Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-06-06 / 23. szám

Ezen hosszas, de érdekes czimű könyvecs­kében Simay kimutatja mindenek előtt azt, hogy azon ismeretkört, melyre népünknek élethivatása betöltésénél nélkülözhetlen szüksége van, nem nyújtja teljesen sem a mindennapi, sem az ismétlő iskola, úgy amint eddig rendezve volt. Ennélfogva azt kívánja, hogy e fontos tárgy ezentúl több fi­gyelemre méltatnék, és „hogy az ifjúságot húsz éves koráig oktatásban való részvételre törvény által kell kötelezniCsak igy lehet az ő nézete szerint népünket rövid utón más miveltebb népekhez fel­emelni. Taníttatná pedig, a mi specialis viszonya­inknál fogva az okszerű gyakorlati gazdaságtant, mint olyat, mely nálunk legtöbb fiatal embernek élethivatásához tartozik; — továbbá a nevelés- és közerkölcstant, valamint népszerű egészségtant is, mint a melyeknek ismerete folytán a népünkben található bűnök leginkább lennének eltávolithatók. Mindezeknek szükséges voltát bőven indo­kolja. A mellett sürgeti a tanító számára a szak- könyvtár, a felnőttek használatára pedig a nép­könyvtárt, hogy a továbbképzés lehetővé tétessék; sürgeti, hogy a felnőttek oktatása a fentebbi tan­tárgyakban évenkint bárom hónapon át (nov. 15. febr. 15-ig) hetenkint 5—5 órában történjék ren­des (legkevesebb 60 frttal díjazott) tanító által —. és a dolog annyira komolyan vétessék, — miként pL a leányok férjhezmenetelük, a férfiak pedig nősülésük előtt kötelesek legyenek bizonyít­vánnyal igazolni, hogy az illető tanfolyamot végezték. Végül közli a felnőttek tanfolyamának és a képezdék szervezésének tervét, s a községi fais­kola részére szükséges szabályokat, meglehetősen könnyen folyó irályban. Eülömben az egész mun­kából egy szakértő tanító és nemesen gondolkodó emberbarát lelke ragyog elő — minélfogva a mű­vet melegen ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. — A „Szegedi Közlöny“ pártoláshiány miatt megszűnt Bajos is volt neki versenyeznie egy oly kitűnően szerkesztett lappal, minő a „Szegedi Híradó." _________ Gaz dászat ipar és kereskedelem. A békésmegyei gazd. egylet által B.-Csabán 1875. április 22-én rendezett gőzeke-kisérlet megfigyelé­sére kiküldött bíráló bizottságnak jelentése. L A bíróság alakulása. A fennirt helyen és napon tartandó gőzeke-kisérlet megfigyelésére és a nyert észleleteknek beterjesztésére a gazd. egy­let által aprít 4-ikén egy 15 tagú bizottság nevez­tetett ki, mely állott Thaisz Gyula elnöklete alatt Winternitz A., Wagner J., Székács J., gr. Wenck- heim G., Vidovszky J., Zlinszky I., Szerető I., Petőfy I., Koller G., Szekér M., Vecsey L., Ja- kabfy J., Fejérj I., és Korbuly B. cgyl. tagokból és Molnár Lajosból, a debreczeni gazd. tanintézet igazgatójából, mint a fóldmiv. min. által kiküldött szakértőből. E bizottság csaknem teljes számban működött. A jegyzőül felkért, de meg nem jelen­hetett Vidovszky J. helyett az elötanácskozmányok jegyzésére és az észleletek egybe gyűjtésére Sztra- ka Ernő egyl. tag kéretett fel. 1L A bíróság előmunkálata. Pontos és kime­ntő észlelhetés tekintetéből a gőzeke e napon a bíróságnak feltétlen rendelkezése alá helyeztetvén, a bíróság által a gözeke működésének sorrendje következőleg állapíttatott meg : 1) A kísérlet meg­kezdetik reggel 9 órakor a hármas Vidacs-féle ugarló-ekével s tart déli 12 óráig, mely idő alatt a közönségnek is alkalma Ieend a gőzöké szerke­zetét és működését megszemlélni. 