Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-10-31 / 44. szám
set sat. engedje meg azért, hogy falusi magányomból én is fölkereshessem t. szerkesztő urat pár levelemmel, melyek a jelen ivad, évad, idény — vagy hogy is mondjam — hangulatához képest szintén honmentő eszmékkel foglalkozandanak. — Előre kell azonban bocsátanom, — mit már futólag emliték, hogy faluból irok és pedig falusi észjárással, ugyanazért ne várjoD tőlem oly jelentősebb munkálatot, mely becses lapjának olvasóit kellő mértékben kielégithetné. Ezt csak azért említem föl, hogy jelezzem miszerint egyáltalában nem fog sem meglepni sem elkeseritni ha igénytelen soraim becses Iapjábani napvilágra jutás helyett a szerkesztői kosár homályos éjeiébe merülnek. Szabad legyen ezúttal az „ipar ügyre“ mondanom el egyetmást. Általános a panasz, hogy kivált nálunk az alföldön az ipar a holyatt, hogy folyton folyvást fejlődnék, hova tovább hanyatlik. S ezen tünemény okául a mai siralmas pénzviszonyokon kívül a nagy adót, a kormány mostohaságát, a törvényhozás közönyét, meg az ég tudná mi istencsudáját hoznak (öl. Már hiszen, hogy a póuzviszo- nyok lehetnének jobbak is, — hogy az adóból kevesebbel is megelégednénk, hogy a kormány és törvényhozás a magyar ipar fejlesztésén czélhoz vesetöbb módon is működhetnék: mindezt tagadni nem merem már csak azért is, hogy falusi egy- ügyüségemet nagyon el ne áruljam, de azt bátor vagyok állitani, hogy iparosaink sem bírnak azon tulajdonokkal, melyek az ipar fejlődésére mulhat- lanul megkívántainak. Kezdjük elölről! Legtöbb apa — tisztelet a kivételeknek — 12—15 éves fiát csak azért adja mesterségre, hogy szerinte már elég nagy kamasz, de meg úgy sem biztat semmi reménynyel, hogy belőle ügyvéd, doktor vagy másféle nagy hivatásu okos ember válik, mert hisz elmebeli tehetségei nagyon korlátoltak, — vagy pedig szigorú anyagi körülményei miatt a kitanittatási költségek fedezésére képtelen. Hy körülmények között elhangzik a szigorú apai szózat: iparos inas leszesz s punctum ! A reményteljes sarjadék az elemi iskola 2—3 osztályából átvisz némi hiányos ismeretet, mely az olvasás írás és a 4 alapszám művelet tudományára irányul, ehez csatol még egy némelyik a középtanoda 1-sö vagy 2-ik osztályából néhány sze- kundát, s a szellemi képzés ily előnyös betotözése után munkába áll kiképződött munkakerülési hajlammal, s áhítattal lesi a vasárnap délutánt, midőn a pipának, czimboráskodásnak, később egy kis pityizálásnak áldozhatja drága idejét. Ebből következik, hogy a tanöncz idejét a legtöbb inas rabságnak véli, őt ezen idő alatt igen kevés dolog érdekli mesterségében, s csak egyedül a játék az, mely koronkint felvillanyozza, s kedvre deríti. — Az értelmes főnök — kevés kivétellel — erélyes mondásokkal, szapora ütleg- gel buzgólkodik beléje csepegtetni a munka kedvet és a szakértelmet. Ily rendszer áldásai közöt) telik el 3—4 év a mikor is a mesterhez adott kamasz kikerül annak atyai gondozása alól mint egy.... még nagyobb kamasz, ki apja bánatára, Jó lesz tán ha elmondom a mesét Egy életnek rövid történetét. Oly egyszerű, mindennapi eset Még is felhagyta az emlékezet, Két ifjú szív vert titkon egymásért, Dobogott az édes boldogságért. De közbe jött a családi érdek S lett belőle fájdalom — temérdek. Szőke kis lány szép csillagos este Barna legényt a mint haza leste: Zöld koszorút tűzve homlokára, Kiindult a magas bérez ormára. Bérez ormától a völgy fenekéig Csak egy lépés... s' onnan fel az égig.. Szőke kis lány szép csillagos este Ez egy lépést mosolygva megtette. * * * „Ötven éves a kereszt a bérczen... Én Istenem add meg a mit kértem.