Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-01-24 / 4. szám
te tettem indítványt, egy uj megoldási módozatra, nézve s ez abból állana hogy : Számba véve a békési zsilipnek ranlt nyáron tapasztalt működését, miszerint lezáratván ezen zsilip, 20 napig volt képes, a régi Fehér-Körös medre magába fogadni a nádor-malom vizét, anélkül, hogy ezen meder túl telt volna, vagy hogy a töltések kiszakadtak volna, — ezen tapasztalás arra int bennünket, hogy a Holt medren ott, hol a viz visszatolulása többé nem igen érezhető, például a Paulovits-féle tanyánál, egy uj vizrekeszt építsünk fel. Ezen második vizrekesztöl felfelé újra 20 napig képes leend a meder a malom vizet magába venni. Egy harmadik rekesz az élővíz- csatorna kiszakadásánál a Csohosérre tétethetik, melyen alól a tekintélyes Csohos érmedre és a múlt évben létrehozott úgynevezett úri ásás, újra 20 í napi időtartamra képes leend a malom vizet nyelni. Háromszor húsz nap két hónapot tesz ki Ennyi ideig nem szokott sem Békés alatt, annál kevósbbó Gy.-Varsándnál a Körös vize oly magasan megállani, hogy itt vagy ott a zsilipet kinyitni, s annak háta megett meggyűlt csatornái vizet kibocsátani, vagy legalább megkevesbiteni ne lehessen. Ezen vizoszlatási módozattal kisérlet lenne teendő, s mostanra félre téve az alternativás terveket, egy két év tapasztalata vétetnék elő, mely megmutatná, mennyiben bír ezen eszme a kivitelben is életrevalósággal. A mérnöki kar ezt sem fogadá el megoldási tervül, okul hozván, miként gondolható oly időjárás, amidőn 2 hónapnál tovább is tartanak a magas vizek, amidőn vizi catastrófákat rejt magában ezen kísérleti eszme. A mérnöki conferencia abban állapodott meg, hogy nem található olyan terv, mely a két megye ellentétes érdekeit kiegyenlíteni képes lenne s igy csupán feladatának második pontjára tért át, t. i. az első tervek magas árait a mai nap áraihoz leszállítani, s egyszerűsíteni ezen terveket odáig, hogy legalább a mérsékelt költség azok kivitelét ajánlja. Ilyen utón az 1-sö alternativ terv, vagyis Békés felett ásandó uj csatorna terve levitetett 80 ezer írtról 50 ezer írtra. a Il-ik alternativ terv, vagyis zsilipes terv, levitetett 90 ezer frtról 80 ezer frtra. A mérnöki munkálat jelentése, a kettős megyei küldöttségnek még a januáriusi békésmegyei gyűlés előtt — beterjeszfetni fog. Ezen kettős megyei küldöttség hivatva lesz egyik vagy másik tervet, avagy módozati ajánlatot el, vagy el nem fogadni oly formán, hogy az el- vagy el nem fogadott terv a küldöttség részéről, saját megyéjének utján, a magas ministeriumhoz fog felterjesztetni, a magas ministerium saját részéről a végső határozatot mondandja ki. Annak idején pedig, ezen ügy lefolyásáról értesitendjük a tisztelt megyei közönséget. Sztraka Ernő, mérnök. Gyula városa költségvetése az 1875. évre Bevétel. 1. Múlt évi pénztári maradvány . . 577.23 2. Elébüi évekrőli activ követelések . 1566.50 3. Szántóföldek bérletéből .... 12091.92 4. Múlt évi széna maradványból . . 720.— 5. Oláhréti kaszálóból ......................... 343.25 6. Biczerei herés földből.................... 120.31 7. F övenyes-szabadkai kaszálókból . 532.50 8. Fövényesi legeltetésből .... 2978.— 9. Erdővágatásból.............................. 810.— 10 . Nádasból ......... 82.50 11. Faiskola jövedelméből .... 186.— 12. Veteményes földekből ..... 81.52 13. 'Városi lovak eladásából .... 600.— 14. Kir. járásbíróság bérletéből . . . 600.— 15. Adóhivatal bérletéből‘ .................... 