2) 12 órától 1 óráig szünet. 3, 1 órától 3-ig szántás az angol 6 sorú ekével. 4) 3—4 óráig szántás az irtó-ekével. 5) A gözeke összes szerkezetének — a mozdonyén kívül — más területen újból felállítása, az arra szükségelt érő és időnek megfigyelése végett 4 óra utánra volt határozva, a közönség nagy részének azonban azon sürgős óhajtására, hogy a másnapra tűzött buzakapálási kisérlet a Fejér és Taylor-féle kapálókkal a közönségnek feltartóztathatatlan szét­osztása előtt még az nap tartassák meg, a gözeke- szerkezet áthelyezése a következő nap délelöttjére halasztatott és a bíróság által ápr. 23-ikán valóság­gal meg is figyeltetett. A megfigyelendök a biróság tagjai közt következőkép osztattak ki: 1} Udvardy János, mint rendezőség tagja, kőszén-, olaj-, és fagyufogyasztás; 2) Vecsey L., Zlinszky I. és Petőfy I. a szántás mélysége, a szántás forgói, a barázda kezdete és vége mily mélységű szántással megy végbe, az ekének föld­beeresztése és abból kiemelése mily könnyűséggel eszközölhető; 3) Székács J., Winternitz A. és Sze­kér M. a szántás időtartama, a szántás területe, az egész gépnél a szántás alatt hány ember és álla van alkalmazva; 4) Szerető I. és Korbuly B. hány font gőzerő fejtetett ki és fógyasztatott el a kü­lönböző szántás alatt, hány lóerejü a gőzgép ; 5) Molnár Lajos mennyi időbe kerül a gép áthelye­zése és annak újból felállítása; 6) Wagner J., gr. Wenckheim G. és Jakabfy J. az eke egész szerke­zetének és kezelésének leírása. III. A gőzeke leírása. A gözeke-szerkezet ál­lott : egy kettős hengerü, Robey-féle állítólag 10 lóerejü gőzgépből, melynek ára 4200 írt, egy hár­mas Vidacs-féle és egy hatos Fisken-féle eketest­ből, egy ötös irtóekéböl, két horgonyorsóból a hoz­zá való vassodrony kötelekkel, egy kötél feszítő­ből 4 kerékkel, hat szeglet horgonyból, 2 kerék­kel, huszonnyolez kötéltámasztó csigából, egy kö­télmotollából, mintegy 600 öl hoszu, növény-szö­vedékből sodort 3/4” vastag manilla-kötélböl. A fentebbiek ára a gőzgépen kívül 5000 írt, és igy az egész gözeke-szerkezet ára 9200 torint Budapesten. E szerkezettel és egyszeri felállítással 20 7a (1100-as) hold vehető szántás alá s a gőzgép e területnek egyik szögletén állittatik fel. Ha tehát nagyobb egy tagú terület szántandó fel, akkor a gőzgép e terület 10 Y« holdra osztott négyszögei­nek találkozási szögletein állíttatván fel, egy álló helyről egymásután négy 20 */2 holdas tábla felszán­tását képes eszközölni, mialatt csak a gőzgépen kívüli egyéb szerkezet szállítandó át egyik tábláról a másikra. A felszántandó tábla szélén, a két át­elleni oldalon a két horgonyorsó, melyek egy hoz- záerösitett s