit illethet jogosan az elsikkasztott pénz megtérí­tése: ítéljen felette a közvélemény, s majd ítélni fog rövid napok múlva a törvényszék, nem tudom, váljon nem bünrészesség derül-e ki ? Szabad legyen azonban kiemelni hogy köz­ségi elöljáróink közt is voltak kik folyton küzdöt­tek s elégületlenek voltak p. o. Győri István, Csi­pái Ferencz, Farkas László, azonban kissebségben lévén, BZavok elenyészett. Es most ezeket gondo- Ióra véve kit fog majd sújtani a megfizetés terhe ? Kíváncsian s feszült figyelemmel várjuk. Ezeket az igazság érdekében szükségesnek láttam fel­jegyezni. Zih Károly.-------------V—'1 — Az egyletek alakítására vonatkozólag kővetkező ministeri rendelet és eljárási utasítás küldetett a törvényhatóságokhoz: Az egyletek egy nagy részét illetőleg az alap­szabályoknak a szokásos láttamozási záradékkal való ellátása, valamint általában az államérdek szempontjából az egyletekre gyakorlandó főfelü­gyelet a vezetésem alatti ministerium hatásköréhez tartozván, hogy úgy a hatóságok, mint azok, kik egyleteket alakítottak vagy jövőben alakitani kí­vánnak, kellő tájékozással bírjanak teendőikre nézve, szükségesnek látom, hogy jelezzem a leg­főbb szempontokat, a melyek engemet e tekintet­ben vezetnek. Az egyesülési jog egyike az állam polgárok Iegbecsesebb jogainak, és én épen azért felada­tomnak azt tekintem, hogy ezen jognak élvezetét mentül könnyebbé tegyem, és hogy oly intézke­dést léptessek életbe, melynél fogva a kormány­zati szempontból kifogás alá nem eső egyletek mű­ködése a kormány semminemű mulasztása miatt bizonytalan időre meg ne akasztatathassék. E czélból állapítottam meg azt, hogy eltérö- leg az eddigi gyakorlattól minden a vezetésem alatti ministeriumnál bejelentendő egylet megkezd­hesse ideiglenesen működését 40 nappal alapsza­bályainak a ministeriumba lett beérkezte után, ha ez idő alatt azokra észrevétel nem tétetett. De amint a jogosult egyleti működést egyá- talán megkönynyiteni akarom, épén úgy köteles­ségemnek tartom, hogy saját törvényes hatáskö­römben megakadályozzam a lehető visszaéléseket. E czélból, hogy az egyletek és azok tagjai, valamint akik egyleteket alakitani szándéHoznak, eleve tudják magukat mihez tartani ./• mellékelve közlöm azon főbb szempontokat, a melyeket a lé­tező egyletek eljárása felett köteles felügyeletnél fogva, gyakorolni és a jövőben létesiteni szándé­kolt egyletek megalakulására és további felügye­letére nézve szemelőtt tartani kívánok, és saját hatáskörömben szem előtt tartani fogok. Midőn a törvényhatóság figyelmét ezon pon­tosatokra, oly czélból hívom fel, hogy úgy a te­rületén létező egyleteket, valamint azokat, kik újabban egyleteket alakitani akarnak adandó al­kalommal az azokban előirt megállapodásra fi­gyelmeztesse, ezenkívül még két szempontot kívá­nok kiemelni. Az egyik az, hogy a melléklet IX pontjá­ban foglalt határozmányok, az állam élet elutasit- hatlan és előfordult esetekben eddig is szem előtt tartott követelményeit foglalják magukban, és hogy az abban jelzett eljárást, annál inkább kötelessé­gemnek ismerendem a legnagyobb lelkiismeretes- séggel követni, mennél inkább megvagyok győ­ződve arról, hogy a polgárok egyesülési joga biz­tosításának szempontjából egyedüli legczélBzerübb eljárás az, a mely szerint mig ezen jog gyakorlata teljes szabadsággal megengedtetik, addig minden visszaélés, mely azzal netalán