667.20 16 . Németvárosi szénáskert bérletéből 60.— 17. Vágóhíd jövedelem .................... 199.35 18 . Fél évi korcsmáltatásból . . . . 1010.— 19. ’ Vadászati jog bérletéből .... 250.— 20- Fogyasztási adóbérletböl .... 715.— 21. Államkölcsön kamatjából . . . 60.50 22. Árvapénztári töke 6-ik százalékából 1533.16 23. „ tartalék tőke kamataiból 663.02 24. Községi adóhátralékból .... 5772.35 25. Mérték hitelesítésből..................... 30.56 26. Dob használatból.......................... 33.59 27. Honvéd tiszti szállások bérletéből 1886.85 28. Állami ménlovak élelmezéséből . 335.60 29. Tolonczok ellátásából..................... 78.52 30 . Kocsik eladásából......................... 150.— Összese n . j . 34735.43 Kiadások. 1. Államadóra. ........ 2037.93 2. Egyenértéki illetékre.................... 635.73 3. Ménlovak élelmezésére , . . , 335.60 4. Városi épületek javítására . . . 373.40 5. Épületek biztosítására.................... 104,42 6. Ápolda alapítvány kamataira . . 63.— 7. Földhitelintézetnél törlesztésre . 67.50 8. Nádváltsági pénztárnak .... 2000.— 9. Tisztviselők fizetésére..................... 14250.— 10. Szolgaszemélyzet fizetésére . . . 5710.— 11. Szolgaszemélyzet ruházatára . . 1922.72 12. Napdij és utazási költségekre . . 800.— 13. Irodai eszközökre......................... 345.— 14 . Nyomtatvány, s könyvkötői munkákra ............................................. 400.— 15 . Világítás és fűtésre...........................1716.25 16 . Hírlapokra ................................... 42.— 17 . Posta dijakra .............................. 40.— 18 . Iparos munkák és anyagokra . . 550.— 19. Hitfelekezetek alapítványi kamataira 564.40 20. Felekezeti iskolák részére faadomány .......... 490.— 21. Polgári iskola fentartására . . . 4000.— 22. Járda javításokra......................... 649.— 23 . Hidak és pallókra......................... 570.— 24 . Súgárút végleges kiépítésére . . 8000.— 25. Tűzoltó eszközök fentartására . . 480.— 26. Kutak fentartására.......................... 240.— 27. Toronyóra javítására.................... 40.— 28 . Fövényesi védgát fentartására . . 200.— 29. Oláhréti „ „ . . 300 — 30. Rendőrök fegyverzetére .... 263.— 31. Gátakhoz kisajátított földek árába 206.80 32. Őrnagyi lakbér.............................. 700.— 33. Három századosi lakbér .... 810.— 34 Hat főtiszti lakbér......................... 1270.— 35. Elöfogatozásra............................... 1495.— 36. Vágóhíd bérletére.......................... 40.— 37. Kórházi költségekre.................... 500.— 38 . Tolonczok élelmezésére .... 91.— 39. Előre nem láthatókra..................... 2432.68 Összesen . . . 54735.43 Bevétel összege 34735.43 Mutatkozik hiány 20000.— mely fejedelmi adó pótlékkal lévén fedezendő — ha csak 80,000 frt államadót számítunk is, esik egy forint államadó után 25 kr. Békésmegye főorvosának egészségügyi, népmozgalmi s állategészségügyi jelentése az 1874-ik év IV negyedéről. I. Egészségügyi viszonyok. A lefolyt év utolsó negyede egészségügyi tekintetben kedvezőnek volt mondható. — A kór- nemtö hurutos és lobos volt. Leggyakrabban fordultak elő a légzési szervek majd hurutos majd lobos bántalmai, általában véve kedvező lefolyással, s a nélkül hogy számos áldozatokat követeltek volna. Járványos elterjedésre hajlandó s egyszersmind ragályzó betegség Orosházán és Szarvason mutatkozott a gyermekek között. E két községben ugyanis a gyormekeknél