mélyen földbe hatoló széles és rend­kívül erős vaslemezzel mozdithatlanná szilárdittat­nak, elhelyeztetvén, a tábla a végein összekötött s ekként végnélkülivé alakított kötéllel a kötéltá­masztó csigák és szeglethorgonyok segélyével kö- rülfogatik s a kötél a gőzgépnek nagy hajtókere­kére alkalmaztatik, mely forgása által a kötelet a tábla körüli forgásba hozza. Az ekként mozgásba hozott kötél az előlemlitett horgonyorsókhoz érve, ezeken körülcsavarodik s ekként az orsókat for­gásba hozza, mely utóbbiak dolgára ismét az ekét vonó s szintén 3/4” vastag vassodrony csavarodik. A két átelleni horgonyorsó forgásának iránya el­lenkező lévén, inig az egyik a vassodronyt fel­gombolyítja s ez által az ekét magához vonja, ad­dig a másik az eke hátuljára erősített másik vas­sodronyt magáról Iegombolyitja s a tőle távozó eke után ereszti. Az ekekészülék maga első és hátulsó, egymással teljesen egyenlő két részből áll, melyek a középen alkalmazott utolsó kerekek tengelye kö­zül balanceirozhatók s egymással egyensúlyban állanak. E két rész mindenikének gerendelyére egy­másután 3, vagy szükség esetén több eke alkal­mazható, melyek az igényelt barázdaszélesség sze­rint egymásután kivülebb állnak. Az előrész ge- rendelyén épp annyi ekének kell alkalmazva lenni, mint a hátulsó részen, csakhogy ellenkező irány­ban s a két rész tört irányban fut össze a köz­pontot képező utolsó kerekeknél akként, hogy mig a hátulsó rész szánt, az előrész a levegőben üre­sen megy. A barázda végére érkezvén, a szántó ember a hátulsó gerendelyre alkalmazott ülésről le­száll, a hátulsó részt a földből csekély erő alkal­mazásával kiemeli s az ennek következtében földre leszállott előrésznek megfelelő ülésére hágván, az ekét fordulás nélkül képessé teszi arra, hogy visza- felé szántson. Ez alatt a horgonyorsók egy váltó által ellenkező forgást nyervén, az egyik, mely eddig a vonósodronyt az eke után eresztette, most az ekét huzni kezdi, mig a másik, mely húzott, most a sodronyt utánna ereszti. Végre megemlíten­dő, hogy a gerendelyen ülő ember az egész hala­dó szerkezetnek leghátulsó pontját képezvén, mint a hajókormányos, egy kerékkel igazgatja az ekét akként, hogy annak egyik utolsó kereke mindig a barázdában járjon. IV. A gyűjtött adatok. A II. szám alatt fel­sorolt szempontoknak megfigyelése következő ada­tokat szolgáltatott: 1) A szántás előtti gőzfejlesz­tésre szükségeltetett 64 font kőszén. A hármas Vi- dacs-ekének délelőtti szántására 49ö font kőszén. A hatos angol ekének délutáni szántására 280 font kőszén. 5 órai fűtés és munkaidő alatt elfogyasz- tatott gépolaj 2 iont, faggyú 2 font. 2) A hármas Vidacs-eke szántott 8 '/2”-nyi átlag mélységgel oly- formán, hogy a szántás kezdeténél két ölig az eke csak 5—6”-nyire mélyedt s csak 2 ölön túl ment át a fennemlitett átlagmélységre. A barázda szé­lessége 12”. A hatos ekeszántás mélysége átlag 5Y2”, a barázda szélessége 9”, a hat barázda szé­lessége 4Ya láb. 3) A szántás forgóinak szélessége egyenként' öt ölre ment s igy a tábla 2 végén 5—b ölnyi széles forgót külön és díjból keilend felszán­tani. A szántás mélysége a barázda kezdeténél cse­kély (ő—6”), a szántás kezdetétől számított 2 ölön túl azonban a szántás eléri teljes mélységét. A ba rázda végén teljes marad a szántás mélysége egész az eke kiemelésig. Az eketestnek a földbe beeresztése és kiemelése könnyű szerrel s rendsze­resen megy végbe, s e műtét a szántás fordulójá­nál 25—30 másodperczet igényel. 