Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-06-06 / 23. szám

23-ik szám Gyulán junius 6-án. Negyedik évfolyam 1875. ar Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnap. Szerkesztőseg: Békés-Csabán, kastély utcza 8-ik szám. Kiadó hivatal: Gyulán Dobay János könyvnyom­dája és Winkle Gábor könyvke­reskedése. .A. lap szellemi részét illető köz­lemények a szerkesztőhöz Békés­csabára czimzendők, és legfeljebb minden csötörtökig beküldendők. I ÉS I TÖBB BEIESMEGYEI NYILVÁNOS EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. FELELŐS SZERKESZTŐ: ZSILINSZKY MIHÁLY. lg Előfizetési feltételek: Egész évre helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve 5 frt * : i Háromnegyed évre 3 n 76 Félévre .... 2 j> 60 Évnegyedre ! . . 1 n 25 Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési dijak: 6 kr. 4 . 3 , Egy 4 hasábos petitsor Kétszeri közlésnél . . Háromszori közlésnél . Többszöri hirdetéseknél enged­mény adatik. Bélyegilleték 30 kr. A nyilt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: B.-Gyulán Dob János könyvnyomdájában és Winkle Gábor könyvárusnál. — B.-Csabán a nyomdában. — Budapesten Haasenstein és Vogler, — Bécsben Naftles J. hirdetési irodájában. — Elfogadtatnak hirdetések vidékről levélbeni megrendelés által „a „Békés“ kiadó hivatalához“ czimezve is. A függetlenségről. Mondogatják, hogy a szavaknak csak úgy meg van a magok határozott értéke, mint a pénzdaraboknak. Meg ám, de csak az egyenlő műveltségnek között ; ellenben a nem egyenlő mliveltségüek sokszor, vagy is kölcsönösen meg nem értett vita után azon veszik észre magokat, hogy valamely lényeges szó értelmére nézve igen eltértek egymástól, s természetesen éppen azért nem is érthették meg egymást. Az ilyen nem mindenki által ugyan­azon értelemben vett szavak közé különö­sen az elvontak, s ezek között azok tar­toznak, a melyek tulajdonságot jelelnek, mint például: szabadság, szabadelvüség, függetlenség. Nehogy egyszerre sokat markoljak, mos­tani tárgyam csak a függetlenség lesz. Ki is tehát tulajdonképen, a szó igazi értelmében független ? A ki elhatározásá­nak, tetteinek okát tisztán önmagából, ön­nön értelméből veszi, a nélkül, hogy azon ok keletkezésére, minőségére akár saját in­dulatai, akár a külső körülmények bármi kis mértékben is befolyással volnának. Es nekem csakugyan úgy látszik, hogy ezen értelmezés a közkeletű; nem lesz tehát fe­lesleges keresnünk, hogy ezen értelmezést helyben hagyja-e egyszersmind a tapasz­talás jls. En azt gondolom, hogy az ember az ő elhatározásait és cselekedeteit illetőleg csak úgy kalitkában van, mint a madár, képezvén a kalitkának oldalait: a bennünk és rajtunk kivül való természet, a társa­dalomban megállapodott nézetek és szoká­sok, az egyházból belénk szivárgott hit, a TÁRCZA. A mostani divat.*) Satira. (Volcánu József költeménye után átdolgozva) Rozvány Györgytől. Sok nem ismert furcsa dolog Lép elébiink s lesz csodánk, Nevetséges uj szokások, Miről nem is álmodánk. Bárha fonák dolgok ezek; De vigyázz, ne kritizálj 1 Mert senki sem hallgatna rád.... Ez a divat!.... mit csinálj ? Ott jön feléd egy ifiu Egészséges jó szemmel: De nem ismer orrán ülő Hetyke pápaszemével. Ez' az üveg rontja szemét, Nem bánja: hisz az jól áll! Ne zavard meg öt hitében .......... Ez a divat 1.... mit csinálj ? Ismered jól szép hölgyednek Gaadag és dús hajzatát: Nem elégszik meg a dísszel A természet amit ád. Fejére rak vendégkonytyot Nagyobbat egy kalácsnál. Színleld magad, hogy nem látod..... Ez a divat 1.... mit csinálj. Ott lépdegél egy ifiú Köcsög kalap fejében, *) Sssveltatott N.