a vörhenynek (scarlatina) több esete volt észlelhető és pedig Orosházán gyakori együttszonvedéBével a fültömirigyeknek s a vesének minek folytán több esetben Brightkór merült fel. —■ Járványos jelleget azonban a betegség nem öltött. A hurutos-lobos kórnemtö leginkább a hörghurut és tüdölobokban nyert kifejezést. II. Népmozgalmi viszonyok. A) Szaporulat. Született a megye területén az utolsó évnegyedben összesen 3472, volt ezek között finemü 1810, nőnemű 1662, volt ezek között törvényes 3386, törvénytelen 86, iker szülés történt 56 esetben. B) Veszteség. Meghalt a megye területén az utolsó évnegyedben összesen 1998, volt ezek között finemü 1024, nőnemű 974. A külömböző életkort tekintve meghalt 0—1 évig 745, 1—5 évig 406, 5—10 évig 145, 10—20 évig 95, 20—30 évig 96, 30-40 évig 84, 40—50 évig 90, 50—60 évig 118, 60— 70 évig 114, 70—80 évig 89, 80—90 évig 15, 90—100 évig 1. A külömböző kóralakokat tekintve. Halvaszületett 40, veleszületett gyengeségben 229, heveny és idült agyvizkórban 22, agy és agykér- lobban 36, agygutában 20, agyrázkódásban 1, agyszélhüdésben 4, agyellágyulásban 1, toroklobban 9, roncsoló toroklobban 2, kártyás torokgyíkban 31, hörghurutban 8, horglobban 10, hökhu- rutban 32, tüdőlobban 115, tüdővizenyőben 12, tüdölégdagban 13, tüdöszélhüdésben 20, mellhár- tyalobban 14, mellvizkórban 1, szivbelhártyalob- ban 1, szervi-szivbajban 12, üterdagban 1, gyomorlobban 3, átfúró gyomorfekélyben 2, béllobban 48, bélhurutban 127, bélfekély 2, hashártyalobban 6, májlobban 1, májelfajulásban 8, bright kórban 4, méhlobban 6, méhvérzésben 1, üszőkös bőrlobban 2, kötszövet lobban 7, orbánczban 5, kanyaróban 21, vörhenyben 40, himlőben 11, hagymázban 99, vérhasban 32, bélsárhányásban (kiszorult sérv folytán) 2, lazsenyvben 37, gerinczsorvadásban 5 külömböző szervek gümökórjában 184, külömböző szervek rákjában 16, sülyben 3, görvélykórban 13, vizkórban 82, pokolvarban 2, gyermekágyi lázban 9, gyermekaszkórban 128, vérzésekben 5, ránggörcsökben 208, nehézkórban 28, sebzési dermenetben 4, kora vagy nehézszülésben 26, aggkórban 80, véletlen halállal 12, öngyilkosság által 5, világra hozott torzalakulás folytán 2, a halált okozó betegség neme nincs tudva 88 esetbe, összesen 1998. A 12 véletlen halál közül 3 zúzás, — 1 esés, — 1 vizbefulás, — 4 égés, — 2 lövés — s végül 1 vonat általi elgázolás által történt. A 4 öngyilkossági eset közül az öngyilkosság végrehajtatott egy esetben vizbeugrás, — két esetben akasztás, s egy esetben a vonat elibe fekvés által. — Az öngyilkosság oka két esetben búskomorság volt, 2 esetben tudva nincs. A két torzszülött közül az egyik egy 7 hónapos, mellel és részben a hassal öszvenőtt leány gyermek-pár volt, életük csak nehány perczig tartott; a másik egy hasadt vagy helyesebben nyilt gerinczü fiú gyermek volt. Az elhalt 1998 egyén közül orvosi ápolásban részesült 577, 1998 egyén közűi orvosi ápolásban nem részesült 1421. Látlelet kiállíttatott könynyü testi sérelemről 38, súlyos testi sérelemről 4, rendőri s törvényszék bonczolás volt 2. Felülvéleményezés eszközöltetett 4 Ízben, s egy vegyi és górcsői vizsgálat véríoltok meghatározása czéljából. Beoltatott az év folytán 7314 egyén. Házasság köttetett az utolsó negyedben 1264. III. Állategészségügyi viszonyok. Hasznos házi állataink között semmi ragályos vagy járványos kór nem mutatkozott. Gyula január 14. 1875. Dr. Kovács István. megyei főorvos. — Kimutatás a b.