űzetnék, a legna­gyobb törvényes szigorral fenyittessék. A másik az, hogy épen ezen tekintetből, úgy az államérdek, valamint az egyleti tagok sa­ját vagyonuk érdekében elvárom, hogy a törvény­hatóság kebelében létező, vagy megalakuló egyle­tekre, az általam jelzett szempontok kiváló figye­lembe vételével fogja a jogköréhez tartozó közvet­len felügyeletet gyakorolni, és mindannyiszor a hányszor az egyletek részéről alapszabályaikban meghatározott jogkörük áthágását, valamint tör­vénybe ütköző és állam ellenes eljárást fog ta­pasztalni, mindenekelőtt a fenálló törvény és sza­bályrendeletek értelmében saját hatáskörében is fog intézkedni, s nem késend ily esetekben a to­vábbi intézkedések elrendelése végett engemet ér­tesíteni. Budapesten 1875. év május hó 2-án. Tisza Kálmán s. k. — Az egyleti ügyek elintézése illetőleg engedélyezése és ellenőrzése tekintetéből következő eljárás állapittatik meg. I. Mindennemű egylet megalakulhatásának főkelléke — hogy alapszabály tervezetét a m. kir. kormánynak illetékes törvényhatósága utján Iátta- mozás végett fölterjessze. Ha az ilyképen fölter­jesztett alapszabály tervezet iránt a kir. kormány- raányhoz lett tettleges beérkezéstől fogva 40 nap lefolyása alatt határozat, vagy észrevétel az illető egylet alapszabályaira nézve nem tétetett; műkő dését ideiglenesen megkezdheti — véglegesen meg- alakitottnak azonban minden egylet csak akkor tekintetik, ha szabályosan fölterjesztett alapszabá­lyai a kir. kormány láttamozásával elláttattak. II. Lényegesen különböző czélu egyletek egy czim alatt közös alapszabályokkal nem alakulhat­nak, és igy külön alapszabálylyal kell alakíttatnia politikai, humanistikus, nyerészkedési, közművelő­dési s gazdászati egyleteknek. — Nemzetiségi egy­let csak mint irodalmi és közművelődési egylet alakulhat. III. Politikai és munkás egyleteknél egyleti tag, csak magyar honpolgár lehet. Tudományos czélu közmivelödési és irodalmi egyleteknél me­lyekhez a II. szorint a nemzetiségi egylotek is so- rozvák, tiszteletbeli tagok idegen állam polgárai is lehetnek — ha megválasztásuk a kir. kormány által jóváhagyatik. IV. Politikai és munkás egyleteknél fiókegy­letek alakítása meg nem engedtetik. Másnemű egyleteknél az egyletek czélja, hivatása és termé­szetére való tekintettel fog az alapszabályok mi­nőségéhez képest határozat hozatni. V. Munkás egyleteknek csak azok tekintet­nek, melyek az 1872. évi ipartörvény értelmében alakíttatnak. Másnemű egyletek, habár munkások által alakíttatnak is, csak oly tekintet alá esnek mintha bármily nem munkával foglalkozó egyének által alapittatnának. VI. A nemzeti czim használata egyleteknek nem engedtetik meg. VII. Hazai egyleteknek idegen állam czime- rének, színeinek, vagy jelvényeinek használata, nem engedtetik meg. VIII. Részvény-egyletek, kivételével községek és testületeknek, ha valamely egyletbe az alapsza­bályok szerint mint tagok be is léphetnek, képvi­selők által gyakorlandó tanácskozási és szavazási jog részükre nem engedélyeztetik. IX. Minden egyleti alapszabályba felveendő, hogy az esetben, ha az alapszabályokban megha­tározott czélt és eljárást illetőleg, hatáskörét meg nem tartja a kir. kormány által a mennyiben to­vábbi működésének folytatása által az állam, vagy az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul felfüggesztetik, s a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményé­hoz