Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-03-28 / 13. szám

Negyedik évfolyam 1875, Gyulán márczius 28-án. 13-ik szám. % i Megjelenik hetenhint egyezer, vasárnap. Szerkesztőség: Békés-Csabán, kastély utcza 8-ik szám. Kiadó hivatal: Gyulán Dobay János könyvnyom­dája és Winkle Gábor könyvke­reskedése.. A. lap szellemi részét illető köz­lemények a szerkesztőhöz Békés­csabára czimzendők, és legfeljebb minden csötörtökig beküldendők. I ÉS TÖBB BÉKÉSMEGYEI NYILVÁNOS EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. FELELŐS SZERKESZTŐ : ZSlLBüSZKY MIHÄLY. Előfizetési feltételek: Egész évre helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve 5 frt — kr. Háromnegyed évre 3 „ 75 | Félévre . . . . 2 „ 50 „ Évnegyedre . . . 1 „ 25 „ I Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési dijak: Egy 4 hasábos petitsor 5 kr. Kétszeri közlésnél . . . 4 „ Háromszori közlésnél . . 3 „ Többszöri hirdetéseknél enged­mény adatik. Bélyegilleték 30 kr. A nyilt-tér sora 10 kr. 0 . c Hirdetések felvétetnek: B.-Gyulán Dobay János könyvnyomdájában és Winkle Gábor könyvárusnál. — B -Csabán a nyomdában. — Budapesten Haasenstein és Vogler, —• IIöcsben Naftles J. hirdetési irodájában. Elfogadtatnak hirdetések vidékről levélbeni megrendelés által „a „Békés“, kiadó hivatalához“ czimezve is. _ Előfizetési felhívás. Márczius végén lapunk ez évi fo­lyamának első évnegyede lejár. A n. é. közönség idáig tájékozhatta magát arra néfeve, mit várhat tőlünk a jö- vőré is. Uj Ígéretet nem teszünk. Mun­katársaink tevékenysége és kiadónk áldozatkészsége, mint eddig, úgy ez­után is oda fog irányulni, hogy lapunk a legjobb vidéki lapokkal ki­állja a versenyt. Felhívjuk évnegyedes t. előfizetőinket e hó végével lejárandó előfizetéseik megújítására, hogy a szét­küldésben fenakadás ne történjék; fel­hívjuk egyúttal lapunk minden bará­tait, hogy azt ismerőseik körében ter­jeszteni szíveskedjenek. Előfizetési feltételek: Egy évnegyedre . . . . I frt 25 kr. Félévre ....... 2 „ 50 „ Háromnegyedévre . . . 3 „ 75 „ Végül felkérjük azon lapkollegá­inkat, kik cserepéldányaikat eddig Gyulára czimezték, hogy azokat ezen­túl B.-Csabára a „Békés“ szerkeztő- ségéhez küldeni méltóztassanak. A szerkesztőség. A pártegyesülés előtt. A vidék klilön politikai pártot nem alakíthat, klilön politikai pártnevet nem viselhet; neki nincs egyebet mit tennie, mint az országgyűlési pártok valamelyiké­hez csatlakoznia. Ebből következik, bogy az országgyűlésen már megtörtént párt­egyesülés a vidéki jobb- és balközé p-párt további fennállását lehetetlenné tette Ezen kényszerűségnek Békéá várme­gye is kénytelen engedni. Ezen kénytelenségböl azonban a két néhai pártnak egyszersmind egyesülése is éppenséggel nem következik, mivelhogy a szabadelvű párt lobogója mellett még más két lobogó is szívesen látja az érkezó'ket Mindemellett a máig itt is, ott is nyil­vánult vélemények és mozgalmak megen­gedik őzt a következtetést, hogy a vidék nemcsak az eddigi pártnév elejtése, hanem az áj pártnév fel vevése tekintetében is kö­vetni fogja az országgyűlési pártok egye­sülését, annyival inkább, mert az ott elfo­gadott „szabadelvű“ czim oly kevéssé jel­lemző vonás, hogy ahhoz bármely párt is jogot tarthat, sőt a mint a választási tör­vény pótlása feletti országgyűlési vitában tapasztaltuk, valósággal tart is. E szerint feltehető, hogy az uj párt Békés vármegyében is megszületik, leg­alább a jobboldal miatt megszülethetik, mint a mely ez irányú indítványát kissé