Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-10-31 / 44. szám
Negyedik évfolyam 1875. M-ik szám. Gyulán október 31-én. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnap. Szerkesztőség: B.-Gyulán, a polgári iskola épületében. Kiadó hivatal: Gyulán Dobay János könyvnyomdája és Winkle Gábor könyvkereskedése. A. lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz Gyulára czimzendők, és legfelj ebb min- I den péntek estéig beküldendők.-j;»ur~% ■— « $ % $$1 TÖBB BEKESMEGYEI NYILVÁNOS EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: Egész évre helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve 5 frt — kr. Háromnegyed évre 3 „ 76 „ Félévre . í . . 2 „ 50 „ Évnegyedre . . . 1 „ 25 „ - Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési dijak: kr. Egy 4 hasábos petitsor Kétszeri közlésnél . . j 4 „ Háromszori közlésnél . . 3 „ Többszöri hirdetéseknél engedmény adatik. Bélyegilleték 30 kr. A nyilt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: B.-Gyulán Dobay János könyvnyomdájában és Winkle Gábor könyvárusnál. — B.-Csabán a nyomdában. — Budapesten Haasenstein és Vogler, — Braun Ede (Józseftér, 10. sz. I. emelet.) — Béesben Naftles J. hirdetési irodájában. — Elfogadtatnak hirdetések vidékről levélbeni megrendelés által „a „Békés“ kiadó hivatalához“ czimezve is. Árvereljlink-e a járásbíróságra! Csabát már többször is érte megrovás a miatt, hogy a járásbíróság elhelyezése tekintetében nem épen előzékeny. Élte a múlt héten is, a „Békésmegyei Közlöny“ ben. Óhajtanám, hogy ez volna Csabának a legnagyobb mulasztása, önérdekének legkövetkezményesebb elhanyagolása. A járásbíróságnak helyben létele mindenesetre nagy eló'riy, de nem akkora, mint a rendezett tanács ; akinek tehát a második nem kell, következetesen cselekszik ha az elsőn nem kap. No de ne bolygassuk Csabát, hagyjuk őt magára, hadd érjék ; hanem tekintsük elvi oldaláról e kérdést : árvereljen-e valamely község a járásbiróságra, vagy, árverésre bocsássa-e a kormány a járásbíróságot ? Az életre való igazságszolgáltatás feltételei közzé tartozik a könnyen hozzáfér- hetés is, meg az olcsóság is, a jó igazságszolgáltatás pedig kiváltóig állami érdek, azaz, mindnyájunknak kiváló érdeke. ' Ezen felfogás két kötelességnek az édesanyja: egyik szól a kormánynak, másik a községeknek. A kormánynak szóló azt mondja, hogy tessék az országot, a népességi viszonyokat, a közlekedési csomókat, a kereskedés állomásait megismerni ; ezen megismerés alapján meghatározni azon pontokat, melyeken a közlekedés legélénkebb, a forgalom lüktetése legérezhetőbb s a bíróságokat ezen pontokra elhelyezni, mint a melyeken okvetlenül legtöbb dolguk lesz. Az igy elhelyezett bíróság bizonyosan a legtöbbnek lesz könnyen hozzáférhető, mert az ilyen pont, mivel forgalmi, egyúttal népesebb is a többinél; meg olcsó is a legtöbbnek lesz, mivelhogy az utazás költségét igy viseli a legkevesebb pörlekedő: Nyujt-e az igy kijelelt pont, a bíróság szállására nézve, segédkezet a kormánynak, avagy nem ? az oly mellékes kérdés, a melytől a bíróság elhelyezésének függenie nem volna szabad. És ha mégis függővé tétetik ? Akkor a bíróság elvesztette súlypontját s nem leli meg, míg a gyakorlat adta későbbi belátás vissza nem helyezte őt az őt megillető pontra. Mit használt aztán az árverelés ? Megvagyok győződve, hogy ha például a csabai járásbíróságot ma által teszik Gyomára, visszakozását még a vénebb emberek is megérik a nélkül, hogy Csaba esedeznék érte. Majd beszélne helyette a peresügyek statistikája. A községeknek szóló kötelesség pedig azt mondja, hogy tessék a kevesebb ember érdekét a többének alávetni; hogy ne igyekezzenek a kormányt ilyen vagy amolyan ígéret által oly intézkedésekre csábítani, a mely különben is ideiglenes s ideiglenesen is sok ezer emberre zaklató lenne ; hogy ha akad még