-Szalontán 1876. májúi 29-én át elveié*tgy 1st helyilégében a helybeli kirhés éi olvasó-egy* Itt javéra rendezett ameeitély alkalmával« politikai, nemzetgazdászati s egyéni hely­zet. Mindezeket egy szóval körülmények­nek szoktuk nevezni. Ezen körülmények­nek lehet nekik szaladni, lehet rájuk fel is kapaszkodni; de rajtuk keresztül törni, vagy őket átugrani ép bőrrel nem lehet. A gazda igen jól tudja, hogy a jó ter­mésnek nagyobb esélyére tesz szert, ha időben szánt; mégis inkább megkésik, mint sem az agyon száradt földnek vesse neki az ekéjét. — Mindnyájan saját, sokan igen drága tapasztalásunkból tudjuk, hogy az indulatban kimondott szó vagy véghez vitt tett mily keserű megbánást, mily lesújtó önvádat von maga után ; mégis van-e köz tünk csak egy is, a ki indulatának elébb- odább ne vetné utána a gyeplőt ? — A pénzhiány megköti kezeinket, lenyomja ke­délyünket, gyötrelemmé teszi életünket, so­kat sikamlós útra, s nem egyet a börtönbe terel, némelyeket a világból is kikerget: merjük-e mégis erszényünkhöz alkalmazot- tan mutatni magunkat a társadalomban ? — Bámulatos eszű, s egyszersmind egészen vallásos BzécheUyink ezelőtt negyven év­vel megírta már, hogy minden vallás egyen­lőn jó, csak kövessük erkölcsi szabályait, s ma már nem is könnyen akadunk mű­velt emberre, a ki igy legalább is ne be­szélne ; mégis maga az a hírhedt művelt­ségű német nép azon a ponton van, hogy vérrel szerzett egységét vallási versengésbe fojtsa bele. — Lajos vagy Mátyás Ma- gyarországának diplomatiája mindnyájun­kat igen gyönyörködtetne, — egy önma­gában egész, jól felszerelt és kiképezett magyar hadseregben mindnyájunknak nagy kedve telnék ; mégis, maradván különben mind Europa viszonyai, mind a mi belvi­Szárnyas frakkján rézgombokkal, Marsál bot a kezében. Gondolhatod: a nemzeti Hűha ennél szebben áll! így kell ennek most már menni... Ez a divat!.... mit csinálj ? Ha a kedves élettársad Bársony ruhát kér tőled: A békesség s lelki csendért Ne mondd neki nincs pénzed: De még azt sem, — a szekrényben Az uj ruha készen áll; Hanem vedd meg hitelre is........ Ez a divat.... mit csinálj ? Tanár s szülő búsan nézik Hanyagok az iíiak. Dehogy hanyag I! szüntelenül A billjárdon tanulnak. Szabnak mértan figurákat, Buzgalmukban nincs apály. Gondolhatjuk, nem jól megy igy 1.. Ez a divat!...*, mit csinálj? I . Ruhát szabnak az asztalon, Moár antik a kelme. F^j a lelked látni a kárt Mennyire lett szétszelve ? Ferde rézsut vágásmintát Követel már az uszály I Vágj ehöz is komoly képet... Ez a divat!.... mit csinálj ? Furcsa madár az agglegény I Nem találja meg párját. Magánosán evezi át Aa életnek nagy árját Hjaj 11 minden nő háta megett Egy-egy bankóprés nem áll. szonyaink ugyanazok, ha tényleges állapo­tunk és a „szeretném“ közt kellene válasz­tanunk, a nemzet értelmesbjeinek túlnyomó része alkalmasint most is engedne annak az önfentartási oknak, a melynek súlya alatt ősapáink Ausztriához fordultak. — Kétségtelen, hogy jogilag lehetséges, ipa­runkra nézve pedig előnyös lenne a biro­dalom másik felének iparczikkeit súlyos be­hozatali vám alá vetnünk; mégis arra le­hetünk készen, hogy az országgyűlésnek e tárgyra vonatkozó intézkedésében nem a magyar ipar előnye, hanem a magyar nyers termények kivitelének könnyűsége és a szomszéddal való meghasonlásnak el­kerülése lesz az irányadó. — Szoktuk kö­vetelni, igaz, nem annyira magúnktól, mint inkább másoktól, hogy a férfiú meggyőző­dése ingatlanul álljon, tartózkodás nélkül nyilatkozzék mindeu körülmények között; és mégis nem látjuk-e, hogy például a hi­vatal-nyerés avagy vesztés, a hatalmas egyé­nektől való függés avagy ennek megszű­nése, a vagyoni rendezettség, avagy ennek csökkenése mily átalakulásokon viszi ke­resztül az illetőknek mind beszédét, mind cselekedetét. Igen, mert a körülmények hatalom, s hatalom maradnak mindaddig, a míg az egyénnek, a családnak, a községnek, az államnak, a felekezetnek saját külön érde­kei lesznek. S meddig lesznek | Csak a meddig a világ tart. Ha ez igy igaz, akkor a „független­ség“ csak annyira telel meg a valóságnak, mint akár az „üresség,“ avagy az „elmé­leti ingalehet képzelnünk, de ráakad­nunk sehol. A lehetetlent lehetőnek, vagy éppen Ezért vannak gyászlegények ........... Ez a divat!.... mit csinálj ? Mostan már az ifiu nők Buzgón járnak templomba. A munkától hogy érnek rá, Valóban nem kis csoda! üj „Tőled—áll“-t vettek rájuk, Lássa világ, mikép áll ? Ezért lettek ájtatosak........ Ez a divat.... mit csinálj ? Amott megyen egy gavallér Magyar nyelvét jól tudja: De az „r“-ret már tördeli, Az „a“-t „á“-nak hallatja. Volna esze: de hiúság Eszét veszi és csinál Magából korcsspülöttet........ Ez a divat!...,. mit csinálj ? Most már minden kisasszonynak A zenét kell érteni. Van-e hozzá zeneérzék, Nem tanácsos kérdeni ? Sokszor aztán ily zenétől Fejed szédül s futhatnál: De mondd; kérem ismételje 1........ Ez a divat!.... mit csinálj ? Magyar nyelvünk már csak úgy szép, Ha idegen kiejtés Hemzseg abban s czimezésben A szolgai hízelgés. Mindenkinek adj több czimet, Mint amennyi kompétól; Nevess aztán hátok megett..... Ez a divat 1.... mit csinálj ? A divatról sók jogos gúnyt Lőhetne még mondani; ténynek állítani — csalás, megcsalása vagy önmagunknak vagy másoknak, vagy ön­magunknak és másoknak. Vegyük ezen utóbbi esetet, tehát a jobbikat, azt, hogy a csalás nem szándékos. A nem szándékos csalás forrása nem lehet más, mint tudat­lanság, mint nem tudása, nem látása, számba nem vétele azon körülményeknek, a me­lyek a lehetőnek és kívánatosnak látszó dolog véghez vitelét yagy^meggátolják, vagy ártalmassá teszik. Innét van, hogy két, aka­ratának jóságára nézve egyenlő s magára a végczélra nézve egyetértő egyén a mó­dot és az eszközöket illetőleg homlokegye­nest ellenkezik egymással, innét van az a teltünő jelenség is, hogy valamely igen fon­tos kérdésben a korlátoltabb látkörü ember nagy hirtelenséggel készen van a maga el­határozásával, mivelhogy a kérdés mesz- szebb eső vonatkozatai nem esnek bele az ő látkörébe, következőleg gondolkozását sem vehetik igénybe ; mig annak a meg­állapodása, a ki messzebb lát, a ki a kér­dés messze kinyúló ágazatait is felkeresi sorba vizsgálja, — munkával, töprenkedés.- sel, idővel jár. Innét van az is, hogy a sekély műveltség csak úgy könnyeden do- bálódik ugyanazon intézményekkel, elvek­kel és eszmékkel, a melyeket a mélyebb és kutatóbb elme aggodalommal kiméi, il­letőleg vaktában való alkalmazásuktól meg­döbbenik. Mivel pedig a tömegre nem a lassan járó megfontolás, hanem a rohanó vak­merőség van hatással: természetes, hogy mindig azoknak van több bámulója és kö­vetője, a kik szavaiknak és tetteiknek kö­vetkezményét nem igen fontolják, vagy is függetlenné teszik magokat, az általános De nekem még óvatosan Attól is kell tartani; , Hogy valaki a valóért Nagyon megaprehendál. Visszavonom amit mond'tam Ez a divat!!!... mit csinálj t Egy víg plébános életéből. (Jóízű visszaemlékezések, hanem mégis, az elmúlt jó na­pok után, bánatos sóhajokkal spékelt elbeszélése egy ved­lett harangozónak, kit neveznek: Buty. Maty, bának él Vén Sasnak.) Motto: Tárczaczikk — vagy: Fidibus 1 Ananász — vagy Krumpli 11 Aut Caesar — aut;TóthPál 11* L Egészen úgy volt biz az ez előtt 46 évvel az 1829-ik év október 1-sö napján a Békés vá­rosi főazolgabirói lakban is, a mint szokott lenni ma is más tisztes jámbor felek házában midőn emberke születik a világra... tudnüllik : oda gyü­lekeznek a részvétteljes keblű és segiteni vágyó asszony-ember atyánkíiai külömböző indokok, ér­zelmek, és érdekek által indíttatva ugyan fejen­ként, de abban még is mindnyájan egyesülvén, hogy az édes anyát ápolgassák, és csillapítsák jo­gosan felgerjedt haragjának azon igazságos szigo­rát, mellyel férjét statarialiter követeli maga elé állíttatni, hogy agyon csapja, a miért neki ily ret- tenetes állapotot okozott; valamint abban is ver­senyeznek, hogy csudálják és dicsérjék a gyerme­ket, gratuláljanak ennek és a mamának, s bizo­nyítgassák, hogy a kisded valóságosan az anyja fia vagy leánya. S miután igy megtisztelték mind a kettőt, néha néha megemlékeznek dioséröleg egy harmadik vagy negyedikről — tudniillik a tatá­ról is, hogy a lábai és háta mennyire hasonlíta­nak apjáéhoz, — azután pedig a mi fő azon buz- gólkodnak vetekedni s egymást tol liozUáloi, hegy

Next

/
Oldalképek
Tartalom