elsietve, már meg is tette. Azért mondom, hogy kissé elsietve, mert az én egészen egyéni véleményem szerint a baloldalt il­lette volna meg az első szó azért, mert az egyesülést az ő országos vezére indította meg, mert álláspontján ő változtatott, mert nálunk ő van túlnyomó többségben. No de ne akadjunk fel ily nagy fon­tosságú dologban az eljárás alakján; vizs­gáljuk inkább asóu feltételeket, a melyek­nek teljesülésétől, avagy nem teljesülésétől függ az egyesülésnek haszna, avagy ha szontalansága. Egyesülni annyit tesz, mint az elé rendő czélra és annak eszközeire nézve egyetérteni. Igen, de egyetérteni csak szo­rosan meghatározott, egységes czélra és világosan megjelelt eszközökre nézve lehet­séges. Már pedig az a czél, a melyet az egyesült párt a maga számára kitűzött, az ország pénzügyi állapotának rendezése, oly hossza vonalt foglal el, hogy az egyik már elértnek hiheti, a midőn a másik még meg sem igen közeliteknek tartja; magok az eszközök meg: a jegybank, a vámszövet­ség, a kormányzás és igazságszolgáltatás különféle ágai, — oly általános, elmosó­dott körvonalú fogalmak, hogy mindegyik­hez egy egész csomó „miként“ fér hozzá. Tehát az egyetértésen alapuló egyesülés leglényegesebb feltétele, a czél és az esz­közök határozottsága hiányzik. Csökkenti a homályban való egyesü­lés politikai értékét még az a körülmény is, hogy az ember lelke nem tábla, a mely­ről a ráirottakat csak úgy hirtelenében le lehetne törölni, hogy tehát a hét év alatt belénk evödött, az egyesült párt álláspont ján meg nem férő nézeteket magunkká hozzuk; magunkkal hozzuk tehát a kői csönös bizalmatlanság magvát is, az elá gozó nézetek kiegyenlitésének akadályát is. Ebből meg aztán, nevezetesen a mi vármegyénkben, igen könnyen az követ kezhetik, hogy az egyesült, pártok közö a gyengébbik csak számra szaporít, de t cselekvés irányára nem foly be; az erő sebbik kevésbé müveit egy része pedig enged eddig felzaklatott szenvedélyének s az új lobogó alatt nem sorakozik. Ezen utolsó esetben, a melytől én igen tartok, az egyesüléstől várt politikai haszon, itt mi nálunk, egyenesen politikai kárrá vál­tozik. Azonban én, a ki az egyesülés súly­pontját, reánk békésvármegyeiekre vonat­kozólag, nem is a politika terén keresem, az eddig mondottak mellett is szivesen ör­vendenék az egyesülésnek, íeltévén, hogy társadalmunk betegsége orvosságot találna benne, mert hisz az ember azon bajokat érzi legjobban, a melyek az ő közvetlen környezetében setétlenek, a melyekben sa­ját lába botlik meg minduntalan, a melyek saját hasznát és örömét nyirbálják meg, a melyek saját otthonát teszik rideggé. Ehhezképest örvendenék a pártegye- sülésnek, ha ennek legelső gyümölcse az ember-becsülés lenne, üét éven át az em­ber értékének pártállása és korteskedési képessége volt a mértéke. Ennek egyik eredménye lett: a tekintélyek legázolása, az alaposabb készültség mellőzése sőt fity- málása, a valóságos munkaerőnek elzsib- basztása, a becsületességnek értéktelenitése; másik következménye lett: a nagyhangú üres szavaknak megbecsülése, a ketes jel­lemeknek felülkerekedése, a munkátlanság- nak támogatása, a korhelységnek emanci­pálása, az „erkölcsileg meghaltak“-nak fel­elevenítése. Ezen kettőből együttvéve meg az lett, hogy egész légkörünk politikából állott; hogy a bennünket legközelebbről érdeklő vármegyei, községi ügyeket ama légkör sűrű gőze miatt nem láttuk, vagy legalább komoly figyelmet rájok nem for­dítottunk; hogy a tisztviselők ellen itt is, ott