egy-két felesleges garasuk, fordítsák azt a bíróság lakásánál még kiliatóbb dologra, saját művelődésükre. Az iskola mindörökké a magoké marad, a bíróságot igen segíti nélkülözni s ha mégis rászorulnak, igen segiti az útiköltséget megszerezni Aztán meg miből is telik ki a bíróság szállás-bére ? Mindnyájunk- és a perlekedők adójából. Világos, bogy a nagyobb forgalmú község még akkor is többet tizet bíróságra, mint az ennek kerületében levők akármelyiké is, ha szabad ajánlattal nem terhelte magát. Igaz, hogy sok szabad ajánlat az ország pénzbeli nyomorúságán valamicskét könnyítene ; ámde ha az igazságszolgáltatás érdekét fölébe helyezte a törvényhozó testület az olcsóságnak akkor, a midőn a járásbíróságokat elrendelte: lehetett-e az az intentioja, hogy a járásbíróságok vélt czélszerűségét most meg a minél olcsóbb szállás után való kapkodás csökkentse r Röviden : nem az a kívánatos, hogy ez vagy amaz község a járásbíróságot mintegy megvegye; hanem az hogy őket a kormány, a községi ajánlatoktól teljesen függetlenül, tisztán az igazságszolgáltatás könnyebbsége és olcsósága — a felek résiéről — szempontjából helyezze el. Jóformán úgy is a mellékes tekinteteknek vagyunk áldozatai. 1064. ein. Békésmegye alispánjától. 1875. A folyó évi megyebizottsági őszi közgyűlés határidejéül, a tek. megyebizottság f. évi 331. bgy számú határozata által november 8. s kővetkező napjai tűzetvén ki: erről hivatalos tisztelettel oly felszóílitással értesítem, hogv e közgyűlésre meg- j6ienni s a közügyek elintézésében részt venni szíveskedjék. Tárgysorozat: 1. Abspairi jelentés a megye állapotáról'és időközben tett intézkedésekről. 2. Az igazoló választmány újjáalakítása; s a Központi, csabai, békési s szarvasi mértékhitelesítő személyzet végleges alkalmazása. 3. Belügyminiszteri rendelet a baromvásárok rendezése; — közmunka és közi. miniszter rendeletéi a megyei köutakra kért segély megtagadása; — a közmunka pontosabb összeírása s a közmunkái költségvetés és zárszámadás módjának módosítása tárgyában. 4. Az 1875. évi államköltségvetésröl szóló XXXIII. törvényezikk kihirdetése. 5. Ungmegye átirata az ungvári k. törvényszék feloszlatása; — s Nagy-Bánya város közönségének átirata az országos bányászati ügy irán* tett felterjesztésének pártolása tárgyában. 6. Az állandó fegyelmiválasztmány s tiszti ügyész jelentése Sztraka György megyei csendbiztos elleni fegyelmi vizsgálat tárgyában. 7. Az állandó választmány jelentései: a jövő évi közmunka összeírása; — községi zárszámadások és költségvetések; — Gyula város erdészeti szabályai sat. tárgyában. . 8. A kórházi állandó bizottság jelentései: a jövő óvi költségvetés és az alapszabályok módosítása tárgyában. 9. Pénztári ügyek. 10. Küldöttségi jelentések: az élővíz csatorna ; — s a gőzgépek vizsgálása tárgyában. 11. Tiszti ügyész véleményes jelentései: Fábry Márton folyamodványa; — a gyulai catasteri bizottsági tagok dijazása; — s a tótkomlósi esendőn lak iránt érkezett pénzügyminiszteri rendelet tárgyában. 12. Számvevőség jelentései: hasznavebetlen lőfegyverek; — Petrovies János megyei állatorvos ntiszámlája; — a csabai jegyzői lak bérbeadása; Öcsöd községének a közmunka tartozás elengedése s váltsági pénzek visszaadása iránti kérvénye tárgyában. 13. A csabai járás szolgabirájának jelentése Csaba város képviselőtestületének az őrnagyi lak anyagai eladatása iránti kérelme tárgyában. 14. Mihók Sándornak a „magyar Compass“ megvétele iránti megkeresése. 15. Időközben érkezendő tárgyak. Kelt Gyulán, octóber 24-én 1875. Jancsovics Pál, alispán. Levelezés. Orosháza október 26. 