“ Barna legény, a völgy remetéje így sóhajt fel szellő lebbenésre. Bérez tövében halastó terül el — Bérez árnyéka tükrébe merül el. Tó tükrében reszket a bérez árnya, ősz -agg keblén a fájdalom árja. Itt él ez agg, a némaság táján — Merengve az emlékezet fáján, — Elhagyatva minden élő lénytől, Álmodozva régi szerelméről. Gáthalmi. a a maga hátrányára semmit sem tanult. Ekkor a „segéd ur“ kezébe veszi az ország kulcsát, az elbocsátó okmányt (ezelőtt vándorköuyv) s vitézül neki ront a nagy világnak. Kit aztán a vaksors oly műhelybe vezet, hol egy féléves tanoncz is többszörösen felülmúlja az ily segédkék tanultsá- gát, mit természetesen szégyenkedve vesz észre ott hagyja a jó műhelyt, hol hiányos ismereteit pótolhatta volna s egy oly másikat keres, hol az ö tapasztaltsága és tanultsága is megfelel a mester kívánalmainak. Az ily segédek munkaképessége természetesen az inasi minőség kerékvágásában marad. Az ilyen egyének képezik aztán az u. n. kontár osztályt, melynek tagjai, hogy mennyire káros hatással vannak az ipar fejlődésére: azt bizonyítgatni feloslegos! Hiszen, ha az ily kontárok hovatovább nagyobb elterjedést nyernek országunkban : még megérjük nehány évtized múlva, hogy a honi iparhoz alkalmazkodva bőr nadrágot s bocskort viselünk, vagy legjobb esetben egyes tőkepénzesek üzérkedő gyáraiból fedeznénk szükségleteinket, melyekbe 9/10-e<l részünk mint napszámos dolgozand. De elég e sötét képből I .lövő alkalommal — t. szerkesztő ur engedőimével — a most rajzolt bajok orvoslási módjairól beszélondek. Addig is Isten velünk. Szeghalom okt. 23. 1875. Tisztelt szerkesztő úr ! Szíveskedjék becses lapjában, a szeghalmi helv. hitvallású egyház e jegyzőkönyvi kivonatát közzé tenni: Olvastatott a Tatár Zoltán, Soos József, Chriszto Miklós, Varga Pál, Szabó Ferencz aláírásával a szeghalmi helv. hitvallású egyház-tanácshoz, — f. évi okt. 17-én beterjesztett levelök melyben alólirtak tudatják, miszerint ez év atig. 15-én általok rendezett, s több műkedvelők közreműködésével eljátszott színdarab előadásából — 70 o. é. frt levonása után fenmaradt 150 frt o. é. tiszta jövedelmet, egy községünkben felállítandó kisded-óvoda alapja megvetése kezdetéül kívánják letenni, s azon összeget gyümölcsöztetés czéljából a b.-gyulai takarékpénztárba helyeztették el 7°/0-os kamatra; azzal a megjegyzéssel, hogy azon összegről a nevezett czélraí rendelkezést a helybeni helv. hitvallású egyház-tanácsra bizzák — mellékelvén e levelükhöz a takarékpénztári könyvecskét, és a szinlap egy példányát. Az egyház-tanács hálás elismeréssel fogadja a kitűzött szent czél megvalósítására törekvő nevezett ifjaknak e nemes keblű ajánlatát, a rendelkezése alá bocsájtott 150 o. é. frt alapítványi tökét igazoló takarékpénztári könyvecskét a midőn átveszi, — arról évenbint nyilvános gondnoki számadást kitüntetni ígér; egyszersmind ezen ajánlatért köszönetét jegyzőkönyvileg is kifejezni, s nyilvános nyugtaként azt a Békésben is hirlapilag közzétenni kedves kötelességének ismeri. Nem mulaszthatja el egyház-tanácsunk azon őszinte kivánatának is kifejezést adni; hogy ezen ifjak, kik már életkoruk zsenge tavaszán, a szent ügy melletti lelkesedésnek ily szép tanújelét adák, — kitűzött pályájok terén lehessenek egykoron minél hasznosabb tagjai a társadalomnak, s ifjúkori pályájukhoz kötött szép reményeik, a közel jövőben nyerjenek teljes megelégedésük szerinti megvalósulást. Az egyház-tanács határozatából közli: Domokos József, egyh. jegyző. Tót-Koinlós okt. 27. 