is, majd nyilvánosan, majd beszédköa- beu mélyre vágó és meg nem czáfolt vá dák merültek fel; hogy a tisztviselők te kintélye évről évre szemlátomást hanyat­lott; hogy a közigazgatás minden ága ellen utón útfélen hangzik a kifakadás; hogy a lejárt hét év községi életünk összes terű létén alig képes két oly tényt felmutatni, a mely komoly haladás jeléül vétethetnék; hogy egyfelől tanügyünknek ország-világ elébe kivágott rósz hire, másfelöl majd az egyik, majd a másik országos képviselőnk­nek minősége határunkon túl is, meszszire kivetette árnyékunkat; hogy a szivek egy­más előtt kölcsönösen becsukódtak; hogy a magán barátságos összejövetelek meg­szűntek; hogy a közös összejöveteli helye­ken a társalgás elpárolgott s helyébe já­tékok léptek, nem egy helyen oly neműek is, a melyek az embernek pénzén kivül még becsületébe is kerülnek. No de minek sorba tapogatni mind­azon társadalmi sebeinket, a melyeket mind­nyájan érezünk, legalább érezniink kellene, elég azokra most, a nálunk való pártegye­sülés küszöbén, egyszerűen rájok mutat­nunk, azokat az egyesülendők figyelmébe az egyesülés legsürgetőbb indokául aján­lanunk s őket arra kérnünk, hogy a nem­sokára kitűzendő új lobogón legfel ül a köz- erkölcsiség, azután a közművelődés1, azu­tán a községi és vármegyei jó kormány­zás álljon, mint a melynek a mi körünk­ben való felébresztése tisztán mi reánk vár, aztán, úgy legvégül, mintegy a jó inaukák betetőzéséül, ám következzék a reánk legkevésbbé szoruló nagy politika. Felhívás a békéemegyei régészeti- és müoelddéstörténelmi egy­let tekintetes elnökségének Gyulán. Hazánk lapjai már egyelőre hirdették, hogy „az östörténelmi és embertani congressus“ 1874-ben Stockholmban tartott VU-ik nemzetközi ülésében augusztus 16-án Budapestet választotta összejöve- le székhelyéül, engem pedig a szervező bizottság, valamint az 1876-ban nálunk tartandó gyűlés elnökéül. Indíttatván azon kívánságtól, hogy ezen a gyűlésen hazánk mind tudományilag, mind pedig azon alkalomra rendezendő ősrégi kiállításban a nálunk, szerteszét az országban található, s a ne­vezett szakokba vágó gyűjtemények érdekes és gazdag voltához képest fel legyen tüntetve, idő­szerűnek és szükségesnek tartottam ezen felszólí­tásomat inár most köröztetni, miszerint a közép­pontban működő „szervező bizottság“ jó előre tud­hassa, kikre és mikre számíthat, hogy nemzetünk uiivelödési foka, és az európai culturmozgaliuak- ban való tettleges részvétünk az összes tudomá­nyos világnak illően legyen bemutatva. A mi legtöbb időt, készülést, és a több ol­dalról való serény összmüködést igénybe veend, és valamint az említett tórákén tett tudományos haladásunkat napfényre hozza, úgy ennek méltó bemutatását elősegíti, az: 1- ör. Egy alapos szaktérkép, melybe ha­zánk eddig ismert leihelyei, ősrégi sánczai és árkai, pogányvárai, halotti halmai és temetkezési terü­letei a rómaiak uralmáig be legyenek vezetve. E óéira fölkéretnek közreműködésre a megyék mo- nographusai, mérnöki hivatalai, múzeumai és egyes lelkes gyűjtői, miszerint biztos adataikkal, részle­tes jó térképeikkel egy általános térkép készithe- tését elősegítsék. 2- or. A congressus tartama alatt a főváros­ban olyan kiállítás fog a történelem előtti tárgyak­ból szerveztetDi, mely nemcsak a nemzeti múzeum­nak összes efféle kincseit foglalja magában, ha­nem a magyarhoni vidéki múzeumok és egyes gzakférüak ősrégi tárgyak, gyűjteményeiből tűnteti fel a legtanulságosb példányokat természetben, vagy teljes okadatolt lajstromokban, rajzokban, vagy gypszöntvényekben. Szándékunk a szomszéd országok társulataival és gyűjtőivel is érintkezni, felkérvén ezeket, hogy a nálunk előtordúló pél­dányokhoz az illustráló parallélákat ideiglenes ki­állításra átengedjék. 3- or. Minthogy még eddig igen csekély azon jegyzetek száma, melyek szakértők által rende­zett ásatások alkalmával készültek, de aránylag kevés azon lelet is, mely hitelesen constatálva volna, szükségesnek látszik, hogy a készülést idő . alatt, alkalmas helyeken, kellő felügyelet mellett tudományos ásatások történjenek, és azoknak pon- ■ tos jegyzőkönyvei a nemzetközi congressusnak a talált tárgyakkal együtt bemutattassanak. 4- er. A fémeknek és ásványoknak: arany, ezüst, bronz, kőtárgyaknak vegytani kémletei, az emberek szerszámaival talált állatcsontok megha­tározásai eddig el lévén hanyagolva, kívánatos, hogy a congressusig o téren, az ország vidéki egyletei közt nagyobb tevékenység mutatkoznék. 5- ör. Pedig a jó hírnév, melyet ezen alka­lommal a világ előtt ki akarunk vívni, igényli, azt is, hogy a congressusnak értekezéseiben, .Lie- ’ töleg az általunk, viszonyaink tekintetével, kitű­zendő kérdések fejtegetésében részt vegyünk, tu­dományos munkálataiban vezérszerepet vigyünk és lehetőleg kalauzolólag befolyjunk. Ezen értekez—, leteknél és közléseknél a congressus fenálló hatá­rozatai szerint a franczia nyelv van hivatalos-' nak elfogadva, mit azért sietek nyilvánossá tenni, hogy szaktársaink munkálataikat, a mennyire le­het, e nyelven készíthessék el. Ezeknek következtében tisztelettel hívom fel' czimedet, szíveskedjék nyilatkozni, vájjon akar-e az előbbi öt pontnak teendőiben, és melyikében részt venni? lehet e kilátásunk lelhelyi adatokra? rewólbetök-e vidékén szervezendő ásatások ? részt tetszik-e venni az értekezésekben, a kérdések ki-.'.', tűzésében ? stb. stb. A kivívandó tudományos jó vélemény tekin­tetéből kérjük (czimedet) á lelkes, élénk) kitartó , részvétre és összemtiködésre; nőivel azonban ná-' |unk az ilyen előkészülések b osazabb időt vesznék ’ igénybe, a középpontban levő szervező bizottság-' nak pedig jó korán kell mindenről tájékozottnak lennie, kívánatos, hogy fennebbi kérdéseinkre,. vagy a bármily ide tartozó mozzanatokra nézve - legaláb folyó év april 30-áig határozott feleleteket' kapjunk, és azokkal, kik közreműködésre vállal-1 koznak, folytonos érintkezésben legyünk. Az eddig a külföld előtt is ismeretes készlet' és azon készültség, melyet nálunk a nemzetközi' congressus tagjai föltételeztek, meg nem engedik,. hogy bárki e gyűlést csapa szerénységből tétlenül­bevárja, vagy annak teendőjét kizárólag a közép- • ponti bizottságra hárítsa. Azon hazafias igyekezet, hogy a közelisme­rést hazánkra nézve a világ előtt kivívjuk, szol­gáljon ösztönül a túlszerényekuek, s buzdítsa azo-, kát, kik mindent, mi hazánkban történik, i kicsi*, nyelnek. Lássa a nagyvilág, hogy a meghitt con-; gressus nem egy intézeté, nem is egyedül a fő­városé, hanem hogy munkálkodásaiban és erecL- ménveiben az ország jobbjai mind kezet fogva részt. vesznek. Uv.ss av Budapesten, 1875. márczius 5-én. Pulszky Ferencz, mint a congressus elnöke. Dr. Römer Flóris Ferencz, mint a congressus főtitkára. Felhívás. Az országgyűlésen a folyó évi márczius 2-árr teljesen uj politikai pártalakulás jött létre; a bál-' közép és a Deákpárt szabadelvűbb része egyesül a „Szabadelvű* párt neve alatt, s ez egyestt-' lésnek kifolyása a jelenlegi kormány,

Next

/
Oldalképek
Tartalom