4) A hármas eké­vel való szántás kezdődött y óra 29 perczkor, vég­ződött 11 óra 59 perczkor, időtartam 2 óra 30 perez. A hatos ekével délután 1 óra 18 p.—3 óráig, időtártam 1 őrá 42 p. 5) Ezen idő alatt felszán­tott: a) a hármas eke 1420 Q ölet, lévén a ba­rázda hossza 142 öl. Azonban ez idő alatt szüne­telt 17 perczet kötélszakadás miatt, és 5 perczet „a gyakorlatlan kormányos“ hibájából történt eke­kiugrás miatt, összesen 22 perczig szünetelt. Ezen szünetelést is beleszámítva esik 1 órára 568 Q öl. vagyis 10 órára — egy napra 5180/UOo kis hold — 388#/i6uo cat- hold. A szünetelést pedig nem szá- mitva esik egy órára 6656 Q öl, 10 órai ~ 1 napi szántásrá 656/iioo kis hold = 4256/1600 cat. hold. b) A hatos eke 1 óra 42 perez alatt felszán­tott 1349 □ ölet, 1 órára esik 793.5 □ öl, 10 órá­ra ~ 1 napra 7235/1100 kis hold — 4,535/I600 cat hold. 6) Viz- és tüzelőanyag-hordásra volt alkal­mazva 2 ló és 1 ember, vagyis 1 lófogat. A gőz­gépnél működött 1 gépész és egy fűtő. Az ekék­nél 1 ekekormányzó. A 2 horgonyorsónál 2 ember, És igy az összes emberi és állati erő állott 5 em­ber és 1 lófogatból. 7) A gőzgép szántás alatt át­lag véve 4Ys légnyomással működött, vagyis 45 —50 ftnyi gőzerővel. 8) A gőzgép kettős henge­rü, állítólag 10 lóerüjü, azonban ez utóbbi körül­mény certificat hiányában a tulajdonos által nem igazoltatott. 9) A szántási összes szerkezetnek (a gőzgépen kívül) változtatott területre áthelyezése kezdődött ápril 23-án 10 óra 10 perczkor és 12 óra 40 perczig, tehát 2 óra 30 perczig csak a 28 oszlopcsiga, a 6 szöglethorgony, a kötélmotolla és a manilla-kötélzet lett 1 Iőfogat és 4 ember segé­lyével áthelyezve. A horgonyorsóknak és az eke­testnek áthelyezése, mire legalább 4 ökör s több bontakozás lett volna szükséges, annál inkább ab­bahagyatott, mert az eddig látottak után bizton megállapítható lett, miszerint az összes áthelyezés teljes félnapot igénybe vesz. 10) Az összes szerke­zetnek rendszerét és egyes részeit III. alatt leírtuk, 8 igy itt csak az ekéknél észlelt hiányokat közöl­jük. A hármas Vidacs-eketestnél a kormánylemez hiányosnak, alacsonynak s nem eléggé alkalmasnak találtatott, mely hiányokból következett, miszerint 8Ya”-nyi átlag mélységű szántásnál ezen kormány­lemez nem képes a földet kellőképen felforditani. (Vége köv.) HIRDETÉS. Árlejtési hirdetmény. Ezennel közhírré tétetik miszerint f. évi junius hó 6-ik napján d. e. 9 órakor Nagy-Pil község házánál — az ottani jegyzői laknak újbóli felépítésére árlejtés fog tartatni. A. kikiáltási ár 2458 frt 12 krban állapíttatott meg. Az áriejteni szándékozók 10% bánom pénzt kötele­sek az árlejtés megkezdése előtt letenni. Az árlejtési feltételek megtekinthetők N.