-gyulai kir. ügyészség 1874-ik évi ügyforgalmáról. Az iktatókönyvi beadványok száma: 1873-ik évről elintézetlenül maradt, 69 db. 1874-ik évben érkezett, 3307 db. összesen 3376 db. Ebből elin- téztetetett: 1874. évben 3373 db. hátralékban maradt, 3 db. A. 'kir.' ügyészségnél történt feljelentések száma: Büntettek iránt 34 db. kihágások iránT 1 db. Szemlék és egyéb bírói cselek vények száma melyeknél a kir. ügyészség közben járt, 4 db. Azon Írásbeli indítványok száma, melyek bűn vizsgálati ügyekben tétettek : 618 db. írásbeli büntetőperek száma: melyek Ítélet alá bocsátattak, 0 melyek az év végén függőbe maradtak 0. A bűnügyekben a kir. ügyészség közbejöté- vel megtartott szóbeli végtárgyalások száma 247 db. A benyújtott fellebezések száma, törvényszéki Ítéletekben: sikerrel, 6 db. siker nélkül 11 db. függőben maradtak, 29 db. Egyéb törvényszéki határozatok ellen: sikerrel 9 db. siker nélkül, 1 db. függőben maradtak, 2 db. A kir. jbiróságok illetékessége alá tartozó ügyekben: azon ügyek száma, melyek elintézésénél a kir. ügyészség indítványtétel által befolyt 3 db. ítéletek vagy határozatok ellen közbevetett fellebezések száma: sikerrel, 1 db. sikernélkül, 0 függőben maradt 0. Fegyelmi ügyekben : a fegyolmi eljárás megindítására tett indítványoknak száma, 2 db. a vád határozat iránt tett inditványoknak száma, 1 db. a megtartott végtárgyalásoknak száma, 1 db a beadott follebezéseknek száma, 1 db. Végtárgyalás során: elítéltetett, 437 egyén, bizonyitékok elégtelenségéből felmentetet, 51 egyén, ártatlannak nyilváníttatott 71 egyén. Az elítéltek száma bűntények szerént: erőszakos ellenszegülésért, 3 egyén, nyilvános erőszakosságért, 112 egyén, gyilkossági kísérletért, 2 egyén, emberölésért, 4 egyén, emberölésért vétkes vigyázatlanságból 4 egyén, sulyostesti sertésért, 36 egyén, hamis vád miatt, 3 egyén, gyújtogatásért, 1 egyén, tolvajságért, 147 egyén, sikkasztásért, 20 egyén, birói zártörésért, 12 egyén, rablásért 4 egyén, szándékos kártételért, 3 egyén, csalásért, 21 egyén, váltó-hamisitásért, I, egyén, állevél- költésért, 8 egyén, orgazdaság és bünelősegéllésért, 26 egyén, kihágásért, 30 egyén, összesen: 437 egyén. Kelt Gyulán jan. 1-én 1875. Janó Sándor, kir. ügyész. Zlinszky István urnaki Örömteli szívvel olvastak önnek sylvesteréji nagy horderejű elmélkedéseit s őszintén üdvözöljük önt azon a téren, melyen nekünk nőknek anyai, családi és polgári hivatásunkat oly Bzépen ecseteli s kijelöli, mely hivatás lelkiismeretes betöltése egyes végveszélylyel fenyegető társadalmi kinövések orvoslása tekintetéből immár elodázhat- lan kötelességünk. Igenis tartsuk mi nők szent kötelességünknek a fényűzés és pazarlás mételyét, a nagyravágyás ördögét tűzhelyeinktől elűzni, öltözködjünk olcsó, egyszerű ruhákba, rakjunk asztalainkra gyomorrontó édes sütemények s torták helyett hazai egészséges tápdus ételeket, — ezek nem csak sokkal olcsóbbak amazoknál, de kevesebb is kell belölök s nem egészségrontók. Hanem engedje meg ön, midőn egyedül tőlünk várja ezen életbe vágó reformok keresztülvitelét, oly terhes feladatot rak vállninkra, melynek megoldásához, magunkra utalva, kevés kilátásunk s még kev.esebbb reményünk van. Megmondjuk, miért? 