Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-03-28 / 13. szám
Negyedik évfolyam 1875, Gyulán márczius 28-án. 13-ik szám. % i Megjelenik hetenhint egyezer, vasárnap. Szerkesztőség: Békés-Csabán, kastély utcza 8-ik szám. Kiadó hivatal: Gyulán Dobay János könyvnyomdája és Winkle Gábor könyvkereskedése.. A. lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz Békéscsabára czimzendők, és legfeljebb minden csötörtökig beküldendők. I ÉS TÖBB BÉKÉSMEGYEI NYILVÁNOS EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. FELELŐS SZERKESZTŐ : ZSlLBüSZKY MIHÄLY. Előfizetési feltételek: Egész évre helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve 5 frt — kr. Háromnegyed évre 3 „ 75 | Félévre . . . . 2 „ 50 „ Évnegyedre . . . 1 „ 25 „ I Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési dijak: Egy 4 hasábos petitsor 5 kr. Kétszeri közlésnél . . . 4 „ Háromszori közlésnél . . 3 „ Többszöri hirdetéseknél engedmény adatik. Bélyegilleték 30 kr. A nyilt-tér sora 10 kr. 0 . c Hirdetések felvétetnek: B.-Gyulán Dobay János könyvnyomdájában és Winkle Gábor könyvárusnál. — B -Csabán a nyomdában. — Budapesten Haasenstein és Vogler, —• IIöcsben Naftles J. hirdetési irodájában. Elfogadtatnak hirdetések vidékről levélbeni megrendelés által „a „Békés“, kiadó hivatalához“ czimezve is. _ Előfizetési felhívás. Márczius végén lapunk ez évi folyamának első évnegyede lejár. A n. é. közönség idáig tájékozhatta magát arra néfeve, mit várhat tőlünk a jö- vőré is. Uj Ígéretet nem teszünk. Munkatársaink tevékenysége és kiadónk áldozatkészsége, mint eddig, úgy ezután is oda fog irányulni, hogy lapunk a legjobb vidéki lapokkal kiállja a versenyt. Felhívjuk évnegyedes t. előfizetőinket e hó végével lejárandó előfizetéseik megújítására, hogy a szétküldésben fenakadás ne történjék; felhívjuk egyúttal lapunk minden barátait, hogy azt ismerőseik körében terjeszteni szíveskedjenek. Előfizetési feltételek: Egy évnegyedre . . . . I frt 25 kr. Félévre ....... 2 „ 50 „ Háromnegyedévre . . . 3 „ 75 „ Végül felkérjük azon lapkollegáinkat, kik cserepéldányaikat eddig Gyulára czimezték, hogy azokat ezentúl B.-Csabára a „Békés“ szerkeztő- ségéhez küldeni méltóztassanak. A szerkesztőség. A pártegyesülés előtt. A vidék klilön politikai pártot nem alakíthat, klilön politikai pártnevet nem viselhet; neki nincs egyebet mit tennie, mint az országgyűlési pártok valamelyikéhez csatlakoznia. Ebből következik, bogy az országgyűlésen már megtörtént pártegyesülés a vidéki jobb- és balközé p-párt további fennállását lehetetlenné tette Ezen kényszerűségnek Békéá vármegye is kénytelen engedni. Ezen kénytelenségböl azonban a két néhai pártnak egyszersmind egyesülése is éppenséggel nem következik, mivelhogy a szabadelvű párt lobogója mellett még más két lobogó is szívesen látja az érkezó'ket Mindemellett a máig itt is, ott is nyilvánult vélemények és mozgalmak megengedik őzt a következtetést, hogy a vidék nemcsak az eddigi pártnév elejtése, hanem az áj pártnév fel vevése tekintetében is követni fogja az országgyűlési pártok egyesülését, annyival inkább, mert az ott elfogadott „szabadelvű“ czim oly kevéssé jellemző vonás, hogy ahhoz bármely párt is jogot tarthat, sőt a mint a választási törvény pótlása feletti országgyűlési vitában tapasztaltuk, valósággal tart is. E szerint feltehető, hogy az uj párt Békés vármegyében is megszületik, legalább a jobboldal miatt megszülethetik, mint a mely ez irányú indítványát