-Pil község jegyzői irodában. N.-Pil, 1875. május 22. Serb Gerasim, Gurbedan Florea, jegyző. (75) 2—3 bíró. « I « | «I <K V±±iübblblblbto>c iddckJdof Ü Lyukas fogak kitöltésére h «I * i “i «I hatásosabb és jobb szer nincs, mint dr. Popp J. Q. u es. kir. udv. fogorvos fogplombéja (Bécs, SStadt, JBog-»J nergasse Nr. 2.), melyet mindenki maga egész köny-3^ nyen és' fájdalom nélkül a lyukas iogba illeszthet, mely aztán szilárdul a íogmaradékkal és foghussal f; összeforrva, a fog tovább romlását meggátolja s a fájdalmat megszünteti. (2) 11—20 Anatherin-szájviz >£ Dr. Popp J. G. cs. kir. udv. fogorvostól.^ Becsben, Stadt Bognergasse Nr. 2. it üvegekben I frt 40 kr a legkitünebb szer csúzosg-m íogtájdalmakban, gyuladásokual, a foghus daganatai- és sebeinél; fölolvasztja a létező fogkövet és meg-^L akadályozza annak uj képződését; az inogó fogakat a foghus erősítése által szilárdítja; s midón a foga- kát es foghus minden ártalmas anyagtól megtisztítja %£» a szájnak kellemes frisseséget kölcsönöz és már ró- vid használat után eltávolítja a kellemetlen szagot. Anatherin-fogpasta jj Dr. Popp J. Q. ct. kir. udv. fogorvos Becsben, n Ezen készítmény a lehelet frisseségét és tisztaságát fenntartja, azonkívül a fogaknak hó fehérséget kölcsö- uöz, azok romlását megakadályozza és a foghus tér ősbiti f; Dr. Popp J. G. növeny-fogpora.* A fogakat oly szépén tisztítja, hogy annak naponkénti használata által nemcsak a közönséges fogkö eltávolittatik, hanem a fogak zománca és fi­nomsága is mindinkább tökéletesbül. ^ « RAKTÁRAK: Gyula n: Órley István és Winkler Ferencz gyógyszerészeknél. Békésen: Benedikty József gyógyszerésznél. Csabán: Varságh Béla__ gyógyszerésznél, bimándon: Csiky M gyógysz.-|jj| £ * i nél Orosházán: Medveczky K. gyógysz.-nel. Pankotán: Tann C. gyógysz-nél. Mező-Be-fl^ rényben: Nárczisz János gyógyszerésznél. Gyulán: Szmetán FUlöp fűszerkereskedésóben. ÍL pp HIRDETÉSEK. lauft niif toerben oft an gtoeifelbaftc Unter nebmungcit getoagt, umljrenb Diet* fad) (Gelegenheit geboten ift, ntit geringer Ginlage fu bebiiftcnben Gapitalien *u gelangen. i; fcurd) ihre oortbeityafte Einrichtung ganj 6efouber§ 51t einem foliben berfud» geeignet ift bie flaatlid) genehmigte unb garantirte grogé ©elbüctlpofung. 375,000»„ 218,750 SdMptflttotntt/ 850.000 125.000 50.000 60.000 50.000 40.000 30.000 fpecieU aber ©etoinne bon 9?eidjj3marf 34 & 0000 5 4800 i 4000 ä 3000 203 i 3400 3 ä 30,000 34.000 2 i 30,000 18.000 8 k 15,000 9 ä 13,000 12 k 10,000 Bidet ßbifle Skvloofuitfl itt i&rtr (Scfammlpcit unb látni bie Ptotpeiligung um jo mepr emptoblen itterbett, alő 1 reit über bie $äifle Per £ooíe int Saufe Per ,3ie= Bungen mit tSeütiittt gezogen tnevbcn müffett. Sie gicpungS-iermiite bieier groben (gelbberioofung finb nuitildj feffgcffcttl unb auő bent Originalplan, ben toir fcbctn Zpeiinepmer grotiO itberteuben, ju erfepen. f|u ber ftpon am 0.93. f« ir J |i||i (1. . I Original-Sooft 3. 