1875. T. szerkesztő ur I Újabb időkben sokat emlegetik a takarékosságot, az adóképesség emelését, az ipar fejlesztéEmlék költemény a békésmegyei árvaház 1875. év október lió 20-án történt ünnepélyes megnyitása alkalmára. Irta: Miskey-Jugovics Béla. • Légy üdvözölve magasztos emlék, Örömmel üdvözölve általunk! Egy szent eszme üli diadalmát, Most, hogy nyilvánosságnak átadunk: Az emberiség örök nagy és szép Eszméi közt az egyik legnagyobb: Az árva tebenned uj szülékre, S otthonra lél a szegény elhagyott. Légy üdvözölve magasztos emlék, Te szent óltára az irgalomnak 1 Örömkönyezve és hálatelten Tekintnek fel rád, kik körülfognak ! A legtisztább öröm boldogsága Kigyul az arezon. s a szív feldobog.... Miénk vagy te, s miénk alkotód is — Kétszerte vagyunk tehát boldogok. Miénk vagy te pompás, díszes emlék. Büszkén mutathat fel rád városunk, — Az elhagyott, puszta hely általad Fényt nyert, s mi henned tekintélyt bírunk; Büszkék vagyunk rád, külsőd megigéz, S azon gondolat fog el odabent: Nem vala az árvának sorsa jobb — Mint itt, midőn anyja keblén pihent. Miénk az emlék, s alkotója is !... A nemes törzs városunkban virult Egy századig', midőn terebélyes Ága aztán tőlünk messzebb kinyúlt; - Nemes Grófnő! e törzsről származál Te is, és igy miénknek mondhatunk ,.. Talán ezért köszönheti e szép Emléket is, te néked városunk. Nagylelkűségednek e tettével Neved dicső s halhatlanná tevéd, Magasztos erényidet csodálva Fordul már is a hon szeme feléd, — De városunk reád édes öröm, — S forró hála érzetével tekint, Mert általad a haladás terén Egy lépéssel előbbre ment megint. S jutalmad — óh hőn tisztelt Honleány — Nevedhez méltó, szép és gazdag im: A hálának legszentebb imája A boldoggá tett'árvák ajkain, Melynek szava — mint Ábel áldozatja — Az ég felé tör, s ott kedves leszen, Érted könyörg e kis árvák szive, Érted a hálaköny minden szemen. Könyörg : hogy — fonják hosszúra élted Rózsakoszoruját az angyalok. — Kikhez nemes lelked úgy hasonlít, Kik jóságodért veled rokonok, — Hogy lelked legyen gyermekidnek is Öröksége még századokon át, Hogy mind,'a kik neved visélendik Boldogítsák úgy mint te — a hazát! Ez árvaház hirdetni fogja, hogy Anyja levél megyénk árváinak, S a késő kor áldani tanulja Emléked, ajlciról atyáinak. — Mi pedig lfönyörgünk: óh nagy Isten, Add' áldásod ez árvaház/ra itt, Hogy neveljen alapitójához Sok hasonló honleányt s hazafit.“ . _A_ reménység fája.. Hervadva áll, lombtól virágtól Megfosztva a reménység fája, A zöld repkény — emlék a múltból, — Koszorúval borúit reája. — A harmat — a reggel szülöttje — Lefutván a repkény levelén, Áztatja bár földjét körötte Ki nem zöldül többé a remény. — Egykor pedig, — emlékezet jer, Beszéld el a szép életet, Hová tűnt a kedves idő el Mikor még e fa élhetett. — Midőn a kertnek disze éke E most száradt fa, élt virúlt, S volt a fáradt szív menedéke Ha tikkadván hozzá vonúlt. — Körülte voltak szép virágok, Mindegyik bájos illatos. — Tövis bokor, gaz, iszalagok, Veszik körül burjánzva most. — S a kis madár mely rajta fészkelt A vig, dalos öröm madár, ? Nem védhetvén a lomb a fészket Más menhelyet talála már. — Oly puszta a reménynek fája Jelenje nincs, s jövője sem, Enyészetnek bús éjszakája Fedezd el őtet csendesen. — Te meg zöld repkény óvjad addig, Barátilag öleld körül, Sírjába majd ha elhanyatlik Maradj ott is emlékjelül. Surányi Gyula. j&. trölgry remetéje. Messze — messze a fenyves honában Egy ősz-agg ül bérez tövén magában. Pillanatát a földön feledte ... A szellő is félve jár felette. Dúlt arczában az idők ekéje Evek óta lent jár a mélyébe. Ősz hajával gyönge szellő játszik ... Szem-tengerén mély bubánat látszik. Felette áll merészen az égnek Legmagasabb sziklája a béreznek. Szikla csúcsba vas kereszt van vésve .... „Szent ur Isteni ne vigy kisértetbe“ „Egy félszázad tűnt a semmiségbe Mióta ő angyal lett az égbe’... Ötven éves a kereszt a bérczen, Én Istenem add meg a mit kértem.“ —Felsóhajt, és szeme könybe borul, Lágy szellő leng a béreznek ormirul. Utolsó fényt vet a lemenő nap ... „En teremtőm! hol van még a holnap ?“ — # * *