1875. T. Szerkesztő ur! Több oldalról jött kérdések, de különösen bizonyos kételyek eloszlatása végett fölhiva érzem magamat alábbi nyilatkozatomnak becses Iapjábani szives közlésére tiszteletteljesen lölkérni. Alólirott ezennel hitelesen bizonyitom, miként méltóságos Tomcsányi József ur, békésmegye főispánja az 1874-ik évi adóját még az országos képviselők választásához szükséges összeírás megkezdése előtt lerótta; s igy nem is ezen okból hanem tisztán elnézésből hagyatott ki a választók névsorából. Tatay János, mint az országgyűlési képviselő választókat összeíró küldöttség elnöke. Békés okt. 25. 1975. A „Békés“ 43-ik számában hozzám intézett interpelláczióra, van szerencsém kijelenteni, miszerint én az összes postai törvényezikkelyekben nem tanálom a polgári tanhatóságokra vonatkozó portómentességet. Csupán állami tan, nevelő s egyéb tudományos és művészeti dij mentességét. Mely nyilatkozatom után maradtam tisztelője Sebők Sándor, m. k. postamester. A fentebbi kijelentésre bátor vagyok megjegyezni, hogy annak értelme szerint mindazon t. postamester urak megrövidítik a kincstári bevételeket, kik a szóbanforgó hivatalos leveleket portómentesen expediálják, sőt ezen hibába tek. Sebők Sándor ur is beleesik olykor-olykor, mint a hozzá intézett interpellátióban érintve volt. Az én nézetem szerint azonban nem illetheti vád a föntebb jelzett eljárást, a mennyiben föl se lehet tenni, hogy a nyilvános jogú, s a minisztérium hatósága alatt álló polgári iskolák igazgatóságai által — tanügyben — kibocsátott hivatalos levelek portómentességben ne részesülnének, midőn a községi hatóságok, s a lelkészi hivatalok által hasonügy- ben elindított levelek portómontességet élveznek. Szerk. Nyilvános számadás. B.-Gyulán 1875. október 24-én főt. Göndöcs Benedek apát és lelkész ur által rondozett gyümölcs kiállítás alkalmával 10 krajczárjával belépti jegy eladatott 351 darab — ezért bejött 35 frt 10 kr. Felülfizettek: Goldstein Mórné 20 kr, Bene István 10 kr. Forenczy Alajosné 30 kr. Farkas Bóláné 10, Lukács Károly 20 kr. Kontur Róza 10 kr. Ferenczy Lencsi 30 kr. Moldovány Gyula 90 kr. Reinhardt József 1 frt. Licska József 20 kr. Scheer Konrád 10 kr Péter György 10 kr- Leopold Ignácz 10 kr. Czilbauer Alajos 10 kr. Keszler Márton 10 kr. Uferbach József 40 kr. Hárshegyi István 10 kr. Berkes János 10 kr. Ladies György 80 kr. Göndöcs Benedek 3 frtot. — Felülfizetési összeg 8 frt 30 kr. Összesen 43 frt 40 krA kiállított gyümölcsök 1875. október 25-én elárvereztetvén befolyt összesen 51 frt 57 kr, — az Összes bevétel 94 frt 97 kr. Kiadás a fentebbi 94 frt 97 krajczárból nem történt, miután a kiállítást létrehozó és rendező azt sajátjából fedezte; azért a 94 frt 97 kr. tek. Ferenczy Alajos gondnok urnák adatott át a polgári iskola javára. Kelt B.-Gyulán, 1875. október 28-án. Uzon Ferencz, Kratochvill Ágoston, az árverelésnél befolyt jegy eladó. pénzszedő. Amend Antal, jegyszedő. Pályázati hirdetmény. A b.