50, 5 412 ä 1800 i 1300 bnlbe viertel 1. 95, —. OO, ftnttfinbcnbcu 1. 3ichung foften: — -------- ------­wobei toir aii*brüd( di bemerfen, bn0 von inte mir bie mirltidjcit mit bem amt (igen Sffinppcn oetfcfyciicn CnglnciM'oojc uctfaiibt uirrbcu. ®a§ untcriieicbnete .ftanbhmgäljaug, bürg beffeu Sermittlung belannttidj fdjen bebeutenbe ©etoiime in Dcflcrreig audbejiahlt tourben, toirb geneigte Stuf träge gegen Ginfenbung bcöfBetrageä in iBanfnotcn, ober gegen ißofifitigablung ober 9tagnnl)me bed föctvagcd fofort audfigren, ebenfo amtliche äiehungdliften ben Sooőiubnbcrn prompt ftbermittiin. 9Biroerfenbenbic©etoinn«(9eIber nag jebent Őrt ober fftnnen folge auf SBunfg ber Xbeilnehmrr bürg uttfere Serbinbungen in «Heugröberen©täbien Öcfterreigd audnahlen taffen; man gc« niefjt fomit bürg ben birecten SSejug alle Sortheite. __________—,— Bo ttenwieser&Co. m HAUBUBO, ___3m bie Biehung in otter jt iüfte beginnt unb bie nod) porrätbigen Soofe bet ben maffeuhafi clngctjenbcn 91 uftrHgen rafg vergriffen fein bürflen> fo beliebe man fid) batbigft unb birect ju mciiben an A. i,Victoria“ AÉáfik­hazai tüz-, jég- és életbiztosító-társaság alólirott ügynöksége felkéri a tisztelt eddigi ügy­feleit s a t. gazda közönséget a szives bizalomra, s ajánlja a jutányos biztosítási árakat, valamint a méltányos és pontos eljárást ígéri. Biztosit jégverés ellen szőlőt, dohányt kalá­szos gabná és olajnövényeket, három havi váltók A „Victoria“ viselt neve felment minden ajánlgatástól, s jellemzéséül csak annyit említek jel — hogy 1865-ik év óta keletkezésétől károkba több mint hat milliót a tavalyi évben pedig magában egy millió két száz ezer forinton felől fizetett ki károkat. Ez okból megérdemelvén a bizalmat s tisz­telettel kérvén, a biztosítások eszközlése érdemé­ben a velem való rendelkezést, ki minden további felvilágosítással szolgálatra állok. Kelt Gyulán, 1875- junius hó 2-án. Kálmán Zsigmond, a „Victoria“ b. t. ügynök. (77) 1—2 Ugyanott 3 darab „Békésmegyei takarékpénztári részvény eladó. ó ■H (ii =0 8 m H b íS hl fí in w ÉN b fl N (fi a s 'S3 O 'S ÖD A M '«H w O !o á g Ip « d N 1 o rider­a,"3 o fco-r^ — a N bDCg 40 iO "MM "o ■■p ^4 VI < Cfi o Hl N Cfi « d > cfi m < o-a» g N M Uj r i <V ip a a fco Ti’S.® § a R 1-=*a-s §? SS*' SH •i-i 1Ö *° S-Q' M ip o jp is a> 00 -H i‘B I co « ®; fso m 01 « S •“ © SrQ y S hrq> d s g“^||s;s'lAS SW "S JZ « ► ja ® p. a n S* I Ssa.^s stiág-g* P P ® «5 N ^ P 0> « «O '«0 s.m ►-P ^ p iS u. 3 ott fcO fcOjj . ■H• p p 0) .00^ K-r" 2 a; « H h g +> t~ r3 <ü r* a S S «) '.o gv ^ ! s a? * a *rí ‘C. fco ■r^ -rí. r? Ól* . ^rP 2 ® IP U ® 'S 3 ? a i|S >> ® © N " 5 3 L. M fct So g.g g " • to “ fcO-H *0* -H* © ifelWI'SsS ►*•3 p C8 'S .2 if-p 2'1 A" “ S 5 >«2 £"> a S COn f-i h •© © ;p © n ^ •o J4 -s .2 i-J 03 rP 3 'S gN o) 2 abm’QS a>r* .oCÍ >to © a-s . © S3 8 Q) *0 4P S tLp« ® a? S ^ snfco© Si!« mj* B ® § -’o g<-•-íb -SS S 5P * B.-Gyulán, 1875, Nyomatott a kiadó tulajdonos Dobay János könyvnyomdájában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom