Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-11-14 / 46. szám

Negyedik évfolyam 1875. 46-ik szám Gyu|4n november 14-én Megjelenik hetenhint egyezer, vasárnap. Szerkesztőség: B.-Gyulán, a polgári iskola épületében. Kiadó hivatal: Gyulán Dobay János könyvnyom­dája és Winkle Gábor könyvke­reskedése. A lap szellemi részét illető köz­lemények a szerkesztőhöz Gyu­lára czimzendők, és legfeljebb min­den péntek estéig beküldendők. *|' I is 1 n TÖBB BEKESMEGYEI NYILVÁNOS EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. <Qs! Előfizetési feltételek: Egész évre helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve 5 írt — kr. Háromnegyed évre 3 „75 „ Félévre .... 2 „ 50 „ Évnegyedre ... 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési dijak: Egy 4 hasábos petitsor 5 kr. Kétszeri közlésnél . . . 4 „ Háromszori közlésnél . . 3 „ Többszöri hirdetéseknél enged­mény adatik. Bélyegilleték 30 kr. A nyilt-tér sora 10 kr. ■—»ir*j Hirdetések felvétetnek: B.-Gyulán Dobay János könyvnyomdájában és Winkle Gábor könyvárusnál. — B.-Csabán a nyomdában. — Budapesten Haasenstein és Vogler,— Braun Ede (Józseftér, 10. sz. I. emelet.) Bécsbcn Naftles J. hirdetési irodájában. — Elfogadtatnak hirdetések vidékről levólbeni megrendelés által „a „Békés“ kiadó hivatalához“ czimezve is. Katonatisztség és a magyar nyelv. A osztrák-magyar rendes hadsereg teljes létszámához Austria ad 470368 em- beat, mi, számba nem véve a honvédeket és a határőröket, 329632 embert; az anyag szolgáltatás tekintetében úgy viszony lünk tehát Austriához,'mint egy az egy egész és négyszázhuszonhat ezredrészhez. Benedek urnák a delegatio működése alkalmával tett hivatalos jelentése szerint a rendes hadsereg tisztségéből mi reánk esik, az őrnagytól lefelé, öt százalék, fel­felé csak három és fél százalék; a szel­lemszolgáltatás tekintetében úgy viszony- lünk tehát Austriához, mint egy a huszon­három egész és öttizedhez, az-az, egy ki­csike hiján bármin czkét százalékkal adunk kevesebb tisztet, mint a mennyit adnunk jogunk van és érdekűnkben állana A németnek mindig több gondja volt saját érdekére, mint a mienkre, vagy mint nekünk a mienkn; meg előbb is meglátta érdekét, mint mi a mienket; aztán szivó- sabban is ragaszkodott felismert érdekéhez, mint mi a mienkhez. Ez oka, hogy most sem panaszkodik azért, hogy a hadsereg szellemét majdnem tisztán ő szolgáltatja s hogy egy cseppet sem sürget bennünket ezen teher arányos viselésére; ellenkezőleg azon van, hogy minél kevesebb kedvünk legyen a tiszti szolgálathoz. — Mondhatni, hogy máig még ugyancsak czélt is ért, kü­lönösen azért, mert sem a tanulásnak, sem a fegyelemnek nem vagyunk valami ki­váló kedvelői. Pedig kár, mert igazán élet­bevágó érdekeket koczkáztatunk. Vegyük csak ez alkalommal csupán nemzetiségi érdekünket figyelembe. Én azt tartom, hogy nemzeti nyelv olyan viszonyban van a nemzeti genius- hoz, mint a virág az ő gyümölcséhez. Ha a virág himporával idegen himpor keve­redik, megváltozik a gyümölcs zamata, minősége. Ha a nemzeti nyelv idegennel vegyül, idegen elem csúszik a nemzeti ge- niusba is, változik a nemzeti ész- és ér­zelem-járás. Azt is tartom, hogy bármely államot. is csak az a genius taithat fenn, a mely azt megalkotta ; következőleg a mely arány­tAecza. Szakái Lajos hátrahagyott költe­ményeiből. i. CSAK VÁRNI KELL. Népdal. Esthajnalon világfos az égallja, Az a kis lyány a szerelmét most vallja; Mind hiába — bár a legény szereti, Mert katona, még most el nem veheti. Ne sírj kis lyány, ne hervadj el búvodban A jó Isten segít igazságodban, A szegödtség most csak három esztendő, Abban is van elég szabadság idő. Maradj te hő, várd meg a te babádat, Majd haza jő, megcsókolja orczádat, S ha már egyszer itthon lesz mint rezorvás Te leszesz a hitestársa senki más, bau kopik vagy változik nemzeti geuiusunk, azon arányban szükül és ernyed államunk biztonsága is. Ha ezen két állítás igaz, igaznak kell lennie annak is, hogy nekünk magyarok­nak nincs fontosabb önmagunk iránti kö­telességünk, mint nyelvünknek belső és külső terjedelmét óvnunk, gyarapitnunk s bármely közcselekvés