-gyulai királyi törvényszéknél évi 240 forint fizetés 40 forint lakbér és 50 forint ruhailletménnyel egybekapcsolt egy hivatalszolgai állomás üresedésbe jővén, annak betöltése tekintetéből a nagyméltóságu magyar királyi igazságügyi minister urnák folyó évi 3338. ein.szám alatt kelt magas rendelete folytán pályázatot hirdetek, és felhívom mindazokat, kik a fentirt állomást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen bélyogzett okmányokkal, de különösen életkorukat igazoló anyakönyvi kivonattal felszerelt kérvényüket a folyó év docember hó 15-ig hozzám terjesszék be, megjegyezvén miszerint a fentirt állomásra az 1873. évi II. t. ez. értelmében azon altisztek, kik a hadseregben, a hadi tengerészetnél vagy a honvédtörzseknél ób osztályoknál tizenkét évig, s e közben legalább 8 évig mint altisztek tettleg szolgáltak és magok viseletéről kedvező igazolványnyal vannak ellátva — más jelentkezők felett elsőbbséggel bírnak. B.-Gyulán 1875 október 28. Novák Kamii, elnök. Újdonságok. A f. é. november hó 6-án Gyulán megtartandó dalestélylyel egybekötött tánezvi- galomra vidékiek által jegyek előre megrendelhetők levelezési lapon vagy Ferenczy Alajos úr kereskedésében vagy alólirottndl, noha előnyős helyen levő kör- és zártszék jegyek vidékiek részére az estélyig is visz- szatognak tartatni. Gyulán, október 30. 1875. Dobay Jáuos, polgármester. © Folyó hó 27- és 28-án tartá üléseit B.- Gyulán a békés-bánáti helv. hitv. egyházmegye törvényszéke. Elsőben a m.-berényi egyház ügye vétetett tárgyalás alá. Ezen egyh. presbytóriuma az egyházi feleLöség s a törvény ellenére az illető bolhivatalnokokra akarja hárítani a javadalmukhoz — legelői illetmény czimén — tartozó földadójának viselését, s egyúttal a felelsöség iránti engedetlenségnek kétségtelen jeleit adá. Az egyház utasittatott az illető adó fizetésére, a lázongó pres- bytórium tagjai pedig a presbyter i tisztségtől megfosztanak 1 választási és választathatási joguknak egy évi időtartamra leendő elvesztésére Ítéltettek. — A batonyai egyház s lelkésze között kifejlett huzamos egyenetlenkedós megszüntetése, — s az illető lelkész némely hibás tetteinek megbüntetése végett t. Somogyi Lajos lelkész úr állomásáról el- mozdittatott, az egyház pedig a lelkészi hivatalnak választás utján való betöltésére utasittatott. — A szkuliai egyházban előfordult egyenetlenkedós megvizsgálására bizottság küldetett ki. © Az országos magyar képzőművészeti társulat által a „műcsarnok“ javára 1875. május 1-re tervezett és 1875. október 24-én megojtett sorsolás kihúzott számainak és nyereniénytárgyainak kimutatása megjelent szerkesztőségünkhöz is megküldetett. Az első nyereménytárgy Munkácsy Mihály 6000 frtra becsült „Az eltévedt gyermek“ czimii olajfestménye volt, melyet a 32-ik sorozat 132-ik száma nyert. — A kimutatás szerkesztőségünkben megtekinthető. © Békési m. kir. aljárásbiró Zilahi János ellen bünfenyitö vizsgálatot rendelt a kir. tábla. Egyidejűleg — ügye kimeneteléig — hivatalától felfüggesztette az illetőt. © Pain Antal gyulai és Kovács József békési ügyvédek az aradi ügyvédi kamara tagjai közzül töröltettek. © Békésen f. hó 23-án tűz” ütött "ki, mely szerencsére csak egy házat hamvasztott el. Ha valahol, úgy Békésen volna indokolva egy rendszeres tűzoltó ársaság szervezése, mivel eme város területén az épületek csaknem kivétel nélkül náddal fedvék, s o mellett úgy össze vannak zsúfolva, hogy majdnem érintik egymást. © Halálozások. Gyulán Bak Salamon kereskedő élte 67-ik évében f. hó 26-án jobb létre szen- derült. A gyász szertartás, — moly Rosenberg n.