képest végleg fel is oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására, kü­lönbeni feloszlatás terhe alatt köteleztetik. Újdonságok. A A gyulai szabadelvű párt az országgyű­lésre választandó képviselő kijelölése tárgyában, ma délután 4 órakor, a „Magyar Király“ szál­loda helyiségében párt értekezletet fog tartani. Képviselő jelöltül Beliczey Rezső és gróf Wenck- heim Frigyest emlegetik. A Az akadémiának junius 7-iki gyűlésén, hazánk jeles régésze Rómer Flóris, a gróf Zichy Ferencz által a múzeumnak ajándékozott cyprusi görög cserépedényeket ismertetvén, felemlité, hogy: „hazánk eddig csupán két helyen bir említésre méltó ceramikai gyűjteményt. Az egyik a békés­megyei muzeum Haan-féle edényei, a másik az iparmuzeum részére megszerzett Cumaeböl szár­mazó agyag-edény gyűjtemény.“ — Egygyel több okunk van ismét hogy büszkék legyünk megyei múzeumunkra, — s azért nem mulaszthatjuk el ez alkalommal is szives figyelmébe ajánlani mind­azoknak, kik valámi ritkaság vagy érdekes mű- régiség birtokában vannak: ajándékozzák azt a megyei múzeumnak. A A Gyuláról Csaba-felé vivő országút mel­lett, a vágó hidtól a szélmalomig terjedő régi vá­sártéren, oly nagy darab földterület van évek óta már az odafutó eső és árviz marad vány u pocso­lya alattj hogy az ember sajnálattal, és megütkö­zéssel nézi, ha arra megy. Tavaly ugyan már megkezdték ez állóvíz lecsapolási munkálatait, s e czélból egy hidat is emeltek, de úgy látszik később az egész dolgot ismét abba hagyták. He­lyén látjuk tehát felkérni Gyulavárosának derék és kiváló tevékenységű mérnökét, hogy terjessze ki figyelmét újólag e tárgyra, s az állóvíz lecsa- polásával — mely különben egészségi szempont­ból is kártékony kigőzölgések terjesztője — adja vissza a városnak és eredeti rendeltetésének e most teljesen hasznavehetlen nagy darab földterületet. A A gyulai promonád második térzenéje szerdán este ismét elmaradt, minthogy amint ér­tesültünk, Ráca Jancsinak már a vidéken is hirre kapott zenekara, Elekre volt meghiva, hol a volt országgyűlési képviselőt várták egész ünnepélyes­séggel, — a zenekarnak e mulasztását tehát a kö­zönség — mely a térzenét várva nagy tömegek­ben hullámzott s a két főutezát, egész fölélénkité — vétkül nem róhatja fel, miután a helybeli gyér pártolás és jövedelem bizony nagyon szükségessé teszi hogy kenyérkereset után lássanak ahol lehet, mig másrészt jó hirnevök emelésére is el kell fogad- niok az ilyen „vendégszerepléseket.“ Csütörtökön este aztán kipótolták a mulasztást, és igen szép darabokat játszottak nagy számú sétáló publicum előtt. Jövőre nézve, az országos vásár idejét ki­véve, ha máskor a szerda és szombat estékre kitűzött térzene elmaradna bármi okból, a követ­kező estén fog az megtartatni. A ügy értesültünk, hogy Koczó István Gyu­lán állomásozó honvéd főhadnagy ur, közelebbről nőül veendi Demant Katalin urhölgyet, Koppen­hágából, Dániából, kivel még a bécsi világkiállí­tás alkalmával megismerkedve jegyet váltott; '— Czinczár Adolf jó nevű fiatal faűzlet társtulajdo­nos pedig eljegyzé Kaufman Julcsa kisasszonyt Gyúrókról; — szívből kivánuuk boldogságot az uj pároknak 1 A Mura-Szombath, Szécs-Szigethi gróf Sza- páry Irnréné született'almáéi báró Rudics Petro­nella, íolyó hó junius 7-én meghalt O-Kigyóson. boldog hozassága 3-ik, életének 27-ik évében, — igy jelenti a