1. Mert saját szavai szerint a családfő, kinek dúlt kedélye, erőltetett mosolya megett a kétségbeesés leskelödik, nem bir annyi jolleaiszilárd- sággal, annyi lelki erővel, hogy a felismert bajon segítsen vagy segíteni birjon. Avagy azért és ott követelik önök az erős lelket a nőktől, mert és a hol az a férfiaknál hiányzik ? vagy talán arra való a nöemancipatio, hogy a férfiakkal felcseréljük a házi 8 tán a polgári kötelmeket is? 2. Mert legyen a nö háztartásában akár milyen egyszerű és takarékos, hol a férj nem Iát fényűzést drága szivarokban, champagnerben, s olykor egy kis ártatlan ferbliben, — már t. í. itt egy két éj nem jön számításba, — ott a nö csakugyan nem lesz képes a háztartási egyensúlyt fenntartani, s a dúlt kedélyeket meggyógyítani. 3. Mert, mig a fiatalság különösen nyilvános mulatságokban, csakis a nagysás hölgyecskék ra- gyogványos foszlányaiban találja fel földi boldogságát, teljesen mellőzve az egyszerű, olcsó honi kelméből szabott tisztességes és tiszta öltözetű leánykákat, addig folyton meglesz az ok és ösztön arra, hogy a gyenge nö a divat szeszélyeinek hódoljon Ha tehát azon magasztos czélt, melyet ön, édes Zlinszky ur, csak nekünk tűzött ki, komolyan és biztosan elérni óhajtjuk, a mi szerény nézetünk szerint szükséges, hogy ezen nagy és valóban országos fontosságú munkához vállat vetve hozzá fogjunk mindnyájan, férfiak és nők egyaránt, kiki saját szükségleteit csakis a szükségesre, s ezt is a minimumra redukálva. — Ez az egyedüli út és mód azon már csak hirböl ismert el- dorádó jvisszavarázsolására, melyben őseink bol- "ctögnk vr-ltak, s mely nekünk is a házi boldogságot még visszahozhatná. B.-Csaba január 16. 1875 Több csabai nö nevében: Ormai Tivadarné.- A b.-csabai tanító-egylet köréből. A b.-csabai tanitó-egylet rendes havi közgyűlése csütörtökön január' 14-én tartatott meg Csaréjs György egyleti tag egyik lakszobájában. A tagok száma jelentékeny gyarapodást, nyert Donner Lajos polgári loányiskolai tanító belépésével, kinek működéséhez az egylet szép reményeket csatol. Több apró ügy elintézése után tanácskozásra következő tárgyak kerültek: 1. Az egylet a „Békés“-t hivatalos közlönyéül elválasztván, határoztatok, hogy minden az egyletre vonatkozó nevezetesebb esemény ezen lap hasábjaiban hozassák nyilvánosságra, 2. Felolvasásokat tartottak: Dobay Sándor „az énekről és ennek tanítási módjáról; Kesjár Márton „egy katekizácziót a teremtésről a népiskola első osztályában; végül Szomora Tivadar „a földrajz tanításában követendő tanmenetről.“ A gyűlés mindhárom felolvasást élénk eszmecserére méltatta s tudomásul vette." 3. Elfogadtatott Sínké István azon indítványa, mely szerint országgyűlési képviselőnk hivatalosan kéressék meg, hogy az országos* tanító nyugdíj törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a képviselő- házban szavát a mellett emelje fel, hogy a Molnár Aladár féle törvényjavaslat s különösen ennek 10-ik §-a fogadtassék el s emeltessék törvényerőre. Továbbá. hogy a „Békés“ utján szélittassanak fel e megye összes néptanítói, hogy ök is egyenként, vagy községenként testületileg a b.-csabai tanitó-egyletéhez hasonló kérelemmel járuljanak illető képviselőikhez. 4. Több rendbeli részint pae- dagógiai, részint más tudományos mű s folyóiratnak az egyleti könyvtár részére való meghozata- 1 Iára az elnök felhatalmaztatott. A legközelebbi gyűlés napja a „Békés“-ben lesz az érdeklettek 1 tudomására hozva. B.-Csaba tisztelt képviselő testületéhez. A képviselő munkálkodása nem csak a képviselőé, hanem az ő küldőié is; következőleg a képviselő testület gyűléseinek eredményéről a közönségnek értesülnie kell, különben nem nyer táplálékot a képviselők iránti bizalom, s a közönség tájékozatlan marad a közügyek dolgában. Pedig