kissé elsietve, már meg is tette. Azért mondom, hogy kissé elsietve, mert az én egészen egyéni véleményem szerint a baloldalt illette volna meg az első szó azért, mert az egyesülést az ő országos vezére indította meg, mert álláspontján ő változtatott, mert nálunk ő van túlnyomó többségben. No de ne akadjunk fel ily nagy fontosságú dologban az eljárás alakján; vizsgáljuk inkább asóu feltételeket, a melyeknek teljesülésétől, avagy nem teljesülésétől függ az egyesülésnek haszna, avagy ha szontalansága. Egyesülni annyit tesz, mint az elé rendő czélra és annak eszközeire nézve egyetérteni. Igen, de egyetérteni csak szorosan meghatározott, egységes czélra és világosan megjelelt eszközökre nézve lehetséges. Már pedig az a czél, a melyet az egyesült párt a maga számára kitűzött, az ország pénzügyi állapotának rendezése, oly hossza vonalt foglal el, hogy az egyik már elértnek hiheti, a midőn a másik még meg sem igen közeliteknek tartja; magok az eszközök meg: a jegybank, a vámszövetség, a kormányzás és igazságszolgáltatás különféle ágai, — oly általános, elmosódott körvonalú fogalmak, hogy mindegyikhez egy egész csomó „miként“ fér hozzá. Tehát az egyetértésen alapuló egyesülés leglényegesebb feltétele, a czél és az eszközök határozottsága hiányzik. Csökkenti a homályban való egyesülés politikai értékét még az a körülmény is, hogy az ember lelke nem tábla, a melyről a ráirottakat csak úgy hirtelenében le lehetne törölni, hogy tehát a hét év alatt belénk evödött, az egyesült párt álláspont ján meg nem férő nézeteket magunkká hozzuk; magunkkal hozzuk tehát a kői csönös bizalmatlanság magvát is, az elá gozó nézetek kiegyenlitésének akadályát is. Ebből meg aztán, nevezetesen a mi vármegyénkben, igen könnyen az követ kezhetik, hogy az egyesült, pártok közö a gyengébbik csak számra szaporít, de t cselekvés irányára nem foly be; az erő sebbik kevésbé müveit egy része pedig enged eddig felzaklatott szenvedélyének s az új lobogó alatt nem sorakozik. Ezen utolsó esetben, a melytől én igen tartok, az egyesüléstől várt politikai haszon, itt mi nálunk, egyenesen politikai kárrá változik. Azonban én, a ki az egyesülés súlypontját, reánk békésvármegyeiekre vonatkozólag, nem is a politika terén keresem, az eddig mondottak mellett is szivesen örvendenék az egyesülésnek, íeltévén, hogy társadalmunk betegsége orvosságot találna benne, mert hisz az ember azon bajokat érzi legjobban, a melyek az ő közvetlen környezetében setétlenek, a melyekben saját lába botlik meg minduntalan, a melyek saját hasznát és örömét nyirbálják meg, a melyek saját otthonát teszik rideggé. Ehhezképest örvendenék a pártegye- sülésnek, ha ennek legelső gyümölcse az ember-becsülés lenne, üét éven át az ember értékének pártállása és korteskedési képessége volt a mértéke. Ennek egyik eredménye lett: a tekintélyek legázolása, az alaposabb készültség mellőzése sőt fity- málása, a valóságos munkaerőnek elzsib- basztása, a becsületességnek értéktelenitése; másik következménye lett: a nagyhangú üres szavaknak megbecsülése, a ketes jellemeknek felülkerekedése, a munkátlanság- nak támogatása, a korhelységnek emancipálása, az „erkölcsileg meghaltak“-nak felelevenítése. Ezen kettőből együttvéve meg az lett, hogy egész légkörünk politikából állott; hogy a bennünket legközelebbről érdeklő vármegyei, községi ügyeket ama légkör sűrű gőze miatt nem láttuk, vagy legalább komoly figyelmet rájok nem fordítottunk; hogy a tisztviselők ellen itt is, ott is, majd nyilvánosan, majd beszédköa- beu mélyre vágó és meg nem czáfolt vá dák merültek fel; hogy a tisztviselők te kintélye évről évre szemlátomást hanyatlott; hogy a közigazgatás minden ága ellen utón útfélen hangzik a kifakadás; hogy a lejárt hét év községi életünk összes terű létén alig képes két oly tényt felmutatni, a mely komoly haladás jeléül vétethetnék; hogy egyfelől tanügyünknek ország-világ elébe kivágott rósz hire, másfelöl majd az egyik, majd a másik országos képviselőnknek minősége határunkon túl is, meszszire kivetette árnyékunkat; hogy a szivek egymás előtt kölcsönösen becsukódtak; hogy a magán barátságos összejövetelek megszűntek; hogy a közös összejöveteli helyeken a társalgás elpárolgott s helyébe játékok léptek, nem egy helyen oly neműek is, a melyek az embernek pénzén kivül még becsületébe is kerülnek. No de minek sorba tapogatni mindazon társadalmi sebeinket, a melyeket mindnyájan érezünk, legalább érezniink kellene, elég azokra most, a nálunk való pártegyesülés küszöbén, egyszerűen rájok mutatnunk, azokat az egyesülendők figyelmébe az egyesülés legsürgetőbb indokául ajánlanunk s őket arra kérnünk, hogy a nemsokára kitűzendő új lobogón legfel ül a köz- erkölcsiség, azután a közművelődés1, azután a községi és vármegyei jó kormányzás álljon, mint a melynek a mi körünkben való felébresztése tisztán mi reánk vár, aztán, úgy legvégül, mintegy a jó inaukák betetőzéséül, ám következzék a reánk legkevésbbé szoruló nagy politika. Felhívás a békéemegyei régészeti- és müoelddéstörténelmi egylet tekintetes elnökségének Gyulán. Hazánk lapjai már egyelőre hirdették, hogy „az östörténelmi és embertani congressus“ 1874-ben Stockholmban tartott VU-ik nemzetközi ülésében augusztus 16-án Budapestet választotta összejöve- le székhelyéül, engem pedig a szervező bizottság, valamint az 1876-ban nálunk tartandó gyűlés elnökéül. Indíttatván azon kívánságtól, hogy ezen a gyűlésen hazánk mind tudományilag, mind pedig azon alkalomra rendezendő ősrégi kiállításban a nálunk, szerteszét az országban található, s a nevezett szakokba vágó gyűjtemények érdekes és gazdag voltához képest fel legyen tüntetve, időszerűnek és szükségesnek tartottam ezen felszólításomat inár most köröztetni, miszerint a középpontban működő „szervező bizottság“ jó előre tudhassa, kikre és mikre számíthat, hogy nemzetünk uiivelödési foka, és az európai culturmozgaliuak- ban való tettleges részvétünk az összes tudományos világnak illően legyen bemutatva. A mi legtöbb időt, készülést, és a több oldalról való serény összmüködést igénybe veend, és valamint az említett tórákén tett tudományos haladásunkat napfényre hozza, úgy ennek méltó bemutatását elősegíti, az: 1- ör. Egy alapos szaktérkép, melybe hazánk eddig ismert leihelyei, ősrégi sánczai és árkai, pogányvárai, halotti halmai és temetkezési területei a rómaiak uralmáig be legyenek vezetve. E óéira fölkéretnek közreműködésre a megyék mo- nographusai, mérnöki hivatalai, múzeumai és egyes lelkes gyűjtői, miszerint biztos adataikkal, részletes jó térképeikkel egy általános térkép készithe- tését elősegítsék. 2- or. A congressus tartama alatt a fővárosban olyan kiállítás fog a történelem előtti tárgyakból szerveztetDi, mely nemcsak a nemzeti múzeumnak összes efféle kincseit foglalja magában, hanem a magyarhoni vidéki múzeumok és egyes gzakférüak ősrégi tárgyak, gyűjteményeiből tűnteti fel a legtanulságosb példányokat természetben, vagy teljes okadatolt lajstromokban, rajzokban, vagy gypszöntvényekben. Szándékunk a szomszéd országok társulataival és gyűjtőivel is érintkezni, felkérvén ezeket, hogy a nálunk előtordúló példányokhoz az illustráló parallélákat ideiglenes kiállításra átengedjék. 3- or. Minthogy még eddig igen csekély azon jegyzetek száma, melyek szakértők által rendezett ásatások alkalmával készültek, de aránylag kevés azon lelet is, mely hitelesen constatálva volna, szükségesnek látszik, hogy a készülést idő . alatt, alkalmas helyeken, kellő felügyelet mellett tudományos ásatások történjenek, és azoknak pon- ■ tos jegyzőkönyvei a nemzetközi congressusnak a talált tárgyakkal együtt bemutattassanak. 4- er. A fémeknek és ásványoknak: arany, ezüst, bronz, kőtárgyaknak vegytani kémletei, az emberek szerszámaival talált állatcsontok meghatározásai eddig el lévén hanyagolva, kívánatos, hogy a congressusig o téren, az ország vidéki egyletei közt nagyobb tevékenység mutatkoznék. 5- ör. Pedig a jó hírnév, melyet ezen alkalommal a világ előtt ki akarunk vívni, igényli, azt is, hogy a congressusnak értekezéseiben, .Lie- ’ töleg az általunk, viszonyaink tekintetével, kitűzendő kérdések fejtegetésében részt vegyünk, tudományos munkálataiban vezérszerepet vigyünk és lehetőleg kalauzolólag befolyjunk. Ezen értekez—, leteknél és közléseknél a congressus fenálló határozatai szerint a franczia nyelv van hivatalos-' nak elfogadva, mit azért sietek nyilvánossá tenni, hogy szaktársaink munkálataikat, a mennyire lehet, e nyelven készíthessék el. Ezeknek következtében tisztelettel hívom fel' czimedet, szíveskedjék nyilatkozni, vájjon akar-e az előbbi öt pontnak teendőiben, és melyikében részt venni? lehet e kilátásunk lelhelyi adatokra? rewólbetök-e vidékén szervezendő ásatások ? részt tetszik-e venni az értekezésekben, a kérdések ki-.'.', tűzésében ? stb. stb. A kivívandó tudományos jó vélemény tekintetéből kérjük (czimedet) á lelkes, élénk) kitartó , részvétre és összemtiködésre; nőivel azonban ná-' |unk az ilyen előkészülések b osazabb időt vesznék ’ igénybe, a középpontban levő szervező bizottság-' nak pedig jó korán kell mindenről tájékozottnak lennie, kívánatos, hogy fennebbi kérdéseinkre,. vagy a bármily ide tartozó mozzanatokra nézve - legaláb folyó év april 30-áig határozott feleleteket' kapjunk, és azokkal, kik közreműködésre vállal-1 koznak, folytonos érintkezésben legyünk. Az eddig a külföld előtt is ismeretes készlet' és azon készültség, melyet nálunk a nemzetközi' congressus tagjai föltételeztek, meg nem engedik,. hogy bárki e gyűlést csapa szerénységből tétlenülbevárja, vagy annak teendőjét kizárólag a közép- • ponti bizottságra hárítsa. Azon hazafias igyekezet, hogy a közelismerést hazánkra nézve a világ előtt kivívjuk, szolgáljon ösztönül a túlszerényekuek, s buzdítsa azo-, kát, kik mindent, mi hazánkban történik, i kicsi*, nyelnek. Lássa a nagyvilág, hogy a meghitt con-; gressus nem egy intézeté, nem is egyedül a fővárosé, hanem hogy munkálkodásaiban és erecL- ménveiben az ország jobbjai mind kezet fogva részt. vesznek. Uv.ss av Budapesten, 1875. márczius 5-én. Pulszky Ferencz, mint a congressus elnöke. Dr. Römer Flóris Ferencz, mint a congressus főtitkára. Felhívás. Az országgyűlésen a folyó évi márczius 2-árr teljesen uj politikai pártalakulás jött létre; a bál-' közép és a Deákpárt szabadelvűbb része egyesül a „Szabadelvű* párt neve alatt, s ez egyestt-' lésnek kifolyása a jelenlegi kormány,