hozzánk beküldött gyászlap; — s még aki nem ismerte volna is a grófnőt, fiatal­sága legszebb idejében ily korán elhunyva, bizo­nyára részvétteljes megilletődéssel mondaná utána: nyugodjanak békében porai 1 — Akik pedig ismer­ték a szelidlelkü, nemes jó szivü grófnőt, s az a főrangú család melynek szemefénye, kincse és bol­dogító angyala volt, azok a néma fájdalom leg- emésztöbb keservével állhatták körül gyászkopor­sóját, mely egy oly korán meghűlt ritka nemes szivet rabolt a világtól el. Az ifjú grófnő pár hó­nappal előbb jött O-Kigyósra, barátnéjagróf Wenck- heim Krisztina látogatására, s buzamosbb idő óta tartó gyöngélkedő betegségének itt ily szomorú vége lett. — Folyó hó 9-én délután 5 órakor szentelé be Göndöcs Benedek apát ur teljes egy­házi díszben és segédlettel a boldogultnak hült tetemeit, — mely még az nap az éjjeli vonattal Gyöngyösre szállíttatott, hol f. hó 10-én tétetett le örök nyugalomra a gróf Szapáry család sír­boltjába. A beszentelésnél helybeli és vidékiek igen számosán voltak, — s a boldogult rokonai és barátjai közül a szomorú gyásztisztességtéte- len részt vettek: az elhunytnak férje gróf Szapá- ry Imre, testvére Rudics József, nagybátyja Woj- nics Barnabás; az elhunyt férjének édes anyja özv. gróf iizapáry Józsefné, és testvérje gróf Sza- páry Gyula a volt belügyér; özv. gróf Wenck- heim Józsefné; gróf Wenckheim Matild; Wenck- hoim Károly, Rudolf és Géza grófok; gróf Czi- ráky Jánosné; gróf Almássy Erzsiké; ifj. her- czeg Auersperg; s a mélyen megilletődöt gróf Wenckheim Frigyes és neje gróf Wenckheim Krisztina, kikre a házoknál történt haláleset bi­zonyára megrendítő és szomorú hatást gyakorolt; (különben a fiatal grófnő halálának oka régibb mell-betegsége volt, nem pedig egy szerencsétlen esés következménye, nfint azt a „Békésrn. Köz­löny“ nem egészen jól értesülve mondja, mint­hogy ezea eset után bírom hátig már javulni is kezdett állapota, mig váratlanul szivszélhttdésben meghalt, tehát ez nem előidézte, hanem legfeljebb csak sietteté az elhalálozást.) — Az örök béke ál­dott szelleme lebegjen a korán elhunytnak ham­vai felett, s szólítsa a túlvilág boldogságára lel­két a feltámadás reggelei A A pénteki gyulai hetivásárt egészen szét? zavarta egy hirtelen támadt tűz eset, ez úttal azonban nem lakház, hanem csak pár kéve nád lett a tűz áldozata, melyet a piaczra eladni hoz­tak, véletlenül meggyuladt, de pár perez alatt el­oltották. — Íli b.-csabaigalamb-dij-lövészet programmja 1875. jul. hó 1-én d. u. 4 órakor. — 1. A dij-lövó- szetben 5 frt tét mellett részt vehet mindenki, ki magát junius 28-áig az elnökségnél a tét lefizetése mellett bejelentette. 2. Minden lövész 6 galambra lő. 3. Csak a bíróság szemeláttára a körön belül leesett galambok számítanak. 4. A lövés bárminemű vadász-fegyverrel történhetik. Göbecsről gondos­kodva leend a helyszínén, hol a lőporral elkészí­tett töltények a verseny kezdete előtt gőbecscsel ellátandók. 5. Egyenlő legtöbbet lövök újra verse­nyeznek. 6. A verseny többi feltételei a helyszí­nén közöltetnek. — I-sö dij: értékes ezüst billikom. ll-ik dij: díszes kiállítású revolver. — Hamza S. csabai derék vendéglős múlt hétfőn rendezte az első zene-előadást, csinosan be­rendezett nyári helyiségén szép számú közönség jelenlétében. Reményünk van, hogy e zene-estélyek állandókká növik ki magokat. ~ A b.-csabai épitő-segédek tánczvigalmat rendeznek ma a „Széchenyi“ ligetben. ° Hymen. Ifj. Kollár János szarvasi ügyvéd, ki nem sokára M.-Berényben fog nyitni irodát, közelébb eljegyezte magának Demeter Ida kisasz- szonyt Szegszárdról. Sok szerencsét és boldogsá­got kívánunk az uj jegyeseknek. — Szeberényi Lajos ki az ötvenes években csabai tanár volt, utóbb szegedi ev. lelkész, majd Pozsonyban lelkész-tanár és Kisfaludi-társasági tag, e hó 4-én 55 éves korában meghalt. Bizonyára sokan lesznek megyénkben, akik a megboldogult­nak társadalmi és irodalmi működését figyelemmel kisérték és méltányolták. Halála egyiránt veszte­ség a tanügyre és az irodalomra nézve. Béke le­begjen hamvai felett! — Beliczey István csabai házi úrrá lett, a mennyiben megvette az „Albert-féle“ nagy épüle­tet 17,280 forintért. — Orosházán a szabadelvű párt — mint hal­juk — még most sem állapodott meg a jövő Or­szággyűlésre küldendő követ személyére nézve. Pedig bizony kár soká tétovázni, mikor olyan fér­fiút választhatnak meg, mint Károlyi Tibor. — A békési ág. h. ev. esperesség f. hó 9-én Tót- Komlóson tartott közgyűlésén ftdő Bzebérényi Gusz­táv superintendens urnák ismeretes körlevelére Hor­váth János csabai algyrnn. igazgató javaslata foly­tán a következő határozatot hozta: „Főtisztelendő superintendens ur most felolvasott körlevelének ki­bocsátását esperességünk a kerületünkben előfor­dult esetek által indokoltnak találja, a magyar ál­lam és a magyar nemzet érdekében szükségesnek és hasznosnak, .felekezetűnk jó hírneve tekinteté­ben sürgősnek tartja: ezért az esperresség ezen körlevél első, második és harmadik pontját, mint a békési esperesség érzületével különben is telje­sen öszhangzót, egész kiterjedésében magáévá te­szi, — fótisztelendő superintendens urnák ezen pontok szellemében teendő minden intéskedését kész­séggel és egész erejéből támogatja s egyszersmind kijelenti, hogy azon hivatalnokát az esperességnek, kinek beszéde, írása, cselekedete a szóban törgó pontok érelmétől és szellemétől eltérne, névszerint jegyzőkönyvbe iktatja, magyar hazafias egységé­ből kitagadja a végett, hogy a magyar hazafiat- lanságnak esperességünk ellen támadható vádja esetén, valamint önmagunk, agy rajtunk kívül levő közönség is előre tudhassa, hogy a vádat ki vetette gyalázatát ki aratta.“ == Szarvason a gymnasialis ifjúság közvize- géija, az elölegesen megejtendő szokásos szigorlatok után e hó 22-én fog megtartatni az esperességi el­nökség vezetése mellett. Az érettségi vizsgálat ugyan­csak e hó 23- és 24-kén lesz fótisztelendő tízebe- rényi Gusztáv superintendens elnöklete mellett. * Kohn Miksa vésztői uradalmi Bzámtartó — ki úgy látszik, nem tudja, hogy Békésmegyében is léteznek lapok, — a „Gyöngyös“ czimü lapban azt Írja, hogy Vésztőn a vetések jól állanak, de a le­gelő a már beállott hőség következtében gyarló, a szöllök sok bort ígérnek. — Különben megyénk minden vidékéről azt az örvendetes tudomást vesz- szük, hogy a gabona vetések a múlt hetekben be­állott esőzések folytán reményen felül javultak, és igy — ha csak valamely váratlan csapás be- nem következik — általában jó aratásra van ki­látás. Adja Isten, hogy úgy legyen 1 — (Beküldetett.) Megyénk gyomai választó kerületének, az egyesült szabadelvű parthoz csat­lakozott, minden községbeli választó polgárai a folyó junius hó 6-án ugyan csak Gyomán,' nyal

Next

/
Oldalképek
Tartalom