-váradi rabbi magyar szónoklatot tartott — számos résztvevők jelenlétében f. hó 27-én ment végbe. Alig volt vége eme gyász szertartásnak: ismét felhívd a közrészvétet egy gyászesot híre. Ugyanis Denhoff Antal nője Czigler Ida, élte 22-ik évében f. hó 27-én elhunyt. Béke lengjen pororaik felett! Gyula városa tanácsa a b.-gyulai magán dalkör közreműködése mellett a helybeli polgári iskola építkezési költségei javára B.-Gyulán 1875. november 6-án a városháza nagy termében egy dalestélylyel egybekötött tánczvigalmat rendez. Mü- sorozat: 1. „Jelige“ Erkel Ferecztöl és „Az ifjú dalárok“ Hűeken Ferencztöl. 2. „Édes lánykám“ népdal Huber Károlytól. 3. „Étlap“ Zöllner Ká- rolytó’. 4. „A kis templom“ Becker J.-töt. 5. „Népdalok“ 6. „Ki a gonddal“ Rieger Györgytől. Helyárak: Körszék 1 frt 50 kr, zártszék 1 frt, állóhely 80 kr. Kezdete 8 órakor. Jegyek előre válthatók Ferenczy Alajos ur kereskedésében, és az előadás estéjén a pénztárnál. — Gyulán az „újvárosi olvasó kör“ 1875. évi október 31-én saját helyiségében tánczvigalmat rendez. Belépti dij: 50 kr. Kezdete 6 órakor. Irodalom és művészet. — Megjelent Kólozsvártt K. Papp Miklós nyomdájában s szerkesztőségünkhöz beküldetett „Gazdasági szemle a bécsi közkiállitásou.“ írták: Barkassy Kálmán,a kassaim. kir. gazd. intézet volt igazgatója; Tormay Béla a budapesti m. kir. állatgyógyintézet tanára; Vörös Sándor, a kolos-monostori m. kir gazd. intézet tanára, és (jam auf Vilmos, az erdélyi gazd. egylet titkára, az „Erdélyi Gazda“ szerkesztője, a k.-monostori m. kir. gazd. intézet r. k. tanára. — Ara 1 frt 20 kr. — Ezen szakértelemmel ób nagy buzgalommal írott s 344 tapra terjedő munka valóban megérdemli a gazdaközönség pártoló figyelmét — Uj zenemüvek. Táborszky és Parsch nemzeti zenemű kereskedésében Budapesten, újonnan megjelentek: Blabáné és Tamássy legkedveltebb dalai. „A falu roszszá- ból“ és „A ripacsos Pista dolmányából.“ 1. Itt vagyok, ragyogok .. 2. Sárgán virágzik a repeze... 3. Alig virrad, alig alkonyul.. 4. Húzzad csak húzzad keserven.. 5. Zsuzska lelkem csak egy szóra.. 6. Czifra szűröm szegre van akasztva.. 7 Hallod-e rózsám hallod-e ? Énekhangra zongora kísérettel (vagy zongorára magára) alkalmazta Erkel Gyula Ára 1 frt. Gazdászat ipar és kereskedelem. Bírálat a békésmegyei gazd. egylet által B.-Csabán 1875. október 11—15-én megejtett eke- és vetőgég verseny felett. A békésin. gazd. egyletnek azon szándéka, hogy megyénk gazdái előtt az igavonásra alkalmazott földmivelési eszközök és vetögépek tökélyüknek mai fokán lehető nagy számmal bemufat- tassanak és egyenkint gyakorlatilag kipróbáltat- ván, 1 legjobbak felismertessenek, a fenírt napokon B.-Csaba közelében Breznyik János ur tanyáján tartott versenyen nem remélt sikerrel lett jutalmazva. 15 külföldi és'11 belföldi, összesen 26 gyáros által 104 gazd. gép lett bemutatva, s ezek közül az 5 napon át szakadatlanul tartott gjak. vizsga alatt csupán azon kevés számuak nem lettek kipróbálva, melyekből vagy több hasonszer- kezetü s azon egy gyárból került létezett, vagy melyek az illető gyárkópviselök által a verseny alól visszavonattak. A gyárosoknak nagy érdekeltségéről tanúskodott azon körülmény, hogy a hazaiak közül