értékét a szerint mérlegelnünk, a mint abból nemzeti nyel­vünk hasznot avagy kárt lát. Hasznot lát-e nemzeti nyelvünk a ka­tonatisztség kerüléséből avagy kárt ? Nem nagy munka, nézzünk körül. Mostani magyar tisztjeink vagy a ka­tonaiskolából kerültek ki, vagy érettebb korukban léptek a katonai pályára, külön­böznek egymástól abban, hogy amazok iskolai pátyája német, emezeké, legalább nagyobbára magyar volt ; megegyeznek abban, hogy tisztségük ideje alatt hivata los és társalgási — a többség vonzóere­jénél fogva — nyelvök egyformán német. A német nyelv ezen uralkodásán nem ejt rést sem a magyar társadalom, a mely őket itt-ott környezi, mert hisz ők a tár­sadalom fölé helyezkednek, — sem a le­génység magyar volta, mert hisz ők a le­génységgel csak hivatalosan beszélnek, — sem a magyar irodalom, mert hisz ennél kisebb gondjuk is nagyobb. Mi történik aztán, minek kell történnie idő folytán áz ő anyanyelvűkkel ? Marad a szóból a ma­gyar nevelésüekuél több, amazoknál keve­sebb ; — de kivész a magyar szerkezet, a nyelv szelleme, mindegyikből. Tehát, meg­engedvén a kivétel lehetőségét, a hány so­káig szolgált tiszt, annyi elveszett értelmes tagja a nemzetnek. Még itt nincs vége a bajnak. Ismert dolog, hogy a nép műveletle­nebb része, tehát a közkatona is, semmi­féle ismeret után sem kapkod annyira, mint az idegen, különösen a német nyelv után | meg az is ismert dolog, hogy a nép tudákosabb része azon szókon és kifejezé­seken kap legjobban, a melyeket nem ért. Ha már népünk ezen gyengeséget tiszt­jeink magyartalanságával kapcsolatban te­kintjük, nem menekülhetünk azon aggo­dalomtól, hogy most, a midőn a nemzet­nek évről évre igen nevezetes része kerül II. HAZAHOZOM GALAMBOMAT. Népdal. Száz vontató, erer kereszt, Sok szép piros búzát ereszt, Az árával én úgy teszek, Belőle uj házat veszek. Buja főben jár a marha, Szépen fel is hízik rajta: Eladom a hízott sőrét, Veszek árán bútor-félét. Fehér szőlő meg bakator, Meg van áldva, lesz elég bor; Nem adom el a boromat: Hazahozom galambomat. III. Anyátlan jó kis gyermekek esti imája. Mindenható Isten, Teremtő szent atyám! Kinek tetszésiből Volt s nincs már jó anyám, Engedd őt álmomban Meglátnom, ölelnem, fegyver alá, a tisztek rósz magyarsága ma­gára a nép nyelvére is korcsositólag hat. Hátha, elfoglalván a bennünket még megillető harminczkét százaléknyi tiszti he­lyet is, legalább a magyar ezredek tiszt­jei túlnyomóan művelt magyarok lenné­nek? Akkor a német, nyelv tisztán az iro­dára és a vezényletre szorítkoznék ; a tisz­tek, megint a többség vonzóerejénél fogva, a mi nyelvünkön társalognának; a pol­gári életben is, ha itthon lennének, ottho­nosabbakká válnának; a magyar iroda­lom szükségességét jobban éreznék; a le­génységgel minden lehető ponton művelt magyar nyelven érintkeznének; ez által nyelvünket a legkevertebb ezredben is túl­súlyra emelnék, olvasztó erejűvé tennék; a legénység iskolázása nemcsak tárgyi, ha­nem nyelvi tekintetben is mérhetlenül töb­bet érne, mint most. Bizony, mondom, nem ártana, ha an­nak csak tizedrésznyire kedvelnők is a tiszti pályát, mint a hogy azt saját szem­pontjukból igen okosan, a németek va­dászszák. , . • ----------■---- ­Meg yei közgyűlés. November 8-án. A főispán elfoglalván elnöki szákét, megnyitja a csak gyéren látogatott közgyűlést. Mindenek előtt az alispánnak szokásos jelentése olvastatik fel, mely szokásosan hosszú, szokásosan túlterhelt oly dol­gokkal, melyek bátran kimaradhatnának belőle és ennélfogva szokásosan erős próbára teszi a tekin­tetes vármegyének évok hossza során át megodzott türelmét. Ezen türolmi próba után a következők hatá- roztattak: A fekete Körösön s a 18. számú át- metszeten levő híjaknak szabályozási szompontból szükséges átidomitása tárgyában tett alispáni fel- terjesztések elintézéso, a közlekedési minisztérium­nál szorgalmazandó. A legközelebb kővetkező ujon- ezozást teljesítő vegyes bizottság polgári elnökéül az alispán s a főjegyző, orvosokul a megyei tiszti főorvos, akadályoztatása esetén Hajnal István, Gla­ser Károly és László Elek tiszteletbeli főorvosok jelöltetnek ki. Reök István a jövedolaraadó folszó- tarnlási bizottság tagságáról lemondván, helyébe Bartóky István választatik meg. Jegyzőkönyvi el­ismerés szavaztatik a női erényekben annyira gaz­Engedd meg anyai Áldását elvenneml! Dicsöült szelleme Legyen őrangyalom; Ha ö vigyáz reám — Tudom jól alhatom. Közli: K.-Tarcsán. 1875. nov. 10. Szabó János, ref. lelkész. Nyugovóra szállt ___ Ny ugovóra szállt már a nap az égen, Nyugovóban a vidék is jó régen, Fel fel hangzik itt-ott mégis e nóta : „Naptól virít, naptól hervad a rózsa.“ Úgy szeretik e kis dalt a leányok, Akaratlan is rátéved a szájok, H nem tudják mórt ? csak a szivök dogodja : „Naptól virít, naptól hervad a rózsa.“ Daloljátok szép leányok, mert hiszen Rózsa : a lány, nap pedig : a szerelem ; Hejh! az a szív nem hiába dobogja: „Naptól virít, naptól hervad a rózsa 1“ Szilágyi Márton. dag Wenckhoim Krisztina grófnőnek ama njabbi nemes tényeért, hogy Gyulán ritka bőkezűséggel egy diszes menházat emeltetett. Az alispán meg- bizatik, hogy az illető szolgabiráknak, a mait évi zárszámadásaikat s folyó évi költségvetéseiket mind ez ideig beterjeszteni elmulasztott községeknek e kötelességük teljesítésére való szorítását, záros ha­táridő kitűzése mellett hagyja meg. Ezzel az alis­páni jelentés tárgyalása befejeztetvén, következett a tiszti ügyész jelentése, a megye által Boczkó Dá­nieltől még 1848-ban kölcsön veit 3000 pengő forint megfizetésében marasztaló birói Ítélet tárgyában, mely jelentés sürgős természeténél fogva, sorrenden kívül vétotett fe'. A kérdéses tartozás kifizethetése véget a közmunka váltsági pénztár vétetik igény­be, melyből kölcsönkép a 3000 frt kiutalványoz- tatik; egyúttal azonban fel fog kéretni a belügy­miniszter, hogy a kölcsön visszafizetésére pótjava­dalmazást endogélyezzen a megye 1876. évi költ­ségvetésében. — Az igazoló választmány a követ­kező évre kihatólag következő egyénekből alakit- tatik meg: elnök Göndöcs Benedek, tagok : Reök István, Beliczey Rezső, Thaisz Gyula, Ferenczy Alajos, Polner Lajos, Kertay Zsigmond, Vidovszky János, és Vigh József. — A legközebbi évnegye­déé közgyűlés határidejéül a jövő 1876. évi feb­ruár hó 7-ik s következő napjai tűzetnek ki. A kormányrendeletek között első helyen tár­gyaltatott Tisza Kálmán belügyrainister leirata, melyben bárd Wenckhoim Béla lemondása követ­keztében minister elnökké lett kineveztetését, s a többi ministernek eddigi állásaikban ö felsége ál­tal lett megerösitését tudatja. A megye őszinte ba- zafiui örvendezéssel értesül az ország válságos vi­szonyai között oly nagyjelentőségű kormányválto- zásról, s a ministeriumot ez alkalomból oly kije­lentéssel üdvözli, hogy az alkotmányos kormány­zat körében kifejtendő működésében tölo telhető- leg mindenben támogatni, törvényhatósági állásá­ból kifolyó kötelmének ismerendi. Egyúttal azon­ban a minden időben változatlanul megőrzött benső kegyelet és tisztelet sugallatát kívánja követni a megye közönsége akkor, midőn b. Wenckheim Béla ö felségo személye körüli ni. kir. minister ur előtt a kormány vezetésétől visszalépése feletti őszinte sajnálkozását, s a hazafi érdemek annyi felemelő bizonyítékát adott kiváló személye iránt a nemzet közérzületébon helyt foglaló elismerést, részéről is egy külön feliratban tolmácsolni elha­tározza. Egyébiránt a közelebb végbement kor­mányalakulás tényének horderejétöl e megye kö­zönsége is teljesen áthatva lóvén, s a haza oly ne­ZE=E-ú.grorro. asszony ______ Hú gom asszony mi lelte az Istenért, Hová tette sugár karcsú termetét 1 ? Mint a lepke úgy szállt eddig könnyeden, Alig lép most egyet kettőt s megpihen. Húgom asszony, ha arczára tekintek, Hej hová lett az a pajkos tekintet, Úgy villogott eddig az a két szeme, Most meg mindig haragudni szeretne'. Húgom asszony, hát jó kedve hová lett ? Hiszen eddig úgy mosolygott, nevetetett, Csintalan volt ajjakának beszéde, Most pedig csak durczáskodni tud véle. Húgom asszony, mi történt az egekre 1 ? Nyugtasson meg, feleljen hát ezekre 1 — A nő duzzog, — férjem uram felel rá: Keresztelő lesz a háznál nem soká. Surányi Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom